ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

A gyógytestnevelés fogalma célja feladata

•
•
Rita Szabó
Rita Szabó

ҲóٱٲԱ𱹱é

1 of 9
Download to read offline
87 A GYÓGYTESTNEVELÉS FOGALMA, CÉLJA, FELADATA Notion, aim and duties of adapted PE Simon IstvánI Gombocz János2 INyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, Művészeti és Sport Intézet, Testnevelés Tanszék 2Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszék Összefoglaló A tanuló ifjúság egészségügyi állapotának romlása egyre ijesztőbb mértéket ölt. A helyzetelemzések és megoldási tervek tengerében még mindig elvész a gyer­ mek. A folyamatosan, s valljuk be, sokszor kedvezőtlenül változó társadalmi közeg és társadalmi elvárás, amely magával vonja a tanár-tanítvány, a szülő­ iskola kapcsolat megváltozását, szükségessé teszi a gyógytestnevelés alapjainak újragondolását.lelen írásban az eddig használt gyógytestnevelés, könnyített test­ nevelés, gyógytorna fogalmakat kívánjuk összehasonlítani és újragondolni. Fon­ tosnak tartjuk, hogy megmutassuk azokat a lényeges pontokat, amelyek az emlí­ tett három területet egyértelműen megkülönböztetik egymástól. A célok és fel­ adatok meghatározásával egyértelművé szeretnénk tenni, hogy a gyógytestnevelés az iskolai testnevelés szerves része, alapvető céljainak és feladatainak meghatá­ rozásánál a testnevelés céljait és feladatait mint kiindulási alapot vesszük figye­ lembe. A cikk nem az eddig használt fogalmak, célok, feladatok elvetését szeret­ né elérni, hanem azoknak a mai társadalmi elvárásoknak és társadalmi közegnek megfelelő újraértelmezését. Kulcsszavak: gyógytestnevelés. könnyített testnevelés, fogalom. cél és feladatok. Bevezetés A kórházi gyermekortopédiai, pulmonológiai szakrendeléseken várakozó gyermektömeg, a chipset, kólát fogyasztó fiatalok láttán nem meglepőek a tanulók egészségi állapotáról szóló, nem éppen pozitív jövőképpel kecseg­ tető adatok. A 6-18 éves tanulók közül minden nyolcadik tartáshibás és min­ den nyolcadik scoliosisban szenved. Ugyanezen korosztály (mértékadó fel­ mérések alapján) 2-2,5%-a asztmás (Kádár, 2006), de az allergiásokkal együtt arányuk akár 20% is lehet, valamint a túlsúlyosak, elhízottak aránya is 20-30%. Az egészségügyi és az oktatási minisztérium helyzetelemzések és akciótervek ("Közös kincsünk a gyermek", Nemzeti Népegészségügyi Program, kóla- és cukormentes büfék stb.) sorát dolgozza ki, amelyekben az egészségügyi szűrés és a testedzés fontosságát emelik ki, de az alkalmazha­ tóság, az életszerűség hiányzik belőlük. Tesznek tétova lépéseket (iskolai gyógytestnevelés kismértékű reformja, a tárgyi és személyi feltételek bizto­ sítása törvényi szabályozással), de azok végrehajtását következetesen nem
88 KALOKAGATHIA, 2007. I-2. viszik véghez. Az említett tények érthetővé teszik, hogy miért nő az iskolai könnyített és gyógytestnevelési órákra utalt tanulók száma, valamint hogy felértékelődik a testnevelés és a gyógytestnevelés jelentősége.A kihívásnak csak a korszerű szemlélettel rendelkező testnevelés és gyógytestnevelés tud megfelelni. A testnevelés megújításával összefüggésben, akár a teljesítmény és érté­ kelés (Hamar, 1999.; Makszin, 2005; Oláh és Makszin, 2005; BuoJY és Ka­ tona, 2006), akár a tantárgy-pedagógia (Gombocz, 2005; Szatmári, 2004; Rétsági, 2004; H Ekler, 2005) területén, a jelen kor elvárásait fokozottan figyelembe vevő, a tantárgy szellemiségét megújító publikációk sora jelent meg. A megváltozott társadalmi igényeknek megfelelő szemlélet megjelent a pedagógusképző intézmények tankönyveiben is (Bucsy és Katona, 2006; Makszin, 2002; Prisztóka, 1998). Sajnos a megújulási folyamat csak rész­ ben hatott a gyógytestnevelésre. Az e témakörben írt publikációk inkább a gyógytestnevelés gyakorlatanyagának ismertetésével foglalkoznak (Érdi­ Krausz, 1995; Bencze és mtsai, 1995.; Donáthné, 2004), de a fogalmak, célok, feladatok aktualizálásával nem. A folyamatosan, s valljuk be, sokszor kedvezőtlenül változó társadalmi közeg és társadalmi elvárás, amely magá­ val vonja a tanár-tanítvány, a szülő-iskola kapcsolat megváltozását, szüksé­ gessé teszi a gyógytestnevelés alapjainak újragondolását. Gergely (2000) tett erre lépéseket, de a fogalomnak a törvény oldaláról való megközelítése szerintünk nem adhatja meg a gyógytestnevelés korszerű értelmezését. A gyógytestnevelés az esélyegyenlőséget szolgáló, az egész pedagógiai gya­ korlatban párját ritkító kitűnő megoldás, amelyben maximálisan érvényesül az egyénhez igazodó fejlesztés. Ugyanakkor testnevelési rendszerünknek ezt a kiemelkedő értékét nem ismerik megfelelően még az iskola világában élők sem (Gombocz és Gombocz, 2006). Elmondhatjuk, hogya szülők, a tanárkollégák s gyakran a testnevelési és sportszakmában dolgozók körében is a gyógytestnevelés megítélése nem jelentőségének megfelelő szintű (Si­ mon, 2005), s a gyógytestnevelés és a gyógytorna fogalmának, céljának, feladatának összekeverése egyik gátja lehet a tantárgy fejlődésének. Ezért a fogalmak meghatározásában nem lehet csupán a száraz törvényi meghatáro­ zásokra alapozni, hanem meg kell jelenni benne a mindennapi életnek is. Jelen írásban a fogalmak, célok, feladatok tisztázásához, újragondolásához szeretnénk megtenni az első lépéseket. A gyógytestnevelés fogalma A fogalom meghatározásánál idézhetjük Punyit: "a gyógytestnevelés olyan oktatási-nevelési folyamat, amely a betegségek megelőzésébenés gyógyítá­ sában fejti ki hatását" (Gárdos és Mónus, 1991); valamint Nemessúrit(1965): "A gyógytestnevelés az a tudományág, amely a testnevelés módszereinek
