ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Pedagógiai romológia

•Download as PPTX, PDF•
•
rszk_Hungary
rszk_Hungary

A Lippai Balázs Roma Szakkollégiumban elhangzott prezentáció diasorozata.

1 of 21
Download to read offline
Dr. Bocsi Veronika Lippai Balázs Roma Szakkollégium
Mivel indokolhatjuk az ide kapcsolódó kutatásokat? - Cigány gyerekek arányának növekedése a fiatalok között (korfa, területi egyenlőtlenségek – egyre több az olyan iskola, ahol a gyermekek nagy része roma) - Mobilitás, középosztályosodás – ehhez az oktatás elengedhetetlen. Középosztály, elit kell.
Folyamat gátjai: Befogadó oldalon: előítéletesség, szegregáció. Kibocsátó oldalon: motiválatlanság, más érték-háttér. Két fél közötti kapcsolat, információ-hiány. Etnikai határok átjárhatatlansága.
1960 – még léteznek telepek, ahonnan nem járnak iskolába Közben a „normál” társadalomban lezajlik az oktatási expanzió. Különbségek nőnek. 1961. párthatározat – iskolába kell terelni a gyerekeket, magyarul oktatni. Kulturális elmaradottságot hangsúlyoznak.
De: - Lehetővé tették a szegregált oktatást (néhol külön épületben) - Gyerekek 14%-a jutott el a felső tagozatig - „cigánypótlék” - Óvodáztatás nagyrészt kimarad
 A cigány gyerekek iskolai részvétele emelkedett. Ugyanakkor konfliktushelyzet alakult ki.  Cigányiskolák (1977 – 181 db. Pl. Hajdúhadház). Rosszabb infrastruktúra, eltérő csengetési rend.  Cigány osztályok – eltérő tantervek  Kisegítő osztályok. 1984 – cigány gyerekek 17%-a kisegítő osztályba járt.  Egyéni tanrend
1980’ – kialakul egy ellentábor: Solt Ottília, Réger Zita. A rendszer felszámolása – nem lehet esti képzésekbe tenni a gyerekeket, deszegregáció, integrált oktatás (SNI-sek a közoktatásba)
Szelektivitás (korai elágazási pontok, szerkezetváltó gimnáziumok, egyházi iskolák, felvételi elbeszélgetések,) Hagyományos, poroszos oktatás – lemaradások kezelése nem az erőssége. Frontális óravezetés – cigány gyerekek nevelésére nem alkalmas.
Késői óvodáztatás (2013!) Túlkorosság Alulteljesítés Lemorzsolódás Zsákutcák (szakiskola) Felsőoktatás – alig jutnak el
A hátrányos helyzet ledolgozásához 3-4 év óvodai jelenlét kell(ene). 1993 – 5 éves cigány gyerekek 72%-a járt óvodába. Korábban: anyák otthon voltak. Elutasítások.
Eltérő nevelési stílus (azonnali igénykielégítés, meleg megengedő nevelés) Eltérő nyelvi környezet. Diglosszia. Hiányos tárgyi környezet Finommotorika megkésett fejlődése Ritkák az írásos-olvasásos események. Nincs napirend Rugalmas időkezelés
 Jövőtudat, tervezés hiánya  Óvópedagógusok kapcsolattartása a szülőkkel  Törülköző, ágynemű, papucs – óvodai tárgyak hiányosak  Lemaradás a játékokban (pl. szerepjátékok)  Higiénia, étkezés Óvópedagógusok módszertani kultúráját közelíteni kell a problémához, anélkül nem megy. Jó gyakorlatok közreadása. Konferenciák stb.
 Iskola – merevebb, formalizált rendszer. Még távolabb áll a cigányság gyermekképétől.  Beiskolázás csúszik  Deszegregáció – siker vagy kudarc?  Pedagógusok fluktuációja a cigány többségű iskolákban  Túlkorosság, évismétlés  Osztálytermi klíma (hol ülnek, milyen feladatokat kapnak). Pedagógusok előítéletessége?  Tanulás környezeti háttere hiányzik (asztal, számítógép, csend…)
Tesztek kultúrafüggők (iskolaérettségi vizsgálatok, IQ) Tagozatos osztályokba ritkán kerülnek Pozitív diszkrimináció. Járható út vagy sem?
Pedagógiai romológia
Pedagógiai romológia
Pedagógiai romológia
Pedagógiai romológia
Pedagógiai romológia
Pedagógiai romológia
Pedagógiai romológia

