際際滷

際際滷Share a Scribd company logo

1 tetel rendszergazda

Juh叩sz Mariann
Juh叩sz Mariann

1 tetel rendszergazda

1 of 6
Downloaded 198 times
1 1.A. A sz叩m鱈t坦g辿pes h叩l坦zattervez辿s szak辿rtjek辿nt n azt a feladatot kapta, hogy ismertesse az egyik partnerrel a sz叩m鱈t坦g辿pes h叩l坦zatok feladatait 辿s elnyeit az al叩bbi v叩zlatpontok szerint! 1.1 - H叩l坦zatok fogalma. - Feladatai, elnyei. 1.2 Csoportos鱈t叩s k端l旦nb旦z szempontok szerint. - sszetevi. - H叩l坦zatok meghat叩roz叩sa, dedik叩lt 辿s konverg叩lt h叩l坦zatok. - Feladatai 辿s elnyei: erforr叩s-megoszt叩s, kommunik叩ci坦, csoportmunka, biztons叩g, k旦lts辿ghat辿konys叩g. - Csoportos鱈t叩s kiterjedts辿g szerint (PAN, LAN, MAN, WAN), topol坦gia szerint (busz, fa, gy撤r撤, csillag, kiterjesztett csillag, h叩l坦s), erforr叩smegoszt叩s szerint (egyenrang炭, kliens-szerver). - llom叩sok, perif辿ri叩k, h叩l坦zati k辿sz端l辿kek 辿s 叩tviteli k旦zegek. H叩l坦zatok fogalma ( H叩l坦zatok meghat叩roz叩sa, dedik叩lt 辿s konverg叩lt h叩l坦zatok) A gyors adat叩tvitel, ill. a nagyobb teljes鱈tm辿ny el辿r辿se 辿rdek辿ben a sz叩m鱈t坦g辿peket egy k旦z旦s kommunki叩ci坦s rendszerben kapcsolj叩k 旦ssze. Az 旦sszekapcsolt g辿peket munka叩llom叩soknak (usereknek) nevezik. Ezeket a h叩l坦zatba k旦t旦tt sz叩m鱈t坦g辿peket, egy speci叩lis 炭n. h叩l坦zati oper叩ci坦s rendszer m撤k旦dteti. A sz叩m鱈t坦g辿p-h叩l坦zat sz叩m鱈t坦g辿pei a rendszerben egym叩ssal adatokat, inform叩ci坦kat cser辿lhetnek, ill. "erforr叩saikat megosztva" haszn叩lhatj叩k. Ilyen erforr叩sok lehetnek a winchesterek, nyomtat坦k, programok, de lehetnek k旦nyt叩rak 辿s azok 叩llom叩nyai is. A megoszt叩s pedig annyit tesz, hogy az adott munka叩llom叩s tulajdonosa, hozz叩f辿r辿si jogosults叩got ad a saj叩t g辿p辿nek winchester辿n l辿v, 叩ltala kiv叩lasztott 辿s megjel旦lt k旦nyvt叩r叩ba val坦 betekint辿sre. Az inform叩ci坦cser辿t 炭n. h叩l坦zati vez辿rlk叩rty叩k 辿s adatk叩bel rendszer biztos鱈tja. A h叩l坦zatba kapcsolt, h叩l坦zatra 辿p端l informatikai rendszerek szempontj叩b坦l a h叩l坦zatok k辿t nagy csoportba sorolhat坦ak. Az els csoportot az egyes (szervezeti, vagy funkcion叩lis) informatikai rendszerek saj叩t, 'dedik叩lt' h叩l坦zatai alkotj叩k, amelyek:- az adott informatikai rendszer integr叩ns r辿sz辿t k辿pezik; A dedik叩lt h叩l坦zatok lehetnek auton坦m (旦nmagukban is teljes k旦r撤en m撤k旦dk辿pes, minden kapcsol坦elemet 辿s 叩tviteli vonalat magukban foglal坦), vagy m叩s h叩l坦zatok szolg叩ltat叩saira (is) 辿p端l h叩l坦zatok. Sz叩mos v叩llalat fizet el olyan szolg叩ltat叩sokra, amelyek dedik叩lt vonalak seg鱈ts辿g辿vel biztos鱈tj叩k az 旦sszek旦ttet辿st telephely端k 辿s az ISP k旦z旦tt. Ezek gyakran b辿relt vonali szolg叩ltat叩sok form叩j叩ban val坦sulnak meg, melyek辿rt a v叩llalatok havi elfizet辿si d鱈jat fizetnek. Ezek a vonalak 坦ri叩si mennyis辿g撤 adat 叩tvitel辿re k辿pesek. A dedik叩lt h叩l坦zatokkal szemben, ezek az 炭j konverg叩lt h叩l坦zatok k辿pesek hangot, vide坦t 辿s adatokat is sz叩ll鱈tani ugyanazon a kommunik叩ci坦s csatorn叩n vagy h叩l坦zaton kereszt端l. A piacon 炭j term辿kek jelennek meg, amelyek kihaszn叩lj叩k a konverg叩lt inform叩ci坦s h叩l坦zatok k辿pess辿geit. Ma m叩r az emberek 辿l vide坦 ad叩sokat n辿zhetnek a sz叩m鱈t坦g辿peiken, telefon叩lhatnak az Interneten, vagy telev鱈zi坦jukat haszn叩lva kereshetnek az Interneten. A konverg叩lt h叩l坦zatok teszik lehetv辿 mindezt. H叩l坦zatok feladatai 辿s elnyei: (erforr叩s-megoszt叩s, kommunik叩ci坦, csoportmunka, biztons叩g, k旦lts辿ghat辿konys叩g) A h叩l坦zatok m辿rete a legegyszer撤bb k辿t sz叩m鱈t坦g辿pes h叩l坦zatt坦l eg辿szen a t旦bb milli坦 eszk旦zt tartalmaz坦 h叩l坦zatokig terjedhet. A kism辿ret撤 irod叩kban, az otthoni irod叩kban 辿s az otthonokban telep鱈tett h叩l坦zatokat SOHO h叩l坦zatoknak nevezik. .Lehetv辿 teszik, hogy n辿h叩ny sz叩m鱈t坦g辿p k旦z旦tt erforr叩sokat (nyomtat坦kat, dokumentumokat, k辿peket, zen辿ket stb.) osszunk meg. Az 端zleti 辿letben kiterjedt h叩l坦zatokat haszn叩lnak hirdet辿si c辿lra, term辿kek elad叩s叩hoz, alapanyag rendel辿shez vagy az 端gyfelekkel t旦rt辿n kommunik叩ci坦hoz. A h叩l坦zatokon kereszt端li kommunik叩ci坦 叩ltal叩ban j坦val hat辿konyabb 辿s olcs坦bb, mint a hagyom叩nyos levelez辿shez vagy a nagy t叩vols叩g炭 telefonh鱈v叩shoz hasonl坦 tradicion叩lis kommunik叩ci坦s megold叩sok. A h叩l坦zatok gyors kommunik叩ci坦t tesznek lehetv辿 (pl az elektronikus levelez辿st vagy az azonnali 端zenetk端ld辿st eml鱈thetj端k), 辿s megfelel kiszolg叩l坦kon kereszt端l biztos鱈tj叩k az inform叩ci坦 t叩rol叩s叩t, az adatok el辿r辿s辿t is. Csoportos鱈t叩s kiterjedts辿g szerint((PAN, LAN, MAN, WAN), A szem辿lyi h叩l坦zatok a PAN-ok (Personal Area network) olyan sz叩m鱈t坦g辿p-h叩l坦zatok, amelyet egyes embereknek sz叩ntak. P辿ld叩ul egy vezet辿k n辿lk端li h叩l坦zat, amely az egeret 旦sszek旦ti a sz叩m鱈t坦g辿ppel, de 叩llhat a PAN k辿t, egym叩ssal vezet辿kes (USB, p叩rhuzamos port) vagy vezet辿k n辿lk端l 旦sszekapcsolt sz叩m鱈t坦g辿pbl is, vagy egy csal叩di h叩z sz叩m鱈t坦g辿pes h叩lozat叩b坦l. A l辿nyeg: a 10 m辿ter k旦r端li kiterjed辿s.Ugyancsak szem辿lyi h叩l坦zat a szem辿lyi sz叩m鱈t坦g辿ppel 旦sszekapcsolt PDA (Bluetooth vagy WiFi kapcsolattal). A helyi h叩l坦zat LAN Local Area Network Olyan sz叩m鱈t坦g辿pes h叩l坦zat, amely egyetlen 辿p端leten bel端l vagy egym叩shoz k旦zel tal叩lhat坦 辿p端letek k旦zti ter端leten tal叩lhat坦. T旦bbnyire irod叩kban, gy叩rakban, 端zemekben tal叩lhat坦, 辿s alkalmas szerverek, szem辿lyi sz叩m鱈t坦g辿pek, munka叩llom叩sok 旦sszekapcsol叩s叩ra, ezzel lehetv辿 t辿ve a nyomtat坦k megosztott haszn叩lat叩t, a levelez辿st 辿s az 端zenetk端ld辿st. Napjainkban az egyre olcs坦bb叩 v叩l坦 h叩l坦zati eszk旦z旦k, az internet hatalmas vonzereje, 辿s az egyre gyorsabb el辿r辿si lehets辿gek a csal叩dokhoz is eljuttatt叩k a LAN ki辿p鱈t辿s辿nek lehets辿g辿t, 鱈gy egyre gyakoribbak a csal叩di h叩zak, kis k旦z旦ss辿gek helyi h叩l坦zatai is. A nagyv叩rosi h叩l坦zat (MAN, Metropolitan Area Network) a sz叩m鱈t坦g辿p-h叩l坦zatok egyik fajt叩ja. Nagyobb t叩vols叩gra l辿v g辿pek, helyi h叩l坦zatok (LAN-ok) 旦sszek旦ttet辿s辿bl alakult ki. Fel辿p鱈t辿se a LAN-okhoz hasonl鱈t. sszek旦t egym叩shoz k旦zel fekv v叩llalati irod叩kat vagy ak叩r egy eg辿sz v叩rost. Egyik tipikus alkalmaz叩sa a vil叩gh叩l坦zat kiindul坦 pontjaihoz val坦 bel辿p辿s辿nek biztos鱈t叩sa. Hat坦t叩vols叩ga 1 辿s 50 km k旦z旦tt van. A WAN h叩l坦zatok helyi h叩l坦zatok (LAN) 辿s egy辿b t鱈pus炭 h叩l坦zatok 旦sszekapcsol叩s叩t teszik lehetv辿, 鱈gy az egyik helysz鱈nen l辿v felhaszn叩l坦k 辿s sz叩m鱈t坦g辿pek kapcsol坦dhatnak egy m叩sik, t叩voli helysz鱈nen l辿v felhaszn叩l坦kkal 辿s sz叩m鱈t坦g辿pekkel. Vannak olyan WAN h叩l坦zatok, melyek kimondottan egy szervezet vagy c辿g sz叩m叩ra 辿p端ltek ki 辿s a k端lvil叩g fel辿 z叩rtak. Topol坦gia szerint (busz, fa, gy撤r撤, csillag, kiterjesztett csillag, h叩l坦s): S鱈n, busz topol坦gia eset辿n: a sz叩m鱈t坦g辿pek 旦sszek旦t辿se sorosan, egyetlen k叩bel seg鱈ts辿g辿vel t旦rt辿nik. Minden adat v辿gigfut a teljes h叩l坦zaton. A rendszer a kar叩csonyfaizz坦khoz hasonl坦an m撤k旦dik.A rendszer l辿nyege, hogy minden g辿p sorosan, egy k旦z旦s k叩belre (s鱈nre) csatlakozik. Elnye, hogy kev辿s k叩belt ig辿nyel, teh叩t olcs坦. H叩tr叩nya, hogy a k叩bel meghib叩sod叩sa az eg辿sz rendszert m撤k旦d辿sk辿ptelenn辿 teszi, 辿s a hiba megkeres辿se neh辿z. jabban haszn叩lj叩k a struktur叩lt - osztott s鱈n - megold叩st, ahol a sz叩m鱈t坦g辿pek nem sorosan, hanem egyes辿vel kapcsol坦dnak egy k旦zponti eloszt坦hoz, az 炭gynevezett HUB-hoz. A gy撤r撤-topol坦gia egy k旦rbe辿p鱈tett a s鱈n, azaz a k叩bel ment辿n a g辿pek k旦rbe vannak k旦tve. A kezd- 辿s v辿gpont megegyezik. A rendszer elnye, hogy kev辿s k叩belt ig辿nyel (olcs坦), 辿s egyenletes a terhel辿se. H叩tr叩nya, hogy az adatforgalom lass炭. Egyetlen g辿p, vagy vezet辿k meghib叩sod叩sa az eg辿sz h叩l坦zat m撤k旦d辿sk辿ptelens辿g辿t okozza. A csillag-topol坦gi叩s h叩l坦zatban minden sz叩m鱈t坦g辿p k端l旦n k叩bellel csatlakozik egy k旦zponti, kiszolg叩l坦 g辿phez.
2 Ennek a h叩l坦zati rendszernek az az elnye, hogy a s鱈n topol坦gi叩n叩l j坦val 端zembiztosabb, hiszen egy esetleges k叩belszakad叩s vagy g辿phiba eset辿n a t旦bbi g辿p tov叩bb tud m撤k旦dni. H叩tr叩nya: dr叩g叩bb a t旦bb k叩belez辿s miatt. A fa topol坦gia nem m叩s, mint a csillag- 辿s a s鱈ntopol坦gi叩k egy端ttes alkalmaz叩sa. Jellegzetess辿ge, hogy minden sz叩m鱈t坦g辿p csak egyetlen 炭tvonalon 辿rhet el. Ez egy hierarchikus elrendez辿s. H叩tr叩nya: hogy a h叩l坦zat b叩rmely pontj叩n bek旦vetkezett h叩l坦zatos hiba miatt az alatta tal叩lhat坦 alh叩l坦zatok is kiesnek a rendszer m撤k旦d辿s辿bl. A kiterjesztett csillag topol坦gia az egy k旦z辿pponttal rendelkez klasszikus csillag elrendez辿s kiterjeszt辿se. (Egy eredeti csillag cs炭cspontot egy 炭jonnan ki辿p鱈tend csillagk旦z辿ppont tulajdons叩ggal ruh叩zunk fel). A kiterjeszt辿s "m辿lys辿ge" tipikusan egy-k辿t szint. Kiterjesztett csillag topol坦gia eset辿n a csatorna meghib叩sod叩sa tipikusan egym叩st坦l elk端l旦n端l, de 旦nmagukban m撤k旦dk辿pes h叩l坦zati egys辿gekre bontja fel a h叩l坦zatot. H叩l坦s topol坦gia - Minden g辿p mindegyikkel k端l旦n van 旦sszek旦tve. Erforr叩s megoszt叩s szerint (egyenrang炭, kliens-szerver): Egyenrang炭 (Peer-to-Peer) h叩l坦zat. A peer-to-peer h叩l坦zatba k旦t旦tt g辿pek egyenrang炭ak, erforr叩saik egy r辿sz辿t a h叩l坦zat t旦bbi g辿p辿nek rendelkez辿s辿re bocs叩tj叩k, 鱈gy minden sz叩m鱈t坦g辿p felhaszn叩l坦i 辿s kiszolg叩l坦i szerepet is ell叩that. Kiszolg叩l坦-端gyf辿l (Server-Client) h叩l坦zat. A h叩l坦zatban egy a felhaszn叩l坦i g辿pekn辿l nagyobb teljes鱈tm辿ny撤 g辿p tal叩lhat坦, amely a felhaszn叩l坦i g辿pektl 辿rkez k端l旦nb旦z (叩llom叩ny-kiszolg叩l叩si, erforr叩s hozz叩f辿r辿s vez辿rl辿si stb.) k辿r辿seket szolg叩lja ki, ugyanakkor felels a h叩l坦zati kommunik叩ci坦 lebonyol鱈t叩s叩辿rt, ir叩ny鱈t叩s叩辿rt. llom叩sok, perif辿ri叩k, h叩l坦zati k辿sz端l辿kek 辿s 叩tviteli k旦zegek. A munka叩llom叩sok nagyteljes鱈tm辿ny撤 v叩llalati sz叩m鱈t坦g辿pek. Munka叩llom叩sokat haszn叩lnak 3D grafik叩k, video anim叩ci坦k valamint virtu叩lis val坦s叩g szimul叩ci坦k k辿sz鱈t辿se sor叩n. T叩vk旦zl辿si vagy eg辿szs辿g端gyi berendez辿sek fel端gyelet辿re szint辿n haszn叩lhat坦k a munka叩llom叩sok. Hasonl坦an a kiszolg叩l坦khoz, a munka叩llom叩sok jellemzen t旦bb CPU-t, nagy mennyis辿g撤 RAM-ot 辿s t旦bb nagy kapacit叩s炭, gyors hozz叩f辿r辿s撤 merevlemezt tartalmaznak. Munka叩llom叩sok 叩ltal叩ban kiemelked grafikai teljes鱈tm辿nnyel 辿s nagy vagy t旦bb monitorral rendelkeznek. A kiszolg叩l坦k, asztali sz叩m鱈t坦g辿pek 辿s munka叩llom叩sok mind helyhez k旦t旦tt eszk旦z旦k. A laptopokkal ellent辿tben nem hordozhat坦ak. A perif辿ria egy sz叩m鱈t坦g辿phez csatlakoztatott eszk旦z, mely kiterjeszti annak k辿pess辿geit. Mivel ezek az eszk旦z旦k nem sz端ks辿gesek az alapfunkci坦k ell叩t叩s叩hoz, ez辿rt alkalmaz叩suk nem k旦telez, ugyanakkor jelentsen n旦velhetik a sz叩m鱈t坦g辿p haszn叩lhat坦s叩g叩t. A perif辿ri叩k k鱈v端lrl csatlakoznak a sz叩m鱈t坦g辿phez, speci叩lis k叩belt vagy vezet辿k n辿lk端li technol坦gi叩t haszn叩lva. Bemeneti eszk旦z旦k: trackball, botkorm叩ny, lapolvas坦, digit叩lis f辿nyk辿pezg辿p, digitaliz叩l坦, vonalk坦d olvas坦, mikrofon Kimeneti eszk旦z旦k: nyomtat坦, rajzg辿p, hangsz坦r坦k, fejhallgat坦k T叩rol坦 eszk旦z旦k: m叩sodlagos t叩rol坦, k端ls CD/DVD k辿sz端l辿kek, flash mem坦ri叩k H叩l坦zati eszk旦z旦k: k端ls modemek, k端ls h叩l坦zati k叩rtya (NIC) H叩l坦zati k辿sz端l辿kek: Azokat a berendez辿seket, amelyek k旦zvetlen端l csatlakoznak egy h叩l坦zati szegmenshez, k辿sz端l辿keknek nevezz端k. 1. v辿gfelhaszn叩l坦i k辿sz端l辿kek: a sz叩m鱈t坦g辿p, a nyomtat坦, a lapolvas坦 辿s minden m叩s k辿sz端l辿k, amely k旦zvetlen端l a felhaszn叩l坦nak ny炭jt szolg叩ltat叩sokat 2. h叩l坦zati k辿sz端l辿kek k旦z辿 sorolunk minden olyan k辿sz端l辿ket, amelyek a v辿gfelhaszn叩l坦i k辿sz端l辿keket 旦sszekapcsolva kommunik叩ci坦ra adnak m坦dot.
