ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Pécs tervezhetőség ea

•Download as PPT, PDF•
•
Péter Radó
Péter Radó

Tervezhetőség és alkalmazkodóképesség az oktatásban. Pécs, 2009.

1 of 17
Download to read offline
Közoktatás ma és holnap Tervezhetőség és alkalmazkodóképesség az oktatásban Pécs, 2009, április 16. Radó Péter oktatáspolitikai elemző vezető tanácsadó Expanzió Humán Tanácsadó prado@expanzio.hu
A kínálat • Az oktatással szembeni kihívások (régi és új kihívások, a tervezhetőség korlátai) • Az oktatási célok újraértékelődése • Az alkalmazkodási dominó hatás: – A pedagógusokkal szembeni elvárások újraértékelődése – Az iskolákkal szembeni elvárások újraértékelődése – Az oktatásirányítással szembeni elvárások újraértékelődése
Megfelelünk-e a 19. század kihívásainak? Népiskola: a műveltséghez való hozzáférés lehetőségének általánossá tétele → írás → olvasás → számolás
Megfelelünk-e a 19. század kihívásainak? Olvasás-szövegértés tesztet 1. és 1 alatti szinten teljesítő 15 évesek aránya (PISA 2000-2006) 0 10 20 30 40 50 60 Finnország Svédország Lengyelorsz. M agyarorsz. Ausztria EU átlag C sehország Szlovákia Bulgária R om ánia 2000 2006
Megfelelünk-e a 20. század kihívásainak? Tömegoktatás (alapkérdések száz évvel Eötvös után): - Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése (egyenlő hozzáférés, az iskola hátránykompenzációs képessége) - A hátrányos megkülönböztetés (pl. szegregáció) felszámolása
Megfelelünk-e a 20. század kihívásainak? A szociális alapú szelekció méretéke Az ESCS index hatása az iskolák közötti teljesítmény- különbségekre (olvasás-szövegértés, PISA 2006) 0 10 20 30 40 50 60 FinnországSpanyolo.Lengyelo. DániaSvédország EgyesültKir.PortugáliaOECD átlagRom ániaSzlovákiaSzlovénia Ausztria Csehország BulgáriaM agyaro.
A 21. század kihívásai Képesek leszünk-e megfelelni bármilyen új kihívásnak amíg nem felelünk meg a régieknek?
A 21. század kihívásai (Tervezhetőek-e a hosszú távú célok?) A szocialista tervgazdálkodás logikája: 1958-1964 között megteremteni azt az oktatást ami felkészít engem arra, amit 2009-ben csinálok ↔ nem létezett a szakma amit gyakorlok, nem léteztek a problémák, amikkel foglalkozom, nem léteztek a fogalmak, amikkel dolgozom, nem léteztek a technológiák, amiket használok, nem léteztek az országok, ahol többnyire dolgozom, nem léteztek az intézmények amelyek foglalkoztatnak, nem léteztek a munkaszervezeteket, melyekben dolgozom, nem léteztek a szórakozás lehetőségei, melyeket ma kihasználok...
Hogyan készíthet fel az iskola valamire ami még nem létezik? Nevelési célok általában: a tanuló „felkészítése” (életre, munkára,...) ↔ a tanuló alkalmazkodó képességének erősítése (egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése) Nevelési célok konkrétan: • Az alkalmazkodás kontextuális és a kontextusok végtelenül sokfélék → nincs „általános műveltség” de van a tanuláshoz szükséges kompetenciáknak egy közös (alap)halmaza • Az alkalmazkodás kontextuális és a kontextus folyamatosan változik → a konkrét célokat folyamatosan újra kell gondolni a környezetre irányuló reflexió alapján
Oktatási célok: vissza az alapokhoz 19. század: a műveltség hozzáférhetővé tétele mindenki számára. 20. század: a műveltség lehetőségének kanonizált tantárgyi tudássá silányulása (több idő + több tudás → több kirekesztés). 21. század: a releváns tudáshoz való hozzáférés lehetőségének megteremtése mindenki számára Írás Olvasás számolás kulcs- kompetenciák (tudás + készségek + attitűdök)
Célok és azok következményei • Olyan célokat kell követnünk, amelyek integrálják a régi és az új kihívásokra adható válaszokat. • Nincsenek hosszú távon érvényes célok → a jövő megismerhetetlen kihívásaira procedurális választ kell adni: a hosszú távú vízió kulcseleme a folyamatos alkalmazkodás képessége. • Az alkalmazkodó oktatás a „reflexió → tervezés → fejlesztés” algoritmus alapján működik, de ez csak a helyi oktatási rendszerek és az egyes intézmények szintjén működik jól. • A középtávú helyi/intézményi tervezésnek vannak külső referenciái (demográfia, technológia, munkaerőpiac igényei, társadalompolitikai problémák, stb.) ↔ ezeket minden fejlesztési ciklus elején újra kell látogatni.