More Related Content

Pedagógiai romológia

  • 1. Dr. Bocsi Veronika Lippai Balázs Roma Szakkollégium
  • 2. Mivel indokolhatjuk az ide kapcsolódó kutatásokat? - Cigány gyerekek arányának növekedése a fiatalok között (korfa, területi egyenlőtlenségek – egyre több az olyan iskola, ahol a gyermekek nagy része roma) - Mobilitás, középosztályosodás – ehhez az oktatás elengedhetetlen. Középosztály, elit kell.
  • 3. Folyamat gátjai: Befogadó oldalon: előítéletesség, szegregáció. Kibocsátó oldalon: motiválatlanság, más érték-háttér. Két fél közötti kapcsolat, információ-hiány. Etnikai határok átjárhatatlansága.
  • 4. 1960 – még léteznek telepek, ahonnan nem járnak iskolába Közben a „normál” társadalomban lezajlik az oktatási expanzió. Különbségek nőnek. 1961. párthatározat – iskolába kell terelni a gyerekeket, magyarul oktatni. Kulturális elmaradottságot hangsúlyoznak.
  • 5. De: - Lehetővé tették a szegregált oktatást (néhol külön épületben) - Gyerekek 14%-a jutott el a felső tagozatig - „cigánypótlék” - Óvodáztatás nagyrészt kimarad
  • 6.  A cigány gyerekek iskolai részvétele emelkedett. Ugyanakkor konfliktushelyzet alakult ki.  Cigányiskolák (1977 – 181 db. Pl. Hajdúhadház). Rosszabb infrastruktúra, eltérő csengetési rend.  Cigány osztályok – eltérő tantervek  Kisegítő osztályok. 1984 – cigány gyerekek 17%-a kisegítő osztályba járt.  Egyéni tanrend
  • 7. 1980’ – kialakul egy ellentábor: Solt Ottília, Réger Zita. A rendszer felszámolása – nem lehet esti képzésekbe tenni a gyerekeket, deszegregáció, integrált oktatás (SNI-sek a közoktatásba)
  • 8. Szelektivitás (korai elágazási pontok, szerkezetváltó gimnáziumok, egyházi iskolák, felvételi elbeszélgetések,) Hagyományos, poroszos oktatás – lemaradások kezelése nem az erőssége. Frontális óravezetés – cigány gyerekek nevelésére nem alkalmas.
  • 10. A hátrányos helyzet ledolgozásához 3-4 év óvodai jelenlét kell(ene). 1993 – 5 éves cigány gyerekek 72%-a járt óvodába. Korábban: anyák otthon voltak. Elutasítások.
  • 11. Eltérő nevelési stílus (azonnali igénykielégítés, meleg megengedő nevelés) Eltérő nyelvi környezet. Diglosszia. Hiányos tárgyi környezet Finommotorika megkésett fejlődése Ritkák az írásos-olvasásos események. Nincs napirend Rugalmas időkezelés
  • 12.  Jövőtudat, tervezés hiánya  Óvópedagógusok kapcsolattartása a szülőkkel  Törülköző, ágynemű, papucs – óvodai tárgyak hiányosak  Lemaradás a játékokban (pl. szerepjátékok)  Higiénia, étkezés Óvópedagógusok módszertani kultúráját közelíteni kell a problémához, anélkül nem megy. Jó gyakorlatok közreadása. Konferenciák stb.
  • 13.  Iskola – merevebb, formalizált rendszer. Még távolabb áll a cigányság gyermekképétől.  Beiskolázás csúszik  Deszegregáció – siker vagy kudarc?  Pedagógusok fluktuációja a cigány többségű iskolákban  Túlkorosság, évismétlés  Osztálytermi klíma (hol ülnek, milyen feladatokat kapnak). Pedagógusok előítéletessége?  Tanulás környezeti háttere hiányzik (asztal, számítógép, csend…)
  • 14. Tesztek kultúrafüggők (iskolaérettségi vizsgálatok, IQ) Tagozatos osztályokba ritkán kerülnek Pozitív diszkrimináció. Járható út vagy sem?