際際滷

際際滷Share a Scribd company logo

Computer history

Download as PPT, PDF
G
G叩bor Debre
1 of 20
Download to read offline
A sz叩m鱈t坦g辿pek t旦rt辿nete
Tervezk 1642 Blaise Pascal - 辿p鱈tette az els automatikus sz叩mo足l坦g辿pet. G辿pe, a pascaline egym叩sba kapcsol坦d坦 fo-gaskerekekre alapszik. tvenet 辿p鱈tett elad叩sra, de a hivatal-nokok 辿s sz叩mlavezetk visszautas鱈tott叩k a haszn叩lat叩t, mert att坦l f辿ltek, hogy ez elveszi a kenye-r端ket! (R坦la nevezt辿k el a PASCAL nyelvet.)
1822 Charles Babbage - elk辿sz鱈tette az el-s "difference machinet", egy nagyon nagy g辿pet ame-lyet gz hajtott , akkora volt, mint egy gzmozdony, 辿s k辿pes volt t旦bbtag炭 egyenleteket megoldani. A fejleszt辿st a brit korm叩ny fizette. Olyan gyenge volt, hogy t旦bbsz旦r elt旦rt, 辿s a brit minisztereln旦k szerint egyetlen c辿lja az volt, hogy kisz叩molj叩k vele azt a nagy 旦sszeget, amelyet a meg-辿p鱈t辿s辿re k旦lt旦ttek.
Tervezk Babbage k辿sbb megtervezte az "analytical engine-t", amelye m辿g sokkal t旦bb m撤velet elv辿g-z辿s辿re k辿pes lett volna. B叩r ez a g辿p soha sem 辿p端lt meg, 旦t olyan elemet tartalmazott m叩r, amelyek nagyon fontosak a k辿sbbi sz叩m鱈-t坦g辿pek sz叩m叩ra: bemeneti egys辿g feldolgozand坦 sz叩mok t叩rol叩si lehets辿ge feldolgoz坦 egys辿g vagy sz叩mol坦g辿p vez辿rlegys辿g a v辿grehajtand坦 feladatok ir叩ny鱈t叩s叩ra kimeneti egys辿g
Tervezk Augusta Ada - m撤kedvel matematikus, Babbage j坦 bar叩tja. Az gondolata volt, hogy az analitikus g辿pet 炭gy lehetne programozni, hogy az ism辿tld utas鱈t叩sokhoz egyetlen k叩rty叩t haszn叩lnak. Ez volt az els javaslat a sz叩m鱈-t坦g辿pek programoz叩s叩ra. t tekintik az els programoz坦nak. (R坦la nevez-t辿k el az ADA nyelvet.)
1886 - Lyukk叩rtya-feldolgoz坦 g辿p feltal叩l叩sa (Herman Hollerith), elektro-nikus sz叩ml叩l叩sra. A lyukk叩rty叩k szendvics-k辿nt helyezkedtek el r辿z rudak k旦z旦tt; ahol lyuk volt a k叩r-ty叩n, ott a r辿z rudak kontaktust l辿tes鱈tettek 辿s egy elektro-mos 叩ramk旦r z叩r坦dott. A k辿sz端l辿ket arra tervezt辿k, hogy fel-lehessen dolgozni vele az 1880-as n辿psz叩ml叩l叩s adatait. K辿-zi feldolgoz叩ssal, ez t旦bb mint egy 辿vtizedig tartott volna.
Tervezk K辿sbb Hollerith megalap鱈totta a Tabulating Machine Company-t. Sz叩mta-lan egyes端l辿s 辿s 端z-letr辿szek felv叩s叩rl叩sa ut叩n 1924- ben ez a c辿g lett az International Busness Machines (IBM) 1906 Az els r叩di坦cs el叩ll鱈t叩sa 1936 Alan Turing - Szemin叩riumi dolgozatot 鱈rt egy elvi digit叩-lis sz叩m鱈t坦g辿prl amelyet ma turing-g辿pnek nevez端nk a mate-matik叩ban.