3 A h叩l坦zati k辿sz端l辿kek sz叩ll鱈t叩si lehets辿get biztos鱈tanak a v辿gfelhaszn叩l坦i k辿sz端l辿kek k旦z旦tt tov叩bb鱈tand坦 adatoknak. H叩l坦zati k辿sz端l辿kek szolg叩lnak a k叩beles 旦sszek旦ttet辿s meghosszabb鱈t叩s叩ra, az 旦sszek旦ttet辿sek 旦sszefog叩s叩ra, az adatform叩tumok 叩talak鱈t叩s叩ra 辿s az adat叩tvitel kezel辿s辿re. Ilyen funkci坦kat v辿grehajt坦 k辿sz端l辿k p辿ld叩ul az ism辿tl, a hub, a h鱈d, a kapcsol坦. Az ism辿tl a jelek (repeater) 炭jragener叩l叩s叩ra haszn叩lt h叩l坦zati k辿sz端l辿k. Az ism辿tl 炭jragener叩lja az 叩tvitel k旦zbeni csillap鱈t叩s miatt eltorzult anal坦g vagy digit叩lis jeleket. Az ism辿tl a forgalomir叩ny鱈t坦t坦l elt辿ren nem v辿gez intelligens forgalomir叩ny鱈t叩st. A hub 旦sszefogja a h叩l坦zati kapcsolatokat. M叩sk辿ppen sz坦lva a hub a k辿sz端l辿kek egy csoportj叩t egyetlen k辿sz端l辿kk辿nt l叩ttatja a h叩l坦zat sz叩m叩ra. Ez passz鱈van megy v辿gbe, an辿lk端l, hogy b叩rmilyen hat叩ssal volna az adat叩tvitelre. Az akt鱈v hubok az 叩llom叩sok 旦sszefog叩s叩n k鱈v端l a jeleket is 炭jragener叩lj叩k. A h鱈d 叩talak鱈tja a h叩l坦zati adatform叩tumokat, 辿s alapszint撤 adat叩tvitel-kezel辿st v辿geznek. A h鱈d a LAN-ok k旦z旦tt teremt kapcsolatot. Ellenrzi is az adatokat, hogy meg叩llap鱈tsa, 叩t kell-e haladniuk a h鱈don. gy hat辿konyabb叩 v叩lnak a h叩l坦zat k端l旦nb旦z r辿szei. A munkacsoportos kapcsol坦 m辿g intelligensebb adat叩tvitel-kezel辿st biztos鱈t. Meg tudja 叩llap鱈tani, hogy a LAN-on kell-e maradniuk az adatoknak, 辿s csak arra a kapcsolatra tov叩bb鱈tja ket, amelyikre kell. A h鱈d 辿s a kapcsol坦 abban is k端l旦nb旦zik, hogy a kapcsol坦 nem alak鱈tja 叩t az adat叩tviteli form叩tumot. A forgalomir叩ny鱈t坦 Router minden eddig felsorolt k辿pess辿ggel rendelkezik. jra tudja gener叩lni a jeleket, 旦sszefog t旦bb kapcsolatot, 叩talak鱈tja az adat叩tviteli form叩tumokat 辿s kezeli az adat叩tvitelt. Ezenk鱈v端l WAN-hoz tud kapcsol坦dni, aminek k旦sz旦nheten egym叩st坦l nagy t叩vols叩gra l辿v LAN-ok 旦sszekapcsol叩s叩ra is alkalmas. Ezt a fajta kapcsolatot egyetlen m叩sik k辿sz端l辿k sem k辿pes biztos鱈tani. A felhaszn叩l坦k r辿sz辿re h叩l坦zati kapcsolatot biztos鱈t坦 v辿gfelhaszn叩l坦i k辿sz端l辿keket 叩llom叩soknak is nevezz端k. Az ilyen k辿sz端l辿kek m坦dot adnak a felhaszn叩l坦knak arra, hogy inform叩ci坦kat hozzanak l辿tre, szerezzenek, illetve osszanak meg m叩sokkal. Maguk az 叩llom叩sok h叩l坦zat n辿lk端l is m撤k旦dhetnek, de h叩l坦zat n辿lk端l funkcionalit叩suk nagym辿rt辿kben korl叩toz坦dik. Az 叩llom叩sokat h叩l坦zati k叩rty叩k csatlakoztatj叩k fizikailag a h叩l坦zat 叩tviteli k旦zeg辿hez. Ezen a kapcsolaton kereszt端l k端ldik el az e-maileket, 鱈gy olvass叩k be a k辿peket 辿s 辿rik el az adatb叩zisokat. A h叩l坦zati k叩rtya egy nyomtatott 叩ramk旦r, amely beleillik a sz叩m鱈t坦g辿p alaplapj叩n l辿v egyik busz bv鱈thely辿be. Perif辿ri叩s k辿sz端l辿k is lehet. A h叩l坦zati k叩rty叩t h叩l坦zati adapternek is szokt叩k h鱈vni. A hordozhat坦 g辿pek h叩l坦zati k叩rty叩ja 叩ltal叩ban egy PCMCIA k叩rtya m辿ret辿nek felel meg. Minden h叩l坦zati k叩rty叩t egy egyedi k坦d azonos鱈t, amelynek neve MAC-c鱈m (Media Access Control, k旦zeghozz叩f辿r辿s-vez辿rl辿s). Ezt a c鱈met az 叩llom叩s 叩ltal a h叩l坦zaton folytatott kommunik叩ci坦 vez辿rl辿s辿re haszn叩ljuk Leggyakrabban haszn叩lt 叩tviteli k旦zegek: K叩belek, melyek elektromos impulzusokat haszn叩lnak r辿zvezet辿keken vegsz叩las optika, mely a f辿ny impulzusait haszn叩lja 端vegbl vagy m撤anyagb坦l k辿sz端lt 端vegsz叩lakon Vezet辿k n辿lk端li technol坦gia, mely kis teljes鱈tm辿ny撤 r叩di坦hull叩mok impulzusait haszn叩lja Az adat叩tviteli k旦zegek A sz叩m鱈t坦g辿pes h叩l坦zatokn叩l az 旦sszek旦t 叩tviteli k旦zeg term辿szet辿tl f端ggen megk端l旦nb旦ztet端nk fizikailag 旦sszek旦t旦tt (bounded) 辿s nem 旦sszek旦t旦tt (unbounded) kapcsolatokat. A fizikailag nem 旦sszek旦t旦tt rendszerek mozg辿konyak, k旦nnyen 叩thelyezhetk, a hossz炭 k叩belcsatorn叩k helyett el辿g k辿t antenna oszlopot kialak鱈tani, de mivel a jel sz辿les k旦rben terjed, az adat biztons叩gra fokozottan kell 端gyelni (lehallgat叩s). Idetartozik a r叩di坦-, mikrohull叩m, az infrav旦r旦s, illetve a l辿zeres 旦sszek旦ttet辿s. A vezet辿kes rendszerek lehallgat叩s ellen v辿dettebbek, kisebb t叩vols叩gokra olcs坦bbak lehetnek a telep鱈t辿si k旦lts辿gek, de a kapcsol坦 eszk旦z旦k sokkal nehezebben helyezhetk 叩t. Ebbe a t鱈pusba tartoznak az elektromos jelvezet辿kek, optikai k叩belek. Annak 辿rdek辿ben, hogy a kommunik叩ci坦 l辿trej旦jj旦n, egy forr叩snak, egy c辿lnak 辿s valamilyen csatorn叩nak kell lennie. Egy csatorna vagy 叩tviteli k旦zeg 炭tvonalat biztos鱈t, melyen inform叩ci坦 k端ldhet. A h叩l坦zatok vil叩g叩ban az 叩tviteli k旦zeg 叩ltal叩ban valamilyen fizikai k叩bel. A vezet辿k n辿lk端li h叩l坦zatok eset辿ben az elektrom叩gneses sug叩rz叩s az 叩tviteli k旦zeg. A forr叩s 辿s c辿l k旦z旦tti kapcsolat lehet direkt (k旦zvetlen) 辿s indirekt, illetve, t旦bbf辿le t鱈pus炭 叩tviteli k旦zeget is 辿rinthet. T旦bbf辿le k端l旦nb旦z t鱈pus炭 h叩l坦zati k叩bel l辿tezik a h叩l坦zati k旦zpontok (NOC) vagy helyi h叩l坦zatok eszk旦zeinek 旦sszek旦t辿s辿re. K辿t fajta fizikai k叩belez辿s l辿tezik. A f辿m alap炭 k叩belek, 叩ltal叩ban r辿zbl k辿sz端lnek, 辿s a r叩juk adott elektromos impulzusok hordozz叩k az inform叩ci坦t. Az optikai sz叩las k叩belek, melyek 端vegbl vagy m撤anyagb坦l k辿sz端lnek, f辿ny impulzusokat haszn叩lnak az inform叩ci坦 叩tvitel辿hez. Csavart 辿rp叩r A korszer撤 Ethernet technol坦gi叩ban 叩ltal叩ban egy bizonyos t鱈pus炭 r辿z k叩belt haszn叩lnak az eszk旦z旦k 旦sszek旦ttet辿s辿hez, melyet csavart 辿rp叩rk辿nt (TP) ismer端nk. Mivel az Ethernet a legt旦bb helyi h叩l坦zat alapvet szabv叩nya, a csavart 辿rp叩r a legt旦bbsz旦r elfordul坦 h叩l坦zati k叩belt鱈pus. Koaxi叩lis k叩bel A koaxi叩lis k叩belt 叩ltal叩ban r辿zbl vagy alum鱈niumb坦l k辿sz鱈tik 辿s a k叩beltelev鱈zi坦s t叩rsas叩gok haszn叩lj叩k ket a szolg叩ltat叩saik biztos鱈t叩s叩hoz. Haszn叩lj叩k ket a m撤holdas kommunik叩ci坦s rendszerek eszk旦zeinek 旦sszek旦t辿s辿hez is.
4 Optikai k叩bel Az optikai sz叩las k叩belek 端vegbl vagy m撤anyagb坦l k辿sz端lnek. Nagyon nagy s叩vsz辿less辿ggel b鱈rnak, 鱈gy hatalmas mennyis辿g撤 adat 叩tvitel辿re k辿pesek. Ezeket gerinch叩l坦zatokban, nagym辿ret撤 v叩llalati k旦rnyezetekben 辿s adatt叩rol坦 k旦zpontok eset辿ben haszn叩lj叩k. A telefonos v叩llalatok is sz叩mos ter端leten alkalmazz叩k. Csavart 辿rp叩ras k叩belek A csavart 辿rp叩ras k叩belek egy vagy t旦bb szigetelt r辿zvezet辿kbl 叩llnak, melyeket p叩ronk辿nt egym叩ssal 旦sszecsavartak 辿s egy k端ls v辿dburkolattal l叩ttak el. Mint minden r辿z alap炭 k叩bel, a csavart 辿rp叩ras k叩belek is elektromos impulzusokat haszn叩lnak az adat叩tvitelhez. Az adat叩tvitel 辿rz辿keny az 炭gynevezett interferenci叩ra vagy zajra, amely cs旦kkentheti a k叩bel 叩ltal ny炭jtott adat叩tvitel m辿rt辿k辿t. A csavart 辿rp叩ras k叩belek bizonyos t鱈pus炭 zajokra 辿rz辿kenyek, p辿ld叩ul az elektrom叩gneses interferenci叩ra (EMI). Az egyik interferencia forr叩s, melyet 叩thall叩sk辿nt ismer端nk, akkor l辿p fel, amikor k端l旦nb旦z k叩belek nagy t叩vols叩gon kereszt端l vannak egym叩shoz k旦tegelve. Az egyik k叩belen halad坦 jel kisziv叩rog 辿s bel辿p a szomsz辿dos k叩belekbe. Az UTP k叩bel olcs坦, nagy s叩vsz辿less辿g撤 辿s k旦nnyen telep鱈thet. Ezt a k叩belt munka叩llom叩sok, sz叩m鱈t坦g辿pek 辿s h叩l坦zati eszk旦z旦k 旦sszek旦t辿s辿re haszn叩lj叩k. A k叩bel burkolat叩ban l辿v 辿rp叩rok sz叩ma v叩ltozhat, de a leggyakrabban 4 辿rp叩rral tal叩lkozunk. Az egyes 辿rp叩rak k端l旦nb旦z sz鱈nk坦ddal vannak jel旦lve. Az 辿vek alatt t旦bb k端l旦nb旦z kateg坦ri叩j炭 UTP k叩belt fejlesztettek ki. Minden kateg坦ri叩t az辿rt fejlesztettek ki, hogy bizonyos technol坦gi叩t t叩mogasson 辿s legt旦bbj端kkel m叩r nem tal叩lkozunk az otthoni vagy irodai k旦rnyezetekben. A leggyakrabban elfordul坦 k叩belketeg坦ri叩k, a 3, 5, 5e, 辿s 6. Elektromos k旦rnyezetek eset辿n, mint egy zajos gy叩rtelep, ahol az EMI 辿s az RFI ers, 叩rny辿kol叩s sz端ks辿ges a kommunik叩ci坦 biztos鱈t叩s叩hoz. Ebben az esetben olyan k叩belt sz端ks辿ges haszn叩lnunk, mint a csak k旦z旦sen 叩rny辿kolt 辿rp叩r (STP) vagy az egyenk辿nt 叩rny辿kolt 辿rp叩r (ScTP). Sajnos, mind az STP, mind az ScTP nagyon dr叩g叩k 辿s kev辿sb辿 rugalmasak, valamint tov叩bbi int辿zked辿seket ig辿nyelnek, mivel az 叩rny辿kol叩s nehezebb辿 teszi haszn叩latukat. Koax叩lis k叩bel Ak叩r a csavart 辿rp叩rak eset辿ben, a koaxi叩lis k叩bel (vagy koax) is elektromos jelek seg鱈ts辿g辿vel hordozza az adatokat. Jobb 叩rny辿kol叩st biztos鱈t az UTP-vel szemben, 鱈gy alacsonyabb a jel-zaj ar叩nya, ami 叩ltal t旦bb adat vihet 叩t rajta. Gyakran haszn叩lj叩k arra, hogy a telev鱈zi坦t 旦sszek旦ss辿k a jelforr叩ssal, legyen az fali k叩bel-TV aljzat, m撤holdas TV vagy hagyom叩nyos antenna. Szint辿n haszn叩lj叩k NOC-kban internet fej叩llom叩sok (CMTS) 辿s nagysebess辿g撤 interf辿szek csatlakoztat叩s叩ra. Annak ellen辿re, hogy a koax jobb adat叩tviteli tulajdons叩gokkal rendelkezik, a helyi h叩l坦zati felhaszn叩l叩s eset辿ben a csavart 辿rp叩ras k叩belez辿s v叩ltotta fel. A v叩lt叩s okai k旦z旦tt szerepel - az UTP-vel szemben - a koax fizikailag nehezebben telep鱈thet, j坦val dr叩g叩bb 辿s a hibaelh叩r鱈t叩sa is k旦r端lm辿nyesebb. Optikai sz叩las k叩belek A csavart 辿rp叩rral 辿s a koaxi叩lis k叩bellel ellent辿tben, az optikai k叩belek f辿nyimpulzusok seg鱈ts辿g辿vel tov叩bb鱈tj叩k az adatokat. B叩r norm叩lis esetben az otthoni vagy kisv叩llalkoz叩si k旦rnyezetekben az optikai k叩bel nem lelhet fel, a v叩llalati ter端leteken 辿s nagy adatt叩rol坦 k旦zpontokban el辿g sz辿les k旦rben alkalmazz叩k. Ezek a k叩belek vagy 端vegbl vagy m撤anyagb坦l k辿sz端lnek, 辿s nem vezetik az elektromoss叩got. Ez azt jelenti, hogy teljesen 辿rz辿ketlenek az elektrom叩gneses impulzusokra (EMI), 辿s alkalmasak, olyan k旦rnyezetekben val坦 telep鱈t辿sre, ahol az interferencia probl辿m叩t okoz. Ezenk鱈v端l, az optikai k叩belek nagy h叩l坦zati-s叩vsz辿less辿ggel b鱈rnak, amely ide叩liss叩 teszi ket a nagysebess辿g撤 gerinch叩l坦zatok kialak鱈t叩s叩ra. Az optikai k叩beles gerinch叩l坦zatokat a legt旦bb v叩llalatn叩l, illetve az ISP-k Internetes gerinch叩l坦zata eset辿n tal叩lhatunk. Minden optikai "aramk旦r" t辿nylegesen k辿t optikai k叩belbl 叩ll. Az egyiket az adatok k端ld辿s辿re, a m叩sikat v辿tel辿re haszn叩lj叩k. Vezet辿k n辿lk端li technol坦gi叩k 辿s eszk旦z旦k A vezet辿kes h叩l坦zatokon k鱈v端l sz叩mos olyan technol坦gia l辿tezik, mely lehetv辿 teszi az eszk旦z旦k k旦z旦tti 叩tvitelt k叩belek haszn叩lata n辿lk端l. Ezeket vezet辿k n辿lk端li technol坦gi叩knak nevezz端k. A vezet辿k n辿lk端li eszk旦z旦k elektrom叩gneses hull叩mokat haszn叩lva cser辿lik az inform叩ci坦kat egym叩s k旦zt. Egy elektrom叩gneses hull叩m ugyanaz a k旦zeg, mint amely a r叩di坦jeleket is sz叩ll鱈tja az 辿teren kereszt端l. Az elektrom叩gneses frekvencia spektrumba tartoznak a r叩di坦s 辿s telev鱈zi坦s m撤sorsz坦r叩sok frekvenci叩i, a l叩that坦 f辿ny, a r旦ntgen 辿s a gamma sugarak is. Ezek k旦z端l mindegyik k端l旦n hull叩mhossz tartom叩nnyal 辿s megfelel energiaszinttel rendelkezik, ahogy az 叩br叩n is l叩that坦. Bizonyos t鱈pus炭 elektrom叩gneses hull叩mok nem alkalmasak adat叩tvitelre. A frekvenciatartom叩ny m叩s r辿szei 叩llami szab叩lyoz叩s alatt vannak, 辿s haszn叩latuk k端l旦nf辿le szervezetek sz叩m叩ra enged辿lyezett meghat叩rozott tev辿kenys辿gek ell叩t叩s叩ra. A tartom叩ny bizonyos r辿szeit k旦zhaszn叩latra tartj叩k fenn, an辿lk端l, hogy enged辿lyekhez k旦tn辿k haszn叩latukat. A nyilv叩nos vezet辿k n辿lk端li kommunik叩ci坦ra haszn叩lt leggyakoribb hull叩mhosszok k旦z辿 tartozik, az Infrav旦r旦s 辿s R叩di坦frekvenci叩s (RF) tartom叩ny. Infrav旦r旦s Az Infrav旦r旦s (IR) kommunik叩ci坦 viszonylag alacsony energiaszint撤, 辿s jelei nem k辿pesek 叩thatolni falakon vagy egy辿b akad叩lyokon. Ennek ellen辿re gyakran haszn叩lj叩k olyan eszk旦z旦k k旦z旦tti kapcsolat l辿trehoz叩s叩ra 辿s adatmozgat叩sra, mint szem辿lyes digit叩lis titk叩r (Personal digital Assistent, PDA) 辿s PC-k. Az eszk旦z旦k k旦z旦tti inform叩ci坦cser辿hez az IR egy infrav旦r旦s k旦zvetlen hozz叩f辿r辿sk辿nt (Infrared Direct Access, IrDA) ismert k端l旦nleges kommunik叩ci坦s portot haszn叩l. Az IR csak pont-pont t鱈pus炭 kapcsolatot tesz lehetv辿. Gyakran IR-t haszn叩lnak a t叩vir叩ny鱈t坦k, a vezet辿k n辿lk端li egerek 辿s a billenty撤zetek is. ltal叩ban kis hat坦t叩vols叩g炭, r叩l叩t叩st ig辿nyl kommunik叩ci坦ra haszn叩lj叩k. Mindamellett reflexi坦s megold叩sokkal az IR jelek hat坦k旦re kiterjeszthet. Nagyobb t叩vols叩gok eset辿n, magasabb frekvenci叩j炭 elektrom叩gneses hull叩mok haszn叩lat叩ra van sz端ks辿g. R叩di坦 frekvencia (RF) A r叩di坦 frekvenci叩s hull叩mok k辿pesek 叩thatolni a falakon 辿s m叩s akad叩lyokon, valamint az IR-hez k辿pest j坦val nagyobb a hat坦t叩vols叩guk. A r叩di坦frekvenci叩s (RF) tartom叩ny bizonyos r辿szeit szabadon haszn叩lhat坦 eszk旦z旦k m撤k旦d辿s辿re tartj叩k fenn, ilyenek p辿ld叩ul a zsin坦r n辿lk端li telefonok, vezet辿k n辿lk端li helyi-h叩l坦zatok 辿s egy辿b sz叩m鱈t坦g辿pes perif辿ri叩k. Ilyen frekvenci叩k a 900 MHz, 2.4 辿s 5 GHz-es s叩vok. Ezen frekvenci叩k az Ipari, Tudom叩nyos 辿s Orvosi s叩vokk辿nt (ISM) ismertek, 辿s csek辿ly megszor鱈t叩sok mellett haszn叩lhat坦ak. A Bluetooth egy kommunik叩ci坦s technol坦gia, mely a 2.4 GHz-es s叩von m撤k旦dik. Korl叩tozott sebess辿g撤, 辿s r旦vid hat坦t叩vols叩g炭, de megvan az az elnye, hogy egyidej撤leg t旦bb eszk旦z kommunik叩ci坦j叩t teszi lehetv辿. Ut坦bbi elny旦s tulajdons叩ga emelte a Bluetooth technol坦gi叩t az Infrav旦r旦s f旦l辿, a sz叩m鱈t坦g辿pes perif辿ri叩k (nyomtat坦k, egerek 辿s billenty撤zetek) kapcsolatainak l辿trehoz叩sa eset辿ben. Egy辿b technol坦gi叩k, melyek a 2.4 辿s 5 GHz-es frekvenci叩kat haszn叩lj叩k, a k端l旦nb旦z IEEE 802.11-es szav叩nyoknak megfelel modern vezet辿k n辿lk端li h叩l坦zatok (WLAN). Abban k端l旦nb旦znek a Bluetooth-t坦l, hogy magasabb teljes鱈tm辿nyszinten tov叩bb鱈tanak, mely nagyobb hat坦t叩vols叩got biztos鱈t sz叩mukra.. 