ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

NyíLt HozzáFéRéS Kerekes

•Download as PPT, PDF•
•
F
fecske12

A szakmai publikálás kérdései hozzáférés szempontjából

1 of 29
Az Internet és a tudományos publikálás kapcsolata: a nyílt hozzáférés esélyei, lehetőségei Audiovizuális platformok megjelenése, hatása 2006. december 1.
Bázisintézmény: National Institute s of Health National Library of Medicine Személyes élmény és tapasztalat
Bethesda-i nyilatkozat Bethesda Statement on Open Access Publishing Released June 20, 2003
Adatok, becslések 2005: Évi 2,5 millió cikk 24 000 lektorált folyóiratban közölve legkülönfélébb tudományterületeken, nyelveken és országokban
Folyóirat-használat számokban Sonnevend Péter, TMT 2006/11-12 kezdő időszak – 1990-es évek eleje: 100 tanulmány/év, érlelődési időszak – 1990-es évek közepe: 155 tanulmány/év, fejlett időszak – 2002-ben: 230 tanulmány/év. kezdő időszak: 90 óra/év, érlelődési időszak: 125 óra/év, fejlett időszak: 145 óra/év.
A szabad hozzáférés deklarációi A szabad hozzáférés előmozdítására több nyilatkozat is született: a Berlini Nyilatkozat (Berlin Declaration on Open Access to Knowledge in the Sciences and Humanities: http:// www.zim.mpg.de / openaccess-berlin / berlindeclaration.html ); a Bethesdai Nyilatkozat (Bethesda Statement on Open Access Publishing: http:// www.earlham.edu /~ peters /fos/ bethesda.htm ); a Budapesti Felhívás (Budapest Open Access Initiative: http:// www.soros.org / openaccess / ).
Szabad hozzáférés definíciója A felhasználónak nem kell fizetnie azért, hogy az interneten tudományos közleményeket olvasson, azokat kinyomtassa, nem kereskedelmi célokból tovább is adhassa, és mindezt korlátozások nélkül tehesse. Harmadik személy számára azonban általában tilos a tartalom felhasználása. Általánosságban a szerző magának tartja meg szinte valamennyi szerzői jogot, és máshol is közzéteheti művét.
A szabad hozzáférésű publikáció definíciója I. A szerző(k) és a szerzői jogok tulajdonosa(i) bármely felhasználó számára szabad, visszavonhatatlan, világszerte érvényes, örökös (az alkalmazható szerzői jog ideje alatt tartó) hozzáférési jogot, valamint a másolásra, használatra, terjesztésre, előadásra, közzétételre és a műből származtatott egyéb művek méltányos célból, digitális formában történő létrehozására és terjesztésére vonatkozó engedélyt biztosítanak a szerzőség megfelelő feltüntetésével, továbbá lehetővé teszik kis példányszámú, személyes célra történő nyomtatott másolatok készítését.
A szabad hozzáférésű publikáció definíciója II. A mű teljes verzióját, a kiegészítő dokumentumokkal és a fentiek szerinti engedély másolatával együtt, megfelelő és szabványos elektronikus formátumban kell elhelyezni, közvetlenül az első közzétételt követően, legalább egy, a szabad hozzáférést, a korlátlan terjesztést, az interoperabilitást és a hosszú távú megőrzést támogató, valamely felsőoktatási intézmény, tudományos társaság, kormányzati szerv, vagy más tekintélyes szervezet által fenntartott online archívumban. http://www.well come.ac.uk/en/1/awtvispolpub.html
A szabad hozzáférés formái korlátozás nélküli hozzáférés (folyóiratok azonnali és teljes publikálása); késleltetett szabad hozzáférés (a szabad hozzáférés csak egy bizonyos idő után valósul meg); szerzői díjas hozzáférés (a szerzők díjat fizetnek a szabad hozzáférés támogatásáért); e-print archívumok (a szerzők maguk archiválják publikációikat); részleges hozzáférés (a cikkek egy részéhez biztosítanak szabad hozzáférést); kooperációs hozzáférés (intézményi tagok támogatják a szabad hozzáférést).
