3. 1. Mi az igazs¨¢g a
barlanglak¨®kr¨®l?
2. Mi az igazs¨¢g az
el?emberekr?l?
3. Hogyan alakultak ki az emberi
rasszok?
4. Barlanglak¨®k
1. Barlanglak¨®k mindig
¨¦ltek.
2. Barlanglak¨®k ma is
¨¦lnek.
3. A barlanglak¨®k nem
voltak alacsonyan fejlett
szem¨¦lyek.
4. A barlanglak¨®k nagy
m?v¨¦szeti ¨¦s k¨¦szs¨¦ggel
rendelkeztek.
5. A barlanglak¨®k
semmivel sem k¨¦sz¨ªtettek
gyeng¨¦bb szersz¨¢mokat,
mint a k?r¨¹l?tt¨¹k ¨¦l?
n¨¦pek.
6. A barlanglak¨®k ¨¦trendje
v¨¢ltozatos volt.
7. Australopithecusok - Lucy
Az AL 288-1 vagy "Lucy": az eti¨®piai
Hadarban tal¨¢lt els? fossz¨ªlia, melyr?l
azt tartott¨¢k, hogy az
Australopithecus aferensis faj¨¢hoz
tartozik. Az evolucionist¨¢k sok¨¢ig
kem¨¦ny er?fesz¨ªt¨¦seket tettek, hogy
bebizony¨ªts¨¢k, Lucy felegyenesedve
j¨¢rt, ¨¢m a legut¨®bbi kutat¨¢sok
egy¨¦rtelm?en kimutatt¨¢k, hogy ez az
¨¦l?l¨¦ny egy fel nem egyenesedett
k?z?ns¨¦ges csimp¨¢nz volt.
11. Australopithecusok
Lucy felt¨¦telezett t¨¦rde. Nem
az ?v¨¦t mutatja a National
Geographic, hanem egy 70
m¨¦terrel m¨¦lyebben, ¨¦s ¨ªgy
m¨¦rf?lddel arr¨¦bb megtal¨¢lt
t¨¦rdet. A t¨¦rdsz?ggel
pr¨®b¨¢lj¨¢k bizony¨ªtani, hogy
ember volt, de abban semmi
k¨¹l?n?s nincsen. Sok ugr¨®
majomnak ilyen t¨¦rde van ma
is. Ha nagyobb is a t¨¦rd az
sem jelent semmit, hiszen
egy nagyobb egyednek,
nagyobb t¨¦rde is van.
12. Australopithecus ¨C egy kihalt
majomfaj
Miut¨¢n a maradv¨¢nyokat 15 ¨¦vig tanulm¨¢nyozt¨¢k,
Lord Zuckerman ¨¦s specialist¨¢kb¨®l ¨¢ll¨® ?tf?s csapata
arra a k?vetkeztet¨¦sre jutott, hogy az
Australopithecus k?z?ns¨¦ges majomfaj volt, ¨¦s
semmik¨¦ppen nem j¨¢rhatott k¨¦t l¨¢bon - annak
ellen¨¦re, hogy Zuckerman maga is evolucionista volt.
Ezzel egybev¨¢g¨®an Charles Oxnard, a t¨¦m¨¢t kutat¨®
m¨¢sik h¨ªres evolucionista, az Australopithecus
csontv¨¢z¨¢nak fel¨¦p¨ªt¨¦s¨¦t a mai orangut¨¢n¨¦hoz
hasonl¨ªtotta. V¨¦g¨¹l 1994-ben az angliai Liverpool
Egyetem csapata ¨¢tfog¨® kutat¨¢sba kezdett a t¨¦m¨¢ban,
¨¦s arra a k?vetkeztet¨¦sre jutottak, hogy "az
Australopithecus n¨¦gy l¨¢bon mozgott"
14. Australopithecus - Laetoli
Mary Leakey tal¨¢lta ezeket
a l¨¢bnyomokat a tanz¨¢niai
Laetoli-ban, 1977-ben. A
l¨¢bnyomokat egy ¡°3,6
milli¨® ¨¦ves r¨¦tegben
tal¨¢lt¨¢k¡±, ¨¦s semmiben sem
k¨¹l?nb?zik az olyan
l¨¢bnyomokt¨®l, amilyet egy
mai ember hagyna maga
ut¨¢n.
15. A Mary Leakey ¨¢ltal tal¨¢lt
l¨¢bnyomot sz¨¢mos h¨ªres
paleoantropol¨®gus megvizsg¨¢lta,
t?bbek k?z?tt Don Johanson ¨¦s
Tim White is. Ugyanolyan
eredm¨¦nyre jutottak.
