A roma kisebbség az értékszociológia nézőpontjából
•Download as PPTX, PDF•
0 likes•686 views
A Lippai Balázs Roma Szakkollégiumban elhangzott prezentáció diasorozata.
A roma kisebbség az értékszociológia nézőpontjából
- 1. Dr. Bocsi Veronika Lippai Balázs Roma Szakkollégium
- 2. Tartalom Az értékekről A modernizáció hatása Kutatási eredmények ismertetése
- 3. Az értékek fogalma – közös elemek Kihívások, szükségletek, reakciók – a környezeti feltételekhez való igazodás is benne van. De összességében tanult diszpozíciók. Értékelés mechanizmus (szelekciót eredményez a célok, célelérési metódusok között, kollektív formája is van) Közösséghez tartozás, integráció. Adaptációs kód, közös kultúrával fonódik össze. Identitás részét képezheti bizonyos értékek vallása Magatartás alakítása
- 4. Rokeach: az értékek egyfajta vágyott állapotra vagy dologra vonatkoznak, amelyek befolyásolják ezek elérési módozatait, a cselekedeteket és a hozzájuk kapcsolódó jelenségek értelmezését. Kevésbé determinisztikus. Célértékek és eszközértékek. Centrikus és periferiális értékek. Kevésbé számosak. Az itemek struktúrákba rendeződnek, így hatnak az egyénre. Univerzális tartalmak, komparatív vizsgálatok lehetségesek.
- 5. Schwartz Öt formai sajátosság: fogalmakról vagy hiedelmekről beszélünk, amelyek a lét kívánatos végállapotaira vagy kívánatos viselkedésekre vonatkoznak, túlnőnek specifikus helyzeteken, a viselkedést, valamint az események szelekcióját és értékelését vezetik, valamint viszonylagos fontosságuk szerint rangsorolódnak. Kritériumok, ami alapján a viselkedés kiválasztása megtörténik. Tartalmuk annak a motivációs tartománynak a segítségével ragadható meg, amelyhez az adott érték kapcsolható. 8, majd 10 motivációs típust különített el.
- 7. Szomszédos értékek konfliktust generáló képessége kisebb „univerzális” minta: de nem az egyes érték-tartalmak vethetők össze, hanem a motivációs típusok Általános értékkonfliktusok: pl. önirányultság viszonya a konformitáshoz, univerzalitás/jóindulat viszonya a teljesítményhez, hatalomhoz
- 8. A nemzeti kultúra hagyma-diagramja Hofstede szerint (Hofstede és Hofstede (2008) alapján)
- 9. Az értékek működése és funkciói Közösségi funkciók: fennmaradás, közös viselkedési metódusok kialakítása, identitás közös elemeinek megteremtése, szélsőségek kiszűrése, kollektív tapasztalatok felhasználása Egyén alkalmazkodása a társadalomhoz (trad. társadalmak: konformitás, tradíció, biztonság kerül előtérbe), komfortosság- otthonosság. Cselekvésekre gyakorolt hatás (Feather 2003). Nem egyszerű, ok- okozati döntés. Felszólító erő mértéke, sikeresség esélye, mérlegelés. Kontextusok hatása. Erősen vallott értékek erősebben működnek. Több érték is kiválthat azonos cselekvést, nem minden aktus és érték között található kapcsolat (Schwartz és Bardi 2003)
- 10. A kulturális beágyazottság kérdése Kultúrák eltérő preferenciákkal bírnak, bár léteznek domináns rajzolatok Norma-követő viselkedés, erkölcs Vallás (Weber!). Komparatív eredményekben ott vannak a világvallások tartalmi elemei. Értékek átadása/tanulása: szocializáció során rögzülnek más kulturális tartalmakkal együtt. Azonosulás, mintakövetés. Kamaszkorban lázadás. Nem feltétlenül passzív folyamat. Valamennyi szocializációs ágens részt vesz benne. Értékkonfliktusok, visszaigazolások. Új környezet.
- 11. Elmozdulások – A modernizáció Tradicionális társadalmak – Eu-n belül leginkább a mentalitástörténeti írások alapján vázolható fel (Imhof, Huizniga stb.). Abszolút értékekben való gondolkodás. Schwartz ábrájának jobb oldala domináns. Érett középkor: a modernizációs folyamat csírái (Weber, Sz. Jónás, Gurevics stb.). Racionalitás. Ok- okozat. Ipari munkarend. Protestáns etika. Keller (2008): a modernitás az a folyamat, amelynek következtében a tradicionális társadalom széthullik.