SIMON-GOMBOCZ: A GYÓGYTESTNEVELÉS FOGALMA -----89 felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas"; Gárdos és Mónus (1991) szerint pedig: "A gyógytestnevelés - mint a testnevelés- és sporttudományok egyik ága - rendszerbe foglalja azokat az ismereteket, amelyek az egészségi állapotnak a testnevelés és sport eszközeivel, módsze­ reivei való helyreállítását szolgálják". A fogalom meghatározásakor figye­ lembe kell venni, hogy 1994-ben elindult, s a 169/2000. (lX. 29.) kormány­ rendelettel befejeződő folyamat eredményeként más, előnyösebb tudomány­ ági besorolásba került a sporttudomány, amelynek alapkategóriái (Biróné, 2004): • fizikai aktivitás, • teJjesítménynövelő tevékenységek, • szabadidő-kitöltő tevékenységek, • rehabilitációs és gyógyító mozgásos tevékenységek, • tudatos testgyakorlás, testnevelés, • gyógyító testnevelés, • sportok (prevenciós, egészségmegőrző, rekreációs), • versenysportok. A gyógytestnevelés a sporttudomány alapkategóriája (rehabilitációs és gyógyító mozgásos tevékenységek, gyógyító testnevelés), ezért felhasznál­ ja annak eszközeit, módszereit, tudományos kutatásait. Határtudományként szoros kapcsolatban van az orvostudományokkal s az egészségtudományok­ kal (egészségfejlesztés, egészségnevelés), amelyek eredményeit felhasznál­ ja céljainak és feladatainak elérésében. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a pedagógiával való kapcsolatát sem, amelynek a megváltozott társadalmi környezet (nevelt- nevelő, nevelő-szülő, iskola- szülő kapcsolatok, esély­ egyenlőség felértékelődése) révén minden eddiginél szorosabbá kell válnia. A kiindulásként használt definíciók közül Punyi a pedagógiai jelleget hang­ súlyozza, s nem jelez kapcsolatot a sporttudománnyal. Gárdos és Mónus Nemessúri meghatározását korszerűsítve a gyógyítás helyett az egészségi állapot helyreállítását említve, valamint a gyógytestnevelés pontos helyé­ nek meghatározásával a tudományok rendszerében pontosítja a fogalmat. Sajnos ebből a szinte teljes meghatározásból a nevelési folyamatra való utalás hiányzik, amely pedig fontos eleme a gyógytestnevelésnek. Úgy gon­ doljuk, hogy az eddigi meghatározások értékeit ötvözve, a komplexitást, s a társadalmi elvárásokat figyelembe véve az alábbiakban határozhatjuk meg a gyógytestnevelés definícióját: A gyógytestnevelés olyan oktatási-nevelésifolyamat, amely- mint a sport­ tudomány alapkategóriája - a testnevelés és a sport eszközeit, módszereit felhasználva a betegségek megelőzésében (másodlagos prevenció), az egész­ ségi állapot és a teljesítőképesség minél nagyobb mértékű helyreállításá­ ban fejti ki hatását.
90 KALOKAGATHIA, 2007. l-2. .0' Az eddigiekhez képest új elem a teljesítőképesség megjelenése a megha­ tározásban, amelyet a bevezetőben már említett, a kórházi gyógytorna fo­ galmával való gyakori összekeveredés indokol. Szükséges olyan egyértel­ mű utalást beépíteni a definícióba, amely csak a gyógytestnevelésre jellem­ ző, s azt egyértelműen elkülöníti a gyógytornától. Az indoklás első lépéseként szükséges a gyógytorna fogalmának össze­ vetése a gyógytestnevelés eddig használt fogalmaival. A fizioterápia (physical therapy, physiotherapy, gyógytorna) olyan egészségügyi szolgál­ tatás, ahol cél a maximális mozgásterjedelem és a funkcionális képességek szinten tartása, illetve helyreállitása. A nemzetközi és hazai szakirodalom gyakran használja a mozgásterápia kifejezést is, így annak meghatározása teljessé teszi a fogalom meghatározását. A mozgásterápia tágabb értelem­ ben minden olyan célzott, adagolható, a kórtörténésre pozitívan ható moz­ gásforma, amellyel egészségmegőrző, megelőző, gyógyító, helyreállító ha­ tást gyakorolhatunk az egész szervezetre és az egyes szervek működésére egyaránt. Szűkebb értelemben egyenlő a gyógytornával, amely pontos klini­ kai vizsgálat alapján, meghatározott cél elérése érdekében összeállított moz­ gásanyag, amely adekvátan illeszkedő ingersorozattal hoz létre funkciója­ vulást (Gardi, 1998). A gyógytestnevelés és a gyógytorna meghatározásában is kiemeIt szere­ pet kap az egészség helyreállítása, megőrzése, valamint a másodlagos pre­ venció. Ellenben a gyógytorna végcélként a funkció, illetve a funkcionális képességek javulását, helyreállitását határozza meg. A gyógytestnevelés pedig a funkciók helyreállításán túl a teljesítőképesség, a teljesítmény nö­ velését tartja fontosnak. Ez nem meglepő, mivel a gyógytestnevelésnek a testnevelés speciális fajtájaként szükségszerűen magán kell hordoznia an­ nak főbb vonásait, melyek közt a teljesítménynövelésre való törekvés is sze­ repel. Az indoklás második lépéseként egy egyszerű, hétköznapi példát veszünk. Gyermekünk sportsérülést szenvedett, és megműtötték a térdét. Műtét után r I a megh.atár9:zott idő eltelte után a gyógytornász elkezdi a rehabilitációs r~~ mullLíját.,Aj61 yégz~tt,mu~ka.eredménYeké,ltagYeÍ"I11ek ,ójia,fájdaj~in.és nehézség nélkül tud a hétköznapi életben közlekedni, munkálkodni. A funk­ ció-visszaállítás megtörtént, de ez nem aztjelenti, hogy például a testneve­ lési órákon is a régi módon tud részt venni. Itt kapcsolódik be a gyógytestnevelés mint posztrehabilitációs tevékenység, s segíti gyermekünk teljesítményét, a térd teljesítőképességét a testnevelés és sport eszközeivel, módszereivel helyreállítani. Cél a minél hamarabbi visszatérés a régi osz­ tály-, illetve csapatközösségbe. E példa talán jól illusztrálja, hogy a gyógytorna és a gyógytestnevelés egymásra épülő (nem egymás ellen ható), a különböző testgyakorlatokat felhasználó tevékenység, s ennek jól kell tükröződni a fogalmak szintjén is.