A szabad hozzáférés négy csatornája az elektronikus, szakértői véleményezést alkalmazó, más szóval lektorált tudományos folyóiratok; a kutatási területenként szerveződő preprint- archívumok (tematikus repozitóriumok); az egyes egyetemek intézményi repozitóriumai; a közleményeknek a szerzők saját honlapjain történő elhelyezése.
Berlini Nyilatkozat fő alapelvei Az intézményükben dolgozó vagy általuk támogatott kutatóikat arra ösztönzik, hogy a szabad hozzáférés elveinek megfelelően publikálják műveiket. A kulturális örökség minden őrzőjének ajánlják: támogassák a szabad hozzáférést azzal, hogy forrásaikat az interneten elérhetővé teszik. Kifejlesztik a szabad hozzáférésű publikációk és az online folyóiratok értékelésének eszközeit és módjait, hogy fenntartható legyen a minőségbiztosítás és a tudomány színvonalas művelése. Közbenjárnak annak érdekében, hogy a szabad hozzáférésű publikálást elismerjék az oktatók és kutatók előmeneteli és minősítési rendszerében. Szoftvereszközök fejlesztésével, tartalomszolgáltatással, metaadatok előállításával, cikkek publikálásával propagálják a szabad hozzáférésű publikálási infrastruktúrához való hozzájárulás valódi értékeit.
Budapesti Felhívás első cikkelye Egy régi hagyomány és egy új technológia találkozásából egyedülálló eredmény született a köz javára. A régi hagyomány lényege tudósok hajlandósága arra, hogy kutatási eredményeiket szakfolyóiratokban térítésmentesen közreadják, hogy az érdeklődőket és tudóstársaikat tájékoztassák; az új technológia pedig maga az internet. Ezek együtt teszik lehetővé a lektorált folyóirat-irodalom elektronikus terjesztését, és a tudósok, oktatók, diákok és más érdeklődők számára a teljesen szabad, korlátok nélküli hozzáférést az egész világon. A hozzáférés akadályainak eltűnésével felgyorsul a kutatás üteme, gazdagodik az oktatás, a gazdagok megoszthatják tudásukat a szegényekkel és viszont, a folyóiratcikk-irodalom a lehető legjobban hasznosul, és mindez megteremti annak az alapját, hogy az emberiséget intellektuális dialógus és a tudás keresése kapcsolja össze.
A tudományos folyóirat-irodalomhoz való szabad hozzáférés stratégiái Budapesti Felhívás Saját archiválás Alternatív folyóiratok
Bethesda-i Nyilatkozat Our goal was to agree on significant, concrete steps that all relevant parties — the organizations that foster and support scientific research, the scientists that generate the research results, the publishers who facilitate the peer-review and distribution of results of the research, and the scientists, librarians and other who depend on access to this knowledge — can take to promote the rapid and efficient transition to open access publishing.
Az IFLA (International Federation of Library Associations and Institutions) állásfoglalása (2003) Az IFLA elismeri, hogy minden szakterület kutatási tevékenységeinek megismerése, megvitatása, kidolgozása és alkalmazása a haladást, a fenntarthatóságot, és az emberi jólétet szolgálja. A lektorált tudományos irodalom a felsőoktatás és a kutatás folyamatainak alapvető eleme, amely a kutatási dokumentumok különböző típusait foglalja magában, például preprinteket, technikai beszámolókat és kutatási adatokat tartalmazó dokumentumokat is. Az IFLA kijelenti, hogy a könyvtári és információs szolgáltatások világméretű hálózata hozzáférést nyújt a múlt, a jelen és a jövő tudományos irodalmához és kutatási dokumentumaihoz; biztosítja megőrzésüket; segíti a használókat a szakirodalom megismerésében és felhasználásában, valamint oktatási programjaival hozzájárul a használók információs jártasságának kialakításához egész életük folyamán.
