ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

A szlovéniai választasi rendszer

•Download as PPTX, PDF•
•
andreabedo
andreabedo

A szlovákiai Lúcs községben tartja 6 település immár második találkozóját, ahol a magyarlakta településeken, de különböző országokban élők ismerkednek az önkéntességgel. Két éve is volt már találkozó, ez a prezentáció most minden ország választási rendszeréhez kapcsolódik, és a szlovén választásokat mutatja be Zsitkóc településének, és a Gyöngyvirág Kulturális Egyesület képviseletében... Iniciative citizens of Europe – twinning of volunteering, social thinking and common planning Identifikačné číslo – Identifikációs szám – Identification number: 606434-CITIZ-1-2018-2-SK-CITIZ-TT Termín – Dátum - Term: 14-16. 06. 2019, Lúč na Ostrove, Slovensko

1 of 24
Download to read offline
Iniciative citizens of Europe – twinning of volunteering, social thinking and common planning Identifikačné číslo – Identifikációs szám – Identification number: 606434-CITIZ-1-2018-2-SK-CITIZ-TT Termín – Dátum - Term: 14-16. 06. 2019, Lúč na Ostrove, Slovensko
 Országgyűlési választások a Szlovén Köztársaságban  Köztársaságielnök-választások a Szlovén Köztársaságban  Európai parlamenti képviselők megválasztása a Szlovén Köztársaságban  Az Államtanács tagjainak megválasztása
 A választójog általános és egyenlő, ami azt jelenti, hogy minden 18. életévét betöltött állampolgár választhat és választható osztályra, nemzetiségre, bőrszínre, vagyoni vagy egyéb körülményre való tekintet nélkül.  Az egyenlő választójog elve alól csak az olasz és a magyar nemzeti közösség tagjainak választójoga képez kivételt, akik egy-egy képviselővel vannak jelen az Országgyűlésben, ugyanakkor az e közösségekhez tartozó választópolgárok az Országgyűlés többi képviselőjéről is szavaznak.
 Az általános országgyűlési választásokat a köztársasági elnök írja ki.  Megkülönböztetünk rendes (négyévenkénti, közvetlenül az Országgyűlés megbízatásának lejárta előtt megtartott) és előrehozott (az Országgyűlésnek a négyéves megbízatás lejárta előtti feloszlása esetén megtartott) választásokat.  Pótválasztásokat akkor tartanak, ha a választás napján valamely választókerületben vagy külön szavazóhelyiségben nem tartották meg a szavazást.  Időközi választásokról akkor beszélünk, ha a képviselői megbízatás lejárta előtt a képviselői mandátum megszűnése miatt egy vagy több képviselői hely megürült, és ezekre a helyekre új képviselőt kell választani.  Az Országgyűlés képviselőinek megválasztása céljából 8 választókerület alakult. Minden választókerületet 11 választási körzetre osztottak fel. Minden választókerületben 11 képviselőt választanak. A törvény úgy rendelkezik, hogy minden választási körzetben egy jelöltre lehet szavazni. Két külön választókerület alakul az olasz és a magyar nemzeti közösség által lakott területen.
Az országgyűlési választásokról szóló törvény szerint 4 százalékos parlamenti (bejutási) küszöb érvényes, ennek elérését a mandátumok elosztásakor az Országos Választási Bizottság állapítja meg. A bejutási küszöböt elért listák között két szinten osztják fel a mandátumokat:  a választókerületben: a képviselői mandátumokat az ún. Droop-kvóta szerint osztják el;  országos szinten: a képviselői mandátumokat a d'Hondt-féle módszer alapján osztják el.  A választópolgárok a listáról csak a saját választási körzetükben induló jelöltet választhatják.