SIMON-GOMBOCZ: A GYÓGYTESTNEVELÉS FOGALMA ------91 Ne feledjük, gyökereik, kezdeti céljaik közösek. Az l. táblázatban az eddi­ gieket összefoglalva, s néhány elemmel kiegészítve mutatjuk be a gyógytestnevelésre és a gyógytornára jellemző azonos és különböző voná­ sokat. 1. táblázat: A gyógytestnevelés és a gyógytorna összehasonlítása Gvó~ytestnevelés GVÓl!vtorna Azonossá;< Egészség helyreállítasa. megőrzése Egészsé!:! helvreállitasa. megőrzese Másodlagos prevenció Másodlagos prevenció KIi/OllfJsé;.: Cél a teJjesitőképesseg helyreállitása Cél a funkció helvreállitása Oktatasi fel adat Egészségügvi fel adat 5-16 fős csoportokban dolgoznak J-5 tos csoportokban dolooznak Enyhébb elváltozások korrekciója Súlyosabb elváltozások korrekciója Altalános és céliránvos izomfeilesztés Céliránvos izomfeilesztés A tárgyalt fogalmakhoz kapcsolódik a testnevelés és a gyógytestnevelés közti átmenetet képviselő könnyített testnevelés, amelynek definiálása szin­ tén szükséges az eddig leírtak alapján. A könnyitett testnevelés olyan testnevelési kategória, amelybe az egész­ ségi állapotváltozásuk miatt ideiglenesen, illetve tartósan csökkent teljesi­ tőképességű tanulók differenciált testedzéssel állitják helyre teljesitőképes­ ségüket, miközben a számukra kontraindikált testgyakorlatokat nem végzik. A fogalommeghatározásból kitűnik, hogy a könnyített testnevelés a test­ nevelési óra része, ellentétben a gyógytestneveléssel, amely annak fajtája. A könnyített testnevelés tulajdonképpen a testnevelésben megvalósított integ­ ráció, ahol ideiglenesen, illetve tartósan egészségi állapotukban kismérték­ ben károsodott gyerekek az egészséges társaikkal együtt végzik a testgya­ korlatokat, a kontraindikált gyakorlatok kivételével. A könnyített testneve­ lésen nem folyik korrekció, ez különbözteti meg legfőképpen a gyógytestneveléstől (2. táblázat). 2. táblázat: A gyógytestnevelés és könnyített testnevelés összehasonlítása GVÓl!vtestneveltis Könnvített testnevelés Azonos,lóg' Egészseg helyreállitása. megőrzése Egészség helyreállitása, megőrzése Másodlagos prevenció Másodlagos prevenció A teliesJlőképesség helvreáll itása A teljesitőképesség helyreállitása Kii/iinfJséz Korrekciós gyakorlatok túlsúlva Kontraindikált uyakorlatok melJőzése Testnevelési órától külön időpontban Testnevelési óra része. avval eg" időben Külön az osztál'társaktól Integráltan az osztálytársakkal
92 KALÜKAGATHIA. 2007. I-2. A gyógytestnevelés célja, feladata Úgy gondoljuk, hogy a gyógytestnevelés fogalmának újragondolása után fontos annak cél- és feladatrendszerét is átvizsgálni. A gyógytestnevelés a testnevelés speciális fajtája, ezért céljainak és feladatainak meghatározásá­ nál a testnevelés céljaiból és feladataiból indulunk ki. A testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktatómunkájának szerves részeként a test­ kultúra eszközeinek - testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékeny­ ségek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek -, valamint a ter­ mészet egészségfej lesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá a tanulók pozitív személyiségének kialakításához (Kerettanterv, 2000). To­ vábbi cél a prevenció, vagyis minden olyan testi-lelki károsodás megelőzé­ se, amely a tanulót az iskolai és a mindennapi tevékenységei során érheti, s ennek érdekében: • a tanulók egészséges testi fejlődésének támogatása, • a kondicionális és koordinációs alapképességek fej lesztése, • a mozgáskészség, mozgásműveltségfejlesztése, • a cselekvésbiztonság fejlesztése, • a mozgási és sportolási, továbbá a versengési és játékigény fejlesztése (Makszin, 2002). Prisztóka (1998) testnevelési célmeghatározása más oldalú megközelí­ tést takar, mely szerint a testnevelés célja az életre szóló testedzés iránti igény kialakítása és megszilárdítása azzal együtt, hogy megtanítsa a tanuló­ kat mindazokra a mozgásos cselekvésformákra (a hozzájuk tartozó elméleti ismeretanyaggal együtt), magatartás- és eljárásmódokra, amelyekkel a sze­ mélyiségük és szervezetük károsodása nélkül egész életükben kielégíthetik ezt az igényt. A 21. század ideálja a testileg-lelkileg nemcsak egészséges, hanem edzett, fejlett alkalmazkodóképességű,tehervállaló, teherbíró auto­ nóm ember. A megfelelő terhelés, fizikai aktivitás nélkül fiataljaink elma­ radnak genetikailag meghatározott esélyeiktől (Frenkl, 1999). A könnyített és gyógytestnevelésen részt vevő tanulók bizonyos mértékig veszítettek esé­ Iyeikből, mivel nem a megszokott, számukra kedves közösségükben és kö­ rülmények között végezhetik tevékenységüket. Sokuk előtt bezárulnak a sportpályák kapui, mivel betegségük miatt nem vehetnek részt aminőségi sportban, s a második sportrendszer (fitnesz, wellness stb.) sem biztosít szá­ mukra megfelelő sportolási lehetőséget. Következésképpen a gyógytestnevelés egyik célja e fiatalok számára a rendszeres testedzés és a minőségi sportba való visszatérés biztosítása. További célja a képességek, a mozgásműveltség fejlesztése, a sportolási igény felkeltése, valamint a szer­ zett vagy veleszületett betegség következtében megváltozott egészségi álla­ pot helyreállításának elősegítése, azaz gyógyítása, rehabilitációja (Gárdos
-----93SIMON-GOMBOCZ: A GYÓGYTESTNEVELÉS FOGALMA és Mónus, 1991). Napjainkban a számítógép, a televízió sportolástól elvonó erejének csak a testedzést szerető, egészséges, minőségi életet kívánó fiatal tud ellenállni. A gyógytestnevelő számára a legnagyobb pedagógiai kihívás, hogy milyen módon tudja elfogadtatni, megszerettetni a rendszeres testedzést azokkal a gyerekekkel, akiknek nagy része fizikailag inaktív. Összegezve a leírt szempontokat: a gyógytestnevelés célja, a testnevelés céljaitfigyelem­ be véve, a megváltozott egészségi állapotú tanulók teljesítőképességénekés egészségi állapotának minél nagyobb mértékben való helyreállítása, a rend­ szeres testedzés megszerettetése, beépítése a mindennapi életbe, aminőségi élet esélyének megteremtése. A célok megvalósítása számos feladatot határoz meg a gyógytestnevelés számára, amelyeket általános és speciális területekre bonthatunk. Az általá­ nos feladatok megegyeznek a nevelés feladataival. A speciális feladatokat a testnevelés feladataival (Báthori, 1981) összhangban, azokat kiegészítve az alábbiakban határozhatjuk meg: l. A szervezet általános, sokoldalú, arányos képzésével az egészségi ál­ lapot, a teljesítőképesség helyreállítása, a testi fejlődés elősegítése: • a szervek, szervrendszerek funkcionális tulajdonságainak, teljesítőké- pességének helyreállítása, fej lesztése; • a veleszületett vagy szerzett elváltozások helyreállítása; • másodlagos prevenció; • az alsó és felső végtagizomzat és a törzsizomzat sokoldalú, arányos erősítése, fej lesztése; • a megváltozott állapotú izomzat célzott erősítése, nyújtása. 2. A motoros képességek fejlesztése: • A kondicionális képességek közül kiemelten az állóképesség és az erő fejlesztése. Az állóképességen belül elsősorban a közép- és hosszú távú ál­ lóképesség, míg az eröfajták közül főként az erő-állóképesség és korlátozott területen a maximális erő fejlesztése. Az eröfejlesztő gyakorlatokat csak tehermentesített helyzetben végeztethetjük az ízületek és a gerinc védelme érdekében. • A helyes, gazdaságos technikai végrehajtás eléréséhez szükséges a ko­ ordinációs képességek fejlesztése, amely alapkövetelmény a gyógytestnevelésben. • A mobilizálás, valamint a kontraktúrák oldása a mozgékonyság, hajlé­ konyság fejlesztésével. 3. Mozgásműveltség fej lesztése: • mozgásjártasságok és készségek kialakítása; • mozgásos cselekvések végrehajtási módjára és alkalmazására vonatko­ zó ismeretek elsajátítása; • a különböző mozgásos cselekvések eredményes, pontos, esztétikus és gazdaságos kivitelezése.
