ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Bevezetés a földrajzba - 1. gyakorlat

•
•
Karesz Kovacs
Karesz Kovacs

Az első éves földrajz BSc tankör figyelmébe

1 of 10
Downloaded 11 times
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. FÖLDRAJZI ISMERETEK FEJLŐDÉSE Földrajzi ismereteink két irányú fejlődésen keresztül mentek/nek végbe:  A környezet, melyre az ismeretek vonatkoznak  térben egyre jobban tágult  Tények, ismeretek, összefüggések szaporodnak ugyanarról a területről Oikümené (görög) – Az ismereteink körébe bevont környezet Korábban minden kontinensen meg voltak az oikümenék, azonban a felfedezéseknek köszönhetően ez egy nagy oikümenévé állt össze ma már ez nagyjából az egész földfelszínt felöleli. A TERMÉSZETI NÉPEK FÖLDRAJZI ISMERETEI  Ősközösségi társadalmak környezetismerete  szűk oikümené  Általában mindenki ugyanahhoz ért, mint a többi tagja a társadalomnak  A megélhetés határait alig lépi túl, viszont azt nagyon alaposan ismerik  Sokkal pontosabb leírás arról a területről, amit ismernek  Pl.: Parry XIX. században – eszkimó nővel való találkozása  eszkimó nő felrajzolja a Melville-félsziget partvonalát több száz km hosszan  Természeti népek térképei  nem mérésen, hanem becsléseken alapulnak  Pl.: Marshall-szk – bot-pálcikatérképek. Tuaregek: homok dombormű térkép Pálcikatérkép A térképek alapanyagait a tengerparton találták: kagylók, kókuszdiók, pálmalevél erezet és vékony pálcikák. Csónakjaikkal egyik szigetről a másikra utaztak és ebben nagy segítséget nyújtottak ezek a térképek: a hosszú pálcikák a hullámtörések vonalait jelképezték és a rájuk erősített kagylók a szigetek helyét jelölték. 1. gyakorlat - 2012.09.28. 1.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. Megismert környezet nagysága függ az adott nép életformájától, az uralkodó gazdasági ágazattól:  Zsákmányolásból élő népek – gyűjtögetés, vadászat, halászat  nagy terület bejárása a kis közösség eltartásához  Kapásgazdálkodó földművesek – ma a forró övi esőerdők területén élnek  gazdálkodásuk belterjesebb – kisebb terület nagyobb közösséget tart el  Nomád népek – nem valódi természeti népek  gazdálkodásuk nagyobb területet igényel (állatlegeltetés miatt)  ezért oikümenéjük viszonylag nagy Paleolitikum (őskőkorszak) • (Homo habilis) "ügyes ember" : 2,5 millió évvel ezelőtt, kezdetleges eszközkészítés, rendszeres gyűjtögetés, vadászat, halászat • (Homo erectus) 2 millió év-100 000 év: a "felegyenesedett ember", bonyolultabb eszközöket használt (szakóca), ismerte a tüzet • neandervölgyi ősember (Homo sapiens neandertalensis) 400000-40 000 év, hajítódárdával vadászott, ismerte a tűzgyújtást, halottait gödörbe fektette, mellé fegyvereket és táplálékot tett  a vallás és a művészet kezdetei • (homo sapiens) 35 ezer évvel ezelőtt jelent meg az „értelmes ember”, Föld nagy részét jégtakaró borítja, oltalmat nyújtó lakóhelyet, azaz barlangot keresnek  megtelepednek • barlangokban kibontakozott az őskori művészet első barlangrajzok Mezolitikum (középső-kőkorszak) • -kb. i.e.15-10 000-től kb.i.e.9 000-ig: kőből pattintott szerszámok, vadász-halász életmód, első háziállat a kutya illetve a kecske; agyagedény • Mezolitikum kezdete Európában a Würm végén európai pleisztocén megafauna (barlangi medve, barlangi oroszlán, gyapjas mamut, gyapjas orrszarvú, óriásszarvas stb.) kihalása vadbőség megszűnése  csökkent a vadászat • fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapott a földművelés és állattenyésztés • mezolitikum emberei többnyire vándorló, helyenként félig meddig letelepedett nagycsaládokban Neolitikum (újkőkorszak, csiszolt kőkorszak) • kb. Kr. e. 8 000 - 1 500-ig • utolsó jégkorszak lezárult  melegedő korszak • fejlettebb életforma:első termelő foglalkozások  földművelés, állattenyésztés, fazekasság; • családokban élnek, letelepedtek, dombtetőket választottak lakhelyül, falvakba tömörültek • monumentális sírhelyek, megalitikus építmények 1. gyakorlat - 2012.09.28. 