90 fő Törvényhozó funkció  elfogadja az Alkotmányt, ill. annak módosításait,  a törvényeket,  egyéb általános jogi aktusokat,  a Házszabályt,  a törvények egységes szerkezetbe foglalt szövegét és azok autentikus értelmezését,  az állami költségvetést, a költségvetés kiigazítását és a zárszámadást,  ratifikálja a nemzetközi szerződéseket, és  kiírja a népszavazásokat; Választási funkció  kinevezi és leváltja (választási funkció):a kormányfőt és a minisztereket,  a Nemzetgyűlés elnökét és alelnökeit,  az Alkotmánybíróság bíráit és más bírákat,  a központi bank elnökét,  az Állami Számvevőszék tagjait,  az emberi jogok biztosát, stb.; Felügyelői funkció  parlamenti vizsgálatot rendel el,  határozatot hoz a kormánnyal szembeni bizalmi szavazásról, ill. bizalmatlansági indítványról,  határozatot hoz a köztársasági elnök, a kormányfő és a miniszterek elleni vádemelésről az Alkotmánybíróság előtt.
A Nemzetgyűlés dönt a hadi- vagy rendkívüli állapot kihirdetéséről és a védelmi erők bevetéséről is. Igazolja a képviselők mandátumát, határoz a képviselők, alkotmánybírák és bírák mentelmi jogáról. A Nemzetgyűlés rendes és rendkívüli üléseken végzi tevékenységét. A rendes üléseket a tavaszi ülésszakok idején, azaz január 10. és június 15. között, valamint az őszi ülésszakok idején, azaz szeptember 1. és december 20. között tartják. Őket a nép képviselőiként 4 évre választják meg, munkájuk során önálló döntéseket hoznak és semmilyen külső utasításnak nem kötelesek eleget tenni. A Nemzetgyűlésbe az olasz és a magyar nemzeti közösség egy-egy képviselőjét is beválasztják. A képviselőket – az olasz és a magyar nemzetiségű képviselő kivételével – az arányos képviselet elve (proporcionális rendszer) alapján választják be a Nemzetgyűlésbe, négyszázalékos bejutási küszöb mellett, melynek során a választópolgároknak jelentős befolyása van a jelöltek mandátumhoz való jutására Horváth Ferenc
 A Szlovén Köztársaság elnökének megválasztása közvetlen, általános és titkos választásokon kétkörös többségi választási rendszer alapján történik  Megbízatása öt évre szól és egymást követően legfeljebb kétszer lehet megválasztani erre a pozícióra.  A köztársaságielnök-választást az Országgyűlés elnöke írja ki.  Az a köztársaságielnök-jelölt győz, aki megszerzi a szavazatok abszolút többségét az érvényes szavazólapot leadó választópolgároktól. Amennyiben egyik köztársaságielnök-jelölt sem szerez szavazattöbbséget, akkor a szavazást megismétlik a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részvételével.  A választásokat legkorábban 135 nappal, legkésőbb 75 nappal a köztársasági elnök ötéves illetve meghosszabbított megbízatásának lejárta előtt lehet kiírni. Ha a köztársasági elnök megbízatása a mandátum lejárta előtt megszűnik, úgy a választásokat legkésőbb a köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt 15 nappal meg kell tartani.
 kitűzi a nemzetgyűlési választásokat;  kihirdeti a törvényeket;  törvényi kötelezettségének megfelelően kinevezi az állami tisztségviselőket;  kinevezi és visszahívja a köztársaság nagyköveteit és követeit, valamint átveszi a külföldi diplomaták megbízólevelét;  ratifikációs okmányokat ad ki;  kegyelmi kérvényekről dönt;  kitüntetéseket és érdemrendeket adományoz;  az Alkotmányban előírt egyéb ügyekben hoz döntéseket.  Borut Pahor https://www.dvk- rs.si/index.php/hu/valasztasok/a-szloven- koztarsasag-elnoke
 A Szlovén Köztársaság 8 európai parlamenti képviselőjének megválasztása az általános és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással történik ötéves időtartamra.  A politikai pártok és a szavazásra jogosultak is indíthatnak jelölteket. A jelöltek listáján mindkét nemnek legalább 40–40 százalékban kell szerepelnie.