1.B. Ismertesse, hogy milyen elny旦kkel 辿s h叩tr叩nyokkal j叩r, ha n a fenti munk叩t egy c辿gn辿l munkaviszonnyal rendelkez munkat叩rsk辿nt, megb鱈z叩si jogviszony keret辿ben, egy辿ni v叩llalkoz坦k辿nt v辿gzi. Jellemezze r旦viden a fenti foglalkoztat叩si form叩kat! Kulcsszavak, fogalmak: munkaszerzd辿s, megb鱈z叩si szerzd辿s, v叩llalkoz坦i szerzd辿s a foglalkoztat叩s idtartama a munkav叩llal坦t v辿d jogszab叩lyok, munkav叩llal坦i jogok, elk旦telezetts辿g munkak旦r, megb鱈z叩si feladat munkaeszk旦z旦k biztos鱈t叩sa al叩- 辿s f旦l辿rendelts辿g munkab辿r, megb鱈z叩si d鱈j, v叩llalkoz坦i d鱈j j叩rul辿kterhek
5 Munkaszerzd辿s: A munkat旦rv辿nyk旦nyve alapj叩n a munkaviszony munkaszerzd辿ssel j旦n l辿tre. Ez a dokumentum az alapja a jogviszonynak, 辿s ebben kell rendezni a t旦rv辿nyben el鱈rt k旦telez elemeket, r辿szleteket. A munkaszerzd辿s az alapja annak is, hogy a munkav叩llal坦 k旦teles a munk叩t a munk叩ltat坦 ir叩ny鱈t叩sa szerint elv辿gezni, ami辿rt a munk叩ltat坦ja ellenben foglalkoztat叩sra k旦teles 辿s arra, hogy a munkab辿rt megfizesse. A munkaszerzd辿stl enged elt辿r辿st a t旦rv辿ny, de csak akk辿nt, hogy az a munkav叩llal坦 jav叩ra t旦rt辿nj辿k. A t旦rv辿ny szerint a munkaszerzd辿st 鱈r叩sba kell foglalni, amit ha a felek elmulasztanak, akkor a munkaszerzd辿s 辿rv辿nytelen 辿s erre az 辿rv辿nytelens辿g辿re csak a munkav叩llal坦 hivatkozhat. Az 辿rv辿nytelens辿gre hivatkoz叩s hat叩rideje, a munk叩ba l辿p辿st k旦vet 30 napon. Ha eddig az idpontig a munkav叩llal坦 nem kifog叩solja ezt a munk叩ltat坦n叩l, vagy m叩s jogi 炭tra sem tereli a jogi probl辿m叩t, akkor ezut叩n m叩r nem hivatkozhat erre, 辿s a munkajogviszony nem j旦n l辿tre. Megb鱈z叩si szerzd辿s: A megb鱈z叩si szerzd辿s k辿t alanya a megb鱈z坦, aki az utas鱈t叩sokat adja, 辿s a megb鱈zott, aki k旦teles az 端gyet a megb鱈z坦 utas鱈t叩sai szerint 辿s a megb鱈z坦 辿rdek辿ben ell叩tni. M鱈g munkav叩llal坦 辿rtelemszer撤en csak term辿szetes szem辿ly lehet, addig megb鱈zott b叩rmely jogk辿pess辿ggel rendelkez szem辿ly, jogi szem辿ly, illetve jogi szem辿lyis辿ggel nem rendelkez szervezet. Fszab叩lyk辿nt a megb鱈z叩si szerzd辿st nem k旦telez 鱈r叩sba foglalni, mik旦zben a munkaszerzd辿s 鱈r叩sba foglal叩sa az egyszer撤s鱈tett foglalkoztat叩sra vonatkoz坦 jogszab叩ly adta sz撤k kiv辿teltl eltekintve k旦telez. A megb鱈zott ugyan szem辿lyesen k旦teles elj叩rni, de ig辿nybe veheti m叩s k旦zrem撤k旦d辿s辿t is, ha ahhoz a megb鱈z坦 hozz叩j叩rult, vagy az a megb鱈z叩s jelleg辿bl k旦vetkezik. A k旦zrem撤k旦d 叩ltal ell叩tott feladatok辿rt azonban 炭gy felel, mintha azt saj叩t maga l叩tta volna el. A munkav叩llal坦 a munk叩j叩t szem辿lyesen k旦teles ell叩tni, k旦zrem撤k旦dt nem vehet ig辿nybe. V叩llalkoz坦i szerzd辿s: A polg叩ri jogban a v叩llalkoz叩si szerzd辿s egy olyan szerzd辿s, amely alapj叩n a v叩llalkoz坦 valamely dolog tervez辿s辿re, elk辿sz鱈t辿s辿re, feldolgoz叩s叩ra, 叩talak鱈t叩s叩ra, 端zembe helyez辿s辿re, megjav鱈t叩s叩ra vagy munk叩val el辿rhet m叩s eredm辿ny l辿trehoz叩s叩ra, a megrendel pedig a szolg叩ltat叩s 叩tv辿tel辿re 辿s d鱈j fizet辿s辿re k旦teles. A v叩llalkoz坦 valamely eredm辿ny el辿r辿se v叩llal k旦telezetts辿get, a v叩llalkoz叩si szerzd辿s eredm辿nyk旦telem. A v叩llalkoz叩si szerzd辿s csak akkor j旦n l辿tre, ha a felek legal叩bb a k旦vetkezkben meg叩llapodnak: meghat叩rozz叩k a szolg叩ltat叩s t叩rgy叩t, annak mennyis辿ge 辿s mins辿ge figyelembev辿tel辿vel. A m撤szaki le鱈r叩sban r旦gz鱈tik a fontosabb adatokat, mely 叩ltal叩ban a szerzd辿s mell辿klete. A felek a szolg叩ltat叩st m撤szaki tervekre 辿s k旦lts辿gvet辿sre utal叩ssal is meghat叩rozhatj叩k. Meg kell hat叩rozni a v叩llalkoz坦i d鱈j 旦sszeg辿t, valamint a teljes鱈t辿si hat叩ridt. A v叩llalkoz坦i szf辿r叩ban olykor elfordul, hogy egy-egy megrendel辿s elnyer辿se 辿rdek辿ben a v叩llalkoz坦k r辿szletes terveket, aj叩nlatot k辿sz鱈tenek, amely alapj叩n a megrendel kiv叩lasztja a legmegfelelbb v叩llalkoz坦t. Maga a megrendel vagy a megrendel辿st elnyert v叩llalkoz坦 is ut坦bb felhaszn叩lja azokat a terveket, amelyeket m叩s v叩llalkoz坦k ny炭jtottak be a megrendelnek. Amennyiben a felek meg叩llapod叩sa az ellenkezj辿t nem 鱈rja el, a megrendel a r辿szletes aj叩nlatot d鱈jaz叩s n辿lk端l szabadon felhaszn叩lhatja. A v叩llalkoz坦 叩ltal adott aj叩nlat 叩ltal叩nos aj叩nlati k旦t旦tts辿get von maga ut叩n, felt辿ve, hogy ezt a v叩llalkoz坦 az aj叩nlat megt辿telekor nem z叩rta ki. A foglalkoztat叩s idtartama: K旦telez tartalmi elemei: a szerzd felek munkaviszony szempontj叩b坦l l辿nyeges adatai, a munkav辿gz辿s helye, a szem辿lyi alapb辿r (nem azonos a munkab辿rrel) 辿s a munkak旦r. Ezen k鱈v端l u.n. term辿szetes elemei a napi munkaid 辿s a munkaviszony idtartama, azaz ha nem 鱈rj叩k bele, akkor napi nyolc 坦r叩ra 辿s hat叩rozatlan idre j旦n l辿tre. Bele鱈rni akkor kell, ha ezektl el akarnak t辿rni. A munkav叩llal坦t v辿d jogszab叩lyok: A felmond叩si korl叩toz叩sok k辿t munkav叩llal坦i csoportra terjednek ki. Egyr辿szt, a v辿dett korban l辿v, azaz legfeljebb 5 辿vvel az 旦regs辿gi nyugd鱈jkorhat叩r bet旦lt辿se eltt 叩ll坦kra. A nyugd鱈jkorhat叩r alatt a nyugd鱈jt旦rv辿nyben meghat叩rozott, az adott munkav叩llal坦ra ir叩nyad坦 旦regs辿gi nyugd鱈jkorhat叩rt kell 辿rteni. A v辿dett kor炭ak csak a hat叩rozatlan idej撤 munkaviszony felmond叩sa ellen 辿lveznek v辿delmet, de hat叩rozott idej撤 munkaviszonyban nem. A m叩sik v辿dett szem辿lyi k旦r a gyermeket nevel munkav叩llal坦k. Eszerint az anya vagy a gyermek辿t egyed端l nevel apa a gyermek h叩rom辿ves kor叩ig v辿delmet 辿lvez, ha sz端l辿si szabads叩got, vagy gyermekgondoz叩si fizet辿s n辿lk端li szabads叩got nem vesz ig辿nybe. A fenti k辿t v辿dett munkav叩llal坦i kateg坦ria eset辿n a munk叩ltat坦 csak az al叩bbi indokokb坦l 辿lhet felmond叩ssal. Ha a felmond叩s indoka a munkav叩llal坦 munkaviszonnyal kapcsolatos magatart叩sa, 炭gy az indoknak meg kell felelnie az azonnali hat叩ly炭 felmond叩sra meghat叩rozott k旦vetelm辿nyeknek. L辿nyeg辿ben teh叩t csak a munkav叩llal坦 s炭lyos k旦telezetts辿gszeg辿se mellett van m坦d felmond叩sra. Megjegyzem, ilyen esetben viszont l辿nyeg辿ben 辿rtelm辿t veszti a felmond叩s, hiszen ha a munkav叩llal坦 magatart叩sa ak叩r a munkaviszony azonnali hat叩ly炭 megsz端ntet辿s辿re is okot ad, a munk叩ltat坦nak nem 辿rdemes a felmond叩st v叩lasztani. Az indokol叩shoz k旦t旦tt azonnali hat叩ly炭 felmond叩s eset辿n ugyanis nincs felmond叩si 辿s felment辿si id, sem v辿gkiel辿g鱈t辿s fizet辿si k旦telezetts辿g. Ha a felmond叩s indoka a munkav叩llal坦 k辿pess辿g辿vel vagy a munk叩ltat坦 m撤k旦d辿s辿vel f端gg 旦ssze, 炭gy a felmond叩s k旦zl辿se eltt a munk叩ltat坦nak meg kell vizsg叩lnia, hogy van-e a munkahelyen a munkav叩llal坦 叩ltal bet旦lt旦tt munkak旦rh旦z sz端ks辿ges k辿pess辿gnek, v辿gzetts辿gnek, gyakorlatnak megfelel bet旦ltetlen m叩sik munkak旦r. Ha van, azt a v辿detts辿get 辿lvez munkav叩llal坦nak fel kell aj叩nlani, 辿s elfogad叩s eset辿n a munkaszerzd辿st m坦dos鱈tani kell 炭gy, hogy a munkav叩llal坦 e munkak旦rben dolgozik tov叩bb. Ilyenkor teh叩t a munkaszerzd辿s k旦telez m坦dos鱈t叩s叩r坦l van sz坦: a munk叩ltat坦 k旦teles az 端res munkak旦rt felaj叩nlani, 辿s a munkav叩llal坦 elfogad叩sa eset辿n a munkaszerzd辿st az 炭j munkak旦rre m坦dos鱈tani. Ha ilyen munkak旦r nincs, vagy a felaj叩nlott munkak旦rt a munkav叩llal坦 elutas鱈tja, a munk叩ltat坦 k旦z旦lheti a felmond叩st. A munkav叩llal坦 term辿szetesen b鱈r坦s叩g eltt vitathatja, hogy a munk叩ltat坦 eleget tett-e az 叩ll叩sfelaj叩nl叩si k旦telezetts辿g辿nek (pl. val坦j叩ban volt-e 端res munkak旦r, illetve azt mi辿rt nem aj叩nlotta fel a munk叩ltat坦). A k旦telezetts辿g nem megfelel teljes鱈t辿se eset辿n a munkaviszony megsz端ntet辿se jogellenes. Az 叩ll叩sfelaj叩nl叩si k旦telezetts辿g m辿g egy esetben jelentkezik. A munk叩ltat坦 a rehabilit叩ci坦s ell叩t叩sban vagy rehabilit叩ci坦s j叩rad辿kban r辿szes端l munkav叩llal坦 munkaviszony叩t a munkav叩llal坦 eg辿szs辿gi okkal 旦sszef端gg k辿pess辿g辿vel indokolt felmond叩ssal csak akkor sz端ntetheti meg, ha a munkav叩llal坦 eredeti munkak旦r辿ben nem foglalkoztathat坦 tov叩bb 辿s a munkav叩llal坦 sz叩m叩ra 叩llapot叩nak eg辿szs辿gi szempontb坦l megfelel munkak旦rt nem tud felaj叩nlani, vagy a munkav叩llal坦 a felaj叩nlott munkak旦rt alapos ok n辿lk端l nem fogadja el. Ebben az esetben teh叩t csak az eg辿szs辿gi alkalmass叩g miatt k旦z旦lt felmond叩s ellen van v辿delem, a kimeneti lehets辿gek pedig n辿mileg m叩sk辿nt alakulnak, mint az elz esetben. Ha nincs felaj叩nlhat坦 munkak旦r, a munk叩ltat坦 felmond叩ssal 辿lhet. Ha van ilyen munkak旦r 辿s a munkav叩llal坦 az 炭j munkak旦rre vonatkoz坦 aj叩nlatot elfogadja, a munkaszerzd辿st megfelelen m坦dos鱈tani kell, 辿s a munkav叩llal坦 eszerint dolgozik tov叩bb. Ha a felaj叩nlott munkak旦r megfelel volt, 叩m a munkav叩llal坦 m辿gsem fogadta el, a munk叩ltat坦 felmond叩ssal 辿lhet. Van azonban m辿g egy lehets辿g: a munk叩ltat坦 ugyan felaj叩nl egy munkak旦rt, 叩m azt a munkav叩llal坦 alapos okkal elutas鱈tja (pl. mert az nem felel meg k辿pzetts辿g辿nek, eg辿szs辿gi 叩llapot叩nak, vagy az egy辿b okb坦l ar叩nytalanul s辿relmes r叩 n辿zve). Ilyen esetben a munkaviszonyt a munk叩ltat坦nak tov叩bbra is fenn kell tartania, m辿g akkor is, ha eg辿szs辿gi 叩llapota miatt a munkav叩llal坦t foglalkoztatni nem tudja. V辿g端l, az 炭j t旦rv辿ny a felmond叩si id k旦r辿ben is szab叩lyoz egy felmond叩si korl叩toz叩s jelleg撤 int辿zm辿nyt. Ez alapj叩n a betegs辿g miatti keresk辿ptelens辿g, legfeljebb azonban a betegszabads叩g lej叩rt叩t k旦vet egy 辿v; a beteg gyermek 叩pol叩sa c鱈m辿n fenn叩ll坦 keresk辿ptelens辿g; valamint a hozz叩tartoz坦 otthoni gondoz叩sa c辿lj叩b坦l kapott fizet辿s n辿lk端li szabads叩g idtartama alatt a munk叩ltat坦 ugyan k旦z旦lhet felmond叩st, 叩m a felmond叩si id nem kezddhet el, csak legkor叩bban a v辿detts辿ggel j叩r坦 idszak letelt辿vel. P辿ld叩ul, ha a munkav叩llal坦 keresk辿ptelen beteg, a munk叩ltat坦 a betegs辿g alatt is k旦z旦lheti a felmond叩st. A felmond叩si id azonban csak akkor veszi kezdet辿t, ha a munkav叩llal坦 meggy坦gyult 辿s visszat辿rt a munk叩ba. Ez l辿nyeg辿ben a felmond叩si tilalmakkal egyez v辿delmet jelent a munkav叩llal坦nak. Munkak旦r: A v叩llalati munkafeladatok egy szem辿lyre lebontott r辿sze, mely meghat叩rozhat坦 ismeretek 辿s k辿pess辿gek alkalmaz叩s叩t ig辿nyli. Adott szervezeti egys辿g feladatainak valamilyen ism辿rv (pl. a v辿gzett feladatok saj叩toss叩gai) alapj叩n t旦rt辿n tart坦san elhat叩rolt r辿sze.