White azt ¨ªrta: ?Semmi k¨¦ts¨¦g. Olyanok, mint
a mai, modern ember l¨¢bnyomai. Ha a
kaliforniai tengerpart homokj¨¢ban lenn¨¦nek,
¨¦s egy n¨¦gy¨¦ves gyereket megk¨¦rdezn¨¦nk,
hogy mik azok, azonnal r¨¢v¨¢gn¨¢, hogy valaki
j¨¢rt erre. Nem tudn¨¢ megk¨¹l?nb?ztetni a parti
homokban tal¨¢lhat¨® sz¨¢z m¨¢sik l¨¢bnyomt¨®l -
de ¨¦n se, ¨¦s te se.¡±
17. Australopithecus
Richard Leakey -Mary Leakey
fia- szerint ?t?bb, mint
val¨®sz¨ªn?, hogy Lucy egy t?rpe
csimp¨¢nz volt. A majmok
felt¨¦telezett emberr¨¦
alakul¨¢s¨¢nak bizony¨ªt¨¦kai
t¨²ls¨¢gosan kev¨¦ss¨¦
meggy?z?ek.¡±
Maga Donald Johansson pedig
ezt ¨ªrta: az Australopithecus
Africanus (Lucy) egy¨¢ltal¨¢n
nem rokon az emberekkel!
18. Australopithecus ¨C Olduvai Gorge
Az Orduvai Gorge-n¨¢l tal¨¢lta meg Leakey
egy k?kunyh¨® maradv¨¢nyait. Ebben az
esem¨¦nyben az volt a szokatlan, hogy a
kunyh¨® ¨¦p¨ªt¨¦si m¨®dja, amelyet m¨¦g ma is
alkalmaznak Afrika egyes r¨¦szein, csak a
Homo sapienst?l sz¨¢rmazhatott! Teh¨¢t
Leakey felfedez¨¦se szerint az
Australopithecus, a Homo habilis, a Homo
erectus ¨¦s a Homo sapiens egyidej?leg
l¨¦tezett egym¨¢s mellett, mintegy ¡°1,7
milli¨® ¨¦vvel ezel?tt!¡± Ez a felfedez¨¦s
bizonyosan ¨¦rv¨¦nytelen¨ªti azt az
evol¨²ci¨®s elm¨¦letet, hogy a mai ember
majomszer? fajokb¨®l fejl?d?tt ki, amilyen
p¨¦ld¨¢ul az Australopithecus.
19. Louis Leakey szinte egym¨¢s mellett tal¨¢lta meg az
Australopithecus, Homo habilis ¨¦s Homo erectus
maradv¨¢nyait Olduvai Gorge t¨¦rs¨¦g¨¦ben.
Term¨¦szetesen az elk¨¦pzelt csal¨¢dfa egy¨¢ltal¨¢n nem
l¨¦tezik.
A Harvard Egyetem paleontol¨®gusa, Stephen Jay
Gould, annak ellen¨¦re, hogy maga is evolucionista,
r¨¢vil¨¢g¨ªt az evol¨²ci¨®s elm¨¦let cs?dj¨¦re:
?Mi lett a l¨¦tr¨¢nkkal, ha van h¨¢rom, egy id?ben l¨¦tez?
emberszab¨¢s¨² faj (A. africanus, a robusztus
Australopithecus fajok ¨¦s a H. habilis), amelyek
egyike sem sz¨¢rmazott a m¨¢sikt¨®l? ?s r¨¢ad¨¢sul a
h¨¢rom k?z¨¹l egyik sem mutatott semmif¨¦le
evol¨²ci¨®s jellemz?t azalatt, hogy a F?ld?n l¨¦teztek.¡±
21. Ramapithecus ¨C a val¨®s¨¢g
Az els? Ramapithecus lelet
nem volt m¨¢s, mint egy k¨¦t
darabb¨®l ¨¢ll¨®, hi¨¢nyos
pofacsont (jobbra). A
rajzol¨®k azonban, ezeknek
a pofacsont daraboknak
alapj¨¢n teljes nyugalommal
megrajzolt¨¢k a
Ramapithecus eg¨¦sz
csal¨¢dj¨¢t ¨¦s k¨¦pzeletbeli
mindennapjait.