94 KALOKAGATHIA,2007. l-2. 4. Ajáték-, a sportolási igény felkeltése, a rendszeres testedzés megsze­ rettetése, az életmódba való beépítés elősegítése A gyógytestnevelésben részt vevő gyermekek egészségi állapotának és érdeklődésének megfelelő sportág(ak) kiválasztásának elősegítése, mivel ezen gyerekek szükséglete az egész életen át tartó fizikai aktivitás fenntartása 5. A testgyakorlatok és a nevelési tényezők (felnőtt tekintélyi személyek, feladatok, kortárscsoportok) (Bábosik, 1999) segítségéveIgátolja meg a tár­ sadalmi kirekesztettség érzését, segítse elő az egészségtudatos magatartás kialakulását és teremtse meg a minőségi élet esélyének lehetőségét. A gyógytestnevelés feladataiban kiemeIt szerepet kell kapnia az egészségi ál­ lapot és a teljesítőképesség helyreállításának, a rendszeres testedzés meg­ szerettetésének. Összegzés A gyógytestnevelés fogalmának, céljainak és feladatainak újragondolásával segítséget szeretnénk adni a testnevelés, a gyógytestnevelés, a sport terüle­ tén dolgozó, a gyerekek egészséges testi fejlődését szem előtt tartó kollé­ gáknak, hogy az elméleti alapok tisztázása után, azokat a gyakorlatba átül­ tetve hatékonyabban végezhessék munkájukat. Fontosnak tartottuk, hogy megmutassuk azokat lényeges pontokat, amelyek jelzik a hasonlóságot és különbözőséget a könnyített, a gyógytestnevelés és a gyógytoma között. Ezek bemutatása nélkül nem lehet megtenni azokat az első lépéseket, amelyek segítik a gyógytestnevelés fejlődését, megújulását. Ugyanis szükségesnek tartjuk, hogy a folyamatosan változó társadalmi közegnek, elvárásoknak megfeleljen a gyógytestnevelés, amely a viszonylagos esélyegyenlőségmeg­ teremtésének egy nem kellően propagált, szép példája (Gombocz és Gomboez, 2006). Irodalom A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei. 2000. Bp. Bábosik I. (1999): A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 42-43. Báthori B.(1981): Testneveléselmélet és módszertan 1. Tankönyvkiadó, Bp. 45-46. Bencze S-né Bacsó L. és Szászné Sz. I. (1995): Új lehetőségek a gyógytestnevelésben Szarvaspress Bt., Szarvas. Biróné N. E. (2004): Sportpedagógia. Dialóg Campus, Bp.-Pécs. 18-19. Bucsy G-né és Katona Gy. (2006): A rekreáció elmélete és gyakorlata. Digitális tankönyv. Sopron. Donáthné F. B. (2004): Gerincbetegségek gyógytestnevelése iskoláskorban. BESZ Bt., Bp. 11-14. Érdi-Krausz Zs. (1995): Mindenki gyógytestnevelése. FPI, Bp. Frenkl R. (1999): A 21. század spor~ja - biológiai és társadalmi csapdák.
SIMON-GOMBOCZ: A GYÓGYTESTNEVELÉS FOGALMA ------95 lll. Országos Sporttudományi Kongresszus, Bp. Gárdos M. és MónusA. (1991): ҲóٱٲԱ𱹱é. TF. Bp. 29-30. Gardi Zs. (1998): Alapozó gyógytorna elmélet és gyakorlat. Főiskolai jegyzet. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. Gergely Gy. (2000): ҲóٱٲԱ𱹱é, gyógytorna, gyógypedagógia. Új Pedagógiai Szemle, 10. 147-149. Gombocz 1. (2005): A testnevelő az ezredfordulón - egy pedagógiai szerep változása. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus 2003. Konferenciakiadvány. MSTT. 100. Gombocz 1. és Gombocz G. (2006): Esélyegyenlőség, adaptivitás és a modem pedagógiai gyakorlat Magyar Sporttudományi Szemle, 2. 38. Hamar P. (1999): Az ellenőrzés és értékelés korszerű szemlélete a testnevelésben. Új Pedagógiai Szemle, 6. 43-52. H. Ekler J. (2005): Az iskolai testnevelés szerkezeti változásai. (Sport a tanórán és a tanórán kívül.) Kádár 1. (2006): Asztmás gyermekek az iskolában. Magyar Sporttudományi Szemle, 2. 42. Makszin l. (2002): A testnevelés elmélete és módszertana. Dialóg Campus, Bp.­ Pécs. 105-120. Makszin I. (2005): A visszajelentés pedagógiai szerepe a tanulók testnevelésben nyújtott teljesítményeiről. Magyar Sporttudományi Szemle, l. 20-23. Nemessúri M. (1965): ҲóٱٲԱ𱹱é. TK, Bp. Oláh Zs. És Makszin l. (2005): A tanulók viszonyulása a testneveléshez és a testnevelési osztályzatokhoz. Magyar Sporttudományi Szemle, I. 23-26. Prisztóka Gy. (1998): Testneveléselmélet. Dialóg Campus, Bp.-Pécs. 151-155. Rétsági E. (2004): A testnevelés tantárgy-pedagógiája. Dialóg Campus, Bp.-Pécs.­ Simon I. (2005): A gyógytestnevelés megítélésének vizsgálata pedagógus kollégák körében. V. Országos Sporttudományi Kongresszus 2005. Konferenciakiadvány. MSTT. Szatmári Z. (2004): Testnevelő tanárok nevelési stílusainak vizsgálata egy tanulói szerepjáték tükrében. Iskolai Testnevelés és Sport, 21. 14-18.

