ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Az RSZK Romológia Szakcsoportjának féléves beszámolója

•Download as PPTX, PDF•
•
rszk_Hungary
rszk_Hungary

Hallgatói előadás a Lippai Balázs Roma Szakkollégiumban.

1 of 67
Download to read offline
2013. Július 12. ᲹúööéԲ
A bemutatkozás felépítése  A félévi munka rövid összefoglalása  A szakcsoport tagjainak kutatási tervei
A Romológia Szakcsoport rövid bemutatása  Cseke Anita  Pilinszky Anett  Puporka Viktória  Bocsi Veronika  A szakcsoportos órák felépítése: A találkozók első fele előadás formájában volt megtartva, a második fele a gyakorlati jellegű foglalkozás volt.
A szakcsoport öt féléves tematikája 1. A cigányság történeti, földrajzi és demográfiai jellegzetességei 2. Társadalmi távolságok és szegénység 3. A cigányság a nevelés- és az oktatásszociológia szemszögéből 4. A cigányság a kultúrakutatás szemszögéből 5. A cigányság az életmódkutatások szemszögéből
Az első félév tematikája  1. alkalom  A cigányság egyetemes története  2. alkalom  A cigányság hazai története  3. alkalom  Középkori, újkori és huszadik századi törvényi szabályozások. A cigányságra vonatkozó kutatások Magyarországon  4. alkalom  A cigányság demográfiai sajátosságai  5. alkalom  A magyarországi cigányság településföldrajzi megközelítésben  6. alkalom  Szintetizáló szeminárium
Hallgatói feladatok  Több féléves közös munkára készülünk - saját kutatások elindítása volt a cél.  Kutatási téma megtalálása, a kutatás megtervezése, ütemezése.  Elméleti keretek kialakítása.  Módszertani tisztázás.
áԻ
Első kutatási terület: egy konkrét roma közösség bemutatása  áԻ ( keresztanyukám onnan származik, roma-magyar vegyes házasságból született, általa elmondott anyagból dolgoztam)
áԻ  A község Pest megye középső részén, a Gödöllő- Cegléd-berceli dombság délkeleti nyúlványánál, a Tápió vidék szélén, a Nagykátát Monorral összekötő út mentén található.  Három völgy találkozásában helyezkedik el. A Közép- magyarországi Régió Tápió-menti Kistérséghez tartozik.  Lakosainak száma: 2034 fő
áԻ
Az RSZK Romológia Szakcsoportjának féléves beszámolója
Cigányság helyzete  A romák aránya jelentős ezen a településen  Újtelep – ez a magyarok által lakott terültet  Vannak olyan területek,ahol magyarok és romák egyaránt laknak  Vannak olyan terület(utcák),ahol csak romák élnek
Az RSZK Romológia Szakcsoportjának féléves beszámolója
 Régen a magyar és a roma gyerekek külön tanultak (‘80-as években is)  Régen sokan foglalkoztak állattartással (pl.: lovakat tartottak) , ezzel kereskedtek
 Jelenleg mindenkinek van háza, odafigyelnek,hogy rendezett legyen a környezetük, különben segélymegvonást kapnak  Segélyből élnek,ritka az,aki dolgozik, nincs munkalehetőség  Közmunka kötelezően van  Több gyerekes családok vannak, több család(generáció) is lakik egy házban  hamar szülnek a lányok  Napról napra élés jellemzi őket  A szociális háló miatt muszáj iskolába, óvodába járatni a gyerekeket
 Vannak vegyes házasságok  Romungrók, magyarcigányok laknak többnyire a településen  Vannak oláh cigányok is, de ők betelepültek  Vannak,akik pedig felveszik más mentalitását  Nem beszélik a nyelvet, csak néhány mondatot
 A család, a tömeghez való tartozás nagyobb erőt ad nekik  Családi összetartozás, szeretet, a gyerek szeretete nagyon erős, a gyerek mindenek előtt van  Nagyon vendégszeretők szívesen látnak, amivel kínálnak, azt el is kell fogadni