- 12. „A fausti feltaláló és felfedező teljesen egyedülálló jelenség. Akaratának ősereje, vízióinak világító ereje, gyakorlati gondolkodásának acélos energiája azok számára, akik idegen kultúrákból néznek át rá, egészen kísérteties és érthetetlen – nekünk mindez a vérünkben van” (Spengler 1995: 719). Egyenlőség, individualizmus, teljesítményelv, kapitalizmus. A „homo oeconomicus a homo sapiens egyetlen és legfontosabb funkciója” (Heller és Fehér 1993: 28)
- 13. Elmozdulások – későmodern tendenciák Háttér: posztfordi munkarend, posztmodern, szekularizáció, individualizmus narcisztikus beütéssel (önimádat társadalma, Riesman kívülről irányított emberképe), gloablizáció. Posztmodern: domináns értékek „vége”, egyenrangú értékterek. Inglehart (1997) szerint a posztmodern a személyiség, az önkifejezés fontosságát eredményezi, s ennek alapjai a jóléti társadalmakba vannak beágyazva. Egyediség, különbözőség, megismételhetetlenség. Hedonizmus.
- 14. Fogyasztói társadalom – sok esetben kritikus felhangokkal. Hedonizmus. Stimuláció, individuális értékek. Hankiss (1999) egy újszerű magatartásvilághoz, életcél- rendszerhez kapcsolja a jelenséget, de fontos megjegyezni, hogy nem kezeli azt az emberek mindennapjait tökéletesen kitöltő vezérlő elvként. A magyarázatként elsősorban az értékekkel kapcsolatos válságtudatot nevezi meg, amely az abszolútumok eltűnésében gyökerezik, s az egyéneket magukban hagyja a döntéseik alkalmával és a célok kiválasztásakor.
- 15. Posztmaterializmus. Inglehart:az autonómia és az önkifejezés értékelődik fel, s ennek megnyilvánulási formái az egyéni élet szinte minden szférájában megragadhatókká válnak, tehát a politikában, a szexualitásban, a nemi szerepekben, vagy a vallás és a szabadidő területén. Gazdasági alapok, jóléti társadalom, szubjektív jóllét. Már az életkor sem ugyanúgy mozdít el a materializmus felé. Eltérő forgatókönyvek.
- 16. Globalizáció – kettős hatás. „Tágabb” azonosulási minták, vagy a „rendezetlenség” miatt a saját identitás, nemzettudat felértékelődését hozza. Davosi kultúra. Kozmopolita értékek. Individualizmus: már a középkorban megragadható az erősödése (MacFarlane). Trad. Közösségek erodálódása. Tocqueville, Tönnies. Schwartz-modell más oldalára pozicionálják az értékek súlypontjait. Gazdasági, kulturális olvasat. Szekularizáció: abszolút értékek erodálódása. Vallások: teljes totalitások értéktartalmakkal.
- 17. Halman és Pettersson (2006) úgy véli, hogy a szekularizáció az a folyamat, amelynek során a vallás folyamatosan veszít irányadó szerepéből. A szerzők Inglehartot idézve helyezkednek arra az álláspontra, hogy a gazdaság és a szociális biztonság növekedése ebbe az irányba mozdítja a társadalmakat. Ettől függetlenül a spirituális és transzcendens elemek az emberi gondolkodás alapjait képezik, noha ennek formális keretei veszítettek fontosságukból. Világvallások keveredése, kis egyházak megjelenése, „new age” elemeinek megjelenése, egyéni építkezések (maga módján vallásos csoport). Individuális konstrukciók, közösségtől függetlenebb.
- 18. Mo. helye a világ értéktérképén (Keller 2008)
- 19. A cigányság… Modernizációból nagyrészt kimaradó csoport Kisebbség – közösségi szálak erősebbek (konformitás, normakövetés erősödik fel) Vallásosság – trad. cigány közösségekben a vallásosság központi kategória A modernizáció által elvárt értékek: hatékonyság, önállóság, individuális értékek háttérbe szorulnak. Ez kellene a mobilitáshoz, karrierhez, magas iskolai végzettséghez.