2.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. Rézkor • régészeti korszak, időbeli behatárolás eltérő, DK-Európában kb. 4 500-3 300 éve; utána bronzkor, vaskor • kialakult a fémolvasztás és fémmegmunkálás technikája, aranyból, ezüstből, rézből készült tárgyak elsősorban díszítő és vallási célokat szolgáltak, hatalmat és gazdagságot fejezték ki • munkaeszközként és fegyverként a rezet és első ötvözeteit a kőeszközökkel együtt alkalmazták Chatal Hüyük • 1961. mesterséges erőddomb feltárása a Kónyai-síkságon, domb több mint 1000 m magas – ember alkotta város • a város Kr.e. 7 200 - 7 100 között jött létre 2000 évvel az egyiptomi és a mezopotámiai civilizációk kialakulása előtt ---- azóta több hasonló, egyidős településre bukkantak, de alacsonyabb kulturális és technikai fejlettségűek • 8-10 000 embernek adott otthont, 2000 éven át virágzott • házak szinte azonos méretűek egyenlőségre alapuló ősközösségi társadalom • utcák, bejárati ajtók, ablakok nem voltak, tetőn keresztül lehetett bejutni; 6x4 m-es szoba, D-i része magtár Çhatal Hüyük térképe • 8000 éves • 1963-ban fedezték fel • épület falára vésték • település ÉK-i részén két hegy, egyiket kitörő vulkánként ábrázolták Stonehenge Kr. E. 2300 körül • bonyolult csillagászati létesítmény • téglalapjának rövid oldalai É-on a nyári napfordulói napfelkelte irányába, D-en a téli napfordulói napnyugta irányába mutatnak • hosszú oldalak a holdkeltének a 18,61 éves ciklus során adódó legdélibb pontja, valamint a holdnyugta legészakibb pontja felé • csak ezen a szélességi körön van így 1. gyakorlat - 2012.09.28. 3.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. Stonehenge LEGRÉGEBBI ÖNTÖZŐ GAZDÁLKODÁSÚ TÁRSADALMAK FÖLDRAJZI ISMERETEI Általános jellemzés: • Eljutnak az írástudásig  földrajzi ismereteik tágabbak  le tudják jegyezni ismereteiket, tovább tudják adni a következő generációknak  írás következtében tudományágak kibontakozása (külön földrajztudomány még nincs)  kiváltságos réteg a birtokosa a tudásnak  erős osztálytagolódás  rabszolgarendszer kialakulása • Az írástudásig eljutó társadalmak öntöző gazdálkodást folytattak • Terület ahol előfordultak  száraz éghajlat, sivatagi jelleg vagy igen száraz sztyepp  az öntözés folyókra vagy bővebb forrásokra támaszkodik  forrás- ill. folyami oázisok • Népes és erős államok létrehozása nagy folyók mentén  Egyiptom – Nílus, Mezopotámia – Tigris és Eufrátesz, India – Indus és Gangesz, Kína – Sárga-folyó (Huang-He) és Jangce, Közép-Amerika (Mexikó területe), Dél-Amerika – Peru és Bolívia területe • Csillagászati tudományok megjelennek  időszámítás céljából  Nap-Hold látszólagos mozgásából • Fontos, mivel az öntözésen alapul a termés, így a folyók vízjárásának megállapítása  évszakok rendjének ismerete • Földmérés  területek pontos ismerete, birtokok számbavétele, áradások után újra kitűzni a parcellákat  térképkészítés  állam adója a megművelt földre  földadóhoz telekkönyv kell, ahhoz pedig kataszteri térkép 1. gyakorlat - 2012.09.28. 4.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. Egyiptom i.e. 4000-ben lép be az írásos történelembe Kezdetekben az állam a Nílus mentén a deltától az első katarakáig terjed (ma Asszuán – korábban Syene) Későbbiekben terjed az oikümené és eléri a 4. katarakát is. Oikümené határai: É- Földközi-tenger, K- Vörös- tenger, Földközi-tenger partvidéke (kapcsolat Mezopotámiával és Kis-Ázsiával) Említések Puntországról  arany, drágakő, elefántcsont és különleges növények miatt Punt az ókori egyiptomi feljegyzésekből ismert távoli vidék, ahová az egyiptomiak többször is indítottak kereskedelmi expedíciót, a legkorábbi ismertet Szahuré fáraó alatt, a legismertebbet pedig Hatsepszut fáraónő uralkodásának 8. évében. Punt a Vörös-tenger partján helyezkedett el, feltehetőleg a mai Szomália, Dzsibuti vagy Eritrea területén. Az egyiptomiak hívták