Az adapt¨¢ci¨®; A fajok kialakul¨¢sa
?Download as PPTX, PDF?
1 like?3,838 views
Az adapt¨¢ci¨®; A fajok kialakul¨¢sa
- 1. Az adapt¨¢ci¨® A fajok kialakul¨¢sa Tolnai D¨®ra
- 2. A mai tananyag kapcsol¨®d¨¢sa a t¨¦mak?rh?z A popul¨¢ci¨®k genetikai egyens¨²lya A term¨¦szetes szelekci¨® Az adapt¨¢ci¨® A fajok kialakul¨¢sa ?sszefoglal¨¢s Sz¨¢monk¨¦r¨¦s
- 3. ISM?TL?S A popul¨¢ci¨®k genetikai egyens¨²lya A term¨¦szetes szelekci¨®
- 4. 1. Jellemezd a re¨¢lis ¨¦s ide¨¢lis popul¨¢ci¨®kat a megadott szempontok alapj¨¢n! RE?LIS IDE?LIS egyedsz¨¢m ki-vagy bev¨¢ndorl¨¢s p¨¢rv¨¢laszt¨¢s mut¨¢ci¨® szelekci¨® lehet kicsi lehet a szebbet, az er?sebbet van van nagy nincs nincs v¨¦letlenszer? nincs
- 5. 2. Melyik egyenlet fejezi ki a Hardy-Weinberg-szab¨¢lyt? (egyszer? v¨¢laszt¨¢s) a) p2+2pq+q2=1 b) p2+2pq+q2=0 c) p2+q2+r2=1 d) (p+q+r)2=1 e) p2+q2+r2=0 p2+2pq+q2=1
- 6. 3. Mi a Hardy-Weinberg-szab¨¢ly l¨¦nyege? (egyszer? v¨¢laszt¨¢s) a) A recessz¨ªv all¨¦lok nem tudnak kipusztulni a popul¨¢ci¨®b¨®l. b) A domin¨¢ns all¨¦lok nem tudnak kipusztulni a popul¨¢ci¨®b¨®l. c) A domin¨¢ns ¨¦s recessz¨ªv all¨¦lok nem tudnak kipusztulni a popul¨¢ci¨®b¨®l. d) Az ide¨¢lis popul¨¢ci¨® nemzed¨¦keiben az all¨¦lgyakoris¨¢g nem v¨¢ltozik.
- 7. Hardy-Weinberg-szab¨¢ly A k¨¹ls? hat¨¢sokt¨®l mentes (¨²n. ide¨¢lis) popul¨¢ci¨®ban kiz¨¢r¨®lag a rekombin¨¢ci¨® ¨²tj¨¢n nem v¨¢ltozik meg az all¨¦lgyakoris¨¢g az egym¨¢st k?vet? nemzed¨¦kekben. Vagyis a popul¨¢ci¨® genetikai egyens¨²lyban van.
- 8. 4. Mik lehetnek az all¨¦lgyakoris¨¢g megv¨¢ltoz¨¢s¨¢nak okai? (?sszetett v¨¢laszt¨¢s) a) Mut¨¢ns all¨¦lok megjelen¨¦se. b) G¨¦n¨¢raml¨¢s (ki-¨¦s bev¨¢ndorl¨¢s). c) Szelekci¨® (nem minden egyednek azonosak a t¨²l¨¦l¨¦si es¨¦lyei). d) Genetikai sodr¨®d¨¢s (a szaporod¨®k¨¦pes egyedek sz¨¢m¨¢nak jelent?s cs?kken¨¦se, ¨ªgy v¨¦letlenszer?en v¨¢ltozhat az all¨¦lgyakoris¨¢g).
- 9. 5. Mely ¨¢ll¨ªt¨¢s igaz a genetikai r¨¢termetts¨¦gre? (?sszetett v¨¢laszt¨¢s) a) Az a val¨®sz¨ªn?s¨¦g, amellyel az adott genot¨ªpus megjelenik a k?vetkez? nemzed¨¦kben. b) A legkisebb r¨¢termetts¨¦g? egyedek term¨¦szetes szelekci¨®val kipusztulnak a popul¨¢ci¨®b¨®l. c) ?rt¨¦ke 0-t¨®l 1-ig terjedhet. d) ?rt¨¦ke -1-t?l 1-ig terjedhet.
