3. Abakusz
Az emberek kezdettl
fogva t旦rekedtek
olyan eszk旦z旦k
el叩ll鱈t叩s叩ra, amelyek
mag叩t a sz叩mol叩st
teszik k旦nnyebb辿.
4. V叩gatokba helyezett
k旦vekbl 叩llt.
calculus kalkul叩tor
Hasonl坦 eszk旦z旦k
fejldtek ki Eur坦p叩ban
辿s a T叩vol-Keleten.
K鱈na szuanpan
Jap叩n szoroban
5. John Napier (1550-1617)
Csont illetve fal辿cek haszn叩lat叩val
g辿pies鱈tette a sz叩mol叩st.
1617-ben k辿sz鱈tette el a Napi辿r-p叩lc叩k
elnevez辿s撤 sz叩mol坦g辿p辿t, amellyel gyorsan
lehetett nagy sz叩mokat is szorozni 辿s
osztani.
Logaritmus elv
Tizedespont haszn叩lat.
6. Wilhelm Schickard (1592-1635)
1623: mechanikus
sz叩mol坦g辿p
4 alapm撤velet
A g辿p megsemmis端lt.
Az IBM 叩ltal 1960-
ban elk辿sz鱈tett
modell m撤k旦d旦tt.
8. Blaise Pascal (1623-1662)
1642-1644 k旦z旦tt 辿p鱈ti
meg sz叩mol坦g辿p辿t, hogy
megk旦nny鱈tse apja
munk叩j叩t.
7 p辿ld叩nyban k辿sz端lt el.
2 alapm撤veletet tudott (+, -)
10. Gottfried Wilhelm Leibniz
(1646-1716)
1672: mechanikus
sz叩mol坦g辿p.
Szorz叩s, oszt叩s,
gy旦kvon叩s.
A g辿p alapelve a v叩ltoz坦
foghossz炭s叩g炭
bord叩stengelyen alapult.
12. Gottfried Wilhelm Leibniz
(1646-1716)
Nev辿hez m辿g k辿t felfedez辿s f撤zdik, melynek
nagy szerepe van a sz叩m鱈t叩sok
korszer撤s鱈t辿s辿ben:
1666: bebizony鱈totta, hogy egy sz叩mol叩si
m撤velet egym叩s ut叩n elv辿gezhet, egyszer撤bb
l辿p辿sek sorozat叩ra bonthat坦.
1679: ismertette a kettes sz叩mrendszert.
13. Joseph Marie Jacquard
(1752-1834)
1810: automatikus
sz旦vsz辿k
Vez辿rl辿s: f叩b坦l
k辿sz端lt, kilyuggatott
lapok (k叩rty叩k)
16. Charles Babbage (1791-1871)
1820-as 辿vek eleje:
Difference Engine
(differenciag辿p)
Logaritmus t叩bl叩zatok
pontos 辿s gyors
elk辿sz鱈t辿s辿t teszi
lehetv辿.
17. Differenciag辿p
1853: els m撤k旦d
darab.
Pehrl Scheutz 辿s
fia Edward Scheutz
k辿sz鱈ti el.
1940-ig haszn叩lj叩k.
1833: Analitical
Engine (analitikus
g辿p)
19. Charles Babbage
Elre elk辿sz鱈tett program 叩ltal vez辿relt
sz叩mol坦g辿p.
Babbage-et a modern
sz叩m鱈t坦g辿pgy叩rt叩s megalapoz坦j叩nak
tekintj端k ennek megalkot叩s叩辿rt.
20. Hermann Hollerith (1860-1929)
Elsz旦r alkalmazta a
lyukk叩rty叩t inform叩ci坦-t叩rol坦k辿nt
辿s ezzel a g辿pi
adatfeldolgoz叩s
megalap鱈t坦j叩nak
tekinthet.
1896: Tabulating Machine
Company
1924: International Business
Machines Company (IBM)
21. Hollerith rendezg辿pe
1880-as n辿psz叩ml叩l叩s eredm辿nye 7 辿v
eltelt辿vel sz端letik meg.
1890-es n辿psz叩ml叩l叩s adatainak
feldolgoz叩s叩ra rendezg辿pet dolgozott ki.
Eredm辿ny k辿t 辿v alatt.