ta-netjernek, azaz az isten országának is. „ Punt fejedelme megérkezett és magával hozta az adót. Punt országának törzsfői megjelentek és üdvözlésként meghajoltak, hogy fogadják a királynő katonáit. Dicsőítették és magasztalták Amont, az istenek királyát. A hajókat teljesen megrakták Punt országának értékes termékeivel... jó illatú gyantával és friss tömjénnel, nagy mennyiségű ébenfával, elefántcsonttal... szemfestékkel és kutyafejű majmokkal és agarakkal, továbbá leopárdbőrrel és bennszülöttekkel és gyermekeikkel... ” – Felirat Hatsepszut fáraónő halotti templomában. Az ókori Egyiptomból csak egyetlen térkép maradt fenn, de több szöveg is utal térképek létezésére. A térképeket kőbe vésték, a hadsereg számára papirusz másolatokat készítettek róluk, az egyetlen fennmaradt a Torinói Múzeumban található, a torinói papirusz (kb. i.e. 1300). A térkép egy aranybányát mutat a Vádi Allkali mentén. A térképen jól felismerhetők az utak, és a hegyek. Csillagászat, matematika magas fokú ismerete. 1. gyakorlat - 2012.09.28. 5.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. Egyiptomiak ismerték: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz • bolygók a Föld körül keringenek, de Kr.e. 15. sz. • tudták, hogy a Vénusz és a Merkúr a Nap körül kering • nap-, víz-, és csillagórákkal mérték az időt • iránykijelölésre réses irányzékokat, pálcákat és zsinórokat használtak Világkép: • Nap és Hold mozgásának változását az égi folyó (Tejút) áradásával magyarázták • égboltot 36 dekkánra (csillagképre) osztottak • piramisok tájolása hordoz(ott) csillagászati jelentést belsejükben lévő folyosókból az év bizonyos szakaszaiban látszanak bizonyos csillagok Mezopotámia • Termelő erők hasonlóak Egyiptomhoz (folyók) • Babiloni birodalom i.e. III. évezred • Oikümenéjük határai: Kis-Ázsia területe, Földközi-tenger partvidéke (Szíria, Palesztina, Ciprus, Egyiptom), Vörös-tenger – Arábia • Csillagászati és földmérő tudományokban jelentős érdemek • Térképeik  agyagtáblába vésve ékírással ellátva • Legrégebbi térkép: i.e. IX. századból  Babilon városának alaprajza • égitestek rendszeres megfigyelése változást feljegyezése • Kr.e. 6. sz.-ban a két azonos holdfázis közötti időt egy másodpercen belüli pontossággal adták meg • csillagászati megfigyeléseiket többnyire hétemeletes lépcsőzetes toronytemplomokból végezték • megállapították a nap- és holdfogyatkozások ismétlődésének idejét • hét "mozgó" égitestet ismertek: Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz • sumérok a hatos, akkádok a tízes számrendszert használták összeolvadása eredményeként hatvanas számrendszer • fokok, az órák és percek egységekre bontása; kör felosztása 360 részre • napot 12 részre osztották, később elterjedt a 24 egységes (órás) felosztás • idő mérésére nap- és vízórákat alkalmaztak 1. gyakorlat - 2012.09.28. 6.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. Babilon világtérkép • Kr. e. 6. sz. agyagtáblára vésve • világ: akkori Mezopotámia és környezete korong alakú • térkép D felé tájolt, vagyis É a térkép alsó részén van • térképet az Eufrátesz folyó átszeli, a Perzsa-öbölbe torkollik • Eufrátesz két oldalán fekvő városokat körökkel ábrázoltak Perzsia • i.e. VI. századra már nem csak a mai Iránt öleli fel, kiterjed a birodalom egész Mezopotámia területére • Kürösz perzsa király birodalma  eléri az Amu-darját és kapcsolatban áll Északnyugat-Indiával • Dareiosz perzsa király viselte az India uralkodója címet is • Szkíták (mai Ukrajna déli részén éltek) elleni hadjárata jelentősen növeli az oikümenéjüket  Hadjáratuk útja: Boszporusz – Balkán-félsziget – Dunán átkelnek – Don – Volga elérése • Szkülax expedíciója: Indus folyó mentén, Dareiosz megbízásából – Cél: találja meg hova ömlik az Indus – Ok: krokodilok az Indusban és a Nílusban, ezért feltevés, hogy Nílus és Indus kapcsolatban áll – Az expedíció: 30 hónap  Szkülax végighajózik az Induson – kijut az Indiai- óceánra – Vörös-tenger  bebizonyosodik, hogy nincs kapcsolat • Sataszpész expedíciója: – Cél: hajózza körül Afrikát (akkor Líbiának nevezték) – Xerxész halálra ítélte és ezzel bízza meg – Az expedíció: Földközi-tengeren indul Nyugatnak – kihajózik Gibraltáron – partok mentén Dél felé 1. gyakorlat - 2012.09.28. 