際際滷

際際滷Share a Scribd company logo

Toth m jogtud.int-2013.03-28-2

Download as PPT, PDF
Kriszta Bo辿r
Kriszta Bo辿r
1 of 21
Download to read offline
Az ukr叩n kisebbs辿gi jogi szab叩lyoz叩s 辿s a nyelvt旦rv辿ny dilemm叩i Elad叩s az MTA T叩rsadalomtudom叩nyi Kutat坦k旦zpontj叩nak Jogtudom叩nyi Int辿zet辿ben 2013. m叩rcius 28.
Ukrajna Fv叩ros: Kijev Kijev llamforma: Parlamenti prezidenci叩lis k旦zt叩rsas叩g - lakoss叩g (2006): 46 710 816 Ter端let: 603 700 从仄族 C鱈mere Z叩szlaja
Ukrajna lakoss叩ga nemzetis辿g 辿s anyanyelv szerint % Nemzetis辿gek (az Nemzetis辿g端k nyelv辿t ukr叩nok 辿s a nagyobb 2001/1989 辿vhez tekintik Ezer f l辿leksz叩m炭 2001 1989 viszony鱈tva, % anyanyelv端knek kisebbs辿gek) (2001-ben, ezer f/%) ukr叩n 37541,7 77,8 72,7 100,3 31970,7/85,2 orosz 8334,1 17,3 22,1 73,4 7993,8/95,9 belorusz 275,8 0,6 0,9 62,7 54,5/19,8 moldov叩n 258,6 0,5 0,6 79,7 181,1/70,0 kr鱈mi tat叩r 248,2 0,5 0,0 5,3 x t旦bb 228,4/92,0 bolg叩r 204,6 0,4 0,5 87,5 131,2/64,2 magyar 156,6 0,3 0,4 96,0 149,4/95,4 rom叩n 151,0 0,3 0,3 112,0 138,5/91,7 lengyel 144,1 0,3 0,4 65,8 18,7/12,9 zsid坦 103,6 0,2 0,9 21,3 3,3/3,1 旦rm辿ny 99,9 0,2 0,1 1,8 x t旦bb 50,4/50,4 g旦r旦g 91,5 0,2 0,2 92,9 5,8/6,4 tar叩r 73,3 0,2 0,2 84,4 25,8/35,2 cig叩ny 47,6 0,1 0,1 99,3 21,2/44,7 azerbajdzs叩n 45,2 0,09 0,07 122,5 23,9/53,0 gr炭z 34,2 0,07 0,03 145,5 12,5/36,7 n辿met 33,3 0,07 0,07 88,1 4,01/12,2 gagauz 31,9 0,07 0,06 100,1 22,8/71,5
A nemzeti kisebbs辿gek jogaival kapcsolatos jogalkot叩s peri坦dusai 辿s jelentsebb vonatkoz坦 jogszab叩lyai 1. A f端ggetlened辿s idszaka: Nyelvt旦rv辿ny (1989), Szuverenit叩si deklar叩ci坦 (1990), Nemzetis辿gek jogainak deklar叩ci坦ja (1991) 2. A f端ggetlens辿g els 辿vei : Kisebbs辿gi t旦rv辿ny (1992), Alkotm叩ny (1996), k辿toldal炭 kisebbs辿gv辿delmi meg叩llapod叩sok 3. Eur坦pa Tan叩csi csatlakoz叩s 辿s az ebbl fakad坦 kisebbs辿gv辿delmi k旦telezetts辿gek: ET Parlamenti K旦zgy撤l辿s 辿nek 1201. sz. Aj叩nl叩sa , Kisebbs辿gi Keretegyezm辿ny, Nyelvi Charta , az ET monitoring rendszere 4. Kisebbs辿gi 辿s nyelvi jogok szab叩lyoz叩sa egy辿b jogszab叩lyokban 5. A nyelvi jogok, mint a gyakorlati kisebbs辿gv辿delem alapk辿rd辿se: Nyelvt旦rv辿ny (2012)
Nemzetis辿gek jogainak deklar叩ci坦j叩ban kil叩t叩sba helyezett jogok E dokumentum szerint, a f端ggetlen Ukrajn叩ban, a nemzetis辿gek jogosultak lesznek: - Az 叩ltaluk hagyom叩nyosan lakott ter端letek megrz辿s辿re 辿s e ter端leteken a nemzetis辿gi-k旦zigazgat叩si egys辿gek l辿trehoz叩sra. - Nemzeti szimb坦lumuk szabad haszn叩lat叩ra. - T旦rt辿nelmi 旦r旦ks辿g端k v辿delm辿re. - Az anyanyelv szabad haszn叩lat叩ra a k旦z辿let minden ter端let辿n, k端l旦n旦sen az oktat叩sban, a gazdas叩g 辿s a h鱈rk旦zl辿s ter端letein. Elir叩nyozza, hogy a Nyelvt旦rv辿ny vonatkoz坦 norm叩j叩t 炭gy kell 辿rtelmezni, miszerint nem csak azokban a k旦zigazgat叩si egys辿gekben lehet a nemzetis辿g nyelv辿t az 叩llamnyelvvel egyenrang炭k辿nt haszn叩lni, ahol valamely nemzetis辿g t旦bbs辿get alkot, hanem b叩rhol, ahol hagyom叩nyosan, illetve egy t旦mbben 辿l.
Kisebbs辿gek t旦rv辿nyben szavatolt jogai A nemzeti kultur叩lis auton坦mi叩ra, 辿s annak keret辿ben: - az anyanyelv haszn叩lat叩ra 辿s az anyanyelven t旦rt辿n oktat叩sra; - a nemzeti kultur叩lis hagyom叩nyok megrz辿s辿re 辿s fejleszt辿s辿re; - a nemzeti szimb坦lumok haszn叩lat叩ra; - nemzeti 端nnepeik m辿ltat叩s叩ra; - hit端k megvall叩s叩ra, gyakorl叩s叩ra; - irodalmi, m撤v辿szeti, t旦megh鱈rk旦zl辿si ig辿nyeik kiel辿g鱈t辿s辿re; - nemzeti-kultur叩lis szervezetek 辿s oktat叩si int辿zm辿nyek l辿trehoz叩s叩ra. Ezeken t炭l, a kisebbs辿ghez tartoz坦 szem辿lyek jogosultak: - v叩lasztani, 辿s megv叩lasztatni, illetve kineveztetni b叩rmelyik hatalmi szerv b叩rmelyik beoszt叩s叩ba, a nemzetis辿gi kultur叩lis szervezetek jel旦lteket ind鱈thatnak a helyi 辿s orsz叩gos v叩laszt叩sokon; - meghat叩rozni saj叩t nemzetis辿gi hovatartoz叩sukat; - nemzetis辿gi nev端k haszn叩lat叩ra; - szabad kapcsolattart叩sra nemzett叩rsaikkal, mint az orsz叩gon bel端l, mint m叩s orsz叩gokban.
Az 叩llam k旦telezetts辿gei a kisebbs辿gek jogainak szavatol叩sa ter辿n - Az 叩llam polg叩rai sz叩m叩ra, nemzetis辿gi sz叩rmaz叩sukt坦l f端ggetlen端l a jogegyenls辿g garant叩l叩sa. - Megfelel int辿zm辿nyi h叩tt辿r, 鱈gy orsz叩gos szinten, Nemzetis辿gi gyek Miniszt辿rium叩nak l辿trehoz叩sa. - Minden nemzeti kisebbs辿g sz叩m叩ra a nemzeti-kultur叩lis auton坦mia jog叩nak garant叩l叩sa. - Int辿zked辿sek foganatos鱈t叩sa a nemzetis辿gi oktat叩si 辿s kultur叩lis int辿zm辿nyek megfelel k叩derell叩t叩s叩ra. - Ott, ahol az adott nemzetis辿g t旦bbs辿get alkot, a nemzetis辿gi nyelv hivatalos haszn叩lat叩nak biztos鱈t叩sa. - A kisebbs辿gek 辿lettere megrz辿s辿nek garant叩l叩sa mind azok t旦rt辿nelmi, mint jelenkori sz叩ll叩shely辿n. - A kisebbs辿gek t叩rsadalmi szervezetei m撤k旦d辿snek elseg鱈t辿se. - Az 叩llami k旦lts辿gvet辿sben a kisebbs辿gek fejld辿s辿re p辿nz旦sszeg biztos鱈t叩sa.