- 10. 6. P¨¢ros¨ªtsd az ¨¢br¨¢kat a megfelel? fogalmakkal! 1. 2. 3. a) sz¨¦tv¨¢laszt¨® szelekci¨® b) stabiliz¨¢l¨® szelekci¨® c) ir¨¢ny¨ªt¨® szelekci¨® d) mesters¨¦ges szelekci¨® 1.b) 2.a) 3.c)
- 11. 7. Milyen folyamatot mutat be az ¨¢bra? mesters¨¦ges szelekci¨®
- 12. az evol¨²ci¨® ¨¢ltal¨¢nos elm¨¦lete vil¨¢g k?r¨¹li haj¨®¨²t el?sz?r ¨ªrta le a fajok ¨¢lland¨® v¨¢ltoz¨¢s¨¢t francia botanikus, zool¨®gus ?A fajok eredete¡±
- 13. A lamarckizmus szerint az ¨¦let sor¨¢n szerzett tulajdons¨¢gok ?r?kl?dnek, a k¨¹ls? hat¨¢sok maradand¨®an ¨¦s c¨¦lszer?en k¨¦pesek megv¨¢ltoztatni a szervezet ?r?kletes fel¨¦p¨ªt¨¦s¨¦t. A darwinizmus szerint a term¨¦szetben az ¨¦l?l¨¦nyek egym¨¢ssal versengenek a fennmarad¨¢s¨¦rt. A term¨¦szetes kiv¨¢laszt¨®d¨¢s ¨²tj¨¢n mindig a legr¨¢termettebb egyedek ?r?k¨ªtik tov¨¢bb g¨¦njeiket, a fajok pedig ez¨¢ltal egyre t?k¨¦letesebben alkalmazkodnak k?rnyezet¨¹kh?z.
- 14. Az adapt¨¢ci¨®
- 15. Az adapt¨¢ci¨® Mut¨¢ci¨® ? ¨²j all¨¦lok keletkez¨¦se ? egy r¨¦sz¨¹k kipusztul ¨C term¨¦szetes szelekci¨® ? megmaradt all¨¦lok ¨C k¨¦pesek alkalmazkodni a k?rnyezethez = adapt¨ªv ¨¦rt¨¦k¨¹k van ? Adott k?rnyezeti t¨¦nyez?k; genetikai v¨¢ltoz¨¢sok ? a popul¨¢ci¨® pontos illeszked¨¦se a k?rnyezeti felt¨¦telekhez. ? Az adapt¨¢ci¨®val kialakult fenot¨ªpus ?R?KL?DIK!
- 16. Az adapt¨¢ci¨® fogalma Olyan struktur¨¢lis vagy viselked¨¦sbeli tulajdons¨¢g, mely az ¨¦l?l¨¦ny sz¨¢m¨¢ra el?ny?s tulajdons¨¢ggal b¨ªr a t¨²l¨¦l¨¦si ¨¦s a szaporod¨¢si sikeress¨¦g tekintet¨¦ben.
- 17. Egy ¨¦szak-amerikai cickafark faj (Achillea lanulosa) adapt¨¢ci¨®ja ? A n?v¨¦nyek magass¨¢ga ¨C mennyis¨¦gi jelleg (sokg¨¦nes ?r?kl?d¨¦s). ? A k?rnyezethez legjobban alkalmazkod¨® all¨¦lok, fenot¨ªpusok maradnak fenn (term¨¦szetes szelekci¨®). ? K¨¹l?nb?z? ¨¦l?helyeken k¨¹l?nb?z? ¨¢tlagmagass¨¢g¨² popul¨¢ci¨® fordul el?. Kontroll ? az elt¨¦r? k¨¹lsej? n?v¨¦nyek genetikailag is k¨¹l?nb?znek. Sierra Nevada ¨C Nagy-medence
- 18. A mimikri Az adapt¨¢ci¨® azon form¨¢ja, eredm¨¦nye, amikor ¨¦l?l¨¦ny felveszi, vagy ut¨¢nozza egy m¨¢sik ¨¦l?l¨¦ny vagy a k?rnyezet mint¨¢j¨¢t, sz¨ªn¨¦t, k¨¹lalakj¨¢t, szag¨¢t, viselked¨¦s¨¦t. ? koevol¨²ci¨®
- 19. V¨¦dekez? mimikri k?rnyezet sz¨ªne, text¨²r¨¢ja pl.: bots¨¢sk¨¢k, tintahalak
- 21. M¨¹ller-f¨¦le mimikri ? Heliconidae csal¨¢d tagjai (afrikai tigrislepke fajok) ¨C kellemetlen ¨ªz? ¨C nem rokon fajok hasonl¨®s¨¢ga http://www.termeszettar.hu/anyagok/golgotavirag_es_t igrislepke_mimikri/golgotavirag_tigrislepke.html