7.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. – Meddig jut, nem tudjuk, mert visszafordul (leírásában törpéket emleget)  Kongó-medence környékén élnek ma,  tehát a mai Kamerun környékéig juthatott India • Thar-sivatag öntöző gazdálkodása önállóan alakult ki • sokszínű természeti környezet  különböző gazdálkodású, fejlettségű, kultúrájú közösségek  folyamatos kapcsolat egymással: oikumenéjük felöleli az egész félszigetet • kapcsolat: Indonézia, Kína, Földközi-tenger, később Nagy Sándor hódításai ebben a térségben • tudományos ismereteket Védák (tudás) könyve tartalmazza csillagászat: bolygók tanulmányozása, naptárkészítés matematika: tízes helyérték rendszer orvostudomány • Sztrabón számol be az Indus áradásairól, településeket elsöprő árvizeiről Kína • Sárga-folyó környékéről indul a kínai kultúra terjeszkedése • i.e. III. évezred  „Jü kung” címmel 5 kötetes leírás Kína területéről • Han dinasztia idejében térképészeti intézet működése • Kifelé nehezen nyitnak (nagy falnak köszönhetően) • i.e. II. század óta selyemút kialakulása Európa felé előtte Indiába vezet • Selyemút: Kína – Tarim-medence – Taklamakán sivatag (É-D megkerülése) – Pamír- hegység északi oldala – Zagrosz-hegység – Földközi-tenger partja • Áru kézről-kézre halad  Szir-darja és Amu-darja környékén a Jüecsi nép megszakítja a forgalmat rajta 1. gyakorlat - 2012.09.28. 8.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. • I.e. II. században Csang Csien tábornok expedíciója a Jüecsi nép ellen  leírás a Jüecsi népről és hazafelé Indiáról • i.sz. I.században majdnem létrejön a kapcsolat a rómaiakkal  meghiúsul, mivel a Kaszpi-tengernél élő „parthusok” lebeszélik a kínaiak átkelését a tengeren Kínai csillagaszat • legkorábbi emlék i.e. 9 századból való • csillagképekre rendezték az égboltot • fellelhető csillagászatukban a babiloni hatás, ami az ókori kereskedelmi útvonalakon történő tudásanyag lassú áramlásának tudható be • hatvanas beosztást alkalmazták (Babilon) • egy év 366 napból állt; • az égi Egyenlítő csillagait használták időmérésre • i. e. 2137. okt.22. A kínai Hi és Ho elmulasztják egy napfogyatkozás észlelését, ezért a császár kivégezteti őket • i. e. 1100 Csu Kong kínai csillagász megméri az egyenlítő és az ekliptika hajlásszögét. Eredménye: 23° 54' 02” !!! • i. e. 355 körül a kínaiak elkészítik az első csillagkatalógust • i. sz. 85 Kínában naptárreformot vezetnek be, amely szerint egy szinodikus hónap 29 napból áll két egymást követő telihold vagy újhold között eltelt idő: 29,53 nap, vagyis 29 nap 12 óra 44 perc 3 másodperc • i.sz. 120 körül A kínai Csang-Heng kimondja, hogy a Világmindenség térben és időben is végtelen A kínai világkép • az égboltot nyolc oszlop tartja - egyik megroskadt - nem a zenitben van az égbolt forgása az ekliptika ferdeségére is magyarázatul szolgált • napfogyatkozásokat mitológiájuk alapján értelmezték - Napot ilyenkor egy sárkány vagy sárkányok kebelezik be Fönícia • Libanon térségében kezd kibontakozni a föníciai kultúra • Mezopotámiai kultúra hatásai érződnek • Kitűnő hajós nép, kereskedés, gyarmatosítás  szigetszerűen, magányos kereskedővárosok alapítása • Ie. XV. Században föníciai gyarmatok a Földközi-tenger keleti partvidékén, Cipruson, Kelet-Ázsia déli partvidéke, Égei-tenger partvidéke • Görögök térnyerése következtében áttolódik a föníciai térhódítás nyugatra • i.e. XII. században átlépik a Gibraltári-szorost (HERKULES-Oszlopai) • Kijutnak Atlanti-óceánra  D-i irányba Felső-Guineai partok, É-i irányba Brit- szigetek (Cornwall félsziget  ón bányászat • Borostyánkövet is szállítanak vagy Dánia vagy Balti-tenger környékéről • Nékó egyiptomi király megbízza a föníciaiakat Afrika körülhajózására i.e. 600. körül  Vörös-tenger – keleti partok mentén Dél felé – majd megkerülve jutnak vissza (ez nem biztos) •  Hérodotosz hitetlenkedve fogadja azt, hogy a Nap ellenkező irányból süt  bizonyíték arra, hogy délebbre jártak, mint a Ráktérítő 1. gyakorlat - 2012.09.28. 