2. összekötő láncszem az indivíduum és a társadalom
között, legfontosabb funkciója a szocializáció
mindig valamilyen konkrét társadalmi cél vagy több
ember valamely spontán törekvésének megvalósítására
jön létre
munkahelyi csoport célja egy bizonyos termék
előállítása, szolgáltatás elvégzése stb. lehet
3. a csoport tagjai közvetlen, személyes kapcsolatban
állnak egymással
közös célok, közös cselekvési indítékok jellemzik
a csoporttagok között kialakul a „mi tudat”
közösen elfogadott normák, szokások, értékorientációk,
hagyományok alakulnak ki
a csoportfolyamatok spontán módon szerveződnek
5. a társ-i rendszer intézményesen, meghatározott társ-i szükséglet
kielégítése érdekében létrehozott szervezett egysége
a csoport nagysága behatárolt, tagjai ismertek
meghatározott társ-i feladat ellátására szerveződik
céljait, feladatait, szervezeti felépítését a nagyobb egység határozza meg
ezek a csoportok hierarchikusan meghatározott munkamegosztáson
alapuló hálózattal rendelkeznek
szervezett intézményi keretek közt sajátos normákat, szokásokat,
hagyományokat, értékelési mintákat alakítanak ki
a munkahelyi csoportok tipikusan a formális csoport kategóriába
sorolhatók
6. tagjai saját elhatározásból lépnek be és maradnak a csoportban,
érzelmi alapon kapcsolódnak egymáshoz, közös érdekeik, értékeik
alapján vállalják az együvé tartozást
ez a csoport az individuálisan jelentős tevékenységekben (pl. hobbi,
játék, szórakozás) tölt be jelentős szerepet
intézményes mechanizmusok nem szabályozzák
cél érdekében jön létre (a család nem ide tartozik, mert az érzelmi
alapú)
pl. munkahelyi csoporton belül szerveződő baráti társaság vagy az
ebédszünetet rendszeresen együtt eltöltők köre
7. SZEMPONTOK FORMÁLIS INFORMÁLIS
Létrehozás
külső szerv hozza létre
(pl. egyetemi csoport)
tagok hozzák létre
(pl. Öreg Tyúkok Egyesülete)
Vezető
van egy vezetője
(pl. HRM)
nincs kinevezett vezető
Létszám ismert nem ismert, változik
Fenntartás létrehozó szerv biztosítja tagok biztosítják
8. az a csoport, melyet az egyén keretül használ önmaga és mások
megítéléséhez, és amelyhez kapcsolódni igyekszik
ez a csoport befolyásolja az emberek nézeteit, viselkedését,
attitűdjeit
ha az egyén olyan teljesítményt vagy véleményt szeretne megítélni,
amire vonatkozóan nincsenek összevetésre alkalmas objektív
eredmények, akkor a DzԲٰdzٲá csoport által elfogadott
nézeteket, teljesítményeket fogja az értékeléshez figyelembe venni
különböző céljaink megvalósítása során különböző csoportokat
veszünk figyelembe viszonyítási alapként (pl. munkahelyen a
hasonló pozíciót betöltők csoportját, anyaként a „jó anyákét” stb.)
9. - 2 funkciója van (KELLEY):
összehasonlítási funkció – az egyén saját véleményeinek,
képességeinek megítélésénél a csoport véleményét, a csoporttagok
képességeit veszi alapul
normatív funkció – a DzԲٰdzٲá csoport jutalmazással vagy
büntetéssel veszi rá a tagokat a csoport előírásainak és
elvárásainak betartására; ezek hatására az egyén magatartását a
csoport normáinak megfelelően alakítja
- fajtái:
1. tagsági
2. nem tagsági – a.) létező
b.) nem létező (pl. jó anyák csoportja)