Az els sz叩m鱈t坦g辿pek A sz叩m鱈t坦g辿pes rendszerek fejld辿s辿t ersen befoly叩solta a m叩sodik vil叩g-h叩bor炭. letment sz端ks辿g volt r叩juk a rak辿t叩k p叩ly叩j叩nak kisz叩m鱈t叩s叩-hoz, a rejtjelezett sz旦vegek megfejt辿s辿hez stb. 1939 ABC - az els digit叩lis sz叩m鱈t坦g辿p. (Dr. John Astanasoff tervezte.) 1944 Mark I - az els amerikai 叩ltal叩nos c辿l炭 sz叩m鱈t坦g辿p, amelyet programok vez辿reltek (Re-l辿kkel m撤k旦d旦tt). A Harvard egyetemen tizen旦t 辿vig haszn叩lt叩k. 1945 MARK II - az els "bug". A Mark II fejleszt辿se k旦z-ben a sz叩m鱈t坦g辿p egyik rel辿je elromlott, 辿s a kutat坦k egy agyon端t旦tt molylepl辿t tal叩ltak az 辿rintkezi k旦z旦tt. Azt tartj叩k, hogy ez az eredete az angol "bug" (bog叩r, apr坦 programhiba) 辿s a debugging (hibakeres辿s) szakkifejez辿seknek.
Az els sz叩m鱈t坦g辿pek 1945 Neuman J叩nos - kifejlesztette az elt叩rolt program elm辿let辿t. Az volt az 旦tlete, hogy ne csak a feldolgozand坦 adatokat, de a feldolgoz叩sra vonat-koz坦 adatokat is a sz叩m鱈-t坦g辿p mem坦ri叩j叩ban t叩roljuk.
A sz叩m鱈t叩stechnikai ipar fejld辿se Els gener叩ci坦s g辿pek
A mai 辿rtelemben vett sz叩m鱈t叩s足technikai ipar az ENIAC (Electronic Numeric Integrator and Computer) fejleszt辿s辿vek kezdd旦tt. Pennsylv叩niai Egyetemen fejlesz足tette ki John W Mauchly 辿s J. Prespert Eckert 1942 辿s 1945 k旦足z旦tt. A g辿p s炭lya 30 tonna volt, 辿s 18 ezer r叩di坦cs旦vet tar足talmazott. A r叩di坦cs旦vek nagy ht termel足nek, ez a h el辿g lenne New York bel足v叩rosa f撤t辿s辿hez. tlagosan 15 percenk辿nt hib叩sodott meg egy r叩di坦cs. A programo足z叩shoz 6000 kapcsol坦t kellett 叩t叩l足l鱈tani, 200 mikroszekundum kellett egy 旦sszead叩shoz 辿s 3 milliszekundum egy h叩rommal val坦 szor足z叩shoz. Az ENIAC 1955足ben ment nyugd鱈jba. A sz叩m鱈t叩stechnika korszaka hiva足talosan 1951 j炭nius 5足辿n kezdd旦tt, amikor az els UNIVAC足ot (Universal Automatic Compu足ter) lesz叩ll鱈tott叩k az Egyes端lt llamok N辿p足sz叩ml叩l叩si Hivatala sz叩mara. Ez volt az els ke足reskedelmi forgalomban el辿rhet sz叩m鱈足t坦g辿p.
Az els nagyobb rendszer az UNIVAC 1105 1959足ben k辿sz端lt. 2 450 000 doll叩rba ker端lt. 72000 r叩足di坦csbl 叩llt, s炭lya 35 tonna. Me足m坦riakapacit叩sa kb. 54000 b叩jt 144 000 b叩jt h叩tt辿rt叩rral. Egy egy足szer撤 旦sszead叩st 44 mikroszekundum alatt haj足tott v辿gre. Ekkor m叩r az IBM 40 辿ve elektromechanikus lyukk叩rty叩s g辿peket gy叩rtott 辿s 辿rt辿kes鱈tett nagymennyis辿g撤 adat feldolgoz叩s叩ra. A v叩llalat sok叩ig habo足zott, hogy bekapcsol坦djon足e a sz叩m鱈t叩stechnikai iparba m鱈g be nem mutat足t叩k az UNIVAC足ot 辿s a lyukk叩rty叩s g辿pek forgalma esni nem kezdett a sz叩m鱈足t坦g辿pek helyettes鱈t szerepe miatt. Az IBM 叩ltal gy叩rtott els sz叩m鱈足t坦g辿p az IBM 701 volt, amelyet 1953足ban adtak 叩t a korm叩nynak 辿s amelyet hamaro足san k旦ve足tett az IBM 650. A v叩llalat 1956足ban vette 叩t a sz叩m鱈t叩stechnika ipa足r叩nak vezet szerep辿t, amikor 76 sz叩m鱈t坦g辿pet adott el.