9.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. • Türosz király, Salamonnal együtt expedíciót szervez Ofír-ország felkutatására  pontos ismeretek nincsenek Ofír-ról, Elő-India?Ceylon?Arábia? Ofír vagy Ophir egy bibliai helyszín, valószínűleg kikötő, ahonnan Salamon király háromévente különféle árucikkeket (aranyat, elefántcsontot, pávákat, fűszereket, szantálfát, drágaköveket és majmokat) hozatott. Ofír pontos helyét nem adja meg az Ószövetség, így a tudósok az említett áruk származási helye és a körülbelüli távolság (a hajók három év alatt tették meg az utat oda-vissza) alapján próbálták meg azonosítani a helyszínt. A Biblia görög fordítói Ofírt Sophir néven említik, ami India kopt neve, de felmerült az is, hogy esetleg Északkelet-Afrikában vagy az Arab-félsziget délkeleti részén kell keresni Ofírt, és olyan kutatók is akadtak, akik szerint Srí Lanka vagy Malajzia partjainál lehetett. A leginkább elfogadott elmélet az Arab-félsziget délnyugati részét jelöli meg. • Egyik leghíresebb föníciai város  Karthágó i.e. IX. században alapítva • Csád környékéről érkező karavánutak futnak be ide a Szaharán keresztül • Hanno felfedező expedíciója i.e. 470 körül  célja: Afrika nyugati partjain telepek létrehozása  sikeressége: Sierra Leone-ig eljutnak, utána csak következtetések: tűzfolyók, éjjel-nappal hallható dobolás, majmokról beszámolók  tűzfolyó – Kamerun vulkán vagy szavanna tüzek, dobolás – törzsi zene, majmok – csimpánz,gorilla – őserdei környezet • Hannibál expedíciója i.e. 218-ban  Hispániából kiindulva – Alpok - Róma 1. gyakorlat - 2012.09.28. 10.oldal

More Related Content

Bevezetés a földrajzba - 1. gyakorlat

  • 1. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. FÖLDRAJZI ISMERETEK FEJLŐDÉSE Földrajzi ismereteink két irányú fejlődésen keresztül mentek/nek végbe:  A környezet, melyre az ismeretek vonatkoznak  térben egyre jobban tágult  Tények, ismeretek, összefüggések szaporodnak ugyanarról a területről Oikümené (görög) – Az ismereteink körébe bevont környezet Korábban minden kontinensen meg voltak az oikümenék, azonban a felfedezéseknek köszönhetően ez egy nagy oikümenévé állt össze ma már ez nagyjából az egész földfelszínt felöleli. A TERMÉSZETI NÉPEK FÖLDRAJZI ISMERETEI  Ősközösségi társadalmak környezetismerete  szűk oikümené  Általában mindenki ugyanahhoz ért, mint a többi tagja a társadalomnak  A megélhetés határait alig lépi túl, viszont azt nagyon alaposan ismerik  Sokkal pontosabb leírás arról a területről, amit ismernek  Pl.: Parry XIX. században – eszkimó nővel való találkozása  eszkimó nő felrajzolja a Melville-félsziget partvonalát több száz km hosszan  Természeti népek térképei  nem mérésen, hanem becsléseken alapulnak  Pl.: Marshall-szk – bot-pálcikatérképek. Tuaregek: homok dombormű térkép Pálcikatérkép A térképek alapanyagait a tengerparton találták: kagylók, kókuszdiók, pálmalevél erezet és vékony pálcikák. Csónakjaikkal egyik szigetről a másikra utaztak és ebben nagy segítséget nyújtottak ezek a térképek: a hosszú pálcikák a hullámtörések vonalait jelképezték és a rájuk erősített kagylók a szigetek helyét jelölték. 1. gyakorlat - 2012.09.28. 1.oldal