 Második kutatási terület: A cigány hagyományok, étkezési szokások felkutatása
Hagyományok  Nagyon szeretik a zenét 1. Hegedű 2. Szintetizátor 3. Gitár  Nagyszülők szeretete  Halottaikat tiszteletben tartják  Istenfélők  Kultúra tisztelete  Ünnepeket megtartják  A romák katolikusok zömével  Nagyon babonásak
 A cigányok őshazájukban is vándorzenészek voltak, nagyon nagy szerepet tölt be az életükben a zene  A tánc is mindig fontos eleme volt a cigányok kultúrájának, az önkifejezésük fontos eszközévé vált  Egységesnek mondható roma életmód nem létezik  különbség van a városokban élő, tanult, és falvakban lakó írni – olvasni nem tudó romák életmódja között
Étkezési szokások  A cigányság évszázadokon át, foglalkozásai révén különült el a többségi társadalomtól  E foglalkozások társadalmon belüli helyének, szerepének változása meghatározta az egyes csoportokba tartozók életkörülményei  Az eltérő kulturális hátterű csoportok az évszázadok során folyamatosan alkalmazkodtak – az adott gazdasági és társadalmi keretek függvényében – az új lehetőségekhez
 pörkölt, kenyeret régen kemencébe sütötték nagyon zsíros tésztából  bodag, fűszeres, zsíros ételek, hús  cigánybodag avagy bokolyi a cigányok kedvelt étele, kenyere volt  káposztához, pörkölthöz nem a kenyér, hanem a bokolyi az igazi  Sokáig a zöldségfélék fogyasztása volt jelentős, az édes tésztafélék viszonylag későn jelentek meg az étrendjükben  Savanyú és erős ízek dominanciája figyelhető meg az étrendjükben
 Az ételeiknek adott nevek is kiemelik azok „cigány” voltát: cigány tök, cigány saláta, cigány káposzta stb.  A szegénység szoros korlátok között tartotta/tartja a cigány családok nagy részének étrendjét  A magyar cigányok körében a nokedli a leggyakoribb tésztaköret  A húsételek közül a főtt húsok készítését helyezték előnybe  Általában kevés fűszert használnak: só, bors, paprika, hagyma, fokhagyma
Ételek(érdekességek): Vakarcs (Cigánykenyér) 4 darabhoz: 40 dkg liszt, 1 tk só, 2,5 dl víz (esetleg a fele tej), 2 dkg disznózsír. A hozzávalókból tésztát gyúrok, majd 4 lapos lepényformát formálok belőle. A tűzhely lapján mindkét oldalán megsütöm őket. A romák úgy eszik, hogy lecsót tesznek rá.
 Sárban sült kárász "A kifogott keszeget, kárászt kibelezték, de nem pikkelyezték le. A halakat kivül-belül sózták, paprikázták, majd betekerték sárral kevert fűszálakkal. Beledobták a parázsba, majd egyszer-egyszer megforgatták. Mikor kérgesre sült, akkor kipiszkálták és egy nagyobb kővel csapást mértek rá. A kemény kéreg kettétört és kibukkant belőle az illatozó halhús. A pikkelyek az agyagkéreghez tapadtak. "
 Ürgepörkölt 5-6 öntött ürge, 4-5 fej hagyma, 3 nagy kanál színes paprika, só, bors, 4 kanál lecsó, erős paprika. Az ürgéket leforrázom, majd alaposan letisztítom, végül több váltás hideg vízben megmosom. Felvágom, kibelezem, majd hatfelé vágom. A zsíron aranyosra pirítom az apróra vágott hagymát, ráteszem a paprikát, majd az ürgedarabokat. Sózom, majd néhány keverés után lefedem és kis lángon tovább párolom, ha kell kevés vízzel időnként felöntöm. Mikor már majdnem puha, borsozom, beleteszem a lecsót és az erős paprikát. Galuskával, tarhonyával, vagy rizzsel tálalom.