Az Alkotm叩nynak a kisebbs辿gi jogok vonatkoz叩s叩ban relev叩ns t辿telei - A preambulum szerint az alkotm叩nyoz叩s alanya az Ukr叩n N辿p Ukrajna minden nemzetis辿g撤 叩llampolg叩ra. Az Alkotm叩ny : - garant叩lja az orosz 辿s m叩s kisebbs辿gi nyelvek szabad fejld辿s辿t 辿s alkalmaz叩s叩t (10. cikkely); - meghat叩rozza, hogy a nyelvek alkalmaz叩sa Alkotm叩ny 叩ltal garant叩lt, 辿s annak rendj辿t t旦rv辿ny 叩llap鱈tja meg (10. cikkely); - elseg鱈ti minden shonos n辿p 辿s nemzeti kisebbs辿g etnikai, kultur叩lis, nyelvi 辿s felekezeti 旦nazonoss叩g叩nak a megrz辿s辿t (11. cikkely); - garant叩lja az anyanyelven val坦 oktat叩st, illetve az anyanyelv tanul叩s叩t 叩llami 辿s 旦nkorm叩nyzati oktat叩si int辿zm辿nyekben, illetve a nemzetis辿gi-kultur叩lis szervezetek 叩ltal (53. cikkely).
Eur坦pa Tan叩csi csatlakoz叩s 辿s az ebbl fakad坦 kisebbs辿gv辿delmi k旦telezetts辿gek - Az ET PK 190 (1995) sz. d旦nt辿se Ukrajna csatlakoz叩s叩r坦l: a kisebbs辿gekkel kapcsolatos politik叩j叩t a Parlamenti K旦zgy撤l辿s 1201. sz. Aj叩nl叩sa, 辿s ezen okm叩ny elveinek megfelelen alak鱈tani, be辿p鱈teni ezeket jogrendszer辿be 辿s k旦zigazgat叩si gyakorlat叩ba. - 1997 december 9-辿n a Verhovna Rada ratifik叩lta a Nemzeti Kisebbs辿gek V辿delm辿rl sz坦l坦 Keretegyezm辿nyt. - A Kisebbs辿gi 辿s Region叩lis Nyelvek Eur坦pai Chart叩j叩r坦l 1999 december辿ben a Verhovna Rada 叩ltal elfogadott ratifik叩ci坦s okm叩ny nem ker端l let辿tbehelyez辿sre az ET Ftitk叩r叩n叩l. 2000 j炭nius叩ban az Ukr叩n Alkotm叩ny B鱈r坦s叩g 端gyrendi hib叩ra val坦 hivatkoz叩ssal hat叩lyon k鱈v端l helyezi azt. - A 2003 m叩jus叩ban elfogadott ratifik叩ci坦s t旦rv辿ny 叩ltal meghat叩rozott k旦vetelm辿nyszint jelentsen elmarad a megl辿v 辿s gyakorolt nyelvi jogokt坦l. - A Keretegyezm辿nyt illeten, folyamatban van a v辿grehajt叩st ellenrz monitoring harmadik, m鱈g a Nyelvi Charta tekintet辿ben m叩sodik k旦re.
Jogalkalmaz叩si probl辿m叩kr坦l A nemzeti kisebbs辿gek fogalm叩nak t叩g meghat叩roz叩sa: az 叩llampolg叩rok azon csoportjai, akik nem ukr叩n nemzetis辿g撤ek, nemzeti 旦n辿rzetrl 辿s k旦z旦ss辿gi 旦sszetartoz叩sr坦l tesznek tan炭bizonys叩got (T旦rv. 3.cikk). A t旦rv辿nyben garant叩lt kultur叩lis auton坦mi叩nak a meghat叩rozatlans叩ga. T旦rv辿nyi el鱈r叩sok be nem tart叩sa, t旦bbek k旦z旦tt: - az 叩llami int辿zm辿nyi h叩tt辿r tejes hi叩nya; - a v叩laszt叩sokat szab叩lyz坦 t旦rv辿nyek figyelmen k鱈v端l hagyj叩k a kisebbs辿gi t旦rv辿ny vonatkoz坦 szab叩lyait (jel旦lt叩ll鱈t叩si jog); - nincs, illetve eleny辿sz m辿rt辿k撤 a kisebbs辿gi szervezetek 叩llami t叩mogat叩sa. Esetenk辿nt, a nemzetk旦zi k旦telezetts辿gek k旦vetkezetes 辿s lelkiismeretes v辿grehajt叩sa sz叩nd辿k叩nak hi叩nya.
5. A nyelvi jogok, mint a gyakorlati kisebbs辿gv辿delem alapk辿rd辿se: Nyelvt旦rv辿ny (2012) Ukrajn叩ban, a t旦rv辿nyekben deklar叩lt, 辿s nemzetk旦zi szerzd辿sekben is szavatolt kisebbs辿gi jogok v叩laszt辿kos 辿rv辿nyese nem jelentkezik fajs炭lyos probl辿mak辿nt az orsz叩gos szint撤 belpolitik叩ban, hiszen az 辿rdekeltek, az orosz mega kisebbs辿get lesz叩m鱈tva az orsz叩g lakoss叩g叩nak alig 2%-叩t teszik ki, k端l旦n-k端l旦n egyik sem haladja meg a 0,6%-ot. Ugyanakkor, az orsz叩gban megl辿v saj叩ts叩gos k辿tnyelv撤s辿g miatt perd旦nt s炭llyal b鱈r a nyelvi k辿rd辿s. M鱈g az 1996-2010, k端l旦n旦sen a 2005-2010 k旦z旦tt, a sz端letett jogszab叩lyok, f端ggetlen端l az Alkotm叩ny, az 辿rv辿nyes 1989. 辿vi Nyelvt旦rv辿ny, 辿s az orsz叩g nemzetk旦zi-jogi k旦telezetts辿geitl, kiz叩r坦lagosan az 叩llamnyelv poz鱈ci坦inak ers鱈t辿s辿re ir叩nyultak, a 2010 辿vi llameln旦k v叩laszt叩s ut叩n e k辿rd辿st illeten gy旦keres fordulat 叩llt be. T旦rt辿netesen, kiiktat叩sra ker端ltek a kisebbs辿gi oktat叩st h叩tr叩nyosan 辿rint miniszteri rendeletek, az 炭jonnan elfogad叩sra ker端l PEK (polg叩ri elj叩r叩s k坦dex) m叩r az Alkotm叩nnyal 辿s a nemzetk旦zi k旦telezetts辿ggel 旦sszhangban hat叩rozza meg a kisebbs辿gi nyelvek alkalmaz叩s叩nak lehets辿geit. Ezt a fordulatot koron叩zta meg Az 叩llami nyelvpolitika alapjair坦l sz坦l坦 5029- VI sz. 2012. j炭lius 3-叩n elfogadott T旦rv辿ny. E jogszab叩ly a helyi hagyom叩nyok (1989. 辿vi Nyelvt旦rv辿ny) 辿s a Nyelvi Charta 旦tv旦zete. Megrizve elbbi struktur叩lis jegyeit, ut坦bbi elveire 辿p端lve alkalmazza annak mechanizmusait .