22. Ramapithecus
Evolucionista tud¨®sok, akik a
Ramapithecust nem tekintik ember
el?dnek:
Richard Leakey
David Pilbeam
Peter Andrews
Allen L. Hammon
Leonard D. Greenfield
23. Homo Habilis: egy m¨¢sik majom,
mint szem¨¦tl¨¢da
A Tim White ¨¢ltal 1986-ban tal¨¢lt,
OH 62 n¨¦vre keresztelt ¨²j Homo
habilis foszilia megd?nt?tte
azokat az ¨¢ll¨ªt¨¢sokat, miszerint
felegyenesedve j¨¢rtak volna.
Ezek a foszili¨¢k azt mutatt¨¢k,
hogy a Homo habilisnek olyan
hossz¨² karja ¨¦s r?vid l¨¢bai
voltak, mint a mai majmoknak. A
Homo Habilisek alapvet?en a
paleoantropol¨®gusok
?szem¨¦tl¨¢d¨¢ja.¡±
24. A f¨¹l vizsg¨¢lat¨¢nak eredm¨¦nye:
A MAJOM ?S AZ EMBER K?Z?TT NINCSEN ?TMENET
Az emberek ¨¦s a majmok
bels? f¨¹l¨¦ben tal¨¢lhat¨®
f¨¦lk?r alak¨² j¨¢rat
?sszehasonl¨ªt¨® anal¨ªzise
kimutatta, hogy az ember
?sek¨¦nt bemutatott
¨¦l?l¨¦nyek val¨®j¨¢ban
k?z?ns¨¦ges majmok. Az
Australopithecusn¨¢l ¨¦s a
Homo habilis fajokn¨¢l a
majom bels? f¨¹l¨¦nek j¨¢rata,
a Homo Erectusn¨¢l pedig az
ember bels? f¨¹l¨¦nek j¨¢rata
figyelhet? meg.
25. Nem majomemberek!
Jawai el?ember
Pekingi ember
Piltdowni ember
Nebraska ember
26. Jawai el?ember
Egy pigmeusok¨¦hoz
hasonl¨®
koponyacsont
A combcsont egy mai
ember¨¦, de 15
m¨¦terrel t¨¢volabb
tal¨¢ltak r¨¢
A fogak or¨¢ngut¨¢nt¨®l
vannak
27. Pekingi ember
Ugyanolyan
koponyacsont, mint a
jawai ember eset¨¦ben
Ehhez hasonl¨®
csontokat tal¨¢ltak
Afrik¨¢ban is
Majomcsontokkal
keverve voltak a
barlangban, ez¨¦rt
vegy¨¹ltek
28. Piltdowni ember
A vizsg¨¢latok
kider¨ªtett¨¦k, hogy
emberi koponya
¨¦s or¨¢ngut¨¢n
¨¢llkapocs
kever¨¦ke
36. Neanderv?lgyi ember ¨C mai le¨ªr¨¢s
A neanderv?lgyiek elismert szak¨¦rt?je, Erik Trinkaus, a
New Mexico Egyetem paleoantropol¨®gusa, azt ¨ªrja: A
neander-v?lgyi csontmaradv¨¢nyok ?sszehasonl¨ªt¨¢sa a
mai emberek csontv¨¢zaival azt mutatja, hogy a
neanderv?lgyi leletekben semmi sincs, ami azt mutatn¨¢,
hogy mozg¨¢si, manipul¨¢ci¨®s, intellektu¨¢lis vagy nyelvi
k¨¦pess¨¦geik b¨¢rmiben is elmaradtak volna a modern
ember¨¦t?l.
A neander-v?lgyi ember
birtok¨¢ban volt a szab¨¢s-varr¨¢s
k¨¦pess¨¦g¨¦nek, ezt mutatja egy
¨¦rdekes lelet: egy ?26 ezer ¨¦ves¡±
t? . (D.Johanson, B. Edgar. From
Lucy to Language. s.99)
37. Neanderv?lgyi ember ¨C DNS
Megvizsg¨¢lt¨¢k a neanderv?lgyiek
DNS szekvenci¨¢j¨¢t.
A beharangozott sajt¨®t¨¢j¨¦koztat¨®n
elmondt¨¢k, hogy nem olyan, mint a
mai ember¨¦, de olyan, mint egy
afrikai ember¨¦!
Val¨®ban emberi, m¨¦gpedig
ahogyan v¨¢rhat¨® volt, s?t¨¦t b?r?
ember¨¦, aki lebetegedett a D
vitamin hi¨¢ny miatt.