Az oktatás alkalmazkodó képessége: pedagógusok A pedagógusokkal szembeni új külső elvárások (demo): • Nemzeti és intézményi nevelési célok interpretációjának képessége • A differenciált pedagógia teljes eszköztárának alkalmazására való képesség • A saját sztereotípiák és azokon alapuló elvárások tudatosítása, befogadó magatartás és tanítás • A tananyag multikulturális szellemű konstruálása. • A szocio-kulturális hátrányok tanulásra gyakorolt hatásának kompenzálása. • SNI inklúzív pedagógia alkalmazása • Az IKT alkalmazásának és tanítási stratégiákba való integrálásának képessége. • Tantárgyi határok átlépésének képessége. • Másokkal való együttműködés képessége az iskolán belül és kívül. • Nem oktatási „szolgáltató” szerepek (szociális, kulturális, stb.)
A pedagógus mint (egész életen át) tanuló • Reálisak-e az elvárásaink? – Nem, mert az összes szakmai rutin felülírását igénylik – Nem, mert az elvárások inflálódnak, fókuszálatlanok. • Ami reális elvárás: folyamatos tanulás, a szakmai kompetenciák fejlesztésére való törekvés • Sikeres tanulás feltételei: – Motivált tanulás (meggyőzés, siker láthatóvá tétele, visszajelzés, addicionális terhek csökkentése) – A tanulás egyéni megtérülése (előmenetel és differenciálás) – A tanulással kapcsolatos információkhoz való hozzáférés (egyéni teljesítményértékelés, tanulási lehetőségek, informális és nem- formális tanulás elismerése) – Tanulási lehetőségekhez való hozzáférés (intézményi továbbképzési politikák alapján intézménybe bevitt továbbképzés) – A tanulás kultúrája – tanulásbarát szervezeti környezet
Az oktatás alkalmazkodó képessége: az iskolák → A pedagógusok sikeres tanulásának feltételei mind intézményi (szervezeti) feltételek (Legyünk optimisták: minden pedagógus képes tanulni.) • Külső elvárásokat csak az intézmény képes közvetíteni (→ a tanfelügyeletek kivonulnak az osztályteremből, helyüket a pedagógusok egyéni belső teljesítményértékelése veszi át). • Elvárt eredmények (kompetenciák) nem egyes pedagógusok munkájának, hanem az összes pedagógus munkájának összegződő eredményei. • Az egyes pedagógusok módszertani innovációja mindig beleütközik az intézmény működésébe (tantervi innováció → tanulásszervezés → intézményi működés) → A sikeres iskola képes tanuló szervezetként működni
Az intézményi alkalmazkodás logikája Oktatási célokról szóló reflexió (Önértékelés) Pedagógiai program IMIP Szervezeti működés Erőforrások felhasználása Tanulásszervezés Pedagógiai stratégiák
Az oktatás alkalmazkodó képessége: az oktatásirányítás • Várható-e, hogy az iskolák maguktól interpretálják a külső célokat és azokat szervezeti célokká alakítják át? • Van-e az iskolákban valódi önértékelési és önfejlesztési kényszer? • Az intézmények hatékonyan közvetítik-e a külső célokat az egyes pedagógusok felé? • Hatékonyan használják-e az iskolák a rendelkezésükre bocsájtott erőforrásokat (fejlesztési források, szakmai szolgáltatások, tudás és információ, stb.)? Ha a válasz nem: az oktatásirányítás felelőssége, hogy mindezt kikényszerítse, minderre ösztönözzön és mindezt támogassa.
