ºÝºÝߣ

ºÝºÝߣShare a Scribd company logo
Az ?sember
¨¦s a rasszok
keletkez¨¦se
Az ember felt¨¦telezett ±ð±¹´Ç±ô¨²³¦¾±¨®Âá²¹
1. Mi az igazs¨¢g a
       barlanglak¨®kr¨®l?
      2. Mi az igazs¨¢g az
        el?emberekr?l?
3. Hogyan alakultak ki az emberi
           rasszok?
Barlanglak¨®k
1. Barlanglak¨®k mindig
¨¦ltek.
2. Barlanglak¨®k ma is
¨¦lnek.
3. A barlanglak¨®k nem
voltak alacsonyan fejlett
szem¨¦lyek.
4. A barlanglak¨®k nagy
m?v¨¦szeti ¨¦s k¨¦szs¨¦ggel
rendelkeztek.
5. A barlanglak¨®k
semmivel sem k¨¦sz¨ªtettek
gyeng¨¦bb szersz¨¢mokat,
mint a k?r¨¹l?tt¨¹k ¨¦l?
n¨¦pek.
6. A barlanglak¨®k ¨¦trendje
v¨¢ltozatos volt.
A vil¨¢g legkeresettebb
     ²ú²¹°ù±ô²¹²Ô²µ±ô²¹°ì¨®Âá²¹
Egy kor¨¢bbi barlanglak¨®
Australopithecusok - Lucy

      Az AL 288-1 vagy "Lucy": az eti¨®piai
      Hadarban tal¨¢lt els? fossz¨ªlia, melyr?l
      azt tartott¨¢k, hogy az
      Australopithecus aferensis faj¨¢hoz
      tartozik. Az evolucionist¨¢k sok¨¢ig
      kem¨¦ny er?fesz¨ªt¨¦seket tettek, hogy
      bebizony¨ªts¨¢k, Lucy felegyenesedve
      j¨¢rt, ¨¢m a legut¨®bbi kutat¨¢sok
      egy¨¦rtelm?en kimutatt¨¢k, hogy ez az
      ¨¦l?l¨¦ny egy fel nem egyenesedett
      k?z?ns¨¦ges csimp¨¢nz volt.
Australopithecusok
Australopithecusok




Lucy kopony¨¢j¨¢nak
      tipikus
 ?rekonstrukci¨®ja¡±!
Australopithecusok




Australopithecus   °ä²õ¾±³¾±è¨¢²Ô³ú
Australopithecusok

Lucy felt¨¦telezett t¨¦rde. Nem
az ?v¨¦t mutatja a National
Geographic, hanem egy 70
m¨¦terrel m¨¦lyebben, ¨¦s ¨ªgy
m¨¦rf?lddel arr¨¦bb megtal¨¢lt
t¨¦rdet. A t¨¦rdsz?ggel
pr¨®b¨¢lj¨¢k bizony¨ªtani, hogy
ember volt, de abban semmi
k¨¹l?n?s nincsen. Sok ugr¨®
majomnak ilyen t¨¦rde van ma
is. Ha nagyobb is a t¨¦rd az
sem jelent semmit, hiszen
egy nagyobb egyednek,
nagyobb t¨¦rde is van.
Australopithecus ¨C egy kihalt
             majomfaj
Miut¨¢n a maradv¨¢nyokat 15 ¨¦vig tanulm¨¢nyozt¨¢k,
Lord Zuckerman ¨¦s specialist¨¢kb¨®l ¨¢ll¨® ?tf?s csapata
arra a k?vetkeztet¨¦sre jutott, hogy az
Australopithecus k?z?ns¨¦ges majomfaj volt, ¨¦s
semmik¨¦ppen nem j¨¢rhatott k¨¦t l¨¢bon - annak
ellen¨¦re, hogy Zuckerman maga is evolucionista volt.
Ezzel egybev¨¢g¨®an Charles Oxnard, a t¨¦m¨¢t kutat¨®
m¨¢sik h¨ªres evolucionista, az Australopithecus
csontv¨¢z¨¢nak fel¨¦p¨ªt¨¦s¨¦t a mai orangut¨¢n¨¦hoz
hasonl¨ªtotta. V¨¦g¨¹l 1994-ben az angliai Liverpool
Egyetem csapata ¨¢tfog¨® kutat¨¢sba kezdett a t¨¦m¨¢ban,
¨¦s arra a k?vetkeztet¨¦sre jutottak, hogy "az
Australopithecus n¨¦gy l¨¢bon mozgott"
Australopithecusok

A St. Louis
M¨²zeumban,
Lucynak m¨¦g
emberi talpakat, ¨¦s
tenyereket is tettek,
pedig azt nem
kapt¨¢k meg. Ez nem
oktat¨¢s, hanem
megt¨¦veszt¨¦s.
Australopithecus - Laetoli

           Mary Leakey tal¨¢lta ezeket
           a l¨¢bnyomokat a tanz¨¢niai
           Laetoli-ban, 1977-ben. A
           l¨¢bnyomokat egy ¡°3,6
           milli¨® ¨¦ves r¨¦tegben
           tal¨¢lt¨¢k¡±, ¨¦s semmiben sem
           k¨¹l?nb?zik az olyan
           l¨¢bnyomokt¨®l, amilyet egy
           mai ember hagyna maga
           ut¨¢n.
A Mary Leakey ¨¢ltal tal¨¢lt
l¨¢bnyomot sz¨¢mos h¨ªres
paleoantropol¨®gus megvizsg¨¢lta,
t?bbek k?z?tt Don Johanson ¨¦s
Tim White is. Ugyanolyan
eredm¨¦nyre jutottak.