 A választási eljárás lényegében nem különbözik a nemzetgyűlési választásoktól. Ugyanez vonatkozik a jelöltállításra is, melynek során 8 képviselőt választanak a politikai pártok és a választópolgárok javaslata alapján. 5 évre
 Az Államtanács tagjait ötéves időtartamra választják  Az Államtanács 18 tagját (a funkcionális érdekek képviselőit) az elektorok választói gyűléseken választják meg.  Az Államtanács azon 22 tagját, akik a helyi érdekek képviselői, a helyi közösségek választják meg. A helyi érdekek képviselőinek megválasztására egy vagy több helyi közösség területén legfeljebb 22 választókerület alakítandó.
Az Államtanács társadalmi, gazdasági, szakmai és helyi érdekeket képvisel. Az alábbi 40 tagból áll:  a munkáltatók 4 képviselője,  a munkavállalók 4 képviselője,  a mezőgazdasági dolgozók, kézművesek és szabadfoglalkozásúak 4 képviselője,  a nem gazdasági tevékenységet folytatók 6 képviselője,  a helyi közösségek 22 képviselője. Az Államtanács tagjainak választását a Nemzetgyűlés elnöke írja ki. Feladatai  törvények elfogadását javasolhatja a Nemzetgyűlés részére,  véleményt nyilváníthat a Nemzetgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben,  kihirdetés előtt visszaküldheti megfontolásra a törvényeket a Nemzetgyűlésnek,  közérdekű ügyekben vizsgálat elrendelését kérheti az Alkotmány 93. § alapján.
A szlovéniai választasi rendszer
 Az aktív választójog azon személyek körére vonatkozik, akik bizonyos képviseleti testületek megválasztására jogosultak  a passzív választójog azokra, akik e testületek tagjává választhatók.  A választópolgárnak a szavazás során biztosítani kell a szavazás szabadságát, amire a választási jogszabályok különös hangsúlyt fektetnek. A szabad választójogot büntetőjogi értelemben is védelem illeti meg. A szabad választójog elve szorosan összefügg a szavazás titkosságának elvével.
 A választójog nyilvántartásának két módja ismeretes: az állandó és az ideiglenes. Szlovéniában létezik egy állandó választójogi nyilvántartás, melyet időnként kombinálnak az ideiglenes nyilvántartással (az olasz és a magyar nemzetiségű választók és a roma közösség tagjainak névjegyzéke).  Az állandó választójogi nyilvántartást a közigazgatási egységek állandó népességet nyilvántartó adatbázisában és a Szlovén Köztársaság Központi Népesség-nyilvántartó Hivatalában vezetik.  A Szlovén Köztársaságban állandó lakcímmel rendelkező szlovén állampolgárok választójogi nyilvántartása;  A Szlovén Köztársaságban állandó lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgárok választójogi nyilvántartása;  A Szlovén Köztársaságban állandó lakcímmel nem rendelkező szlovén állampolgárok választójogi nyilvántartása;  az európai parlamenti választások választójogi nyilvántartása.
 a Szlovén Köztársaságban állandó lakcímmel nem rendelkező szlovén állampolgárok névjegyzéke (köztársaságielnök-választás és nemzetgyűlési választások);  az olasz és magyar nemzetiségű szlovén állampolgárok névjegyzéke (nemzetgyűlési választások és helyhatósági választások);  a roma közösséghez tartozó szlovén állampolgárok névjegyzéke (helyhatósági választások).  Az európai parlamenti választások alkalmából külön választói névjegyzéket állítanak össze a szavazati joggal rendelkező szlovén és európai uniós állampolgárokról
 A választói névjegyzékbe felvett választópolgárok általában az állandó lakóhelyük szerinti szavazóhelyiségben szavaznak.  A választási bizottság elnöke vagy tagja a választópolgár személyi adatait tartalmazó személyazonosító okmány alapján ellenőrzi a választópolgár személyazonosságát.
 Azok a választópolgárok, akik a szavazás napján távol lesznek lakóhelyüktől, korábban is szavazhatnak a Járási Választási Bizottság székhelyén lévő külön szavazóhelyiségben. Az előrehozott szavazás legkorábban a szavazás napja előtt öt nappal és legkésőbb a szavazás napja előtt két nappal lehetséges.  A választópolgárok csak annál a Járási Választási Bizottságnál vehetnek részt előrehozott szavazáson, melynek választói névjegyzékében szerepelnek (az állandó bejelentett lakóhelyük szerinti közigazgatási egységben).