Harmadik kutatási terület: A romák temetkezési szokásai, babonák és hiedelmek
Temetés:  A virrasztás a halál napjától a temetésig tart, néha még tovább is  Reggeltől estig ott kell lennie napokon át a családnak, rokonoknak, ismerősöknek, és aki meg akarja adni a tiszteletet, akár gyerek,akár felnőtt  Prioritást élvez minden más teendő fölött, ilyenkor nincs közmunka, iskola, tárgyalás  A virrasztáshoz étel-ital jár, ilyenkor sokszor előfordulnak konfliktusok, előjönnek régi sérelmek
 A temetés napjára már mindenki kialvatlan  Amikor a halottat meghozzák a ravatalozóba, mindenki megnézi, a legkisebb gyerek is  Ilyenkor a család megnyilvánulásait mindenki megértően fogadja  Itt megmutatja a gyászoló mindenkinek, hogy mit érez, hogy ők is átélhessék,hogy mi van a lelkében, csak így tudják halottaikat elengedni  Nagyon tisztelik halottjaikat  Egy évig vagy tovább feketében járnak, nem hallgatnak zenét
 Háztól kikísérik a halottat zenekarral  Fényűző temetés, a koporsóba tárgyakat, pénzt raknak, nem szeretik ha a koporsóra föld kerül, lefedik a koporsót  ebben ne legyen csóróság, hogy úgy menjen el, vagy még szebben, még jobban, mint más  Azért az érzésért, hogy ebben mindent megadtak neki
Az RSZK Romológia Szakcsoportjának féléves beszámolója
Babonák, hiedelmek Születéssel kapcsolatban:  az újszülött szemét anyatejjel kell lemosni,hogy lemenjen róla a betegség  A meglátogatott gyereknél egy hajszálat vagy ruhaszálat kell hagyni,hogy ne vigyék el a gyerek álmát  A csecsemő karjára piros szalagot kell tenni,hogy ne verjék meg szemmel
Felnőttkori hiedelmek  A férfiak dísze a bajusz, ha levágatja,akkor elveszíti tekintélyét, útját szerencsétlenség kíséri  Amikor az asszony ruhájával érinti az edényt főzéskor, akkor az ételt kidobják, mert tisztátalan lett  Üres kannát vivő nővel találkozni reggel szerencsétlenség  Az asszony koszos kézzel érinti meg reggel férje haját vagy bajuszát, az az ember szerencsétlen lesz
Állatokkal való hiedelmek  A legfontosabb a ló és a kutya  A lóvásárt szertartás előzi meg  A lónak még nagyobb kényelmet biztosítottak, mint maguknak  Ha meghalt a ló, úgy temették el, mint az embereket, keresztet is tettek a sírra és hitük szerint az állatok a mennyben ugyanúgy szolgálták a gazdájukat
Halál hiedelmei  A halottat kedvenc ruhájában kell eltemetni, mellé értékes tárgyakat, kincseket kell eltemetni  Ha rokon hal meg, a férfiak 6 hétig nem borotválkoznak, de azután kell, mert újabb halott lesz, a nők levágnak a hajukból  A halottnak minden nap délben megterítenek 6 hétig, utána csak halottak napján  A halotti tort 6 hét után tartják meg, mert ha nem lelke bolyongani fog  Iváskor mindig megemlékeznek a halottakról, ilyenkor pár cseppet a padlóra kell önteni, hogy a halott is igyon
Néhány fénykép áԻról
Ö԰ǰáԲ
Az általános iskola
A pándi templom
Köszönöm a figyelmet!  Néhány ház áԻról
Lippai Balázs Roma Szakkollégium Cseke Anita csekeanita92@gmail.com
 Kutatás problémafelvetése  Hajdúszoboszlói romákról általánosan  Elméleti keretek  Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon  Célkitűzések a további kutatásokhoz
Kutatás problémafelvetése:  Kutatás helye: Hajdúszoboszló  Cél: roma gyerekek neveléséről és oktatásáról információk gyűjtése.  Környezet: Éltes Mátyás iskola és gyermekotthon  Ismerős ott dolgozók által
Hajdúszoboszlói romák  A megjelenésükről nincsen pontos adat.  Először 1778-ban említették meg őket.  Nagy számban települtek át Debrecenből és a környező városokból, falvakból.  2011-es adat szerint a romák száma az előző évekhez képest csökkent.  Kisebbségi Cigány Ö԰ǰáԲ működése
20038 92 226 82 33 0 5000 10000 15000 20000 25000 Magyar Cigány Német Román Lengyel (Forrás: KSH 2011-es adatai) Hajdúszoboszló lakosságának nemzetiségi összetétele:
Elméleti keretek A gyermekvédelmi gondoskodásban élő roma származású gyermekek aránya kiugróan magas – figyelembe véve korosztályukon belüli arányukat, amely 13 százalékra becsülhető a 18 év alatti gyermekek körében. (Európai Roma Jogok Központja)  A cigány tanulók iskolai sikertelensége nem vezethető vissza egyetlen problémára, sokkal inkább különböző problémák egymással összefüggő és egymással érintkező csokráról van szó. (Radó 1997.)  A leggyakrabban a következő körülmények fordultak elő:  1. iskolakerülés,  2. egészségi állapot és higiéniás körülmények,  3. lakáskörülmények, és  4. bűncselekmény elkövetése. (ERJK)
Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon  Beiskolázási körzet: Hajdú-Bihar megye  8 osztályos általános iskola, 9-10. évfolyamon speciális szakiskola, 40 férőhelyes kollégium, és 0-24 éves korig különleges szükségletű gyermekek részére gyermekotthon működik  9 jól felszerelt többségében új építésű lakásotthon
Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon  Intézeti programjukban kiemelt szerepet kap a gyermekek szeretetteljes nevelésén alapuló felzárkóztatás, tehetséggondozás, az életre való felkészítés, a társadalomba való beilleszkedés segítése.  Cél olyan lakásotthon működtetése, ahol a gondozottak a családmodell által az emberi méltóságukat és a gyermeki jogokat maximálisan szem előtt tartva biztonságos, szeretetteljes légkörben élik mindennapjaikat.
