հԲڴǰí
- 1. A középkorúak személyiségfejlesztésének andragógiai megközelítése Somogyiné Petik Krisztina
- 2. Problémafelvetés Tanulmányunkban azt a kérdést vitatjuk meg, hogy a felnőttképzés adhat-e választ e nehéz kérdésekre, elősegíthető-e képzéssel a személyiség folyamatos fejlődése, és megkönnyíthető-e az adaptív válaszadás a környezet változásaira, különös tekintettel az élet középső szakaszában bekövetkező nehézségekre. Azt kutatjuk, hogy a felnőttképzés tudományának mely elméleti vonulatai adnak stabil alapot egy ilyen típusú képzés számára, és bemutatunk egy konkrét képzési modellt,mely kiindulópontként
- 3. Középkorúak problémái • egyfajta energia, teljesítmény, kibontakozás • drámai szembesülés az élet végességével és végzetes megfordíthatatlanságával • Olyan, mint egy virág az őszi kertben: még tele van élettel, de egyre közelebbről leselkedik rá a téli fagy (Moen és Wethington, 1999).
- 4. A felnőttkori fejlődés krízisei során az ember azzal szembesül, hogy eddigi gondolkodásmódja és korábban bevált megoldási stratégiái nem elegendők az aktuális élethelyzet megoldására. A krízis fogalma tartalmaz egy fejlődési dimenziót, mert lehetőséget ad arra, hogy az ember átértékelje önmagát, a világlátását, és egy magasabb fejlettségi szinten éljen tovább. Az átértékelési folyamathoz intenzív önreflexió szükséges, s ez sok ember számára viszonylag ismeretlen, idegen út bejárását jelenti, melyhez sok szorongás kapcsolódik. A szorongás akadályozhatja a megküzdési folyamatot, ezáltal blokkolhatja a fejlődést is.
- 5. հԲڴǰí tanulás • azoknak a készségeknek az elsajátítását jelenti, melyek a hatékony kríziskezeléshez és a személyiségfejlődéshez szükségesek • Önreflexió • Elmélet: – Columbia Egyetem: első kutatások – „A transzformatív oktatás és képzés elmélete magába sűríti mindazon képzési törekvéseket, melyek nem az információk átadását, hanem a tanuló felnőtt személyiségének fejlesztését, de legalábbis gondolkodásának átalakítását célozzák”
- 6. հԲڴǰí tanulás alapfogalmai • ember élete során a kultúra vagy a szülők és gondviselők egyéni sajátosságai által meghatározott modelleket alkot a világról formatív tanulás • Kegan (2000): – informatív tanulás: egy meglévő referenciakeretbe viszünk bele új tartalmi elemeket megváltoztatjuk, amit tudunk – transzformatív tanulás: azt változtatja meg, ahogyan tudunk, tehát a referenciakeretet alakítja át
- 7. „A tanulás olyan folyamat, melyben a korábbi interpretációink felhasználásával egy új vagy átértékelt interpretációt hozunk létre a tapasztalataink jelentéséről, hogy a jövőbeli cselekedeteinket ez irányítsa majd” (Mezirow, 2000, 5. o.) „A transzformatív tanulás az a folyamat, amely során átalakítjuk a magától értetődőnek vélt referenciakereteinket (jelentésperspektíváinkat, gondolkodásmódunkat), hogy átfogóbbak, differenciáltabbak, nyitottabbak, emocionálisan megváltoztathatóbbak és reflektívebbek legyenek. Hogy olyan hiedelmeket és véleményeket tudjunk alkotni, amelyek igazabbnak bizonyulnak, és a cselekvést hitelesebben vezérlik. A transzformatív tanulás során az ember egy konstruktív eszmecserében vesz részt, ezáltal felhasználhatja mások tapasztalatait is” (Mezirow, 2000, 7–8. o.).
- 8. Tanulás • Jelentésadási folyamat • tudatos és nem tudatos • új tapasztalatokat általában automatikusan egy régi jelentéssel ruházzuk fel • Referenciakeretek gyakran képviselnek akaratlanul átvett kulturális paradigmákat
- 9. Jelentésperspektívák változása Mezirow (1991) az általa vezetett képzési programokban részt vevő nők strukturált nterjúi alapján a személyes változás tíz fázisát különítette el: 1. A változás elindítója egy dezorientáló dilemma. 2. Ennek nyomán az ember önvizsgálatot tart, ami bűntudattal és szégyenérzéssel jár. 3. Ezután következik az előfeltevések kritikai átvizsgálása. 4. A folyamat során a résztvevők rájönnek, hogy saját elégedetlenség- élményükkel és a változás megtapasztalásával nincsenek egyedül, és mások hasonló élményeken mennek keresztül. 5. Ezután új szerepeket, kapcsolatokat és cselekvésmódokat keresnek. 6. Majd elkészítenek egy akciótervet. 7. A tervek megvalósításához új tudásra és készségek elsajátítására van szükség. 8. Majd az új szerepek kísérleti kipróbálása következik. 9. Kiépül az új szerepekben és kapcsolatokban való kompetencia és önbizalom érzése. 10. Végül megtörténik az új perspektíva szerinti feltételek beépítése az életbe.
- 10. A transzformatív tanulás teóriája korunk legfontosabb kérdésére próbál megfelelni: hogyan alakítsunk ki olyan tudást, amely az embert alkalmassá teszi az egyre gyorsabban változó világban való eligazodásra? Válasza az, hogy azt a képességet kell kifejlesztenünk, mellyel a saját világlátásunk kritikai szemléletét tudjuk megvalósítani. A felnőttképzés nem más, mint szervezett erőfeszítés arra, hogy segítsük a felnőtt embert a tetteiért való felelősségvállalásban, a megértés növekedésében és a készségei, hajlamai fejlődésében.
- 11. A személyiség ereje, a felnőtt tanulók és kompetenciák Lengyel Zsuzsánna
- 12. Tanulás a transzformatív tanulásban • Személyiség gazdagítása, megújítása • Kiérlelt öntudat és önismeret • Átképző tanulás új életút • Változó világ, változó munkaerőpiac • Kor előrehaladása + életkor változó tanulási képesség • Intenzív tanulásra kényszerülnek