Levélben jogosultak szavazni:  azok az idősek otthonában élő választópolgárok, akiknek nem ott van az állandó lakóhelyük;  azok a választópolgárok, akik kórházi vagy gyógyintézeti kezelésben részesülnek,  azok a választópolgárok, akik a szavazás napján büntetés-végrehajtási intézetben vannak.  A levélben történő szavazásról szóló értesítést legkésőbb 10 nappal a szavazás napja előtt el kell küldeni a Járási Választási Bizottságnak vagy a választókerület Választási Bizottságának. (Letölthető űrlap) Megjegyzés: Az akadálymentesített és szavazóberendezéssel ellátott szavazóhelyiségek listája a választások vagy a népszavazás kiírásakor megtekinthető az Országos Választási Bizottság honlapján.
 Az a választópolgár, aki a szavazás napján az állandó lakóhelyén kívül tartózkodik és egy másik választási körzethez tartozó szavazóhelyiségben kíván szavazni, e szándékáról köteles értesíteni a Járási Választási Bizottságot.  levélben a Járási Választási Bizottság címére;  faxon a Járási Választási Bizottsághoz;  e-mailben a Járási Választási Bizottság e-mail címére (szkennelve az aláírás miatt).  A választópolgárok az értesítést legkésőbb a szavazás napja előtt 3 nappal kötelesek elküldeni.  A Szlovén Köztársaság azon állampolgárai, akik Szlovéniában nem rendelkeznek állandó lakóhellyel (külhoni választópolgárok) és a szavazás napján a Szlovén Köztársaságban lévő szavazóhelyiségben kívánnak szavazni.
 AKADÁLYMENTESÍTETT SZAVAZÓHELYISÉGBEN  SZAVAZÓBERENDEZÉSSEL ELLÁTOTT SZAVAZÓHELYISÉGBEN  EGY MÁSIK SZEMÉLY SEGÍTSÉGÉVEL  SZAVAZÁS A SZAVAZÓHELYISÉG ÉPÜLETE ELŐTT (a választási bizottság két tagjával)  A VAKOK ÉS CSÖKKENT LÁTÓKÉPESSÉGŰEK SEGÉDESZKÖZÉVEL (szavazósablon)  MOZGÓURNA Azok a választópolgárok, akik betegségük miatt nem tudnak személyesen megjelenni abban a szavazóhelyiségben, ahol a választói névjegyzékben szerepelnek, otthon is szavazhatnak a Választási Bizottság előtt. Erről legkésőbb 3 nappal a szavazás napja előtt kötelesek értesíteni a Járási Választási Bizottságot.
 Ideiglenesen külföldön tartózkodó választópolgárok  Szavazás a külképviseleten  Szavazás levélben  az illetékes Járási Választási Bizottság címére (a cím fel lesz tüntetve a szavazási levélcsomagot tartalmazó válaszborítékon), vagy  a Szlovén Köztársaság külképviseletének címére, ahol a szavazóhelyiség található (a szavazási levélcsomagnak meg kell érkeznie a szavazóhelyiség megnyitásáig).  A Szlovén Köztársaságban állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok – külhoni választópolgárok A Szlovén Köztársaság külképviseletén szavazhat, ha ott létesítettek szavazóhelyiséget és a választópolgárt felvették a választói névjegyzékbe. Levélben, ha előtte Országos Választási Bizottság honlapjáról letölthető nyomtatványon értesítette a bizottságot OMNIA – a választott szlovén szavazóhelyiségben.