Computer history
M叩sodik gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿pek (1959- 1964) Ezek a sz叩m鱈t坦g辿pek kezdt辿k meg a technol坦giai 叩talakul叩st. A n辿pszer撤 g辿足pek k旦z辿 tartoztak pl. az IBM7090, 7070 辿s 1410. M叩s gy叩rt坦k is bekapcso足l坦dtak (Sperry足Rand, RCA...). K旦z旦s jellemzje volt ezeknek a g辿peknek, hogy a r叩di坦cs旦vek helyett tranzisztorokat haszn叩ltak, lecs旦kkent a m辿ret端k, 辿s assembly 辿s m叩s magas szint撤 programoz叩si nyelveket lehetett ve足l端k meg足val坦s鱈tani. !962足ben jelent meg a cser辿lhet lemezt叩r.
A harmadik gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿足pek (1964-70) Ezek a g辿pek az els igazi minisz叩m鱈足t坦g辿pek, legjellemzbb k辿pviselj端k az IBM 360. Integ足r叩lt 叩ramk旦rrel (IC) k辿sz端ltek. A szil鱈cium alap炭 f辿lvezetk alkalmaz叩sa jav鱈tott a megb鱈zhat坦s叩足gon, cs旦kkentette az 叩rat 辿s a m辿re足tet, 辿s a villamos fogyaszt叩st.
Computer history
A negyedik gener叩ci坦s g辿pek (1971 - jelen足kor) A negyedik gener叩ci坦s g辿pek kezdet辿t a mikroprocesszor alap炭 g辿pek meg足jelen辿se jelenti. 1969足ben Tedd Hoff elkezdi megval坦s鱈tani azt az 旦tlet辿t, hogy a sz叩m鱈t坦g辿p minden v辿gre足hajt坦 叩ramk旦r辿t egyetlen egys辿gbe in足tegr叩lja. Az 旦tlet辿nek tov叩bbfejleszt辿s辿bl alakult ki napjaink sz叩m鱈t坦g辿足pe. Neh辿z elhinni, de az Intelnek, Hoff munk叩ltat坦j叩nak, nem volt k旦nny撤 si足kerre vinni az 旦tletet. A megc辿lzott v叩s叩rl坦knak semmi 旦tlet端k nem volt, mi足re lehetne hasz足n叩lni ezeket az eszk旦z旦ket. Ma m叩r az 辿let minden ter端let辿n tal叩lunk mikroprocesszorokat, a kertlocsol坦 vez辿rlj辿tl az 撤rhaj坦ig. A sok足f辿le felhaszn叩l叩s alaposan megv叩ltoztatta az 辿let端nket.
Computer history
Az 旦t旦dik gener叩ci坦 (jelenkor 辿s az elk旦vetkez 辿vtizedek) Az 旦t旦dik gener叩ci坦ra val坦 elrejelz辿sek el辿g sok bizonytalans叩got hordoz足nak, mert ezek a v叩ltoz叩sok 辿pp csak megkezddtek. Val坦sz鱈n撤leg meg fog足ja 辿rteni a sz坦beli utas鱈t叩sokat, 辿s k辿pes lesz k旦vetkeztet辿seket levonni. l nyelvek ford鱈t叩sa is a c辿lok k旦z旦tt szerepel. A sz叩足m鱈t坦g辿p fel辿p鱈t辿se is v叩ltozni fog, a t旦bbprocesszoros, p叩rhuzamos adat-feldolgoz叩s炭 g辿pek veszik 叩t lassan a Neumann足t鱈pus炭 g辿pek szerep辿t. A szupravezet辿s felhasz足n叩l叩s叩t坦l (amely lehetv辿 teszi, hogy a vezetben 0 ellen叩ll叩ssal folyjon az 叩ram) rem辿lhet jelents sebess辿g足n旦veked辿s. Ma is vannak olyan tulajdons叩足g炭 g辿pek, amelyek az 旦t旦dik gener叩ci坦ra lesznek jellemzek, pl. olyan szak足辿rt sz叩m鱈t坦g辿pek vannak, amelyek az orvosokat seg鱈tik a helyes diagn坦zis fel叩ll鱈t叩s叩ban.
