3. Tartalom
Mi a prezentáció?
Hogyan készítsük el?
Mik a kritériumok?
Rendszerek
4. Szerinted milyen a jó prezentáció?
Mi a véleményetek róla?
Milyen előnyei illetve hátrányai lehetnek?
Használnátok-e szívesen? Miért, miért nem?
5. Disznajtor
A diszotor, magyarországon rendszerint télen
a karácsony elötti, iletve a januári hideg napokban a
parasztháztartások egyik legnépszerübb tradíciója,
a disznovágásvagy disznóölés a háznál nevelt sertés,
a hazisertés hagyományos levágása, a hús feldolgozása,
és az ezt követő hagyományos vacsora. A falusi
népszokások közül az egyik legtöbb embert
megmozgató közöségi esemény volt. altalában a
disznóhizlalás befejezését a hideg téli időszakra
idozítették, hogy a romlékony hús egy részét
lefagyasztva hosszabb idejig is eltarthassák.
Folyamata: A nem ipari keretek között végzett
disznóvágás nagy mennyiségű húst d a csakádi
közösségnek. Műveletsora két nagy csoportra bontható.
Az elsőben a disznó letisztítása és szétbontása történik
meg, a másodikban egymással párhuzamosan haladva a
különféle élelmiszer-készítő és tartósító műveletekre
kerül sor.
6. A prezentáció olyan
kommunikációs helyzet,
amelyben egy konkrét tartalom,
üzenet közönséghez való
eljuttatása a cél. Ebben a
helyzetben legalább annyira
fontos az előadó témában való
jártassága, felkészültsége, mint
a prezentációs készségek és
technikák hatékony
alkalmazása.
7. Milyen minőségben, kihez szólunk?
Mindig tisztázni kell, hogy milyen minőségben
(hivatalos/magánszemélyként) szólalunk meg.
Kinek adunk elő? Szakmai közönség -> szakszavak
használhatók, témához nem értők -> kerüljük a
szakkifejezéseket/magyarázzuk meg a jelentésüket
Sokkal többet kell tudnunk az adott témáról, mint
amennyit felhasználunk a beszédéhez. Jéghegy
analógia: a prezentáció csak a témával kapcsolatos
ismereteink tíz százaléka legyen, a többi
megmutatására például remek lehetőség a kérdezés-
felelet szakasz.
8. Előadás elkészítésének folyamata
Saját/adott témaválasztás Az előadás szorítkozhat tények
ismertetésére, közlésére bemutathat új helyzeteket,
eredményeket, adhat egy témáról általános összefoglalót, vagy
éppen célja lehet a különlegességek, kuriózumok felsorolása.
Az első teendőnk az előadás anyagának összegyűjtése. (pl.
internet, szakkönyvek, folyóiratok, megfigyelés, kísérlet).
Az összegyűjtött anyagot ezután el kell rendeznünk. Célszerű, ha
az előadás vázlat elkészítése után rendezni az anyagot mert
elősegíti, hogy tartsuk magunkat az alapgondolathoz.
A következő lépés az előadás kidolgozása. Az elkészülés után
ellenőrizzük hogy hossza megfelelő-e.
Végül az előadás formájának a megtervezése, a PPT elkészítése.
9. Egy előadás általános vázlata
Prezentációnk három alapegységből áll.
Bevezetés: Az előadás témájának rövid, de
figyelemfelkeltő felvetése és a prezentáció vázlatának
ismertetése.
Tárgyalás: A témakör kifejtése (adatok, tények, érvek
felsorakoztatása, indoklása; magyarázat, okfejtés,
következtetés, bemutatás stb.).
Befejezés: Összefoglalás, következtetés, esetleges
továbbgondolandó, megoldandó kérdések felvetése.
10. A PPT tartalmi, formai követelményei
A vizuális segédeszközök színesítik, prezentációnkat,
segítik a tempó tartását, illetve a prezentáció
tematikájának tartásához is nagy segítséget nyújtanak
A hallott információk 10%-ára, az olvasottak 20%-ára,
de együttesen több mint felére emlékszünk vissza
azoknak a dolgoknak, amit hallottunk és láttunk is.
Lényeges tehát, hogy bármely vizuális segédeszközzel
megkönnyítsük az üzenet megértését.
A prezentáció középpontjában mindig az előadó, nem
szabad engedni, hogy az eszközök "átvegyék az
uralmat".
11. Hogyan adjunk elő? Kívülről vagy
felolvasva?
Ne olvassuk papírról a szövegünket!
Soha ne szóról szóra tanuljuk meg a beszédünket!
Töltsük meg beszédet illusztrációkkal és példákkal!
12. Milyen a jó előadó?
Alaposan felkészült, mély ismeretei vannak a témát illetően.
Ismeri közönségét, a prezentációt nekik állítja össze.
Megragadja a hallgatóság figyelmét már a prezentáció
legelején, világosan közli gondolatait, majd erőteljesen lezárja
a prezentációt.
Soha nem memorizálja szóról szóra a prezentáció szövegét, s
nem olvassa jegyzeteit.
Bizonyítékok használatával teremti meg hitelességét
13. Nonverbális kommunikáció
Nagyon fontos a beszéd mellett a nonverbális
kifejezésmód is, ezek támasztják alá a mondanivalót,
ettől válik valaki hitelessé.
A testtartás, a mozgás, a gesztusok, az arckifejezés,
illetve a szemkontaktus nagymértékben befolyásolják
prezentációnk sikerességét.
14. Mit vegyünk tehát figyelembe?
Figyeljük, hogy mennyi idő áll rendelkezésünkre! Ezt
az időt töltsük ki, de ne lépjük túl!
Kövessük a hallgatók reakcióit, jelzéseit: figyelnek-e,
értik-e azt, amiről beszélünk?
Hagyjunk időt az előadás után a hallgatóság
kérdéseinek, véleményének elmondására!
Feltétlen fordítsunk figyelmet külső megjelenésünkre!
15. Eszközök
Microsoft Powerpoint
Prezi
https://prezi.com/hbbb8vv_bvon/prezentacio/
ݺߣshare
http://www.slideshare.net/
Sopreso
https://sopreso.com
16. Forrás
Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció
szabályszerűségei; Animula, Budapest, 1994.
Csíkszentmihályi Mihály: Flow - az áramlat. A tökéletes élmény
pszichológiája; Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010.
Pease - Garner: Szóbeszéd. A társalgás művészete; Park Kiadó,
Budapest, 2004.
Pease: Testbeszéd. Gondolatolvasás gesztusokból; Park Kiadó,
Budapest, 2009
http://www.haszon.hu/index.php?option=com_content&task=vi
ew&id=316
http://www.hogyankell.hu/Prezent%C3%A1ci%C3%B3t_tartani
http://www.uni-
miskolc.hu/~wwweti/TehetsegGondozoMuhely/
PrezentaciosTechnikak.pdf