Ukrajna lakoss叩g叩nak nemzetis辿g 辿s az anyanyelv szerinti viszony鱈t叩sa NEMZETISG S ANYANYELV F % ukr叩n nemzetis辿g撤 ukr叩n anyanyelv撤ek 31970728 66,27 orosz nemzetis辿g撤 ukr叩n anyanyelv撤ek 328152 0,68 ukr叩n anyanyelv撤 nemzeti kisebbs辿gek 278588 0,58 UKRN ANYANYELV徹 SSZESEN 32577468 67,53 orosz nemzetis辿g撤 orosz anyanyelv撤ek 7993832 16,57 ukr叩n nemzetis辿g撤 orosz anyanyelv撤ek 5544729 11,49 orosz anyanyelv撤 nemzeti kisebbs辿gek 735109 1,52 OROSZ ANYANYELV徹 SSZESEN 14273670 29,59 kisebbs辿gek, akiknek anyanyelve 辿s 1129397 2,34 nemzetis辿ge megegyezik kisebbs辿gek, akik valamely m叩s kisebbs辿g 260367 0,54 nyelv辿t tekintik anyanyelv端knek KISEBBSGI ANYANYELV徹 SSZESEN 1389764 2,88 UKRAJNA MINDSSZESEN 48240902 100
Nyelvi saj叩toss叩gok Az orsz叩gban j坦val nagyobb az ukr叩n nemzetis辿g撤ek ar叩nya (k旦zel 78%), mint azok辿, akik az 叩llamnyelvet anyanyelv端knek tekintik (kevesebb, mint 68%). Nemzetis辿gi szempontb坦l az orsz叩g 旦sszlakoss叩g叩nak kevesebb mint negyede tekinti mag叩t valamely kisebbs辿ghez tartoz坦nak (22,18%), nyelvi alapon csaknem minden harmadik ukrajnai 叩llampolg叩r (32,47%) valamely nyelvi kisebbs辿ghez tartozik. Az orosz nemzetis辿g撤ek ar叩nya sokkal kisebb, mint azok辿, akik az oroszt nevezt辿k meg anyanyelvk辿nt. A mindennapi nyelvhaszn叩lat tekintet辿ben, orsz叩gos 叩ltal叩nos鱈t叩sban m辿g ma is az orosz nyelv t炭ls炭lya mutathat坦 ki, szociol坦giai felm辿r辿sek szerint meghaladja a 60%-ot. Az orsz叩g k旦zigazgat叩si egys辿geinek (megye) z旦m辿ben jelents sz叩m炭 nyelvi kisebbs辿g 辿l. gy 13 k旦zigazgat叩si egys辿gben az oroszt anyanyelv端knek tekintk sz叩ma meghaladja a 10%-ot. E sz叩zal辿khat叩r f旦l旦tt van K叩rp叩talj叩n a magyar, Csernivci megy辿ben a rom叩n, 辿s Kr鱈m-f辿lszigeten a kr鱈mi tat叩r nyelvet anyanyelv撤kk辿nt vall坦k ar叩nya. Jelents a sz叩mottevbb nyelvi kisebbs辿gek ter端leti koncentr叩lts叩ga region叩lis jellege: a kr鱈mi tat叩rok 98,1%-a a Kr鱈m-f辿lszigeten, a magyarok 96,8%-a K叩rp叩talj叩n, a gagauzok 86,5%-a 辿s a bolg叩rok 73,3%-a Odessza megy辿ben, a g旦r旦g旦k 84,7%-a Donyeck megy辿ben, a rom叩nok 75,9%-a Csernyivci megy辿ben 辿l.
Region叩lis nyelvek megy辿k, j叩r叩sok 辿s v叩rosok szintj辿n Ukrajn叩ban
5.1. A Nyelvt旦rv辿ny elvi jelleg撤 rendelkez辿sei : Kinyilatkozza 辿s meghat叩rozza az egy辿n nyelvi 旦nmeghat叩roz叩s叩nak jog叩t, t旦rt辿netesen: az egy辿n jog叩t eld旦nteni azt, hogy melyik nyelvet tartja anyanyelv辿nek, szabadon megv叩lasztani a kapcsolattart叩s nyelv辿t, elismeri a t旦bbes nyelvi identit叩st (3. cikk). Az 叩llami nyelvpolitika egyik c辿ljak辿nt hat叩rozza meg a region叩lis vagy a kisebbs辿gi nyelvek sz坦beli 辿s 鱈r叩sbeli alkalmaz叩s叩nak elseg鱈t辿s辿t az oktat叩sban, a t旦megt叩j辿koztat叩si eszk旦z旦kben, 辿s alkalmaz叩suk lehets辿g辿nek megteremt辿s辿t az 叩llamhatalmi szervek 辿s a helyi 旦nkorm叩nyzatok tev辿kenys辿g辿ben, a b鱈r坦s叩gi elj叩r叩sokban, a gazdas叩gi 辿s a szoci叩lis tev辿kenys辿gben, kultur叩lis rendezv辿nyek lebonyol鱈t叩s叩ban 辿s a t叩rsadalmi 辿let egy辿b szf辿r叩iban (5. cikk 3. p). El鱈rja, hogy a kisebbs辿gi-region叩lis nyelv a saj叩t ter端let辿nek hat叩rain k鱈v端l is szabadon alkalmazhat坦 (7. cikk 8. p.). Lehets辿get biztosit, a t旦rv辿nyben meghat叩rozott jogok b鱈r坦s叩gi v辿delm辿re, illetve 辿rv辿nyes鱈t辿sre (8. cikk 3.p). Az oktat叩s 辿s a tudom叩nyos tev辿kenys辿g nyelv辿nek szabad megv叩laszt叩s叩t az 叩llampolg叩r elidegen鱈thetetlen jogak辿nt hat叩rozza meg (20. cikk 1. p., 21. cikk). Meghat叩rozza a t旦megt叩j辿koztat叩si eszk旦z旦k nyelv辿nek szabad megv叩laszt叩snak jog叩t, 辿s az 叩llamhatalom k旦telezetts辿g辿t a kisebbs辿gi nyelveken val坦 t叩j辿koztat叩sra (24. cikk), Meghat叩rozza a szem辿ly csal叩d 辿s ut坦nev辿nek anyanyelve hagyom叩nyai (szab叩lyai) szerinti haszn叩lat叩nak jog叩t (28. cikk), Meghat叩rozza a f旦ldrajzi megnevez辿sek kisebbs辿gi nyelven (nyelveken) val坦 megjelen鱈t辿s辿nek k旦telezetts辿g辿t (27. cikk).
5.2. Rendelkez辿sek, melyek elseg鱈tik az egy辿rtelm撤, korrekt alkalmaz叩st: Pontos 辿rtelmez辿s辿t adja az alkalmazott szakkifejez辿seknek: 叩llamnyelv, region叩lis vagy kisebbs辿gi nyelv, anyanyelv, r辿gi坦, ter端let stb. (1. cikk). A nyelvhaszn叩latot 辿rint t叩rsadalmi viszonyok ter端let辿re el鱈rja e t旦rv辿ny elsbbs辿g辿t (4. cikk). Tartalmazza az orsz叩g region叩lis vagy kisebbs辿gi nyelveinek felsorol叩s叩t, melyek: az orosz, a belorusz, a bolg叩r, az 旦rm辿ny, a gagauz, a jiddis, a kr鱈mi tat叩r, a mold叩v, a n辿met, az 炭jg旦r旦g, a lengyel, a roma, a rom叩n, a szlov叩k, a magyar, a ruszin, a karaim, a krimcsak (7. cikk 2 p.).