More Related Content

A gyógytestnevelés fogalma célja feladata

  • 1. 87 A GYÓGYTESTNEVELÉS FOGALMA, CÉLJA, FELADATA Notion, aim and duties of adapted PE Simon IstvánI Gombocz János2 INyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, Művészeti és Sport Intézet, Testnevelés Tanszék 2Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszék Összefoglaló A tanuló ifjúság egészségügyi állapotának romlása egyre ijesztőbb mértéket ölt. A helyzetelemzések és megoldási tervek tengerében még mindig elvész a gyer­ mek. A folyamatosan, s valljuk be, sokszor kedvezőtlenül változó társadalmi közeg és társadalmi elvárás, amely magával vonja a tanár-tanítvány, a szülő­ iskola kapcsolat megváltozását, szükségessé teszi a gyógytestnevelés alapjainak újragondolását.lelen írásban az eddig használt gyógytestnevelés, könnyített test­ nevelés, gyógytorna fogalmakat kívánjuk összehasonlítani és újragondolni. Fon­ tosnak tartjuk, hogy megmutassuk azokat a lényeges pontokat, amelyek az emlí­ tett három területet egyértelműen megkülönböztetik egymástól. A célok és fel­ adatok meghatározásával egyértelművé szeretnénk tenni, hogy a gyógytestnevelés az iskolai testnevelés szerves része, alapvető céljainak és feladatainak meghatá­ rozásánál a testnevelés céljait és feladatait mint kiindulási alapot vesszük figye­ lembe. A cikk nem az eddig használt fogalmak, célok, feladatok elvetését szeret­ né elérni, hanem azoknak a mai társadalmi elvárásoknak és társadalmi közegnek megfelelő újraértelmezését. Kulcsszavak: gyógytestnevelés. könnyített testnevelés, fogalom. cél és feladatok. Bevezetés A kórházi gyermekortopédiai, pulmonológiai szakrendeléseken várakozó gyermektömeg, a chipset, kólát fogyasztó fiatalok láttán nem meglepőek a tanulók egészségi állapotáról szóló, nem éppen pozitív jövőképpel kecseg­ tető adatok. A 6-18 éves tanulók közül minden nyolcadik tartáshibás és min­ den nyolcadik scoliosisban szenved. Ugyanezen korosztály (mértékadó fel­ mérések alapján) 2-2,5%-a asztmás (Kádár, 2006), de az allergiásokkal együtt arányuk akár 20% is lehet, valamint a túlsúlyosak, elhízottak aránya is 20-30%. Az egészségügyi és az oktatási minisztérium helyzetelemzések és akciótervek ("Közös kincsünk a gyermek", Nemzeti Népegészségügyi Program, kóla- és cukormentes büfék stb.) sorát dolgozza ki, amelyekben az egészségügyi szűrés és a testedzés fontosságát emelik ki, de az alkalmazha­ tóság, az életszerűség hiányzik belőlük. Tesznek tétova lépéseket (iskolai gyógytestnevelés kismértékű reformja, a tárgyi és személyi feltételek bizto­ sítása törvényi szabályozással), de azok végrehajtását következetesen nem
  • 2. 88 KALOKAGATHIA, 2007. I-2. viszik véghez. Az említett tények érthetővé teszik, hogy miért nő az iskolai könnyített és gyógytestnevelési órákra utalt tanulók száma, valamint hogy felértékelődik a testnevelés és a gyógytestnevelés jelentősége.A kihívásnak csak a korszerű szemlélettel rendelkező testnevelés és gyógytestnevelés tud megfelelni. A testnevelés megújításával összefüggésben, akár a teljesítmény és érté­ kelés (Hamar, 1999.; Makszin, 2005; Oláh és Makszin, 2005; BuoJY és Ka­ tona, 2006), akár a tantárgy-pedagógia (Gombocz, 2005; Szatmári, 2004; Rétsági, 2004; H Ekler, 2005) területén, a jelen kor elvárásait fokozottan figyelembe vevő, a tantárgy szellemiségét megújító publikációk sora jelent meg. A megváltozott társadalmi igényeknek megfelelő szemlélet megjelent a pedagógusképző intézmények tankönyveiben is (Bucsy és Katona, 2006; Makszin, 2002; Prisztóka, 1998). Sajnos a megújulási folyamat csak rész­ ben hatott a gyógytestnevelésre. Az e témakörben írt publikációk inkább a gyógytestnevelés gyakorlatanyagának ismertetésével foglalkoznak (Érdi­ Krausz, 1995; Bencze és mtsai, 1995.; Donáthné, 2004), de a fogalmak, célok, feladatok aktualizálásával nem. A folyamatosan, s valljuk be, sokszor kedvezőtlenül változó társadalmi közeg és társadalmi elvárás, amely magá­ val vonja a tanár-tanítvány, a szülő-iskola kapcsolat megváltozását, szüksé­ gessé teszi a gyógytestnevelés alapjainak újragondolását. Gergely (2000) tett erre lépéseket, de a fogalomnak a törvény oldaláról való megközelítése szerintünk nem adhatja meg a gyógytestnevelés korszerű értelmezését. A gyógytestnevelés az esélyegyenlőséget szolgáló, az egész pedagógiai gya­ korlatban párját ritkító kitűnő megoldás, amelyben maximálisan érvényesül az egyénhez igazodó fejlesztés. Ugyanakkor testnevelési rendszerünknek ezt a kiemelkedő értékét nem ismerik megfelelően még az iskola világában élők sem (Gombocz és Gombocz, 2006). Elmondhatjuk, hogya szülők, a tanárkollégák s gyakran a testnevelési és sportszakmában dolgozók körében is a gyógytestnevelés megítélése nem jelentőségének megfelelő szintű (Si­ mon, 2005), s a gyógytestnevelés és a gyógytorna fogalmának, céljának, feladatának összekeverése egyik gátja lehet a tantárgy fejlődésének. Ezért a fogalmak meghatározásában nem lehet csupán a száraz törvényi meghatáro­ zásokra alapozni, hanem meg kell jelenni benne a mindennapi életnek is. Jelen írásban a fogalmak, célok, feladatok tisztázásához, újragondolásához szeretnénk megtenni az első lépéseket. A gyógytestnevelés fogalma A fogalom meghatározásánál idézhetjük Punyit: "a gyógytestnevelés olyan oktatási-nevelési folyamat, amely a betegségek megelőzésébenés gyógyítá­ sában fejti ki hatását" (Gárdos és Mónus, 1991); valamint Nemessúrit(1965): "A gyógytestnevelés az a tudományág, amely a testnevelés módszereinek
