ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Az etnikai határok és ezek átjárhatósága

•Download as PPTX, PDF•
•
rszk_Hungary
rszk_Hungary

A Lippai Balázs Roma Szakkollégiumban elhangzott prezentáció diasorozata.

1 of 20
Download to read offline
Dr. Bocsi Veronika 2014. február 22.
A fogalmak tisztázása Az egész jelenségkört a következő fogalmakhoz tudjuk kapcsolni: - Multikulturalitás, interkulturalitás - Etnocentrizmus - Tolerancia - Kirekesztettség - Előítélet, sztereotípia - Diszkrimináció
 Előítélet: valamely csoport tagjaival szemben érzett negatív érzelmi viszonyulás, amely azon alapul, hogy ezek az emberek egy csoport tagjai.  Sztereotípia: torzításon, túlzott leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese valamely csoporttal szemben.
Kirekesztettség: társadalmi kapcsolatok hiányosak, alacsony státusz, foglalkozási tagozódás (megvetett foglalkozások), kommunikáció eltérő módozatai, alacsonyabb gazdasági pozíciók, szankciók is akár. Változó szintek, mélységek: underclass, pária-kaszt stb.
Miből eredeztethető a jelenség?  A csoportok társas kapcsolataiból. Integráció, konformitás – beilleszkedés, biztonság, szabálykövetés.  Érintkezés másokkal – nem új dolog, hogy az eltérő kultúrákat ellenszenvvel figyelik („barbárok”)  Szociálpszichológiai alapjai vannak.
 Saját csoporthoz kapcsolódó pozitív jegyek: énvédelem, identitás-erősítést. A világ rendezetté tétele: vannak jók és rosszak. Természetesen mi jók vagyunk  Bonyolult kulturális mintázatok: a sztereotípia, az előítélet gyökerei indokolhatók, és a világot rendezettebbé teszik  Változások a kutatási irányokban: kevésbé negatív a viszony a saját csoport preferálásához (szociálpszichológiailag indokolható jelenség)
 Kruglanski (2005): a nyitott és a zárt gondolkodás elkülönítése. Zárt: merevebb gondolkodási struktúrák, újdonságokra irányuló csekélyebb nyitottság, autoriterebb személyiségjegyek, vezetéshez való eltérő viszony, más gyermeknevelési elvek, eltérő fokú tolerancia. Más értékek, kulturális alapelvek elfogadása. Derűlátás hiánya. Külső tekintélyekbe kapaszkodik, ezek információit tartja érvényesnek. Korai véleményalkotás, sztereotípiákhoz való ragaszkodás.  Nyílt: bízik magában és a világban, kompetens források, nem kezeli kritikátlanul az infókat.  Az egésznek van egyfajta történelmi dimenziója: a lokalitások felszakadásával az eltérő csoportokkal való kontaktusok egyre gyakoribbá válnak.
 Nemzeti identitás, etnocentrizmus – ezekhez a fogalmakhoz is kapcsolódik.  Nemzeti identitás – relatíve újkeletű jelenség a történelemben. XIX. Nemzeti öntudatra ébredés, romantika. Mo: pl. a török harcok erősítik.  Területi vagy kulturális nemzetfogalom.  Diktatúrák ellenségképei a XX. században – gyakran kisebbségekhez kapcsolódnak.  Kevert identitások, rétegzett identitások: a világ más térségeiben eltérő módokon jelenik meg (Eriksen 2011).  Kelet-Európa: speciális a nemzetiségi helyzet is. Konfliktusok, átpolitizált kapcsolatok.