閣辿乙艶

More Related Content

Computer history

  • 2. Tervezk 1642 Blaise Pascal - 辿p鱈tette az els automatikus sz叩mo足l坦g辿pet. G辿pe, a pascaline egym叩sba kapcsol坦d坦 fo-gaskerekekre alapszik. tvenet 辿p鱈tett elad叩sra, de a hivatal-nokok 辿s sz叩mlavezetk visszautas鱈tott叩k a haszn叩lat叩t, mert att坦l f辿ltek, hogy ez elveszi a kenye-r端ket! (R坦la nevezt辿k el a PASCAL nyelvet.)
  • 3. 1822 Charles Babbage - elk辿sz鱈tette az el-s "difference machinet", egy nagyon nagy g辿pet ame-lyet gz hajtott , akkora volt, mint egy gzmozdony, 辿s k辿pes volt t旦bbtag炭 egyenleteket megoldani. A fejleszt辿st a brit korm叩ny fizette. Olyan gyenge volt, hogy t旦bbsz旦r elt旦rt, 辿s a brit minisztereln旦k szerint egyetlen c辿lja az volt, hogy kisz叩molj叩k vele azt a nagy 旦sszeget, amelyet a meg-辿p鱈t辿s辿re k旦lt旦ttek.
  • 4. Tervezk Babbage k辿sbb megtervezte az "analytical engine-t", amelye m辿g sokkal t旦bb m撤velet elv辿g-z辿s辿re k辿pes lett volna. B叩r ez a g辿p soha sem 辿p端lt meg, 旦t olyan elemet tartalmazott m叩r, amelyek nagyon fontosak a k辿sbbi sz叩m鱈-t坦g辿pek sz叩m叩ra: bemeneti egys辿g feldolgozand坦 sz叩mok t叩rol叩si lehets辿ge feldolgoz坦 egys辿g vagy sz叩mol坦g辿p vez辿rlegys辿g a v辿grehajtand坦 feladatok ir叩ny鱈t叩s叩ra kimeneti egys辿g
  • 5. Tervezk Augusta Ada - m撤kedvel matematikus, Babbage j坦 bar叩tja. Az gondolata volt, hogy az analitikus g辿pet 炭gy lehetne programozni, hogy az ism辿tld utas鱈t叩sokhoz egyetlen k叩rty叩t haszn叩lnak. Ez volt az els javaslat a sz叩m鱈-t坦g辿pek programoz叩s叩ra. t tekintik az els programoz坦nak. (R坦la nevez-t辿k el az ADA nyelvet.)
  • 6. 1886 - Lyukk叩rtya-feldolgoz坦 g辿p feltal叩l叩sa (Herman Hollerith), elektro-nikus sz叩ml叩l叩sra. A lyukk叩rty叩k szendvics-k辿nt helyezkedtek el r辿z rudak k旦z旦tt; ahol lyuk volt a k叩r-ty叩n, ott a r辿z rudak kontaktust l辿tes鱈tettek 辿s egy elektro-mos 叩ramk旦r z叩r坦dott. A k辿sz端l辿ket arra tervezt辿k, hogy fel-lehessen dolgozni vele az 1880-as n辿psz叩ml叩l叩s adatait. K辿-zi feldolgoz叩ssal, ez t旦bb mint egy 辿vtizedig tartott volna.
  • 7. Tervezk K辿sbb Hollerith megalap鱈totta a Tabulating Machine Company-t. Sz叩mta-lan egyes端l辿s 辿s 端z-letr辿szek felv叩s叩rl叩sa ut叩n 1924- ben ez a c辿g lett az International Busness Machines (IBM) 1906 Az els r叩di坦cs el叩ll鱈t叩sa 1936 Alan Turing - Szemin叩riumi dolgozatot 鱈rt egy elvi digit叩-lis sz叩m鱈t坦g辿prl amelyet ma turing-g辿pnek nevez端nk a mate-matik叩ban.
