ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

A szépasszony völgy nevének és kialakulásának története (túraszervezés-gyakorlat)

•
•
Bor Erika
Bor Erika
1 of 11
Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet A szépasszony-völgy nevének és kialakulásának története Tantárgyfelelős: Bagi Mihály és Zsirmik Tibor Túraszervezés gyakorlat tantárgyhoz Készítette: Bor Erika Egészségügyi szervező szak II. évfolyam levelező
A szépasszony-völgy nevének és kialakulásának története TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető néhány gondolatban ........................................................................................... 3 II. A szépasszony-völgy nevének keletkezéséről ................................................................. 4 III. A szépasszony-völgy borospincéi .................................................................................. 5 IV. A szépasszony-völgy ma ................................................................................................ 7 V. Zárógondolatok a Szépasszony-völgy nevének és kialakulásának történetéről .............. 8 VI. Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 9 VII. Mellékletek (fotók) ...................................................................................................... 10 2
A szépasszony-völgy nevének és kialakulásának története Azért választottam előadásom témájául a Szépasszony-völgy nevének és keletkezésének bemutatását, mert nemrégiben volt szerencsém eltöltenem a családommal pár kellemes órát a csodálatos Egerben. Sajnos idő hiánya miatt nem sikerült meglátogatnom a völgyet, és a borospincék világát, de gyakorlatom során most lehetőségem lesz minderre. Előadásom első részében be szeretném mutatni a Szépasszony-völgy nevének keletkezéséről szóló feltételezéseket. A második részben ismertetem a helyi borospincék jellegzetességeit és ízletes borait. Végezetül a Szépasszony-völgy napjainkban témában is megosztok a hallgatósággal pár gondolatot. Remélem, hogy tudok néhány érdekességgel szolgálni előadásom során. Békéscsaba, 2010. szeptember 28. 3
II. A szépasszony-völgy nevének keletkezéséről ,,A földön út vonul, és az út hossza az álma mindenkinek.” /Jack Kerouac/ Eger központjától kb. fél kilométer távolságra, ÉK-DNY irányban húzódó völgy – a levéltári dokumentumok alapján – első neve: Koháry völgye volt. Ezt a területet 1772–1774 között Koháry-völgyként emlegették. A név eredetének származása: A 91 éves török hódoltság végén a felszabadító császári csapatok 1687-ben Eger vára és a város köré szoros gyűrűt alakítottak ki. A blokád nyugati szakaszán állította fel gróf Koháry István, a zömében hajdúkból álló úgynevezett ,,sáncot”. Majd a 19. században megjelent a ma is használatos Szépasszony-völgy elnevezés, melynek első levéltári említése egy 1843-ban készült iratban található. A Szépasszony-völgy nevének keletkezése egészen szélsőséges végletek között mozog. Jelenlegi adatok szerint azonban nem állapítható meg határozottan e földrajzi név eredete. Bakó Ferenc ,,Egri borospincék” című írásában a következő sorok olvashatók: ,,A Szépasszony az ősvallás egyik istenasszonya volt, a Vénusznak megfelelő alak, a szerelem istennője.” A néprajzkutatók szerint a ,,Szépasszony” valamilyen természetfölötti lényt: tündért, lidércet, rontó démont, vagy éppen boszorkányt jelenített meg, és az író ezzel a névvel hízelgett az ártó szellemeknek. Az egri földműves lakosság körében sok hagyomány él a földrajzi név eredetéről. Némelyek szerint egy szépasszony birtokában volt a völgy, illetve annak egy része. Mások tudomása szerint egy híres asszony árusította itteni pincéjében a jó egri borokat. Más forrás 4