Két kultúra? A (c) és a (cc) Copyright helyett Creative Commons A Creative Commons (CC) lényegében egy szerződés, de egyben egy mozgalom is. Egyrészt lehetővé teszi az alkotónak, hogy a szokásos és automatikus „minden jog fenntartva” előírás helyett – költséges jogászi közreműködés nélkül – választhasson egy „néhány jog fenntartva” opciót is, és ő mondhassa meg, hogy milyen jogokat kíván megőrizni magának. A CC különböző előre gyártott licenceket kínál erre a célra, pl.: „Jelöld meg!” (felhasználáskor hivatkozni kell a szerzőre és az eredeti forrásra), „Ne add el!” (haszonszerző tevékenységre nem használható engedély nélkül), „Ne változtasd” (nem lehet átdolgozni vagy részletekben felhasználni engedély nélkül), „Így add tovább!” (átdolgozás esetén ugyanolyan CC licenc alatt kell publikálni a származékos művet is). Az egyes kikötések értelmes kombinációi is használhatók (pl. „Jelöld meg! – Ne add el!”), így elég sokféle feltételt lehet szabni a mű szabad felhasználására vonatkozóan. Drótos László
Két kultúra? A (c) és a (cc) Copyright helyett Creative Commons A Creative Commons (CC) lényegében egy szerződés, de egyben egy mozgalom is. Egyrészt lehetővé teszi az alkotónak, hogy a szokásos és automatikus „minden jog fenntartva” előírás helyett – költséges jogászi közreműködés nélkül – választhasson egy „néhány jog fenntartva” opciót is, és ő mondhassa meg, hogy milyen jogokat kíván megőrizni magának. A CC különböző előre gyártott licenceket kínál erre a célra, pl.: „Jelöld meg!” (felhasználáskor hivatkozni kell a szerzőre és az eredeti forrásra), „Ne add el!” (haszonszerző tevékenységre nem használható engedély nélkül), „Ne változtasd” (nem lehet átdolgozni vagy részletekben felhasználni engedély nélkül), „Így add tovább!” (átdolgozás esetén ugyanolyan CC licenc alatt kell publikálni a származékos művet is). Az egyes kikötések értelmes kombinációi is használhatók (pl. „Jelöld meg! – Ne add el!”), így elég sokféle feltételt lehet szabni a mű szabad felhasználására vonatkozóan. Drótos László
Inform ációs Társadalom- és Trendkutató Központ 1 111 Budapest, Műegyetem Stoczek u. 2-4. St ép 108. • Telefon: 06-1 463-2526 • Telefax: 06-1 463-2547 • Web: www.ittk.hu Pintér Róbert Internet és tudományos publikálás: a tudós és a kiadó nézőpontjából "Moving Forward in the Digital Academic World„ - Magyarországi Rektor Konferencia Budapest, Radisson Béke Szálló , 2006. november 3.
Ideális megoldás Mi lenne az ideális? 1. Ha a kutató megmondhatná, hogy mit olvasna el, és ezt másnap megkapja a könyvtártól. 2. Ha eleve hozzáférhetne ezekhez (minden anyaghoz) a világhálón. Ez azonban csak a hozzáférés problémáit oldja meg. Ezen túl a feldolgozással is meg kell küzdenie: jó volna, ha diákok, tanársegédek, asszisztensek hada és felkészült könyvtárosok segítenék ebben a munkában. Mind a hozzáférés, mind a feldolgozás terén nem ez a bevett megoldás, mindkettő utópikus.
Utópia Mégis miért nem megoldás a könyvtár? A szétaprózott olvasói érdeklődés és a hatalmas kiadói kínálat konfliktusa a könyvtári büdzsével és a raktározási kapacitással . Mégis miért nem megoldás (még?) az internet? A szerzői jog és a hagyományos tudományos publikálási modell nehézkedése miatt. Milyen lenne akkor a nem utópikus megoldás? A „hagyományos” könyvtárra vagy az internetre épülő, esetleg a kevert struktúra?
Új modellek kellenek 1. Tudományos svédasztal (Z. Karvalics) Átalányért cserébe „annyit eszel, amennyi beléd fér”. Meghatározott díjért cserébe annyi anyagot lehet letölteni, amennyit az előfizető el tud olvasni, illetve raktározni. Ha ez az átalány kellőképpen alacsony, akkor mindenki egyénileg fogja kifizetni (intézményi szereplőkön túl a tudós közösség is megjelenik a piacon).
