ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Az archaikus cigánynépélet a magyar társadalomban

•Download as PPT, PDF•
•
rszk_Hungary
rszk_Hungary
1 of 16
Download to read offline
Láczay Magdolna
A karavántól a menlevélig A korai vándorló életforma sajátossága Indiai örökség – monoprofesszionális alkasztok kialakulása, azaz hiányszakmák szerinti szóródás Gazdálkodásuk szolgáltatásokra épül, de a megélhetését a karaván életforma a vándorlás során gyűjti A cigány csoportok a15. század óta a magyarországi társadalom részeként, környezetükkel szimbiózisban éltek
A karavántól a menlevélig Vándorolva kell felkutatni a megrendelőt, s ha kimerült a kereslet, továbbálltak Viszont: nem járkálhattak engedély nélkül, királyi menlevelet kaptak, a 16-17. századtól fennmaradtak pl. Révay Péter és Thurzó György menleveleiben (1608, 1616): Ebből tudjuk, mivel foglalkoztak: Fémmegmunkálás: kovácsok, rézművesek, fegyverkészítés stb. a legjellemzőbb
Az első írásos adatokból 1399-ben pedig Liptó vármegyében ítélkeztek cigányok felett a nemesi ítélő széken Az első olyan adatot, amikor cigányokat letelepítettek, Hunyadi János, mint besztercei gróf 1455-ben kiadott okleveléből ismerjük  Magyar Országos Levéltár, DL. 244543. Kivonat: Magyari Károly: Regeszták Alsófehér vármegye levéltárából. Történelmi Tár , 1907.
Az első írásos adatokból Somogy megye 1768. évi cigányokról szóló statutumaiban (szabályrendeletében) pl. határozottan külön választva beszélnek a zingari valachi kategórián belül a különféle famunkákat végző (ex arboribus varia instrumenta lignea, cochlearia, et lintres et alia conficiant), valamint a rézműves és üstcsináló (ahenarius) cigányokról
Miért nem illeszkedtek be? Talán az alábbi okokból:  pogányok voltak a keresztény Európában Vándorló életmódjuk és ami ezzel velejárt A 18. századtól az egész Magyarországon domináltak a céhek, uralják a piac nagy részét, de az egyedi igényekhez illeszkedő foglalkozások megmaradtak a cigányok számára
A 18-19. század fordulóján jellemző foglalkozások 1794. erdélyi négy csoportba, az 1842/43-as országgyűlés nyolc sorolta a cigány foglalkozásokat: - Letelepedett, falvakban és a városokban mesteremberként élő , „rendes életmódot” folytatók - Csekély számban szintén letelepedett, úrbéres telekkel rendelkező , földművelésből élő cigányok - Állandó lakással nem rendelkező , ám konvenciós cselédként „határozott életmódot” folytatók -Kincstári aranyász cigányok -Taksás fiskális cigányok -Ideiglenesen megtelepedettek, a földesurak földján szabálytalanul szolgálók (alkalmi munka) - Földesurak oltalma alatt alkalmi és idényjellegű munkát vállalnak (sáncásás, házépítés, erdőmunka) - Sátoros cigányok: rostakészítés, üstfoltozás, jövendőmondás és csalások
A 18-19. század fordulóján jellemző foglalkozások Bereg vármegye 1797. évi statutumában (szabályrendeletében)három csoportba sorolták a cigányokat: az állandó lakóhely megléte,  Házakban laknak, tavasszal és nyáron családostól faluznak, majd visszatérnek a lakhelyükre a mozgás  Megtelepedtek, házakban laknak, kezük munkájából élnek, (de nem mezei munkából), tarthatnak lovakat megélhetési mód alapján sorolták  Sátrakban lakó kóborlók
A cigányok 18. századi betelepedései és dokumentumai HELYTARTÓTANÁCSI RENDELETEK: A török kiűzése után Erdélyen keresztül nagy betelepedési hullám – rendelet tiltja a vándorló életet, a letelepedést kötelezővé teszi Ehhez kell az egyes települések földesurának vagy bírájának az engedélye kellett – a falukönyvek bizonyítják
A cigányok 18. századi betelepedései és dokumentumai ÖSSZEÍRÁSOK 1. 2. Adóösszeírások: - Ilyen összeírások már korai korból léteznek, például 16. századból is fennmaradtak adóösszeírások (dicális) - urbáriumok Foglalkozás összeírások: Mária Terézia 1768-as rendelete - országos - a megyék járásonként, a szolgabírák felügyeletével készítették