  • 2. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. Megismert környezet nagysága függ az adott nép életformájától, az uralkodó gazdasági ágazattól:  Zsákmányolásból élő népek – gyűjtögetés, vadászat, halászat  nagy terület bejárása a kis közösség eltartásához  Kapásgazdálkodó földművesek – ma a forró övi esőerdők területén élnek  gazdálkodásuk belterjesebb – kisebb terület nagyobb közösséget tart el  Nomád népek – nem valódi természeti népek  gazdálkodásuk nagyobb területet igényel (állatlegeltetés miatt)  ezért oikümenéjük viszonylag nagy Paleolitikum (őskőkorszak) • (Homo habilis) "ügyes ember" : 2,5 millió évvel ezelőtt, kezdetleges eszközkészítés, rendszeres gyűjtögetés, vadászat, halászat • (Homo erectus) 2 millió év-100 000 év: a "felegyenesedett ember", bonyolultabb eszközöket használt (szakóca), ismerte a tüzet • neandervölgyi ősember (Homo sapiens neandertalensis) 400000-40 000 év, hajítódárdával vadászott, ismerte a tűzgyújtást, halottait gödörbe fektette, mellé fegyvereket és táplálékot tett  a vallás és a művészet kezdetei • (homo sapiens) 35 ezer évvel ezelőtt jelent meg az „értelmes ember”, Föld nagy részét jégtakaró borítja, oltalmat nyújtó lakóhelyet, azaz barlangot keresnek  megtelepednek • barlangokban kibontakozott az őskori művészet első barlangrajzok Mezolitikum (középső-kőkorszak) • -kb. i.e.15-10 000-től kb.i.e.9 000-ig: kőből pattintott szerszámok, vadász-halász életmód, első háziállat a kutya illetve a kecske; agyagedény • Mezolitikum kezdete Európában a Würm végén európai pleisztocén megafauna (barlangi medve, barlangi oroszlán, gyapjas mamut, gyapjas orrszarvú, óriásszarvas stb.) kihalása vadbőség megszűnése  csökkent a vadászat • fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapott a földművelés és állattenyésztés • mezolitikum emberei többnyire vándorló, helyenként félig meddig letelepedett nagycsaládokban Neolitikum (újkőkorszak, csiszolt kőkorszak) • kb. Kr. e. 8 000 - 1 500-ig • utolsó jégkorszak lezárult  melegedő korszak • fejlettebb életforma:első termelő foglalkozások  földművelés, állattenyésztés, fazekasság; • családokban élnek, letelepedtek, dombtetőket választottak lakhelyül, falvakba tömörültek • monumentális sírhelyek, megalitikus építmények 1. gyakorlat - 2012.09.28. 2.oldal
  • 3. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. Rézkor • régészeti korszak, időbeli behatárolás eltérő, DK-Európában kb. 4 500-3 300 éve; utána bronzkor, vaskor • kialakult a fémolvasztás és fémmegmunkálás technikája, aranyból, ezüstből, rézből készült tárgyak elsősorban díszítő és vallási célokat szolgáltak, hatalmat és gazdagságot fejezték ki • munkaeszközként és fegyverként a rezet és első ötvözeteit a kőeszközökkel együtt alkalmazták Chatal Hüyük • 1961. mesterséges erőddomb feltárása a Kónyai-síkságon, domb több mint 1000 m magas – ember alkotta város • a város Kr.e. 7 200 - 7 100 között jött létre 2000 évvel az egyiptomi és a mezopotámiai civilizációk kialakulása előtt ---- azóta több hasonló, egyidős településre bukkantak, de alacsonyabb kulturális és technikai fejlettségűek • 8-10 000 embernek adott otthont, 2000 éven át virágzott • házak szinte azonos méretűek egyenlőségre alapuló ősközösségi társadalom • utcák, bejárati ajtók, ablakok nem voltak, tetőn keresztül lehetett bejutni; 6x4 m-es szoba, D-i része magtár Çhatal Hüyük térképe • 8000 éves • 1963-ban fedezték fel • épület falára vésték • település ÉK-i részén két hegy, egyiket kitörő vulkánként ábrázolták Stonehenge Kr. E. 2300 körül • bonyolult csillagászati létesítmény • téglalapjának rövid oldalai É-on a nyári napfordulói napfelkelte irányába, D-en a téli napfordulói napnyugta irányába mutatnak • hosszú oldalak a holdkeltének a 18,61 éves ciklus során adódó legdélibb pontja, valamint a holdnyugta legészakibb pontja felé • csak ezen a szélességi körön van így 1. gyakorlat - 2012.09.28. 3.oldal