5.3.A t旦rv辿ny alkalmaz叩si mechanizmusai: a T旦rv辿nyben elirt opci坦k abban az esetben ker端lnek k旦telez 辿rv辿nnyel alkalmaz叩sra, amennyiben az adott ter端leten (r辿gi坦), az adott kisebbs辿gi nyelv hordoz坦inak az 旦sszlakoss叩ghoz viszony鱈tott ar叩nya a lakoss叩g legal叩bb 10%-叩t teszi ki. A fenti krit辿rium nem kiz叩r坦lagos , a t旦rv辿ny el鱈r叩sai alkalmazhat坦ak megfelel helyi 旦nkorm叩nyzati d旦nt辿s, illetve helyi n辿pszavaz叩s eredm辿nye alapj叩n, abban az esetben is, ha az adott nyelvi kisebbs辿g ar叩nya nem 辿ri el a 10%-ot. (7. cikk 3.p.). B叩r a T旦rv辿ny 10%-ban hat叩rozza meg az alkalmaz叩si k端sz旦b旦t, ugyanakkor, a helyhatalmi szervek sz叩m叩ra elirt k旦telezetts辿gek, csak egy r辿sze l辿p 辿letbe k旦zvetlen端l, m叩sok eset辿ben 旦nkorm叩nyzati d旦nt辿s sz端ks辿ges az 辿rv辿nyes端l辿s端kh旦z vagyis vannak automatikus norm叩k, 辿s olyanok, melyeket illeten az 旦nkorm叩nyzat k辿pviseleti szerv辿nek m辿rlegel辿si joga van ami norm叩l k旦r端lm辿nyek k旦z旦tt kisebbs辿gi t旦bbs辿get felt辿telez ezen opci坦k 辿rv辿nyes端l辿s辿hez. Sz叩mos, az egy辿ni jogokkal kapcsolatos rendelkez辿s, az egy辿n sz叩nd辿k叩t坦l f端ggen ker端l alkalmaz叩sra.
5.3.1. K旦zvetlen端l alkalmazand坦 rendelkez辿sek: helyi 叩llamhatalmi 辿s a helyi 旦nkorm叩nyzati szervek rendeleteinek kisebbs辿gi nyelven val坦 kihirdet辿s辿nek k旦telezetts辿ge (10. cikk 2.p.); helyi 叩llamhatalmi 辿s a helyi 旦nkorm叩nyzati szervek 叩ltal ny炭jtott lakoss叩gi szolg叩ltat叩sok kisebbs辿gi nyelven val坦 ny炭jt叩s叩nak k旦telezetts辿ge (11. cikk 2. p.); a sz坦beli 辿s 鱈r叩sbeli k辿relmeknek kisebbs辿gi nyelven val坦 beny炭jt叩s叩nak 辿s e nyelveken val坦 v叩lasz ig辿nyl辿s辿nek lehets辿ge (11. cikk 3 p.); minden 叩ltal叩nos k旦z辿pfok炭 tanint辿zetben a kisebbs辿gi nyelv oktat叩s叩nak biztos鱈t叩sa (20. cikk 7. p.); a kisebbs辿gi oktat叩si nyelv撤 tanint辿zetekben, az ukr叩n nyelv 辿s irodalom tant叩rgyak kiv辿tel辿vel minden tant叩rgy kisebbs辿gi nyelven val坦 oktat叩sa (20. cikk 8. p); a f旦ldrajzi megnevez辿sek kisebbs辿gi nyelven val坦 megjelen鱈t辿se (27.cikk).
5.3.2. Helyhatalmi d旦nt辿s alapj叩n ker端l alkalmaz叩sra: helyi 叩llamhatalmi 辿s 旦nkorm叩nyzati szervek munk叩j叩ban, 端gyint辿z辿s辿ben 辿s okm叩nyaiban val坦 alkalmaz叩sa (11. cikk 1 p.); helyi 叩llamhatalmi 辿s 旦nkorm叩nyzati szervek 叩ltal szervezett konferenci叩k, gy撤l辿sek munk叩j叩ban val坦 alkalmaz叩sa (11. cikk 4. p.); a hivatalos hirdetm辿nyek k旦zz辿t辿tele, a pecs辿tek 辿s b辿lyegzk, fejl辿ces 撤rlapok, c辿gt叩bl叩k kivitelez辿s辿n辿l (11.cikk 5, 6 p.); a v叩laszt叩sok 辿s n辿pszavaz叩sok dokument叩ci坦j叩nak vitele, szavaz坦lapjainak elk辿sz鱈t辿se sor叩n (12. cikk 1, 2 p.); a kisebbs辿gi nyelv oktat叩s叩nak m辿rt辿ke meg叩llap鱈t叩sakor (20. cikk 7. p.).
5.3.3.A szem辿ly d旦nt辿se, sz叩nd辿ka alapj叩n ker端l alkalmaz叩sra : a v叩laszt叩sok, n辿pszavasok agit叩ci坦s anyagainak nyelv辿t (nyelveit) a jel旦lt hat叩rozza meg (12. cikk 3 p.); a szem辿lyazonoss叩gi igazolv叩nyban a szem辿ly adatainak kisebbs辿gi nyelven val坦 felt端ntet辿se. E rendelkez辿s hat叩lya kiterjed az anyak旦nyvi kivonatokra 辿s az anyak旦nyvi hivatal 叩ltal kiadott okm叩nyokra, a v辿gzetts辿get igazol坦 okm叩nyra, a munkak旦nyvre, a katonak旦nyvre 辿s az egy辿b hivatalos dokumentumokra (13. cikk); a felek k旦z旦s megegyez辿se alapj叩n, kisebbs辿gi nyelven is lefolytathat坦 a polg叩ri peres elj叩r叩s, m叩s jelleg撤 perek 辿s elj叩r叩sok eset辿ben is alkalmazhat坦 a kisebbs辿gi nyelv (14. cikk); az oktat叩s-nevel辿s nyelv辿nek meghat叩roz叩sa (20. cikk); szabadon alkalmazhatj叩k az oroszt 辿s m叩s kisebbs辿gi nyelvet tev辿kenys辿g端k sor叩n a v叩llalatok, int辿zm辿nyek, szervezetek (18 cikk); a mag叩n oktat叩si int辿zm辿nyekben az oktat叩s nyelv辿rl az int辿zm辿ny alap鱈t坦ja (tulajdonosa) d旦nt (20. cikk 6. p.); a felsoktat叩si felv辿teli tud叩sfelm辿r辿s tesztjeinek kisebbs辿gi nyelvekre val坦 leford鱈t叩sa, illetve alkalmaz叩sa (20. cikk 9. p.); a rekl叩m 辿s az 叩rumark鱈roz叩s nyelv辿rl a term辿k el叩ll鱈t坦ja d旦nt (26. cikk); a szem辿lyazonoss叩got igazol坦 okm叩nyokban a szem辿ly nev辿nek kisebbs辿gi nyelven t旦rt辿n be鱈r叩sa a tulajdonos elzetes j坦v叩hagy叩s叩val t旦rt辿nik (28. cikk 4.
Dilemm叩k Marad辿ktalan megval坦sul叩s叩nak akad叩lyai, t旦bbek k旦z旦tt: a k辿rd辿s politikai 辿rz辿kenys辿ge 辿s az ukr叩n nemzeti vonal elkeseredett, erszakt坦l sem visszariad坦 ellen叩ll叩sa; a sz端ks辿ges anyagi eszk旦z旦k hi叩nya p辿nzhi叩ny; a b端rokr叩cia inerci叩ja, term辿szetes tenni nem akar叩sa; a t旦bbs辿gi sovinizmus. Ez辿rt r辿sz端nkrl: mindenk辿ppen elismer辿s 辿s k旦sz旦net illeti e jogszab叩ly megalkot坦it 辿s elfogad坦it; k旦vetkezetesen t旦rekedve jogaink 辿rv辿nyes鱈t辿s辿re, a v辿grehajt叩s folyamat叩ban tekintettel kell lenn端nk a t旦bbs辿g 辿rz辿kenys辿g辿re, bel叩t叩st kell tan炭s鱈tanunk; nem k旦vetelzn端nk kell (helyi k旦r端lm辿nyek k旦z旦tt ez egy辿bk辿n is kontrprodukt鱈v magatart叩s), b叩tor鱈tanunk kell a t旦bbs辿get, 辿s tevlegesen (szervezetileg, m坦dszertanilag, anyagilag stb.) hozz叩j叩rulni a megval坦s鱈t叩s叩hoz.