6 Megb鱈z叩si feladat, megb鱈z叩si szerzd辿s: l叩sd elbbiekben. Munkaeszk旦z biztos鱈t叩sa: Munkaeszk旦z minden g辿p, k辿sz端l辿k, szersz叩m vagy berendez辿s, amelyet a munkav辿gz辿s sor叩n alkalmaznak, vagy azzal 旦sszef端gg辿sben haszn叩lnak, kiv辿ve az egy辿ni v辿deszk旦z旦ket. (Mvt. 87. 則 4.) A fenti meghat叩roz叩s szerint teh叩t a g辿p a munkaeszk旦z旦k egyik csoportja. G辿pnek tekintj端k a k端ls energiaforr叩ssal felszerelt, alkatr辿szekbl 叩ll坦 mozg坦 eszk旦zt. Sz叩mos haszn叩lati m坦dja kialak鱈t坦s叩ga van a munkaeszk旦z旦knek (k辿sz端l辿kek, g辿pek, szersz叩mok, berendez辿sek). Az irod叩ban dolgoz坦 sz叩m叩ra munkaeszk旦z a sz叩m鱈t坦g辿p, nyomtat坦, 鱈r坦eszk旦z. MUNKLTAT KTELESSGEI, KTELEZETTSGEI:VESZLYEK ELKERLSE A NEM ELKERLHET VESZLYEK RTKELSE, KOCKZATRTKELS A VESZLYEK KELETKEZSI HELYKN TRTN LEKZDSE A VESZLYES TNYEZ KIVLTSNAK LEHETSGE KEVSB VESZLYESSEL VAGY NEM VESZLYES TNYEZVEL MEGELZSI STRATGIA FOGLALKOZS-EGSZSGGYI SZOLGLAT BIZTOSTSA SZKSGES TJKOZTATS S UTASTS MUNKAKRLMNYEK ELLENRZSE MEGFELEL MUNKAESZKZK BIZTOSTSA RENDELLENESSGEK KIVIZSGLSA INTZKEDS VESZLYHELYZETRE MUNKABALESET S FOGLALKOZSI MEGBETEGEDS ESETN AZ ELRSOKNAK MEGFELEL ELJRS VDESZKZK BIZTOSTSA Al叩 辿s f旦l辿rendelts辿g: Valamennyi munkaszervezet egyik legjellemzbb saj叩toss叩ga,hogy az ott kialakul坦 emberi, t叩rsadalmi kapcsolatrendszert az al叩-f旦l辿rendelts辿gi viszonyok szab叩lyozz叩k. Az al叩- 辿s f旦l辿rendelts辿gi viszonyok, vagy m叩s sz坦val a hierarchikus tekint辿lyviszonyok alapveten azt a funkci坦t hivatottak szolg叩lni, hogy 旦sszehangolj叩k a munkamegoszt叩si viszonyok alapj叩n elk端l旦n端lt r辿sztev辿kenys辿geket v辿gzk munk叩j叩t. Ez辿rt van l辿nyeges jelents辿ge annak, hogy mik辿nt alakulnak egy-egy szervezeten bel端l a hierarchikus tekint辿lyviszonyok, s ezek mennyire felelnek meg az adott szervezet alapvet funkci坦ib坦l ad坦d坦 k旦vetelm辿nyeknek. Munkab辿r: A munkab辿r a munkaviszony keret辿ben foglalkoztatott munkav叩llal坦 munk叩ja alapj叩n a munk叩ltat坦 叩ltal a munkav叩llal坦nak fizetend p辿nz旦sszeg. A munkav辿gz辿s辿rt kapott ellen辿rt辿k kifejez辿s辿re a k旦znyelvben legink叩bb a fizet辿s sz坦 haszn叩latos. Ennek a kifejez辿snek azonban nincs jogi hat坦ereje, munkajogi 辿s ad坦jogi szempontb坦l sz撤kebb fogalmakat kell haszn叩lni. Fizet辿sk辿nt szok叩s tekinteni minden olyan 旦sszegre, amelyet a munkav辿gz辿s ut叩n kap valaki. A munkav辿gz辿s t旦rt辿nhet munkaviszonyban, megb鱈z叩si vagy v叩llalkoz叩si jogviszonyban. Munkaviszonyban munkab辿rt fizet a munk叩ltat坦 a munkav叩llal坦nak, megb鱈z叩si jogviszonyban megb鱈z叩si d鱈jat a megb鱈z坦 a megb鱈zottnak, v叩llalkoz叩si jogviszonyban v叩llalkoz叩si vagy v叩llal叩si d鱈jat a megrendel a v叩llalkoz坦nak. Munkab辿ren azt az 旦sszeget kell 辿rteni, amiben a munk叩ltat坦 辿s a munkav叩llal坦 megegyeznek, hogy a munk叩ltat坦 a munkav叩llal坦nak, annak munk叩ja ut叩n fizetni fog. Ezt az 旦sszeget teljes eg辿sz辿ben a munkav叩llal坦 sosem kapja k辿zhez, mert a munk叩ltat坦 le fog vonni ebbl az 旦sszegbl k端l旦nb旦z jogc鱈meken k端l旦nb旦z t辿teleket. A megegyezett 旦sszeg a jogi sz坦haszn叩latban a munkab辿r, amelyet a k旦znyelvben brutt坦 b辿rnek neveznek, a levon叩sok ut叩n k辿zhez kapott 旦sszeg a mindennapi sz坦haszn叩latban a nett坦 b辿r. Megb鱈z叩si d鱈j: A megb鱈z叩si d鱈j 旦n叩ll坦 tev辿kenys辿gbl sz叩rmaz坦 j旦vedelem. V叩llalkoz坦i d鱈j: A v叩llalkoz坦i d鱈j a szerzd辿s teljes鱈t辿sekor esed辿kes. A v叩llalkoz坦i d鱈j esed辿kess辿g辿re vonatkoz坦 szab叩lyok az alv叩llalkoz坦 d鱈jig辿ny辿re is kiterjednek, teh叩t az alv叩llalkoz坦 d鱈jk旦vetel辿se arra tekintet n辿lk端l esed辿kes, hogy a v叩llalkoz坦 az alv叩llalkoz坦i d鱈jat is mag叩ba foglal坦 v叩llalkoz叩si d鱈jat mikor kapja meg a megrendeltl. Elfordulhat, hogy a v叩llalkoz坦 a szerzd辿sben meghat叩rozottakn叩l dr叩g叩bb anyagot haszn叩l fel vagy t旦bbletteljes鱈tm辿nyt ny炭jt. Ilyenkor csak akkor emelkedhet a v叩llalkoz坦i d鱈j, ha a felek a v叩llalkoz坦i szerzd辿st a v叩llalkoz坦 d鱈j vonatkoz叩s叩ban kifejezetten vagy r叩utal坦 magatart叩ssal m坦dos鱈tott叩k. A v叩llalkoz坦t a v叩llalkoz叩si d鱈j biztos鱈t叩s叩ra t旦rv辿nyes z叩logjog illeti meg a megrendelnek azokon a vagyont叩rgyain, melyek a v叩llalkoz叩si szerzd辿s k旦vetkezt辿ben ker端ltek a birtok叩ba. Amennyiben a teljes鱈t辿s olyan okb坦l v叩lt lehetetlenn辿, amely辿rt egyik f辿l sem felels 辿s 1. a lehetetlenn辿 v叩l叩s oka mindk辿t f辿l 辿rdekk旦r辿ben vagy 辿rdekk旦r辿n k鱈v端l mer端lt fel, a v叩llalkoz坦t az elv辿gzett munka 辿s k旦lts辿gei fej辿ben a d鱈j ar叩nyos r辿sze illeti meg. 2. a lehetetlenn辿 v叩l叩s oka a v叩llalkoz坦 辿rdekk旦r辿ben mer端lt fel, d鱈jaz叩sra sem tarthat ig辿nyt. 3. a lehetetlenn辿 v叩l叩s oka a megrendel 辿rdekk旦r辿ben mer端lt fel, a v叩llalkoz坦t a d鱈j megilleti, de a megrendel levonhatja azt az 旦sszeget, amelyet a v叩llalkoz坦 a lehetetlenn辿 v叩l叩s folyt叩n k旦lts辿gben megtakar鱈tott, amelyet a felszabadult idben m叩shol keresett, vagy nagyobb neh辿zs辿g n辿lk端l kereshetett volna. J叩rul辿kterhek: Munkav叩llal坦t terhel ad坦k, j叩rul辿kok: 1. SZJA kulcsa: 16% 2. Nyugd鱈jj叩rul辿k : 10% 3. Eg辿szs辿gbiztos鱈t叩si 辿s munkaer-piaci j叩rul辿k 8,5% Ebbl: Term辿szetbeni eg. bizt. j叩rul辿k : 4% P辿nzbeli eg辿szs辿biztos鱈t叩si j叩rul辿k: 3% Munkaer-piaci j叩rul辿k : 1,5% SZJA-t cs旦kkent旦 t辿telek Csal叩di kedvezm辿ny: A mag叩nszem辿ly az 旦sszevont ad坦alapj叩t a csal叩di kedvezm辿nnyel cs旦kkentheti. A csal叩di kedvezm辿ny az eltartottak l辿leksz叩m叩t坦l f端ggen kedvezm辿nyezett eltartottank辿nt 辿s jogosults叩gi h坦naponk辿nt egy 辿s kett eltartott eset辿n 62. 500 forint (egy gyermek eset辿n 62500 forint, k辿t gyermek eset辿n 125000 forint), h叩rom 辿s minden tov叩bbi eltartott eset辿n 206 250 forint(h叩rom gyermek est辿n 618750 forint). Ig辿nybev辿telre jogosult v辿r szerinti 辿s 旦r旦kbefogad坦 sz端lk. Jogosult tov叩bb叩 a kedvezm辿nyre a v叩rand坦s n 辿s a vele k旦z旦s h叩ztart叩sban egy端tt 辿l h叩zast叩rsa is. A csal叩dok t叩mogat叩s叩r坦l sz坦l坦 1998. 辿vi LXXXIV. t旦rv辿ny alapj叩n csal叩di p坦tl辿kra 50-50 sz叩zal辿kban jogosultak a gyermek端ket b鱈r坦s叩gi 鱈t辿let alapj叩n felv叩ltva gondoz坦 sz端lk (k旦z旦s fel端gyelet), 鱈gy ket is megilleti a csal叩di kedvezm辿ny. Fogyat辿kos kedvezm辿ny: Az 旦sszevont ad坦alap ad坦j叩t cs旦kkenti a s炭lyosan fogyat辿kos mag叩nszem辿lyn辿l a fogyat辿kos 叩llapot kezd napj叩nak h坦napj叩t坦l ezen 叩llapot fenn叩ll叩sa idej辿n havonta az ad坦辿v els napj叩n 辿rv辿nyes havi minim叩lb辿r 5%-nak megfelel 旦sszeggel, 2013-ben 4900 forinttal. Foglalkoztat坦t terhel ad坦k, j叩rul辿kok: Szoci叩lis hozz叩j叩rul叩si ad坦 ( t叩rsadalombiztis鱈t叩si j叩rul辿k helyett): 27% Szakk辿pz辿si hozz叩j叩rul叩s : 1,5% A munk叩ltat坦t terhel k旦lts辿get cs旦kkenthetik a 2013-ban ig辿ny bevehet ad坦kedvezm辿nyek: START k叩rtya kedvezm辿nyek a szakk辿pzetts辿get nem ig辿nyl munkak旦rben foglalkoztatott munkav叩llal坦k ut叩n, a huszon旦t 辿v alatti 辿s az 旦tven旦t 辿v feletti foglalkoztatott munkav叩llal坦 ut叩n, a tart坦san 叩ll叩skeres szem辿lyek ut叩n, a gyermekgondoz叩si d鱈j foly坦s鱈t叩s叩t k旦veten, a gyermekgondoz叩si seg辿ly, valamint a gyermeknevel辿si t叩mogat叩s foly坦s鱈t叩sa alatt vagy azt k旦veten foglalkoztatott munkav叩llal坦k ut叩n, a szabad v叩llalkoz叩si z坦n叩ban m撤k旦d v叩llalkoz叩sok 叩ltal foglalkoztatott munkav叩llal坦k ut叩n, a kutat坦k foglalkoztat叩sa eset辿n 辿rv辿nyes鱈thet ad坦kedvezm辿nyekkel. b辿rkompenz叩ci坦s ad坦kedvezm辿ny 辿rv辿nyes鱈thet havi 135 000 Ft munkab辿rig A kedvezm辿ny 辿rv辿nyes鱈t辿sekor azonban figyelni kell arra, hogy a START PLUSZ, START EXTRA vagy START BNUSZ ad坦kedvezm辿nnyel nem vonhat坦 旦ssze a 25 辿v alattiak, 55 辿v felettiek, szakk辿pzetts辿get nem ig辿nyl munkak旦r旦kben foglalkoztatottak, tart坦s munkan辿lk端lis辿g, illetve sz端l辿s ut叩n munk叩ba visszat辿rk kedvezm辿nye.

