ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo
A nyelv és a beszéd lélektana
Buda Béla munkássága
Buda Béla (Budapest, 1939– ) neves pszichiáter, akinek a kutatási területe: pszichoterápia, kommunikációelmélet, szociálpszichológia.Napjainkban a Nemzeti Drogmegelőzési és Módszertani Kutató Intézet tudományos vezetője, valamint az Országos Alkohológiai Intézet igazgatója.
A mai modern kommunikációs elméletek kiinduló pontjának tekinthető a klasszikus lélektanból:a) a nyelv és a beszéd lélektanab) a jel- és gesztusbeszéd leírása és vizsgálatac) az emocionális expresszió, az érzelmek kifejeződésének szabályszerűségeit kutatók Darwin,  és a Rudolf-féle képekd) a pszichoanalízis adalékai
Wilhelm Wundt munkássága
Wundt (1832-1920)német pszichológus és fiziológus.  A nevéhez fűződik önmegfigyelés módszerének és fogalmának bevezetése. A XX. század fordulójára tehető a nyelv és a beszéd lélektanának kutatása, mely Európában kezdődött. Az introspektív irányzat megalapítója maga, Wundt volt. Ekkor kezdték el vizsgálni az európai pszichológusok a különböző nyelvekben kifejeződő pszichológiai sajátosságokat, valamint a beszéd jellegzetessége és beszélő személyisége közötti összefüggéseket. Behatóan foglalkoznak a nyelv és a beszéd lélektanával, de a társas vonatkozásokat elhagyták.
A pszichoanalitikus irányzatEz az irányzat elhagyta a szemtől-szembe kommunikációt, így a beteg nem látja a az orvost, és így kizárólag beszéd útján érintkezhetett az orvosával.
é
A pszichoanalitikus irányzat felfedezéseiA tudatalatti problémaköreA szabad asszociációAz empátiaIdentifikáció
Harry Stack Sullivan és az interperszonális elmélet
Harry Stack Sullivan 1892– 1949. Nem tartotta magát pszichianalitikusnak, de hatott rá, majd nézeteit ClaraThompson integrálta a pszichoanalízisbe.1922-től már pszichiáterként a szkizofrénia és kényszer kutatása, kezelése, pszichiátriai interjú  interperszonális jellege érdekelte. 1929-től fogalmazza meg a személyközi viszonylatokról szóló elméletét.
Sullivan szerint a személyiség más személyiségekkel való bonyolult kapcsolatokon át fejlődik, esetleg torzul. Szerinte a személyiség interakciókban létezik és alakul. A világról kialakult értelmezéseinket állandóan mások értelmezéseinek fényében  érvényesítjük.
A kommunikációelmélet Sullivantóladaptálta az interperszonális kapcsolatok folyamatának a kommunikáció szakkifejezéseivel való leírását.
A szociálpszichológia a kommunikáció interaktív voltát hangsúlyozta, és irányzatuk egyik megalakítója George Herbert Mead szerint a gyermeki személyiség olyannak tartja magát, amilyennek őt a környezete látja.
A szociálpszichológia irányzat a kommunikációt az interakció szintjére emeli, és kihangsúlyozza, hogy az ember nagy befolyást képes adni és kapni a humán szférában. A dinamikus személyiségelméletek és a szociálpszichológia fejlődésének egyik állomása volt az attitűd fogalmának a meghatározása. Az attitűd vagy beállítódás olyan tartós viszonyulási mód tárgyak, helyzetek, illetve személyek iránt, amely tapasztalaton keresztül szerveződik, s amely irányító vagy dinamikus hatást gyakorol az egyénnek e tárgyakkal, helyzetekkel illetve személyekkel kapcsolatos reagálására. (Hármas természete van: értelmi, érzelmi, cselekvéses.)
The End

More Related Content

A nyelv és a beszéd lélektana

  • 1. A nyelv és a beszéd lélektana
  • 3. Buda Béla (Budapest, 1939– ) neves pszichiáter, akinek a kutatási területe: pszichoterápia, kommunikációelmélet, szociálpszichológia.Napjainkban a Nemzeti Drogmegelőzési és Módszertani Kutató Intézet tudományos vezetője, valamint az Országos Alkohológiai Intézet igazgatója.
  • 4. A mai modern kommunikációs elméletek kiinduló pontjának tekinthető a klasszikus lélektanból:a) a nyelv és a beszéd lélektanab) a jel- és gesztusbeszéd leírása és vizsgálatac) az emocionális expresszió, az érzelmek kifejeződésének szabályszerűségeit kutatók Darwin,  és a Rudolf-féle képekd) a pszichoanalízis adalékai
  • 6. Wundt (1832-1920)német pszichológus és fiziológus. A nevéhez fűződik önmegfigyelés módszerének és fogalmának bevezetése. A XX. század fordulójára tehető a nyelv és a beszéd lélektanának kutatása, mely Európában kezdődött. Az introspektív irányzat megalapítója maga, Wundt volt. Ekkor kezdték el vizsgálni az európai pszichológusok a különböző nyelvekben kifejeződő pszichológiai sajátosságokat, valamint a beszéd jellegzetessége és beszélő személyisége közötti összefüggéseket. Behatóan foglalkoznak a nyelv és a beszéd lélektanával, de a társas vonatkozásokat elhagyták.
  • 7. A pszichoanalitikus irányzatEz az irányzat elhagyta a szemtől-szembe kommunikációt, így a beteg nem látja a az orvost, és így kizárólag beszéd útján érintkezhetett az orvosával.
  • 8. é
  • 9. A pszichoanalitikus irányzat felfedezéseiA tudatalatti problémaköreA szabad asszociációAz empátiaIdentifikáció
  • 10. Harry Stack Sullivan és az interperszonális elmélet
  • 11. Harry Stack Sullivan 1892– 1949. Nem tartotta magát pszichianalitikusnak, de hatott rá, majd nézeteit ClaraThompson integrálta a pszichoanalízisbe.1922-től már pszichiáterként a szkizofrénia és kényszer kutatása, kezelése, pszichiátriai interjú interperszonális jellege érdekelte. 1929-től fogalmazza meg a személyközi viszonylatokról szóló elméletét.
  • 12. Sullivan szerint a személyiség más személyiségekkel való bonyolult kapcsolatokon át fejlődik, esetleg torzul. Szerinte a személyiség interakciókban létezik és alakul. A világról kialakult értelmezéseinket állandóan mások értelmezéseinek fényében  érvényesítjük.
  • 13. A kommunikációelmélet Sullivantóladaptálta az interperszonális kapcsolatok folyamatának a kommunikáció szakkifejezéseivel való leírását.
  • 14. A szociálpszichológia a kommunikáció interaktív voltát hangsúlyozta, és irányzatuk egyik megalakítója George Herbert Mead szerint a gyermeki személyiség olyannak tartja magát, amilyennek őt a környezete látja.
  • 15. A szociálpszichológia irányzat a kommunikációt az interakció szintjére emeli, és kihangsúlyozza, hogy az ember nagy befolyást képes adni és kapni a humán szférában. A dinamikus személyiségelméletek és a szociálpszichológia fejlődésének egyik állomása volt az attitűd fogalmának a meghatározása. Az attitűd vagy beállítódás olyan tartós viszonyulási mód tárgyak, helyzetek, illetve személyek iránt, amely tapasztalaton keresztül szerveződik, s amely irányító vagy dinamikus hatást gyakorol az egyénnek e tárgyakkal, helyzetekkel illetve személyekkel kapcsolatos reagálására. (Hármas természete van: értelmi, érzelmi, cselekvéses.)