More Related Content

Toth m jogtud.int-2013.03-28-2

  • 1. Az ukr叩n kisebbs辿gi jogi szab叩lyoz叩s 辿s a nyelvt旦rv辿ny dilemm叩i Elad叩s az MTA T叩rsadalomtudom叩nyi Kutat坦k旦zpontj叩nak Jogtudom叩nyi Int辿zet辿ben 2013. m叩rcius 28.
  • 2. Ukrajna Fv叩ros: Kijev Kijev llamforma: Parlamenti prezidenci叩lis k旦zt叩rsas叩g - lakoss叩g (2006): 46 710 816 Ter端let: 603 700 从仄族 C鱈mere Z叩szlaja
  • 3. Ukrajna lakoss叩ga nemzetis辿g 辿s anyanyelv szerint % Nemzetis辿gek (az Nemzetis辿g端k nyelv辿t ukr叩nok 辿s a nagyobb 2001/1989 辿vhez tekintik Ezer f l辿leksz叩m炭 2001 1989 viszony鱈tva, % anyanyelv端knek kisebbs辿gek) (2001-ben, ezer f/%) ukr叩n 37541,7 77,8 72,7 100,3 31970,7/85,2 orosz 8334,1 17,3 22,1 73,4 7993,8/95,9 belorusz 275,8 0,6 0,9 62,7 54,5/19,8 moldov叩n 258,6 0,5 0,6 79,7 181,1/70,0 kr鱈mi tat叩r 248,2 0,5 0,0 5,3 x t旦bb 228,4/92,0 bolg叩r 204,6 0,4 0,5 87,5 131,2/64,2 magyar 156,6 0,3 0,4 96,0 149,4/95,4 rom叩n 151,0 0,3 0,3 112,0 138,5/91,7 lengyel 144,1 0,3 0,4 65,8 18,7/12,9 zsid坦 103,6 0,2 0,9 21,3 3,3/3,1 旦rm辿ny 99,9 0,2 0,1 1,8 x t旦bb 50,4/50,4 g旦r旦g 91,5 0,2 0,2 92,9 5,8/6,4 tar叩r 73,3 0,2 0,2 84,4 25,8/35,2 cig叩ny 47,6 0,1 0,1 99,3 21,2/44,7 azerbajdzs叩n 45,2 0,09 0,07 122,5 23,9/53,0 gr炭z 34,2 0,07 0,03 145,5 12,5/36,7 n辿met 33,3 0,07 0,07 88,1 4,01/12,2 gagauz 31,9 0,07 0,06 100,1 22,8/71,5
  • 4. A nemzeti kisebbs辿gek jogaival kapcsolatos jogalkot叩s peri坦dusai 辿s jelentsebb vonatkoz坦 jogszab叩lyai 1. A f端ggetlened辿s idszaka: Nyelvt旦rv辿ny (1989), Szuverenit叩si deklar叩ci坦 (1990), Nemzetis辿gek jogainak deklar叩ci坦ja (1991) 2. A f端ggetlens辿g els 辿vei : Kisebbs辿gi t旦rv辿ny (1992), Alkotm叩ny (1996), k辿toldal炭 kisebbs辿gv辿delmi meg叩llapod叩sok 3. Eur坦pa Tan叩csi csatlakoz叩s 辿s az ebbl fakad坦 kisebbs辿gv辿delmi k旦telezetts辿gek: ET Parlamenti K旦zgy撤l辿s 辿nek 1201. sz. Aj叩nl叩sa , Kisebbs辿gi Keretegyezm辿ny, Nyelvi Charta , az ET monitoring rendszere 4. Kisebbs辿gi 辿s nyelvi jogok szab叩lyoz叩sa egy辿b jogszab叩lyokban 5. A nyelvi jogok, mint a gyakorlati kisebbs辿gv辿delem alapk辿rd辿se: Nyelvt旦rv辿ny (2012)
  • 5. Nemzetis辿gek jogainak deklar叩ci坦j叩ban kil叩t叩sba helyezett jogok E dokumentum szerint, a f端ggetlen Ukrajn叩ban, a nemzetis辿gek jogosultak lesznek: - Az 叩ltaluk hagyom叩nyosan lakott ter端letek megrz辿s辿re 辿s e ter端leteken a nemzetis辿gi-k旦zigazgat叩si egys辿gek l辿trehoz叩sra. - Nemzeti szimb坦lumuk szabad haszn叩lat叩ra. - T旦rt辿nelmi 旦r旦ks辿g端k v辿delm辿re. - Az anyanyelv szabad haszn叩lat叩ra a k旦z辿let minden ter端let辿n, k端l旦n旦sen az oktat叩sban, a gazdas叩g 辿s a h鱈rk旦zl辿s ter端letein. Elir叩nyozza, hogy a Nyelvt旦rv辿ny vonatkoz坦 norm叩j叩t 炭gy kell 辿rtelmezni, miszerint nem csak azokban a k旦zigazgat叩si egys辿gekben lehet a nemzetis辿g nyelv辿t az 叩llamnyelvvel egyenrang炭k辿nt haszn叩lni, ahol valamely nemzetis辿g t旦bbs辿get alkot, hanem b叩rhol, ahol hagyom叩nyosan, illetve egy t旦mbben 辿l.
  • 6. Kisebbs辿gek t旦rv辿nyben szavatolt jogai A nemzeti kultur叩lis auton坦mi叩ra, 辿s annak keret辿ben: - az anyanyelv haszn叩lat叩ra 辿s az anyanyelven t旦rt辿n oktat叩sra; - a nemzeti kultur叩lis hagyom叩nyok megrz辿s辿re 辿s fejleszt辿s辿re; - a nemzeti szimb坦lumok haszn叩lat叩ra; - nemzeti 端nnepeik m辿ltat叩s叩ra; - hit端k megvall叩s叩ra, gyakorl叩s叩ra; - irodalmi, m撤v辿szeti, t旦megh鱈rk旦zl辿si ig辿nyeik kiel辿g鱈t辿s辿re; - nemzeti-kultur叩lis szervezetek 辿s oktat叩si int辿zm辿nyek l辿trehoz叩s叩ra. Ezeken t炭l, a kisebbs辿ghez tartoz坦 szem辿lyek jogosultak: - v叩lasztani, 辿s megv叩lasztatni, illetve kineveztetni b叩rmelyik hatalmi szerv b叩rmelyik beoszt叩s叩ba, a nemzetis辿gi kultur叩lis szervezetek jel旦lteket ind鱈thatnak a helyi 辿s orsz叩gos v叩laszt叩sokon; - meghat叩rozni saj叩t nemzetis辿gi hovatartoz叩sukat; - nemzetis辿gi nev端k haszn叩lat叩ra; - szabad kapcsolattart叩sra nemzett叩rsaikkal, mint az orsz叩gon bel端l, mint m叩s orsz叩gokban.
  • 7. Az 叩llam k旦telezetts辿gei a kisebbs辿gek jogainak szavatol叩sa ter辿n - Az 叩llam polg叩rai sz叩m叩ra, nemzetis辿gi sz叩rmaz叩sukt坦l f端ggetlen端l a jogegyenls辿g garant叩l叩sa. - Megfelel int辿zm辿nyi h叩tt辿r, 鱈gy orsz叩gos szinten, Nemzetis辿gi gyek Miniszt辿rium叩nak l辿trehoz叩sa. - Minden nemzeti kisebbs辿g sz叩m叩ra a nemzeti-kultur叩lis auton坦mia jog叩nak garant叩l叩sa. - Int辿zked辿sek foganatos鱈t叩sa a nemzetis辿gi oktat叩si 辿s kultur叩lis int辿zm辿nyek megfelel k叩derell叩t叩s叩ra. - Ott, ahol az adott nemzetis辿g t旦bbs辿get alkot, a nemzetis辿gi nyelv hivatalos haszn叩lat叩nak biztos鱈t叩sa. - A kisebbs辿gek 辿lettere megrz辿s辿nek garant叩l叩sa mind azok t旦rt辿nelmi, mint jelenkori sz叩ll叩shely辿n. - A kisebbs辿gek t叩rsadalmi szervezetei m撤k旦d辿snek elseg鱈t辿se. - Az 叩llami k旦lts辿gvet辿sben a kisebbs辿gek fejld辿s辿re p辿nz旦sszeg biztos鱈t叩sa.