Új modell – másképp fogalmazva Sonnevend Péter, TMT 2006/11-12 a használó számára minél önállóbb – egyre igényesebb – keresési és információrendelési lehetőségek felkínálása a teljes hazai egyetemi könyvtári körben; a magyar digitális könyvtári fejlesztés „magasabb sebességre” kapcsolása; minden nap 24 órában szakszerű online könyvtári tájékoztató szolgálat; a külföldi dokumentumkínálat jelentős javítása, főleg az elektronikus – teljes szövegű – folyóiratok terén (a mai pár ezertől 15–20 ezerig növelve a kínálatot); mindehhez erőteljes fejlesztési, finanszírozási és szolgáltatási együttműködés.
Befejezés helyett Közben pedig itt a (régi-új) új kihívás: kövesd nyomon az eseményeket tudománycsinálás közben! Már nem csak könyvek, cikkek képeznek bibliográfiai adatbázist, hanem a képek, videók, podcastok stb. is megjelennek és egyre fontosabbá válnak. Betör a tudományba is a web2, pl. wikik, kollaboratív munka, szakmai blogok (ez nem hagyományos publikálás, de nem is hagyható figyelmen kívül). A tudományos közösség webesedése a másodlagos írásbeliség (úgy írunk, mintha beszélnénk) felé tolja el a tudomány gyakorlását az interneten és mindez dokumentálódik.
A NAVA - teljes nevén Nemzeti Audiovizuális Archívum - a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány archívum, amely jellegénél fogva audiovizuális tartalmakat gyűjt. Gyűjtőkörébe tartoznak az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorai. A NAVA olyan az elektronikus műsorok számára, mint az Országos Széchényi Könyvtár a nyomtatott kiadványok vagy a Magyar Nemzeti Filmarchívum a magyar filmek számára. Az archívum 2006. január 1-én kezdte meg munkáját. A NAVA különlegessége, hogy gyűjteményéhez online hozzáférést biztosít a törvény szabta kereteken belül – archívumának adatbázisa szabadon kereshető, a benne található műsorok teljes terjedelmükben pedig az úgynevezett NAVA-pontokon (amelyek könyvtárakban, iskolákban stb. elérhető terminálokat jelent) tekinthetők meg.
NAVA becsült költségei Magyar Köztársaság költségvetése: - 2005: 4 milliárd Ft - 2006: 4, 8 milliárd Ft fenntartás, folyamatos üzemeltetés, drága technikai eszközök, magasan képzett szakemberek (35 informatikus és könyvtáros): 1 milliárd/év
Mega-projekt – mini-eredmény? Nagy, talán a legnagyobb könyvtári invesztíció Ezzel szemben a használat részleges, alig dokumentálható: semmiképp sem tömeges, már csak az elérhetőség miatt sem. Arányok: ugyanez a befektetés mit hozott volna a kiforrott könyvtári elektronikus rendszerekben, például a minőségi szakirodalom elérésének új módszereiben?
A trend folytatódik A legnagyobb tartalom-vásárlások az audiovizuális projektek területén valósulnak meg: pl. YouTube akvizíció a Google részéről Ezek a ráfordítások, vagy egy részük, miért nem érik el a könyvtári tartalomszolgáltatást? Szerzői jogok kérdése Üzleti és közhasznú tartalom elválasztása, a finanszírozás rendszerének kidolgozása: „Szócséplés helyett konkrét projektek hatékony támogatása” (Sonnevend)
Richard Johnson, a SPARC igazgatója: „ A lektorált irodalom piacán visszafordíthatatlan változások kezdődtek. Még nem lehet tudni, melyik üzleti modell lesz életképes, talán több is megél. Az egyes cikkek helyett az értéknövelő fejlesztések hozzák majd a gazdasági hasznot.” (InfoToday) SPARK: Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition

More Related Content

NyíLt HozzáFéRéS Kerekes

  • 1. Az Internet és a tudományos publikálás kapcsolata: a nyílt hozzáférés esélyei, lehetőségei Audiovizuális platformok megjelenése, hatása 2006. december 1.