More Related Content

1 tetel rendszergazda

  • 1. 1 1.A. A sz叩m鱈t坦g辿pes h叩l坦zattervez辿s szak辿rtjek辿nt n azt a feladatot kapta, hogy ismertesse az egyik partnerrel a sz叩m鱈t坦g辿pes h叩l坦zatok feladatait 辿s elnyeit az al叩bbi v叩zlatpontok szerint! 1.1 - H叩l坦zatok fogalma. - Feladatai, elnyei. 1.2 Csoportos鱈t叩s k端l旦nb旦z szempontok szerint. - sszetevi. - H叩l坦zatok meghat叩roz叩sa, dedik叩lt 辿s konverg叩lt h叩l坦zatok. - Feladatai 辿s elnyei: erforr叩s-megoszt叩s, kommunik叩ci坦, csoportmunka, biztons叩g, k旦lts辿ghat辿konys叩g. - Csoportos鱈t叩s kiterjedts辿g szerint (PAN, LAN, MAN, WAN), topol坦gia szerint (busz, fa, gy撤r撤, csillag, kiterjesztett csillag, h叩l坦s), erforr叩smegoszt叩s szerint (egyenrang炭, kliens-szerver). - llom叩sok, perif辿ri叩k, h叩l坦zati k辿sz端l辿kek 辿s 叩tviteli k旦zegek. H叩l坦zatok fogalma ( H叩l坦zatok meghat叩roz叩sa, dedik叩lt 辿s konverg叩lt h叩l坦zatok) A gyors adat叩tvitel, ill. a nagyobb teljes鱈tm辿ny el辿r辿se 辿rdek辿ben a sz叩m鱈t坦g辿peket egy k旦z旦s kommunki叩ci坦s rendszerben kapcsolj叩k 旦ssze. Az 旦sszekapcsolt g辿peket munka叩llom叩soknak (usereknek) nevezik. Ezeket a h叩l坦zatba k旦t旦tt sz叩m鱈t坦g辿peket, egy speci叩lis 炭n. h叩l坦zati oper叩ci坦s rendszer m撤k旦dteti. A sz叩m鱈t坦g辿p-h叩l坦zat sz叩m鱈t坦g辿pei a rendszerben egym叩ssal adatokat, inform叩ci坦kat cser辿lhetnek, ill. "erforr叩saikat megosztva" haszn叩lhatj叩k. Ilyen erforr叩sok lehetnek a winchesterek, nyomtat坦k, programok, de lehetnek k旦nyt叩rak 辿s azok 叩llom叩nyai is. A megoszt叩s pedig annyit tesz, hogy az adott munka叩llom叩s tulajdonosa, hozz叩f辿r辿si jogosults叩got ad a saj叩t g辿p辿nek winchester辿n l辿v, 叩ltala kiv叩lasztott 辿s megjel旦lt k旦nyvt叩r叩ba val坦 betekint辿sre. Az inform叩ci坦cser辿t 炭n. h叩l坦zati vez辿rlk叩rty叩k 辿s adatk叩bel rendszer biztos鱈tja. A h叩l坦zatba kapcsolt, h叩l坦zatra 辿p端l informatikai rendszerek szempontj叩b坦l a h叩l坦zatok k辿t nagy csoportba sorolhat坦ak. Az els csoportot az egyes (szervezeti, vagy funkcion叩lis) informatikai rendszerek saj叩t, 'dedik叩lt' h叩l坦zatai alkotj叩k, amelyek:- az adott informatikai rendszer integr叩ns r辿sz辿t k辿pezik; A dedik叩lt h叩l坦zatok lehetnek auton坦m (旦nmagukban is teljes k旦r撤en m撤k旦dk辿pes, minden kapcsol坦elemet 辿s 叩tviteli vonalat magukban foglal坦), vagy m叩s h叩l坦zatok szolg叩ltat叩saira (is) 辿p端l h叩l坦zatok. Sz叩mos v叩llalat fizet el olyan szolg叩ltat叩sokra, amelyek dedik叩lt vonalak seg鱈ts辿g辿vel biztos鱈tj叩k az 旦sszek旦ttet辿st telephely端k 辿s az ISP k旦z旦tt. Ezek gyakran b辿relt vonali szolg叩ltat叩sok form叩j叩ban val坦sulnak meg, melyek辿rt a v叩llalatok havi elfizet辿si d鱈jat fizetnek. Ezek a vonalak 坦ri叩si mennyis辿g撤 adat 叩tvitel辿re k辿pesek. A dedik叩lt h叩l坦zatokkal szemben, ezek az 炭j konverg叩lt h叩l坦zatok k辿pesek hangot, vide坦t 辿s adatokat is sz叩ll鱈tani ugyanazon a kommunik叩ci坦s csatorn叩n vagy h叩l坦zaton kereszt端l. A piacon 炭j term辿kek jelennek meg, amelyek kihaszn叩lj叩k a konverg叩lt inform叩ci坦s h叩l坦zatok k辿pess辿geit. Ma m叩r az emberek 辿l vide坦 ad叩sokat n辿zhetnek a sz叩m鱈t坦g辿peiken, telefon叩lhatnak az Interneten, vagy telev鱈zi坦jukat haszn叩lva kereshetnek az Interneten. A konverg叩lt h叩l坦zatok teszik lehetv辿 mindezt. H叩l坦zatok feladatai 辿s elnyei: (erforr叩s-megoszt叩s, kommunik叩ci坦, csoportmunka, biztons叩g, k旦lts辿ghat辿konys叩g) A h叩l坦zatok m辿rete a legegyszer撤bb k辿t sz叩m鱈t坦g辿pes h叩l坦zatt坦l eg辿szen a t旦bb milli坦 eszk旦zt tartalmaz坦 h叩l坦zatokig terjedhet. A kism辿ret撤 irod叩kban, az otthoni irod叩kban 辿s az otthonokban telep鱈tett h叩l坦zatokat SOHO h叩l坦zatoknak nevezik. .Lehetv辿 teszik, hogy n辿h叩ny sz叩m鱈t坦g辿p k旦z旦tt erforr叩sokat (nyomtat坦kat, dokumentumokat, k辿peket, zen辿ket stb.) osszunk meg. Az 端zleti 辿letben kiterjedt h叩l坦zatokat haszn叩lnak hirdet辿si c辿lra, term辿kek elad叩s叩hoz, alapanyag rendel辿shez vagy az 端gyfelekkel t旦rt辿n kommunik叩ci坦hoz. A h叩l坦zatokon kereszt端li kommunik叩ci坦 叩ltal叩ban j坦val hat辿konyabb 辿s olcs坦bb, mint a hagyom叩nyos levelez辿shez vagy a nagy t叩vols叩g炭 telefonh鱈v叩shoz hasonl坦 tradicion叩lis kommunik叩ci坦s megold叩sok. A h叩l坦zatok gyors kommunik叩ci坦t tesznek lehetv辿 (pl az elektronikus levelez辿st vagy az azonnali 端zenetk端ld辿st eml鱈thetj端k), 辿s megfelel kiszolg叩l坦kon kereszt端l biztos鱈tj叩k az inform叩ci坦 t叩rol叩s叩t, az adatok el辿r辿s辿t is. Csoportos鱈t叩s kiterjedts辿g szerint((PAN, LAN, MAN, WAN), A szem辿lyi h叩l坦zatok a PAN-ok (Personal Area network) olyan sz叩m鱈t坦g辿p-h叩l坦zatok, amelyet egyes embereknek sz叩ntak. P辿ld叩ul egy vezet辿k n辿lk端li h叩l坦zat, amely az egeret 旦sszek旦ti a sz叩m鱈t坦g辿ppel, de 叩llhat a PAN k辿t, egym叩ssal vezet辿kes (USB, p叩rhuzamos port) vagy vezet辿k n辿lk端l 旦sszekapcsolt sz叩m鱈t坦g辿pbl is, vagy egy csal叩di h叩z sz叩m鱈t坦g辿pes h叩lozat叩b坦l. A l辿nyeg: a 10 m辿ter k旦r端li kiterjed辿s.Ugyancsak szem辿lyi h叩l坦zat a szem辿lyi sz叩m鱈t坦g辿ppel 旦sszekapcsolt PDA (Bluetooth vagy WiFi kapcsolattal). A helyi h叩l坦zat LAN Local Area Network Olyan sz叩m鱈t坦g辿pes h叩l坦zat, amely egyetlen 辿p端leten bel端l vagy egym叩shoz k旦zel tal叩lhat坦 辿p端letek k旦zti ter端leten tal叩lhat坦. T旦bbnyire irod叩kban, gy叩rakban, 端zemekben tal叩lhat坦, 辿s alkalmas szerverek, szem辿lyi sz叩m鱈t坦g辿pek, munka叩llom叩sok 旦sszekapcsol叩s叩ra, ezzel lehetv辿 t辿ve a nyomtat坦k megosztott haszn叩lat叩t, a levelez辿st 辿s az 端zenetk端ld辿st. Napjainkban az egyre olcs坦bb叩 v叩l坦 h叩l坦zati eszk旦z旦k, az internet hatalmas vonzereje, 辿s az egyre gyorsabb el辿r辿si lehets辿gek a csal叩dokhoz is eljuttatt叩k a LAN ki辿p鱈t辿s辿nek lehets辿g辿t, 鱈gy egyre gyakoribbak a csal叩di h叩zak, kis k旦z旦ss辿gek helyi h叩l坦zatai is. A nagyv叩rosi h叩l坦zat (MAN, Metropolitan Area Network) a sz叩m鱈t坦g辿p-h叩l坦zatok egyik fajt叩ja. Nagyobb t叩vols叩gra l辿v g辿pek, helyi h叩l坦zatok (LAN-ok) 旦sszek旦ttet辿s辿bl alakult ki. Fel辿p鱈t辿se a LAN-okhoz hasonl鱈t. sszek旦t egym叩shoz k旦zel fekv v叩llalati irod叩kat vagy ak叩r egy eg辿sz v叩rost. Egyik tipikus alkalmaz叩sa a vil叩gh叩l坦zat kiindul坦 pontjaihoz val坦 bel辿p辿s辿nek biztos鱈t叩sa. Hat坦t叩vols叩ga 1 辿s 50 km k旦z旦tt van. A WAN h叩l坦zatok helyi h叩l坦zatok (LAN) 辿s egy辿b t鱈pus炭 h叩l坦zatok 旦sszekapcsol叩s叩t teszik lehetv辿, 鱈gy az egyik helysz鱈nen l辿v felhaszn叩l坦k 辿s sz叩m鱈t坦g辿pek kapcsol坦dhatnak egy m叩sik, t叩voli helysz鱈nen l辿v felhaszn叩l坦kkal 辿s sz叩m鱈t坦g辿pekkel. Vannak olyan WAN h叩l坦zatok, melyek kimondottan egy szervezet vagy c辿g sz叩m叩ra 辿p端ltek ki 辿s a k端lvil叩g fel辿 z叩rtak. Topol坦gia szerint (busz, fa, gy撤r撤, csillag, kiterjesztett csillag, h叩l坦s): S鱈n, busz topol坦gia eset辿n: a sz叩m鱈t坦g辿pek 旦sszek旦t辿se sorosan, egyetlen k叩bel seg鱈ts辿g辿vel t旦rt辿nik. Minden adat v辿gigfut a teljes h叩l坦zaton. A rendszer a kar叩csonyfaizz坦khoz hasonl坦an m撤k旦dik.A rendszer l辿nyege, hogy minden g辿p sorosan, egy k旦z旦s k叩belre (s鱈nre) csatlakozik. Elnye, hogy kev辿s k叩belt ig辿nyel, teh叩t olcs坦. H叩tr叩nya, hogy a k叩bel meghib叩sod叩sa az eg辿sz rendszert m撤k旦d辿sk辿ptelenn辿 teszi, 辿s a hiba megkeres辿se neh辿z. jabban haszn叩lj叩k a struktur叩lt - osztott s鱈n - megold叩st, ahol a sz叩m鱈t坦g辿pek nem sorosan, hanem egyes辿vel kapcsol坦dnak egy k旦zponti eloszt坦hoz, az 炭gynevezett HUB-hoz. A gy撤r撤-topol坦gia egy k旦rbe辿p鱈tett a s鱈n, azaz a k叩bel ment辿n a g辿pek k旦rbe vannak k旦tve. A kezd- 辿s v辿gpont megegyezik. A rendszer elnye, hogy kev辿s k叩belt ig辿nyel (olcs坦), 辿s egyenletes a terhel辿se. H叩tr叩nya, hogy az adatforgalom lass炭. Egyetlen g辿p, vagy vezet辿k meghib叩sod叩sa az eg辿sz h叩l坦zat m撤k旦d辿sk辿ptelens辿g辿t okozza. A csillag-topol坦gi叩s h叩l坦zatban minden sz叩m鱈t坦g辿p k端l旦n k叩bellel csatlakozik egy k旦zponti, kiszolg叩l坦 g辿phez.
  • 2. 2 Ennek a h叩l坦zati rendszernek az az elnye, hogy a s鱈n topol坦gi叩n叩l j坦val 端zembiztosabb, hiszen egy esetleges k叩belszakad叩s vagy g辿phiba eset辿n a t旦bbi g辿p tov叩bb tud m撤k旦dni. H叩tr叩nya: dr叩g叩bb a t旦bb k叩belez辿s miatt. A fa topol坦gia nem m叩s, mint a csillag- 辿s a s鱈ntopol坦gi叩k egy端ttes alkalmaz叩sa. Jellegzetess辿ge, hogy minden sz叩m鱈t坦g辿p csak egyetlen 炭tvonalon 辿rhet el. Ez egy hierarchikus elrendez辿s. H叩tr叩nya: hogy a h叩l坦zat b叩rmely pontj叩n bek旦vetkezett h叩l坦zatos hiba miatt az alatta tal叩lhat坦 alh叩l坦zatok is kiesnek a rendszer m撤k旦d辿s辿bl. A kiterjesztett csillag topol坦gia az egy k旦z辿pponttal rendelkez klasszikus csillag elrendez辿s kiterjeszt辿se. (Egy eredeti csillag cs炭cspontot egy 炭jonnan ki辿p鱈tend csillagk旦z辿ppont tulajdons叩ggal ruh叩zunk fel). A kiterjeszt辿s "m辿lys辿ge" tipikusan egy-k辿t szint. Kiterjesztett csillag topol坦gia eset辿n a csatorna meghib叩sod叩sa tipikusan egym叩st坦l elk端l旦n端l, de 旦nmagukban m撤k旦dk辿pes h叩l坦zati egys辿gekre bontja fel a h叩l坦zatot. H叩l坦s topol坦gia - Minden g辿p mindegyikkel k端l旦n van 旦sszek旦tve. Erforr叩s megoszt叩s szerint (egyenrang炭, kliens-szerver): Egyenrang炭 (Peer-to-Peer) h叩l坦zat. A peer-to-peer h叩l坦zatba k旦t旦tt g辿pek egyenrang炭ak, erforr叩saik egy r辿sz辿t a h叩l坦zat t旦bbi g辿p辿nek rendelkez辿s辿re bocs叩tj叩k, 鱈gy minden sz叩m鱈t坦g辿p felhaszn叩l坦i 辿s kiszolg叩l坦i szerepet is ell叩that. Kiszolg叩l坦-端gyf辿l (Server-Client) h叩l坦zat. A h叩l坦zatban egy a felhaszn叩l坦i g辿pekn辿l nagyobb teljes鱈tm辿ny撤 g辿p tal叩lhat坦, amely a felhaszn叩l坦i g辿pektl 辿rkez k端l旦nb旦z (叩llom叩ny-kiszolg叩l叩si, erforr叩s hozz叩f辿r辿s vez辿rl辿si stb.) k辿r辿seket szolg叩lja ki, ugyanakkor felels a h叩l坦zati kommunik叩ci坦 lebonyol鱈t叩s叩辿rt, ir叩ny鱈t叩s叩辿rt. llom叩sok, perif辿ri叩k, h叩l坦zati k辿sz端l辿kek 辿s 叩tviteli k旦zegek. A munka叩llom叩sok nagyteljes鱈tm辿ny撤 v叩llalati sz叩m鱈t坦g辿pek. Munka叩llom叩sokat haszn叩lnak 3D grafik叩k, video anim叩ci坦k valamint virtu叩lis val坦s叩g szimul叩ci坦k k辿sz鱈t辿se sor叩n. T叩vk旦zl辿si vagy eg辿szs辿g端gyi berendez辿sek fel端gyelet辿re szint辿n haszn叩lhat坦k a munka叩llom叩sok. Hasonl坦an a kiszolg叩l坦khoz, a munka叩llom叩sok jellemzen t旦bb CPU-t, nagy mennyis辿g撤 RAM-ot 辿s t旦bb nagy kapacit叩s炭, gyors hozz叩f辿r辿s撤 merevlemezt tartalmaznak. Munka叩llom叩sok 叩ltal叩ban kiemelked grafikai teljes鱈tm辿nnyel 辿s nagy vagy t旦bb monitorral rendelkeznek. A kiszolg叩l坦k, asztali sz叩m鱈t坦g辿pek 辿s munka叩llom叩sok mind helyhez k旦t旦tt eszk旦z旦k. A laptopokkal ellent辿tben nem hordozhat坦ak. A perif辿ria egy sz叩m鱈t坦g辿phez csatlakoztatott eszk旦z, mely kiterjeszti annak k辿pess辿geit. Mivel ezek az eszk旦z旦k nem sz端ks辿gesek az alapfunkci坦k ell叩t叩s叩hoz, ez辿rt alkalmaz叩suk nem k旦telez, ugyanakkor jelentsen n旦velhetik a sz叩m鱈t坦g辿p haszn叩lhat坦s叩g叩t. A perif辿ri叩k k鱈v端lrl csatlakoznak a sz叩m鱈t坦g辿phez, speci叩lis k叩belt vagy vezet辿k n辿lk端li technol坦gi叩t haszn叩lva. Bemeneti eszk旦z旦k: trackball, botkorm叩ny, lapolvas坦, digit叩lis f辿nyk辿pezg辿p, digitaliz叩l坦, vonalk坦d olvas坦, mikrofon Kimeneti eszk旦z旦k: nyomtat坦, rajzg辿p, hangsz坦r坦k, fejhallgat坦k T叩rol坦 eszk旦z旦k: m叩sodlagos t叩rol坦, k端ls CD/DVD k辿sz端l辿kek, flash mem坦ri叩k H叩l坦zati eszk旦z旦k: k端ls modemek, k端ls h叩l坦zati k叩rtya (NIC) H叩l坦zati k辿sz端l辿kek: Azokat a berendez辿seket, amelyek k旦zvetlen端l csatlakoznak egy h叩l坦zati szegmenshez, k辿sz端l辿keknek nevezz端k. 1. v辿gfelhaszn叩l坦i k辿sz端l辿kek: a sz叩m鱈t坦g辿p, a nyomtat坦, a lapolvas坦 辿s minden m叩s k辿sz端l辿k, amely k旦zvetlen端l a felhaszn叩l坦nak ny炭jt szolg叩ltat叩sokat 2. h叩l坦zati k辿sz端l辿kek k旦z辿 sorolunk minden olyan k辿sz端l辿ket, amelyek a v辿gfelhaszn叩l坦i k辿sz端l辿keket 旦sszekapcsolva kommunik叩ci坦ra adnak m坦dot.
