ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

A nemzeti érzés a kommunista diskurzusban: 1956 és Trianon

•Download as PPT, PDF•
•
Lajos Somogyvári
Lajos Somogyvári

Trianon után: határon innen és túl Pannon Egyetem MFTK 2020. november 20.

1 of 14
Download to read offline
A nemzeti érzés a kommunista diskurzusban: 1956 és Trianon Somogyvári Lajos Pannon Egyetem MFTK Tanárképző Központ somogyvari.lajos@mftk.uni-pannon.hu www.uni-pannon.hu Trianon-konferencia, 2020 2020. november 20.
Az előadás szerkezete • Problémafelvetés • A kutatás keretei: Célok, források és időhatárok • Módszertan • Diskurzuselemzés • Befejezés • Szakirodalom MSZMP KB APO, 1959 (Társadalmi Szemle)
Problémafelvetés • Nemzet és párt problematikus viszonya: a politikai nyelvben szétválasztódott az ötvenes években (Pető, 2020) • A nemzeti érzéssel nem tudott mit kezdeni a rendszer (internacionalizmus, SZU), ami így problémaként jelentkezett • Elfojtott érzések felszínre kerülése 1956-ban – Trianon újra tematizálódik, foglalkozni kell vele • Interpretáció: ellenforradalom és nacionalizmus megoldási lehetőség: „jó” és „rossz” hazafiság (ideológia és osztályhelyzet általi meghatározottság), nemzeti érzés kétfajta értelmezése • Kiút: küzdelem a nacionalista „métely”, „eltévelyedés” ellen • Pedagógiai kontextusban jelentkezik a kérdés – ideológiai/világnézeti (át)nevelés, felvilágosítás (tanárok szerepe, tanári nyelv, nevelők nevelése, l. Marx, 1973)
A kutatás keretei Cél: Az elfojtott majd felszínre került Trianon-problematika elemzése a kommunista diskurzusokban, a nemzettel kapcsolatos gondolatok tágabb kontextusában Legitimációs deficit – Rákosi – Kádár (Nagy?) – vö. Románia Források: - Nyilvánosságnak szánt (publicisztika) és - belső diskurzusok (pártdokumentumok) Időhatárok: 1956 – 1959 – a korai kádárizmust, a hatalom megszilárdítását folyamatosan végigkíséri 1956-1957: értelmezés, keretezés, ideológia meghatározása vs. 1956 1958: népi írók, művelődéspolitika 1959: Tézisek, kongresszus (1960-as évek eleje: Molnár Erik-vita)
Módszertan Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai (2003) Konstruktivista fordulat: Szereplők, konfliktusok, rendszerek és elméletek helyett: Hogyan jön létre a politika „jelentéses valósága”? Achim Landwehr: Historische Diskursanalyse (2008) 1. Egy-egy tematikus összefüggésen keresztül a történeti valóság konstrukció jellegének (diskurzusok) feltárása 2. Korpusz meghatározása 3. Keletkezési kontextus 4. Azon kijelentések, megállapítások feltárása, amik a, rendszeresen ismétlődnek b, funkcionális szerepük van (kijelentések és diskurzus – strukturáló és strukturált viszony) Történeti-társadalmi valóság létrejötte: kijelentések, érvelések kiemelése, elhagyása
A kiindulópont: Gerő Ernő Moszkvában értékel (1956. november 28.) • Kinek szól? • A magyarországi események kérdéséhez - okok keresése - önmentegetés • „Burzsoá nacionalizmus és sovinizmus áradata” - „Alapja (…) Trianon volt” – irredentizmus, „ilyesmi nem volt és nincsen egyetlen más népi demokratikus országban sem” - „A szovjet hadsereg úgy szabadította fel Mo-ot, hogy Nagy- Magyarország ismét visszaalakult trianoni Magyarországgá.” - Nemzeti érzés megsértése, SZU-val való kapcsolat – ezt „rendkívüli mértékben kiélezte Trianon kérdése” - „a párt vezetése nem számolt eléggé a jogos nemzeti érzéssel” (!)