  • 8. Az Alkotm叩nynak a kisebbs辿gi jogok vonatkoz叩s叩ban relev叩ns t辿telei - A preambulum szerint az alkotm叩nyoz叩s alanya az Ukr叩n N辿p Ukrajna minden nemzetis辿g撤 叩llampolg叩ra. Az Alkotm叩ny : - garant叩lja az orosz 辿s m叩s kisebbs辿gi nyelvek szabad fejld辿s辿t 辿s alkalmaz叩s叩t (10. cikkely); - meghat叩rozza, hogy a nyelvek alkalmaz叩sa Alkotm叩ny 叩ltal garant叩lt, 辿s annak rendj辿t t旦rv辿ny 叩llap鱈tja meg (10. cikkely); - elseg鱈ti minden shonos n辿p 辿s nemzeti kisebbs辿g etnikai, kultur叩lis, nyelvi 辿s felekezeti 旦nazonoss叩g叩nak a megrz辿s辿t (11. cikkely); - garant叩lja az anyanyelven val坦 oktat叩st, illetve az anyanyelv tanul叩s叩t 叩llami 辿s 旦nkorm叩nyzati oktat叩si int辿zm辿nyekben, illetve a nemzetis辿gi-kultur叩lis szervezetek 叩ltal (53. cikkely).
  • 9. Eur坦pa Tan叩csi csatlakoz叩s 辿s az ebbl fakad坦 kisebbs辿gv辿delmi k旦telezetts辿gek - Az ET PK 190 (1995) sz. d旦nt辿se Ukrajna csatlakoz叩s叩r坦l: a kisebbs辿gekkel kapcsolatos politik叩j叩t a Parlamenti K旦zgy撤l辿s 1201. sz. Aj叩nl叩sa, 辿s ezen okm叩ny elveinek megfelelen alak鱈tani, be辿p鱈teni ezeket jogrendszer辿be 辿s k旦zigazgat叩si gyakorlat叩ba. - 1997 december 9-辿n a Verhovna Rada ratifik叩lta a Nemzeti Kisebbs辿gek V辿delm辿rl sz坦l坦 Keretegyezm辿nyt. - A Kisebbs辿gi 辿s Region叩lis Nyelvek Eur坦pai Chart叩j叩r坦l 1999 december辿ben a Verhovna Rada 叩ltal elfogadott ratifik叩ci坦s okm叩ny nem ker端l let辿tbehelyez辿sre az ET Ftitk叩r叩n叩l. 2000 j炭nius叩ban az Ukr叩n Alkotm叩ny B鱈r坦s叩g 端gyrendi hib叩ra val坦 hivatkoz叩ssal hat叩lyon k鱈v端l helyezi azt. - A 2003 m叩jus叩ban elfogadott ratifik叩ci坦s t旦rv辿ny 叩ltal meghat叩rozott k旦vetelm辿nyszint jelentsen elmarad a megl辿v 辿s gyakorolt nyelvi jogokt坦l. - A Keretegyezm辿nyt illeten, folyamatban van a v辿grehajt叩st ellenrz monitoring harmadik, m鱈g a Nyelvi Charta tekintet辿ben m叩sodik k旦re.
  • 10. Jogalkalmaz叩si probl辿m叩kr坦l A nemzeti kisebbs辿gek fogalm叩nak t叩g meghat叩roz叩sa: az 叩llampolg叩rok azon csoportjai, akik nem ukr叩n nemzetis辿g撤ek, nemzeti 旦n辿rzetrl 辿s k旦z旦ss辿gi 旦sszetartoz叩sr坦l tesznek tan炭bizonys叩got (T旦rv. 3.cikk). A t旦rv辿nyben garant叩lt kultur叩lis auton坦mi叩nak a meghat叩rozatlans叩ga. T旦rv辿nyi el鱈r叩sok be nem tart叩sa, t旦bbek k旦z旦tt: - az 叩llami int辿zm辿nyi h叩tt辿r tejes hi叩nya; - a v叩laszt叩sokat szab叩lyz坦 t旦rv辿nyek figyelmen k鱈v端l hagyj叩k a kisebbs辿gi t旦rv辿ny vonatkoz坦 szab叩lyait (jel旦lt叩ll鱈t叩si jog); - nincs, illetve eleny辿sz m辿rt辿k撤 a kisebbs辿gi szervezetek 叩llami t叩mogat叩sa. Esetenk辿nt, a nemzetk旦zi k旦telezetts辿gek k旦vetkezetes 辿s lelkiismeretes v辿grehajt叩sa sz叩nd辿k叩nak hi叩nya.
  • 11. 5. A nyelvi jogok, mint a gyakorlati kisebbs辿gv辿delem alapk辿rd辿se: Nyelvt旦rv辿ny (2012) Ukrajn叩ban, a t旦rv辿nyekben deklar叩lt, 辿s nemzetk旦zi szerzd辿sekben is szavatolt kisebbs辿gi jogok v叩laszt辿kos 辿rv辿nyese nem jelentkezik fajs炭lyos probl辿mak辿nt az orsz叩gos szint撤 belpolitik叩ban, hiszen az 辿rdekeltek, az orosz mega kisebbs辿get lesz叩m鱈tva az orsz叩g lakoss叩g叩nak alig 2%-叩t teszik ki, k端l旦n-k端l旦n egyik sem haladja meg a 0,6%-ot. Ugyanakkor, az orsz叩gban megl辿v saj叩ts叩gos k辿tnyelv撤s辿g miatt perd旦nt s炭llyal b鱈r a nyelvi k辿rd辿s. M鱈g az 1996-2010, k端l旦n旦sen a 2005-2010 k旦z旦tt, a sz端letett jogszab叩lyok, f端ggetlen端l az Alkotm叩ny, az 辿rv辿nyes 1989. 辿vi Nyelvt旦rv辿ny, 辿s az orsz叩g nemzetk旦zi-jogi k旦telezetts辿geitl, kiz叩r坦lagosan az 叩llamnyelv poz鱈ci坦inak ers鱈t辿s辿re ir叩nyultak, a 2010 辿vi llameln旦k v叩laszt叩s ut叩n e k辿rd辿st illeten gy旦keres fordulat 叩llt be. T旦rt辿netesen, kiiktat叩sra ker端ltek a kisebbs辿gi oktat叩st h叩tr叩nyosan 辿rint miniszteri rendeletek, az 炭jonnan elfogad叩sra ker端l PEK (polg叩ri elj叩r叩s k坦dex) m叩r az Alkotm叩nnyal 辿s a nemzetk旦zi k旦telezetts辿ggel 旦sszhangban hat叩rozza meg a kisebbs辿gi nyelvek alkalmaz叩s叩nak lehets辿geit. Ezt a fordulatot koron叩zta meg Az 叩llami nyelvpolitika alapjair坦l sz坦l坦 5029- VI sz. 2012. j炭lius 3-叩n elfogadott T旦rv辿ny. E jogszab叩ly a helyi hagyom叩nyok (1989. 辿vi Nyelvt旦rv辿ny) 辿s a Nyelvi Charta 旦tv旦zete. Megrizve elbbi struktur叩lis jegyeit, ut坦bbi elveire 辿p端lve alkalmazza annak mechanizmusait .