  • 3. 3 A h叩l坦zati k辿sz端l辿kek sz叩ll鱈t叩si lehets辿get biztos鱈tanak a v辿gfelhaszn叩l坦i k辿sz端l辿kek k旦z旦tt tov叩bb鱈tand坦 adatoknak. H叩l坦zati k辿sz端l辿kek szolg叩lnak a k叩beles 旦sszek旦ttet辿s meghosszabb鱈t叩s叩ra, az 旦sszek旦ttet辿sek 旦sszefog叩s叩ra, az adatform叩tumok 叩talak鱈t叩s叩ra 辿s az adat叩tvitel kezel辿s辿re. Ilyen funkci坦kat v辿grehajt坦 k辿sz端l辿k p辿ld叩ul az ism辿tl, a hub, a h鱈d, a kapcsol坦. Az ism辿tl a jelek (repeater) 炭jragener叩l叩s叩ra haszn叩lt h叩l坦zati k辿sz端l辿k. Az ism辿tl 炭jragener叩lja az 叩tvitel k旦zbeni csillap鱈t叩s miatt eltorzult anal坦g vagy digit叩lis jeleket. Az ism辿tl a forgalomir叩ny鱈t坦t坦l elt辿ren nem v辿gez intelligens forgalomir叩ny鱈t叩st. A hub 旦sszefogja a h叩l坦zati kapcsolatokat. M叩sk辿ppen sz坦lva a hub a k辿sz端l辿kek egy csoportj叩t egyetlen k辿sz端l辿kk辿nt l叩ttatja a h叩l坦zat sz叩m叩ra. Ez passz鱈van megy v辿gbe, an辿lk端l, hogy b叩rmilyen hat叩ssal volna az adat叩tvitelre. Az akt鱈v hubok az 叩llom叩sok 旦sszefog叩s叩n k鱈v端l a jeleket is 炭jragener叩lj叩k. A h鱈d 叩talak鱈tja a h叩l坦zati adatform叩tumokat, 辿s alapszint撤 adat叩tvitel-kezel辿st v辿geznek. A h鱈d a LAN-ok k旦z旦tt teremt kapcsolatot. Ellenrzi is az adatokat, hogy meg叩llap鱈tsa, 叩t kell-e haladniuk a h鱈don. gy hat辿konyabb叩 v叩lnak a h叩l坦zat k端l旦nb旦z r辿szei. A munkacsoportos kapcsol坦 m辿g intelligensebb adat叩tvitel-kezel辿st biztos鱈t. Meg tudja 叩llap鱈tani, hogy a LAN-on kell-e maradniuk az adatoknak, 辿s csak arra a kapcsolatra tov叩bb鱈tja ket, amelyikre kell. A h鱈d 辿s a kapcsol坦 abban is k端l旦nb旦zik, hogy a kapcsol坦 nem alak鱈tja 叩t az adat叩tviteli form叩tumot. A forgalomir叩ny鱈t坦 Router minden eddig felsorolt k辿pess辿ggel rendelkezik. jra tudja gener叩lni a jeleket, 旦sszefog t旦bb kapcsolatot, 叩talak鱈tja az adat叩tviteli form叩tumokat 辿s kezeli az adat叩tvitelt. Ezenk鱈v端l WAN-hoz tud kapcsol坦dni, aminek k旦sz旦nheten egym叩st坦l nagy t叩vols叩gra l辿v LAN-ok 旦sszekapcsol叩s叩ra is alkalmas. Ezt a fajta kapcsolatot egyetlen m叩sik k辿sz端l辿k sem k辿pes biztos鱈tani. A felhaszn叩l坦k r辿sz辿re h叩l坦zati kapcsolatot biztos鱈t坦 v辿gfelhaszn叩l坦i k辿sz端l辿keket 叩llom叩soknak is nevezz端k. Az ilyen k辿sz端l辿kek m坦dot adnak a felhaszn叩l坦knak arra, hogy inform叩ci坦kat hozzanak l辿tre, szerezzenek, illetve osszanak meg m叩sokkal. Maguk az 叩llom叩sok h叩l坦zat n辿lk端l is m撤k旦dhetnek, de h叩l坦zat n辿lk端l funkcionalit叩suk nagym辿rt辿kben korl叩toz坦dik. Az 叩llom叩sokat h叩l坦zati k叩rty叩k csatlakoztatj叩k fizikailag a h叩l坦zat 叩tviteli k旦zeg辿hez. Ezen a kapcsolaton kereszt端l k端ldik el az e-maileket, 鱈gy olvass叩k be a k辿peket 辿s 辿rik el az adatb叩zisokat. A h叩l坦zati k叩rtya egy nyomtatott 叩ramk旦r, amely beleillik a sz叩m鱈t坦g辿p alaplapj叩n l辿v egyik busz bv鱈thely辿be. Perif辿ri叩s k辿sz端l辿k is lehet. A h叩l坦zati k叩rty叩t h叩l坦zati adapternek is szokt叩k h鱈vni. A hordozhat坦 g辿pek h叩l坦zati k叩rty叩ja 叩ltal叩ban egy PCMCIA k叩rtya m辿ret辿nek felel meg. Minden h叩l坦zati k叩rty叩t egy egyedi k坦d azonos鱈t, amelynek neve MAC-c鱈m (Media Access Control, k旦zeghozz叩f辿r辿s-vez辿rl辿s). Ezt a c鱈met az 叩llom叩s 叩ltal a h叩l坦zaton folytatott kommunik叩ci坦 vez辿rl辿s辿re haszn叩ljuk Leggyakrabban haszn叩lt 叩tviteli k旦zegek: K叩belek, melyek elektromos impulzusokat haszn叩lnak r辿zvezet辿keken vegsz叩las optika, mely a f辿ny impulzusait haszn叩lja 端vegbl vagy m撤anyagb坦l k辿sz端lt 端vegsz叩lakon Vezet辿k n辿lk端li technol坦gia, mely kis teljes鱈tm辿ny撤 r叩di坦hull叩mok impulzusait haszn叩lja Az adat叩tviteli k旦zegek A sz叩m鱈t坦g辿pes h叩l坦zatokn叩l az 旦sszek旦t 叩tviteli k旦zeg term辿szet辿tl f端ggen megk端l旦nb旦ztet端nk fizikailag 旦sszek旦t旦tt (bounded) 辿s nem 旦sszek旦t旦tt (unbounded) kapcsolatokat. A fizikailag nem 旦sszek旦t旦tt rendszerek mozg辿konyak, k旦nnyen 叩thelyezhetk, a hossz炭 k叩belcsatorn叩k helyett el辿g k辿t antenna oszlopot kialak鱈tani, de mivel a jel sz辿les k旦rben terjed, az adat biztons叩gra fokozottan kell 端gyelni (lehallgat叩s). Idetartozik a r叩di坦-, mikrohull叩m, az infrav旦r旦s, illetve a l辿zeres 旦sszek旦ttet辿s. A vezet辿kes rendszerek lehallgat叩s ellen v辿dettebbek, kisebb t叩vols叩gokra olcs坦bbak lehetnek a telep鱈t辿si k旦lts辿gek, de a kapcsol坦 eszk旦z旦k sokkal nehezebben helyezhetk 叩t. Ebbe a t鱈pusba tartoznak az elektromos jelvezet辿kek, optikai k叩belek. Annak 辿rdek辿ben, hogy a kommunik叩ci坦 l辿trej旦jj旦n, egy forr叩snak, egy c辿lnak 辿s valamilyen csatorn叩nak kell lennie. Egy csatorna vagy 叩tviteli k旦zeg 炭tvonalat biztos鱈t, melyen inform叩ci坦 k端ldhet. A h叩l坦zatok vil叩g叩ban az 叩tviteli k旦zeg 叩ltal叩ban valamilyen fizikai k叩bel. A vezet辿k n辿lk端li h叩l坦zatok eset辿ben az elektrom叩gneses sug叩rz叩s az 叩tviteli k旦zeg. A forr叩s 辿s c辿l k旦z旦tti kapcsolat lehet direkt (k旦zvetlen) 辿s indirekt, illetve, t旦bbf辿le t鱈pus炭 叩tviteli k旦zeget is 辿rinthet. T旦bbf辿le k端l旦nb旦z t鱈pus炭 h叩l坦zati k叩bel l辿tezik a h叩l坦zati k旦zpontok (NOC) vagy helyi h叩l坦zatok eszk旦zeinek 旦sszek旦t辿s辿re. K辿t fajta fizikai k叩belez辿s l辿tezik. A f辿m alap炭 k叩belek, 叩ltal叩ban r辿zbl k辿sz端lnek, 辿s a r叩juk adott elektromos impulzusok hordozz叩k az inform叩ci坦t. Az optikai sz叩las k叩belek, melyek 端vegbl vagy m撤anyagb坦l k辿sz端lnek, f辿ny impulzusokat haszn叩lnak az inform叩ci坦 叩tvitel辿hez. Csavart 辿rp叩r A korszer撤 Ethernet technol坦gi叩ban 叩ltal叩ban egy bizonyos t鱈pus炭 r辿z k叩belt haszn叩lnak az eszk旦z旦k 旦sszek旦ttet辿s辿hez, melyet csavart 辿rp叩rk辿nt (TP) ismer端nk. Mivel az Ethernet a legt旦bb helyi h叩l坦zat alapvet szabv叩nya, a csavart 辿rp叩r a legt旦bbsz旦r elfordul坦 h叩l坦zati k叩belt鱈pus. Koaxi叩lis k叩bel A koaxi叩lis k叩belt 叩ltal叩ban r辿zbl vagy alum鱈niumb坦l k辿sz鱈tik 辿s a k叩beltelev鱈zi坦s t叩rsas叩gok haszn叩lj叩k ket a szolg叩ltat叩saik biztos鱈t叩s叩hoz. Haszn叩lj叩k ket a m撤holdas kommunik叩ci坦s rendszerek eszk旦zeinek 旦sszek旦t辿s辿hez is.
  • 4. 4 Optikai k叩bel Az optikai sz叩las k叩belek 端vegbl vagy m撤anyagb坦l k辿sz端lnek. Nagyon nagy s叩vsz辿less辿ggel b鱈rnak, 鱈gy hatalmas mennyis辿g撤 adat 叩tvitel辿re k辿pesek. Ezeket gerinch叩l坦zatokban, nagym辿ret撤 v叩llalati k旦rnyezetekben 辿s adatt叩rol坦 k旦zpontok eset辿ben haszn叩lj叩k. A telefonos v叩llalatok is sz叩mos ter端leten alkalmazz叩k. Csavart 辿rp叩ras k叩belek A csavart 辿rp叩ras k叩belek egy vagy t旦bb szigetelt r辿zvezet辿kbl 叩llnak, melyeket p叩ronk辿nt egym叩ssal 旦sszecsavartak 辿s egy k端ls v辿dburkolattal l叩ttak el. Mint minden r辿z alap炭 k叩bel, a csavart 辿rp叩ras k叩belek is elektromos impulzusokat haszn叩lnak az adat叩tvitelhez. Az adat叩tvitel 辿rz辿keny az 炭gynevezett interferenci叩ra vagy zajra, amely cs旦kkentheti a k叩bel 叩ltal ny炭jtott adat叩tvitel m辿rt辿k辿t. A csavart 辿rp叩ras k叩belek bizonyos t鱈pus炭 zajokra 辿rz辿kenyek, p辿ld叩ul az elektrom叩gneses interferenci叩ra (EMI). Az egyik interferencia forr叩s, melyet 叩thall叩sk辿nt ismer端nk, akkor l辿p fel, amikor k端l旦nb旦z k叩belek nagy t叩vols叩gon kereszt端l vannak egym叩shoz k旦tegelve. Az egyik k叩belen halad坦 jel kisziv叩rog 辿s bel辿p a szomsz辿dos k叩belekbe. Az UTP k叩bel olcs坦, nagy s叩vsz辿less辿g撤 辿s k旦nnyen telep鱈thet. Ezt a k叩belt munka叩llom叩sok, sz叩m鱈t坦g辿pek 辿s h叩l坦zati eszk旦z旦k 旦sszek旦t辿s辿re haszn叩lj叩k. A k叩bel burkolat叩ban l辿v 辿rp叩rok sz叩ma v叩ltozhat, de a leggyakrabban 4 辿rp叩rral tal叩lkozunk. Az egyes 辿rp叩rak k端l旦nb旦z sz鱈nk坦ddal vannak jel旦lve. Az 辿vek alatt t旦bb k端l旦nb旦z kateg坦ri叩j炭 UTP k叩belt fejlesztettek ki. Minden kateg坦ri叩t az辿rt fejlesztettek ki, hogy bizonyos technol坦gi叩t t叩mogasson 辿s legt旦bbj端kkel m叩r nem tal叩lkozunk az otthoni vagy irodai k旦rnyezetekben. A leggyakrabban elfordul坦 k叩belketeg坦ri叩k, a 3, 5, 5e, 辿s 6. Elektromos k旦rnyezetek eset辿n, mint egy zajos gy叩rtelep, ahol az EMI 辿s az RFI ers, 叩rny辿kol叩s sz端ks辿ges a kommunik叩ci坦 biztos鱈t叩s叩hoz. Ebben az esetben olyan k叩belt sz端ks辿ges haszn叩lnunk, mint a csak k旦z旦sen 叩rny辿kolt 辿rp叩r (STP) vagy az egyenk辿nt 叩rny辿kolt 辿rp叩r (ScTP). Sajnos, mind az STP, mind az ScTP nagyon dr叩g叩k 辿s kev辿sb辿 rugalmasak, valamint tov叩bbi int辿zked辿seket ig辿nyelnek, mivel az 叩rny辿kol叩s nehezebb辿 teszi haszn叩latukat. Koax叩lis k叩bel Ak叩r a csavart 辿rp叩rak eset辿ben, a koaxi叩lis k叩bel (vagy koax) is elektromos jelek seg鱈ts辿g辿vel hordozza az adatokat. Jobb 叩rny辿kol叩st biztos鱈t az UTP-vel szemben, 鱈gy alacsonyabb a jel-zaj ar叩nya, ami 叩ltal t旦bb adat vihet 叩t rajta. Gyakran haszn叩lj叩k arra, hogy a telev鱈zi坦t 旦sszek旦ss辿k a jelforr叩ssal, legyen az fali k叩bel-TV aljzat, m撤holdas TV vagy hagyom叩nyos antenna. Szint辿n haszn叩lj叩k NOC-kban internet fej叩llom叩sok (CMTS) 辿s nagysebess辿g撤 interf辿szek csatlakoztat叩s叩ra. Annak ellen辿re, hogy a koax jobb adat叩tviteli tulajdons叩gokkal rendelkezik, a helyi h叩l坦zati felhaszn叩l叩s eset辿ben a csavart 辿rp叩ras k叩belez辿s v叩ltotta fel. A v叩lt叩s okai k旦z旦tt szerepel - az UTP-vel szemben - a koax fizikailag nehezebben telep鱈thet, j坦val dr叩g叩bb 辿s a hibaelh叩r鱈t叩sa is k旦r端lm辿nyesebb. Optikai sz叩las k叩belek A csavart 辿rp叩rral 辿s a koaxi叩lis k叩bellel ellent辿tben, az optikai k叩belek f辿nyimpulzusok seg鱈ts辿g辿vel tov叩bb鱈tj叩k az adatokat. B叩r norm叩lis esetben az otthoni vagy kisv叩llalkoz叩si k旦rnyezetekben az optikai k叩bel nem lelhet fel, a v叩llalati ter端leteken 辿s nagy adatt叩rol坦 k旦zpontokban el辿g sz辿les k旦rben alkalmazz叩k. Ezek a k叩belek vagy 端vegbl vagy m撤anyagb坦l k辿sz端lnek, 辿s nem vezetik az elektromoss叩got. Ez azt jelenti, hogy teljesen 辿rz辿ketlenek az elektrom叩gneses impulzusokra (EMI), 辿s alkalmasak, olyan k旦rnyezetekben val坦 telep鱈t辿sre, ahol az interferencia probl辿m叩t okoz. Ezenk鱈v端l, az optikai k叩belek nagy h叩l坦zati-s叩vsz辿less辿ggel b鱈rnak, amely ide叩liss叩 teszi ket a nagysebess辿g撤 gerinch叩l坦zatok kialak鱈t叩s叩ra. Az optikai k叩beles gerinch叩l坦zatokat a legt旦bb v叩llalatn叩l, illetve az ISP-k Internetes gerinch叩l坦zata eset辿n tal叩lhatunk. Minden optikai "aramk旦r" t辿nylegesen k辿t optikai k叩belbl 叩ll. Az egyiket az adatok k端ld辿s辿re, a m叩sikat v辿tel辿re haszn叩lj叩k. Vezet辿k n辿lk端li technol坦gi叩k 辿s eszk旦z旦k A vezet辿kes h叩l坦zatokon k鱈v端l sz叩mos olyan technol坦gia l辿tezik, mely lehetv辿 teszi az eszk旦z旦k k旦z旦tti 叩tvitelt k叩belek haszn叩lata n辿lk端l. Ezeket vezet辿k n辿lk端li technol坦gi叩knak nevezz端k. A vezet辿k n辿lk端li eszk旦z旦k elektrom叩gneses hull叩mokat haszn叩lva cser辿lik az inform叩ci坦kat egym叩s k旦zt. Egy elektrom叩gneses hull叩m ugyanaz a k旦zeg, mint amely a r叩di坦jeleket is sz叩ll鱈tja az 辿teren kereszt端l. Az elektrom叩gneses frekvencia spektrumba tartoznak a r叩di坦s 辿s telev鱈zi坦s m撤sorsz坦r叩sok frekvenci叩i, a l叩that坦 f辿ny, a r旦ntgen 辿s a gamma sugarak is. Ezek k旦z端l mindegyik k端l旦n hull叩mhossz tartom叩nnyal 辿s megfelel energiaszinttel rendelkezik, ahogy az 叩br叩n is l叩that坦. Bizonyos t鱈pus炭 elektrom叩gneses hull叩mok nem alkalmasak adat叩tvitelre. A frekvenciatartom叩ny m叩s r辿szei 叩llami szab叩lyoz叩s alatt vannak, 辿s haszn叩latuk k端l旦nf辿le szervezetek sz叩m叩ra enged辿lyezett meghat叩rozott tev辿kenys辿gek ell叩t叩s叩ra. A tartom叩ny bizonyos r辿szeit k旦zhaszn叩latra tartj叩k fenn, an辿lk端l, hogy enged辿lyekhez k旦tn辿k haszn叩latukat. A nyilv叩nos vezet辿k n辿lk端li kommunik叩ci坦ra haszn叩lt leggyakoribb hull叩mhosszok k旦z辿 tartozik, az Infrav旦r旦s 辿s R叩di坦frekvenci叩s (RF) tartom叩ny. Infrav旦r旦s Az Infrav旦r旦s (IR) kommunik叩ci坦 viszonylag alacsony energiaszint撤, 辿s jelei nem k辿pesek 叩thatolni falakon vagy egy辿b akad叩lyokon. Ennek ellen辿re gyakran haszn叩lj叩k olyan eszk旦z旦k k旦z旦tti kapcsolat l辿trehoz叩s叩ra 辿s adatmozgat叩sra, mint szem辿lyes digit叩lis titk叩r (Personal digital Assistent, PDA) 辿s PC-k. Az eszk旦z旦k k旦z旦tti inform叩ci坦cser辿hez az IR egy infrav旦r旦s k旦zvetlen hozz叩f辿r辿sk辿nt (Infrared Direct Access, IrDA) ismert k端l旦nleges kommunik叩ci坦s portot haszn叩l. Az IR csak pont-pont t鱈pus炭 kapcsolatot tesz lehetv辿. Gyakran IR-t haszn叩lnak a t叩vir叩ny鱈t坦k, a vezet辿k n辿lk端li egerek 辿s a billenty撤zetek is. ltal叩ban kis hat坦t叩vols叩g炭, r叩l叩t叩st ig辿nyl kommunik叩ci坦ra haszn叩lj叩k. Mindamellett reflexi坦s megold叩sokkal az IR jelek hat坦k旦re kiterjeszthet. Nagyobb t叩vols叩gok eset辿n, magasabb frekvenci叩j炭 elektrom叩gneses hull叩mok haszn叩lat叩ra van sz端ks辿g. R叩di坦 frekvencia (RF) A r叩di坦 frekvenci叩s hull叩mok k辿pesek 叩thatolni a falakon 辿s m叩s akad叩lyokon, valamint az IR-hez k辿pest j坦val nagyobb a hat坦t叩vols叩guk. A r叩di坦frekvenci叩s (RF) tartom叩ny bizonyos r辿szeit szabadon haszn叩lhat坦 eszk旦z旦k m撤k旦d辿s辿re tartj叩k fenn, ilyenek p辿ld叩ul a zsin坦r n辿lk端li telefonok, vezet辿k n辿lk端li helyi-h叩l坦zatok 辿s egy辿b sz叩m鱈t坦g辿pes perif辿ri叩k. Ilyen frekvenci叩k a 900 MHz, 2.4 辿s 5 GHz-es s叩vok. Ezen frekvenci叩k az Ipari, Tudom叩nyos 辿s Orvosi s叩vokk辿nt (ISM) ismertek, 辿s csek辿ly megszor鱈t叩sok mellett haszn叩lhat坦ak. A Bluetooth egy kommunik叩ci坦s technol坦gia, mely a 2.4 GHz-es s叩von m撤k旦dik. Korl叩tozott sebess辿g撤, 辿s r旦vid hat坦t叩vols叩g炭, de megvan az az elnye, hogy egyidej撤leg t旦bb eszk旦z kommunik叩ci坦j叩t teszi lehetv辿. Ut坦bbi elny旦s tulajdons叩ga emelte a Bluetooth technol坦gi叩t az Infrav旦r旦s f旦l辿, a sz叩m鱈t坦g辿pes perif辿ri叩k (nyomtat坦k, egerek 辿s billenty撤zetek) kapcsolatainak l辿trehoz叩sa eset辿ben. Egy辿b technol坦gi叩k, melyek a 2.4 辿s 5 GHz-es frekvenci叩kat haszn叩lj叩k, a k端l旦nb旦z IEEE 802.11-es szav叩nyoknak megfelel modern vezet辿k n辿lk端li h叩l坦zatok (WLAN). Abban k端l旦nb旦znek a Bluetooth-t坦l, hogy magasabb teljes鱈tm辿nyszinten tov叩bb鱈tanak, mely nagyobb hat坦t叩vols叩got biztos鱈t sz叩mukra.. 