41. A rasszok kialakul¨¢sa - az
evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
?A rassz sz¨® a francia race kifejez¨¦s magyaros¨ªtott alakja,
amely emberfajt¨¢t jelent. Az emberi rasszokat a 19. sz¨¢zad
k?zep¨¦t?l az Eur¨®p¨¢n k¨ªv¨¹li n¨¦pek gyarmati leig¨¢z¨¢s¨¢t
mor¨¢lisan elfogadhat¨®, "term¨¦szetes" folyamatk¨¦nt
normaliz¨¢lni t?rekv? nyugat-eur¨®pai gondolkod¨¢sm¨®d k¨¹l?n
fajoknak ¨¢ll¨ªtotta be.
E rasszista ideol¨®gia a 20. sz¨¢zad elej¨¦re Eur¨®pa-szerte, illetve
az oda ¨¦rkez? eur¨®pai bev¨¢ndorl¨®k ¨¢ltal uralt 'feh¨¦r-telepes'
t¨¢rsadalmakban uralkod¨® n¨¦zett¨¦ v¨¢lt.
M¨¢ra a nyugat-eur¨®pai eszmeis¨¦g is r¨¢k¨¦nyszer¨¹lt annak a -
vil¨¢g t¨¢rsadalmainak nagy r¨¦sze ¨¢ltal soha meg nem
k¨¦rd?jelezett - t¨¦nynek az elfogad¨¢s¨¢ra, hogy minden ember
egyetlen fajhoz (Homo sapiens) tartozik. Rasszok vagy
emberfajt¨¢k helyett emberi ?fajokr¨®l¡± besz¨¦lni ugyanakkor ma
m¨¢r nemcsak r¨¦gies, hanem pontatlan ¨¦s a vil¨¢g t¨¢rsadalmi
viszonyait, s k¨¹l?n?sen a rasszizmust¨®l s¨²jtott csoportok
pszichol¨®giai egyens¨²ly¨¢t ¨¦s fiziol¨®giai j¨®l¨¦t¨¦t s¨²lyosan
k¨¢ros¨ªt¨® sz¨®haszn¨¢lat.¡±
Forr¨¢s: Wikip¨¦dia
42. A rasszok kialakul¨¢sa - az
evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
Az ¨®ramutat¨® j¨¢r¨¢s¨¢nak
megegyez? ir¨¢nyban:
?Afro-Karibi¡±, ?Kauk¨¢zusi¡±,
?Kelet ?zsiai¡±, ?Nyugat
?zsiai¡±.
46. A rasszok kialakul¨¢sa - az
evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
K¨¦t tetsz?leges ember DNS-e
¨¢tlagosan csak 0,2%-ban
k¨¹l?nb?zik. Ebb?l csak 6%
kapcsolatos ?rasszok k?z?tti¡±
kateg¨®ri¨¢kkal.
Pl.: A feh¨¦r amerikaiak a
k¨¹ls? megjelen¨¦s
tekintet¨¦ben t¨¢vol ¨¢llnak a
fekete amerikaiakt¨®l,
sz?vetmint¨¢ik gyakran
jobban hasonl¨ªtanak a
feket¨¦k mint¨¢ihoz, mint
azok egym¨¢shoz.
48. A rasszok kialakul¨¢sa - az
evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
Melanocita
Melanin
Legf?k¨¦ppen a melanin
felel a b?r¨¹nk ¨¦s a
hajunk sz¨ªn¨¦¨¦rt.
49. A rasszok kialakul¨¢sa - az
evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
?Tudjuk, hogy a b?rsz¨ªnt t?bb g¨¦np¨¢r hat¨¢rozza meg. Az egyszer?s¨¦g
kedv¨¦¨¦rt t¨¦telezz¨¹k fel, hogy csak k¨¦t g¨¦n van, amelyek a kromosz¨®ma A,
ill. B hely¨¦n tal¨¢lhat¨®k. A g¨¦n egyik form¨¢ja (M) nagyobb mennyis¨¦g?
melanin termel¨¦s¨¦re k¨¦sztet; a g¨¦n m¨¢sik form¨¢ja (m) pedig csak kis
mennyis¨¦g? melanin termel¨¦s¨¦re.
Az A poz¨ªci¨®ban teh¨¢t az MAMA,MAmA vagy mAmA p¨¢rok fordulhatnak el?.