          White azt ¨ªrta: ?Semmi k¨¦ts¨¦g. Olyanok, mint
          a mai, modern ember l¨¢bnyomai. Ha a
          kaliforniai tengerpart homokj¨¢ban lenn¨¦nek,
          ¨¦s egy n¨¦gy¨¦ves gyereket megk¨¦rdezn¨¦nk,
          hogy mik azok, azonnal r¨¢v¨¢gn¨¢, hogy valaki
          j¨¢rt erre. Nem tudn¨¢ megk¨¹l?nb?ztetni a parti
          homokban tal¨¢lhat¨® sz¨¢z m¨¢sik l¨¢bnyomt¨®l -
          de ¨¦n se, ¨¦s te se.¡±
Australopithecus ¨C Laetoli
Hamis¨ªtv¨¢ny National Geographic m¨®dra
Australopithecus

 Richard Leakey -Mary Leakey
     fia- szerint ?t?bb, mint
val¨®sz¨ªn?, hogy Lucy egy t?rpe
   csimp¨¢nz volt. A majmok
      felt¨¦telezett emberr¨¦
   alakul¨¢s¨¢nak bizony¨ªt¨¦kai
       t¨²ls¨¢gosan kev¨¦ss¨¦
          meggy?z?ek.¡±
Maga Donald Johansson pedig
 ezt ¨ªrta: az Australopithecus
  Africanus (Lucy) egy¨¢ltal¨¢n
  nem rokon az emberekkel!
Australopithecus ¨C Olduvai Gorge
Az Orduvai Gorge-n¨¢l tal¨¢lta meg Leakey
egy k?kunyh¨® maradv¨¢nyait. Ebben az
esem¨¦nyben az volt a szokatlan, hogy a
kunyh¨® ¨¦p¨ªt¨¦si m¨®dja, amelyet m¨¦g ma is
alkalmaznak Afrika egyes r¨¦szein, csak a
Homo sapienst?l sz¨¢rmazhatott! Teh¨¢t
Leakey felfedez¨¦se szerint az
Australopithecus, a Homo habilis, a Homo
erectus ¨¦s a Homo sapiens egyidej?leg
l¨¦tezett egym¨¢s mellett, mintegy ¡°1,7
milli¨® ¨¦vvel ezel?tt!¡± Ez a felfedez¨¦s
bizonyosan ¨¦rv¨¦nytelen¨ªti azt az
evol¨²ci¨®s elm¨¦letet, hogy a mai ember
majomszer? fajokb¨®l fejl?d?tt ki, amilyen
p¨¦ld¨¢ul az Australopithecus.
Louis Leakey szinte egym¨¢s mellett tal¨¢lta meg az
Australopithecus, Homo habilis ¨¦s Homo erectus
maradv¨¢nyait Olduvai Gorge t¨¦rs¨¦g¨¦ben.
Term¨¦szetesen az elk¨¦pzelt csal¨¢dfa egy¨¢ltal¨¢n nem
l¨¦tezik.

A Harvard Egyetem paleontol¨®gusa, Stephen Jay
Gould, annak ellen¨¦re, hogy maga is evolucionista,
r¨¢vil¨¢g¨ªt az evol¨²ci¨®s elm¨¦let cs?dj¨¦re:
?Mi lett a l¨¦tr¨¢nkkal, ha van h¨¢rom, egy id?ben l¨¦tez?
emberszab¨¢s¨² faj (A. africanus, a robusztus
Australopithecus fajok ¨¦s a H. habilis), amelyek
egyike sem sz¨¢rmazott a m¨¢sikt¨®l? ?s r¨¢ad¨¢sul a
h¨¢rom k?z¨¹l egyik sem mutatott semmif¨¦le
evol¨²ci¨®s jellemz?t azalatt, hogy a F?ld?n l¨¦teztek.¡±
Ramapithecus
Ramapithecus ¨C a val¨®s¨¢g

           Az els? Ramapithecus lelet
           nem volt m¨¢s, mint egy k¨¦t
           darabb¨®l ¨¢ll¨®, hi¨¢nyos
           pofacsont (jobbra). A
           rajzol¨®k azonban, ezeknek
           a pofacsont daraboknak
           alapj¨¢n teljes nyugalommal
           megrajzolt¨¢k a
           Ramapithecus eg¨¦sz
           csal¨¢dj¨¢t ¨¦s k¨¦pzeletbeli
           mindennapjait.
Ramapithecus


  Evolucionista tud¨®sok, akik a
Ramapithecust nem tekintik ember
            el?dnek:
        Richard Leakey
        David Pilbeam
        Peter Andrews
       Allen L. Hammon
     Leonard D. Greenfield
Homo Habilis: egy m¨¢sik majom,
      mint szem¨¦tl¨¢da
          A Tim White ¨¢ltal 1986-ban tal¨¢lt,
          OH 62 n¨¦vre keresztelt ¨²j Homo
          habilis foszilia megd?nt?tte
          azokat az ¨¢ll¨ªt¨¢sokat, miszerint
          felegyenesedve j¨¢rtak volna.
          Ezek a foszili¨¢k azt mutatt¨¢k,
          hogy a Homo habilisnek olyan
          hossz¨² karja ¨¦s r?vid l¨¢bai
          voltak, mint a mai majmoknak. A
          Homo Habilisek alapvet?en a
          paleoantropol¨®gusok
          ?szem¨¦tl¨¢d¨¢ja.¡±
A f¨¹l vizsg¨¢lat¨¢nak eredm¨¦nye:
A MAJOM ?S AZ EMBER K?Z?TT NINCSEN ?TMENET
                   Az emberek ¨¦s a majmok
                   bels? f¨¹l¨¦ben tal¨¢lhat¨®
                   f¨¦lk?r alak¨² j¨¢rat
                   ?sszehasonl¨ªt¨® anal¨ªzise
                   kimutatta, hogy az ember
                   ?sek¨¦nt bemutatott
                   ¨¦l?l¨¦nyek val¨®j¨¢ban
                   k?z?ns¨¦ges majmok. Az
                   Australopithecusn¨¢l ¨¦s a
                   Homo habilis fajokn¨¢l a
                   majom bels? f¨¹l¨¦nek j¨¢rata,
                   a Homo Erectusn¨¢l pedig az
                   ember bels? f¨¹l¨¦nek j¨¢rata
                   figyelhet? meg.
Nem majomemberek!