Az RSZK Romológia Szakcsoportjának féléves beszámolója
Interjú  Lakásotthonban dolgozott nevelővel készült.  Nagyon nehéz munka, de tele van apró örömökkel és szeretettel.  Figyelni kell a tisztelet folyamatos betartására.  Türelem mindenek felett.
Összegzés Vissza kanyarodva a roma gyerekek nevelése-oktatása volt a kiindulópont és hajdúszoboszlói Éltes Mátyás intézetről kutattam.
Köszönöm a figyelmet!
Roma Szakkollégium Puporka Viktória puporkav@gmail.com
Előadásom felépítése  Probléma felvetése  Elméleti keretek  Cél  Környezet  Kutatói terep  Összegzés
 A cigányok vallása  Felekezet váltás  Elvékonyult határvonalak
 Teológia (gr): Theosz+logosz, hittudomány  Interjú  Terepmunka  Mi a vallás? „ A vallás olyan értelmezési rendszer, amely jelentést ad a mindennapi eseményeknek, oly módon, hogy ezek az események összefüggő, egységes, „értelemmel teli” történést képezzenek, megkönnyítve ezzel az egyén tájékozódását a világban.”( Kiss, ism.)
Hit Gyülekezete  magyarországi alapítású és központú keresztény felekezet  Pünkösdi-karizmatikus mozgalom egyik jeles képviselője  12 hazai felekezet közül 4. legnagyobbá nőtte ki magát (KSH, 2011)  Vezető lelkésze: Németh Sándor
Hit-alapelvek  A Biblia Isten igéje  Szentháromság  A megváltás és újjászületés elégséges és egyedüli feltétele a Krisztusba vetett hit.  Újjászületés: aki hisz, hit által születik újjá, vízkeresztség által.  A vízkeresztség (alámerítkezés) megtérés után a bűnök bocsánatára történik.
Jehova tanúi  Magyarországon 1989 óta bejegyzett egyház  Resztoránus vallási felekezet  Amerikai minta  Bibliához való ragaszkodás
Hitnézetek  A csecsemőkeresztelő helytelen, mivel a csecsemő nem rendelkezhet Isten ismeretével  Ünnepeken való részvétel: Állami, vallási ünnepek megtartása vagy azokon abban aktívan részt venni helytelen  Engedelmesség:Mivel a Bibliát Isten szavának tekintik, ezért a benne leírtakat úgy tekintik, mintha Isten mondta volna, ezért magukra nézve azt kötelező érvényűnek tartják.
Célok:  Vallási konverzió arányai  Közös együttélés vizsgálata  A konverziót befolyásoló tényezők
Tiszafüred  Jász-Nagykun-Szolnok megye  Lakónépesség 10694 fő*( KSH 2012)  Kb. 7-800 cigány lakos  Beás cigányok  Hagyományápolás  Tradicionális foglalkozások
Az RSZK Romológia Szakcsoportjának féléves beszámolója
Az RSZK Romológia Szakcsoportjának féléves beszámolója
Módszertani keretek  Kvalitatív kutatás  Minta kiválasztása  Interjú készítés  Vallási vezetők  Rendezvény látogatása
Összegzés  Tiszafüred és vonzáskörzetében élők romák vallási konverziójának vizsgálata  További kutatási irányok feltérképezése  Cigány-magyar együttélés a kisegyházakban
Köszönöm a figyelmet!