  • 3. SIMON-GOMBOCZ: A GYÓGYTESTNEVELÉS FOGALMA -----89 felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas"; Gárdos és Mónus (1991) szerint pedig: "A gyógytestnevelés - mint a testnevelés- és sporttudományok egyik ága - rendszerbe foglalja azokat az ismereteket, amelyek az egészségi állapotnak a testnevelés és sport eszközeivel, módsze­ reivei való helyreállítását szolgálják". A fogalom meghatározásakor figye­ lembe kell venni, hogy 1994-ben elindult, s a 169/2000. (lX. 29.) kormány­ rendelettel befejeződő folyamat eredményeként más, előnyösebb tudomány­ ági besorolásba került a sporttudomány, amelynek alapkategóriái (Biróné, 2004): • fizikai aktivitás, • teJjesítménynövelő tevékenységek, • szabadidő-kitöltő tevékenységek, • rehabilitációs és gyógyító mozgásos tevékenységek, • tudatos testgyakorlás, testnevelés, • gyógyító testnevelés, • sportok (prevenciós, egészségmegőrző, rekreációs), • versenysportok. A gyógytestnevelés a sporttudomány alapkategóriája (rehabilitációs és gyógyító mozgásos tevékenységek, gyógyító testnevelés), ezért felhasznál­ ja annak eszközeit, módszereit, tudományos kutatásait. Határtudományként szoros kapcsolatban van az orvostudományokkal s az egészségtudományok­ kal (egészségfejlesztés, egészségnevelés), amelyek eredményeit felhasznál­ ja céljainak és feladatainak elérésében. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a pedagógiával való kapcsolatát sem, amelynek a megváltozott társadalmi környezet (nevelt- nevelő, nevelő-szülő, iskola- szülő kapcsolatok, esély­ egyenlőség felértékelődése) révén minden eddiginél szorosabbá kell válnia. A kiindulásként használt definíciók közül Punyi a pedagógiai jelleget hang­ súlyozza, s nem jelez kapcsolatot a sporttudománnyal. Gárdos és Mónus Nemessúri meghatározását korszerűsítve a gyógyítás helyett az egészségi állapot helyreállítását említve, valamint a gyógytestnevelés pontos helyé­ nek meghatározásával a tudományok rendszerében pontosítja a fogalmat. Sajnos ebből a szinte teljes meghatározásból a nevelési folyamatra való utalás hiányzik, amely pedig fontos eleme a gyógytestnevelésnek. Úgy gon­ doljuk, hogy az eddigi meghatározások értékeit ötvözve, a komplexitást, s a társadalmi elvárásokat figyelembe véve az alábbiakban határozhatjuk meg a gyógytestnevelés definícióját: A gyógytestnevelés olyan oktatási-nevelésifolyamat, amely- mint a sport­ tudomány alapkategóriája - a testnevelés és a sport eszközeit, módszereit felhasználva a betegségek megelőzésében (másodlagos prevenció), az egész­ ségi állapot és a teljesítőképesség minél nagyobb mértékű helyreállításá­ ban fejti ki hatását.
  • 4. 90 KALOKAGATHIA, 2007. l-2. .0' Az eddigiekhez képest új elem a teljesítőképesség megjelenése a megha­ tározásban, amelyet a bevezetőben már említett, a kórházi gyógytorna fo­ galmával való gyakori összekeveredés indokol. Szükséges olyan egyértel­ mű utalást beépíteni a definícióba, amely csak a gyógytestnevelésre jellem­ ző, s azt egyértelműen elkülöníti a gyógytornától. Az indoklás első lépéseként szükséges a gyógytorna fogalmának össze­ vetése a gyógytestnevelés eddig használt fogalmaival. A fizioterápia (physical therapy, physiotherapy, gyógytorna) olyan egészségügyi szolgál­ tatás, ahol cél a maximális mozgásterjedelem és a funkcionális képességek szinten tartása, illetve helyreállitása. A nemzetközi és hazai szakirodalom gyakran használja a mozgásterápia kifejezést is, így annak meghatározása teljessé teszi a fogalom meghatározását. A mozgásterápia tágabb értelem­ ben minden olyan célzott, adagolható, a kórtörténésre pozitívan ható moz­ gásforma, amellyel egészségmegőrző, megelőző, gyógyító, helyreállító ha­ tást gyakorolhatunk az egész szervezetre és az egyes szervek működésére egyaránt. Szűkebb értelemben egyenlő a gyógytornával, amely pontos klini­ kai vizsgálat alapján, meghatározott cél elérése érdekében összeállított moz­ gásanyag, amely adekvátan illeszkedő ingersorozattal hoz létre funkciója­ vulást (Gardi, 1998). A gyógytestnevelés és a gyógytorna meghatározásában is kiemeIt szere­ pet kap az egészség helyreállítása, megőrzése, valamint a másodlagos pre­ venció. Ellenben a gyógytorna végcélként a funkció, illetve a funkcionális képességek javulását, helyreállitását határozza meg. A gyógytestnevelés pedig a funkciók helyreállításán túl a teljesítőképesség, a teljesítmény nö­ velését tartja fontosnak. Ez nem meglepő, mivel a gyógytestnevelésnek a testnevelés speciális fajtájaként szükségszerűen magán kell hordoznia an­ nak főbb vonásait, melyek közt a teljesítménynövelésre való törekvés is sze­ repel. Az indoklás második lépéseként egy egyszerű, hétköznapi példát veszünk. Gyermekünk sportsérülést szenvedett, és megműtötték a térdét. Műtét után r I a megh.atár9:zott idő eltelte után a gyógytornász elkezdi a rehabilitációs r~~ mullLíját.,Aj61 yégz~tt,mu~ka.eredménYeké,ltagYeÍ"I11ek ,ójia,fájdaj~in.és nehézség nélkül tud a hétköznapi életben közlekedni, munkálkodni. A funk­ ció-visszaállítás megtörtént, de ez nem aztjelenti, hogy például a testneve­ lési órákon is a régi módon tud részt venni. Itt kapcsolódik be a gyógytestnevelés mint posztrehabilitációs tevékenység, s segíti gyermekünk teljesítményét, a térd teljesítőképességét a testnevelés és sport eszközeivel, módszereivel helyreállítani. Cél a minél hamarabbi visszatérés a régi osz­ tály-, illetve csapatközösségbe. E példa talán jól illusztrálja, hogy a gyógytorna és a gyógytestnevelés egymásra épülő (nem egymás ellen ható), a különböző testgyakorlatokat felhasználó tevékenység, s ennek jól kell tükröződni a fogalmak szintjén is.
