ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

A felnőttképzés funkciói

•Download as PPT, PDF•
•
rszk_Hungary
rszk_Hungary
1 of 14
Download to read offline
A felnőttképzés funkciói Dr. Láczay Magdolna laczaym@ped.unideb.hu
A felnőttképzés iránti igény A társadalom érdeke  (lehető legszélesebb műveltség és szakképzettség) A gazdaság érdeke  (piacképes szakképzettség a legkisebb ráfordítással) piacképes szakképzettség ráfordítása Az egyén érdeke  (legcélirányosabb karrier, a legmagasabb jövedelem mellett) legcélirányosabb jövedelem mellett FOLYAMATOS CÉL: A HÁROM ÉRDEK ÖSSZEHANGOLÁSA!
A nemzetgazdaság szerkezeti átalakulása  A rendszerváltás hatása:  a foglalkoztatás radikális csökkenése és a tömeges munkanélküliség megjelenése.  a gazdaság szerkezeti változása volt
A foglalkoztatottak összetételének alakulása áٴDz԰éԳ
Piacgazdaság és munkaerő-kereslet  a munkaerő foglalkoztatása a munkaerőpiacon valóságos piaci viszonyok között realizálódik  a munkaerő-kereslet és - kínálat átmenetileg nem felel meg egymásnak  Függ a munkavállaló szakmai képzettségétől és elhelyezkedési (álláskeresési) képességétől, illetve potenciális tanulási képességétől.
A felnőttképzés komplex fogalma  széles értelemben a nagykorúságot elért személyek képzését jelenti  Lehet:  Iskolarendszerű  Iskolarendszeren kívüli szakképzés  munkaerőpiaci képzések  Egyéb képzések (nyelvi, általános vagy hobbi)
A felnőttképzés társadalmi funkcióinak változása  A hiányos iskolai végzettség / szakmai képzettség pótlása –  csökkenés → eredmény  A piacgazdaság által megkövetelt szakképesítés, szakmaváltások – OKJ jegyzék  növekedés →kihívás  A munkaadók által megkövetelt folyamatos képzési funkció –  erősödés → kihívás
A felnőttképzés fő funkciói  A szakképzettség megszerzése – pótló funkció  Folyamatos szakmai képzés – fejlesztő képzés  Foglalkoztatottságot segítő képzés át- és továbbképzés  Kiegészítő képzések  LLL, Life long learning
Társadalmi funkció változása  A hiányos iskolai végzettséget pótló funkciók csökkenése  A piacgazdaság által megkövetelt folyamatos képzési funkció erősödése
A felnőttképzés intézménytípusai  Gazdasági társasági formában működő képzési vállalkozások  53-60 %  Költségvetési/önkormányzati szervek vagy intézmények - Képzőközpontok  20-25%  Nonprofit szervezetek  9%
Az utóbbi évtized tapasztalatai  a képzések és a részt vevők száma dinamikusan nőtt;  a gazdasági vállalkozásként működő felnőttképzési intézmények aránya meghatározóvá vált a képzési piacon;  a képzéseken belül az államilag elismert szakképesítések domináns arányt képviselnek,  egy része a szükségesnél drágább, illetve hosszabb, ez szűkítheti a potenciális résztvevők számát;  Az idősebb generáció alulreprezentált  Magasabb szintű képzéseket általában nem támogatottak
A képzés szempontjából hátrányos helyzetűek  Alacsony iskolai végzettségűek  Gyenge tanulási képességűek  Szakképzetlenek  Fogyatékkal élők GYES-ről, GYED-ről visszatérők  50 év felettiek  Hajléktalanok  Roma származásúak
Rétegprogramok  Hátrányos helyzetű felnőtt rétegek  Alacsony iskolázottsági szint és szociális vagy egészségügyi problémák  Halmozottan hátrányos helyzetűek: összeadódó problémák, pl. romák esetében  A második esély koncepciója – alapozás, szakképzés és kompetencia fejlesztés egyidőben
Rétegprogramok  Megváltozott munkaképességűek képzése  Testi fogyatékosság  Értelmi fogyatékosság  4 EM

More Related Content

A felnőttképzés funkciói

  • 1. A felnőttképzés funkciói Dr. Láczay Magdolna laczaym@ped.unideb.hu
  • 2. A felnőttképzés iránti igény A társadalom érdeke  (lehető legszélesebb műveltség és szakképzettség) A gazdaság érdeke  (piacképes szakképzettség a legkisebb ráfordítással) piacképes szakképzettség ráfordítása Az egyén érdeke  (legcélirányosabb karrier, a legmagasabb jövedelem mellett) legcélirányosabb jövedelem mellett FOLYAMATOS CÉL: A HÁROM ÉRDEK ÖSSZEHANGOLÁSA!
  • 3. A nemzetgazdaság szerkezeti átalakulása  A rendszerváltás hatása:  a foglalkoztatás radikális csökkenése és a tömeges munkanélküliség megjelenése.  a gazdaság szerkezeti változása volt
  • 5. Piacgazdaság és munkaerő-kereslet  a munkaerő foglalkoztatása a munkaerőpiacon valóságos piaci viszonyok között realizálódik  a munkaerő-kereslet és - kínálat átmenetileg nem felel meg egymásnak  Függ a munkavállaló szakmai képzettségétől és elhelyezkedési (álláskeresési) képességétől, illetve potenciális tanulási képességétől.
  • 6. A felnőttképzés komplex fogalma  széles értelemben a nagykorúságot elért személyek képzését jelenti  Lehet:  Iskolarendszerű  Iskolarendszeren kívüli szakképzés  munkaerőpiaci képzések  Egyéb képzések (nyelvi, általános vagy hobbi)
  • 7. A felnőttképzés társadalmi funkcióinak változása  A hiányos iskolai végzettség / szakmai képzettség pótlása –  csökkenés → eredmény  A piacgazdaság által megkövetelt szakképesítés, szakmaváltások – OKJ jegyzék  növekedés →kihívás  A munkaadók által megkövetelt folyamatos képzési funkció –  erősödés → kihívás
  • 8. A felnőttképzés fő funkciói  A szakképzettség megszerzése – pótló funkció  Folyamatos szakmai képzés – fejlesztő képzés  Foglalkoztatottságot segítő képzés át- és továbbképzés  Kiegészítő képzések  LLL, Life long learning
  • 9. Társadalmi funkció változása  A hiányos iskolai végzettséget pótló funkciók csökkenése  A piacgazdaság által megkövetelt folyamatos képzési funkció erősödése
  • 10. A felnőttképzés intézménytípusai  Gazdasági társasági formában működő képzési vállalkozások  53-60 %  Költségvetési/önkormányzati szervek vagy intézmények - Képzőközpontok  20-25%  Nonprofit szervezetek  9%
  • 11. Az utóbbi évtized tapasztalatai  a képzések és a részt vevők száma dinamikusan nőtt;  a gazdasági vállalkozásként működő felnőttképzési intézmények aránya meghatározóvá vált a képzési piacon;  a képzéseken belül az államilag elismert szakképesítések domináns arányt képviselnek,  egy része a szükségesnél drágább, illetve hosszabb, ez szűkítheti a potenciális résztvevők számát;  Az idősebb generáció alulreprezentált  Magasabb szintű képzéseket általában nem támogatottak
  • 12. A képzés szempontjából hátrányos helyzetűek  Alacsony iskolai végzettségűek  Gyenge tanulási képességűek  Szakképzetlenek  Fogyatékkal élők GYES-ről, GYED-ről visszatérők  50 év felettiek  Hajléktalanok  Roma származásúak
  • 13. Rétegprogramok  Hátrányos helyzetű felnőtt rétegek  Alacsony iskolázottsági szint és szociális vagy egészségügyi problémák  Halmozottan hátrányos helyzetűek: összeadódó problémák, pl. romák esetében  A második esély koncepciója – alapozás, szakképzés és kompetencia fejlesztés egyidőben
  • 14. Rétegprogramok  Megváltozott munkaképességűek képzése  Testi fogyatékosság  Értelmi fogyatékosság  4 EM