   Jawai el?ember
    Pekingi ember
   Piltdowni ember
   Nebraska ember
Jawai el?ember

       Egy pigmeusok¨¦hoz
       hasonl¨®
       koponyacsont
       A combcsont egy mai
       ember¨¦, de 15
       m¨¦terrel t¨¢volabb
       tal¨¢ltak r¨¢
       A fogak or¨¢ngut¨¢nt¨®l
       vannak
Pekingi ember


       Ugyanolyan
       koponyacsont, mint a
       jawai ember eset¨¦ben
       Ehhez hasonl¨®
       csontokat tal¨¢ltak
       Afrik¨¢ban is
       Majomcsontokkal
       keverve voltak a
       barlangban, ez¨¦rt
       vegy¨¹ltek
Piltdowni ember


         A vizsg¨¢latok
         kider¨ªtett¨¦k, hogy
         emberi koponya
         ¨¦s or¨¢ngut¨¢n
         ¨¢llkapocs
         kever¨¦ke
Nebraskai ember
Nebraska ember - leletek
Nebraska ember ¨C a val¨®s¨¢g
Orce ember ¨C a val¨®s¨¢g
Neanderv?lgyi ember
Neanderv?lgyi ember

                  A m?v¨¦sz elk¨¦pzel¨¦se...




...¨¦s egy mai robotk¨¦p
Neanderv?lgyi
   ember
Neanderv?lgyi ember ¨C mai le¨ªr¨¢s
A neanderv?lgyiek elismert szak¨¦rt?je, Erik Trinkaus, a
New Mexico Egyetem paleoantropol¨®gusa, azt ¨ªrja: A
neander-v?lgyi csontmaradv¨¢nyok ?sszehasonl¨ªt¨¢sa a
mai emberek csontv¨¢zaival azt mutatja, hogy a
neanderv?lgyi leletekben semmi sincs, ami azt mutatn¨¢,
hogy mozg¨¢si, manipul¨¢ci¨®s, intellektu¨¢lis vagy nyelvi
k¨¦pess¨¦geik b¨¢rmiben is elmaradtak volna a modern
ember¨¦t?l.
                               A neander-v?lgyi ember
                           birtok¨¢ban volt a szab¨¢s-varr¨¢s
                           k¨¦pess¨¦g¨¦nek, ezt mutatja egy
                          ¨¦rdekes lelet: egy ?26 ezer ¨¦ves¡±
                          t? . (D.Johanson, B. Edgar. From
                                Lucy to Language. s.99)
Neanderv?lgyi ember ¨C DNS

  Megvizsg¨¢lt¨¢k a neanderv?lgyiek
        DNS szekvenci¨¢j¨¢t.
 A beharangozott sajt¨®t¨¢j¨¦koztat¨®n
 elmondt¨¢k, hogy nem olyan, mint a
   mai ember¨¦, de olyan, mint egy
          afrikai ember¨¦!
     Val¨®ban emberi, m¨¦gpedig
  ahogyan v¨¢rhat¨® volt, s?t¨¦t b?r?
    ember¨¦, aki lebetegedett a D
        vitamin hi¨¢ny miatt.
A ki¨¢ll¨® szem?ld?kcsont
       ´Ú´Ç²Ô³Ù´Ç²õ²õ¨¢²µ²¹!
A tudom¨¢nyos eredm¨¦nyek
megc¨¢folj¨¢k Darwin elm¨¦let¨¦t
A rasszok kialakul¨¢sa
     - az evol¨²ci¨®
     bizony¨ªt¨¦ka?
A rasszok kialakul¨¢sa - az
         evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
?A rassz sz¨® a francia race kifejez¨¦s magyaros¨ªtott alakja,
amely emberfajt¨¢t jelent. Az emberi rasszokat a 19. sz¨¢zad
 k?zep¨¦t?l az Eur¨®p¨¢n k¨ªv¨¹li n¨¦pek gyarmati leig¨¢z¨¢s¨¢t
mor¨¢lisan elfogadhat¨®, "term¨¦szetes" folyamatk¨¦nt
normaliz¨¢lni t?rekv? nyugat-eur¨®pai gondolkod¨¢sm¨®d k¨¹l?n
fajoknak ¨¢ll¨ªtotta be.
E rasszista ideol¨®gia a 20. sz¨¢zad elej¨¦re Eur¨®pa-szerte, illetve
az oda ¨¦rkez? eur¨®pai bev¨¢ndorl¨®k ¨¢ltal uralt 'feh¨¦r-telepes'
 t¨¢rsadalmakban uralkod¨® n¨¦zett¨¦ v¨¢lt.
M¨¢ra a nyugat-eur¨®pai eszmeis¨¦g is r¨¢k¨¦nyszer¨¹lt annak a -
vil¨¢g t¨¢rsadalmainak nagy r¨¦sze ¨¢ltal soha meg nem
k¨¦rd?jelezett - t¨¦nynek az elfogad¨¢s¨¢ra, hogy minden ember
egyetlen fajhoz (Homo sapiens) tartozik. Rasszok vagy
emberfajt¨¢k helyett emberi ?fajokr¨®l¡± besz¨¦lni ugyanakkor ma
m¨¢r nemcsak r¨¦gies, hanem pontatlan ¨¦s a vil¨¢g t¨¢rsadalmi
viszonyait, s k¨¹l?n?sen a rasszizmust¨®l s¨²jtott csoportok
pszichol¨®giai egyens¨²ly¨¢t ¨¦s fiziol¨®giai j¨®l¨¦t¨¦t s¨²lyosan
k¨¢ros¨ªt¨® sz¨®haszn¨¢lat.¡±
                                                Forr¨¢s: Wikip¨¦dia
A rasszok kialakul¨¢sa - az
  evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?


              Az ¨®ramutat¨® j¨¢r¨¢s¨¢nak
              megegyez? ir¨¢nyban:
              ?Afro-Karibi¡±, ?Kauk¨¢zusi¡±,
              ?Kelet ?zsiai¡±, ?Nyugat
              ?zsiai¡±.
A rasszok kialakul¨¢sa - az
  evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
A rasszok kialakul¨¢sa - az
  evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
A rasszok kialakul¨¢sa - az
  evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
A rasszok kialakul¨¢sa - az
           evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
K¨¦t tetsz?leges ember DNS-e
¨¢tlagosan csak 0,2%-ban
k¨¹l?nb?zik. Ebb?l csak 6%
kapcsolatos ?rasszok k?z?tti¡±
kateg¨®ri¨¢kkal.
                                Pl.: A feh¨¦r amerikaiak a
                                k¨¹ls? megjelen¨¦s
                                tekintet¨¦ben t¨¢vol ¨¢llnak a
                                fekete amerikaiakt¨®l,
                                sz?vetmint¨¢ik gyakran
                                jobban hasonl¨ªtanak a
                                feket¨¦k mint¨¢ihoz, mint
                                azok egym¨¢shoz.
A rasszok kialakul¨¢sa - az
  evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
A rasszok kialakul¨¢sa - az
  evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?