More Related Content

Az RSZK Romológia Szakcsoportjának féléves beszámolója

  • 1. 2013. Július 12. ᲹúööéԲ
  • 2. A bemutatkozás felépítése  A félévi munka rövid összefoglalása  A szakcsoport tagjainak kutatási tervei
  • 3. A Romológia Szakcsoport rövid bemutatása  Cseke Anita  Pilinszky Anett  Puporka Viktória  Bocsi Veronika  A szakcsoportos órák felépítése: A találkozók első fele előadás formájában volt megtartva, a második fele a gyakorlati jellegű foglalkozás volt.
  • 4. A szakcsoport öt féléves tematikája 1. A cigányság történeti, földrajzi és demográfiai jellegzetességei 2. Társadalmi távolságok és szegénység 3. A cigányság a nevelés- és az oktatásszociológia szemszögéből 4. A cigányság a kultúrakutatás szemszögéből 5. A cigányság az életmódkutatások szemszögéből
  • 5. Az első félév tematikája  1. alkalom  A cigányság egyetemes története  2. alkalom  A cigányság hazai története  3. alkalom  Középkori, újkori és huszadik századi törvényi szabályozások. A cigányságra vonatkozó kutatások Magyarországon  4. alkalom  A cigányság demográfiai sajátosságai  5. alkalom  A magyarországi cigányság településföldrajzi megközelítésben  6. alkalom  Szintetizáló szeminárium
  • 6. Hallgatói feladatok  Több féléves közös munkára készülünk - saját kutatások elindítása volt a cél.  Kutatási téma megtalálása, a kutatás megtervezése, ütemezése.  Elméleti keretek kialakítása.  Módszertani tisztázás.
  • 8. Első kutatási terület: egy konkrét roma közösség bemutatása  áԻ ( keresztanyukám onnan származik, roma-magyar vegyes házasságból született, általa elmondott anyagból dolgoztam)
  • 9. áԻ  A község Pest megye középső részén, a Gödöllő- Cegléd-berceli dombság délkeleti nyúlványánál, a Tápió vidék szélén, a Nagykátát Monorral összekötő út mentén található.  Három völgy találkozásában helyezkedik el. A Közép- magyarországi Régió Tápió-menti Kistérséghez tartozik.  Lakosainak száma: 2034 fő
  • 10. áԻ
  • 12. Cigányság helyzete  A romák aránya jelentős ezen a településen  Újtelep – ez a magyarok által lakott terültet  Vannak olyan területek,ahol magyarok és romák egyaránt laknak  Vannak olyan terület(utcák),ahol csak romák élnek
  • 14.  Régen a magyar és a roma gyerekek külön tanultak (‘80-as években is)  Régen sokan foglalkoztak állattartással (pl.: lovakat tartottak) , ezzel kereskedtek
  • 15.  Jelenleg mindenkinek van háza, odafigyelnek,hogy rendezett legyen a környezetük, különben segélymegvonást kapnak  Segélyből élnek,ritka az,aki dolgozik, nincs munkalehetőség  Közmunka kötelezően van  Több gyerekes családok vannak, több család(generáció) is lakik egy házban  hamar szülnek a lányok  Napról napra élés jellemzi őket  A szociális háló miatt muszáj iskolába, óvodába járatni a gyerekeket
  • 16.  Vannak vegyes házasságok  Romungrók, magyarcigányok laknak többnyire a településen  Vannak oláh cigányok is, de ők betelepültek  Vannak,akik pedig felveszik más mentalitását  Nem beszélik a nyelvet, csak néhány mondatot
  • 17.  A család, a tömeghez való tartozás nagyobb erőt ad nekik  Családi összetartozás, szeretet, a gyerek szeretete nagyon erős, a gyerek mindenek előtt van  Nagyon vendégszeretők szívesen látnak, amivel kínálnak, azt el is kell fogadni