 Település:  Zsitkóc - Žitkovci  Összeállította:  Bedő Andrea  Források:  https://www.dvk-rs.si/index.php/hu/hol-es-hogyan-szavazhatok/v-laszt-si-rendszer-a- szlov-n-k-zt-rsas-gban  https://volitve.gov.si/ep2019/#/rezultati Iniciative citizens of Europe – twinning of volunteering, social thinking and common planning Identifikačné číslo – Identifikációs szám – Identification number: 606434-CITIZ-1-2018-2-SK-CITIZ-TT Termín – Dátum - Term: 14-16. 06. 2019, Lúč na Ostrove, Slovensko

More Related Content

A szlovéniai választasi rendszer

  • 1. Iniciative citizens of Europe – twinning of volunteering, social thinking and common planning Identifikačné číslo – Identifikációs szám – Identification number: 606434-CITIZ-1-2018-2-SK-CITIZ-TT Termín – Dátum - Term: 14-16. 06. 2019, Lúč na Ostrove, Slovensko
  • 2.  Országgyűlési választások a Szlovén Köztársaságban  Köztársaságielnök-választások a Szlovén Köztársaságban  Európai parlamenti képviselők megválasztása a Szlovén Köztársaságban  Az Államtanács tagjainak megválasztása
  • 3.  A választójog általános és egyenlő, ami azt jelenti, hogy minden 18. életévét betöltött állampolgár választhat és választható osztályra, nemzetiségre, bőrszínre, vagyoni vagy egyéb körülményre való tekintet nélkül.  Az egyenlő választójog elve alól csak az olasz és a magyar nemzeti közösség tagjainak választójoga képez kivételt, akik egy-egy képviselővel vannak jelen az Országgyűlésben, ugyanakkor az e közösségekhez tartozó választópolgárok az Országgyűlés többi képviselőjéről is szavaznak.
  • 4.  Az általános országgyűlési választásokat a köztársasági elnök írja ki.  Megkülönböztetünk rendes (négyévenkénti, közvetlenül az Országgyűlés megbízatásának lejárta előtt megtartott) és előrehozott (az Országgyűlésnek a négyéves megbízatás lejárta előtti feloszlása esetén megtartott) választásokat.  Pótválasztásokat akkor tartanak, ha a választás napján valamely választókerületben vagy külön szavazóhelyiségben nem tartották meg a szavazást.  Időközi választásokról akkor beszélünk, ha a képviselői megbízatás lejárta előtt a képviselői mandátum megszűnése miatt egy vagy több képviselői hely megürült, és ezekre a helyekre új képviselőt kell választani.  Az Országgyűlés képviselőinek megválasztása céljából 8 választókerület alakult. Minden választókerületet 11 választási körzetre osztottak fel. Minden választókerületben 11 képviselőt választanak. A törvény úgy rendelkezik, hogy minden választási körzetben egy jelöltre lehet szavazni. Két külön választókerület alakul az olasz és a magyar nemzeti közösség által lakott területen.
  • 5. Az országgyűlési választásokról szóló törvény szerint 4 százalékos parlamenti (bejutási) küszöb érvényes, ennek elérését a mandátumok elosztásakor az Országos Választási Bizottság állapítja meg. A bejutási küszöböt elért listák között két szinten osztják fel a mandátumokat:  a választókerületben: a képviselői mandátumokat az ún. Droop-kvóta szerint osztják el;  országos szinten: a képviselői mandátumokat a d'Hondt-féle módszer alapján osztják el.  A választópolgárok a listáról csak a saját választási körzetükben induló jelöltet választhatják.
  • 6. 90 fő Törvényhozó funkció  elfogadja az Alkotmányt, ill. annak módosításait,  a törvényeket,  egyéb általános jogi aktusokat,  a Házszabályt,  a törvények egységes szerkezetbe foglalt szövegét és azok autentikus értelmezését,  az állami költségvetést, a költségvetés kiigazítását és a zárszámadást,  ratifikálja a nemzetközi szerződéseket, és  kiírja a népszavazásokat; Választási funkció  kinevezi és leváltja (választási funkció):a kormányfőt és a minisztereket,  a Nemzetgyűlés elnökét és alelnökeit,  az Alkotmánybíróság bíráit és más bírákat,  a központi bank elnökét,  az Állami Számvevőszék tagjait,  az emberi jogok biztosát, stb.; Felügyelői funkció  parlamenti vizsgálatot rendel el,  határozatot hoz a kormánnyal szembeni bizalmi szavazásról, ill. bizalmatlansági indítványról,  határozatot hoz a köztársasági elnök, a kormányfő és a miniszterek elleni vádemelésről az Alkotmánybíróság előtt.