23. Lee DeForest
A modern elektronika alap鱈t坦ja.
1906-ban feltal叩lta az elektroncs旦vet, majd a
Palo Alto-i Stanford Egyetem 1909-ben
megtette az els 500$-os kutat叩si beruh叩z叩st
az elektroncsnek a hangtov叩bb鱈t叩shoz t旦rt辿n
felhaszn叩l叩s叩ra.
24. Az els gener叩ci坦s
sz叩m鱈t坦g辿pekben az
elektronikus
叩ramk旦r旦ket
elektroncs旦vek
alkott叩k.
28. Colossus
A II. vil叩gh叩bor炭ban tud坦sok 辿s
matematikusok egy csoportja Bletchley
Parkban (Londont坦l 辿szakra) l辿trehozta az
els teljesen elektronikus digit叩lis
sz叩m鱈t坦g辿pet. 1943 december辿re k辿sz端lt
el.
sszesen 10 darab k辿sz端lt belle.
29. Colossus
1500 elektroncs旦vet tartalmazott.
5 kHz-es 坦rajel.
25000 karakter/m叩sodperc feldolgoz叩s.
A n辿metek Enigma nev撤 rejtjel辿t fejtett辿k
meg vele.
31. Howard H. Aiken (1900-1973)
1939-1944: Mark I.
Cambridge-ben az IBM laborat坦rium叩ban
辿p端lt meg a Babbage elven m撤k旦d g辿p,
az ASCC, m叩s n辿ven Mark I.
1948: Mark II.
Ezek m辿g elektromechanikus (rel辿s)
m撤k旦d辿s撤, k端ls vez辿rl辿s撤 g辿pek voltak.
33. 760ezer elemet;
800km-n辿l t旦bb vezet辿ket tartalmaz;
200 m撤velet/perc;
2 sz叩m 旦sszead叩sa 1/3mp alatt;
Szorz叩shoz 6 mp;
Oszt叩shoz 12 mp-re volt sz端ks辿ge de a
sz叩mok ak叩r 23 jegy撤ek is lehettek.
Logaritmus-, az exponenci叩lis 辿s a
szinusz/koszinusz-f端ggv辿ny 辿rt辿keit is
lehetett vele sz叩m鱈tani.
34. A g辿pet egy pap鱈rszalag seg鱈ts辿g辿vel
lehetett vez辿relni, amelyre sorosan vitt辿k
fel a g辿pnek sz坦l坦 utas鱈t叩sokat vagy
parancsokat.
Minden utas鱈t叩s 3 r辿szbl 叩llt:
1. Az els azt mutatta hol tal叩lhat坦 az adat;
2. Hol kell t叩rolni a v辿geredm辿nyt;
3. Milyen m撤veletet kell v辿gezni.
40. A val坦di 叩tt旦r辿st az IBM azon
felismer辿se hozta meg, hogy a
tudom叩nyos t叩rsadalomnak nem
bonyolult sz叩m鱈t叩sokat gyorsan
v辿gz g辿pek, hanem elektronikus
炭ton, digit叩lis sz叩mjegyekkel dolgoz坦
val坦di gondolkod坦 sz叩m鱈t坦g辿pek
kellenek.
41. Alan Mathison Turing (1912-1954)
Az 1930-as 辿vekben elsk辿nt adta meg a
program 辿s a programozhat坦 sz叩m鱈t坦g辿p
modellj辿t /absztrakt sz叩m鱈t坦g辿p/.
Ez a modell lett a r坦la elnevezett
Turing-g辿p melynek 3 f r辿sze:
Munkat叩rszalag;
r坦/olvas坦 fej;
Vez辿rlegys辿g.
42. ENIAC
1946. Febru叩r 15-辿n jelentett辿k be J.W.
Mauchly, H.G.Goldstine 辿s J.P.Eckert
叩ltal k辿sz鱈tett els elektronikus
m撤k旦d辿s撤 sz叩m鱈t坦g辿pet az ENIAC-ot.
Ennek alapj叩n dolgozta ki Neumann
J叩nos a t叩rolt program elv撤 digit叩lis
sz叩m鱈t坦g辿pek fel辿p鱈t辿s辿nek elveit.