Ez arra k¨¦sztetn¨¦ a b?rsejteket, hogy sok, k?zepes mennyis¨¦g? vagy kev¨¦s
melanint termeljenek. Ennek megfelel?en a B poz¨ªci¨®ban az MBMB, MBmB
vagy mBmB g¨¦np¨¢rok fordulhatnak el?, amelyek megint csak sok, k?zepes
mennyis¨¦g? vagy kev¨¦s melanin termel¨¦s¨¦re k¨¦sztetn¨¦k sejteket. Teh¨¢t a
nagyon s?t¨¦t b?r? emberek p¨¦ld¨¢ul az MAMAMBMB kombin¨¢ci¨®val
rendelkezhetnek. Mivel az ilyen embereknek ak¨¢r a spermiumai, ak¨¢r a
petesejtjei csak az MAMB kombin¨¢ci¨®t mutathatj¨¢k (hiszen A-b¨®l ¨¦s B-b?l
csak egy-egy p¨¢r ker¨¹lhet be a spermiumba, ill. petesejtbe), csak olyan
gyermekeik lehetnek akiknek ugyanaz a g¨¦nkombin¨¢ci¨®juk, mint nekik.
Ez¨¦rt az ?sszes gyerek¨¹k s?t¨¦tb?r? lesz. Hasonl¨® m¨®don az mAmAmBmB
g¨¦nkombin¨¢ci¨®val rendelkez? vil¨¢gos b?r? embereknek csak ugyanilyen
gyermekeik lehetnek.¡±
Forr¨¢s: K¨¦rd¨¦sek a kezdethez c. k?nyv
57. A rasszok kialakul¨¢sa - az
evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
N¨¦pek, akikn¨¦l megtal¨¢lhat¨® a nyelvek
?sszekever¨¦s¨¦r?l sz¨®l¨® t?rt¨¦net:
Babil¨®niak
Indiaiak
?rek ¨C ?si kir¨¢lyuk ?sszegy?jt?tte a sz¨¦tsz¨®rt
nyelveket ¨¦s megalkotta az ?si ¨ªr nyelvet
G?r?g?k
Wasania ¨C Kenya
Kacha Naga ¨C Assam
?si ausztr¨¢l bennsz¨¹l?ttek
Maidu ¨C Kalifornia
Tlingit ¨C Alaszka
Kiche ¨C Guatemala
?sztek, stb.
Ezek pedig t?rt¨¦nelmi feljegyz¨¦seken alapulnak.
A ma ¨¦l? nyelv¨¦szek is egy ?si nyelvr?l besz¨¦lnek.
58. A rasszok kialakul¨¢sa - az
evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
A pigmeusok:
A k?rnyez? n¨¦pek
nyelveit besz¨¦lik ¨C
nincs saj¨¢t nyelv¨¹k
A k?rnyez? n¨¦pek
kitasz¨ªtott tagjai
59. A rasszok kialakul¨¢sa - az
evol¨²ci¨® bizony¨ªt¨¦ka?
A Mbuti pigmeusok
az Ituri erd?ben
¨¦lnek. A szomsz¨¦dos
n¨¦pek le?lt¨¦k ¨¦s
megett¨¦k ?ket az
1998-2008-as kong¨®i
h¨¢bor¨²ban. Az¨¦rt
irtott¨¢k ?ket, hogy
megkaparints¨¢k az
altalaj kincseket.
A kong¨®i h¨¢bor¨²
?sszesen 5,6 milli¨®
halottat k?vetelt.
62. Zsolt 139:14 Magasztallak, hogy csod¨¢latosan
megk¨¹l?nb?ztett¨¦l. Csod¨¢latosak a te
cselekedeteid! ¨¦s j¨®l tudja ezt az ¨¦n lelkem.
Zsolt 139:15 Nem volt elrejtve el?tted az ¨¦n
csontom, mikor titokban form¨¢ltattam ¨¦s
idom¨ªttattam, mintegy a f?ld m¨¦ly¨¦ben.
Zsolt 139:16 L¨¢tt¨¢k szemeid az ¨¦n alaktalan
testemet, ¨¦s k?nyvedben ezek mind be voltak ¨ªrva:
a napok is, a melyeken form¨¢ltatni fognak; holott
egy sem volt m¨¦g meg k?z¨¹l?k
63. Copyrightok: A bemutat¨®ban felhaszn¨¢lt k¨¦pek, ha
m¨¢sk¨¦ppen nincs pontos¨ªtva, akkor a Wikip¨¦dia
ingyenesen ¨¦s szabadon felhaszn¨¢lhat¨® k¨¦peib?l
lettek v¨¢logatva. Ugyanakkor vannak olyan k¨¦pek,
amiket Dr. Kent Hovind sz¨ªves enged¨¦ly¨¦vel
haszn¨¢ltam fel.