  • 8. Az els sz叩m鱈t坦g辿pek A sz叩m鱈t坦g辿pes rendszerek fejld辿s辿t ersen befoly叩solta a m叩sodik vil叩g-h叩bor炭. letment sz端ks辿g volt r叩juk a rak辿t叩k p叩ly叩j叩nak kisz叩m鱈t叩s叩-hoz, a rejtjelezett sz旦vegek megfejt辿s辿hez stb. 1939 ABC - az els digit叩lis sz叩m鱈t坦g辿p. (Dr. John Astanasoff tervezte.) 1944 Mark I - az els amerikai 叩ltal叩nos c辿l炭 sz叩m鱈t坦g辿p, amelyet programok vez辿reltek (Re-l辿kkel m撤k旦d旦tt). A Harvard egyetemen tizen旦t 辿vig haszn叩lt叩k. 1945 MARK II - az els "bug". A Mark II fejleszt辿se k旦z-ben a sz叩m鱈t坦g辿p egyik rel辿je elromlott, 辿s a kutat坦k egy agyon端t旦tt molylepl辿t tal叩ltak az 辿rintkezi k旦z旦tt. Azt tartj叩k, hogy ez az eredete az angol "bug" (bog叩r, apr坦 programhiba) 辿s a debugging (hibakeres辿s) szakkifejez辿seknek.
  • 9. Az els sz叩m鱈t坦g辿pek 1945 Neuman J叩nos - kifejlesztette az elt叩rolt program elm辿let辿t. Az volt az 旦tlete, hogy ne csak a feldolgozand坦 adatokat, de a feldolgoz叩sra vonat-koz坦 adatokat is a sz叩m鱈-t坦g辿p mem坦ri叩j叩ban t叩roljuk.
  • 10. A sz叩m鱈t叩stechnikai ipar fejld辿se Els gener叩ci坦s g辿pek
  • 11. A mai 辿rtelemben vett sz叩m鱈t叩s足technikai ipar az ENIAC (Electronic Numeric Integrator and Computer) fejleszt辿s辿vek kezdd旦tt. Pennsylv叩niai Egyetemen fejlesz足tette ki John W Mauchly 辿s J. Prespert Eckert 1942 辿s 1945 k旦足z旦tt. A g辿p s炭lya 30 tonna volt, 辿s 18 ezer r叩di坦cs旦vet tar足talmazott. A r叩di坦cs旦vek nagy ht termel足nek, ez a h el辿g lenne New York bel足v叩rosa f撤t辿s辿hez. tlagosan 15 percenk辿nt hib叩sodott meg egy r叩di坦cs. A programo足z叩shoz 6000 kapcsol坦t kellett 叩t叩l足l鱈tani, 200 mikroszekundum kellett egy 旦sszead叩shoz 辿s 3 milliszekundum egy h叩rommal val坦 szor足z叩shoz. Az ENIAC 1955足ben ment nyugd鱈jba. A sz叩m鱈t叩stechnika korszaka hiva足talosan 1951 j炭nius 5足辿n kezdd旦tt, amikor az els UNIVAC足ot (Universal Automatic Compu足ter) lesz叩ll鱈tott叩k az Egyes端lt llamok N辿p足sz叩ml叩l叩si Hivatala sz叩mara. Ez volt az els ke足reskedelmi forgalomban el辿rhet sz叩m鱈足t坦g辿p.
  • 12. Az els nagyobb rendszer az UNIVAC 1105 1959足ben k辿sz端lt. 2 450 000 doll叩rba ker端lt. 72000 r叩足di坦csbl 叩llt, s炭lya 35 tonna. Me足m坦riakapacit叩sa kb. 54000 b叩jt 144 000 b叩jt h叩tt辿rt叩rral. Egy egy足szer撤 旦sszead叩st 44 mikroszekundum alatt haj足tott v辿gre. Ekkor m叩r az IBM 40 辿ve elektromechanikus lyukk叩rty叩s g辿peket gy叩rtott 辿s 辿rt辿kes鱈tett nagymennyis辿g撤 adat feldolgoz叩s叩ra. A v叩llalat sok叩ig habo足zott, hogy bekapcsol坦djon足e a sz叩m鱈t叩stechnikai iparba m鱈g be nem mutat足t叩k az UNIVAC足ot 辿s a lyukk叩rty叩s g辿pek forgalma esni nem kezdett a sz叩m鱈足t坦g辿pek helyettes鱈t szerepe miatt. Az IBM 叩ltal gy叩rtott els sz叩m鱈足t坦g辿p az IBM 701 volt, amelyet 1953足ban adtak 叩t a korm叩nynak 辿s amelyet hamaro足san k旦ve足tett az IBM 650. A v叩llalat 1956足ban vette 叩t a sz叩m鱈t叩stechnika ipa足r叩nak vezet szerep辿t, amikor 76 sz叩m鱈t坦g辿pet adott el.