  • 2. Bázisintézmény: National Institute s of Health National Library of Medicine Személyes élmény és tapasztalat
  • 3. Bethesda-i nyilatkozat Bethesda Statement on Open Access Publishing Released June 20, 2003
  • 4. Adatok, becslések 2005: Évi 2,5 millió cikk 24 000 lektorált folyóiratban közölve legkülönfélébb tudományterületeken, nyelveken és országokban
  • 5. Folyóirat-használat számokban Sonnevend Péter, TMT 2006/11-12 kezdő időszak – 1990-es évek eleje: 100 tanulmány/év, érlelődési időszak – 1990-es évek közepe: 155 tanulmány/év, fejlett időszak – 2002-ben: 230 tanulmány/év. kezdő időszak: 90 óra/év, érlelődési időszak: 125 óra/év, fejlett időszak: 145 óra/év.
  • 6. A szabad hozzáférés deklarációi A szabad hozzáférés előmozdítására több nyilatkozat is született: a Berlini Nyilatkozat (Berlin Declaration on Open Access to Knowledge in the Sciences and Humanities: http:// www.zim.mpg.de / openaccess-berlin / berlindeclaration.html ); a Bethesdai Nyilatkozat (Bethesda Statement on Open Access Publishing: http:// www.earlham.edu /~ peters /fos/ bethesda.htm ); a Budapesti Felhívás (Budapest Open Access Initiative: http:// www.soros.org / openaccess / ).
  • 7. Szabad hozzáférés definíciója A felhasználónak nem kell fizetnie azért, hogy az interneten tudományos közleményeket olvasson, azokat kinyomtassa, nem kereskedelmi célokból tovább is adhassa, és mindezt korlátozások nélkül tehesse. Harmadik személy számára azonban általában tilos a tartalom felhasználása. Általánosságban a szerző magának tartja meg szinte valamennyi szerzői jogot, és máshol is közzéteheti művét.
  • 8. A szabad hozzáférésű publikáció definíciója I. A szerző(k) és a szerzői jogok tulajdonosa(i) bármely felhasználó számára szabad, visszavonhatatlan, világszerte érvényes, örökös (az alkalmazható szerzői jog ideje alatt tartó) hozzáférési jogot, valamint a másolásra, használatra, terjesztésre, előadásra, közzétételre és a műből származtatott egyéb művek méltányos célból, digitális formában történő létrehozására és terjesztésére vonatkozó engedélyt biztosítanak a szerzőség megfelelő feltüntetésével, továbbá lehetővé teszik kis példányszámú, személyes célra történő nyomtatott másolatok készítését.
  • 9. A szabad hozzáférésű publikáció definíciója II. A mű teljes verzióját, a kiegészítő dokumentumokkal és a fentiek szerinti engedély másolatával együtt, megfelelő és szabványos elektronikus formátumban kell elhelyezni, közvetlenül az első közzétételt követően, legalább egy, a szabad hozzáférést, a korlátlan terjesztést, az interoperabilitást és a hosszú távú megőrzést támogató, valamely felsőoktatási intézmény, tudományos társaság, kormányzati szerv, vagy más tekintélyes szervezet által fenntartott online archívumban. http://www.well come.ac.uk/en/1/awtvispolpub.html
  • 10. A szabad hozzáférés formái korlátozás nélküli hozzáférés (folyóiratok azonnali és teljes publikálása); késleltetett szabad hozzáférés (a szabad hozzáférés csak egy bizonyos idő után valósul meg); szerzői díjas hozzáférés (a szerzők díjat fizetnek a szabad hozzáférés támogatásáért); e-print archívumok (a szerzők maguk archiválják publikációikat); részleges hozzáférés (a cikkek egy részéhez biztosítanak szabad hozzáférést); kooperációs hozzáférés (intézményi tagok támogatják a szabad hozzáférést).