szerint a völgy oldalán állt egy úri villa, melyben egy katonatiszt kikapós úriasszonya élt, és innen ered a Szépasszony-völgy elnevezés. Számtalan költő, mint például Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály írt Egerről és a jó borairól, de Márai Sándor is csodálatosan megírta – a helyi újság felkérésére – az egri pincék életét, szokásait, valamint abban az időben honos szőlőfajtákból készült borok zamatát és tüzességét. III. A szépasszony-völgy borospincéi Az egri hegyek puha vulkáni eredetű riolittufa kőzete igen alkalmas arra, hogy pincét vágjanak bele. Különösen sokat találhatunk belőle a híres Szépasszony-völgyben, ahol a szőlősgazdák vágatták pincéjüket, melyekben átlagosan 10 C fok körüli a hőmérséklet. 18. században már megindult a bel-, és külkereskedelem. A termelők a pincékben borméréssel foglalkoztak. Az italt szokás volt nem valamiféle űrmértékre adni, hanem ,,nyeletre”, vagy ,,szívásra”. A gazda 50 krajcárt, később 10 fillért (1920 után) kért egy nyelet borért. Nagy lehetőség volt ez a jó tüdejű, tapasztalt borivó embernek. A termelőknek ez a bormérése még a 19. század végén is szokásban volt. Egy egri szólás szerint: ,,Gazdáé a pince, asszonyé a pénz”. Érdekességként megemlíteném, hogy a pince tulajdonosok között meghonosodott szép szokás az úgynevezett bandázás. Kölcsönösen egymás pincéit meglátogatva, és egymás borait megízlelve két napig is eltartott a vigasság. Ilyenkor az ,,asszonynépnek” nem volt szabad a pincébe lemenni, csupán a kosárba bepakolni a jóízű házi kolbászt, szalonnát és kenyeret, majd a pincéhez ment és lekiáltott az ajtón: ,,Elé vagy-e párom?” – de nem ment be. A férj a pince mélyéről visszakiáltott, hogy elé. És víg kedéllyel, kissé ingatag léptekkel fölment a kosárért, mely tartalmának elfogyasztása után folytatta az iszogatást. Az elhunytak emlékére az első pohár bort a pince földjére öntötték. [1] 5
A közbeszéd Szépasszony-völgyön sokszor csak a völgy legmélyét érti. A több mint 150 pincének közel harmada található ott. Itt folyik a vendéglátás, a domboldal pincéiben pedig a munka. Utunk során a Dísz térnél megállva láthatjuk a Szépasszony szőlőt, és bort tartó bronzalakját, nem messze tőle pedig Bacchus lovagolja meg a hordót. Éttermek, csárdák s a vendéglők között nótázó cigányzenészek kísérhetnek utunkon. A családi, termelői borkimérések egyre inkább professzionális vendéglátóhelyekké alakultak át. [2] A következő borfajtákkal ismerkedhet meg az arra látogató: Egri Olaszrizling: üde zamatú, markáns savú, kesernyés, fehér száraz bor. Egri Leányka: kellemes, szőlővirágra emlékeztető illatú, zamatos, kissé lágy, tüzes fehérbor. Egri Muskotály: a friss muskotályszőlő illatát és zamatát magában hordozó ízletes, félédes fehérbor. Egri Chardonnay: az üde, friss, reduktív, gyümölcsös borok mellett újabban megtalálhatóak a barrique (új, kiégetett tölgyfahordó) erjesztésű-érlelésű borok is. Egri Kékfrankos: élénkvörös, diszkrét gyümölcsillatú vörösbor. Egri Cabernet Sauvignon: mélyrubin színű, intenzív gyümölcsillattal bíró, gazdag zamatú száraz vörösbor. Egri Bikavér: élénk, rubinszínű, gyümölcs illatú, savaiban férfiasságot mutató, bársonyos harmóniájú száraz vörösbor. Az Egri Bikavér szabályzata szerint előállításához legalább három, a Hegyközség rendtartásában engedélyezett szőlőfajta szükséges. [3] 6