Szociálpszichológiai magyarázatok  Modernizáció, globalizáció szerepe. Mentális káoszra válasz. Önbizalmat erősíti, társas identitás része.  Olyan egyéneknél erősödik meg, akik súlyos frusztrációkat szenvedtek, sikertelenek voltak.  Autoriter személyiségek esetében – agresszív viszonyulás más csoportokhoz.  Szolgálhat anyagi és politikai érdekeket (politika, vagyonelkobzások)  Szocializáció útján is el lehet sajátítani ezeket . Kérdés: gyerekeknél is működnek? Minek hatására alakulnak ki?
Adorno-féle „F”-skála Ide tartozó kijelentések például: - Kritikátlanul alárendeli magát a vezetőknek - Hajlamos a merev gondolkodásre - Hajlamos azt hinni, hogy a társadalomban vad és veszélyes erők, összeesküvések működnek - Nagy figyelmet fordít a szexualitásra, más emberek „sajátos” szexuális szokásaira Zsidóság megítélése. Tekintélyelvű személyiségtípus – negatív jegyekkel azonosították.
Dogmatizmus-skála (Rokeach)  Saját tapasztalat szerepe (szubjektív értelmezés!)  Források közötti válogatás  Idegen nézetek kezelése  Másoktól való ismeretek szűrése  Zártabb hiedelemrendszer. Baloldali spektrumot is befogadja..
Vegyes házasságok  A kisebbségek természetes folyamata az asszimiláció. Ennek egyik módja a vegyes házasságok megkötése.  Minél közelebb van a két csoport, minél konfliktusmentesebb az együttélés, annál gyakoribbak a vegyes házasságok.  Második generáció – már vegyes identitású, de el is veszítheti a nem „kedvező” identitás-részt.
 Összefügg a kirekesztettség fogalmával. Ha egy népcsoport kirekesztett, akkor a vegyes házasságok is megvetett, tiltott dolognak számítottak. Cigányság – a keveredés az Európába kerülés óta folyamatos. Irodalmi példák – pl. Üvöltő szelek.  Bizonyos esetekben jogszabályi tiltás is megfigyelhető – náci rendszer.
 Magyarország: a vegyes házasságok aránya nehezen vizsgálható. Reprezentatív kutatások alapján: „A felmérés alapegysége a háztartás, illetőleg az egy lakásban lakók közössége volt. A cigány háztartásban lakó és összeírt felnőttek 5,9 százaléka nem volt cigány. Az 1993-as felmérésben még 7 százalék volt a felnőttek között a nem cigányok aránya. Az új felmérés tehát arra mutat, hogy 10 év alatt valamelyest csökkent a vegyes házasságok aránya. Az 1993-as felmérés nem cigány tagjainak számát közepes (5 százalékos) számbavételi hibával Kertesi Gábor és Kézdi Gábor 19 ezer főre becsülte. Jelenleg a cigány háztartásokban élő 570-600 ezer emberből 19-20 ezer fő lehet a nem cigányok száma.” (Kemény I. – Janky B.)
A vegyes házasságok beágyazottak  Települések demográfiai sajátosságaiba  Kisebbségpolitikába  Előítéletek rendszerébe  Irodalom: http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Demog rafia/2008_4/Toth_Vekas.pdf
Az etnikai határok és ezek átjárhatósága
Az etnikai határok és ezek átjárhatósága
Az etnikai határok és ezek átjárhatósága
Az etnikai határok és ezek átjárhatósága
Köszönöm a figyelmet!