A cigányok 18. századi betelepedései és dokumentumai Megyei, helyi rendeletek, összeírások: Katonai összeírások: pl. fegyverművesek, kovácsok Vásárkönyvek: elsősorban a lókupecek szabályozása Elveszett jószágok kereséséről Életmódot szabályozó megyei rendeletek: Hol telepedhetnek le (falvak végén vagy a faluban) Adómentességről, egyéb szolgáltatásról Foglalkozás szabályozások
A cigányok 18. századi betelepedései és dokumentumai EGYÉB RENDELETEK: Bíráskodás: alispáni, járásbírák és a falvak bíráinak könyvéből Kereszténység felvételéről, hitéletről Gyermekgondozásról: pl. A 7 - 12 éves gyermekek kiemelése a családból Gyermekeket parasztgazdákhoz kellett adni, hogy tanuljanak – nem volt sikeres Boszorkányság, üldözés Bábaság, gyermekelhajtás büntetése Elhullott állatokról
A cigányok 19. századi dokumentumai 1893-as cigányösszeírás: államigazgatási , tudományos 274 940 fős népesség Ebből: 243 432 fő állandó letelepedett 29344 fő vándorló 10,7% 1895-ös javaslat: neuralgikus pontok: (érdemes összevetni a maiakkal!) munkaerőpiac oktatás
A cigányok 20. századi dokumentumai 1961 –es párthatározatban 200 000 fős népességet három csoportba sorolták: 1. A beilleszkedett cigányok, kb. 30 %, az átlagos gazdasági és kulturális színvonalon élnek 2. Beilleszkedésben lévők, kb 30%, a települések határában, putrikban , alkalmi munkából élnek, alacsony kulturális szinten 3. A be nem illeszkedett cigányok, kb 40% félig letelepedettek, nagy részük írástudatlan, munkakerülő?,
Az együttélési modellek korszakai  A 15-16. század a tartós együttélési feltételek megteremtésének időszaka. A 18. század második fele a felvilágosult abszolutizmus civilizatorikus kísérletének időszaka 19. század utolsó harmadában a polgárosodás, a modernizáció és a „humanitás követelménye” vetette fel azokat a kihívásokat, amelyek a központi kormányzatot is az integrációs utak keresésére késztette Az 1950-es években újabb modernizációs csapda keletkezett, amit ellentmondásosan ugyan, de az iparosodás oldott meg, az 1980-as évekig tartó integrációs folyamat volt A rendszerváltás1990 óta tartó folyamatának neuralgikus pontja a cigányok/romák társadalmi helyzetének rendezése, amely minden korábbinál élesebb kérdéseket vet fel.
A mindennapokról leginkább a bírósági iratok „beszélnek” Egy helyi ajánlás: Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a Hajdúkerületi törvényszék előtt indított bűnügyekben In.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve V. /Szerk.: Nyakas Miklós, Hajdúböszörmény, 1984/ 99 http://www.hbml.archivportal.hu/data/files/145061653.pdf

More Related Content

Az archaikus cigánynépélet a magyar társadalomban

  • 2. A karavántól a menlevélig A korai vándorló életforma sajátossága Indiai örökség – monoprofesszionális alkasztok kialakulása, azaz hiányszakmák szerinti szóródás Gazdálkodásuk szolgáltatásokra épül, de a megélhetését a karaván életforma a vándorlás során gyűjti A cigány csoportok a15. század óta a magyarországi társadalom részeként, környezetükkel szimbiózisban éltek
  • 3. A karavántól a menlevélig Vándorolva kell felkutatni a megrendelőt, s ha kimerült a kereslet, továbbálltak Viszont: nem járkálhattak engedély nélkül, királyi menlevelet kaptak, a 16-17. századtól fennmaradtak pl. Révay Péter és Thurzó György menleveleiben (1608, 1616): Ebből tudjuk, mivel foglalkoztak: Fémmegmunkálás: kovácsok, rézművesek, fegyverkészítés stb. a legjellemzőbb
  • 4. Az első írásos adatokból 1399-ben pedig Liptó vármegyében ítélkeztek cigányok felett a nemesi ítélő széken Az első olyan adatot, amikor cigányokat letelepítettek, Hunyadi János, mint besztercei gróf 1455-ben kiadott okleveléből ismerjük  Magyar Országos Levéltár, DL. 244543. Kivonat: Magyari Károly: Regeszták Alsófehér vármegye levéltárából. Történelmi Tár , 1907.