  • 18.  Második kutatási terület: A cigány hagyományok, étkezési szokások felkutatása
  • 19. Hagyományok  Nagyon szeretik a zenét 1. Hegedű 2. Szintetizátor 3. Gitár  Nagyszülők szeretete  Halottaikat tiszteletben tartják  Istenfélők  Kultúra tisztelete  Ünnepeket megtartják  A romák katolikusok zömével  Nagyon babonásak
  • 20.  A cigányok őshazájukban is vándorzenészek voltak, nagyon nagy szerepet tölt be az életükben a zene  A tánc is mindig fontos eleme volt a cigányok kultúrájának, az önkifejezésük fontos eszközévé vált  Egységesnek mondható roma életmód nem létezik  különbség van a városokban élő, tanult, és falvakban lakó írni – olvasni nem tudó romák életmódja között
  • 21. Étkezési szokások  A cigányság évszázadokon át, foglalkozásai révén különült el a többségi társadalomtól  E foglalkozások társadalmon belüli helyének, szerepének változása meghatározta az egyes csoportokba tartozók életkörülményei  Az eltérő kulturális hátterű csoportok az évszázadok során folyamatosan alkalmazkodtak – az adott gazdasági és társadalmi keretek függvényében – az új lehetőségekhez
  • 22.  pörkölt, kenyeret régen kemencébe sütötték nagyon zsíros tésztából  bodag, fűszeres, zsíros ételek, hús  cigánybodag avagy bokolyi a cigányok kedvelt étele, kenyere volt  káposztához, pörkölthöz nem a kenyér, hanem a bokolyi az igazi  Sokáig a zöldségfélék fogyasztása volt jelentős, az édes tésztafélék viszonylag későn jelentek meg az étrendjükben  Savanyú és erős ízek dominanciája figyelhető meg az étrendjükben
  • 23.  Az ételeiknek adott nevek is kiemelik azok „cigány” voltát: cigány tök, cigány saláta, cigány káposzta stb.  A szegénység szoros korlátok között tartotta/tartja a cigány családok nagy részének étrendjét  A magyar cigányok körében a nokedli a leggyakoribb tésztaköret  A húsételek közül a főtt húsok készítését helyezték előnybe  Általában kevés fűszert használnak: só, bors, paprika, hagyma, fokhagyma
  • 24. Ételek(érdekességek): Vakarcs (Cigánykenyér) 4 darabhoz: 40 dkg liszt, 1 tk só, 2,5 dl víz (esetleg a fele tej), 2 dkg disznózsír. A hozzávalókból tésztát gyúrok, majd 4 lapos lepényformát formálok belőle. A tűzhely lapján mindkét oldalán megsütöm őket. A romák úgy eszik, hogy lecsót tesznek rá.
  • 25.  Sárban sült kárász "A kifogott keszeget, kárászt kibelezték, de nem pikkelyezték le. A halakat kivül-belül sózták, paprikázták, majd betekerték sárral kevert fűszálakkal. Beledobták a parázsba, majd egyszer-egyszer megforgatták. Mikor kérgesre sült, akkor kipiszkálták és egy nagyobb kővel csapást mértek rá. A kemény kéreg kettétört és kibukkant belőle az illatozó halhús. A pikkelyek az agyagkéreghez tapadtak. "
  • 26.  Ürgepörkölt 5-6 öntött ürge, 4-5 fej hagyma, 3 nagy kanál színes paprika, só, bors, 4 kanál lecsó, erős paprika. Az ürgéket leforrázom, majd alaposan letisztítom, végül több váltás hideg vízben megmosom. Felvágom, kibelezem, majd hatfelé vágom. A zsíron aranyosra pirítom az apróra vágott hagymát, ráteszem a paprikát, majd az ürgedarabokat. Sózom, majd néhány keverés után lefedem és kis lángon tovább párolom, ha kell kevés vízzel időnként felöntöm. Mikor már majdnem puha, borsozom, beleteszem a lecsót és az erős paprikát. Galuskával, tarhonyával, vagy rizzsel tálalom.