    Melanocita
      Melanin




                 Legf?k¨¦ppen a melanin
                   felel a b?r¨¹nk ¨¦s a
                    hajunk sz¨ªn¨¦¨¦rt.
A rasszok kialakul¨¢sa - az
          evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
?Tudjuk, hogy a b?rsz¨ªnt t?bb g¨¦np¨¢r hat¨¢rozza meg. Az egyszer?s¨¦g
kedv¨¦¨¦rt t¨¦telezz¨¹k fel, hogy csak k¨¦t g¨¦n van, amelyek a kromosz¨®ma A,
ill. B hely¨¦n tal¨¢lhat¨®k. A g¨¦n egyik form¨¢ja (M) nagyobb mennyis¨¦g?
melanin termel¨¦s¨¦re k¨¦sztet; a g¨¦n m¨¢sik form¨¢ja (m) pedig csak kis
mennyis¨¦g? melanin termel¨¦s¨¦re.
Az A poz¨ªci¨®ban teh¨¢t az MAMA,MAmA vagy mAmA p¨¢rok fordulhatnak el?.
Ez arra k¨¦sztetn¨¦ a b?rsejteket, hogy sok, k?zepes mennyis¨¦g? vagy kev¨¦s
melanint termeljenek. Ennek megfelel?en a B poz¨ªci¨®ban az MBMB, MBmB
vagy mBmB g¨¦np¨¢rok fordulhatnak el?, amelyek megint csak sok, k?zepes
mennyis¨¦g? vagy kev¨¦s melanin termel¨¦s¨¦re k¨¦sztetn¨¦k sejteket. Teh¨¢t a
nagyon s?t¨¦t b?r? emberek p¨¦ld¨¢ul az MAMAMBMB kombin¨¢ci¨®val
rendelkezhetnek. Mivel az ilyen embereknek ak¨¢r a spermiumai, ak¨¢r a
petesejtjei csak az MAMB kombin¨¢ci¨®t mutathatj¨¢k (hiszen A-b¨®l ¨¦s B-b?l
csak egy-egy p¨¢r ker¨¹lhet be a spermiumba, ill. petesejtbe), csak olyan
gyermekeik lehetnek akiknek ugyanaz a g¨¦nkombin¨¢ci¨®juk, mint nekik.
Ez¨¦rt az ?sszes gyerek¨¹k s?t¨¦tb?r? lesz. Hasonl¨® m¨®don az mAmAmBmB
g¨¦nkombin¨¢ci¨®val rendelkez? vil¨¢gos b?r? embereknek csak ugyanilyen
gyermekeik lehetnek.¡±
                                     Forr¨¢s: K¨¦rd¨¦sek a kezdethez c. k?nyv
A rasszok
kialakul¨¢sa -
 az evol¨²ci¨®
bizony¨ªt¨¦ka?
A rasszok
kialakul¨¢sa -
 az evol¨²ci¨®
bizony¨ªt¨¦ka?
A rasszok kialakul¨¢sa - az
  evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
A rasszok kialakul¨¢sa - az
  evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
A rasszok kialakul¨¢sa - az
  evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
A rasszok kialakul¨¢sa - az
       evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?


    Az
Etemenanki
Ziggurat 91
   m¨¦ter
magas volt.
A rasszok kialakul¨¢sa - az
  evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
A rasszok kialakul¨¢sa - az
   evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
N¨¦pek, akikn¨¦l megtal¨¢lhat¨® a nyelvek
?sszekever¨¦s¨¦r?l sz¨®l¨® t?rt¨¦net:
Babil¨®niak
Indiaiak
?rek ¨C ?si kir¨¢lyuk ?sszegy?jt?tte a sz¨¦tsz¨®rt
nyelveket ¨¦s megalkotta az ?si ¨ªr nyelvet
G?r?g?k
Wasania ¨C Kenya
Kacha Naga ¨C Assam
?si ausztr¨¢l bennsz¨¹l?ttek
Maidu ¨C Kalifornia
Tlingit ¨C Alaszka
Kiche ¨C Guatemala
?sztek, stb.
Ezek pedig t?rt¨¦nelmi feljegyz¨¦seken alapulnak.
A ma ¨¦l? nyelv¨¦szek is egy ?si nyelvr?l besz¨¦lnek.
A rasszok kialakul¨¢sa - az
  evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?

                   A pigmeusok:
                   A k?rnyez? n¨¦pek
                   nyelveit besz¨¦lik ¨C
                   nincs saj¨¢t nyelv¨¹k
                   A k?rnyez? n¨¦pek
                   kitasz¨ªtott tagjai
A rasszok kialakul¨¢sa - az
  evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?


