A kiégést befolyásoló tényezők vizsgálata az iskolában
1 of 14
Download to read offline
More Related Content
A kiégést befolyásoló tényezők vizsgálata az iskolában
1. A kiégést befolyásoló tényezők
vizsgálata az iskolában
Dr. Balázs László
Dunaújvárosi Egyetem
A Kommunikációs Nevelésért Egyesület
2. Előzmények
• Magyar lelkiállapot az ezredforduló
után
(Kopp Mária, Skrabski Árpád)
• Érzelmi intelligencia és szervezeti
kultúra kapcsolatának vizsgálata az
iskolában.
(Balázs 2013., 2014.)
• A pedagógusok lelki állóképessége
(Balázs–Szalay 2016)
• Szalutogén oktatásról
(Balázs–Szalay 2016)
3. Rendszerszemlélet
1) A tanárok hatása közvetlen és radikális a hallgatókra, diákokra.
• McKinsey & Company: az iskoláztatás minőségét leginkább meghatározó
„tényező” a tanár.
• A nemzetközi kutatások eredményeinek tükrében bátran kijelenthető az is,
hogy kevésbé számít az, hogy mit tanít a tanár, sokkal fontosabb az, hogy azt
hogyan teszi (Juhász 2015: 131).
2) A tanárok lelkiállapotát meghatározó tényezők jelentőssége nő
6. A szervezeti kultúra és a kiégés kapcsolata I.
• Jackson és Fusilier (1996) a munkahelyi (szociális) támogatás csökkentheti az egyén
egészségügyi költségeit (stressz).
• Pico (2006) Munkahelyi kiégés és elégedettség összefüggése – munkahelyi környezet
hatása a mentális egészségre.
• Crosbie (2007) a vezetés szerepét hangsúlyozza: a konfliktusmegoldás befolyásolja a
munkavállalók munkahelyi elkötelezettségét, így a szervezeti kultúra egyensúlyának
fenntartására gyakorol hatást - kiégés megelőzésének eszköze.
• Heyer (1982) rugalmas menedzser és strukturálatlan munkarend; Anderson és Pulich
(2001) megfelelő munkakör tervezést, folyamatos kommunikáció, csapatépítést
• Moghadam (2008) kimutatta, hogy a munkavállalók kiégése a szervezeti egészségről is
árulkodik, megjósolja annak alakulását.
7. A szervezeti kultúra és a kiégés kapcsolata II.
• Tsang (2010) a szervezeti kultúrával kapcsolatos dimenziókat elemzi – célorientáció,
szervezeti elkötelezettség, munkamotiváció.
• Zhang és Liu (2003) a szervezeti kultúra és a munkahelyi kiégés kapcsolatát
tanulmányozták: az utóbbinak az előbbre gyakorolt hatását. Hangsúlyozták a munkahelyi
elégedettség jelentőségét. A munkavállalók teljesítményének és elégedettségének
csökkenése akkor tapasztalható, ha az alkalmazottaknál megjelent a kiégés szindróma.
• Haghani, Bahrami és Sarkhosh (2012) – azonosított olyan kultúratípusokat (misszió,
vállalkozó), melyek negatívan befolyásolják a kiégés megjelenését.
• A férfiak és a középiskolai végzettséggel rendelkezők hajlamosabbak a kiégésre mint a női
alkalmazottak.
8. Vizsgálat
Cél
• Kiégést befolyásoló szervezeti kultúra tényezők
azonosítása.
Módszer
• Kultúradimenziók kérőív
• Kiégés kérdőív
Minta
• 1 felsőoktatási intézmény (N=153)
• 5 közoktatási intézmény (N=117)
Vizsgálatok
• Korreláció elemzés
• Regresszió analízis
12. Lelki
szint
Érzelmi
szint
Testi
szint
Szociális
szint
Stresszre és kiégésre való
fogékonyság
Célorientált Pearson Correlation ,222*
,223*
,192*
,173 ,321**
Sig. (2-tailed) ,017 ,010 ,025 ,057 ,001
N 115 131 136 121 112
Szervezettel való
azonosulás
Pearson Correlation -,148 -,049 -,179*
,016 -,081
Sig. (2-tailed) ,120 ,587 ,043 ,866 ,400
N 112 124 129 117 109
Kapcsolatorientáci
ó
Pearson Correlation ,236*
,289**
,116 ,241**
,273**
Sig. (2-tailed) ,012 ,001 ,182 ,008 ,004
N 113 128 133 119 110
Belső függés Pearson Correlation ,253**
,216*
,060 ,081 ,237*
Sig. (2-tailed) ,007 ,014 ,491 ,379 ,012
N 114 129 134 120 111
Erős kontroll Pearson Correlation ,131 ,200*
,046 ,058 ,137
Sig. (2-tailed) ,166 ,024 ,597 ,532 ,151
N 114 128 133 119 111
Rövid távú idői
orientáció
Pearson Correlation -,176 -,351**
-,383**
-,274**
-,350**
Sig. (2-tailed) ,061 ,000 ,000 ,003 ,000
N 114 128 133 119 111
13. Regresszióanalízis
H: A szervezeti kultúra (független
változó) hatással van a kiégés
szindrómára (függő változó) való
fogékonyságre.
Belső függés/függetlenség
Lelki stressz
27% (r2)
Érzelmi stressz
26% (r2)
Testi stressz
18% (r2)
Kapcsolat/feladat orientáció
Alkalmazkodás
27% (r2)
Szociális stressz
18% (r2)
Szervezettel való azonosulás
Rövid/hosszú távú időorientáció
-,205
,278
,386
,257
,271
-,257
,321
,262
-,199
,239
,343,237
14. Összegzés
• Azonosítható közvetlen hatásmechanizmus a
vizsgált konstruktumok között.
• A reziliencia kialakítása/fejlesztése CSAK
rendszerszemlélettel valósítható meg.
• Bioszisztémikus megközelítés
• Környezet tudatosítása