  • 27. Harmadik kutatási terület: A romák temetkezési szokásai, babonák és hiedelmek
  • 28. Temetés:  A virrasztás a halál napjától a temetésig tart, néha még tovább is  Reggeltől estig ott kell lennie napokon át a családnak, rokonoknak, ismerősöknek, és aki meg akarja adni a tiszteletet, akár gyerek,akár felnőtt  Prioritást élvez minden más teendő fölött, ilyenkor nincs közmunka, iskola, tárgyalás  A virrasztáshoz étel-ital jár, ilyenkor sokszor előfordulnak konfliktusok, előjönnek régi sérelmek
  • 29.  A temetés napjára már mindenki kialvatlan  Amikor a halottat meghozzák a ravatalozóba, mindenki megnézi, a legkisebb gyerek is  Ilyenkor a család megnyilvánulásait mindenki megértően fogadja  Itt megmutatja a gyászoló mindenkinek, hogy mit érez, hogy ők is átélhessék,hogy mi van a lelkében, csak így tudják halottaikat elengedni  Nagyon tisztelik halottjaikat  Egy évig vagy tovább feketében járnak, nem hallgatnak zenét
  • 30.  Háztól kikísérik a halottat zenekarral  Fényűző temetés, a koporsóba tárgyakat, pénzt raknak, nem szeretik ha a koporsóra föld kerül, lefedik a koporsót  ebben ne legyen csóróság, hogy úgy menjen el, vagy még szebben, még jobban, mint más  Azért az érzésért, hogy ebben mindent megadtak neki
  • 32. Babonák, hiedelmek Születéssel kapcsolatban:  az újszülött szemét anyatejjel kell lemosni,hogy lemenjen róla a betegség  A meglátogatott gyereknél egy hajszálat vagy ruhaszálat kell hagyni,hogy ne vigyék el a gyerek álmát  A csecsemő karjára piros szalagot kell tenni,hogy ne verjék meg szemmel
  • 33. Felnőttkori hiedelmek  A férfiak dísze a bajusz, ha levágatja,akkor elveszíti tekintélyét, útját szerencsétlenség kíséri  Amikor az asszony ruhájával érinti az edényt főzéskor, akkor az ételt kidobják, mert tisztátalan lett  Üres kannát vivő nővel találkozni reggel szerencsétlenség  Az asszony koszos kézzel érinti meg reggel férje haját vagy bajuszát, az az ember szerencsétlen lesz
  • 34. Állatokkal való hiedelmek  A legfontosabb a ló és a kutya  A lóvásárt szertartás előzi meg  A lónak még nagyobb kényelmet biztosítottak, mint maguknak  Ha meghalt a ló, úgy temették el, mint az embereket, keresztet is tettek a sírra és hitük szerint az állatok a mennyben ugyanúgy szolgálták a gazdájukat
  • 35. Halál hiedelmei  A halottat kedvenc ruhájában kell eltemetni, mellé értékes tárgyakat, kincseket kell eltemetni  Ha rokon hal meg, a férfiak 6 hétig nem borotválkoznak, de azután kell, mert újabb halott lesz, a nők levágnak a hajukból  A halottnak minden nap délben megterítenek 6 hétig, utána csak halottak napján  A halotti tort 6 hét után tartják meg, mert ha nem lelke bolyongani fog  Iváskor mindig megemlékeznek a halottakról, ilyenkor pár cseppet a padlóra kell önteni, hogy a halott is igyon
  • 41. Lippai Balázs Roma Szakkollégium Cseke Anita csekeanita92@gmail.com
  • 42.  Kutatás problémafelvetése  Hajdúszoboszlói romákról általánosan  Elméleti keretek  Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon  Célkitűzések a további kutatásokhoz
  • 43. Kutatás problémafelvetése:  Kutatás helye: Hajdúszoboszló  Cél: roma gyerekek neveléséről és oktatásáról információk gyűjtése.  Környezet: Éltes Mátyás iskola és gyermekotthon  Ismerős ott dolgozók által
  • 44. Hajdúszoboszlói romák  A megjelenésükről nincsen pontos adat.  Először 1778-ban említették meg őket.  Nagy számban települtek át Debrecenből és a környező városokból, falvakból.  2011-es adat szerint a romák száma az előző évekhez képest csökkent.  Kisebbségi Cigány Ö԰ǰáԲ működése
  • 45. 20038 92 226 82 33 0 5000 10000 15000 20000 25000 Magyar Cigány Német Román Lengyel (Forrás: KSH 2011-es adatai) Hajdúszoboszló lakosságának nemzetiségi összetétele:
  • 46. Elméleti keretek A gyermekvédelmi gondoskodásban élő roma származású gyermekek aránya kiugróan magas – figyelembe véve korosztályukon belüli arányukat, amely 13 százalékra becsülhető a 18 év alatti gyermekek körében. (Európai Roma Jogok Központja)  A cigány tanulók iskolai sikertelensége nem vezethető vissza egyetlen problémára, sokkal inkább különböző problémák egymással összefüggő és egymással érintkező csokráról van szó. (Radó 1997.)  A leggyakrabban a következő körülmények fordultak elő:  1. iskolakerülés,  2. egészségi állapot és higiéniás körülmények,  3. lakáskörülmények, és  4. bűncselekmény elkövetése. (ERJK)
  • 47. Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon  Beiskolázási körzet: Hajdú-Bihar megye  8 osztályos általános iskola, 9-10. évfolyamon speciális szakiskola, 40 férőhelyes kollégium, és 0-24 éves korig különleges szükségletű gyermekek részére gyermekotthon működik  9 jól felszerelt többségében új építésű lakásotthon
  • 48. Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon  Intézeti programjukban kiemelt szerepet kap a gyermekek szeretetteljes nevelésén alapuló felzárkóztatás, tehetséggondozás, az életre való felkészítés, a társadalomba való beilleszkedés segítése.  Cél olyan lakásotthon működtetése, ahol a gondozottak a családmodell által az emberi méltóságukat és a gyermeki jogokat maximálisan szem előtt tartva biztonságos, szeretetteljes légkörben élik mindennapjaikat.