                  A Mbuti pigmeusok
                  az Ituri erd?ben
                  ¨¦lnek. A szomsz¨¦dos
                  n¨¦pek le?lt¨¦k ¨¦s
                  megett¨¦k ?ket az
                  1998-2008-as kong¨®i
                  h¨¢bor¨²ban. Az¨¦rt
                  irtott¨¢k ?ket, hogy
                  megkaparints¨¢k az
                  altalaj kincseket.
                  A kong¨®i h¨¢bor¨²
                  ?sszesen 5,6 milli¨®
                  halottat k?vetelt.
A rasszok kialakul¨¢sa - az
  evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
A rasszok kialakul¨¢sa - az
  evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
Zsolt 139:14 Magasztallak, hogy csod¨¢latosan
megk¨¹l?nb?ztett¨¦l. Csod¨¢latosak a te
cselekedeteid! ¨¦s j¨®l tudja ezt az ¨¦n lelkem.
Zsolt 139:15 Nem volt elrejtve el?tted az ¨¦n
csontom, mikor titokban form¨¢ltattam ¨¦s
idom¨ªttattam, mintegy a f?ld m¨¦ly¨¦ben.
Zsolt 139:16 L¨¢tt¨¢k szemeid az ¨¦n alaktalan
testemet, ¨¦s k?nyvedben ezek mind be voltak ¨ªrva:
a napok is, a melyeken form¨¢ltatni fognak; holott
egy sem volt m¨¦g meg k?z¨¹l?k
Copyrightok: A bemutat¨®ban felhaszn¨¢lt k¨¦pek, ha
 m¨¢sk¨¦ppen nincs pontos¨ªtva, akkor a Wikip¨¦dia
 ingyenesen ¨¦s szabadon felhaszn¨¢lhat¨® k¨¦peib?l
lettek v¨¢logatva. Ugyanakkor vannak olyan k¨¦pek,
    amiket Dr. Kent Hovind sz¨ªves enged¨¦ly¨¦vel
                  haszn¨¢ltam fel.

More Related Content

Az ember evol¨²ci¨®j¨¢nak mitosza ¨¦s a "rasszok"