- 22. A ragadoz¨® mimikrije ? karol¨®p¨®kok ? tengeri horg¨¢szhalak ¨C h¨¢t¨²sz¨®b¨®l m¨®dosult ?horg¨¢szbot¡± ? kesely?tekn?s ¨C sz¨¢j¨¢ban van a csali
- 23. Mimikri a szaporod¨¢s¨¦rt ? Kosborf¨¦l¨¦k csal¨¢dja ¨C l¨¦gybang¨® (Ophrys insectifera) ¨C p¨®kbang¨® (Ophrys sphegodes)
- 24. A modifik¨¢ci¨® ? k?rnyezeti hat¨¢sokra gyorsan reag¨¢lva?egyes egyedekn¨¦l fenot¨ªpus v¨¢ltoz¨¢s ? NEM ?R?KL?DIK! ? pl.: pongyola pitypang (Taraxacum officinale) ¨C testm¨¦rete f¨¹gg: ? a term?hely jellemz?it?l (nedves, sz¨¢raz; alf?ld, hegyvid¨¦k; napos, ¨¢rny¨¦kos) ? akkomod¨¢ci¨® ¨C pl.: az ember lebarnul¨¢sa
- 26. A biol¨®gi¨¢ban semminek nincs ¨¦rtelme, ha nem az evol¨²ci¨® f¨¦ny¨¦ben n¨¦zz¨¹k. (Theodosius Dobzhansky)
- 27. Az evol¨²ci¨®s folyamat ? a popul¨¢ci¨®n bel¨¹l l¨¦trej?n egy rekombin¨¢ci¨®val kialakult all¨¦lgyakoris¨¢g ¨C mut¨¢ci¨®, g¨¦n¨¢raml¨¢s befoly¨¢solja, v¨¢ltoztatja ¨C folyamatos v¨¢ltoz¨¢sok (t?bb nemzed¨¦knyi id? alatt) ¨C term¨¦szetes szelekci¨® (csak a legr¨¢termettebbek elterjed¨¦se) ¨C a popul¨¢ci¨® ¨¦s k?rnyezete k?z?tt kialakul egy t?k¨¦letes adapt¨¢ci¨® ? a popul¨¢ci¨® nemzed¨¦keinek sor¨¢n l¨¦trej?v? ¨¦s hat¨® genetikai v¨¢ltoz¨¢sok evol¨²ci¨®s folyamatot eredm¨¦nyeznek
- 28. A cickafark fajok helyi popul¨¢ci¨®i elszigetel?d¨¦s = IZOL?CI?
- 29. Az eur¨®pai s¨¹n f?ldrajzi v¨¢ltozatai nyugat-eur¨®pai v¨¢ltozat elterjed¨¦se kelet-eur¨®pai v¨¢ltozat elterjed¨¦se ?tfed az elterjed¨¦si ter¨¹let, de nincsenek hibridek! (oka: a t¨¦li ¨¢lomb¨®l val¨® k¨¹l?nb?z? idej? ¨¦bred¨¦s)
- 30. ²õ¨¹±¹?±ô³Ù?
- 31. A ²õ¨¹±¹?±ô³Ù? alfajainak elterjed¨¦se Pyrrhula p. pyrrhula Pyrrhula p. minor Pyrrhula p. germanica
- 32. ?j faj keletkez¨¦se f?ldrajzi izol¨¢ci¨® sor¨¢n fajk¨¦pz?d¨¦s = speci¨¢ci¨®
- 33. A fajk¨¦pz?d¨¦s l¨¦p¨¦sei A faj t?bb kisebb popul¨¢ci¨®b¨®l ¨¢ll, melyek genetikailag kiss¨¦ elt¨¦rnek egym¨¢st¨®l (ld. adapt¨¢ci¨®) A popul¨¢ci¨®k izol¨¢ci¨®ja (alfajok kialakul¨¢sa), hibridiz¨¢ci¨® lehets¨¦ges, de ¨¢ltal¨¢ban ritka. pl. keleti ¨¦s nyugati s¨¹n Az alfajok f?ldrajzi izol¨¢ci¨®ja, amely megsz¨¹nteti a szabad g¨¦n¨¢raml¨¢st. A f?ldrajzi izol¨¢ci¨® megsz?n¨¦se ut¨¢n sem tud m¨¢r keresztez?dni az eredeti fajjal, vagyis ¨²j fajj¨¢ fejl?d?tt. (oka: ¨²n. szaporod¨¢si izol¨¢ci¨®) 1. 2. 3. 4.