  • 12. Ukrajna lakoss叩g叩nak nemzetis辿g 辿s az anyanyelv szerinti viszony鱈t叩sa NEMZETISG S ANYANYELV F % ukr叩n nemzetis辿g撤 ukr叩n anyanyelv撤ek 31970728 66,27 orosz nemzetis辿g撤 ukr叩n anyanyelv撤ek 328152 0,68 ukr叩n anyanyelv撤 nemzeti kisebbs辿gek 278588 0,58 UKRN ANYANYELV徹 SSZESEN 32577468 67,53 orosz nemzetis辿g撤 orosz anyanyelv撤ek 7993832 16,57 ukr叩n nemzetis辿g撤 orosz anyanyelv撤ek 5544729 11,49 orosz anyanyelv撤 nemzeti kisebbs辿gek 735109 1,52 OROSZ ANYANYELV徹 SSZESEN 14273670 29,59 kisebbs辿gek, akiknek anyanyelve 辿s 1129397 2,34 nemzetis辿ge megegyezik kisebbs辿gek, akik valamely m叩s kisebbs辿g 260367 0,54 nyelv辿t tekintik anyanyelv端knek KISEBBSGI ANYANYELV徹 SSZESEN 1389764 2,88 UKRAJNA MINDSSZESEN 48240902 100
  • 13. Nyelvi saj叩toss叩gok Az orsz叩gban j坦val nagyobb az ukr叩n nemzetis辿g撤ek ar叩nya (k旦zel 78%), mint azok辿, akik az 叩llamnyelvet anyanyelv端knek tekintik (kevesebb, mint 68%). Nemzetis辿gi szempontb坦l az orsz叩g 旦sszlakoss叩g叩nak kevesebb mint negyede tekinti mag叩t valamely kisebbs辿ghez tartoz坦nak (22,18%), nyelvi alapon csaknem minden harmadik ukrajnai 叩llampolg叩r (32,47%) valamely nyelvi kisebbs辿ghez tartozik. Az orosz nemzetis辿g撤ek ar叩nya sokkal kisebb, mint azok辿, akik az oroszt nevezt辿k meg anyanyelvk辿nt. A mindennapi nyelvhaszn叩lat tekintet辿ben, orsz叩gos 叩ltal叩nos鱈t叩sban m辿g ma is az orosz nyelv t炭ls炭lya mutathat坦 ki, szociol坦giai felm辿r辿sek szerint meghaladja a 60%-ot. Az orsz叩g k旦zigazgat叩si egys辿geinek (megye) z旦m辿ben jelents sz叩m炭 nyelvi kisebbs辿g 辿l. gy 13 k旦zigazgat叩si egys辿gben az oroszt anyanyelv端knek tekintk sz叩ma meghaladja a 10%-ot. E sz叩zal辿khat叩r f旦l旦tt van K叩rp叩talj叩n a magyar, Csernivci megy辿ben a rom叩n, 辿s Kr鱈m-f辿lszigeten a kr鱈mi tat叩r nyelvet anyanyelv撤kk辿nt vall坦k ar叩nya. Jelents a sz叩mottevbb nyelvi kisebbs辿gek ter端leti koncentr叩lts叩ga region叩lis jellege: a kr鱈mi tat叩rok 98,1%-a a Kr鱈m-f辿lszigeten, a magyarok 96,8%-a K叩rp叩talj叩n, a gagauzok 86,5%-a 辿s a bolg叩rok 73,3%-a Odessza megy辿ben, a g旦r旦g旦k 84,7%-a Donyeck megy辿ben, a rom叩nok 75,9%-a Csernyivci megy辿ben 辿l.
  • 14. Region叩lis nyelvek megy辿k, j叩r叩sok 辿s v叩rosok szintj辿n Ukrajn叩ban
  • 15. 5.1. A Nyelvt旦rv辿ny elvi jelleg撤 rendelkez辿sei : Kinyilatkozza 辿s meghat叩rozza az egy辿n nyelvi 旦nmeghat叩roz叩s叩nak jog叩t, t旦rt辿netesen: az egy辿n jog叩t eld旦nteni azt, hogy melyik nyelvet tartja anyanyelv辿nek, szabadon megv叩lasztani a kapcsolattart叩s nyelv辿t, elismeri a t旦bbes nyelvi identit叩st (3. cikk). Az 叩llami nyelvpolitika egyik c辿ljak辿nt hat叩rozza meg a region叩lis vagy a kisebbs辿gi nyelvek sz坦beli 辿s 鱈r叩sbeli alkalmaz叩s叩nak elseg鱈t辿s辿t az oktat叩sban, a t旦megt叩j辿koztat叩si eszk旦z旦kben, 辿s alkalmaz叩suk lehets辿g辿nek megteremt辿s辿t az 叩llamhatalmi szervek 辿s a helyi 旦nkorm叩nyzatok tev辿kenys辿g辿ben, a b鱈r坦s叩gi elj叩r叩sokban, a gazdas叩gi 辿s a szoci叩lis tev辿kenys辿gben, kultur叩lis rendezv辿nyek lebonyol鱈t叩s叩ban 辿s a t叩rsadalmi 辿let egy辿b szf辿r叩iban (5. cikk 3. p). El鱈rja, hogy a kisebbs辿gi-region叩lis nyelv a saj叩t ter端let辿nek hat叩rain k鱈v端l is szabadon alkalmazhat坦 (7. cikk 8. p.). Lehets辿get biztosit, a t旦rv辿nyben meghat叩rozott jogok b鱈r坦s叩gi v辿delm辿re, illetve 辿rv辿nyes鱈t辿sre (8. cikk 3.p). Az oktat叩s 辿s a tudom叩nyos tev辿kenys辿g nyelv辿nek szabad megv叩laszt叩s叩t az 叩llampolg叩r elidegen鱈thetetlen jogak辿nt hat叩rozza meg (20. cikk 1. p., 21. cikk). Meghat叩rozza a t旦megt叩j辿koztat叩si eszk旦z旦k nyelv辿nek szabad megv叩laszt叩snak jog叩t, 辿s az 叩llamhatalom k旦telezetts辿g辿t a kisebbs辿gi nyelveken val坦 t叩j辿koztat叩sra (24. cikk), Meghat叩rozza a szem辿ly csal叩d 辿s ut坦nev辿nek anyanyelve hagyom叩nyai (szab叩lyai) szerinti haszn叩lat叩nak jog叩t (28. cikk), Meghat叩rozza a f旦ldrajzi megnevez辿sek kisebbs辿gi nyelven (nyelveken) val坦 megjelen鱈t辿s辿nek k旦telezetts辿g辿t (27. cikk).
  • 16. 5.2. Rendelkez辿sek, melyek elseg鱈tik az egy辿rtelm撤, korrekt alkalmaz叩st: Pontos 辿rtelmez辿s辿t adja az alkalmazott szakkifejez辿seknek: 叩llamnyelv, region叩lis vagy kisebbs辿gi nyelv, anyanyelv, r辿gi坦, ter端let stb. (1. cikk). A nyelvhaszn叩latot 辿rint t叩rsadalmi viszonyok ter端let辿re el鱈rja e t旦rv辿ny elsbbs辿g辿t (4. cikk). Tartalmazza az orsz叩g region叩lis vagy kisebbs辿gi nyelveinek felsorol叩s叩t, melyek: az orosz, a belorusz, a bolg叩r, az 旦rm辿ny, a gagauz, a jiddis, a kr鱈mi tat叩r, a mold叩v, a n辿met, az 炭jg旦r旦g, a lengyel, a roma, a rom叩n, a szlov叩k, a magyar, a ruszin, a karaim, a krimcsak (7. cikk 2 p.).