IV. A szépasszony-völgy ma Az esztétikus utcabútorok, a kellemes zöldterületek, a kiváló szalonnasütő helyek, és a szabadidős rendezvények növekvő száma, mind-mind hozzájárulnak a terület töretlen fejlődéséhez, egyre több hazai és külföldi vendég megelégedésére. A Szépasszony-völgy nyári rendezvényeinek egyik fő helyszíne a szabadtéri színpad. Turisztikai szemmel nézve mindenféleképpen megér egy városlátogatást Heves megye egyik legszebb városa és a Szépasszony-völgye. 7
Zárógondolatok a Szépasszony-völgy nevének és kialakulásának történetéről Előadásommal megpróbáltam bővíteni ismereteinket a Szépasszony-völgyről. Megtudhattunk pár információt a hely keletkezéséről, az itteni borospincék világáról, s a vidék híres és ízletes borairól. Befejezésül egy idézettel szeretném zárni a Szépasszony-völgyéről tartott előadásomat: ,,Turista az, aki útra kel azért, mert foglalkozásának egyformasága, gondjainak sokasága közepett álmaiban feltűnik előtte egy olyan szebb világ, melyben zöldebb a fű, kékebb az ég, magasabbak a hegyek, szebbek, vagy különösebbek a házak, barátságosabbak az emberek; s aki az álomkép eredetijét fáradságtól vissza nem riadva keresi, s mert hiszen e földön élünk, talán soha meg nem találja, de azért jó kedvét el nem veszíti, hiszen örömét éppen ez a keresés teszi.” /Eötvös Lóránd/ 8
Irodalomjegyzék Írta, szerkesztette: Csörnök Mariann. Eger és környéke. Well - Press Kiadó, Miskolc, 2007. p. 104–105 [2] http://www.belfoldiutazas.hu/magyar/latnivalo/eger/szepasszony-volgy-313010 [3] http://szepasszonyvolgy.info/index.php?page=szepasszonyvolgy-tortenete [1] 9
Mellékletek 10
1 számú melléklet: Egri vár 2 számú melléklet: Eger madártávlatból 11

More Related Content

A szépasszony völgy nevének és kialakulásának története (túraszervezés-gyakorlat)

  • 1. Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet A szépasszony-völgy nevének és kialakulásának története Tantárgyfelelős: Bagi Mihály és Zsirmik Tibor Túraszervezés gyakorlat tantárgyhoz Készítette: Bor Erika Egészségügyi szervező szak II. évfolyam levelező
  • 2. A szépasszony-völgy nevének és kialakulásának története TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető néhány gondolatban ........................................................................................... 3 II. A szépasszony-völgy nevének keletkezéséről ................................................................. 4 III. A szépasszony-völgy borospincéi .................................................................................. 5 IV. A szépasszony-völgy ma ................................................................................................ 7 V. Zárógondolatok a Szépasszony-völgy nevének és kialakulásának történetéről .............. 8 VI. Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 9 VII. Mellékletek (fotók) ...................................................................................................... 10 2
  • 3. A szépasszony-völgy nevének és kialakulásának története Azért választottam előadásom témájául a Szépasszony-völgy nevének és keletkezésének bemutatását, mert nemrégiben volt szerencsém eltöltenem a családommal pár kellemes órát a csodálatos Egerben. Sajnos idő hiánya miatt nem sikerült meglátogatnom a völgyet, és a borospincék világát, de gyakorlatom során most lehetőségem lesz minderre. Előadásom első részében be szeretném mutatni a Szépasszony-völgy nevének keletkezéséről szóló feltételezéseket. A második részben ismertetem a helyi borospincék jellegzetességeit és ízletes borait. Végezetül a Szépasszony-völgy napjainkban témában is megosztok a hallgatósággal pár gondolatot. Remélem, hogy tudok néhány érdekességgel szolgálni előadásom során. Békéscsaba, 2010. szeptember 28. 3