  • 14. M叩sodik gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿pek (1959- 1964) Ezek a sz叩m鱈t坦g辿pek kezdt辿k meg a technol坦giai 叩talakul叩st. A n辿pszer撤 g辿足pek k旦z辿 tartoztak pl. az IBM7090, 7070 辿s 1410. M叩s gy叩rt坦k is bekapcso足l坦dtak (Sperry足Rand, RCA...). K旦z旦s jellemzje volt ezeknek a g辿peknek, hogy a r叩di坦cs旦vek helyett tranzisztorokat haszn叩ltak, lecs旦kkent a m辿ret端k, 辿s assembly 辿s m叩s magas szint撤 programoz叩si nyelveket lehetett ve足l端k meg足val坦s鱈tani. !962足ben jelent meg a cser辿lhet lemezt叩r.
  • 15. A harmadik gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿足pek (1964-70) Ezek a g辿pek az els igazi minisz叩m鱈足t坦g辿pek, legjellemzbb k辿pviselj端k az IBM 360. Integ足r叩lt 叩ramk旦rrel (IC) k辿sz端ltek. A szil鱈cium alap炭 f辿lvezetk alkalmaz叩sa jav鱈tott a megb鱈zhat坦s叩足gon, cs旦kkentette az 叩rat 辿s a m辿re足tet, 辿s a villamos fogyaszt叩st.
  • 17. A negyedik gener叩ci坦s g辿pek (1971 - jelen足kor) A negyedik gener叩ci坦s g辿pek kezdet辿t a mikroprocesszor alap炭 g辿pek meg足jelen辿se jelenti. 1969足ben Tedd Hoff elkezdi megval坦s鱈tani azt az 旦tlet辿t, hogy a sz叩m鱈t坦g辿p minden v辿gre足hajt坦 叩ramk旦r辿t egyetlen egys辿gbe in足tegr叩lja. Az 旦tlet辿nek tov叩bbfejleszt辿s辿bl alakult ki napjaink sz叩m鱈t坦g辿足pe. Neh辿z elhinni, de az Intelnek, Hoff munk叩ltat坦j叩nak, nem volt k旦nny撤 si足kerre vinni az 旦tletet. A megc辿lzott v叩s叩rl坦knak semmi 旦tlet端k nem volt, mi足re lehetne hasz足n叩lni ezeket az eszk旦z旦ket. Ma m叩r az 辿let minden ter端let辿n tal叩lunk mikroprocesszorokat, a kertlocsol坦 vez辿rlj辿tl az 撤rhaj坦ig. A sok足f辿le felhaszn叩l叩s alaposan megv叩ltoztatta az 辿let端nket.
  • 19. Az 旦t旦dik gener叩ci坦 (jelenkor 辿s az elk旦vetkez 辿vtizedek) Az 旦t旦dik gener叩ci坦ra val坦 elrejelz辿sek el辿g sok bizonytalans叩got hordoz足nak, mert ezek a v叩ltoz叩sok 辿pp csak megkezddtek. Val坦sz鱈n撤leg meg fog足ja 辿rteni a sz坦beli utas鱈t叩sokat, 辿s k辿pes lesz k旦vetkeztet辿seket levonni. l nyelvek ford鱈t叩sa is a c辿lok k旦z旦tt szerepel. A sz叩足m鱈t坦g辿p fel辿p鱈t辿se is v叩ltozni fog, a t旦bbprocesszoros, p叩rhuzamos adat-feldolgoz叩s炭 g辿pek veszik 叩t lassan a Neumann足t鱈pus炭 g辿pek szerep辿t. A szupravezet辿s felhasz足n叩l叩s叩t坦l (amely lehetv辿 teszi, hogy a vezetben 0 ellen叩ll叩ssal folyjon az 叩ram) rem辿lhet jelents sebess辿g足n旦veked辿s. Ma is vannak olyan tulajdons叩足g炭 g辿pek, amelyek az 旦t旦dik gener叩ci坦ra lesznek jellemzek, pl. olyan szak足辿rt sz叩m鱈t坦g辿pek vannak, amelyek az orvosokat seg鱈tik a helyes diagn坦zis fel叩ll鱈t叩s叩ban.