2. Hogyan sz¨¹letett az eur¨®? a m¨¢sodik vil¨¢gh¨¢bor¨² ¨®ta sok ember k¨ªv¨¢ns¨¢ga volt Eur¨®pa egyes¨ªt¨¦se els? l¨¦p¨¦s: Eur¨®pai Gazdas¨¢gi K?z?ss¨¦g (EGK), majd az Eur¨®pai K?z?ss¨¦gek Tan¨¢cs¨¢nak a l¨¦trehoz¨¢sa r¨¦szvev? orsz¨¢gok: Belgium, Luxemburg, Hollandia ¨¦s Olaszorsz¨¢g EGK 1978-ban hozott t?rv¨¦nyt a p¨¦nznemek szab¨¢lyz¨¢s¨¢r¨®l az Eur¨®pai Uni¨® alap¨ªt¨¢s¨¢r¨®l sz¨®l¨® szerz?d¨¦st 1991. december¨¦ben ¨ªrt¨¢k al¨¢ Maastrichtban ez a szerz?d¨¦s az ¨²gynevezett MAASTRICHI szerz?d¨¦s, amit Magyarorsz¨¢g is al¨¢¨ªrt 1993 november 1-j¨¦n v¨¦g¨¹l az ¨¢llam- ¨¦s korm¨¢nyf?k 1995-ban az ¨²j p¨¦nznemnek az eur¨® nevet ¨¦s az € jelet adt¨¢k
3. Mi a p¨¦nz¨¹gyi uni¨® c¨¦lja? 1999. janu¨¢r 1-je ¨®ta hivatalosan ¨¦rv¨¦nyes a az eur¨® (t?zsd¨¦ken csak eur¨®ban sz¨¢molnak) az ¨²j eur¨®-bankjegyeket ¨¦s p¨¦nz¨¦rm¨¦ket 2002. janu¨¢r 1-j¨¦n vezett¨¦k be , az¨®ta ez a kiz¨¢r¨®lagos ¨¦s t?rv¨¦nyes fizet?eszk?z a k?z?s valuta el?nyei : utaz¨¢sn¨¢l nincs sz¨¹ks¨¦g p¨¦nzv¨¢lt¨¢sra , k?nnyebben ?sszehasonl¨ªthatjuk az ¨¢rakat -> m¨¦rlegel¨¦s, a keresked?k re¨¢lisan hat¨¢rozhatj¨¢k meg az ¨¢rakat politikai el?nyei a k?z?s valut¨¢nak: nagyobb egy¨¹ttm?k?d¨¦s , n?vekszik a j¨®l¨¦t
4. Hogyan k¨¦sz¨¹l az eur¨®? a t?rt¨¦nelem legnagyobb p¨¦nzcsere-akci¨®ja: 15 milli¨¢rd bankjegyet, ¨¦s 50 milli¨¢rd p¨¦nz¨¦rm¨¦t gy¨¢rtottak le (ha egym¨¢s mell¨¦ rakn¨¢nk a 15 milli¨¢rd bankjegyet, akkor ezek hossza ?tsz?r annyi lenne, mint a F?ldt?l a Holdig tart¨® ¨²t) az ¨¦rm¨¦khez 250 000 tonna f¨¦met haszn¨¢ltak fel a bankjegyeket ¨¦s az ¨¦rm¨¦ket az ?sszes eur¨®-orsz¨¢g p¨¦nzverd¨¦je ¨¦s p¨¦nznyomd¨¢ja k¨¦sz¨ªtett¨¦k el