- 34. Az izol¨¢ci¨® form¨¢i ? f?ldrajzi izol¨¢ci¨® ¨C K¨ªnai nagy fal k¨¦t oldal¨¢n l¨¦v? n?v¨¦nypopul¨¢ci¨®k ? k¨¹l?nb?z? ¨¦l?hely, k¨¹l?nb?z? ?kol¨®giai ig¨¦ny ¨C erdei aljn?v¨¦nyzet p¨¢r¨¢s k?rnyezete ¨C erdei forr¨¢s nedves k?rnyezete ? id?beli izol¨¢ci¨® - elt¨¦r? szaporod¨¢si id?szak ¨C kelet-eur¨®pai, nyugat-eur¨®pai s¨¹n ? elt¨¦r? szaporod¨¢si viselked¨¦s ¨C szentj¨¢nosbogarak ? p¨¢rosod¨¢s sikeres ¨C nincs megterm¨¦keny¨¹l¨¦s ¨C a hibrid ¨¦letk¨¦ptelen ¨C a hibrid medd? (l¨®+szam¨¢r=?szv¨¦r)
- 35. N?v¨¦nytermeszt¨¦s, -nemes¨ªt¨¦s T¨¢pi¨®szele N?v¨¦nyi Diverzit¨¢si K?zpont http://www.nodik.hu/nodik/?page_id=78
- 36. Adapt¨ªv radi¨¢ci¨® ¨²j fajok n?vekv? popul¨¢ci¨®i ? korl¨¢tolt n?veked¨¦s (az ¨¦l?hely eltart¨®k¨¦pess¨¦ge v¨¦ges) kev¨¦s er?forr¨¢s ? sz¨¦tterjed¨¦s kisebb verseng¨¦s ¨¹res ¨¦l?hely DE! ¨²jabb alkalmazkod¨¢s¡ A popul¨¢ci¨®k ¨²jabb ¨¦l?helyekre t?rt¨¦n? sz¨¦tterjed¨¦s¨¦vel egy¨¹tt j¨¢r¨® adapt¨¢ci¨®it a k?rnyezethez adapt¨ªv radi¨¢ci¨®nak nevezz¨¹k.
- 37. Darwin-pintyek Az adapt¨ªv radi¨¢ci¨® ?¾±²õ°ì´Ç±ô²¹±è¨¦±ô»å¨¢Âá²¹¡±.
- 38. Divergencia Az az evol¨²ci¨®s v¨¢ltoz¨¢si folyamat, mely sor¨¢n a k?z?s evol¨²ci¨®s eredettel rendelkez? ¨¦l?l¨¦nyek jellegeinek sz¨¦ttart¨® fejl?d¨¦se jellemez. k¨¹l?nb?z? ?kol¨®giai szerepek bet?lt¨¦s¨¦re v¨¢ltak sz¨¦t
- 39. Konvergencia Olyan fejl?d¨¦si folyamat, amely sor¨¢n eg¨¦szen m¨¢s ?s?kt?l sz¨¢rmaz¨® csoportok k?z?tt - fel¨¹letesen - hasonl¨® biol¨®giai jellegzetess¨¦gek alakulnak ki.
- 40. divergencia vs. konvergencia homol¨®g szervek anal¨®g szervek lass¨² m¨®dosul¨¢s?elt¨¦r? m?k?d¨¦s azonos felt¨¦telekhez alkalmazkod¨¢s?hasonl¨® m?k?d¨¦s
- 41. ?rdekess¨¦gek http://video.nationalgeographic.com/video/oceans-narrated- by-sylvia-earle/oceans-galapagos?source=relatedvideo http://video.nationalgeographic.com/video/ecuador_galapag os http://video.nationalgeographic.com/video/galapagos- unique-animals-lex http://www.si.edu/Imax/movie/93 http://vimeo.com/87433093 A Google csapat¨¢nak felder¨ªt? ¨²tja https://www.youtube.com/watch?v=NKG2qH8778U