  • 5. SIMON-GOMBOCZ: A GYÓGYTESTNEVELÉS FOGALMA ------91 Ne feledjük, gyökereik, kezdeti céljaik közösek. Az l. táblázatban az eddi­ gieket összefoglalva, s néhány elemmel kiegészítve mutatjuk be a gyógytestnevelésre és a gyógytornára jellemző azonos és különböző voná­ sokat. 1. táblázat: A gyógytestnevelés és a gyógytorna összehasonlítása Gvó~ytestnevelés GVÓl!vtorna Azonossá;< Egészség helyreállítasa. megőrzése Egészsé!:! helvreállitasa. megőrzese Másodlagos prevenció Másodlagos prevenció KIi/OllfJsé;.: Cél a teJjesitőképesseg helyreállitása Cél a funkció helvreállitása Oktatasi fel adat Egészségügvi fel adat 5-16 fős csoportokban dolgoznak J-5 tos csoportokban dolooznak Enyhébb elváltozások korrekciója Súlyosabb elváltozások korrekciója Altalános és céliránvos izomfeilesztés Céliránvos izomfeilesztés A tárgyalt fogalmakhoz kapcsolódik a testnevelés és a gyógytestnevelés közti átmenetet képviselő könnyített testnevelés, amelynek definiálása szin­ tén szükséges az eddig leírtak alapján. A könnyitett testnevelés olyan testnevelési kategória, amelybe az egész­ ségi állapotváltozásuk miatt ideiglenesen, illetve tartósan csökkent teljesi­ tőképességű tanulók differenciált testedzéssel állitják helyre teljesitőképes­ ségüket, miközben a számukra kontraindikált testgyakorlatokat nem végzik. A fogalommeghatározásból kitűnik, hogy a könnyített testnevelés a test­ nevelési óra része, ellentétben a gyógytestneveléssel, amely annak fajtája. A könnyített testnevelés tulajdonképpen a testnevelésben megvalósított integ­ ráció, ahol ideiglenesen, illetve tartósan egészségi állapotukban kismérték­ ben károsodott gyerekek az egészséges társaikkal együtt végzik a testgya­ korlatokat, a kontraindikált gyakorlatok kivételével. A könnyített testneve­ lésen nem folyik korrekció, ez különbözteti meg legfőképpen a gyógytestneveléstől (2. táblázat). 2. táblázat: A gyógytestnevelés és könnyített testnevelés összehasonlítása GVÓl!vtestneveltis Könnvített testnevelés Azonos,lóg' Egészseg helyreállitása. megőrzése Egészség helyreállitása, megőrzése Másodlagos prevenció Másodlagos prevenció A teliesJlőképesség helvreáll itása A teljesitőképesség helyreállitása Kii/iinfJséz Korrekciós gyakorlatok túlsúlva Kontraindikált uyakorlatok melJőzése Testnevelési órától külön időpontban Testnevelési óra része. avval eg" időben Külön az osztál'társaktól Integráltan az osztálytársakkal
  • 6. 92 KALÜKAGATHIA. 2007. I-2. A gyógytestnevelés célja, feladata Úgy gondoljuk, hogy a gyógytestnevelés fogalmának újragondolása után fontos annak cél- és feladatrendszerét is átvizsgálni. A gyógytestnevelés a testnevelés speciális fajtája, ezért céljainak és feladatainak meghatározásá­ nál a testnevelés céljaiból és feladataiból indulunk ki. A testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktatómunkájának szerves részeként a test­ kultúra eszközeinek - testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékeny­ ségek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek -, valamint a ter­ mészet egészségfej lesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá a tanulók pozitív személyiségének kialakításához (Kerettanterv, 2000). To­ vábbi cél a prevenció, vagyis minden olyan testi-lelki károsodás megelőzé­ se, amely a tanulót az iskolai és a mindennapi tevékenységei során érheti, s ennek érdekében: • a tanulók egészséges testi fejlődésének támogatása, • a kondicionális és koordinációs alapképességek fej lesztése, • a mozgáskészség, mozgásműveltségfejlesztése, • a cselekvésbiztonság fejlesztése, • a mozgási és sportolási, továbbá a versengési és játékigény fejlesztése (Makszin, 2002). Prisztóka (1998) testnevelési célmeghatározása más oldalú megközelí­ tést takar, mely szerint a testnevelés célja az életre szóló testedzés iránti igény kialakítása és megszilárdítása azzal együtt, hogy megtanítsa a tanuló­ kat mindazokra a mozgásos cselekvésformákra (a hozzájuk tartozó elméleti ismeretanyaggal együtt), magatartás- és eljárásmódokra, amelyekkel a sze­ mélyiségük és szervezetük károsodása nélkül egész életükben kielégíthetik ezt az igényt. A 21. század ideálja a testileg-lelkileg nemcsak egészséges, hanem edzett, fejlett alkalmazkodóképességű,tehervállaló, teherbíró auto­ nóm ember. A megfelelő terhelés, fizikai aktivitás nélkül fiataljaink elma­ radnak genetikailag meghatározott esélyeiktől (Frenkl, 1999). A könnyített és gyógytestnevelésen részt vevő tanulók bizonyos mértékig veszítettek esé­ Iyeikből, mivel nem a megszokott, számukra kedves közösségükben és kö­ rülmények között végezhetik tevékenységüket. Sokuk előtt bezárulnak a sportpályák kapui, mivel betegségük miatt nem vehetnek részt aminőségi sportban, s a második sportrendszer (fitnesz, wellness stb.) sem biztosít szá­ mukra megfelelő sportolási lehetőséget. Következésképpen a gyógytestnevelés egyik célja e fiatalok számára a rendszeres testedzés és a minőségi sportba való visszatérés biztosítása. További célja a képességek, a mozgásműveltség fejlesztése, a sportolási igény felkeltése, valamint a szer­ zett vagy veleszületett betegség következtében megváltozott egészségi álla­ pot helyreállításának elősegítése, azaz gyógyítása, rehabilitációja (Gárdos
  • 7. -----93SIMON-GOMBOCZ: A GYÓGYTESTNEVELÉS FOGALMA és Mónus, 1991). Napjainkban a számítógép, a televízió sportolástól elvonó erejének csak a testedzést szerető, egészséges, minőségi életet kívánó fiatal tud ellenállni. A gyógytestnevelő számára a legnagyobb pedagógiai kihívás, hogy milyen módon tudja elfogadtatni, megszerettetni a rendszeres testedzést azokkal a gyerekekkel, akiknek nagy része fizikailag inaktív. Összegezve a leírt szempontokat: a gyógytestnevelés célja, a testnevelés céljaitfigyelem­ be véve, a megváltozott egészségi állapotú tanulók teljesítőképességénekés egészségi állapotának minél nagyobb mértékben való helyreállítása, a rend­ szeres testedzés megszerettetése, beépítése a mindennapi életbe, aminőségi élet esélyének megteremtése. A célok megvalósítása számos feladatot határoz meg a gyógytestnevelés számára, amelyeket általános és speciális területekre bonthatunk. Az általá­ nos feladatok megegyeznek a nevelés feladataival. A speciális feladatokat a testnevelés feladataival (Báthori, 1981) összhangban, azokat kiegészítve az alábbiakban határozhatjuk meg: l. A szervezet általános, sokoldalú, arányos képzésével az egészségi ál­ lapot, a teljesítőképesség helyreállítása, a testi fejlődés elősegítése: • a szervek, szervrendszerek funkcionális tulajdonságainak, teljesítőké- pességének helyreállítása, fej lesztése; • a veleszületett vagy szerzett elváltozások helyreállítása; • másodlagos prevenció; • az alsó és felső végtagizomzat és a törzsizomzat sokoldalú, arányos erősítése, fej lesztése; • a megváltozott állapotú izomzat célzott erősítése, nyújtása. 2. A motoros képességek fejlesztése: • A kondicionális képességek közül kiemelten az állóképesség és az erő fejlesztése. Az állóképességen belül elsősorban a közép- és hosszú távú ál­ lóképesség, míg az eröfajták közül főként az erő-állóképesség és korlátozott területen a maximális erő fejlesztése. Az eröfejlesztő gyakorlatokat csak tehermentesített helyzetben végeztethetjük az ízületek és a gerinc védelme érdekében. • A helyes, gazdaságos technikai végrehajtás eléréséhez szükséges a ko­ ordinációs képességek fejlesztése, amely alapkövetelmény a gyógytestnevelésben. • A mobilizálás, valamint a kontraktúrák oldása a mozgékonyság, hajlé­ konyság fejlesztésével. 3. Mozgásműveltség fej lesztése: • mozgásjártasságok és készségek kialakítása; • mozgásos cselekvések végrehajtási módjára és alkalmazására vonatko­ zó ismeretek elsajátítása; • a különböző mozgásos cselekvések eredményes, pontos, esztétikus és gazdaságos kivitelezése.