  • 17. 5.3.A t旦rv辿ny alkalmaz叩si mechanizmusai: a T旦rv辿nyben elirt opci坦k abban az esetben ker端lnek k旦telez 辿rv辿nnyel alkalmaz叩sra, amennyiben az adott ter端leten (r辿gi坦), az adott kisebbs辿gi nyelv hordoz坦inak az 旦sszlakoss叩ghoz viszony鱈tott ar叩nya a lakoss叩g legal叩bb 10%-叩t teszi ki. A fenti krit辿rium nem kiz叩r坦lagos , a t旦rv辿ny el鱈r叩sai alkalmazhat坦ak megfelel helyi 旦nkorm叩nyzati d旦nt辿s, illetve helyi n辿pszavaz叩s eredm辿nye alapj叩n, abban az esetben is, ha az adott nyelvi kisebbs辿g ar叩nya nem 辿ri el a 10%-ot. (7. cikk 3.p.). B叩r a T旦rv辿ny 10%-ban hat叩rozza meg az alkalmaz叩si k端sz旦b旦t, ugyanakkor, a helyhatalmi szervek sz叩m叩ra elirt k旦telezetts辿gek, csak egy r辿sze l辿p 辿letbe k旦zvetlen端l, m叩sok eset辿ben 旦nkorm叩nyzati d旦nt辿s sz端ks辿ges az 辿rv辿nyes端l辿s端kh旦z vagyis vannak automatikus norm叩k, 辿s olyanok, melyeket illeten az 旦nkorm叩nyzat k辿pviseleti szerv辿nek m辿rlegel辿si joga van ami norm叩l k旦r端lm辿nyek k旦z旦tt kisebbs辿gi t旦bbs辿get felt辿telez ezen opci坦k 辿rv辿nyes端l辿s辿hez. Sz叩mos, az egy辿ni jogokkal kapcsolatos rendelkez辿s, az egy辿n sz叩nd辿k叩t坦l f端ggen ker端l alkalmaz叩sra.
  • 18. 5.3.1. K旦zvetlen端l alkalmazand坦 rendelkez辿sek: helyi 叩llamhatalmi 辿s a helyi 旦nkorm叩nyzati szervek rendeleteinek kisebbs辿gi nyelven val坦 kihirdet辿s辿nek k旦telezetts辿ge (10. cikk 2.p.); helyi 叩llamhatalmi 辿s a helyi 旦nkorm叩nyzati szervek 叩ltal ny炭jtott lakoss叩gi szolg叩ltat叩sok kisebbs辿gi nyelven val坦 ny炭jt叩s叩nak k旦telezetts辿ge (11. cikk 2. p.); a sz坦beli 辿s 鱈r叩sbeli k辿relmeknek kisebbs辿gi nyelven val坦 beny炭jt叩s叩nak 辿s e nyelveken val坦 v叩lasz ig辿nyl辿s辿nek lehets辿ge (11. cikk 3 p.); minden 叩ltal叩nos k旦z辿pfok炭 tanint辿zetben a kisebbs辿gi nyelv oktat叩s叩nak biztos鱈t叩sa (20. cikk 7. p.); a kisebbs辿gi oktat叩si nyelv撤 tanint辿zetekben, az ukr叩n nyelv 辿s irodalom tant叩rgyak kiv辿tel辿vel minden tant叩rgy kisebbs辿gi nyelven val坦 oktat叩sa (20. cikk 8. p); a f旦ldrajzi megnevez辿sek kisebbs辿gi nyelven val坦 megjelen鱈t辿se (27.cikk).
  • 19. 5.3.2. Helyhatalmi d旦nt辿s alapj叩n ker端l alkalmaz叩sra: helyi 叩llamhatalmi 辿s 旦nkorm叩nyzati szervek munk叩j叩ban, 端gyint辿z辿s辿ben 辿s okm叩nyaiban val坦 alkalmaz叩sa (11. cikk 1 p.); helyi 叩llamhatalmi 辿s 旦nkorm叩nyzati szervek 叩ltal szervezett konferenci叩k, gy撤l辿sek munk叩j叩ban val坦 alkalmaz叩sa (11. cikk 4. p.); a hivatalos hirdetm辿nyek k旦zz辿t辿tele, a pecs辿tek 辿s b辿lyegzk, fejl辿ces 撤rlapok, c辿gt叩bl叩k kivitelez辿s辿n辿l (11.cikk 5, 6 p.); a v叩laszt叩sok 辿s n辿pszavaz叩sok dokument叩ci坦j叩nak vitele, szavaz坦lapjainak elk辿sz鱈t辿se sor叩n (12. cikk 1, 2 p.); a kisebbs辿gi nyelv oktat叩s叩nak m辿rt辿ke meg叩llap鱈t叩sakor (20. cikk 7. p.).
  • 20. 5.3.3.A szem辿ly d旦nt辿se, sz叩nd辿ka alapj叩n ker端l alkalmaz叩sra : a v叩laszt叩sok, n辿pszavasok agit叩ci坦s anyagainak nyelv辿t (nyelveit) a jel旦lt hat叩rozza meg (12. cikk 3 p.); a szem辿lyazonoss叩gi igazolv叩nyban a szem辿ly adatainak kisebbs辿gi nyelven val坦 felt端ntet辿se. E rendelkez辿s hat叩lya kiterjed az anyak旦nyvi kivonatokra 辿s az anyak旦nyvi hivatal 叩ltal kiadott okm叩nyokra, a v辿gzetts辿get igazol坦 okm叩nyra, a munkak旦nyvre, a katonak旦nyvre 辿s az egy辿b hivatalos dokumentumokra (13. cikk); a felek k旦z旦s megegyez辿se alapj叩n, kisebbs辿gi nyelven is lefolytathat坦 a polg叩ri peres elj叩r叩s, m叩s jelleg撤 perek 辿s elj叩r叩sok eset辿ben is alkalmazhat坦 a kisebbs辿gi nyelv (14. cikk); az oktat叩s-nevel辿s nyelv辿nek meghat叩roz叩sa (20. cikk); szabadon alkalmazhatj叩k az oroszt 辿s m叩s kisebbs辿gi nyelvet tev辿kenys辿g端k sor叩n a v叩llalatok, int辿zm辿nyek, szervezetek (18 cikk); a mag叩n oktat叩si int辿zm辿nyekben az oktat叩s nyelv辿rl az int辿zm辿ny alap鱈t坦ja (tulajdonosa) d旦nt (20. cikk 6. p.); a felsoktat叩si felv辿teli tud叩sfelm辿r辿s tesztjeinek kisebbs辿gi nyelvekre val坦 leford鱈t叩sa, illetve alkalmaz叩sa (20. cikk 9. p.); a rekl叩m 辿s az 叩rumark鱈roz叩s nyelv辿rl a term辿k el叩ll鱈t坦ja d旦nt (26. cikk); a szem辿lyazonoss叩got igazol坦 okm叩nyokban a szem辿ly nev辿nek kisebbs辿gi nyelven t旦rt辿n be鱈r叩sa a tulajdonos elzetes j坦v叩hagy叩s叩val t旦rt辿nik (28. cikk 4.
  • 21. Dilemm叩k Marad辿ktalan megval坦sul叩s叩nak akad叩lyai, t旦bbek k旦z旦tt: a k辿rd辿s politikai 辿rz辿kenys辿ge 辿s az ukr叩n nemzeti vonal elkeseredett, erszakt坦l sem visszariad坦 ellen叩ll叩sa; a sz端ks辿ges anyagi eszk旦z旦k hi叩nya p辿nzhi叩ny; a b端rokr叩cia inerci叩ja, term辿szetes tenni nem akar叩sa; a t旦bbs辿gi sovinizmus. Ez辿rt r辿sz端nkrl: mindenk辿ppen elismer辿s 辿s k旦sz旦net illeti e jogszab叩ly megalkot坦it 辿s elfogad坦it; k旦vetkezetesen t旦rekedve jogaink 辿rv辿nyes鱈t辿s辿re, a v辿grehajt叩s folyamat叩ban tekintettel kell lenn端nk a t旦bbs辿g 辿rz辿kenys辿g辿re, bel叩t叩st kell tan炭s鱈tanunk; nem k旦vetelzn端nk kell (helyi k旦r端lm辿nyek k旦z旦tt ez egy辿bk辿n is kontrprodukt鱈v magatart叩s), b叩tor鱈tanunk kell a t旦bbs辿get, 辿s tevlegesen (szervezetileg, m坦dszertanilag, anyagilag stb.) hozz叩j叩rulni a megval坦s鱈t叩s叩hoz.