  • 4. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. Stonehenge LEGRÉGEBBI ÖNTÖZŐ GAZDÁLKODÁSÚ TÁRSADALMAK FÖLDRAJZI ISMERETEI Általános jellemzés: • Eljutnak az írástudásig  földrajzi ismereteik tágabbak  le tudják jegyezni ismereteiket, tovább tudják adni a következő generációknak  írás következtében tudományágak kibontakozása (külön földrajztudomány még nincs)  kiváltságos réteg a birtokosa a tudásnak  erős osztálytagolódás  rabszolgarendszer kialakulása • Az írástudásig eljutó társadalmak öntöző gazdálkodást folytattak • Terület ahol előfordultak  száraz éghajlat, sivatagi jelleg vagy igen száraz sztyepp  az öntözés folyókra vagy bővebb forrásokra támaszkodik  forrás- ill. folyami oázisok • Népes és erős államok létrehozása nagy folyók mentén  Egyiptom – Nílus, Mezopotámia – Tigris és Eufrátesz, India – Indus és Gangesz, Kína – Sárga-folyó (Huang-He) és Jangce, Közép-Amerika (Mexikó területe), Dél-Amerika – Peru és Bolívia területe • Csillagászati tudományok megjelennek  időszámítás céljából  Nap-Hold látszólagos mozgásából • Fontos, mivel az öntözésen alapul a termés, így a folyók vízjárásának megállapítása  évszakok rendjének ismerete • Földmérés  területek pontos ismerete, birtokok számbavétele, áradások után újra kitűzni a parcellákat  térképkészítés  állam adója a megművelt földre  földadóhoz telekkönyv kell, ahhoz pedig kataszteri térkép 1. gyakorlat - 2012.09.28. 4.oldal
  • 5. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. Egyiptom i.e. 4000-ben lép be az írásos történelembe Kezdetekben az állam a Nílus mentén a deltától az első katarakáig terjed (ma Asszuán – korábban Syene) Későbbiekben terjed az oikümené és eléri a 4. katarakát is. Oikümené határai: É- Földközi-tenger, K- Vörös- tenger, Földközi-tenger partvidéke (kapcsolat Mezopotámiával és Kis-Ázsiával) Említések Puntországról  arany, drágakő, elefántcsont és különleges növények miatt Punt az ókori egyiptomi feljegyzésekből ismert távoli vidék, ahová az egyiptomiak többször is indítottak kereskedelmi expedíciót, a legkorábbi ismertet Szahuré fáraó alatt, a legismertebbet pedig Hatsepszut fáraónő uralkodásának 8. évében. Punt a Vörös-tenger partján helyezkedett el, feltehetőleg a mai Szomália, Dzsibuti vagy Eritrea területén. Az egyiptomiak hívták ta-netjernek, azaz az isten országának is. „ Punt fejedelme megérkezett és magával hozta az adót. Punt országának törzsfői megjelentek és üdvözlésként meghajoltak, hogy fogadják a királynő katonáit. Dicsőítették és magasztalták Amont, az istenek királyát. A hajókat teljesen megrakták Punt országának értékes termékeivel... jó illatú gyantával és friss tömjénnel, nagy mennyiségű ébenfával, elefántcsonttal... szemfestékkel és kutyafejű majmokkal és agarakkal, továbbá leopárdbőrrel és bennszülöttekkel és gyermekeikkel... ” – Felirat Hatsepszut fáraónő halotti templomában. Az ókori Egyiptomból csak egyetlen térkép maradt fenn, de több szöveg is utal térképek létezésére. A térképeket kőbe vésték, a hadsereg számára papirusz másolatokat készítettek róluk, az egyetlen fennmaradt a Torinói Múzeumban található, a torinói papirusz (kb. i.e. 1300). A térkép egy aranybányát mutat a Vádi Allkali mentén. A térképen jól felismerhetők az utak, és a hegyek. Csillagászat, matematika magas fokú ismerete. 1. gyakorlat - 2012.09.28. 5.oldal
  • 6. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. Egyiptomiak ismerték: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz • bolygók a Föld körül keringenek, de Kr.e. 15. sz. • tudták, hogy a Vénusz és a Merkúr a Nap körül kering • nap-, víz-, és csillagórákkal mérték az időt • iránykijelölésre réses irányzékokat, pálcákat és zsinórokat használtak Világkép: • Nap és Hold mozgásának változását az égi folyó (Tejút) áradásával magyarázták • égboltot 36 dekkánra (csillagképre) osztottak • piramisok tájolása hordoz(ott) csillagászati jelentést belsejükben lévő folyosókból az év bizonyos szakaszaiban látszanak bizonyos csillagok Mezopotámia • Termelő erők hasonlóak Egyiptomhoz (folyók) • Babiloni birodalom i.e. III. évezred • Oikümenéjük határai: Kis-Ázsia területe, Földközi-tenger partvidéke (Szíria, Palesztina, Ciprus, Egyiptom), Vörös-tenger – Arábia • Csillagászati és földmérő tudományokban jelentős érdemek • Térképeik  agyagtáblába vésve ékírással ellátva • Legrégebbi térkép: i.e. IX. századból  Babilon városának alaprajza • égitestek rendszeres megfigyelése változást feljegyezése • Kr.e. 6. sz.