  • 4. II. A szépasszony-völgy nevének keletkezéséről ,,A földön út vonul, és az út hossza az álma mindenkinek.” /Jack Kerouac/ Eger központjától kb. fél kilométer távolságra, ÉK-DNY irányban húzódó völgy – a levéltári dokumentumok alapján – első neve: Koháry völgye volt. Ezt a területet 1772–1774 között Koháry-völgyként emlegették. A név eredetének származása: A 91 éves török hódoltság végén a felszabadító császári csapatok 1687-ben Eger vára és a város köré szoros gyűrűt alakítottak ki. A blokád nyugati szakaszán állította fel gróf Koháry István, a zömében hajdúkból álló úgynevezett ,,sáncot”. Majd a 19. században megjelent a ma is használatos Szépasszony-völgy elnevezés, melynek első levéltári említése egy 1843-ban készült iratban található. A Szépasszony-völgy nevének keletkezése egészen szélsőséges végletek között mozog. Jelenlegi adatok szerint azonban nem állapítható meg határozottan e földrajzi név eredete. Bakó Ferenc ,,Egri borospincék” című írásában a következő sorok olvashatók: ,,A Szépasszony az ősvallás egyik istenasszonya volt, a Vénusznak megfelelő alak, a szerelem istennője.” A néprajzkutatók szerint a ,,Szépasszony” valamilyen természetfölötti lényt: tündért, lidércet, rontó démont, vagy éppen boszorkányt jelenített meg, és az író ezzel a névvel hízelgett az ártó szellemeknek. Az egri földműves lakosság körében sok hagyomány él a földrajzi név eredetéről. Némelyek szerint egy szépasszony birtokában volt a völgy, illetve annak egy része. Mások tudomása szerint egy híres asszony árusította itteni pincéjében a jó egri borokat. Más forrás 4
  • 5. szerint a völgy oldalán állt egy úri villa, melyben egy katonatiszt kikapós úriasszonya élt, és innen ered a Szépasszony-völgy elnevezés. Számtalan költő, mint például Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály írt Egerről és a jó borairól, de Márai Sándor is csodálatosan megírta – a helyi újság felkérésére – az egri pincék életét, szokásait, valamint abban az időben honos szőlőfajtákból készült borok zamatát és tüzességét. III. A szépasszony-völgy borospincéi Az egri hegyek puha vulkáni eredetű riolittufa kőzete igen alkalmas arra, hogy pincét vágjanak bele. Különösen sokat találhatunk belőle a híres Szépasszony-völgyben, ahol a szőlősgazdák vágatták pincéjüket, melyekben átlagosan 10 C fok körüli a hőmérséklet. 18. században már megindult a bel-, és külkereskedelem. A termelők a pincékben borméréssel foglalkoztak. Az italt szokás volt nem valamiféle űrmértékre adni, hanem ,,nyeletre”, vagy ,,szívásra”. A gazda 50 krajcárt, később 10 fillért (1920 után) kért egy nyelet borért. Nagy lehetőség volt ez a jó tüdejű, tapasztalt borivó embernek. A termelőknek ez a bormérése még a 19. század végén is szokásban volt. Egy egri szólás szerint: ,,Gazdáé a pince, asszonyé a pénz”. Érdekességként megemlíteném, hogy a pince tulajdonosok között meghonosodott szép szokás az úgynevezett bandázás. Kölcsönösen egymás pincéit meglátogatva, és egymás borait megízlelve két napig is eltartott a vigasság. Ilyenkor az ,,asszonynépnek” nem volt szabad a pincébe lemenni, csupán a kosárba bepakolni a jóízű házi kolbászt, szalonnát és kenyeret, majd a pincéhez ment és lekiáltott az ajtón: ,,Elé vagy-e párom?” – de nem ment be. A férj a pince mélyéről visszakiáltott, hogy elé. És víg kedéllyel, kissé ingatag léptekkel fölment a kosárért, mely tartalmának elfogyasztása után folytatta az iszogatást. Az elhunytak emlékére az első pohár bort a pince földjére öntötték. [1] 5
