狠狠撸

Pusztaz谩mor, Pest, Hungary

"Nekem ahogy j枚tt a sors mindig 煤gy vonultam 茅n is Ha csendben ord铆tottam att贸l megremegett az 茅g is N茅ha k茅rd艖n n茅ztem f枚l, amikor nem l谩ttam az utam Vagy csak akkor 茅rdekelt hogy ha az is egy biztos futam Most m谩r mindegy, hogy elm煤lt ami volt de m茅gis megmarad egy sz谩lka Ami semmi m谩snak , de nekem egy hegy Mondd meg mit tegyek mindig j贸 铆gy hogy legyek Nem baj majd, ha nem leszek meg茅rtenek az emberek 脡n nem b谩nom, hogy ut谩lnak legal谩bb bel艖lem tanulnak Ez茅rt mindent bev谩llaltam tudom abb贸l 艖k okulnak Mondd meg mi茅rt j贸 az most nektek, hogy megszakad a sz铆vem 脡n t煤l sok mindent l谩ttam m谩r, hogy elvesszen a hitem 脡n nem adtam olcs贸n soh