  • 7. A Nemzetgyűlés dönt a hadi- vagy rendkívüli állapot kihirdetéséről és a védelmi erők bevetéséről is. Igazolja a képviselők mandátumát, határoz a képviselők, alkotmánybírák és bírák mentelmi jogáról. A Nemzetgyűlés rendes és rendkívüli üléseken végzi tevékenységét. A rendes üléseket a tavaszi ülésszakok idején, azaz január 10. és június 15. között, valamint az őszi ülésszakok idején, azaz szeptember 1. és december 20. között tartják. Őket a nép képviselőiként 4 évre választják meg, munkájuk során önálló döntéseket hoznak és semmilyen külső utasításnak nem kötelesek eleget tenni. A Nemzetgyűlésbe az olasz és a magyar nemzeti közösség egy-egy képviselőjét is beválasztják. A képviselőket – az olasz és a magyar nemzetiségű képviselő kivételével – az arányos képviselet elve (proporcionális rendszer) alapján választják be a Nemzetgyűlésbe, négyszázalékos bejutási küszöb mellett, melynek során a választópolgároknak jelentős befolyása van a jelöltek mandátumhoz való jutására Horváth Ferenc
  • 8.  A Szlovén Köztársaság elnökének megválasztása közvetlen, általános és titkos választásokon kétkörös többségi választási rendszer alapján történik  Megbízatása öt évre szól és egymást követően legfeljebb kétszer lehet megválasztani erre a pozícióra.  A köztársaságielnök-választást az Országgyűlés elnöke írja ki.  Az a köztársaságielnök-jelölt győz, aki megszerzi a szavazatok abszolút többségét az érvényes szavazólapot leadó választópolgároktól. Amennyiben egyik köztársaságielnök-jelölt sem szerez szavazattöbbséget, akkor a szavazást megismétlik a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részvételével.  A választásokat legkorábban 135 nappal, legkésőbb 75 nappal a köztársasági elnök ötéves illetve meghosszabbított megbízatásának lejárta előtt lehet kiírni. Ha a köztársasági elnök megbízatása a mandátum lejárta előtt megszűnik, úgy a választásokat legkésőbb a köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt 15 nappal meg kell tartani.
  • 9.  kitűzi a nemzetgyűlési választásokat;  kihirdeti a törvényeket;  törvényi kötelezettségének megfelelően kinevezi az állami tisztségviselőket;  kinevezi és visszahívja a köztársaság nagyköveteit és követeit, valamint átveszi a külföldi diplomaták megbízólevelét;  ratifikációs okmányokat ad ki;  kegyelmi kérvényekről dönt;  kitüntetéseket és érdemrendeket adományoz;  az Alkotmányban előírt egyéb ügyekben hoz döntéseket.  Borut Pahor https://www.dvk- rs.si/index.php/hu/valasztasok/a-szloven- koztarsasag-elnoke
  • 10.  A Szlovén Köztársaság 8 európai parlamenti képviselőjének megválasztása az általános és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással történik ötéves időtartamra.  A politikai pártok és a szavazásra jogosultak is indíthatnak jelölteket. A jelöltek listáján mindkét nemnek legalább 40–40 százalékban kell szerepelnie.
  • 11.  A választási eljárás lényegében nem különbözik a nemzetgyűlési választásoktól. Ugyanez vonatkozik a jelöltállításra is, melynek során 8 képviselőt választanak a politikai pártok és a választópolgárok javaslata alapján. 5 évre
  • 12.  Az Államtanács tagjait ötéves időtartamra választják  Az Államtanács 18 tagját (a funkcionális érdekek képviselőit) az elektorok választói gyűléseken választják meg.  Az Államtanács azon 22 tagját, akik a helyi érdekek képviselői, a helyi közösségek választják meg. A helyi érdekek képviselőinek megválasztására egy vagy több helyi közösség területén legfeljebb 22 választókerület alakítandó.
