ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo
Az interetnikus
jelenségek kutatásának
kérdései
Roma szakkollégium, Felnőttképzési csoport
2013.03.21
A határok nélkül
„sorompók” mögött
• Az Északkelet Magyarországi
térségben élők sokfélék,
• az itt élők kultúrája szintén igen
sokféle
• Az együttélés során vannak azonos és
eltérő jelenségek
Népek és népcsoportok
• Ahány ház, annyi szokás - vajon így
van-e ez az egymás mellett élő népek
esetében is?
• Felső-Magyarországon több nagy
háború / tatár, török hódítás, helyi
és világháborúk / változtatta a népek
életét
A honfoglalókkal
találkozó népek
• Szlávok: oroszoknak, rutének
• Más neveik:
huculok, bojkák, lemákok, dicskák,, a 17.
századtól ruszinok (orosz vallásúak)
• Románok
• Más neveik: valachusok, oláhok
Zsidók
• Már az Árpád korban is éltek itt, de
nagyobb bevándorlás a 18. században
történt:
– Németország, Csehországból érkezőket
askenázi zsidóknak nevezik
– Galiciából érkezők hasszidok,
• Pl. A Hegedűs a háztetőn története
Cigányok /Romák
• A romunkgrókról (magyar cigányokról) az
első források 1400-as évekből vannak
– Legtöbben már nem beszélik a nyelvüket, a
legősibb nyelvi réteg
• Kolompárok
– Újabb időben költöztek be
Romániából, nyelvükben sok a román
szó, lakhelyuk után vannak köztuk
cerhári, gurvári cigányok, akiknek
legjellemzőbb foglalkozása: fódozó
Cigányok /Romák
• Beás cigányok, az 1700 évek óta élnek
a Kárpát medencében, legjellemzőbb
foglalkozásuk: teknővájók
• Szintó, vagy német cigányok
Ausztriából költöztek be
• Oláh cigányok: kereskedők
Életmód vagy
kultúraváltás?
• Nyelvészet: jellemző, hogy mikor és
kitől vettek át szavakat
• Kultúra:
viseletből, mesékből, dalokból
vesznek át
• Vándorló életmód: minden
lakhelyükhöz alkalmazkodtak
valamelyest
Az interetnikus hatások
típusai
A néprajz tudomány ma a népek közötti
kapcsolatot többféle csoportra osztja:
• kapcsolat
• kölcsönhatás
• érintkezés
• párhuzam, hasonlóság
A társadalomban beszélhetünk asszimilációról és
integrációról, amelyeknek a történelmi vizsgálata
nem mellőzhető
Mit értsünk a
fogalmakon?
• Ha két nép egymás mellett úgy él, hogy kicserélik
tudásukat, átveszik egymás dalait, meséit, akkor
azt mondjuk, tartják egymással a kapcsolatot.
• Ha két nép között olyan a viszony, hogy mindkettő
vesz át a másiktól – például a magyar népmesének
van szlovák változata – akkor kölcsönhatásról
beszélhetünk. A kölcsönhatás is kapcsolat, csak
inkább azt mutatja, hogy átveszik és átalakítják a
kulturális eredményeket
Mit értsünk a
fogalmakon?
• Még kisebb a kapcsolat tartalma, ha
érintkezésről szólunk. Akkor beszélünk
érintkezésről, ha a szomszédok néhány
szokása megegyezik.
– például egy vásári rendtartás vagy amit a vallási
ünnep szertartási rendje alakít ki, és mindenki
átveszi az érintettek közül
– a globalizálódó életformában amelyeket
mindenütt ugyanúgy kell – akár helyi ismeret
nélkül – igénybe venni.
(automaták, telefonálás, gyorséttermek stb.).
Mit értsünk a
fogalmakon?
• A legkisebb fokú kapcsolatról akkor
beszélünk, ha hasonlóságot fedezünk fel.
• A kapcsolat milyenségéből adódik, hogy a
hosszabb ideig együtt élők egymás
kultúráját külön-külön megőrzik, egy
közöset építenek ki, vagy gyűlölködve félre
értelmezik azt, amit őseik már
kialakítottak.