Hangulatjelentések 1957-ből Az oktatás területén IX. Kerületi Tanács VB, 1957. 09. 10. A kerület oktatási helyzete XV. Kerületi Tanács tanácsülései, 1957. 01. 31. Beszámoló a VB munkájáról V. kerületi pedagóguscsoport taggyűlése, 1957. július 25.
Hangulatjelentések 1957-ből MSZMP BPAPO • Vélemények 1957 januárjából: „Magyar gyermekekkel kár megtaníttatni azt, hogy „Ukrán” Kárpátok.” „Trianonért a Szovjetuniót tartják hibásnak.” (!) • Pártnapok kérdései: „Erdély és Felvidék visszakövetelése miért nacionalizmus, amikor ezek mindig magyar területek voltak (…) Lenin annakidején igazságtalannak tartotta a trianoni békeszerződést, mégis 1945. után az SZKP a magyar határokat az ismert szerint állapította meg.” (1957. június) • Csoportos beszélgetések (1957. december) MSZMP BP APO, Információs jelentés, 1957. december 2.
Publicisztika Ugyanaz az üzenet, differenciáltan - Most már lehet beszélni Trianonról - Két Trianon-elmélet (Párizs prizmáján keresztül) 1. Belpolitikai Szemle cikksorozata: Még egyszer a határkérdésről, Trianon és Párizs – az agitáció fehér foltja 2. Marosán György beszédei A győri pártnapon (1957. 02. 01.) Ausztria Kommunista Pártjának (1957. 03. 28.)
Megoldás a problémára • burzsoá gondolkodásmód gyökerei • Duna menti népek összefogásának történeti hagyománya • Ady, József Attila • proletár internacionalizmus Népszava, 1958. 03. 30.
A címerkérdés Magyarország, 1957.05.08. Kanadai Magyar Munkás, 1957.02.07.
Tabi Állami Gimnázium ٳá
Befejezés • 1920 és 1945-1947 összekapcsolása • A SZU szerepének visszavetítése • Felelősségkeresés • A pedagógusok és a nevelés eszköz-jellege (voluntarizmus) • További kutatási lehetőségek
Irodalomjegyzék Elsődleges források: BFL, XXIII.209.a.2 / 8. kisdoboz IX. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1957.09.10. BFL, XXIII.215.a.1 / 34. kötet XV. Kerületi Tanács tanácsülései. 1957.01.31. BFL, XXXV. 1.c 5., 7., 9. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.01.02- 1958.01.09. MNL OL 288 f./33/1959/1.ő. e. MSZMP KB TKO. A román-magyar kapcsolatok néhány problémája. 1959.06.19. Tabi Állami Gimnázium ٳá, Az egyházi szimbólumok eltávolítása. 1957.08.23. A burzsoá nacionalizmusról és a szocialista hazafiságról. Társadalmi Szemle, 1959/8-9. 11-39. Baktai Ferenc (1958): Még egyszer a határkérdésről. Belpolitikai Szemle. 5. 28-33. Beszéljünk a határokról. Népszava, 1958.03.30. Erdős Jenő (1957): A magyar nemzeti lobogó és a Kossuth címer. Kanadai Magyar Munkás, 1957.02.07. Gerő Ernő (1956): A magyarországi események kérdéséhez. Közli: Baráth Magdolna, Múltunk, 1999/1, 138-169. Kassai Géza (1958): Trianon és Párizs I-II. Belpolitikai Szemle. 7., 8. 33-40., 29-38. Marosán György (1957a): A győri pártnapon. Kisalföld, 1957.02.01. Marosán György (1957b): Ausztria Kommunista Pártjának. Népszabadság, 1957.03.28. Marx Károly (1973): Tézisek Feuerbachról. Létünk, 2-3, 123-126. Vadász Elemér (1957): A magyar címer kérdéséhez. Magyarország, 1957.05.08. Másodlagos szakirodalom: Landwehr, Achim (2008): Historische Diskursanalyse. Campus Verlag, Frankfurt/Main. Pető Andrea (2020): Árnyékban. Jaffa, Budapest. Szabó Márton (2003): A diszkurzív politikatudomány alapjai. L’Harmattan, Budapest.