  • 13. Az Államtanács társadalmi, gazdasági, szakmai és helyi érdekeket képvisel. Az alábbi 40 tagból áll:  a munkáltatók 4 képviselője,  a munkavállalók 4 képviselője,  a mezőgazdasági dolgozók, kézművesek és szabadfoglalkozásúak 4 képviselője,  a nem gazdasági tevékenységet folytatók 6 képviselője,  a helyi közösségek 22 képviselője. Az Államtanács tagjainak választását a Nemzetgyűlés elnöke írja ki. Feladatai  törvények elfogadását javasolhatja a Nemzetgyűlés részére,  véleményt nyilváníthat a Nemzetgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben,  kihirdetés előtt visszaküldheti megfontolásra a törvényeket a Nemzetgyűlésnek,  közérdekű ügyekben vizsgálat elrendelését kérheti az Alkotmány 93. § alapján.
  • 15.  Az aktív választójog azon személyek körére vonatkozik, akik bizonyos képviseleti testületek megválasztására jogosultak  a passzív választójog azokra, akik e testületek tagjává választhatók.  A választópolgárnak a szavazás során biztosítani kell a szavazás szabadságát, amire a választási jogszabályok különös hangsúlyt fektetnek. A szabad választójogot büntetőjogi értelemben is védelem illeti meg. A szabad választójog elve szorosan összefügg a szavazás titkosságának elvével.
  • 16.  A választójog nyilvántartásának két módja ismeretes: az állandó és az ideiglenes. Szlovéniában létezik egy állandó választójogi nyilvántartás, melyet időnként kombinálnak az ideiglenes nyilvántartással (az olasz és a magyar nemzetiségű választók és a roma közösség tagjainak névjegyzéke).  Az állandó választójogi nyilvántartást a közigazgatási egységek állandó népességet nyilvántartó adatbázisában és a Szlovén Köztársaság Központi Népesség-nyilvántartó Hivatalában vezetik.  A Szlovén Köztársaságban állandó lakcímmel rendelkező szlovén állampolgárok választójogi nyilvántartása;  A Szlovén Köztársaságban állandó lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgárok választójogi nyilvántartása;  A Szlovén Köztársaságban állandó lakcímmel nem rendelkező szlovén állampolgárok választójogi nyilvántartása;  az európai parlamenti választások választójogi nyilvántartása.
  • 17.  a Szlovén Köztársaságban állandó lakcímmel nem rendelkező szlovén állampolgárok névjegyzéke (köztársaságielnök-választás és nemzetgyűlési választások);  az olasz és magyar nemzetiségű szlovén állampolgárok névjegyzéke (nemzetgyűlési választások és helyhatósági választások);  a roma közösséghez tartozó szlovén állampolgárok névjegyzéke (helyhatósági választások).  Az európai parlamenti választások alkalmából külön választói névjegyzéket állítanak össze a szavazati joggal rendelkező szlovén és európai uniós állampolgárokról
  • 18.  A választói névjegyzékbe felvett választópolgárok általában az állandó lakóhelyük szerinti szavazóhelyiségben szavaznak.  A választási bizottság elnöke vagy tagja a választópolgár személyi adatait tartalmazó személyazonosító okmány alapján ellenőrzi a választópolgár személyazonosságát.
  • 19.  Azok a választópolgárok, akik a szavazás napján távol lesznek lakóhelyüktől, korábban is szavazhatnak a Járási Választási Bizottság székhelyén lévő külön szavazóhelyiségben. Az előrehozott szavazás legkorábban a szavazás napja előtt öt nappal és legkésőbb a szavazás napja előtt két nappal lehetséges.  A választópolgárok csak annál a Járási Választási Bizottságnál vehetnek részt előrehozott szavazáson, melynek választói névjegyzékében szerepelnek (az állandó bejelentett lakóhelyük szerinti közigazgatási egységben).