  • 1. Az ?sember ¨¦s a rasszok keletkez¨¦se
  • 2. Az ember felt¨¦telezett ±ð±¹´Ç±ô¨²³¦¾±¨®Âá²¹
  • 3. 1. Mi az igazs¨¢g a barlanglak¨®kr¨®l? 2. Mi az igazs¨¢g az el?emberekr?l? 3. Hogyan alakultak ki az emberi rasszok?
  • 4. Barlanglak¨®k 1. Barlanglak¨®k mindig ¨¦ltek. 2. Barlanglak¨®k ma is ¨¦lnek. 3. A barlanglak¨®k nem voltak alacsonyan fejlett szem¨¦lyek. 4. A barlanglak¨®k nagy m?v¨¦szeti ¨¦s k¨¦szs¨¦ggel rendelkeztek. 5. A barlanglak¨®k semmivel sem k¨¦sz¨ªtettek gyeng¨¦bb szersz¨¢mokat, mint a k?r¨¹l?tt¨¹k ¨¦l? n¨¦pek. 6. A barlanglak¨®k ¨¦trendje v¨¢ltozatos volt.
  • 5. A vil¨¢g legkeresettebb ²ú²¹°ù±ô²¹²Ô²µ±ô²¹°ì¨®Âá²¹
  • 7. Australopithecusok - Lucy Az AL 288-1 vagy "Lucy": az eti¨®piai Hadarban tal¨¢lt els? fossz¨ªlia, melyr?l azt tartott¨¢k, hogy az Australopithecus aferensis faj¨¢hoz tartozik. Az evolucionist¨¢k sok¨¢ig kem¨¦ny er?fesz¨ªt¨¦seket tettek, hogy bebizony¨ªts¨¢k, Lucy felegyenesedve j¨¢rt, ¨¢m a legut¨®bbi kutat¨¢sok egy¨¦rtelm?en kimutatt¨¢k, hogy ez az ¨¦l?l¨¦ny egy fel nem egyenesedett k?z?ns¨¦ges csimp¨¢nz volt.
  • 9. Australopithecusok Lucy kopony¨¢j¨¢nak tipikus ?rekonstrukci¨®ja¡±!
  • 10. Australopithecusok Australopithecus °ä²õ¾±³¾±è¨¢²Ô³ú
  • 11. Australopithecusok Lucy felt¨¦telezett t¨¦rde. Nem az ?v¨¦t mutatja a National Geographic, hanem egy 70 m¨¦terrel m¨¦lyebben, ¨¦s ¨ªgy m¨¦rf?lddel arr¨¦bb megtal¨¢lt t¨¦rdet. A t¨¦rdsz?ggel pr¨®b¨¢lj¨¢k bizony¨ªtani, hogy ember volt, de abban semmi k¨¹l?n?s nincsen. Sok ugr¨® majomnak ilyen t¨¦rde van ma is. Ha nagyobb is a t¨¦rd az sem jelent semmit, hiszen egy nagyobb egyednek, nagyobb t¨¦rde is van.
  • 12. Australopithecus ¨C egy kihalt majomfaj Miut¨¢n a maradv¨¢nyokat 15 ¨¦vig tanulm¨¢nyozt¨¢k, Lord Zuckerman ¨¦s specialist¨¢kb¨®l ¨¢ll¨® ?tf?s csapata arra a k?vetkeztet¨¦sre jutott, hogy az Australopithecus k?z?ns¨¦ges majomfaj volt, ¨¦s semmik¨¦ppen nem j¨¢rhatott k¨¦t l¨¢bon - annak ellen¨¦re, hogy Zuckerman maga is evolucionista volt. Ezzel egybev¨¢g¨®an Charles Oxnard, a t¨¦m¨¢t kutat¨® m¨¢sik h¨ªres evolucionista, az Australopithecus csontv¨¢z¨¢nak fel¨¦p¨ªt¨¦s¨¦t a mai orangut¨¢n¨¦hoz hasonl¨ªtotta. V¨¦g¨¹l 1994-ben az angliai Liverpool Egyetem csapata ¨¢tfog¨® kutat¨¢sba kezdett a t¨¦m¨¢ban, ¨¦s arra a k?vetkeztet¨¦sre jutottak, hogy "az Australopithecus n¨¦gy l¨¢bon mozgott"
  • 13. Australopithecusok A St. Louis M¨²zeumban, Lucynak m¨¦g emberi talpakat, ¨¦s tenyereket is tettek, pedig azt nem kapt¨¢k meg. Ez nem oktat¨¢s, hanem megt¨¦veszt¨¦s.
  • 14. Australopithecus - Laetoli Mary Leakey tal¨¢lta ezeket a l¨¢bnyomokat a tanz¨¢niai Laetoli-ban, 1977-ben. A l¨¢bnyomokat egy ¡°3,6 milli¨® ¨¦ves r¨¦tegben tal¨¢lt¨¢k¡±, ¨¦s semmiben sem k¨¹l?nb?zik az olyan l¨¢bnyomokt¨®l, amilyet egy mai ember hagyna maga ut¨¢n.
  • 15. A Mary Leakey ¨¢ltal tal¨¢lt l¨¢bnyomot sz¨¢mos h¨ªres paleoantropol¨®gus megvizsg¨¢lta, t?bbek k?z?tt Don Johanson ¨¦s Tim White is. Ugyanolyan eredm¨¦nyre jutottak. White azt ¨ªrta: ?Semmi k¨¦ts¨¦g. Olyanok, mint a mai, modern ember l¨¢bnyomai. Ha a kaliforniai tengerpart homokj¨¢ban lenn¨¦nek, ¨¦s egy n¨¦gy¨¦ves gyereket megk¨¦rdezn¨¦nk, hogy mik azok, azonnal r¨¢v¨¢gn¨¢, hogy valaki j¨¢rt erre. Nem tudn¨¢ megk¨¹l?nb?ztetni a parti homokban tal¨¢lhat¨® sz¨¢z m¨¢sik l¨¢bnyomt¨®l - de ¨¦n se, ¨¦s te se.¡±
  • 16. Australopithecus ¨C Laetoli Hamis¨ªtv¨¢ny National Geographic m¨®dra
  • 17. Australopithecus Richard Leakey -Mary Leakey fia- szerint ?t?bb, mint val¨®sz¨ªn?, hogy Lucy egy t?rpe csimp¨¢nz volt. A majmok felt¨¦telezett emberr¨¦ alakul¨¢s¨¢nak bizony¨ªt¨¦kai t¨²ls¨¢gosan kev¨¦ss¨¦ meggy?z?ek.¡± Maga Donald Johansson pedig ezt ¨ªrta: az Australopithecus Africanus (Lucy) egy¨¢ltal¨¢n nem rokon az emberekkel!
  • 18. Australopithecus ¨C Olduvai Gorge Az Orduvai Gorge-n¨¢l tal¨¢lta meg Leakey egy k?kunyh¨® maradv¨¢nyait. Ebben az esem¨¦nyben az volt a szokatlan, hogy a kunyh¨® ¨¦p¨ªt¨¦si m¨®dja, amelyet m¨¦g ma is alkalmaznak Afrika egyes r¨¦szein, csak a Homo sapienst?l sz¨¢rmazhatott! Teh¨¢t Leakey felfedez¨¦se szerint az Australopithecus, a Homo habilis, a Homo erectus ¨¦s a Homo sapiens egyidej?leg l¨¦tezett egym¨¢s mellett, mintegy ¡°1,7 milli¨® ¨¦vvel ezel?tt!¡± Ez a felfedez¨¦s bizonyosan ¨¦rv¨¦nytelen¨ªti azt az evol¨²ci¨®s elm¨¦letet, hogy a mai ember majomszer? fajokb¨®l fejl?d?tt ki, amilyen p¨¦ld¨¢ul az Australopithecus.