  • 11. A szabad hozzáférés négy csatornája az elektronikus, szakértői véleményezést alkalmazó, más szóval lektorált tudományos folyóiratok; a kutatási területenként szerveződő preprint- archívumok (tematikus repozitóriumok); az egyes egyetemek intézményi repozitóriumai; a közleményeknek a szerzők saját honlapjain történő elhelyezése.
  • 12. Berlini Nyilatkozat fő alapelvei Az intézményükben dolgozó vagy általuk támogatott kutatóikat arra ösztönzik, hogy a szabad hozzáférés elveinek megfelelően publikálják műveiket. A kulturális örökség minden őrzőjének ajánlják: támogassák a szabad hozzáférést azzal, hogy forrásaikat az interneten elérhetővé teszik. Kifejlesztik a szabad hozzáférésű publikációk és az online folyóiratok értékelésének eszközeit és módjait, hogy fenntartható legyen a minőségbiztosítás és a tudomány színvonalas művelése. Közbenjárnak annak érdekében, hogy a szabad hozzáférésű publikálást elismerjék az oktatók és kutatók előmeneteli és minősítési rendszerében. Szoftvereszközök fejlesztésével, tartalomszolgáltatással, metaadatok előállításával, cikkek publikálásával propagálják a szabad hozzáférésű publikálási infrastruktúrához való hozzájárulás valódi értékeit.
  • 13. Budapesti Felhívás első cikkelye Egy régi hagyomány és egy új technológia találkozásából egyedülálló eredmény született a köz javára. A régi hagyomány lényege tudósok hajlandósága arra, hogy kutatási eredményeiket szakfolyóiratokban térítésmentesen közreadják, hogy az érdeklődőket és tudóstársaikat tájékoztassák; az új technológia pedig maga az internet. Ezek együtt teszik lehetővé a lektorált folyóirat-irodalom elektronikus terjesztését, és a tudósok, oktatók, diákok és más érdeklődők számára a teljesen szabad, korlátok nélküli hozzáférést az egész világon. A hozzáférés akadályainak eltűnésével felgyorsul a kutatás üteme, gazdagodik az oktatás, a gazdagok megoszthatják tudásukat a szegényekkel és viszont, a folyóiratcikk-irodalom a lehető legjobban hasznosul, és mindez megteremti annak az alapját, hogy az emberiséget intellektuális dialógus és a tudás keresése kapcsolja össze.
  • 14. A tudományos folyóirat-irodalomhoz való szabad hozzáférés stratégiái Budapesti Felhívás Saját archiválás Alternatív folyóiratok
  • 15. Bethesda-i Nyilatkozat Our goal was to agree on significant, concrete steps that all relevant parties — the organizations that foster and support scientific research, the scientists that generate the research results, the publishers who facilitate the peer-review and distribution of results of the research, and the scientists, librarians and other who depend on access to this knowledge — can take to promote the rapid and efficient transition to open access publishing.
  • 16. Az IFLA (International Federation of Library Associations and Institutions) állásfoglalása (2003) Az IFLA elismeri, hogy minden szakterület kutatási tevékenységeinek megismerése, megvitatása, kidolgozása és alkalmazása a haladást, a fenntarthatóságot, és az emberi jólétet szolgálja. A lektorált tudományos irodalom a felsőoktatás és a kutatás folyamatainak alapvető eleme, amely a kutatási dokumentumok különböző típusait foglalja magában, például preprinteket, technikai beszámolókat és kutatási adatokat tartalmazó dokumentumokat is. Az IFLA kijelenti, hogy a könyvtári és információs szolgáltatások világméretű hálózata hozzáférést nyújt a múlt, a jelen és a jövő tudományos irodalmához és kutatási dokumentumaihoz; biztosítja megőrzésüket; segíti a használókat a szakirodalom megismerésében és felhasználásában, valamint oktatási programjaival hozzájárul a használók információs jártasságának kialakításához egész életük folyamán.