47. ENIAC
18000 elektroncs,
6000 kapcsol坦,
1500 rel辿,
70000 ellen叩ll叩s
10000 kondenz叩tor
volt a g辿pben.
333 szorz叩st,
5000 旦sszead叩st tudott
mp-enk辿nt.
30 m hossz炭,
3 m magas,
1 m sz辿les,
T旦mege: 30 t,
Teljes鱈tm辿nyfelv辿tel:
140 kW
p鱈t辿si k旦lts辿g: 10
M$
9 辿v ut叩n 1955-ben m炭zeumban 叩ll鱈tott叩k ki.
48. Neumann J叩nos (1903-1957)
Neumann, Goldstine 辿s Burks 1946-ban publik叩lt叩k a
2-es sz叩mrendszer haszn叩lat叩nak 辿s a programok
t叩rol叩s叩nak elv辿t.
Elgondol叩saik alapj叩n a Pennsylvania Egyetemen
辿p鱈tett辿k meg az EDVAC-ot, a Neumann elven
m撤k旦d elektronikus sz叩m鱈t坦g辿pet 1949-ben.
Az els t叩rolt programoz叩s炭 sz叩m鱈t坦g辿p pedig az
EDSAC volt, melyet M. V. Wilkes 1949-ben a
cambridge-i egyetemen helyezett 端zembe p叩r
h坦nappal az EDVAC eltt.
gyhogy befejez辿s辿t tekintve ez volt az els t叩rolt
program炭 sz叩m鱈t坦g辿p.
50. Neumann elvek
1. Elektronikus fel辿p鱈t辿s: a sz叩m鱈t坦g辿p
teljesen elektronikus fel辿p鱈t辿s撤 辿s
m撤k旦d辿s撤 legyen.
2. Soros m撤k旦d辿s: egym叩s ut叩n dolgozza
fel a program 叩ltal meghat叩rozott
utas鱈t叩sokat. (bin叩ris sz叩mrendszert
haszn叩ljon)
51. Neumann elvek
3. Bels programvez辿rl辿s 辿s t叩rolt
program: a vez辿rl egys辿g hat叩rozza
meg a m撤k旦d辿st a t叩rb坦l kiolvasott
utas鱈t叩sok alapj叩n, emberi beavatkoz叩s
n辿lk端l. A programok 辿s az adatok
ugyanabban a bels t叩rban t叩rol坦dnak.
4. T旦bbc辿l炭 felhaszn叩l叩s: legyen
univerz叩lis Turing-elv撤 g辿p, tetszleges
feladat elv辿gz辿s辿re alkalmas legyen.
52. I. Gener叩ci坦s IBM g辿pek
1953: IBM 701
1954: IBM 650
Az els gener叩ci坦s g辿pek k旦z端l az IBM 650
volt a legelterjedtebb.
56. Tranzisztor
A Bell Laborat坦riumban 1947-ben
W.H. Bratain, J.Bardeen 辿s W.
Schockley feltal叩lta a tranzisztort.
Alkalmaz叩s叩val fejlesztett辿k ki az 炭n.
2. gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿peket.
A korszak nagyj叩b坦l 1959-1965-ig tehet.
57. 2. Gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿pek
M辿ret端k (1m3 al叩) 辿s hhat叩suk l辿nyegesen
kisebb.
Sebess辿g端k 辿s t叩rol坦kapacit叩suk nagyobb
volt eldeikn辿l (1milli坦 m撤velet/mp)
A g辿pek 端zembiztons叩ga l辿nyegesen javult.
Megjelentek az els szoftverterm辿kek
Programoz叩suk Assembly nyelven t旦rt辿nik.
Olcs坦bb叩, jobban el辿rhetv辿 v叩ltak.
58. Gyors fejld辿s, 炭j korszak!
1950: BINAC
1951: UNIVAC m叩r m叩gnesszalagos
h叩tt辿rt叩rral is rendelkezett.
5600 elektroncs;
18000 di坦da;
19 t s炭ly;
1 M $-ba ker端lt.
Az UNIVAC az els sorozatban gy叩rtott sz叩m鱈t坦g辿p.
Szaporodtak a sz叩m鱈t坦g辿pgy叩rt叩ssal foglalkoz坦 c辿gek is.
