3. A napóra a legősibb időmérő eszköz, amelynek elve azon a megfigyelésen alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza és iránya a Nap állása szerint alakul. Az idő mérésének kérdése egyidős a csillagászattal. Minden ókori kultúrkörben fellelhető a napnak 12, illetve 24 részre való felosztása. Az első időmérők az egyenletesnek hitt Nap járását használták fel arra, hogy a nap kisebb elosztását mérjék.
6. Története A napóra története egészen az ókorba nyúlik vissza, amikor még az ember számára ez volt a legpontosabb időmérő eszköz hosszú-hosszú évszázadokon át. A napóra eredete a Kr. e. 5. évezredre vezethető vissza. A legősibb napóra az úgynevezett gnómon: ez egy függőleges tengelyű bot, vessző vagy obeliszk, amely az árnyékát egy vízszintes felületre veti. A napóra kétségkívül az első időmérő eszköz volt. Elengedhetetlenül fontos azonban, hogy időmérő csillagászati eszköznek is tekintsük, ezért készítőjének csillagászati ismeretekkel is kell rendelkeznie.
8. Működésüknél az időmérés alapjául nappal a Nap mozgásának vetülete szolgált és szolgál ma is. Ezek a napórák a mindenkori helyi időt mutatták
9. Árnyékvető Gnómon - ez egy vízszintes síkon álló függőleges pálca vagy rúd, esetleg oszlop.
10. Számlap Az árnyékvető által vetett árnyék végigvonul a számlapon és sorra érinti az órajeleket, ezek segítségével olvashatjuk le a napóráról az időt.