More Related Content

Az interetnikus jelenségek kutatásának kérdései

  • 1. Az interetnikus jelenségek kutatásának kérdései Roma szakkollégium, Felnőttképzési csoport 2013.03.21
  • 2. A határok nélkül „sorompók” mögött • Az Északkelet Magyarországi térségben élők sokfélék, • az itt élők kultúrája szintén igen sokféle • Az együttélés során vannak azonos és eltérő jelenségek
  • 3. Népek és népcsoportok • Ahány ház, annyi szokás - vajon így van-e ez az egymás mellett élő népek esetében is? • Felső-Magyarországon több nagy háború / tatár, török hódítás, helyi és világháborúk / változtatta a népek életét
  • 4. A honfoglalókkal találkozó népek • Szlávok: oroszoknak, rutének • Más neveik: huculok, bojkák, lemákok, dicskák,, a 17. századtól ruszinok (orosz vallásúak) • Románok • Más neveik: valachusok, oláhok
  • 5. Zsidók • Már az Árpád korban is éltek itt, de nagyobb bevándorlás a 18. században történt: – Németország, Csehországból érkezőket askenázi zsidóknak nevezik – Galiciából érkezők hasszidok, • Pl. A Hegedűs a háztetőn története
  • 6. Cigányok /Romák • A romunkgrókról (magyar cigányokról) az első források 1400-as évekből vannak – Legtöbben már nem beszélik a nyelvüket, a legősibb nyelvi réteg • Kolompárok – Újabb időben költöztek be Romániából, nyelvükben sok a román szó, lakhelyuk után vannak köztuk cerhári, gurvári cigányok, akiknek legjellemzőbb foglalkozása: fódozó
  • 7. Cigányok /Romák • Beás cigányok, az 1700 évek óta élnek a Kárpát medencében, legjellemzőbb foglalkozásuk: teknővájók • Szintó, vagy német cigányok Ausztriából költöztek be • Oláh cigányok: kereskedők
  • 8. Életmód vagy kultúraváltás? • Nyelvészet: jellemző, hogy mikor és kitől vettek át szavakat • Kultúra: viseletből, mesékből, dalokból vesznek át • Vándorló életmód: minden lakhelyükhöz alkalmazkodtak valamelyest
  • 9. Az interetnikus hatások típusai A néprajz tudomány ma a népek közötti kapcsolatot többféle csoportra osztja: • kapcsolat • kölcsönhatás • érintkezés • párhuzam, hasonlóság A társadalomban beszélhetünk asszimilációról és integrációról, amelyeknek a történelmi vizsgálata nem mellőzhető
  • 10. Mit értsünk a fogalmakon? • Ha két nép egymás mellett úgy él, hogy kicserélik tudásukat, átveszik egymás dalait, meséit, akkor azt mondjuk, tartják egymással a kapcsolatot. • Ha két nép között olyan a viszony, hogy mindkettő vesz át a másiktól – például a magyar népmesének van szlovák változata – akkor kölcsönhatásról beszélhetünk. A kölcsönhatás is kapcsolat, csak inkább azt mutatja, hogy átveszik és átalakítják a kulturális eredményeket
  • 11. Mit értsünk a fogalmakon? • Még kisebb a kapcsolat tartalma, ha érintkezésről szólunk. Akkor beszélünk érintkezésről, ha a szomszédok néhány szokása megegyezik. – például egy vásári rendtartás vagy amit a vallási ünnep szertartási rendje alakít ki, és mindenki átveszi az érintettek közül – a globalizálódó életformában amelyeket mindenütt ugyanúgy kell – akár helyi ismeret nélkül – igénybe venni. (automaták, telefonálás, gyorséttermek stb.).
  • 12. Mit értsünk a fogalmakon? • A legkisebb fokú kapcsolatról akkor beszélünk, ha hasonlóságot fedezünk fel. • A kapcsolat milyenségéből adódik, hogy a hosszabb ideig együtt élők egymás kultúráját külön-külön megőrzik, egy közöset építenek ki, vagy gyűlölködve félre értelmezik azt, amit őseik már kialakítottak.