More Related Content

A nemzeti érzés a kommunista diskurzusban: 1956 és Trianon

  • 1. A nemzeti érzés a kommunista diskurzusban: 1956 és Trianon Somogyvári Lajos Pannon Egyetem MFTK Tanárképző Központ somogyvari.lajos@mftk.uni-pannon.hu www.uni-pannon.hu Trianon-konferencia, 2020 2020. november 20.
  • 2. Az előadás szerkezete • Problémafelvetés • A kutatás keretei: Célok, források és időhatárok • Módszertan • Diskurzuselemzés • Befejezés • Szakirodalom MSZMP KB APO, 1959 (Társadalmi Szemle)
  • 3. Problémafelvetés • Nemzet és párt problematikus viszonya: a politikai nyelvben szétválasztódott az ötvenes években (Pető, 2020) • A nemzeti érzéssel nem tudott mit kezdeni a rendszer (internacionalizmus, SZU), ami így problémaként jelentkezett • Elfojtott érzések felszínre kerülése 1956-ban – Trianon újra tematizálódik, foglalkozni kell vele • Interpretáció: ellenforradalom és nacionalizmus megoldási lehetőség: „jó” és „rossz” hazafiság (ideológia és osztályhelyzet általi meghatározottság), nemzeti érzés kétfajta értelmezése • Kiút: küzdelem a nacionalista „métely”, „eltévelyedés” ellen • Pedagógiai kontextusban jelentkezik a kérdés – ideológiai/világnézeti (át)nevelés, felvilágosítás (tanárok szerepe, tanári nyelv, nevelők nevelése, l. Marx, 1973)
  • 4. A kutatás keretei Cél: Az elfojtott majd felszínre került Trianon-problematika elemzése a kommunista diskurzusokban, a nemzettel kapcsolatos gondolatok tágabb kontextusában Legitimációs deficit – Rákosi – Kádár (Nagy?) – vö. Románia Források: - Nyilvánosságnak szánt (publicisztika) és - belső diskurzusok (pártdokumentumok) Időhatárok: 1956 – 1959 – a korai kádárizmust, a hatalom megszilárdítását folyamatosan végigkíséri 1956-1957: értelmezés, keretezés, ideológia meghatározása vs. 1956 1958: népi írók, művelődéspolitika 1959: Tézisek, kongresszus (1960-as évek eleje: Molnár Erik-vita)
  • 5. Módszertan Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai (2003) Konstruktivista fordulat: Szereplők, konfliktusok, rendszerek és elméletek helyett: Hogyan jön létre a politika „jelentéses valósága”? Achim Landwehr: Historische Diskursanalyse (2008) 1. Egy-egy tematikus összefüggésen keresztül a történeti valóság konstrukció jellegének (diskurzusok) feltárása 2. Korpusz meghatározása 3. Keletkezési kontextus 4. Azon kijelentések, megállapítások feltárása, amik a, rendszeresen ismétlődnek b, funkcionális szerepük van (kijelentések és diskurzus – strukturáló és strukturált viszony) Történeti-társadalmi valóság létrejötte: kijelentések, érvelések kiemelése, elhagyása
  • 6. A kiindulópont: Gerő Ernő Moszkvában értékel (1956. november 28.) • Kinek szól? • A magyarországi események kérdéséhez - okok keresése - önmentegetés • „Burzsoá nacionalizmus és sovinizmus áradata” - „Alapja (…) Trianon volt” – irredentizmus, „ilyesmi nem volt és nincsen egyetlen más népi demokratikus országban sem” - „A szovjet hadsereg úgy szabadította fel Mo-ot, hogy Nagy- Magyarország ismét visszaalakult trianoni Magyarországgá.” - Nemzeti érzés megsértése, SZU-val való kapcsolat – ezt „rendkívüli mértékben kiélezte Trianon kérdése” - „a párt vezetése nem számolt eléggé a jogos nemzeti érzéssel” (!)