76. Integr叩lt ramk旦r旦k (IC)
j korszak ny鱈lt meg, a mikroelektronika
korszaka, amikor 1958-ban J. Kilby 辿s
R. Noyce feltal叩lta az Integr叩lt ramk旦rt
(IC). (3. Gener叩ci坦 (1965-1971))
Az IC szil鱈ciumlapra helyezett apr坦
叩ramk旦ri elemeket tartalmaz.
Sz叩m鱈t坦g辿pek m辿rete cs旦kkent
77. Integr叩lt ramk旦r旦k (IC)
A g辿pek gyorsabbak (10-15M m撤velet/mp),
T旦bb adatot t叩rolhatnak
T旦bbf辿le perif辿ria csatlakoztathat坦
(megjelenik a monitor 辿s a billenty撤zet)
Megjelennek az els val坦di oper叩ci坦s
rendszerek.
78. III. Gener叩ci坦s IBM g辿p
1964-ben k辿sz鱈tett辿k el az els integr叩lt
叩ramk旦rt tartalmaz坦 sz叩m鱈t坦g辿pet, az IBM
360-at.
A m叩gnesdob hely辿re a m叩gneslemez
ker端lt.
80. IBM 360 旦r旦ks辿ge
T旦bb szempontb坦l is a korszak legnagyobb
hat叩s炭 sz叩m鱈t坦g辿pe volt az IBM 360-as, sok
jellegzetess辿ge gyakorlatilag szabv叩nny叩 v叩lt a
sz叩m鱈t坦g辿piparban.
1969-ben enn辿l a g辿pcsal叩dn叩l
v叩lasztott叩k sz辿t elsz旦r a hardvert 辿s a
szoftvert.
81. Az 1960-as 辿vek v辿g辿n, a 70-es 辿vek
elej辿n megsz端lettek azok a
nagym辿rt辿k辿ben integr叩lt (LSI)
叩ramk旦r旦k, amelyek felhaszn叩l叩s叩val
siker端lt el叩ll鱈tani zsebsz叩mol坦g辿peket,
digit叩lis 坦r叩t, videoj叩t辿kokat. Emellett
megjelentek a dinamikus RAM-t叩rak.
1980-ra meg辿p端lt az IBM 3081
sz叩m鱈t坦g辿p.
Megsz端lettek a mini- 辿s
mikrosz叩m鱈t坦g辿pek.
83. 4. gener叩ci坦
A mikroprocesszor megjelen辿stl sz叩m鱈tjuk.
A sz叩m鱈t坦g辿p alapelemeit (processzor, mem坦ria)
n辿h叩ny integr叩lt 叩ramk旦r tartalmazza.
M辿retcs旦kken辿s, nagy megb鱈zhat坦s叩g jellemzi
ezeket a g辿peket.
Az operat鱈v t叩r m辿rete jelentsen n: egy
k旦zepes 2. gener叩ci坦s g辿p (IBM 1401)
mem坦ri叩j叩nak m辿rete 4 辿s 16kb叩jt k旦z旦tt volt, a
4. gener叩ci坦s IBM 4341-nek m叩r ezerszer
akkora, 4-16Mb叩jt volt.
84. 4. gener叩ci坦
A g辿pek m辿rete, energiafogyaszt叩sa 辿s 叩ra
jelentsen cs旦kken,
Teljes鱈tm辿ny端k n: t旦bb milli坦 utas鱈t叩s/mp
ltal叩noss叩 v叩ltak a k旦zvetlen g辿phozz叩f辿r辿st
lehetv辿 tev perif辿ri叩k: billenty撤zetek, k辿pernyk,
f辿nyceruz叩k, egerek, vonalk坦d-olvas坦k.
Az oper叩ci坦s rendszerek ennek a felhaszn叩l叩si
m坦dnak megfelelen fejldnek tov叩bb.
Elterjednek az adatb叩zis- 辿s t叩bl叩zatkezelk,
sz旦vegszerkesztk.
87. Neumann J叩nos (1903-1957)
1903. december 28-叩n
sz端letett Budapesten
Nagy nyelvtehets辿g
volt.
Budapesti
Evang辿likus
Gimn叩zium
88. 5. oszt叩ly legjobb matematikusa c鱈met elnyerte.