  • 6. A közbeszéd Szépasszony-völgyön sokszor csak a völgy legmélyét érti. A több mint 150 pincének közel harmada található ott. Itt folyik a vendéglátás, a domboldal pincéiben pedig a munka. Utunk során a Dísz térnél megállva láthatjuk a Szépasszony szőlőt, és bort tartó bronzalakját, nem messze tőle pedig Bacchus lovagolja meg a hordót. Éttermek, csárdák s a vendéglők között nótázó cigányzenészek kísérhetnek utunkon. A családi, termelői borkimérések egyre inkább professzionális vendéglátóhelyekké alakultak át. [2] A következő borfajtákkal ismerkedhet meg az arra látogató: Egri Olaszrizling: üde zamatú, markáns savú, kesernyés, fehér száraz bor. Egri Leányka: kellemes, szőlővirágra emlékeztető illatú, zamatos, kissé lágy, tüzes fehérbor. Egri Muskotály: a friss muskotályszőlő illatát és zamatát magában hordozó ízletes, félédes fehérbor. Egri Chardonnay: az üde, friss, reduktív, gyümölcsös borok mellett újabban megtalálhatóak a barrique (új, kiégetett tölgyfahordó) erjesztésű-érlelésű borok is. Egri Kékfrankos: élénkvörös, diszkrét gyümölcsillatú vörösbor. Egri Cabernet Sauvignon: mélyrubin színű, intenzív gyümölcsillattal bíró, gazdag zamatú száraz vörösbor. Egri Bikavér: élénk, rubinszínű, gyümölcs illatú, savaiban férfiasságot mutató, bársonyos harmóniájú száraz vörösbor. Az Egri Bikavér szabályzata szerint előállításához legalább három, a Hegyközség rendtartásában engedélyezett szőlőfajta szükséges. [3] 6
  • 7. IV. A szépasszony-völgy ma Az esztétikus utcabútorok, a kellemes zöldterületek, a kiváló szalonnasütő helyek, és a szabadidős rendezvények növekvő száma, mind-mind hozzájárulnak a terület töretlen fejlődéséhez, egyre több hazai és külföldi vendég megelégedésére. A Szépasszony-völgy nyári rendezvényeinek egyik fő helyszíne a szabadtéri színpad. Turisztikai szemmel nézve mindenféleképpen megér egy városlátogatást Heves megye egyik legszebb városa és a Szépasszony-völgye. 7
  • 8. Zárógondolatok a Szépasszony-völgy nevének és kialakulásának történetéről Előadásommal megpróbáltam bővíteni ismereteinket a Szépasszony-völgyről. Megtudhattunk pár információt a hely keletkezéséről, az itteni borospincék világáról, s a vidék híres és ízletes borairól. Befejezésül egy idézettel szeretném zárni a Szépasszony-völgyéről tartott előadásomat: ,,Turista az, aki útra kel azért, mert foglalkozásának egyformasága, gondjainak sokasága közepett álmaiban feltűnik előtte egy olyan szebb világ, melyben zöldebb a fű, kékebb az ég, magasabbak a hegyek, szebbek, vagy különösebbek a házak, barátságosabbak az emberek; s aki az álomkép eredetijét fáradságtól vissza nem riadva keresi, s mert hiszen e földön élünk, talán soha meg nem találja, de azért jó kedvét el nem veszíti, hiszen örömét éppen ez a keresés teszi.” /Eötvös Lóránd/ 8
  • 9. Irodalomjegyzék Írta, szerkesztette: Csörnök Mariann. Eger és környéke. Well - Press Kiadó, Miskolc, 2007. p. 104–105 [2] http://www.belfoldiutazas.hu/magyar/latnivalo/eger/szepasszony-volgy-313010 [3] http://szepasszonyvolgy.info/index.php?page=szepasszonyvolgy-tortenete [1] 9
  • 11. 1 számú melléklet: Egri vár 2 számú melléklet: Eger madártávlatból 11