- 20. A roma hallgatók véleménye szerint a magyar társadalom értékrendje túlnyomórészt materiális jegyekkel írható le: erős tehát a jelenléte a munkaközpontú gondolkodásnak és a pénznek. „Szerintem ők (a magyarok) nagyon munkaszerető emberek. Szerintem őnekik mindenféleképpen kell dolgozni, ebben nőttek fel... Nekik az fontos, hogy legyen munkahelyük, és szerintem a legtöbbnek van is.” (roma szakkollégista lány) „Én is azt vettem észre, hogy a gazdasági helyzet miatt annyira a pénz köré csoportosult minden. Igazából az olyanok, hogy családi értékek – csaknem eltűnnek. A konfliktus a családon belül nagyon sok esetben a pénz miatt alakul ki. Ez egy nagy hátránya Magyarországnak.” (roma szakkollégista lány)
- 21. Előrelátás, tervezés Szerintem ez egy nagyon pozitív dolog… (A magyarok) előrelátóak, és próbálnak a saját jövőjükről is gondolkodni, szóval nem bele a lecsóba ugrunk, hanem gondoskodnak a saját unokáikról is.” (roma szakkollégista lány)
- 22. Individualizmus „Meg sokszor azt lehet látni, hogy csak én meg én… Énközpontú, egoista gondolkodás a jellemző. Eltiporni másokat. Miközben nem biztos, hogy ez a legcélravezetőbb.” (roma szakkollégista lány) „Nemrég beszéltem egy internetes fórumon a Karácsonyról (nem romákkal). Mondták, hogy ők annyira nem szeretik a Karácsonyt, mert el kell tűrniük olyan családtagokat, akiket ők nem igazán kedvelnek, és nem szeretik ezt a képmutatást.” (roma szakkollégista lány)
- 23. Mobilitás, hedonizmus „Manapság (az emberek) már nem szakemberek akarnak lenni, hanem vezérigazgatók, menedzserek. Vezető pozícióba akarnak jutni.” (roma szakkollégista fiú) „Ez a teljes komfortosság érzése, már a válság (az ezredforduló utáni gazdasági recesszió) bekövetkezte előtt, mint egy lavina, úgy indult meg. Az emberek egymást megfertőzték, hogy mennyire jók wellness-központok, szaunák… És akkor megnyílt minden utcasarkon. A faluban is egyre kényelmesebben akarnak élni. Divat, hogy ki melyik wellnessközpontba megy. A kollégámék most is ott vannak továbbképzés címszó alatt. A képeket aztán kiteszik a közösségi oldalra.” (roma szakkollégista fiú)
- 24. Szekularizáció „Én inkább az öregeken látom, hogy vallásosak. Hogy kiöltöznek vasárnaponként, és a hagyományok miatt is csinálják. A fiatalok között, de lehet, hogy én nem járok olyan társaságba, de nem nagyon látom ezt a nagy vallásosságot. Egy-két csoporttársamon látom, de az nem a többség. Meg nem úgy, mint régen.” (roma szakkollégista lány)
- 25. Közösség, tradíciók, szokások „A tradíciók meg… az esküvőkben, a főzésben, a ruhaviselésben (vannak meg). A mai napig megvan náluk. A tánc… a fiatalok a mai napig táncolják, és otthon is. Tehát nem eljárnak táncolni, mint a magyarok, és megtanulják, hanem az édesanyjuktól tanulják otthon.” (roma szakkollégista fiú) „Ami jó bennünk, az a tradíció. Például a virrasztás a halottakkal, az is nagyon szép. Vagy az esküvők. Szöktetés, lánykérés. De a virrasztás mindenhol megvan. Ha az illető meghal, akkor lemegy a család az elhunyt házába, és a közvetlen család megvendégeli a rokonokat. De addig tart a virrasztás, amíg el nem temetik. Ez nagyon szép. Meg a vallás is nagyon szép, hogy nem veszett ki.” (roma szakkollégista fiú) „Szerintem a család fontossága (pozitív a cigányok értékrendjében). Meg hogy merik vállalni a gyerekeket. Ez nekem szimpatikus. A magyaroknál meg nem ezt látom. Hogy még egyet sem, és nem is annyira családcentrikusak.” (roma szakkollégista lány) „Nekünk például a másodunokatestvér is ugyanolyan testvér, mint az édes testvér. Ugyanúgy találkozunk. Nem olyan távoli a viszony, sokkal közelebbiek a kapcsolatok. Sokkal inkább egyben van az egész.” (roma szakkollégista lány)