1920-ban az orsz叩g legjobb matematikus-di叩kja
kit端ntet辿st is ki辿rdemelte.
Budapesti Tudom叩nyegyetem b旦lcs辿sz kar叩n
tanult tov叩bb, matematika szakon.
Itt is doktor叩lt.
1933-ig N辿metorsz叩gban dolgozott, majd az
USA-ba k旦lt旦z旦tt.
89. A II. vil叩gh叩bor炭 elej辿re a l旦k辿s- 辿s robban叩si
hull叩mok vezet szak辿rtje lett.
1943 v辿g辿n csatlakozott az atombomba
el叩ll鱈t叩s叩n dolgoz坦 csoport munk叩j叩hoz.
1945-tl a princetoni Elektronikus Sz叩m鱈t坦g辿p
projekt igazgat坦ja lett.
1945-ben megjelent 鱈r叩s叩ban foglalta 旦ssze a
Neumann-elveket.
1955-ben r叩kot diagnosztiz叩ltak n叩la, 辿s r叩 k辿t
辿vre elhunyt.
90. John George Kem辿ny (1926-
1992)
1926. m叩jus 31.-辿n
sz端letett
Magyarorsz叩gon,
叩m gyermek辿vei
ut叩n a sz端leivel
egy端tt 1940-ben az
USA-ba emigr叩lt.
91. K旦z辿piskola: New York-ban v辿gezte
Egyetem: Princeton
45-46 k旦z旦tt Los Alamosban dolgozott
az atombomba terv辿n Neumann
J叩nossal 辿s Szil叩rd Le坦val egy端tt.
1948-49-ben Albert Einstein kutat坦 asszisztense
volt.
Ragyog坦 feladatmegold坦 volt
92. Munkat叩rsaival egy端tt megalkotta a BASIC
programoz叩si nyelvet.
Az els BASIC nyelv撤 program 1964. m叩jus 4.-
辿n hajnali 2 坦rakor futott le Dartmouth-ban.
Sz叩m鱈t叩stechnikusok g辿pkezel辿s-oktat叩s叩ra
sz叩nt叩k 辿s alkalmazt叩k.
1992. december 26.-叩n halt meg az amerikai
Hannoverben.
93. Kozma L叩szl坦 (1902-1983)
1902. november 28.-叩n
sz端letett Miskolcon.
1921-ben az Egyes端lt
Izz坦ban, mint
villanyszerel helyezkedett
el.
94. Szenved辿lyesen 辿rdekld旦tt minden telefonos
叩ramk旦ri rajz ir叩nt.
1925-tl a sz叩zad els fel辿nek egyik legjobb
m撤egyetem辿nek, a br端nni n辿met m撤szaki
egyetemnek a hallgat坦ja lett.
1930: az antwerpeni Bell Telphone c辿g m辿rn旦ke
1942 visszaj旦tt Magyarorsz叩gra
1945 辿s 1949 k旦z旦tt a budapesti Standard
Villamoss叩gi RT. M撤szaki igazgat坦ja.
95. 1949-tl a budapesti M撤szaki Egyetem
tan叩ra, a villamosm辿rn旦ki kar egyik alap鱈t坦ja.
1957: MESZ-1: orsz叩g els programvez辿relt
jelfog坦s sz叩m鱈t坦g辿pe
1959: M-3: els mmaaggyyaarr eelleekkttrroonniikkuuss sszz叩叩mm鱈鱈tt坦坦gg辿辿pp
1960 辿s 1963: BME villamosm辿rn旦ki kar d辿k叩nja.
1976: MTA tagja.
1983. november 9.-辿n halt meg Budapesten
97. Kalm叩r L叩szl坦 (1905-1976)
1905. m叩rcius 27.-辿n
sz端letett a Somogy
megyei Edde-ben.
5 辿ves kora eltt iskol叩s
lett.
K旦z辿piskola: I. ker端leti
Magyar Kir叩lyi llami
Fgimn叩zium
98. Egyetem: Budapesti Kir叩lyi Magyar P叩zm叩ny
P辿ter Tudom叩nyegyetem B旦lcs辿szettudom叩nyi
Kar - matematika-fizika szak.
Matematikai 辿s Fizikai T叩rsulat 叩ltal rendezett
matematikai tanul坦verseny els d鱈j叩t elnyerte.