  • 20. Levélben jogosultak szavazni:  azok az idősek otthonában élő választópolgárok, akiknek nem ott van az állandó lakóhelyük;  azok a választópolgárok, akik kórházi vagy gyógyintézeti kezelésben részesülnek,  azok a választópolgárok, akik a szavazás napján büntetés-végrehajtási intézetben vannak.  A levélben történő szavazásról szóló értesítést legkésőbb 10 nappal a szavazás napja előtt el kell küldeni a Járási Választási Bizottságnak vagy a választókerület Választási Bizottságának. (Letölthető űrlap) Megjegyzés: Az akadálymentesített és szavazóberendezéssel ellátott szavazóhelyiségek listája a választások vagy a népszavazás kiírásakor megtekinthető az Országos Választási Bizottság honlapján.
  • 21.  Az a választópolgár, aki a szavazás napján az állandó lakóhelyén kívül tartózkodik és egy másik választási körzethez tartozó szavazóhelyiségben kíván szavazni, e szándékáról köteles értesíteni a Járási Választási Bizottságot.  levélben a Járási Választási Bizottság címére;  faxon a Járási Választási Bizottsághoz;  e-mailben a Járási Választási Bizottság e-mail címére (szkennelve az aláírás miatt).  A választópolgárok az értesítést legkésőbb a szavazás napja előtt 3 nappal kötelesek elküldeni.  A Szlovén Köztársaság azon állampolgárai, akik Szlovéniában nem rendelkeznek állandó lakóhellyel (külhoni választópolgárok) és a szavazás napján a Szlovén Köztársaságban lévő szavazóhelyiségben kívánnak szavazni.
  • 22.  AKADÁLYMENTESÍTETT SZAVAZÓHELYISÉGBEN  SZAVAZÓBERENDEZÉSSEL ELLÁTOTT SZAVAZÓHELYISÉGBEN  EGY MÁSIK SZEMÉLY SEGÍTSÉGÉVEL  SZAVAZÁS A SZAVAZÓHELYISÉG ÉPÜLETE ELŐTT (a választási bizottság két tagjával)  A VAKOK ÉS CSÖKKENT LÁTÓKÉPESSÉGŰEK SEGÉDESZKÖZÉVEL (szavazósablon)  MOZGÓURNA Azok a választópolgárok, akik betegségük miatt nem tudnak személyesen megjelenni abban a szavazóhelyiségben, ahol a választói névjegyzékben szerepelnek, otthon is szavazhatnak a Választási Bizottság előtt. Erről legkésőbb 3 nappal a szavazás napja előtt kötelesek értesíteni a Járási Választási Bizottságot.
  • 23.  Ideiglenesen külföldön tartózkodó választópolgárok  Szavazás a külképviseleten  Szavazás levélben  az illetékes Járási Választási Bizottság címére (a cím fel lesz tüntetve a szavazási levélcsomagot tartalmazó válaszborítékon), vagy  a Szlovén Köztársaság külképviseletének címére, ahol a szavazóhelyiség található (a szavazási levélcsomagnak meg kell érkeznie a szavazóhelyiség megnyitásáig).  A Szlovén Köztársaságban állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok – külhoni választópolgárok A Szlovén Köztársaság külképviseletén szavazhat, ha ott létesítettek szavazóhelyiséget és a választópolgárt felvették a választói névjegyzékbe. Levélben, ha előtte Országos Választási Bizottság honlapjáról letölthető nyomtatványon értesítette a bizottságot OMNIA – a választott szlovén szavazóhelyiségben.
  • 24.  Település:  Zsitkóc - Žitkovci  Összeállította:  Bedő Andrea  Források:  https://www.dvk-rs.si/index.php/hu/hol-es-hogyan-szavazhatok/v-laszt-si-rendszer-a- szlov-n-k-zt-rsas-gban  https://volitve.gov.si/ep2019/#/rezultati Iniciative citizens of Europe – twinning of volunteering, social thinking and common planning Identifikačné číslo – Identifikációs szám – Identification number: 606434-CITIZ-1-2018-2-SK-CITIZ-TT Termín – Dátum - Term: 14-16. 06. 2019, Lúč na Ostrove, Slovensko