  • 50. Interjú  Lakásotthonban dolgozott nevelővel készült.  Nagyon nehéz munka, de tele van apró örömökkel és szeretettel.  Figyelni kell a tisztelet folyamatos betartására.  Türelem mindenek felett.
  • 51. Összegzés Vissza kanyarodva a roma gyerekek nevelése-oktatása volt a kiindulópont és hajdúszoboszlói Éltes Mátyás intézetről kutattam.
  • 54. Előadásom felépítése  Probléma felvetése  Elméleti keretek  Cél  Környezet  Kutatói terep  Összegzés
  • 55.  A cigányok vallása  Felekezet váltás  Elvékonyult határvonalak
  • 56.  Teológia (gr): Theosz+logosz, hittudomány  Interjú  Terepmunka  Mi a vallás? „ A vallás olyan értelmezési rendszer, amely jelentést ad a mindennapi eseményeknek, oly módon, hogy ezek az események összefüggő, egységes, „értelemmel teli” történést képezzenek, megkönnyítve ezzel az egyén tájékozódását a világban.”( Kiss, ism.)
  • 57. Hit Gyülekezete  magyarországi alapítású és központú keresztény felekezet  Pünkösdi-karizmatikus mozgalom egyik jeles képviselője  12 hazai felekezet közül 4. legnagyobbá nőtte ki magát (KSH, 2011)  Vezető lelkésze: Németh Sándor
  • 58. Hit-alapelvek  A Biblia Isten igéje  Szentháromság  A megváltás és újjászületés elégséges és egyedüli feltétele a Krisztusba vetett hit.  Újjászületés: aki hisz, hit által születik újjá, vízkeresztség által.  A vízkeresztség (alámerítkezés) megtérés után a bűnök bocsánatára történik.
  • 59. Jehova tanúi  Magyarországon 1989 óta bejegyzett egyház  Resztoránus vallási felekezet  Amerikai minta  Bibliához való ragaszkodás
  • 60. Hitnézetek  A csecsemőkeresztelő helytelen, mivel a csecsemő nem rendelkezhet Isten ismeretével  Ünnepeken való részvétel: Állami, vallási ünnepek megtartása vagy azokon abban aktívan részt venni helytelen  Engedelmesség:Mivel a Bibliát Isten szavának tekintik, ezért a benne leírtakat úgy tekintik, mintha Isten mondta volna, ezért magukra nézve azt kötelező érvényűnek tartják.
  • 61. Célok:  Vallási konverzió arányai  Közös együttélés vizsgálata  A konverziót befolyásoló tényezők
  • 62. Tiszafüred  Jász-Nagykun-Szolnok megye  Lakónépesség 10694 fő*( KSH 2012)  Kb. 7-800 cigány lakos  Beás cigányok  Hagyományápolás  Tradicionális foglalkozások
  • 65. Módszertani keretek  Kvalitatív kutatás  Minta kiválasztása  Interjú készítés  Vallási vezetők  Rendezvény látogatása
  • 66. Összegzés  Tiszafüred és vonzáskörzetében élők romák vallási konverziójának vizsgálata  További kutatási irányok feltérképezése  Cigány-magyar együttélés a kisegyházakban