  • 17. Két kultúra? A (c) és a (cc) Copyright helyett Creative Commons A Creative Commons (CC) lényegében egy szerződés, de egyben egy mozgalom is. Egyrészt lehetővé teszi az alkotónak, hogy a szokásos és automatikus „minden jog fenntartva” előírás helyett – költséges jogászi közreműködés nélkül – választhasson egy „néhány jog fenntartva” opciót is, és ő mondhassa meg, hogy milyen jogokat kíván megőrizni magának. A CC különböző előre gyártott licenceket kínál erre a célra, pl.: „Jelöld meg!” (felhasználáskor hivatkozni kell a szerzőre és az eredeti forrásra), „Ne add el!” (haszonszerző tevékenységre nem használható engedély nélkül), „Ne változtasd” (nem lehet átdolgozni vagy részletekben felhasználni engedély nélkül), „Így add tovább!” (átdolgozás esetén ugyanolyan CC licenc alatt kell publikálni a származékos művet is). Az egyes kikötések értelmes kombinációi is használhatók (pl. „Jelöld meg! – Ne add el!”), így elég sokféle feltételt lehet szabni a mű szabad felhasználására vonatkozóan. Drótos László
  • 18. Két kultúra? A (c) és a (cc) Copyright helyett Creative Commons A Creative Commons (CC) lényegében egy szerződés, de egyben egy mozgalom is. Egyrészt lehetővé teszi az alkotónak, hogy a szokásos és automatikus „minden jog fenntartva” előírás helyett – költséges jogászi közreműködés nélkül – választhasson egy „néhány jog fenntartva” opciót is, és ő mondhassa meg, hogy milyen jogokat kíván megőrizni magának. A CC különböző előre gyártott licenceket kínál erre a célra, pl.: „Jelöld meg!” (felhasználáskor hivatkozni kell a szerzőre és az eredeti forrásra), „Ne add el!” (haszonszerző tevékenységre nem használható engedély nélkül), „Ne változtasd” (nem lehet átdolgozni vagy részletekben felhasználni engedély nélkül), „Így add tovább!” (átdolgozás esetén ugyanolyan CC licenc alatt kell publikálni a származékos művet is). Az egyes kikötések értelmes kombinációi is használhatók (pl. „Jelöld meg! – Ne add el!”), így elég sokféle feltételt lehet szabni a mű szabad felhasználására vonatkozóan. Drótos László
  • 19. Inform ációs Társadalom- és Trendkutató Központ 1 111 Budapest, Műegyetem Stoczek u. 2-4. St ép 108. • Telefon: 06-1 463-2526 • Telefax: 06-1 463-2547 • Web: www.ittk.hu Pintér Róbert Internet és tudományos publikálás: a tudós és a kiadó nézőpontjából "Moving Forward in the Digital Academic World„ - Magyarországi Rektor Konferencia Budapest, Radisson Béke Szálló , 2006. november 3.
  • 20. Ideális megoldás Mi lenne az ideális? 1. Ha a kutató megmondhatná, hogy mit olvasna el, és ezt másnap megkapja a könyvtártól. 2. Ha eleve hozzáférhetne ezekhez (minden anyaghoz) a világhálón. Ez azonban csak a hozzáférés problémáit oldja meg. Ezen túl a feldolgozással is meg kell küzdenie: jó volna, ha diákok, tanársegédek, asszisztensek hada és felkészült könyvtárosok segítenék ebben a munkában. Mind a hozzáférés, mind a feldolgozás terén nem ez a bevett megoldás, mindkettő utópikus.
  • 21. Utópia Mégis miért nem megoldás a könyvtár? A szétaprózott olvasói érdeklődés és a hatalmas kiadói kínálat konfliktusa a könyvtári büdzsével és a raktározási kapacitással . Mégis miért nem megoldás (még?) az internet? A szerzői jog és a hagyományos tudományos publikálási modell nehézkedése miatt. Milyen lenne akkor a nem utópikus megoldás? A „hagyományos” könyvtárra vagy az internetre épülő, esetleg a kevert struktúra?
  • 22. Új modellek kellenek 1. Tudományos svédasztal (Z. Karvalics) Átalányért cserébe „annyit eszel, amennyi beléd fér”. Meghatározott díjért cserébe annyi anyagot lehet letölteni, amennyit az előfizető el tud olvasni, illetve raktározni. Ha ez az átalány kellőképpen alacsony, akkor mindenki egyénileg fogja kifizetni (intézményi szereplőkön túl a tudós közösség is megjelenik a piacon).