More Related Content

Az etnikai határok és ezek átjárhatósága

  • 2. A fogalmak tisztázása Az egész jelenségkört a következő fogalmakhoz tudjuk kapcsolni: - Multikulturalitás, interkulturalitás - Etnocentrizmus - Tolerancia - Kirekesztettség - Előítélet, sztereotípia - Diszkrimináció
  • 3.  Előítélet: valamely csoport tagjaival szemben érzett negatív érzelmi viszonyulás, amely azon alapul, hogy ezek az emberek egy csoport tagjai.  Sztereotípia: torzításon, túlzott leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese valamely csoporttal szemben.
  • 4. Kirekesztettség: társadalmi kapcsolatok hiányosak, alacsony státusz, foglalkozási tagozódás (megvetett foglalkozások), kommunikáció eltérő módozatai, alacsonyabb gazdasági pozíciók, szankciók is akár. Változó szintek, mélységek: underclass, pária-kaszt stb.
  • 5. Miből eredeztethető a jelenség?  A csoportok társas kapcsolataiból. Integráció, konformitás – beilleszkedés, biztonság, szabálykövetés.  Érintkezés másokkal – nem új dolog, hogy az eltérő kultúrákat ellenszenvvel figyelik („barbárok”)  Szociálpszichológiai alapjai vannak.
  • 6.  Saját csoporthoz kapcsolódó pozitív jegyek: énvédelem, identitás-erősítést. A világ rendezetté tétele: vannak jók és rosszak. Természetesen mi jók vagyunk  Bonyolult kulturális mintázatok: a sztereotípia, az előítélet gyökerei indokolhatók, és a világot rendezettebbé teszik  Változások a kutatási irányokban: kevésbé negatív a viszony a saját csoport preferálásához (szociálpszichológiailag indokolható jelenség)
  • 7.  Kruglanski (2005): a nyitott és a zárt gondolkodás elkülönítése. Zárt: merevebb gondolkodási struktúrák, újdonságokra irányuló csekélyebb nyitottság, autoriterebb személyiségjegyek, vezetéshez való eltérő viszony, más gyermeknevelési elvek, eltérő fokú tolerancia. Más értékek, kulturális alapelvek elfogadása. Derűlátás hiánya. Külső tekintélyekbe kapaszkodik, ezek információit tartja érvényesnek. Korai véleményalkotás, sztereotípiákhoz való ragaszkodás.  Nyílt: bízik magában és a világban, kompetens források, nem kezeli kritikátlanul az infókat.  Az egésznek van egyfajta történelmi dimenziója: a lokalitások felszakadásával az eltérő csoportokkal való kontaktusok egyre gyakoribbá válnak.
  • 8.  Nemzeti identitás, etnocentrizmus – ezekhez a fogalmakhoz is kapcsolódik.  Nemzeti identitás – relatíve újkeletű jelenség a történelemben. XIX. Nemzeti öntudatra ébredés, romantika. Mo: pl. a török harcok erősítik.  Területi vagy kulturális nemzetfogalom.  Diktatúrák ellenségképei a XX. században – gyakran kisebbségekhez kapcsolódnak.  Kevert identitások, rétegzett identitások: a világ más térségeiben eltérő módokon jelenik meg (Eriksen 2011).  Kelet-Európa: speciális a nemzetiségi helyzet is. Konfliktusok, átpolitizált kapcsolatok.
  • 9. Szociálpszichológiai magyarázatok  Modernizáció, globalizáció szerepe. Mentális káoszra válasz. Önbizalmat erősíti, társas identitás része.  Olyan egyéneknél erősödik meg, akik súlyos frusztrációkat szenvedtek, sikertelenek voltak.  Autoriter személyiségek esetében – agresszív viszonyulás más csoportokhoz.  Szolgálhat anyagi és politikai érdekeket (politika, vagyonelkobzások)  Szocializáció útján is el lehet sajátítani ezeket . Kérdés: gyerekeknél is működnek? Minek hatására alakulnak ki?
  • 10. Adorno-féle „F”-skála Ide tartozó kijelentések például: - Kritikátlanul alárendeli magát a vezetőknek - Hajlamos a merev gondolkodásre - Hajlamos azt hinni, hogy a társadalomban vad és veszélyes erők, összeesküvések működnek - Nagy figyelmet fordít a szexualitásra, más emberek „sajátos” szexuális szokásaira Zsidóság megítélése. Tekintélyelvű személyiségtípus – negatív jegyekkel azonosították.
  • 11. Dogmatizmus-skála (Rokeach)  Saját tapasztalat szerepe (szubjektív értelmezés!)  Források közötti válogatás  Idegen nézetek kezelése  Másoktól való ismeretek szűrése  Zártabb hiedelemrendszer. Baloldali spektrumot is befogadja..
  • 12. Vegyes házasságok  A kisebbségek természetes folyamata az asszimiláció. Ennek egyik módja a vegyes házasságok megkötése.  Minél közelebb van a két csoport, minél konfliktusmentesebb az együttélés, annál gyakoribbak a vegyes házasságok.  Második generáció – már vegyes identitású, de el is veszítheti a nem „kedvező” identitás-részt.
  • 13.  Összefügg a kirekesztettség fogalmával. Ha egy népcsoport kirekesztett, akkor a vegyes házasságok is megvetett, tiltott dolognak számítottak. Cigányság – a keveredés az Európába kerülés óta folyamatos. Irodalmi példák – pl. Üvöltő szelek.  Bizonyos esetekben jogszabályi tiltás is megfigyelhető – náci rendszer.
  • 14.  Magyarország: a vegyes házasságok aránya nehezen vizsgálható. Reprezentatív kutatások alapján: „A felmérés alapegysége a háztartás, illetőleg az egy lakásban lakók közössége volt. A cigány háztartásban lakó és összeírt felnőttek 5,9 százaléka nem volt cigány. Az 1993-as felmérésben még 7 százalék volt a felnőttek között a nem cigányok aránya. Az új felmérés tehát arra mutat, hogy 10 év alatt valamelyest csökkent a vegyes házasságok aránya. Az 1993-as felmérés nem cigány tagjainak számát közepes (5 százalékos) számbavételi hibával Kertesi Gábor és Kézdi Gábor 19 ezer főre becsülte. Jelenleg a cigány háztartásokban élő 570-600 ezer emberből 19-20 ezer fő lehet a nem cigányok száma.” (Kemény I. – Janky B.)
  • 15. A vegyes házasságok beágyazottak  Települések demográfiai sajátosságaiba  Kisebbségpolitikába  Előítéletek rendszerébe  Irodalom: http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Demog rafia/2008_4/Toth_Vekas.pdf