1927: ledoktor叩lt.
A szegedi egyetemre ker端lt, ahol int辿zeti tan叩r
(1946), majd egyetemi tan叩r (1947) lett. 1961-ben
az MTA tagj叩v叩 v叩lasztott叩k.
99. 1956-ban a sz叩m鱈t叩studom叩ny fel辿 fordult,
szervezett egy kis csoportot melynek a kutat叩si
t叩rgya a matematikai logika 辿s alkalmaz叩sai.
modell
machina docilis (tanul辿kony g辿p)
Szegedi katicabog叩r
103. J坦zsef Attila Tudom叩nyegyetemen megkezdd旦tt
a programoz坦 matematikus k辿pz辿s (1957)
1976. augusztus 2-叩n halt meg.
A sz叩mol坦g辿pek elm辿let辿ben Kalm叩r 辿rte el az
els hazai eredeti tudom叩nyos eredm辿nyeket.
104. Nemes Tiham辿r (1895-1960)
1895-ben sz端letett Budapesten.
A harmincas 辿vekben a Posta Kutat坦 Int辿zet辿ben
dolgozott.
Olyan berendez辿seket tervezett, amelyek az
emberi tev辿kenys辿get modellezt辿k.
rdekelte, ami elektrotechnikai, logikai, szimul叩ci坦,
modellez辿s, de legjobban a logikai g辿p.
105. Egyike volt azoknak, akik a magyar telev鱈zi坦z叩st
megteremtett辿k.
1953-ban k辿sz鱈tette az els magyar k鱈s辿rleti tv-ad坦
berendez辿st.
A nev辿hez f撤zd alkot叩sok joggal teszik t
nemcsak a kibernetika, hanem a magyar
sz叩m鱈t叩stechnika egyik jeles 炭tt旦rj辿v辿 is.
1962-ben megjelenik Kibernetikai g辿pek c.
k旦nyve, k辿t 辿vvel hal叩la ut叩n.
107. Az Intel (INTegrated ELectronics) 1981-ben az
els IBM PC megjelen辿sekor az egyike volt a
vil叩g 5-6 vezet mikroprocesszor-gy叩rt坦 c辿gnek.
Ma m叩r a vil叩g legnagyobb gy叩rt坦ja.
A c辿get 1968. augusztus叩ban alap鱈totta meg
Andrew Grove, Gordon Moore 辿s Robert Noyce.
Noyce kifejlesztett egy olyan elj叩r叩st, amivel
sz叩mtalan tranzisztort lehetett egyetlen chipre
辿p鱈teni.
108. Az IBM 1981. j炭lius叩ban jelentette be az
els IBM PC-t, amibe az Intel 8088-as
processzora ker端lt.
Az IBM hamarosan kik端sz旦b旦lte a PC hib叩it, pl.
a szalagos lemezegys辿get lecser辿lte floppyra.
Az MDA t鱈pus炭 monitorokat pedig CGA v.
Hercules monitorokra.
Az 炭j g辿p neve az IBM PC/XT (eXtended
Technology)
112. Nagy siker lett, de elb炭jtak a h叩tr叩nyai:
Egy ember csak egyetlen programmal
tudott foglalkozni egyszerre.
Az USA-ban 1983-ban megjelent az
Apple Lisa nev撤 g辿pe, amelyik az els
grafikus felhaszn叩l坦i fel端lettel
rendelkezett.
Ehhez persze kellett Douglas Englelbart
叩ltal 1980 k旦r端l feltal叩lt eg辿r.
117. PC/AT Minden mai sz叩m鱈t坦g辿p atyja:
Az Intelnek 1982-ben jelent meg a 80286-
os CPU-ja.
1982.-ben sz旦vets辿get k旦t旦tt az AMD-vel
(Advanced Micro Devices)
Lehetv辿 v叩lt egyszerre t旦bb program
egym叩s melletti m撤k旦d辿se.
Az IBM 1984 augusztus叩ban kihozta a
80286-ra 辿p端l g辿p辿t, az IBM PC/AT-t.
(Advanced Technology)
120. EGA monitor bevezet辿se.
84 gombos billenty撤zet helyett a mai 101-
102 gombos.