- 26. Státus-célok, tervezés, munka „A teljesítmény (az értékrendjük negatív eleme). Hogy nem annyira önmegvalósítók. Nem akarnak tanulni, nem ezt hozzák otthonról, és így a mai világban elvesznek. Lecsúsznak. És kiépítik újra a szegény réteget.” (roma szakkollégista fiú) „Szerintem egyáltalán nem is akarnak dolgozni (a cigányság egy része), bennük van az, hogy minek dolgozzak, ha megkapom a segélyt, ha tudok abból élni? Akkor már úgymond jobban is jár azzal, ha segélyi is vesz fel, mert ha csak egy minimális idénymunkát kap, ahonnan csak egy minimális összeg folyt be nekik, akkor ez neki már meg sem éri, már nem is ösztönző. Szerintem a gondolkodásmódból teljesen kiment ez a munka- és teljesítmény-központúság.” (roma szakkollégista lány) „Volt egy 4-5 év, amikor egyáltalán nem álltak a munkához úgy, hogy most dolgozni is szeretnének. Mindenki könnyen akart pénzt keresni, mindenki otthonról akart pénzt keresni. De ez a pár év ez megváltoztatta őket. Ma már mindenki szeretne dolgozni. Bármilyen munkát elvállalnának. Nyilván van pár renitens család. Az én falum 1000 fős, egyharmada cigány. És volt 4-5 év, amikor úgy gondolták, hogy kapnak ők annyi segélyt, és más egyéb pénzforrások voltak.” (roma szakkollégista fiú)
- 27. A hosszú távú előre tervezés nem az erősségünk. Nem csak a mára… de mondjuk, egy hónapra még előre terveznek… Kitűznek egy célt, és azt mondják, hogy egy éven belül. Én még cigányt úgy nem hallottam, hogy azt mondja, hogy két vagy három éven belül fogom ezt elérni. Egy hónapon belül, egy éven belül. Rövid időn belül. Amikor van egy kis bevétel, akkor annyi hiányosságuk van, és annyi minden szükséges nekik. Alapvető gondokkal küzdenek. És akkor jön egy kis pénz, és olyan régóta vágytak rá. És akkor megveszik, nem gondolnak rá, hogy elfogy. Egy luxuscikkre, egy mobiltelefonra, egy tévére…” (roma szakkollégista fiú) „Szerintem felelőtlenek (a cigányok), mert ha felelősségteljesebb döntéseket hoznának, akkor a biztonság is sokkal jobban érezhetőbb lenne egy családban. Az anyagi biztonság az nincs meg. Az a fajta biztonság, hogy mi egymásnak ott vagyunk, és számíthatunk egymásra, az teljes mértékben meg van. Az összetartás, mint biztonságérzet.” (roma szakkollégista lány)
- 28. Hedonizmus, vallásosság „A cigányok normakövetőbbek és vallásosabbak. Nagyon vallásosak, és keresztények. Katolikusok, de sokszor szabad keresztények. Istenfélő emberek a mai napig.” (roma szakkollégista fiú) „Az megy, sőt, sokkal erősebb (a hedonizmus). De ilyen carpe diem, tehát éljünk a mának. Mert sosem tudni, mikor jön el vége. Ez otthonról hozott.” (roma szakkollégista fiú) „Segítettünk lakásvásárlásnál is (másoknak). És nem csak kezesnek mentek el, hanem a szüleim vették fel neki a pénzt, a harmad unokatestvéremnek. Vissza is fizették. Vagy volt halálozás a családban, és nem volt letét, nem volt pénz. Nem volt annyi pénz, hogy eltemessék. Akkor a romák összedobták, elmentek dolgokat megvenni, elintézték. Aki amennyivel tudott, beszállt, és úgy, hogy azt vissza sem kellett adni.” (roma szakkollégista fiú)
- 29. Elmozdulás – az értékrendek közeledése „Viszont amiben nem térnek el (a cigányok a többségi társadalomtól), az az anyagiasság. Ők is elég anyagiasak most már. Ez régen nem így volt, akkor csak az érdekelte őket, hogy a mindennapi betevő meglegyen. Egyre inkább próbálnak beolvadni a magyar társadalomba. Egyre több a magyar-cigány házasság. A barátságok. És nem különülnek el. Átveszik egymás szokásait.” (roma szakkollégista fiú) „Hát, most személyesen voltam egy nagy roma lagziban. A tévében is benne volt az a roma szépségverseny. Aki megnyerte, na, ott voltam. És eltűntek a tradíciók. Hiányzott a cigány szokásoknak megfelelő hozzáállás. Nem volt például lánykérés. Korábban mentek a fiú családtagjai, most meg nem volt. És nem csak nekem volt hiányérzésem. Mert voltak ott a többségi társadalomból is, és vártak egy nagy oláhcigány esküvőt… A cigányoknál szokás, hogy töltött káposztát esznek. Volt végül is, de nem vacsorára volt, és nem úgy, ahogy a romák szokták főzni. Úgy éreztük, hogy egy magyar lagzin vagyunk.” (roma szakkollégista fiú)
- 30. Kitekintés Kérdéses, hogy a hallgatók által történő közeledés a szélesebb társadalom esetében is kimutatható-e, s egyelőre azt sem tudjuk, hogy hosszú távú jelenségről van-e szó – a cigányság helyzetével foglalkozó más írások ugyanis rámutatnak arra, hogy a korábbi évtizedekben többször és többféle módon rendeződött át a többség és a kisebbség egymáshoz való viszonyrendszere, s alakultak át a köztük lévő társadalmi távolságok (Ladányi és Szelényi 2004).