  • 19. Louis Leakey szinte egym¨¢s mellett tal¨¢lta meg az Australopithecus, Homo habilis ¨¦s Homo erectus maradv¨¢nyait Olduvai Gorge t¨¦rs¨¦g¨¦ben. Term¨¦szetesen az elk¨¦pzelt csal¨¢dfa egy¨¢ltal¨¢n nem l¨¦tezik. A Harvard Egyetem paleontol¨®gusa, Stephen Jay Gould, annak ellen¨¦re, hogy maga is evolucionista, r¨¢vil¨¢g¨ªt az evol¨²ci¨®s elm¨¦let cs?dj¨¦re: ?Mi lett a l¨¦tr¨¢nkkal, ha van h¨¢rom, egy id?ben l¨¦tez? emberszab¨¢s¨² faj (A. africanus, a robusztus Australopithecus fajok ¨¦s a H. habilis), amelyek egyike sem sz¨¢rmazott a m¨¢sikt¨®l? ?s r¨¢ad¨¢sul a h¨¢rom k?z¨¹l egyik sem mutatott semmif¨¦le evol¨²ci¨®s jellemz?t azalatt, hogy a F?ld?n l¨¦teztek.¡±
  • 21. Ramapithecus ¨C a val¨®s¨¢g Az els? Ramapithecus lelet nem volt m¨¢s, mint egy k¨¦t darabb¨®l ¨¢ll¨®, hi¨¢nyos pofacsont (jobbra). A rajzol¨®k azonban, ezeknek a pofacsont daraboknak alapj¨¢n teljes nyugalommal megrajzolt¨¢k a Ramapithecus eg¨¦sz csal¨¢dj¨¢t ¨¦s k¨¦pzeletbeli mindennapjait.
  • 22. Ramapithecus Evolucionista tud¨®sok, akik a Ramapithecust nem tekintik ember el?dnek: Richard Leakey David Pilbeam Peter Andrews Allen L. Hammon Leonard D. Greenfield
  • 23. Homo Habilis: egy m¨¢sik majom, mint szem¨¦tl¨¢da A Tim White ¨¢ltal 1986-ban tal¨¢lt, OH 62 n¨¦vre keresztelt ¨²j Homo habilis foszilia megd?nt?tte azokat az ¨¢ll¨ªt¨¢sokat, miszerint felegyenesedve j¨¢rtak volna. Ezek a foszili¨¢k azt mutatt¨¢k, hogy a Homo habilisnek olyan hossz¨² karja ¨¦s r?vid l¨¢bai voltak, mint a mai majmoknak. A Homo Habilisek alapvet?en a paleoantropol¨®gusok ?szem¨¦tl¨¢d¨¢ja.¡±
  • 24. A f¨¹l vizsg¨¢lat¨¢nak eredm¨¦nye: A MAJOM ?S AZ EMBER K?Z?TT NINCSEN ?TMENET Az emberek ¨¦s a majmok bels? f¨¹l¨¦ben tal¨¢lhat¨® f¨¦lk?r alak¨² j¨¢rat ?sszehasonl¨ªt¨® anal¨ªzise kimutatta, hogy az ember ?sek¨¦nt bemutatott ¨¦l?l¨¦nyek val¨®j¨¢ban k?z?ns¨¦ges majmok. Az Australopithecusn¨¢l ¨¦s a Homo habilis fajokn¨¢l a majom bels? f¨¹l¨¦nek j¨¢rata, a Homo Erectusn¨¢l pedig az ember bels? f¨¹l¨¦nek j¨¢rata figyelhet? meg.
  • 25. Nem majomemberek! Jawai el?ember Pekingi ember Piltdowni ember Nebraska ember
  • 26. Jawai el?ember Egy pigmeusok¨¦hoz hasonl¨® koponyacsont A combcsont egy mai ember¨¦, de 15 m¨¦terrel t¨¢volabb tal¨¢ltak r¨¢ A fogak or¨¢ngut¨¢nt¨®l vannak
  • 27. Pekingi ember Ugyanolyan koponyacsont, mint a jawai ember eset¨¦ben Ehhez hasonl¨® csontokat tal¨¢ltak Afrik¨¢ban is Majomcsontokkal keverve voltak a barlangban, ez¨¦rt vegy¨¹ltek
  • 28. Piltdowni ember A vizsg¨¢latok kider¨ªtett¨¦k, hogy emberi koponya ¨¦s or¨¢ngut¨¢n ¨¢llkapocs kever¨¦ke
  • 30. Nebraska ember - leletek
  • 31. Nebraska ember ¨C a val¨®s¨¢g
  • 32. Orce ember ¨C a val¨®s¨¢g
  • 34. Neanderv?lgyi ember A m?v¨¦sz elk¨¦pzel¨¦se... ...¨¦s egy mai robotk¨¦p
  • 35. Neanderv?lgyi ember
  • 36. Neanderv?lgyi ember ¨C mai le¨ªr¨¢s A neanderv?lgyiek elismert szak¨¦rt?je, Erik Trinkaus, a New Mexico Egyetem paleoantropol¨®gusa, azt ¨ªrja: A neander-v?lgyi csontmaradv¨¢nyok ?sszehasonl¨ªt¨¢sa a mai emberek csontv¨¢zaival azt mutatja, hogy a neanderv?lgyi leletekben semmi sincs, ami azt mutatn¨¢, hogy mozg¨¢si, manipul¨¢ci¨®s, intellektu¨¢lis vagy nyelvi k¨¦pess¨¦geik b¨¢rmiben is elmaradtak volna a modern ember¨¦t?l. A neander-v?lgyi ember birtok¨¢ban volt a szab¨¢s-varr¨¢s k¨¦pess¨¦g¨¦nek, ezt mutatja egy ¨¦rdekes lelet: egy ?26 ezer ¨¦ves¡± t? . (D.Johanson, B. Edgar. From Lucy to Language. s.99)
  • 37. Neanderv?lgyi ember ¨C DNS Megvizsg¨¢lt¨¢k a neanderv?lgyiek DNS szekvenci¨¢j¨¢t. A beharangozott sajt¨®t¨¢j¨¦koztat¨®n elmondt¨¢k, hogy nem olyan, mint a mai ember¨¦, de olyan, mint egy afrikai ember¨¦! Val¨®ban emberi, m¨¦gpedig ahogyan v¨¢rhat¨® volt, s?t¨¦t b?r? ember¨¦, aki lebetegedett a D vitamin hi¨¢ny miatt.
  • 38. A ki¨¢ll¨® szem?ld?kcsont ´Ú´Ç²Ô³Ù´Ç²õ²õ¨¢²µ²¹!
  • 40. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
  • 41. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka? ?A rassz sz¨® a francia race kifejez¨¦s magyaros¨ªtott alakja, amely emberfajt¨¢t jelent. Az emberi rasszokat a 19. sz¨¢zad k?zep¨¦t?l az Eur¨®p¨¢n k¨ªv¨¹li n¨¦pek gyarmati leig¨¢z¨¢s¨¢t mor¨¢lisan elfogadhat¨®, "term¨¦szetes" folyamatk¨¦nt normaliz¨¢lni t?rekv? nyugat-eur¨®pai gondolkod¨¢sm¨®d k¨¹l?n fajoknak ¨¢ll¨ªtotta be. E rasszista ideol¨®gia a 20. sz¨¢zad elej¨¦re Eur¨®pa-szerte, illetve az oda ¨¦rkez? eur¨®pai bev¨¢ndorl¨®k ¨¢ltal uralt 'feh¨¦r-telepes' t¨¢rsadalmakban uralkod¨® n¨¦zett¨¦ v¨¢lt. M¨¢ra a nyugat-eur¨®pai eszmeis¨¦g is r¨¢k¨¦nyszer¨¹lt annak a - vil¨¢g t¨¢rsadalmainak nagy r¨¦sze ¨¢ltal soha meg nem k¨¦rd?jelezett - t¨¦nynek az elfogad¨¢s¨¢ra, hogy minden ember egyetlen fajhoz (Homo sapiens) tartozik. Rasszok vagy emberfajt¨¢k helyett emberi ?fajokr¨®l¡± besz¨¦lni ugyanakkor ma m¨¢r nemcsak r¨¦gies, hanem pontatlan ¨¦s a vil¨¢g t¨¢rsadalmi viszonyait, s k¨¹l?n?sen a rasszizmust¨®l s¨²jtott csoportok pszichol¨®giai egyens¨²ly¨¢t ¨¦s fiziol¨®giai j¨®l¨¦t¨¦t s¨²lyosan k¨¢ros¨ªt¨® sz¨®haszn¨¢lat.¡± Forr¨¢s: Wikip¨¦dia
  • 42. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka? Az ¨®ramutat¨® j¨¢r¨¢s¨¢nak megegyez? ir¨¢nyban: ?Afro-Karibi¡±, ?Kauk¨¢zusi¡±, ?Kelet ?zsiai¡±, ?Nyugat ?zsiai¡±.
  • 43. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
  • 44. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
  • 45. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
  • 46. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka? K¨¦t tetsz?leges ember DNS-e ¨¢tlagosan csak 0,2%-ban k¨¹l?nb?zik. Ebb?l csak 6% kapcsolatos ?rasszok k?z?tti¡± kateg¨®ri¨¢kkal. Pl.: A feh¨¦r amerikaiak a k¨¹ls? megjelen¨¦s tekintet¨¦ben t¨¢vol ¨¢llnak a fekete amerikaiakt¨®l, sz?vetmint¨¢ik gyakran jobban hasonl¨ªtanak a feket¨¦k mint¨¢ihoz, mint azok egym¨¢shoz.
  • 47. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
  • 48. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka? Melanocita Melanin Legf?k¨¦ppen a melanin felel a b?r¨¹nk ¨¦s a hajunk sz¨ªn¨¦¨¦rt.
  • 49. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka? ?Tudjuk, hogy a b?rsz¨ªnt t?bb g¨¦np¨¢r hat¨¢rozza meg. Az egyszer?s¨¦g kedv¨¦¨¦rt t¨¦telezz¨¹k fel, hogy csak k¨¦t g¨¦n van, amelyek a kromosz¨®ma A, ill. B hely¨¦n tal¨¢lhat¨®k. A g¨¦n egyik form¨¢ja (M) nagyobb mennyis¨¦g? melanin termel¨¦s¨¦re k¨¦sztet; a g¨¦n m¨¢sik form¨¢ja (m) pedig csak kis mennyis¨¦g? melanin termel¨¦s¨¦re. Az A poz¨ªci¨®ban teh¨¢t az MAMA,MAmA vagy mAmA p¨¢rok fordulhatnak el?. Ez arra k¨¦sztetn¨¦ a b?rsejteket, hogy sok, k?zepes mennyis¨¦g? vagy kev¨¦s melanint termeljenek. Ennek megfelel?en a B poz¨ªci¨®ban az MBMB, MBmB vagy mBmB g¨¦np¨¢rok fordulhatnak el?, amelyek megint csak sok, k?zepes mennyis¨¦g? vagy kev¨¦s melanin termel¨¦s¨¦re k¨¦sztetn¨¦k sejteket. Teh¨¢t a nagyon s?t¨¦t b?r? emberek p¨¦ld¨¢ul az MAMAMBMB kombin¨¢ci¨®val rendelkezhetnek. Mivel az ilyen embereknek ak¨¢r a spermiumai, ak¨¢r a petesejtjei csak az MAMB kombin¨¢ci¨®t mutathatj¨¢k (hiszen A-b¨®l ¨¦s B-b?l csak egy-egy p¨¢r ker¨¹lhet be a spermiumba, ill. petesejtbe), csak olyan gyermekeik lehetnek akiknek ugyanaz a g¨¦nkombin¨¢ci¨®juk, mint nekik. Ez¨¦rt az ?sszes gyerek¨¹k s?t¨¦tb?r? lesz. Hasonl¨® m¨®don az mAmAmBmB g¨¦nkombin¨¢ci¨®val rendelkez? vil¨¢gos b?r? embereknek csak ugyanilyen gyermekeik lehetnek.¡± Forr¨¢s: K¨¦rd¨¦sek a kezdethez c. k?nyv
  • 50. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
  • 51. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
  • 52. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
  • 53. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
  • 54. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
  • 55. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka? Az Etemenanki Ziggurat 91 m¨¦ter magas volt.
  • 56. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
  • 57. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka? N¨¦pek, akikn¨¦l megtal¨¢lhat¨® a nyelvek ?sszekever¨¦s¨¦r?l sz¨®l¨® t?rt¨¦net: Babil¨®niak Indiaiak ?rek ¨C ?si kir¨¢lyuk ?sszegy?jt?tte a sz¨¦tsz¨®rt nyelveket ¨¦s megalkotta az ?si ¨ªr nyelvet G?r?g?k Wasania ¨C Kenya Kacha Naga ¨C Assam ?si ausztr¨¢l bennsz¨¹l?ttek Maidu ¨C Kalifornia Tlingit ¨C Alaszka Kiche ¨C Guatemala ?sztek, stb. Ezek pedig t?rt¨¦nelmi feljegyz¨¦seken alapulnak. A ma ¨¦l? nyelv¨¦szek is egy ?si nyelvr?l besz¨¦lnek.
  • 58. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka? A pigmeusok: A k?rnyez? n¨¦pek nyelveit besz¨¦lik ¨C nincs saj¨¢t nyelv¨¹k A k?rnyez? n¨¦pek kitasz¨ªtott tagjai
  • 59. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka? A Mbuti pigmeusok az Ituri erd?ben ¨¦lnek. A szomsz¨¦dos n¨¦pek le?lt¨¦k ¨¦s megett¨¦k ?ket az 1998-2008-as kong¨®i h¨¢bor¨²ban. Az¨¦rt irtott¨¢k ?ket, hogy megkaparints¨¢k az altalaj kincseket. A kong¨®i h¨¢bor¨² ?sszesen 5,6 milli¨® halottat k?vetelt.
  • 60. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
  • 61. A rasszok kialakul¨¢sa - az evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
  • 62. Zsolt 139:14 Magasztallak, hogy csod¨¢latosan megk¨¹l?nb?ztett¨¦l. Csod¨¢latosak a te cselekedeteid! ¨¦s j¨®l tudja ezt az ¨¦n lelkem. Zsolt 139:15 Nem volt elrejtve el?tted az ¨¦n csontom, mikor titokban form¨¢ltattam ¨¦s idom¨ªttattam, mintegy a f?ld m¨¦ly¨¦ben. Zsolt 139:16 L¨¢tt¨¢k szemeid az ¨¦n alaktalan testemet, ¨¦s k?nyvedben ezek mind be voltak ¨ªrva: a napok is, a melyeken form¨¢ltatni fognak; holott egy sem volt m¨¦g meg k?z¨¹l?k
  • 63. Copyrightok: A bemutat¨®ban felhaszn¨¢lt k¨¦pek, ha m¨¢sk¨¦ppen nincs pontos¨ªtva, akkor a Wikip¨¦dia ingyenesen ¨¦s szabadon felhaszn¨¢lhat¨® k¨¦peib?l lettek v¨¢logatva. Ugyanakkor vannak olyan k¨¦pek, amiket Dr. Kent Hovind sz¨ªves enged¨¦ly¨¦vel haszn¨¢ltam fel.