Sz端ks辿g volt Oper叩ci坦s Rendszerre.
Megsz端letett p叩r a Xerox c辿g rendszer辿rl
koppintva.
121. 1985 okt坦ber辿re k辿sz端lt el az Inteln辿l a
80386-os, amelynek tervez辿s辿n辿l m叩r
figyelembe vett辿k a menet k旦zben
software-nagyhatalomm叩 n旦vekedett
Microsoft tan叩csait.
Ekkoriban jelentek meg a komolyabb
nyomtat坦k (tintasugaras 辿s p叩r sz鱈nes),
valamint a VGA k辿pernyk els t鱈pusai.
1988: 386-SX
386 386-DX
124. A hordozhat坦 g辿pek megjelen辿se 辿s
rohamos elterjed辿se megsz端lte az ig辿nyt
az alacsony fogyaszt叩s炭 processzorok
ir叩nt.
Ezt az ig辿nyt 1990-ben fedte le az Intel
386SL processzorral.
Energiafogyaszt叩sa az alkalmazott
technol坦gia miatt drasztikusan cs旦kkent,
viszont az 坦rajele eredeti maradt.
125. Felmer端lt az ig辿ny gyorsabb processzor
ir叩nt.
Az Intel 80486-os megjelen辿se 1989.
叩prilis叩ban azonban 坦ri叩si csal坦d叩st
okozott. Gyakorlatilag nem v叩ltoztattak a
386-os modellen.
1991: 486-SX
486 486-DX
129. rajel
8088: 5MHz;
386: 40 MHz;
486: 50MHz.
286: 16-20MHz;
Gyors sebess辿gn旦veked辿s nagy
hterhel辿s 坦rajel dupl叩z叩s.
1992 : 486-DX-2 坦rajel dupl叩z叩s m叩r
h撤t辿s kellett r叩
1993: 486-DX-4 坦rajel tripl叩z叩s
130. Az egyre 炭jabb 辿s 炭jabb processzorok
megjelen辿se elbizonytalan鱈totta a
felhaszn叩l坦kat.
Mindig ki kellett szedni az elz
processzort 辿s hely辿re egy 炭jat rakni. (ez
nem mindig volt elegend.)
OverDrive (speci叩lis processzor)
1995: Intel-AMD per v辿ge.
133. Intel Pentium
1993: az Intel bejelenti sorozata k旦vetkez
darabj叩t, az Intel Pentium-ot.
Az els verzi坦k melegedtek, 辿s egy hib叩t
is felfedeztek ingyen csere.
Kisebb t叩pfesz端lts辿get, jobb h撤t辿s
alkalmaztak.
Sok叩ig fejlesztgett辿k egyre gyorsabb 辿s
gyorsabb teljes鱈tm辿nyre sarkallva a
CPU-t.
136. A kl坦n-gy叩rt坦k sz叩m叩ra fejt旦r辿st jelentett,
hogy ezt a mins辿get lem叩solj叩k.
R叩ad叩sul az 叩raikat szerett辿k volna az
Intel processzorok 叩rainak 20-70%-叩ban
maxim叩lni. Els kl坦nok:
1995. okt坦ber: Cyrix: 6x86
1996. m叩rcius: AMD K5
Ezek a kl坦n-cpu-k l辿nyeg辿ben
Pentiumok, de jogi v辿delem miatt nem
szabad ket 鱈gy nevezni.
137. A felhaszn叩l坦k ig辿nye a
multim辿di叩s felhaszn叩l叩sok
ir叩ny叩ba tol坦dik el.
1997. janu叩r: Intel Pentium MMX (Multi
M辿dia eXtension: multim辿di叩ra
kihegyezett processzor)
A kl坦n-gy叩rt坦k gyors kapcsol叩sa miatt:
1997. nyara: Pentium II egyes鱈ti a
Pentium Pro erej辿t az MMX multim辿di叩s
k辿pess辿geivel.
138. A nagy kereslet 辿s az 叩rak let旦r辿se miatt
az Intel kett辿osztotta a Pentium II-es
sorozat叩t.
A lebut鱈tott Pentium II-es lett a Pentium
Celeron, m鱈g a kihegyezett, profi Pentium
II-es neve ezent炭l: Pentium Xeon.