1.B. Ismertesse, hogy milyen elny旦kkel 辿s h叩tr叩nyokkal j叩r, ha n a fenti munk叩t egy c辿gn辿l munkaviszonnyal rendelkez munkat叩rsk辿nt, megb鱈z叩si jogviszony keret辿ben, egy辿ni v叩llalkoz坦k辿nt v辿gzi. Jellemezze r旦viden a fenti foglalkoztat叩si form叩kat! Kulcsszavak, fogalmak: munkaszerzd辿s, megb鱈z叩si szerzd辿s, v叩llalkoz坦i szerzd辿s a foglalkoztat叩s idtartama a munkav叩llal坦t v辿d jogszab叩lyok, munkav叩llal坦i jogok, elk旦telezetts辿g munkak旦r, megb鱈z叩si feladat munkaeszk旦z旦k biztos鱈t叩sa al叩- 辿s f旦l辿rendelts辿g munkab辿r, megb鱈z叩si d鱈j, v叩llalkoz坦i d鱈j j叩rul辿kterhek
  • 5. 5 Munkaszerzd辿s: A munkat旦rv辿nyk旦nyve alapj叩n a munkaviszony munkaszerzd辿ssel j旦n l辿tre. Ez a dokumentum az alapja a jogviszonynak, 辿s ebben kell rendezni a t旦rv辿nyben el鱈rt k旦telez elemeket, r辿szleteket. A munkaszerzd辿s az alapja annak is, hogy a munkav叩llal坦 k旦teles a munk叩t a munk叩ltat坦 ir叩ny鱈t叩sa szerint elv辿gezni, ami辿rt a munk叩ltat坦ja ellenben foglalkoztat叩sra k旦teles 辿s arra, hogy a munkab辿rt megfizesse. A munkaszerzd辿stl enged elt辿r辿st a t旦rv辿ny, de csak akk辿nt, hogy az a munkav叩llal坦 jav叩ra t旦rt辿nj辿k. A t旦rv辿ny szerint a munkaszerzd辿st 鱈r叩sba kell foglalni, amit ha a felek elmulasztanak, akkor a munkaszerzd辿s 辿rv辿nytelen 辿s erre az 辿rv辿nytelens辿g辿re csak a munkav叩llal坦 hivatkozhat. Az 辿rv辿nytelens辿gre hivatkoz叩s hat叩rideje, a munk叩ba l辿p辿st k旦vet 30 napon. Ha eddig az idpontig a munkav叩llal坦 nem kifog叩solja ezt a munk叩ltat坦n叩l, vagy m叩s jogi 炭tra sem tereli a jogi probl辿m叩t, akkor ezut叩n m叩r nem hivatkozhat erre, 辿s a munkajogviszony nem j旦n l辿tre. Megb鱈z叩si szerzd辿s: A megb鱈z叩si szerzd辿s k辿t alanya a megb鱈z坦, aki az utas鱈t叩sokat adja, 辿s a megb鱈zott, aki k旦teles az 端gyet a megb鱈z坦 utas鱈t叩sai szerint 辿s a megb鱈z坦 辿rdek辿ben ell叩tni. M鱈g munkav叩llal坦 辿rtelemszer撤en csak term辿szetes szem辿ly lehet, addig megb鱈zott b叩rmely jogk辿pess辿ggel rendelkez szem辿ly, jogi szem辿ly, illetve jogi szem辿lyis辿ggel nem rendelkez szervezet. Fszab叩lyk辿nt a megb鱈z叩si szerzd辿st nem k旦telez 鱈r叩sba foglalni, mik旦zben a munkaszerzd辿s 鱈r叩sba foglal叩sa az egyszer撤s鱈tett foglalkoztat叩sra vonatkoz坦 jogszab叩ly adta sz撤k kiv辿teltl eltekintve k旦telez. A megb鱈zott ugyan szem辿lyesen k旦teles elj叩rni, de ig辿nybe veheti m叩s k旦zrem撤k旦d辿s辿t is, ha ahhoz a megb鱈z坦 hozz叩j叩rult, vagy az a megb鱈z叩s jelleg辿bl k旦vetkezik. A k旦zrem撤k旦d 叩ltal ell叩tott feladatok辿rt azonban 炭gy felel, mintha azt saj叩t maga l叩tta volna el. A munkav叩llal坦 a munk叩j叩t szem辿lyesen k旦teles ell叩tni, k旦zrem撤k旦dt nem vehet ig辿nybe. V叩llalkoz坦i szerzd辿s: A polg叩ri jogban a v叩llalkoz叩si szerzd辿s egy olyan szerzd辿s, amely alapj叩n a v叩llalkoz坦 valamely dolog tervez辿s辿re, elk辿sz鱈t辿s辿re, feldolgoz叩s叩ra, 叩talak鱈t叩s叩ra, 端zembe helyez辿s辿re, megjav鱈t叩s叩ra vagy munk叩val el辿rhet m叩s eredm辿ny l辿trehoz叩s叩ra, a megrendel pedig a szolg叩ltat叩s 叩tv辿tel辿re 辿s d鱈j fizet辿s辿re k旦teles. A v叩llalkoz坦 valamely eredm辿ny el辿r辿se v叩llal k旦telezetts辿get, a v叩llalkoz叩si szerzd辿s eredm辿nyk旦telem. A v叩llalkoz叩si szerzd辿s csak akkor j旦n l辿tre, ha a felek legal叩bb a k旦vetkezkben meg叩llapodnak: meghat叩rozz叩k a szolg叩ltat叩s t叩rgy叩t, annak mennyis辿ge 辿s mins辿ge figyelembev辿tel辿vel. A m撤szaki le鱈r叩sban r旦gz鱈tik a fontosabb adatokat, mely 叩ltal叩ban a szerzd辿s mell辿klete. A felek a szolg叩ltat叩st m撤szaki tervekre 辿s k旦lts辿gvet辿sre utal叩ssal is meghat叩rozhatj叩k. Meg kell hat叩rozni a v叩llalkoz坦i d鱈j 旦sszeg辿t, valamint a teljes鱈t辿si hat叩ridt. A v叩llalkoz坦i szf辿r叩ban olykor elfordul, hogy egy-egy megrendel辿s elnyer辿se 辿rdek辿ben a v叩llalkoz坦k r辿szletes terveket, aj叩nlatot k辿sz鱈tenek, amely alapj叩n a megrendel kiv叩lasztja a legmegfelelbb v叩llalkoz坦t. Maga a megrendel vagy a megrendel辿st elnyert v叩llalkoz坦 is ut坦bb felhaszn叩lja azokat a terveket, amelyeket m叩s v叩llalkoz坦k ny炭jtottak be a megrendelnek. Amennyiben a felek meg叩llapod叩sa az ellenkezj辿t nem 鱈rja el, a megrendel a r辿szletes aj叩nlatot d鱈jaz叩s n辿lk端l szabadon felhaszn叩lhatja. A v叩llalkoz坦 叩ltal adott aj叩nlat 叩ltal叩nos aj叩nlati k旦t旦tts辿get von maga ut叩n, felt辿ve, hogy ezt a v叩llalkoz坦 az aj叩nlat megt辿telekor nem z叩rta ki. A foglalkoztat叩s idtartama: K旦telez tartalmi elemei: a szerzd felek munkaviszony szempontj叩b坦l l辿nyeges adatai, a munkav辿gz辿s helye, a szem辿lyi alapb辿r (nem azonos a munkab辿rrel) 辿s a munkak旦r. Ezen k鱈v端l u.n. term辿szetes elemei a napi munkaid 辿s a munkaviszony idtartama, azaz ha nem 鱈rj叩k bele, akkor napi nyolc 坦r叩ra 辿s hat叩rozatlan idre j旦n l辿tre. Bele鱈rni akkor kell, ha ezektl el akarnak t辿rni. A munkav叩llal坦t v辿d jogszab叩lyok: A felmond叩si korl叩toz叩sok k辿t munkav叩llal坦i csoportra terjednek ki. Egyr辿szt, a v辿dett korban l辿v, azaz legfeljebb 5 辿vvel az 旦regs辿gi nyugd鱈jkorhat叩r bet旦lt辿se eltt 叩ll坦kra. A nyugd鱈jkorhat叩r alatt a nyugd鱈jt旦rv辿nyben meghat叩rozott, az adott munkav叩llal坦ra ir叩nyad坦 旦regs辿gi nyugd鱈jkorhat叩rt kell 辿rteni. A v辿dett kor炭ak csak a hat叩rozatlan idej撤 munkaviszony felmond叩sa ellen 辿lveznek v辿delmet, de hat叩rozott idej撤 munkaviszonyban nem. A m叩sik v辿dett szem辿lyi k旦r a gyermeket nevel munkav叩llal坦k. Eszerint az anya vagy a gyermek辿t egyed端l nevel apa a gyermek h叩rom辿ves kor叩ig v辿delmet 辿lvez, ha sz端l辿si szabads叩got, vagy gyermekgondoz叩si fizet辿s n辿lk端li szabads叩got nem vesz ig辿nybe. A fenti k辿t v辿dett munkav叩llal坦i kateg坦ria eset辿n a munk叩ltat坦 csak az al叩bbi indokokb坦l 辿lhet felmond叩ssal. Ha a felmond叩s indoka a munkav叩llal坦 munkaviszonnyal kapcsolatos magatart叩sa, 炭gy az indoknak meg kell felelnie az azonnali hat叩ly炭 felmond叩sra meghat叩rozott k旦vetelm辿nyeknek. L辿nyeg辿ben teh叩t csak a munkav叩llal坦 s炭lyos k旦telezetts辿gszeg辿se mellett van m坦d felmond叩sra. Megjegyzem, ilyen esetben viszont l辿nyeg辿ben 辿rtelm辿t veszti a felmond叩s, hiszen ha a munkav叩llal坦 magatart叩sa ak叩r a munkaviszony azonnali hat叩ly炭 megsz端ntet辿s辿re is okot ad, a munk叩ltat坦nak nem 辿rdemes a felmond叩st v叩lasztani. Az indokol叩shoz k旦t旦tt azonnali hat叩ly炭 felmond叩s eset辿n ugyanis nincs felmond叩si 辿s felment辿si id, sem v辿gkiel辿g鱈t辿s fizet辿si k旦telezetts辿g. Ha a felmond叩s indoka a munkav叩llal坦 k辿pess辿g辿vel vagy a munk叩ltat坦 m撤k旦d辿s辿vel f端gg 旦ssze, 炭gy a felmond叩s k旦zl辿se eltt a munk叩ltat坦nak meg kell vizsg叩lnia, hogy van-e a munkahelyen a munkav叩llal坦 叩ltal bet旦lt旦tt munkak旦rh旦z sz端ks辿ges k辿pess辿gnek, v辿gzetts辿gnek, gyakorlatnak megfelel bet旦ltetlen m叩sik munkak旦r. Ha van, azt a v辿detts辿get 辿lvez munkav叩llal坦nak fel kell aj叩nlani, 辿s elfogad叩s eset辿n a munkaszerzd辿st m坦dos鱈tani kell 炭gy, hogy a munkav叩llal坦 e munkak旦rben dolgozik tov叩bb. Ilyenkor teh叩t a munkaszerzd辿s k旦telez m坦dos鱈t叩s叩r坦l van sz坦: a munk叩ltat坦 k旦teles az 端res munkak旦rt felaj叩nlani, 辿s a munkav叩llal坦 elfogad叩sa eset辿n a munkaszerzd辿st az 炭j munkak旦rre m坦dos鱈tani. Ha ilyen munkak旦r nincs, vagy a felaj叩nlott munkak旦rt a munkav叩llal坦 elutas鱈tja, a munk叩ltat坦 k旦z旦lheti a felmond叩st. A munkav叩llal坦 term辿szetesen b鱈r坦s叩g eltt vitathatja, hogy a munk叩ltat坦 eleget tett-e az 叩ll叩sfelaj叩nl叩si k旦telezetts辿g辿nek (pl. val坦j叩ban volt-e 端res munkak旦r, illetve azt mi辿rt nem aj叩nlotta fel a munk叩ltat坦). A k旦telezetts辿g nem megfelel teljes鱈t辿se eset辿n a munkaviszony megsz端ntet辿se jogellenes. Az 叩ll叩sfelaj叩nl叩si k旦telezetts辿g m辿g egy esetben jelentkezik. A munk叩ltat坦 a rehabilit叩ci坦s ell叩t叩sban vagy rehabilit叩ci坦s j叩rad辿kban r辿szes端l munkav叩llal坦 munkaviszony叩t a munkav叩llal坦 eg辿szs辿gi okkal 旦sszef端gg k辿pess辿g辿vel indokolt felmond叩ssal csak akkor sz端ntetheti meg, ha a munkav叩llal坦 eredeti munkak旦r辿ben nem foglalkoztathat坦 tov叩bb 辿s a munkav叩llal坦 sz叩m叩ra 叩llapot叩nak eg辿szs辿gi szempontb坦l megfelel munkak旦rt nem tud felaj叩nlani, vagy a munkav叩llal坦 a felaj叩nlott munkak旦rt alapos ok n辿lk端l nem fogadja el. Ebben az esetben teh叩t csak az eg辿szs辿gi alkalmass叩g miatt k旦z旦lt felmond叩s ellen van v辿delem, a kimeneti lehets辿gek pedig n辿mileg m叩sk辿nt alakulnak, mint az elz esetben. Ha nincs felaj叩nlhat坦 munkak旦r, a munk叩ltat坦 felmond叩ssal 辿lhet. Ha van ilyen munkak旦r 辿s a munkav叩llal坦 az 炭j munkak旦rre vonatkoz坦 aj叩nlatot elfogadja, a munkaszerzd辿st megfelelen m坦dos鱈tani kell, 辿s a munkav叩llal坦 eszerint dolgozik tov叩bb. Ha a felaj叩nlott munkak旦r megfelel volt, 叩m a munkav叩llal坦 m辿gsem fogadta el, a munk叩ltat坦 felmond叩ssal 辿lhet. Van azonban m辿g egy lehets辿g: a munk叩ltat坦 ugyan felaj叩nl egy munkak旦rt, 叩m azt a munkav叩llal坦 alapos okkal elutas鱈tja (pl. mert az nem felel meg k辿pzetts辿g辿nek, eg辿szs辿gi 叩llapot叩nak, vagy az egy辿b okb坦l ar叩nytalanul s辿relmes r叩 n辿zve). Ilyen esetben a munkaviszonyt a munk叩ltat坦nak tov叩bbra is fenn kell tartania, m辿g akkor is, ha eg辿szs辿gi 叩llapota miatt a munkav叩llal坦t foglalkoztatni nem tudja. V辿g端l, az 炭j t旦rv辿ny a felmond叩si id k旦r辿ben is szab叩lyoz egy felmond叩si korl叩toz叩s jelleg撤 int辿zm辿nyt. Ez alapj叩n a betegs辿g miatti keresk辿ptelens辿g, legfeljebb azonban a betegszabads叩g lej叩rt叩t k旦vet egy 辿v; a beteg gyermek 叩pol叩sa c鱈m辿n fenn叩ll坦 keresk辿ptelens辿g; valamint a hozz叩tartoz坦 otthoni gondoz叩sa c辿lj叩b坦l kapott fizet辿s n辿lk端li szabads叩g idtartama alatt a munk叩ltat坦 ugyan k旦z旦lhet felmond叩st, 叩m a felmond叩si id nem kezddhet el, csak legkor叩bban a v辿detts辿ggel j叩r坦 idszak letelt辿vel. P辿ld叩ul, ha a munkav叩llal坦 keresk辿ptelen beteg, a munk叩ltat坦 a betegs辿g alatt is k旦z旦lheti a felmond叩st. A felmond叩si id azonban csak akkor veszi kezdet辿t, ha a munkav叩llal坦 meggy坦gyult 辿s visszat辿rt a munk叩ba. Ez l辿nyeg辿ben a felmond叩si tilalmakkal egyez v辿delmet jelent a munkav叩llal坦nak. Munkak旦r: A v叩llalati munkafeladatok egy szem辿lyre lebontott r辿sze, mely meghat叩rozhat坦 ismeretek 辿s k辿pess辿gek alkalmaz叩s叩t ig辿nyli. Adott szervezeti egys辿g feladatainak valamilyen ism辿rv (pl. a v辿gzett feladatok saj叩toss叩gai) alapj叩n t旦rt辿n tart坦san elhat叩rolt r辿sze.