  • 8. 94 KALOKAGATHIA,2007. l-2. 4. Ajáték-, a sportolási igény felkeltése, a rendszeres testedzés megsze­ rettetése, az életmódba való beépítés elősegítése A gyógytestnevelésben részt vevő gyermekek egészségi állapotának és érdeklődésének megfelelő sportág(ak) kiválasztásának elősegítése, mivel ezen gyerekek szükséglete az egész életen át tartó fizikai aktivitás fenntartása 5. A testgyakorlatok és a nevelési tényezők (felnőtt tekintélyi személyek, feladatok, kortárscsoportok) (Bábosik, 1999) segítségéveIgátolja meg a tár­ sadalmi kirekesztettség érzését, segítse elő az egészségtudatos magatartás kialakulását és teremtse meg a minőségi élet esélyének lehetőségét. A gyógytestnevelés feladataiban kiemeIt szerepet kell kapnia az egészségi ál­ lapot és a teljesítőképesség helyreállításának, a rendszeres testedzés meg­ szerettetésének. Összegzés A gyógytestnevelés fogalmának, céljainak és feladatainak újragondolásával segítséget szeretnénk adni a testnevelés, a gyógytestnevelés, a sport terüle­ tén dolgozó, a gyerekek egészséges testi fejlődését szem előtt tartó kollé­ gáknak, hogy az elméleti alapok tisztázása után, azokat a gyakorlatba átül­ tetve hatékonyabban végezhessék munkájukat. Fontosnak tartottuk, hogy megmutassuk azokat lényeges pontokat, amelyek jelzik a hasonlóságot és különbözőséget a könnyített, a gyógytestnevelés és a gyógytoma között. Ezek bemutatása nélkül nem lehet megtenni azokat az első lépéseket, amelyek segítik a gyógytestnevelés fejlődését, megújulását. Ugyanis szükségesnek tartjuk, hogy a folyamatosan változó társadalmi közegnek, elvárásoknak megfeleljen a gyógytestnevelés, amely a viszonylagos esélyegyenlőségmeg­ teremtésének egy nem kellően propagált, szép példája (Gombocz és Gomboez, 2006). Irodalom A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei. 2000. Bp. Bábosik I. (1999): A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 42-43. Báthori B.(1981): Testneveléselmélet és módszertan 1. Tankönyvkiadó, Bp. 45-46. Bencze S-né Bacsó L. és Szászné Sz. I. (1995): Új lehetőségek a gyógytestnevelésben Szarvaspress Bt., Szarvas. Biróné N. E. (2004): Sportpedagógia. Dialóg Campus, Bp.-Pécs. 18-19. Bucsy G-né és Katona Gy. (2006): A rekreáció elmélete és gyakorlata. Digitális tankönyv. Sopron. Donáthné F. B. (2004): Gerincbetegségek gyógytestnevelése iskoláskorban. BESZ Bt., Bp. 11-14. Érdi-Krausz Zs. (1995): Mindenki gyógytestnevelése. FPI, Bp. Frenkl R. (1999): A 21. század spor~ja - biológiai és társadalmi csapdák.
  • 9. SIMON-GOMBOCZ: A GYÓGYTESTNEVELÉS FOGALMA ------95 lll. Országos Sporttudományi Kongresszus, Bp. Gárdos M. és MónusA. (1991): ҲóٱٲԱ𱹱é. TF. Bp. 29-30. Gardi Zs. (1998): Alapozó gyógytorna elmélet és gyakorlat. Főiskolai jegyzet. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. Gergely Gy. (2000): ҲóٱٲԱ𱹱é, gyógytorna, gyógypedagógia. Új Pedagógiai Szemle, 10. 147-149. Gombocz 1. (2005): A testnevelő az ezredfordulón - egy pedagógiai szerep változása. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus 2003. Konferenciakiadvány. MSTT. 100. Gombocz 1. és Gombocz G. (2006): Esélyegyenlőség, adaptivitás és a modem pedagógiai gyakorlat Magyar Sporttudományi Szemle, 2. 38. Hamar P. (1999): Az ellenőrzés és értékelés korszerű szemlélete a testnevelésben. Új Pedagógiai Szemle, 6. 43-52. H. Ekler J. (2005): Az iskolai testnevelés szerkezeti változásai. (Sport a tanórán és a tanórán kívül.) Kádár 1. (2006): Asztmás gyermekek az iskolában. Magyar Sporttudományi Szemle, 2. 42. Makszin l. (2002): A testnevelés elmélete és módszertana. Dialóg Campus, Bp.­ Pécs. 105-120. Makszin I. (2005): A visszajelentés pedagógiai szerepe a tanulók testnevelésben nyújtott teljesítményeiről. Magyar Sporttudományi Szemle, l. 20-23. Nemessúri M. (1965): ҲóٱٲԱ𱹱é. TK, Bp. Oláh Zs. És Makszin l. (2005): A tanulók viszonyulása a testneveléshez és a testnevelési osztályzatokhoz. Magyar Sporttudományi Szemle, I. 23-26. Prisztóka Gy. (1998): Testneveléselmélet. Dialóg Campus, Bp.-Pécs. 151-155. Rétsági E. (2004): A testnevelés tantárgy-pedagógiája. Dialóg Campus, Bp.-Pécs.­ Simon I. (2005): A gyógytestnevelés megítélésének vizsgálata pedagógus kollégák körében. V. Országos Sporttudományi Kongresszus 2005. Konferenciakiadvány. MSTT. Szatmári Z. (2004): Testnevelő tanárok nevelési stílusainak vizsgálata egy tanulói szerepjáték tükrében. Iskolai Testnevelés és Sport, 21. 14-18.