Az oktatásirányítás új eszközei Minőségpolitika: az intézmények ösztönzése, késztetése és támogatása abban, hogy folyamatosan és önállóan fejlesszék az általuk nyújtott szolgáltatások minőségét és eredményességét A minőségpolitika eszközei: teljesítmény-menedzsment és szakmai támogató szolgáltatások Közoktatási teljesítmény-menedzsment: • Mindenki számára érvényes számon kérhető (mérhető) célok kitűzése • A célok megvalósulásának mérése-értékelése • A mérési-értékelési eredmények „visszacsatolása” minden érdekelt számára • Alulteljesítés és/vagy gyenge minőség esetén fejlesztő beavatkozás

More Related Content

Pécs tervezhetőség ea

  • 1. Közoktatás ma és holnap Tervezhetőség és alkalmazkodóképesség az oktatásban Pécs, 2009, április 16. Radó Péter oktatáspolitikai elemző vezető tanácsadó Expanzió Humán Tanácsadó prado@expanzio.hu
  • 2. A kínálat • Az oktatással szembeni kihívások (régi és új kihívások, a tervezhetőség korlátai) • Az oktatási célok újraértékelődése • Az alkalmazkodási dominó hatás: – A pedagógusokkal szembeni elvárások újraértékelődése – Az iskolákkal szembeni elvárások újraértékelődése – Az oktatásirányítással szembeni elvárások újraértékelődése
  • 3. Megfelelünk-e a 19. század kihívásainak? Népiskola: a műveltséghez való hozzáférés lehetőségének általánossá tétele → írás → olvasás → számolás
  • 4. Megfelelünk-e a 19. század kihívásainak? Olvasás-szövegértés tesztet 1. és 1 alatti szinten teljesítő 15 évesek aránya (PISA 2000-2006) 0 10 20 30 40 50 60 Finnország Svédország Lengyelorsz. M agyarorsz. Ausztria EU átlag C sehország Szlovákia Bulgária R om ánia 2000 2006
  • 5. Megfelelünk-e a 20. század kihívásainak? Tömegoktatás (alapkérdések száz évvel Eötvös után): - Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése (egyenlő hozzáférés, az iskola hátránykompenzációs képessége) - A hátrányos megkülönböztetés (pl. szegregáció) felszámolása
  • 6. Megfelelünk-e a 20. század kihívásainak? A szociális alapú szelekció méretéke Az ESCS index hatása az iskolák közötti teljesítmény- különbségekre (olvasás-szövegértés, PISA 2006) 0 10 20 30 40 50 60 FinnországSpanyolo.Lengyelo. DániaSvédország EgyesültKir.PortugáliaOECD átlagRom ániaSzlovákiaSzlovénia Ausztria Csehország BulgáriaM agyaro.
  • 7. A 21. század kihívásai Képesek leszünk-e megfelelni bármilyen új kihívásnak amíg nem felelünk meg a régieknek?
  • 8. A 21. század kihívásai (Tervezhetőek-e a hosszú távú célok?) A szocialista tervgazdálkodás logikája: 1958-1964 között megteremteni azt az oktatást ami felkészít engem arra, amit 2009-ben csinálok ↔ nem létezett a szakma amit gyakorlok, nem léteztek a problémák, amikkel foglalkozom, nem léteztek a fogalmak, amikkel dolgozom, nem léteztek a technológiák, amiket használok, nem léteztek az országok, ahol többnyire dolgozom, nem léteztek az intézmények amelyek foglalkoztatnak, nem léteztek a munkaszervezeteket, melyekben dolgozom, nem léteztek a szórakozás lehetőségei, melyeket ma kihasználok...
  • 9. Hogyan készíthet fel az iskola valamire ami még nem létezik? Nevelési célok általában: a tanuló „felkészítése” (életre, munkára,...) ↔ a tanuló alkalmazkodó képességének erősítése (egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése) Nevelési célok konkrétan: • Az alkalmazkodás kontextuális és a kontextusok végtelenül sokfélék → nincs „általános műveltség” de van a tanuláshoz szükséges kompetenciáknak egy közös (alap)halmaza • Az alkalmazkodás kontextuális és a kontextus folyamatosan változik → a konkrét célokat folyamatosan újra kell gondolni a környezetre irányuló reflexió alapján
  • 10. Oktatási célok: vissza az alapokhoz 19. század: a műveltség hozzáférhetővé tétele mindenki számára. 20. század: a műveltség lehetőségének kanonizált tantárgyi tudássá silányulása (több idő + több tudás → több kirekesztés). 21. század: a releváns tudáshoz való hozzáférés lehetőségének megteremtése mindenki számára Írás Olvasás számolás kulcs- kompetenciák (tudás + készségek + attitűdök)
  • 11. Célok és azok következményei • Olyan célokat kell követnünk, amelyek integrálják a régi és az új kihívásokra adható válaszokat. • Nincsenek hosszú távon érvényes célok → a jövő megismerhetetlen kihívásaira procedurális választ kell adni: a hosszú távú vízió kulcseleme a folyamatos alkalmazkodás képessége. • Az alkalmazkodó oktatás a „reflexió → tervezés → fejlesztés” algoritmus alapján működik, de ez csak a helyi oktatási rendszerek és az egyes intézmények szintjén működik jól. • A középtávú helyi/intézményi tervezésnek vannak külső referenciái (demográfia, technológia, munkaerőpiac igényei, társadalompolitikai problémák, stb.) ↔ ezeket minden fejlesztési ciklus elején újra kell látogatni.
