�ݺ�ߣ

AVAGY DOKTORJELÖLTEK PUBLIKÁCIÓS
TELJESÍTMÉNYÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A HAZAI NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI
ISKOLÁKBAN
Aki "doktor" akar lenni ...
Fehér Péter Aknai Dóra Orsolya
XIV. Pedagógiai Értékelési Konferencia
Szeged, 2016. április 21- 23.

Neveléstudományi doktori iskolák Magyarországon
 ELTE PPK, Neveléstudományi Doktori Iskola
 Szegedi Tudományegyetem BTK, Neveléstudományi
Doktori Iskola
 Debreceni Egyetem BTK, Humán Tudományok
Doktori Iskola
 Pécsi Tudományegyetem BTK, Oktatás és
Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola
 Eszterházy Károly Főiskola, Neveléstudományi
Doktori Iskola (akkreditáció folyamatban)

ELTE PPK, Neveléstudományi Doktori Iskola
 Publikációs követelmények:
 A kutatási tevékenység keretében a doktorandusznak a képzési idő
alatt legalább három publikációt kell elkészítenie, ebből
egyet a disszertációja témájából. A témába tartozó publikációk
tekintetében a doktori iskola működési szabályzata a három
publikáció keretén belül egynél többet is előírhat.
 Az elkészült publikációkat
 meg kell jelentetni szakmai tudományos folyóiratban vagy
könyvkiadónál, melyek jegyzékét az illetékes doktori program
állítja össze és teszi hozzáférhetővé, vagy
 konferencián be kell mutatni előadás vagy poszter formájában,
vagy
 a doktori iskola honlapján kell közzétenni, az iskola által
meghatározott feltételek mellett.
Forrás: http://www.doktori.hu/pfile.php?menuid=0&index=0 151. oldal 20. §

SZTE BTK, Neveléstudományi Doktori Iskola
 A publikációk (3. pont) tekintetében a Neveléstudományi
Doktori Iskola követelménye A védés előtt a jelöltnek
legalább öt saját tudományos eredményeket
tartalmazó közleménnyel kell rendelkeznie.
 Ezek között lennie kell legalább egy
a) bírálati eljárást működtető folyóiratban megjelent
tanulmánynak, vagy országos kiadónál megjelent,
lektorált könyvfejezetnek,
b) külföldön, világnyelven megjelent lektorált
tanulmánynak vagy könyvfejezetnek, ennek hiányában az
eredmények két lektorált nemzetközi konferencián való
bemutatásának.
Forrás: http://www.edu.u-szeged.hu/phd/?q=hu/tanulmanyi-es-vizsgarend

DE BTK, Humán Tudományok Doktori Iskola
 A doktori fokozatszerzésig a doktoranduszoknak minimum öt
nívós, hazai és nemzetközi folyóiratban és/vagy
lektorált kötetben közzétett publikációt kell
összegyűjteniük. Alapvető elvárás, hogy a közlemények az egyes
tudomány- és kutatási területekhez illeszkedő folyóiratokban
kerüljenek publikálásra.
A Neveléstudományi programban az öt publikáció egyikének az
Educatio, a Magyar Pedagógia, a Hungarian Educational
Research Journal (HERJ) vagy a kutatási iránynak megfelelő
impakt faktorral rendelkező nemzetközi folyóiratban kell
megjelennie, s további publikációk elhelyezhetők az MTA
Pedagógiai Tudományos Bizottsága által felsorolt folyóiratok
bármelyikében vagy lehetnek lektorált könyvfejezetek,
tanulmányok.
Forrás: A Humán Tudományok Doktori Iskola minőségbiztosítási terve, http://doktori.hu

PE BTK, Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola
 „önálló tudományos munkásság bemutatása cikkekkel,
tanulmányokkal vagy más módon…” (BTK Kari Doktori
Szabályzat)

Kutatás célja
Annak vizsgálata, hogy
 milyen mértékben különböznek a doktori iskolák
publikációs követelményei?
 milyen publikációs teljesítményre ítélik oda a
fokozatot a doktori iskolák a jelölteknek?

Minta bemutatása
 A szükséges adatokat a doktori.hu és az MTMT
adatbázisaiból szereztük be. (A doktori védések
adatai 2006-tól állnak rendelkezésre a doktori
adatbázisban, és 2015 végéig vizsgáltuk ezeket.)
 A mintába az ELTE-ről 147, az SZTE-ről 35, a DE-ről
38, a PTE-ről 33 védés adatait (elsősorban, de nem
kizárólag a jelölt tézisfüzetére támaszkodva) vontuk
be. (Bizonyos doktori iskolák esetében számos
hiányosságot tapasztaltunk, magyar vagy angol
nyelvű tézisfüzetek, akár teljes disszertációk is
elérhetetlenek voltak.)

Alkalmazott módszerek
 A kutatásban a leíró statisztikán kívül szakirodalmi elemzést,
illetve kis mértékben dokumentum-elemzést is végeztünk,
amennyiben egyes tézisfüzeteket részletesen áttekintettünk. A
kvantitatív adatgyűjtés kiterjedt a magyar és idegen nyelvű
neveléstudományi folyóiratokban megjelent tanulmányokra,
konferencia előadásokra, egyéb tanulmányokra, illetve külön a
legjelentősebb hazai konferenciákon (ONK, PÉK) való
részvételre is.
 A vizsgálat során abból indultunk ki, hogy a szabályozás
szerint "A doktorandusznak új, eredeti tudományos
eredmények létrehozásával kell azt bizonyítania, hogy
alkalmas a tudományos pályára. A doktorandusz
tevékenységének, ... kutatásainak lehetőségét a doktori iskola
hivatott biztosítani." Az új eredmények közreadásának helyei
pedig elsősorban a fentiekben jelzett fórumok lehetnek.

Fokozatszerzések 2006 óta
2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Összesen: Átlag: Szórás: Min: Max:
ELTE 36 37 26 25 22 20 22 19 16 223 24,78 7,29 16 37
SZTE 1 0 6 6 4 4 5 6 4 36 4,00 2,18 0 6
PTE 3 5 3 5 8 2 4 7 37 4,63 2,07 2 8
DE 10 7 6 2 5 4 4 5 3 8 54 5,40 2,41 2 10

Eredményességi mutató
(Az adatok forrása: doktori.hu)

Hazai konferencia részvételek

Hazai konferenciák

Publikáció magyar szaklapokban
Kruskal-Wallis ANOVA - chi-square=20.8034 df=3 p<0.0001

Publikáció magyar szaklapokban

Eredmények 5.
Kruskal-Wallis ANOVA – chi-square=1.027 df=3 p=0.7947 NEM SZIGNIFIKÁNS!

Eredmények 6.

Eredmények 7.

Eredmények 8.

Hiányosságok

Összegzés
 A kutatás eredményei azt mutatják, hogy mind a
követelményekben, mind azok (valódi) teljesítésében
rendkívül nagy különbségek mutatkoznak az egyes
műhelyek közt (és ezáltal vélhetően a megszerzett
fokozatok minőségében is). Kérdés, vajon
magyarázhatja-e ezt a különböző kutatási műhelyek
irányultsága?
Bölcsészparadigma vs. természettudományos
paradigma? (Kozma Tamás, 2013)
 A publikációs követelmények tekintetében a legszigorúbb
az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskolája, a többi
iskolák tekintetében jelentős szórás tapasztalható.

A doktori képzés új rendszere
 Az Országgyűlés 2015. december 1-i ülésnapján fogadta el az oktatás
szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
2015. évi CCVI. törvényt
 A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
módosításával a doktori képzés rendszere 2016. szeptember 1-től
átalakul.
 A legfontosabb változások a következők:
 A doktori képzésben legalább 240 kreditet kell szerezni,
 A képzési idő nyolc félév.
 A doktori képzés két szakaszból áll: az első négy félév a "képzési és kutatási", a
második a "kutatási és disszertációs" szakasz.
 A negyedik félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és
disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell
teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt.
 A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtania
doktori értekezését.
 Publikációs követelmények ???

Köszönjük a figyelmet!
feherp1@t-online.hu
doraorsolya@gmail.com

�ݺ�ߣ

Aki "doktor" akar lenni ... avagy doktorjelöltek publikációs teljesítményének összehasonlítása a hazai neveléstudományi doktori iskolákban

More Related Content

Aki "doktor" akar lenni ... avagy doktorjelöltek publikációs teljesítményének összehasonlítása a hazai neveléstudományi doktori iskolákban