  • 23. Új modell – másképp fogalmazva Sonnevend Péter, TMT 2006/11-12 a használó számára minél önállóbb – egyre igényesebb – keresési és információrendelési lehetőségek felkínálása a teljes hazai egyetemi könyvtári körben; a magyar digitális könyvtári fejlesztés „magasabb sebességre” kapcsolása; minden nap 24 órában szakszerű online könyvtári tájékoztató szolgálat; a külföldi dokumentumkínálat jelentős javítása, főleg az elektronikus – teljes szövegű – folyóiratok terén (a mai pár ezertől 15–20 ezerig növelve a kínálatot); mindehhez erőteljes fejlesztési, finanszírozási és szolgáltatási együttműködés.
  • 24. Befejezés helyett Közben pedig itt a (régi-új) új kihívás: kövesd nyomon az eseményeket tudománycsinálás közben! Már nem csak könyvek, cikkek képeznek bibliográfiai adatbázist, hanem a képek, videók, podcastok stb. is megjelennek és egyre fontosabbá válnak. Betör a tudományba is a web2, pl. wikik, kollaboratív munka, szakmai blogok (ez nem hagyományos publikálás, de nem is hagyható figyelmen kívül). A tudományos közösség webesedése a másodlagos írásbeliség (úgy írunk, mintha beszélnénk) felé tolja el a tudomány gyakorlását az interneten és mindez dokumentálódik.
  • 25. A NAVA - teljes nevén Nemzeti Audiovizuális Archívum - a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány archívum, amely jellegénél fogva audiovizuális tartalmakat gyűjt. Gyűjtőkörébe tartoznak az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorai. A NAVA olyan az elektronikus műsorok számára, mint az Országos Széchényi Könyvtár a nyomtatott kiadványok vagy a Magyar Nemzeti Filmarchívum a magyar filmek számára. Az archívum 2006. január 1-én kezdte meg munkáját. A NAVA különlegessége, hogy gyűjteményéhez online hozzáférést biztosít a törvény szabta kereteken belül – archívumának adatbázisa szabadon kereshető, a benne található műsorok teljes terjedelmükben pedig az úgynevezett NAVA-pontokon (amelyek könyvtárakban, iskolákban stb. elérhető terminálokat jelent) tekinthetők meg.
  • 26. NAVA becsült költségei Magyar Köztársaság költségvetése: - 2005: 4 milliárd Ft - 2006: 4, 8 milliárd Ft fenntartás, folyamatos üzemeltetés, drága technikai eszközök, magasan képzett szakemberek (35 informatikus és könyvtáros): 1 milliárd/év
  • 27. Mega-projekt – mini-eredmény? Nagy, talán a legnagyobb könyvtári invesztíció Ezzel szemben a használat részleges, alig dokumentálható: semmiképp sem tömeges, már csak az elérhetőség miatt sem. Arányok: ugyanez a befektetés mit hozott volna a kiforrott könyvtári elektronikus rendszerekben, például a minőségi szakirodalom elérésének új módszereiben?
  • 28. A trend folytatódik A legnagyobb tartalom-vásárlások az audiovizuális projektek területén valósulnak meg: pl. YouTube akvizíció a Google részéről Ezek a ráfordítások, vagy egy részük, miért nem érik el a könyvtári tartalomszolgáltatást? Szerzői jogok kérdése Üzleti és közhasznú tartalom elválasztása, a finanszírozás rendszerének kidolgozása: „Szócséplés helyett konkrét projektek hatékony támogatása” (Sonnevend)
  • 29. Richard Johnson, a SPARC igazgatója: „ A lektorált irodalom piacán visszafordíthatatlan változások kezdődtek. Még nem lehet tudni, melyik üzleti modell lesz életképes, talán több is megél. Az egyes cikkek helyett az értéknövelő fejlesztések hozzák majd a gazdasági hasznot.” (InfoToday) SPARK: Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition