ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

A film története

•
•
E
Edina Gárdonyi
1 of 38
A film története
A kezdetek
1893-ban kifejlesztették a mozgófénykép- kamerát, 1895-ben ők mutattak be először filmvetítéssel mozgóképeket a közönségnek.
„A mozi megszületése” Bár eddig is készültek mozgófényképek, most először mutatták be közönségnek. A szenzáció maga a mozgás, nem a történet.
Abban az időben egy film alig tartott tovább egy percnél és természetesen fekete-fehér, néma film volt. A nézők eleinte azt hitték, hogy amit látnak, az a valóságban történik. Amikor egy érkező vonatot mutattak a filmvásznon, sokan riadtan kiszaladtak a teremből.
A kinematográf felhasználásával Louis Lumiére elkészítette a napjainkban is használatos lyukasztott filmszalag ősét. Ez még nem celluloidból, hanem egy speciális rétegelt papírból készült.
A Lumiére fivérek nemcsak zseniális feltalálók voltak, hanem kiváló üzleti érzékkel megáldott vállalkozók is. Az első bemutató után már napi húsz alkalommal vetítették filmjeiket, ezzel naponta 2500 frankot kerestek.
 „L´arroseur arrosé” – A lelocsolt locsoló: Egy fiú a kertészt bosszantja a slaggal, majd hirtelen az arcába fröcsköl egy vízsugárral.  „Le Déjeuner de bébe” – A baba reggelije: Egy anya a térdén ülő kisgyermekét eteti.  „La Sortie des usines” – A gyár elhagyása: Bemutatja, hogyan hagyják el a munkások a gyárat.  „Le Débarquement du congrčs de photographie ŕ Lyon” – A résztvevők megérkezése a fényképész-kongresszusra Lyonban
Több, mint 500 filmet rendezett, ő építette az első filmstúdiót Európában. Fantasztikus és tündérmeséket forgatott, a nevéhez fűzősnek az első kitalált cselekményt bemutató filmek.
Méliès leghíresebb filmje, mellyel megteremtette a filmes sci-fi műfaját. Alapja Jules Verne egyik regénye. A film a maga 14 percével forradalmasította a filmgyártást, hiszen akkoriban egy átlagos film nem tartott tovább két percnél.
A némafilm korszaka
Már a mozgókép feltalálásakor megszületett az ötlet, hogy a vetített képhez hangok is tartozzanak, de technikai korlátok miatt az 1920-as évek végéig a legtöbb film néma maradt.A filmgyártásnak ez a szakasza az „Age of Silver Screen” vagyis az „Ezüst mozivászon kora”
Törekedtek rá, hogy a szereplőknek legyen hangjuk. Edison gramofonnal kapcsolta össze a vetítőgépet, mások a vászon mögé bújtatott színészekkel szinkronizáltatták a jeleneteket, de a közönség szívesebben hallgatta a mozizongororista aláfestő zenéjét. A hang nem is igen hiányzott a színészek kifejező arcjátékának köszönhetően.
A némafilm korában válik a mozizás vásári mutatványból a század jellegzetes tömegszórakoztató iparágává.
Magyarországon a filmgyártást a Projectograph kezdte el az 1910-es években. Az első műtermet 1912-ben nyitották meg. A Faludi Miklós által igazgatott Hunnia stúdió nem sokáig maradt meg, mert nem rendelkezett infrastruktúrával. 1912-ben 4, 1913-ban 10, 1917-ben már 75 némafilm készült Magyarországon. 1915 és 1918 között hat új műterem jött létre. Az ismertebb stúdiók a Star, Corvin, Phönix, Astra, Hungária, Gloria, Lux, Semper voltak.
 Szent Péter esernyője  A gólyakalifa  A 111-es  János vitéz  A nap lovagja  Tolonc (a képen)  Éjjeli menedékhely  Karenina Anna  Dorian Gray arcképe
A hang megjelenése nagy változást hozott, eleinte attól féltek a filmteoretikusok, hogy ezáltal a színházhoz fog közelíteni ez a művészeti ág, és hogy a legnagyobb jellemzőjét fogja elveszteni, mégpedig azt, hogy láttat. Természetesen tudhatjuk, hogy a hang megjelenése nem hozott negatív változásokat a filmművészet életében, a jól megválasztott hangzásvilág kiegészíti a filmet. Fontos, hogy a láttatás az elsődleges a filmben, tehát a hang megjelenése után is főleg a látványnak kell a művészi üzenetet hordoznia.
Az 1920-as évek végére már kifejlődik szinte valamennyi ma is népszerű filmes műfaj, (western, sci-fi, horror, bűnügyi film, stb.) illetve filmtípus (híradó, dokumentumfilm, animációs film), létrejön szinte valamennyi ma is működő nagy amerikai filmstúdió, kialakul a nagyipari filmgyártás máig hatékony rendszere.
A hangosfilm korszaka
1922-ben három német mérnök – Hans Vogt, Joseph Massolle és Benedict Engel – levetítette első hangosfilmjét Berlinben. Triergon-eljárás: alapja az az elv, hogy a hanghullámokat elektromos impulzusokká, az impulzusokat viszont fénycsíkká lehet alakítani. Ezáltal hangcsíkot lehet rögzíteni a filmszalag egyik szélén. Lejátszáskor a szalagon lévő jelek ismét elektromos impulzusok lesznek, melyek megrezegtetik a hanggerjesztő membránt. A kép és a hang minden esetben szinkronban marad.
A Warner Brothers A dzsesszénekes című 1927-es munkájával vette kezdetét a hangosfilm korszaka. A filmben a főszerepet Al Jolson fehérbőrű színész játszotta, akit feketére sminkeltek, mivel akkor még fekete bőrű színész nem játszhatott főszerepet
A filmipar vonakodott áttérni a hangosfilmre, mivel jelentős költségekkel járt volna a változás. De akik nem tudtak áttérni az új technikára, azok később lemorzsolódtak. Egy év alatt tízszeresére nőtt a hangosfilmeket játszó mozik száma. A hangosfilm leglátványosabb áldozata maga a filmművészet volt, ugyanis a korai hangfelvételek rejtett mikrofonokkal készültek. A színészeknek a mikrofon irányába kellett beszélniük, a színészi mimikát ezzel korlátozva. A hangosfilm terjedése heves ellenállást váltott ki Charlie Chaplinből és Balázs Bélából is.
Az első teljesen hangos film a Bryan Fox által rendezett New York fényei (1928) Harry Beaumont Broadway Melody-ja a cselekmény szinkronizált elemeként is használja a hangot: a becsapódó ajtó hangja dramaturgiai elem (1929)
1931: Kék bálvány – az első magyar hangosfilm; ráfizetéssel zárt Ezt követte a Hyppolit, a lakáj, ami már óriási kasszasiker lett
A Movietone eljárás elterjedt az 1930-as években. A lemezre történő hangrögzítés helyett szalagra vették a hangot. A kép és hangcsík itt még független egymás mellett a negatívon, de a másolás már együtt történik. A keverésnek köszönhetően a film összes hangja egyetlen hangsávba került. 1940-ben Walt Disney Fantázia című rajzfilmjében először használták a sztereó hangot. Az 1950-es évek közepétől terjed a sztereofónia párhuzamosan a kinemaszkóp eljárással.
 Luis Buńuel és Salvador Dalí – Andalúziai kutya, Aranykor (álom és szabad gondolattársítás adja a történetet, tudattalan tartalmakat próbálnak kifejezni, idő és tér szabad kezelése, ok-okozati összefüggések álomszerűen vannak megjelenítve, szimbólumok alkalmazása)  Orson Welles – Aranypolgár (addigi technikai eszközök, a flashback, az alsó- és felső kameraállások, a nagy látószögű optika, a sávos-foltos, szokatlanul irányított megvilágítás és a mélységélesség maximális kihasználása)
 Akira Kurosawa – A vihar kapujában (egy történet különböző nézőpontokból elmesélve)  Alfred Hitchcock – Szédülés, Psycho (idő kérdésköre, közönségre való hatás – suspense)
A film noir műfaja Amerikából ered, az elnevezés mégis francia (azaz fekete film). A film noirok atmoszférája nagyon sajátos. Majdnem mind fekete-fehérben készültek, és sajátos kelléktáruk van. A klasszikus film noir egy bűnügyi történetet kapcsol össze a főhősre nézve romboló szerelmi történettel, és a két történet egymást motiválja. pl. John Huston: Máltai sólyom (1941)
 1907: Lumière fivérek – autokróm eljárás  1909: az első színes hatású film vetítése Londonban;George Albert Smith fényképész kinemacolor eljárásának segítségével; csak két szín, additív színkeverés  1917: ténylegesen színes film bemutatására Amerikában a technicolor eljárás adott lehetőséget  1936: szubtraktív színkeverés fejletteb eljárása Agfacolor, majd Kodakchrome néven
 1939: az első játékfilm Amerikában, melyben hosszabb színesre forgatott jelenet volt George Cukor A nők című filmje  Ugyanebben az évben készült a teljes egészében színesre forgatott film Victor Fleming és George Cukor rendezésében az Elfújta a szél
Modern filmművészet
 a lineáris elbeszélés széttöredezése  a reflexiókkal, bonyolult időutazásokkal tarkított új elbeszélő formák  az érzelmek túlsúlya  a töredékesség a világképben, a filmképben, filmtérben és a filmidőben  a klasszikus montázs tagadása (a hosszú beállításokban megfigyelhető a továbbélés)  a véletlen központi dramaturgiai szerepe  a valóságos dolgok negatívvá válása, a képzeletbeli pozitív beállítása  a megkülönböztetés nélkül áramló képek  az elidegenítő narrátor és a kamera jelenlétének állandó érzékeltetése jellemzik
 Frederico Fellini: Nyolc és fél, Édes élet  Jean-Luc Godard: Kifulladásig  Michelangelo Antonioni: Nagyítás  Stanley Kubrick: 2001. Űrodüsszeia, Gépnarancs  Peter Greenaway: A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője; A rajzoló szerződése  Huszárik Zoltán: Szindbád  Luis Buñuel: A burzsoázia diszkrét bája  Monthy Python: Brian élete, Az élet értelme  David Lynch: Lost Highway, Mulholland Drive
 Quentin Tarantino: Ponyvaregény  Emir Kusturica: Underground, Cigányok ideje, Macska-jaj  Milos Forman: Tűz van, babám!, Hair  Jirí Menzel: Sörgyári capriccio, Szigorúan ellenőrzött vonatok, Őfelsége pincére voltam  Pedro Almodóvar: Az északi sarkkör szerelmesei, Beszélj hozzá!  Danny Boyle: Trainspotting  Jean-Pierre Jeunet: Amélie csodálatos élete  Nyikita Mihalkov: Etűdök gépzongorára
Az 1980-as – 1990-es évekre egyre inkább elterjedt a CGI (Computer-Generated Imagery – számítógép generálta ábrázolás). Lehetőséget adott olyan dolgok filmre vitelére, amik addig elképzelhetetlennek voltak. Az ezredfordulóra egy nagykölségvetésű filmforgatás jobban különbözik az elözőektől mint bármikor. A színészek üres zöld vagy kék háttér előtt játszanak, ugyanis a díszleteket csupán az utómunkálatok során helyezik fel. Gyakoriak a látványos, 3 dimenzóban létrehozott, tágas, távlatos hátterek, sőt szereplők.
A Toy Story – Játékháború volt 1995-ben az első egészestés, teljes időtartamában számítógéppel készített film.
2002-ben A Gyűrűk Ura második részében sok ezernyi stasztita nélkül hoztak létre élethű méretű hadsereget több hónapnyi számítógépes renderelés után.
A film története

More Related Content

A film története

  • 3. 1893-ban kifejlesztették a mozgófénykép- kamerát, 1895-ben ők mutattak be először filmvetítéssel mozgóképeket a közönségnek.
  • 4. „A mozi megszületése” Bár eddig is készültek mozgófényképek, most először mutatták be közönségnek. A szenzáció maga a mozgás, nem a történet.
  • 5. Abban az időben egy film alig tartott tovább egy percnél és természetesen fekete-fehér, néma film volt. A nézők eleinte azt hitték, hogy amit látnak, az a valóságban történik. Amikor egy érkező vonatot mutattak a filmvásznon, sokan riadtan kiszaladtak a teremből.
  • 6. A kinematográf felhasználásával Louis Lumiére elkészítette a napjainkban is használatos lyukasztott filmszalag ősét. Ez még nem celluloidból, hanem egy speciális rétegelt papírból készült.
  • 7. A Lumiére fivérek nemcsak zseniális feltalálók voltak, hanem kiváló üzleti érzékkel megáldott vállalkozók is. Az első bemutató után már napi húsz alkalommal vetítették filmjeiket, ezzel naponta 2500 frankot kerestek.
  • 8. „L´arroseur arrosé” – A lelocsolt locsoló: Egy fiú a kertészt bosszantja a slaggal, majd hirtelen az arcába fröcsköl egy vízsugárral.  „Le Déjeuner de bébe” – A baba reggelije: Egy anya a térdén ülő kisgyermekét eteti.  „La Sortie des usines” – A gyár elhagyása: Bemutatja, hogyan hagyják el a munkások a gyárat.  „Le Débarquement du congrčs de photographie ŕ Lyon” – A résztvevők megérkezése a fényképész-kongresszusra Lyonban
  • 9. Több, mint 500 filmet rendezett, ő építette az első filmstúdiót Európában. Fantasztikus és tündérmeséket forgatott, a nevéhez fűzősnek az első kitalált cselekményt bemutató filmek.
  • 10. Méliès leghíresebb filmje, mellyel megteremtette a filmes sci-fi műfaját. Alapja Jules Verne egyik regénye. A film a maga 14 percével forradalmasította a filmgyártást, hiszen akkoriban egy átlagos film nem tartott tovább két percnél.
  • 12. Már a mozgókép feltalálásakor megszületett az ötlet, hogy a vetített képhez hangok is tartozzanak, de technikai korlátok miatt az 1920-as évek végéig a legtöbb film néma maradt.A filmgyártásnak ez a szakasza az „Age of Silver Screen” vagyis az „Ezüst mozivászon kora”
  • 13. Törekedtek rá, hogy a szereplőknek legyen hangjuk. Edison gramofonnal kapcsolta össze a vetítőgépet, mások a vászon mögé bújtatott színészekkel szinkronizáltatták a jeleneteket, de a közönség szívesebben hallgatta a mozizongororista aláfestő zenéjét. A hang nem is igen hiányzott a színészek kifejező arcjátékának köszönhetően.
  • 14. A némafilm korában válik a mozizás vásári mutatványból a század jellegzetes tömegszórakoztató iparágává.
  • 15. Magyarországon a filmgyártást a Projectograph kezdte el az 1910-es években. Az első műtermet 1912-ben nyitották meg. A Faludi Miklós által igazgatott Hunnia stúdió nem sokáig maradt meg, mert nem rendelkezett infrastruktúrával. 1912-ben 4, 1913-ban 10, 1917-ben már 75 némafilm készült Magyarországon. 1915 és 1918 között hat új műterem jött létre. Az ismertebb stúdiók a Star, Corvin, Phönix, Astra, Hungária, Gloria, Lux, Semper voltak.
  • 16.  Szent Péter esernyője  A gólyakalifa  A 111-es  János vitéz  A nap lovagja  Tolonc (a képen)  Éjjeli menedékhely  Karenina Anna  Dorian Gray arcképe
  • 17. A hang megjelenése nagy változást hozott, eleinte attól féltek a filmteoretikusok, hogy ezáltal a színházhoz fog közelíteni ez a művészeti ág, és hogy a legnagyobb jellemzőjét fogja elveszteni, mégpedig azt, hogy láttat. Természetesen tudhatjuk, hogy a hang megjelenése nem hozott negatív változásokat a filmművészet életében, a jól megválasztott hangzásvilág kiegészíti a filmet. Fontos, hogy a láttatás az elsődleges a filmben, tehát a hang megjelenése után is főleg a látványnak kell a művészi üzenetet hordoznia.
  • 18. Az 1920-as évek végére már kifejlődik szinte valamennyi ma is népszerű filmes műfaj, (western, sci-fi, horror, bűnügyi film, stb.) illetve filmtípus (híradó, dokumentumfilm, animációs film), létrejön szinte valamennyi ma is működő nagy amerikai filmstúdió, kialakul a nagyipari filmgyártás máig hatékony rendszere.
  • 20. 1922-ben három német mérnök – Hans Vogt, Joseph Massolle és Benedict Engel – levetítette első hangosfilmjét Berlinben. Triergon-eljárás: alapja az az elv, hogy a hanghullámokat elektromos impulzusokká, az impulzusokat viszont fénycsíkká lehet alakítani. Ezáltal hangcsíkot lehet rögzíteni a filmszalag egyik szélén. Lejátszáskor a szalagon lévő jelek ismét elektromos impulzusok lesznek, melyek megrezegtetik a hanggerjesztő membránt. A kép és a hang minden esetben szinkronban marad.
  • 21. A Warner Brothers A dzsesszénekes című 1927-es munkájával vette kezdetét a hangosfilm korszaka. A filmben a főszerepet Al Jolson fehérbőrű színész játszotta, akit feketére sminkeltek, mivel akkor még fekete bőrű színész nem játszhatott főszerepet
  • 22. A filmipar vonakodott áttérni a hangosfilmre, mivel jelentős költségekkel járt volna a változás. De akik nem tudtak áttérni az új technikára, azok később lemorzsolódtak. Egy év alatt tízszeresére nőtt a hangosfilmeket játszó mozik száma. A hangosfilm leglátványosabb áldozata maga a filmművészet volt, ugyanis a korai hangfelvételek rejtett mikrofonokkal készültek. A színészeknek a mikrofon irányába kellett beszélniük, a színészi mimikát ezzel korlátozva. A hangosfilm terjedése heves ellenállást váltott ki Charlie Chaplinből és Balázs Bélából is.
  • 23. Az első teljesen hangos film a Bryan Fox által rendezett New York fényei (1928) Harry Beaumont Broadway Melody-ja a cselekmény szinkronizált elemeként is használja a hangot: a becsapódó ajtó hangja dramaturgiai elem (1929)
  • 24. 1931: Kék bálvány – az első magyar hangosfilm; ráfizetéssel zárt Ezt követte a Hyppolit, a lakáj, ami már óriási kasszasiker lett
  • 25. A Movietone eljárás elterjedt az 1930-as években. A lemezre történő hangrögzítés helyett szalagra vették a hangot. A kép és hangcsík itt még független egymás mellett a negatívon, de a másolás már együtt történik. A keverésnek köszönhetően a film összes hangja egyetlen hangsávba került. 1940-ben Walt Disney Fantázia című rajzfilmjében először használták a sztereó hangot. Az 1950-es évek közepétől terjed a sztereofónia párhuzamosan a kinemaszkóp eljárással.
  • 26.  Luis Buńuel és Salvador Dalí – Andalúziai kutya, Aranykor (álom és szabad gondolattársítás adja a történetet, tudattalan tartalmakat próbálnak kifejezni, idő és tér szabad kezelése, ok-okozati összefüggések álomszerűen vannak megjelenítve, szimbólumok alkalmazása)  Orson Welles – Aranypolgár (addigi technikai eszközök, a flashback, az alsó- és felső kameraállások, a nagy látószögű optika, a sávos-foltos, szokatlanul irányított megvilágítás és a mélységélesség maximális kihasználása)
  • 27.  Akira Kurosawa – A vihar kapujában (egy történet különböző nézőpontokból elmesélve)  Alfred Hitchcock – Szédülés, Psycho (idő kérdésköre, közönségre való hatás – suspense)
  • 28. A film noir műfaja Amerikából ered, az elnevezés mégis francia (azaz fekete film). A film noirok atmoszférája nagyon sajátos. Majdnem mind fekete-fehérben készültek, és sajátos kelléktáruk van. A klasszikus film noir egy bűnügyi történetet kapcsol össze a főhősre nézve romboló szerelmi történettel, és a két történet egymást motiválja. pl. John Huston: Máltai sólyom (1941)
  • 29.  1907: Lumière fivérek – autokróm eljárás  1909: az első színes hatású film vetítése Londonban;George Albert Smith fényképész kinemacolor eljárásának segítségével; csak két szín, additív színkeverés  1917: ténylegesen színes film bemutatására Amerikában a technicolor eljárás adott lehetőséget  1936: szubtraktív színkeverés fejletteb eljárása Agfacolor, majd Kodakchrome néven
  • 30.  1939: az első játékfilm Amerikában, melyben hosszabb színesre forgatott jelenet volt George Cukor A nők című filmje  Ugyanebben az évben készült a teljes egészében színesre forgatott film Victor Fleming és George Cukor rendezésében az Elfújta a szél
  • 32.  a lineáris elbeszélés széttöredezése  a reflexiókkal, bonyolult időutazásokkal tarkított új elbeszélő formák  az érzelmek túlsúlya  a töredékesség a világképben, a filmképben, filmtérben és a filmidőben  a klasszikus montázs tagadása (a hosszú beállításokban megfigyelhető a továbbélés)  a véletlen központi dramaturgiai szerepe  a valóságos dolgok negatívvá válása, a képzeletbeli pozitív beállítása  a megkülönböztetés nélkül áramló képek  az elidegenítő narrátor és a kamera jelenlétének állandó érzékeltetése jellemzik
  • 33. Frederico Fellini: Nyolc és fél, Édes élet  Jean-Luc Godard: Kifulladásig  Michelangelo Antonioni: Nagyítás  Stanley Kubrick: 2001. Űrodüsszeia, Gépnarancs  Peter Greenaway: A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője; A rajzoló szerződése  Huszárik Zoltán: Szindbád  Luis Buñuel: A burzsoázia diszkrét bája  Monthy Python: Brian élete, Az élet értelme  David Lynch: Lost Highway, Mulholland Drive
  • 34. Quentin Tarantino: Ponyvaregény  Emir Kusturica: Underground, Cigányok ideje, Macska-jaj  Milos Forman: Tűz van, babám!, Hair  Jirí Menzel: Sörgyári capriccio, Szigorúan ellenőrzött vonatok, Őfelsége pincére voltam  Pedro Almodóvar: Az északi sarkkör szerelmesei, Beszélj hozzá!  Danny Boyle: Trainspotting  Jean-Pierre Jeunet: Amélie csodálatos élete  Nyikita Mihalkov: Etűdök gépzongorára
  • 35. Az 1980-as – 1990-es évekre egyre inkább elterjedt a CGI (Computer-Generated Imagery – számítógép generálta ábrázolás). Lehetőséget adott olyan dolgok filmre vitelére, amik addig elképzelhetetlennek voltak. Az ezredfordulóra egy nagykölségvetésű filmforgatás jobban különbözik az elözőektől mint bármikor. A színészek üres zöld vagy kék háttér előtt játszanak, ugyanis a díszleteket csupán az utómunkálatok során helyezik fel. Gyakoriak a látványos, 3 dimenzóban létrehozott, tágas, távlatos hátterek, sőt szereplők.
  • 36. A Toy Story – Játékháború volt 1995-ben az első egészestés, teljes időtartamában számítógéppel készített film.
  • 37. 2002-ben A Gyűrűk Ura második részében sok ezernyi stasztita nélkül hoztak létre élethű méretű hadsereget több hónapnyi számítógépes renderelés után.