ºÝºÝߣ

ºÝºÝߣShare a Scribd company logo
Az eur¨®r¨®l 2011. okt¨®ber 18.  L.A & Zs.B
Hogyan sz¨¹letett az eur¨®?  a m¨¢sodik vil¨¢gh¨¢bor¨² ¨®ta sok ember k¨ªv¨¢ns¨¢ga volt   Eur¨®pa egyes¨ªt¨¦se els? l¨¦p¨¦s:   Eur¨®pai Gazdas¨¢gi K?z?ss¨¦g   (EGK), majd az   Eur¨®pai K?z?ss¨¦gek Tan¨¢cs¨¢nak   a l¨¦trehoz¨¢sa r¨¦szvev? orsz¨¢gok:   Belgium, Luxemburg, Hollandia ¨¦s Olaszorsz¨¢g EGK  1978-ban   hozott  t?rv¨¦nyt   a p¨¦nznemek szab¨¢lyz¨¢s¨¢r¨®l az   Eur¨®pai Uni¨® alap¨ªt¨¢s¨¢r¨®l   sz¨®l¨® szerz?d¨¦st   1991.   december¨¦ben   ¨ªrt¨¢k al¨¢   Maastrichtban ez a szerz?d¨¦s az ¨²gynevezett   MAASTRICHI   szerz?d¨¦s, amit Magyarorsz¨¢g is al¨¢¨ªrt 1993 november 1-j¨¦n v¨¦g¨¹l az ¨¢llam- ¨¦s korm¨¢nyf?k   1995-ban   az ¨²j p¨¦nznemnek az   eur¨® nevet   ¨¦s az   €   jelet   adt¨¢k
Mi a p¨¦nz¨¹gyi uni¨® c¨¦lja? 1999. janu¨¢r 1-je  ¨®ta hivatalosan  ¨¦rv¨¦nyes  a az eur¨® (t?zsd¨¦ken csak eur¨®ban sz¨¢molnak) az ¨²j eur¨®-bankjegyeket ¨¦s p¨¦nz¨¦rm¨¦ket  2002. janu¨¢r 1-j¨¦n vezett¨¦k be , az¨®ta ez a kiz¨¢r¨®lagos ¨¦s  t?rv¨¦nyes fizet?eszk?z a k?z?s  valuta el?nyei : utaz¨¢sn¨¢l  nincs  sz¨¹ks¨¦g  p¨¦nzv¨¢lt¨¢sra , k?nnyebben  ?sszehasonl¨ªthatjuk  az  ¨¢rakat   -> m¨¦rlegel¨¦s, a keresked?k  re¨¢lisan  hat¨¢rozhatj¨¢k meg az  ¨¢rakat  politikai el?nyei  a k?z?s valut¨¢nak: nagyobb  egy¨¹ttm?k?d¨¦s , n?vekszik a  j¨®l¨¦t
Hogyan k¨¦sz¨¹l az eur¨®? a t?rt¨¦nelem legnagyobb p¨¦nzcsere-akci¨®ja: 15 milli¨¢rd bankjegyet, ¨¦s 50 milli¨¢rd p¨¦nz¨¦rm¨¦t gy¨¢rtottak le  (ha egym¨¢s mell¨¦ rakn¨¢nk a 15 milli¨¢rd bankjegyet, akkor ezek hossza ?tsz?r annyi lenne, mint a F?ldt?l a Holdig tart¨® ¨²t) az ¨¦rm¨¦khez 250 000 tonna f¨¦met haszn¨¢ltak fel a bankjegyeket ¨¦s az ¨¦rm¨¦ket az ?sszes eur¨®-orsz¨¢g p¨¦nzverd¨¦je ¨¦s p¨¦nznyomd¨¢ja k¨¦sz¨ªtett¨¦k el
Egyes orsz¨¢gokban az ¨¦rm¨¦k h¨¢ta k¨¹l?nb?z?!

More Related Content

Az eur¨®r¨®l

  • 1. Az eur¨®r¨®l 2011. okt¨®ber 18. L.A & Zs.B
  • 2. Hogyan sz¨¹letett az eur¨®? a m¨¢sodik vil¨¢gh¨¢bor¨² ¨®ta sok ember k¨ªv¨¢ns¨¢ga volt Eur¨®pa egyes¨ªt¨¦se els? l¨¦p¨¦s: Eur¨®pai Gazdas¨¢gi K?z?ss¨¦g (EGK), majd az Eur¨®pai K?z?ss¨¦gek Tan¨¢cs¨¢nak a l¨¦trehoz¨¢sa r¨¦szvev? orsz¨¢gok: Belgium, Luxemburg, Hollandia ¨¦s Olaszorsz¨¢g EGK 1978-ban hozott t?rv¨¦nyt a p¨¦nznemek szab¨¢lyz¨¢s¨¢r¨®l az Eur¨®pai Uni¨® alap¨ªt¨¢s¨¢r¨®l sz¨®l¨® szerz?d¨¦st 1991. december¨¦ben ¨ªrt¨¢k al¨¢ Maastrichtban ez a szerz?d¨¦s az ¨²gynevezett MAASTRICHI szerz?d¨¦s, amit Magyarorsz¨¢g is al¨¢¨ªrt 1993 november 1-j¨¦n v¨¦g¨¹l az ¨¢llam- ¨¦s korm¨¢nyf?k 1995-ban az ¨²j p¨¦nznemnek az eur¨® nevet ¨¦s az € jelet adt¨¢k
  • 3. Mi a p¨¦nz¨¹gyi uni¨® c¨¦lja? 1999. janu¨¢r 1-je ¨®ta hivatalosan ¨¦rv¨¦nyes a az eur¨® (t?zsd¨¦ken csak eur¨®ban sz¨¢molnak) az ¨²j eur¨®-bankjegyeket ¨¦s p¨¦nz¨¦rm¨¦ket 2002. janu¨¢r 1-j¨¦n vezett¨¦k be , az¨®ta ez a kiz¨¢r¨®lagos ¨¦s t?rv¨¦nyes fizet?eszk?z a k?z?s valuta el?nyei : utaz¨¢sn¨¢l nincs sz¨¹ks¨¦g p¨¦nzv¨¢lt¨¢sra , k?nnyebben ?sszehasonl¨ªthatjuk az ¨¢rakat -> m¨¦rlegel¨¦s, a keresked?k re¨¢lisan hat¨¢rozhatj¨¢k meg az ¨¢rakat politikai el?nyei a k?z?s valut¨¢nak: nagyobb egy¨¹ttm?k?d¨¦s , n?vekszik a j¨®l¨¦t
  • 4. Hogyan k¨¦sz¨¹l az eur¨®? a t?rt¨¦nelem legnagyobb p¨¦nzcsere-akci¨®ja: 15 milli¨¢rd bankjegyet, ¨¦s 50 milli¨¢rd p¨¦nz¨¦rm¨¦t gy¨¢rtottak le (ha egym¨¢s mell¨¦ rakn¨¢nk a 15 milli¨¢rd bankjegyet, akkor ezek hossza ?tsz?r annyi lenne, mint a F?ldt?l a Holdig tart¨® ¨²t) az ¨¦rm¨¦khez 250 000 tonna f¨¦met haszn¨¢ltak fel a bankjegyeket ¨¦s az ¨¦rm¨¦ket az ?sszes eur¨®-orsz¨¢g p¨¦nzverd¨¦je ¨¦s p¨¦nznyomd¨¢ja k¨¦sz¨ªtett¨¦k el
  • 5. Egyes orsz¨¢gokban az ¨¦rm¨¦k h¨¢ta k¨¹l?nb?z?!