ºÝºÝߣ

Budapest, Hungary

Fehéreket forgatok meg, A földön kiterítve fekszenek, Én a tőröm keresem. Bár nem kenyerem a dicsekvés, De hát megint győztem, És a gyerekkor amíg tartott, Winnetouként begyűjtöttem Sok-sok, igen sok szőke skalpot. És Szilaj Ló és Vörös Felhő, Tehát sziú is voltam néha, Meg Ülő Bika az tényleg győzött, Bár elég régen még a Sebesült Térd nevű patak Jut eszembe nekem így most. Ott meghaltunk mi is páran, De főleg az volt igen kínos, Hogy amikor eltemettek, A rám került súlyos földtől Nem láttam, hogy az élet szép, És azóta ott lenn pörköl Valami pokol, de így most A tőröm hogyha meglenne, Azzal kivágnám én magam,