  • 5. Az első írásos adatokból Somogy megye 1768. évi cigányokról szóló statutumaiban (szabályrendeletében) pl. határozottan külön választva beszélnek a zingari valachi kategórián belül a különféle famunkákat végző (ex arboribus varia instrumenta lignea, cochlearia, et lintres et alia conficiant), valamint a rézműves és üstcsináló (ahenarius) cigányokról
  • 6. Miért nem illeszkedtek be? Talán az alábbi okokból:  pogányok voltak a keresztény Európában Vándorló életmódjuk és ami ezzel velejárt A 18. századtól az egész Magyarországon domináltak a céhek, uralják a piac nagy részét, de az egyedi igényekhez illeszkedő foglalkozások megmaradtak a cigányok számára
  • 7. A 18-19. század fordulóján jellemző foglalkozások 1794. erdélyi négy csoportba, az 1842/43-as országgyűlés nyolc sorolta a cigány foglalkozásokat: - Letelepedett, falvakban és a városokban mesteremberként élő , „rendes életmódot” folytatók - Csekély számban szintén letelepedett, úrbéres telekkel rendelkező , földművelésből élő cigányok - Állandó lakással nem rendelkező , ám konvenciós cselédként „határozott életmódot” folytatók -Kincstári aranyász cigányok -Taksás fiskális cigányok -Ideiglenesen megtelepedettek, a földesurak földján szabálytalanul szolgálók (alkalmi munka) - Földesurak oltalma alatt alkalmi és idényjellegű munkát vállalnak (sáncásás, házépítés, erdőmunka) - Sátoros cigányok: rostakészítés, üstfoltozás, jövendőmondás és csalások
  • 8. A 18-19. század fordulóján jellemző foglalkozások Bereg vármegye 1797. évi statutumában (szabályrendeletében)három csoportba sorolták a cigányokat: az állandó lakóhely megléte,  Házakban laknak, tavasszal és nyáron családostól faluznak, majd visszatérnek a lakhelyükre a mozgás  Megtelepedtek, házakban laknak, kezük munkájából élnek, (de nem mezei munkából), tarthatnak lovakat megélhetési mód alapján sorolták  Sátrakban lakó kóborlók
  • 9. A cigányok 18. századi betelepedései és dokumentumai HELYTARTÓTANÁCSI RENDELETEK: A török kiűzése után Erdélyen keresztül nagy betelepedési hullám – rendelet tiltja a vándorló életet, a letelepedést kötelezővé teszi Ehhez kell az egyes települések földesurának vagy bírájának az engedélye kellett – a falukönyvek bizonyítják
  • 10. A cigányok 18. századi betelepedései és dokumentumai ÖSSZEÍRÁSOK 1. 2. Adóösszeírások: - Ilyen összeírások már korai korból léteznek, például 16. századból is fennmaradtak adóösszeírások (dicális) - urbáriumok Foglalkozás összeírások: Mária Terézia 1768-as rendelete - országos - a megyék járásonként, a szolgabírák felügyeletével készítették
  • 11. A cigányok 18. századi betelepedései és dokumentumai Megyei, helyi rendeletek, összeírások: Katonai összeírások: pl. fegyverművesek, kovácsok Vásárkönyvek: elsősorban a lókupecek szabályozása Elveszett jószágok kereséséről Életmódot szabályozó megyei rendeletek: Hol telepedhetnek le (falvak végén vagy a faluban) Adómentességről, egyéb szolgáltatásról Foglalkozás szabályozások
  • 12. A cigányok 18. századi betelepedései és dokumentumai EGYÉB RENDELETEK: Bíráskodás: alispáni, járásbírák és a falvak bíráinak könyvéből Kereszténység felvételéről, hitéletről Gyermekgondozásról: pl. A 7 - 12 éves gyermekek kiemelése a családból Gyermekeket parasztgazdákhoz kellett adni, hogy tanuljanak – nem volt sikeres Boszorkányság, üldözés Bábaság, gyermekelhajtás büntetése Elhullott állatokról
  • 13. A cigányok 19. századi dokumentumai 1893-as cigányösszeírás: államigazgatási , tudományos 274 940 fős népesség Ebből: 243 432 fő állandó letelepedett 29344 fő vándorló 10,7% 1895-ös javaslat: neuralgikus pontok: (érdemes összevetni a maiakkal!) munkaerőpiac oktatás
  • 14. A cigányok 20. századi dokumentumai 1961 –es párthatározatban 200 000 fős népességet három csoportba sorolták: 1. A beilleszkedett cigányok, kb. 30 %, az átlagos gazdasági és kulturális színvonalon élnek 2. Beilleszkedésben lévők, kb 30%, a települések határában, putrikban , alkalmi munkából élnek, alacsony kulturális szinten 3. A be nem illeszkedett cigányok, kb 40% félig letelepedettek, nagy részük írástudatlan, munkakerülő?,
  • 15. Az együttélési modellek korszakai  A 15-16. század a tartós együttélési feltételek megteremtésének időszaka. A 18. század második fele a felvilágosult abszolutizmus civilizatorikus kísérletének időszaka 19. század utolsó harmadában a polgárosodás, a modernizáció és a „humanitás követelménye” vetette fel azokat a kihívásokat, amelyek a központi kormányzatot is az integrációs utak keresésére késztette Az 1950-es években újabb modernizációs csapda keletkezett, amit ellentmondásosan ugyan, de az iparosodás oldott meg, az 1980-as évekig tartó integrációs folyamat volt A rendszerváltás1990 óta tartó folyamatának neuralgikus pontja a cigányok/romák társadalmi helyzetének rendezése, amely minden korábbinál élesebb kérdéseket vet fel.
  • 16. A mindennapokról leginkább a bírósági iratok „beszélnek” Egy helyi ajánlás: Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a Hajdúkerületi törvényszék előtt indított bűnügyekben In.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve V. /Szerk.: Nyakas Miklós, Hajdúböszörmény, 1984/ 99 http://www.hbml.archivportal.hu/data/files/145061653.pdf