  • 7. Hangulatjelentések 1957-ből Az oktatás területén IX. Kerületi Tanács VB, 1957. 09. 10. A kerület oktatási helyzete XV. Kerületi Tanács tanácsülései, 1957. 01. 31. Beszámoló a VB munkájáról V. kerületi pedagóguscsoport taggyűlése, 1957. július 25.
  • 8. Hangulatjelentések 1957-ből MSZMP BPAPO • Vélemények 1957 januárjából: „Magyar gyermekekkel kár megtaníttatni azt, hogy „Ukrán” Kárpátok.” „Trianonért a Szovjetuniót tartják hibásnak.” (!) • Pártnapok kérdései: „Erdély és Felvidék visszakövetelése miért nacionalizmus, amikor ezek mindig magyar területek voltak (…) Lenin annakidején igazságtalannak tartotta a trianoni békeszerződést, mégis 1945. után az SZKP a magyar határokat az ismert szerint állapította meg.” (1957. június) • Csoportos beszélgetések (1957. december) MSZMP BP APO, Információs jelentés, 1957. december 2.
  • 9. Publicisztika Ugyanaz az üzenet, differenciáltan - Most már lehet beszélni Trianonról - Két Trianon-elmélet (Párizs prizmáján keresztül) 1. Belpolitikai Szemle cikksorozata: Még egyszer a határkérdésről, Trianon és Párizs – az agitáció fehér foltja 2. Marosán György beszédei A győri pártnapon (1957. 02. 01.) Ausztria Kommunista Pártjának (1957. 03. 28.)
  • 10. Megoldás a problémára • burzsoá gondolkodásmód gyökerei • Duna menti népek összefogásának történeti hagyománya • Ady, József Attila • proletár internacionalizmus Népszava, 1958. 03. 30.
  • 11. A címerkérdés Magyarország, 1957.05.08. Kanadai Magyar Munkás, 1957.02.07.
  • 13. Befejezés • 1920 és 1945-1947 összekapcsolása • A SZU szerepének visszavetítése • Felelősségkeresés • A pedagógusok és a nevelés eszköz-jellege (voluntarizmus) • További kutatási lehetőségek
  • 14. Irodalomjegyzék Elsődleges források: BFL, XXIII.209.a.2 / 8. kisdoboz IX. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1957.09.10. BFL, XXIII.215.a.1 / 34. kötet XV. Kerületi Tanács tanácsülései. 1957.01.31. BFL, XXXV. 1.c 5., 7., 9. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.01.02- 1958.01.09. MNL OL 288 f./33/1959/1.ő. e. MSZMP KB TKO. A román-magyar kapcsolatok néhány problémája. 1959.06.19. Tabi Állami Gimnázium ٳá, Az egyházi szimbólumok eltávolítása. 1957.08.23. A burzsoá nacionalizmusról és a szocialista hazafiságról. Társadalmi Szemle, 1959/8-9. 11-39. Baktai Ferenc (1958): Még egyszer a határkérdésről. Belpolitikai Szemle. 5. 28-33. Beszéljünk a határokról. Népszava, 1958.03.30. Erdős Jenő (1957): A magyar nemzeti lobogó és a Kossuth címer. Kanadai Magyar Munkás, 1957.02.07. Gerő Ernő (1956): A magyarországi események kérdéséhez. Közli: Baráth Magdolna, Múltunk, 1999/1, 138-169. Kassai Géza (1958): Trianon és Párizs I-II. Belpolitikai Szemle. 7., 8. 33-40., 29-38. Marosán György (1957a): A győri pártnapon. Kisalföld, 1957.02.01. Marosán György (1957b): Ausztria Kommunista Pártjának. Népszabadság, 1957.03.28. Marx Károly (1973): Tézisek Feuerbachról. Létünk, 2-3, 123-126. Vadász Elemér (1957): A magyar címer kérdéséhez. Magyarország, 1957.05.08. Másodlagos szakirodalom: Landwehr, Achim (2008): Historische Diskursanalyse. Campus Verlag, Frankfurt/Main. Pető Andrea (2020): Árnyékban. Jaffa, Budapest. Szabó Márton (2003): A diszkurzív politikatudomány alapjai. L’Harmattan, Budapest.