  • 6. 6 Megb鱈z叩si feladat, megb鱈z叩si szerzd辿s: l叩sd elbbiekben. Munkaeszk旦z biztos鱈t叩sa: Munkaeszk旦z minden g辿p, k辿sz端l辿k, szersz叩m vagy berendez辿s, amelyet a munkav辿gz辿s sor叩n alkalmaznak, vagy azzal 旦sszef端gg辿sben haszn叩lnak, kiv辿ve az egy辿ni v辿deszk旦z旦ket. (Mvt. 87. 則 4.) A fenti meghat叩roz叩s szerint teh叩t a g辿p a munkaeszk旦z旦k egyik csoportja. G辿pnek tekintj端k a k端ls energiaforr叩ssal felszerelt, alkatr辿szekbl 叩ll坦 mozg坦 eszk旦zt. Sz叩mos haszn叩lati m坦dja kialak鱈t坦s叩ga van a munkaeszk旦z旦knek (k辿sz端l辿kek, g辿pek, szersz叩mok, berendez辿sek). Az irod叩ban dolgoz坦 sz叩m叩ra munkaeszk旦z a sz叩m鱈t坦g辿p, nyomtat坦, 鱈r坦eszk旦z. MUNKLTAT KTELESSGEI, KTELEZETTSGEI:VESZLYEK ELKERLSE A NEM ELKERLHET VESZLYEK RTKELSE, KOCKZATRTKELS A VESZLYEK KELETKEZSI HELYKN TRTN LEKZDSE A VESZLYES TNYEZ KIVLTSNAK LEHETSGE KEVSB VESZLYESSEL VAGY NEM VESZLYES TNYEZVEL MEGELZSI STRATGIA FOGLALKOZS-EGSZSGGYI SZOLGLAT BIZTOSTSA SZKSGES TJKOZTATS S UTASTS MUNKAKRLMNYEK ELLENRZSE MEGFELEL MUNKAESZKZK BIZTOSTSA RENDELLENESSGEK KIVIZSGLSA INTZKEDS VESZLYHELYZETRE MUNKABALESET S FOGLALKOZSI MEGBETEGEDS ESETN AZ ELRSOKNAK MEGFELEL ELJRS VDESZKZK BIZTOSTSA Al叩 辿s f旦l辿rendelts辿g: Valamennyi munkaszervezet egyik legjellemzbb saj叩toss叩ga,hogy az ott kialakul坦 emberi, t叩rsadalmi kapcsolatrendszert az al叩-f旦l辿rendelts辿gi viszonyok szab叩lyozz叩k. Az al叩- 辿s f旦l辿rendelts辿gi viszonyok, vagy m叩s sz坦val a hierarchikus tekint辿lyviszonyok alapveten azt a funkci坦t hivatottak szolg叩lni, hogy 旦sszehangolj叩k a munkamegoszt叩si viszonyok alapj叩n elk端l旦n端lt r辿sztev辿kenys辿geket v辿gzk munk叩j叩t. Ez辿rt van l辿nyeges jelents辿ge annak, hogy mik辿nt alakulnak egy-egy szervezeten bel端l a hierarchikus tekint辿lyviszonyok, s ezek mennyire felelnek meg az adott szervezet alapvet funkci坦ib坦l ad坦d坦 k旦vetelm辿nyeknek. Munkab辿r: A munkab辿r a munkaviszony keret辿ben foglalkoztatott munkav叩llal坦 munk叩ja alapj叩n a munk叩ltat坦 叩ltal a munkav叩llal坦nak fizetend p辿nz旦sszeg. A munkav辿gz辿s辿rt kapott ellen辿rt辿k kifejez辿s辿re a k旦znyelvben legink叩bb a fizet辿s sz坦 haszn叩latos. Ennek a kifejez辿snek azonban nincs jogi hat坦ereje, munkajogi 辿s ad坦jogi szempontb坦l sz撤kebb fogalmakat kell haszn叩lni. Fizet辿sk辿nt szok叩s tekinteni minden olyan 旦sszegre, amelyet a munkav辿gz辿s ut叩n kap valaki. A munkav辿gz辿s t旦rt辿nhet munkaviszonyban, megb鱈z叩si vagy v叩llalkoz叩si jogviszonyban. Munkaviszonyban munkab辿rt fizet a munk叩ltat坦 a munkav叩llal坦nak, megb鱈z叩si jogviszonyban megb鱈z叩si d鱈jat a megb鱈z坦 a megb鱈zottnak, v叩llalkoz叩si jogviszonyban v叩llalkoz叩si vagy v叩llal叩si d鱈jat a megrendel a v叩llalkoz坦nak. Munkab辿ren azt az 旦sszeget kell 辿rteni, amiben a munk叩ltat坦 辿s a munkav叩llal坦 megegyeznek, hogy a munk叩ltat坦 a munkav叩llal坦nak, annak munk叩ja ut叩n fizetni fog. Ezt az 旦sszeget teljes eg辿sz辿ben a munkav叩llal坦 sosem kapja k辿zhez, mert a munk叩ltat坦 le fog vonni ebbl az 旦sszegbl k端l旦nb旦z jogc鱈meken k端l旦nb旦z t辿teleket. A megegyezett 旦sszeg a jogi sz坦haszn叩latban a munkab辿r, amelyet a k旦znyelvben brutt坦 b辿rnek neveznek, a levon叩sok ut叩n k辿zhez kapott 旦sszeg a mindennapi sz坦haszn叩latban a nett坦 b辿r. Megb鱈z叩si d鱈j: A megb鱈z叩si d鱈j 旦n叩ll坦 tev辿kenys辿gbl sz叩rmaz坦 j旦vedelem. V叩llalkoz坦i d鱈j: A v叩llalkoz坦i d鱈j a szerzd辿s teljes鱈t辿sekor esed辿kes. A v叩llalkoz坦i d鱈j esed辿kess辿g辿re vonatkoz坦 szab叩lyok az alv叩llalkoz坦 d鱈jig辿ny辿re is kiterjednek, teh叩t az alv叩llalkoz坦 d鱈jk旦vetel辿se arra tekintet n辿lk端l esed辿kes, hogy a v叩llalkoz坦 az alv叩llalkoz坦i d鱈jat is mag叩ba foglal坦 v叩llalkoz叩si d鱈jat mikor kapja meg a megrendeltl. Elfordulhat, hogy a v叩llalkoz坦 a szerzd辿sben meghat叩rozottakn叩l dr叩g叩bb anyagot haszn叩l fel vagy t旦bbletteljes鱈tm辿nyt ny炭jt. Ilyenkor csak akkor emelkedhet a v叩llalkoz坦i d鱈j, ha a felek a v叩llalkoz坦i szerzd辿st a v叩llalkoz坦 d鱈j vonatkoz叩s叩ban kifejezetten vagy r叩utal坦 magatart叩ssal m坦dos鱈tott叩k. A v叩llalkoz坦t a v叩llalkoz叩si d鱈j biztos鱈t叩s叩ra t旦rv辿nyes z叩logjog illeti meg a megrendelnek azokon a vagyont叩rgyain, melyek a v叩llalkoz叩si szerzd辿s k旦vetkezt辿ben ker端ltek a birtok叩ba. Amennyiben a teljes鱈t辿s olyan okb坦l v叩lt lehetetlenn辿, amely辿rt egyik f辿l sem felels 辿s 1. a lehetetlenn辿 v叩l叩s oka mindk辿t f辿l 辿rdekk旦r辿ben vagy 辿rdekk旦r辿n k鱈v端l mer端lt fel, a v叩llalkoz坦t az elv辿gzett munka 辿s k旦lts辿gei fej辿ben a d鱈j ar叩nyos r辿sze illeti meg. 2. a lehetetlenn辿 v叩l叩s oka a v叩llalkoz坦 辿rdekk旦r辿ben mer端lt fel, d鱈jaz叩sra sem tarthat ig辿nyt. 3. a lehetetlenn辿 v叩l叩s oka a megrendel 辿rdekk旦r辿ben mer端lt fel, a v叩llalkoz坦t a d鱈j megilleti, de a megrendel levonhatja azt az 旦sszeget, amelyet a v叩llalkoz坦 a lehetetlenn辿 v叩l叩s folyt叩n k旦lts辿gben megtakar鱈tott, amelyet a felszabadult idben m叩shol keresett, vagy nagyobb neh辿zs辿g n辿lk端l kereshetett volna. J叩rul辿kterhek: Munkav叩llal坦t terhel ad坦k, j叩rul辿kok: 1. SZJA kulcsa: 16% 2. Nyugd鱈jj叩rul辿k : 10% 3. Eg辿szs辿gbiztos鱈t叩si 辿s munkaer-piaci j叩rul辿k 8,5% Ebbl: Term辿szetbeni eg. bizt. j叩rul辿k : 4% P辿nzbeli eg辿szs辿biztos鱈t叩si j叩rul辿k: 3% Munkaer-piaci j叩rul辿k : 1,5% SZJA-t cs旦kkent旦 t辿telek Csal叩di kedvezm辿ny: A mag叩nszem辿ly az 旦sszevont ad坦alapj叩t a csal叩di kedvezm辿nnyel cs旦kkentheti. A csal叩di kedvezm辿ny az eltartottak l辿leksz叩m叩t坦l f端ggen kedvezm辿nyezett eltartottank辿nt 辿s jogosults叩gi h坦naponk辿nt egy 辿s kett eltartott eset辿n 62. 500 forint (egy gyermek eset辿n 62500 forint, k辿t gyermek eset辿n 125000 forint), h叩rom 辿s minden tov叩bbi eltartott eset辿n 206 250 forint(h叩rom gyermek est辿n 618750 forint). Ig辿nybev辿telre jogosult v辿r szerinti 辿s 旦r旦kbefogad坦 sz端lk. Jogosult tov叩bb叩 a kedvezm辿nyre a v叩rand坦s n 辿s a vele k旦z旦s h叩ztart叩sban egy端tt 辿l h叩zast叩rsa is. A csal叩dok t叩mogat叩s叩r坦l sz坦l坦 1998. 辿vi LXXXIV. t旦rv辿ny alapj叩n csal叩di p坦tl辿kra 50-50 sz叩zal辿kban jogosultak a gyermek端ket b鱈r坦s叩gi 鱈t辿let alapj叩n felv叩ltva gondoz坦 sz端lk (k旦z旦s fel端gyelet), 鱈gy ket is megilleti a csal叩di kedvezm辿ny. Fogyat辿kos kedvezm辿ny: Az 旦sszevont ad坦alap ad坦j叩t cs旦kkenti a s炭lyosan fogyat辿kos mag叩nszem辿lyn辿l a fogyat辿kos 叩llapot kezd napj叩nak h坦napj叩t坦l ezen 叩llapot fenn叩ll叩sa idej辿n havonta az ad坦辿v els napj叩n 辿rv辿nyes havi minim叩lb辿r 5%-nak megfelel 旦sszeggel, 2013-ben 4900 forinttal. Foglalkoztat坦t terhel ad坦k, j叩rul辿kok: Szoci叩lis hozz叩j叩rul叩si ad坦 ( t叩rsadalombiztis鱈t叩si j叩rul辿k helyett): 27% Szakk辿pz辿si hozz叩j叩rul叩s : 1,5% A munk叩ltat坦t terhel k旦lts辿get cs旦kkenthetik a 2013-ban ig辿ny bevehet ad坦kedvezm辿nyek: START k叩rtya kedvezm辿nyek a szakk辿pzetts辿get nem ig辿nyl munkak旦rben foglalkoztatott munkav叩llal坦k ut叩n, a huszon旦t 辿v alatti 辿s az 旦tven旦t 辿v feletti foglalkoztatott munkav叩llal坦 ut叩n, a tart坦san 叩ll叩skeres szem辿lyek ut叩n, a gyermekgondoz叩si d鱈j foly坦s鱈t叩s叩t k旦veten, a gyermekgondoz叩si seg辿ly, valamint a gyermeknevel辿si t叩mogat叩s foly坦s鱈t叩sa alatt vagy azt k旦veten foglalkoztatott munkav叩llal坦k ut叩n, a szabad v叩llalkoz叩si z坦n叩ban m撤k旦d v叩llalkoz叩sok 叩ltal foglalkoztatott munkav叩llal坦k ut叩n, a kutat坦k foglalkoztat叩sa eset辿n 辿rv辿nyes鱈thet ad坦kedvezm辿nyekkel. b辿rkompenz叩ci坦s ad坦kedvezm辿ny 辿rv辿nyes鱈thet havi 135 000 Ft munkab辿rig A kedvezm辿ny 辿rv辿nyes鱈t辿sekor azonban figyelni kell arra, hogy a START PLUSZ, START EXTRA vagy START BNUSZ ad坦kedvezm辿nnyel nem vonhat坦 旦ssze a 25 辿v alattiak, 55 辿v felettiek, szakk辿pzetts辿get nem ig辿nyl munkak旦r旦kben foglalkoztatottak, tart坦s munkan辿lk端lis辿g, illetve sz端l辿s ut叩n munk叩ba visszat辿rk kedvezm辿nye.