  • 12. Az oktatás alkalmazkodó képessége: pedagógusok A pedagógusokkal szembeni új külső elvárások (demo): • Nemzeti és intézményi nevelési célok interpretációjának képessége • A differenciált pedagógia teljes eszköztárának alkalmazására való képesség • A saját sztereotípiák és azokon alapuló elvárások tudatosítása, befogadó magatartás és tanítás • A tananyag multikulturális szellemű konstruálása. • A szocio-kulturális hátrányok tanulásra gyakorolt hatásának kompenzálása. • SNI inklúzív pedagógia alkalmazása • Az IKT alkalmazásának és tanítási stratégiákba való integrálásának képessége. • Tantárgyi határok átlépésének képessége. • Másokkal való együttműködés képessége az iskolán belül és kívül. • Nem oktatási „szolgáltató” szerepek (szociális, kulturális, stb.)
  • 13. A pedagógus mint (egész életen át) tanuló • Reálisak-e az elvárásaink? – Nem, mert az összes szakmai rutin felülírását igénylik – Nem, mert az elvárások inflálódnak, fókuszálatlanok. • Ami reális elvárás: folyamatos tanulás, a szakmai kompetenciák fejlesztésére való törekvés • Sikeres tanulás feltételei: – Motivált tanulás (meggyőzés, siker láthatóvá tétele, visszajelzés, addicionális terhek csökkentése) – A tanulás egyéni megtérülése (előmenetel és differenciálás) – A tanulással kapcsolatos információkhoz való hozzáférés (egyéni teljesítményértékelés, tanulási lehetőségek, informális és nem- formális tanulás elismerése) – Tanulási lehetőségekhez való hozzáférés (intézményi továbbképzési politikák alapján intézménybe bevitt továbbképzés) – A tanulás kultúrája – tanulásbarát szervezeti környezet
  • 14. Az oktatás alkalmazkodó képessége: az iskolák → A pedagógusok sikeres tanulásának feltételei mind intézményi (szervezeti) feltételek (Legyünk optimisták: minden pedagógus képes tanulni.) • Külső elvárásokat csak az intézmény képes közvetíteni (→ a tanfelügyeletek kivonulnak az osztályteremből, helyüket a pedagógusok egyéni belső teljesítményértékelése veszi át). • Elvárt eredmények (kompetenciák) nem egyes pedagógusok munkájának, hanem az összes pedagógus munkájának összegződő eredményei. • Az egyes pedagógusok módszertani innovációja mindig beleütközik az intézmény működésébe (tantervi innováció → tanulásszervezés → intézményi működés) → A sikeres iskola képes tanuló szervezetként működni
  • 15. Az intézményi alkalmazkodás logikája Oktatási célokról szóló reflexió (Önértékelés) Pedagógiai program IMIP Szervezeti működés Erőforrások felhasználása Tanulásszervezés Pedagógiai stratégiák
  • 16. Az oktatás alkalmazkodó képessége: az oktatásirányítás • Várható-e, hogy az iskolák maguktól interpretálják a külső célokat és azokat szervezeti célokká alakítják át? • Van-e az iskolákban valódi önértékelési és önfejlesztési kényszer? • Az intézmények hatékonyan közvetítik-e a külső célokat az egyes pedagógusok felé? • Hatékonyan használják-e az iskolák a rendelkezésükre bocsájtott erőforrásokat (fejlesztési források, szakmai szolgáltatások, tudás és információ, stb.)? Ha a válasz nem: az oktatásirányítás felelőssége, hogy mindezt kikényszerítse, minderre ösztönözzön és mindezt támogassa.
  • 17. Az oktatásirányítás új eszközei Minőségpolitika: az intézmények ösztönzése, késztetése és támogatása abban, hogy folyamatosan és önállóan fejlesszék az általuk nyújtott szolgáltatások minőségét és eredményességét A minőségpolitika eszközei: teljesítmény-menedzsment és szakmai támogató szolgáltatások Közoktatási teljesítmény-menedzsment: • Mindenki számára érvényes számon kérhető (mérhető) célok kitűzése • A célok megvalósulásának mérése-értékelése • A mérési-értékelési eredmények „visszacsatolása” minden érdekelt számára • Alulteljesítés és/vagy gyenge minőség esetén fejlesztő beavatkozás