-ban a két azonos holdfázis közötti időt egy másodpercen belüli pontossággal adták meg • csillagászati megfigyeléseiket többnyire hétemeletes lépcsőzetes toronytemplomokból végezték • megállapították a nap- és holdfogyatkozások ismétlődésének idejét • hét "mozgó" égitestet ismertek: Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz • sumérok a hatos, akkádok a tízes számrendszert használták összeolvadása eredményeként hatvanas számrendszer • fokok, az órák és percek egységekre bontása; kör felosztása 360 részre • napot 12 részre osztották, később elterjedt a 24 egységes (órás) felosztás • idő mérésére nap- és vízórákat alkalmaztak 1. gyakorlat - 2012.09.28. 6.oldal
  • 7. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. Babilon világtérkép • Kr. e. 6. sz. agyagtáblára vésve • világ: akkori Mezopotámia és környezete korong alakú • térkép D felé tájolt, vagyis É a térkép alsó részén van • térképet az Eufrátesz folyó átszeli, a Perzsa-öbölbe torkollik • Eufrátesz két oldalán fekvő városokat körökkel ábrázoltak Perzsia • i.e. VI. századra már nem csak a mai Iránt öleli fel, kiterjed a birodalom egész Mezopotámia területére • Kürösz perzsa király birodalma  eléri az Amu-darját és kapcsolatban áll Északnyugat-Indiával • Dareiosz perzsa király viselte az India uralkodója címet is • Szkíták (mai Ukrajna déli részén éltek) elleni hadjárata jelentősen növeli az oikümenéjüket  Hadjáratuk útja: Boszporusz – Balkán-félsziget – Dunán átkelnek – Don – Volga elérése • Szkülax expedíciója: Indus folyó mentén, Dareiosz megbízásából – Cél: találja meg hova ömlik az Indus – Ok: krokodilok az Indusban és a Nílusban, ezért feltevés, hogy Nílus és Indus kapcsolatban áll – Az expedíció: 30 hónap  Szkülax végighajózik az Induson – kijut az Indiai- óceánra – Vörös-tenger  bebizonyosodik, hogy nincs kapcsolat • Sataszpész expedíciója: – Cél: hajózza körül Afrikát (akkor Líbiának nevezték) – Xerxész halálra ítélte és ezzel bízza meg – Az expedíció: Földközi-tengeren indul Nyugatnak – kihajózik Gibraltáron – partok mentén Dél felé 1. gyakorlat - 2012.09.28. 7.oldal
  • 8. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. – Meddig jut, nem tudjuk, mert visszafordul (leírásában törpéket emleget)  Kongó-medence környékén élnek ma,  tehát a mai Kamerun környékéig juthatott India • Thar-sivatag öntöző gazdálkodása önállóan alakult ki • sokszínű természeti környezet  különböző gazdálkodású, fejlettségű, kultúrájú közösségek  folyamatos kapcsolat egymással: oikumenéjük felöleli az egész félszigetet • kapcsolat: Indonézia, Kína, Földközi-tenger, később Nagy Sándor hódításai ebben a térségben • tudományos ismereteket Védák (tudás) könyve tartalmazza csillagászat: bolygók tanulmányozása, naptárkészítés matematika: tízes helyérték rendszer orvostudomány • Sztrabón számol be az Indus áradásairól, településeket elsöprő árvizeiről Kína • Sárga-folyó környékéről indul a kínai kultúra terjeszkedése • i.e. III. évezred  „Jü kung” címmel 5 kötetes leírás Kína területéről • Han dinasztia idejében térképészeti intézet működése • Kifelé nehezen nyitnak (nagy falnak köszönhetően) • i.e. II. század óta selyemút kialakulása Európa felé előtte Indiába vezet • Selyemút: Kína – Tarim-medence – Taklamakán sivatag (É-D megkerülése) – Pamír- hegység északi oldala – Zagrosz-hegység – Földközi-tenger partja • Áru kézről-kézre halad  Szir-darja és Amu-darja környékén a Jüecsi nép megszakítja a forgalmat rajta 1. gyakorlat - 2012.09.28. 8.oldal
  • 9. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. • I.e. II. században Csang Csien tábornok expedíciója a Jüecsi nép ellen  leírás a Jüecsi népről és hazafelé Indiáról • i.sz. I.században majdnem létrejön a kapcsolat a rómaiakkal  meghiúsul, mivel a Kaszpi-tengernél élő „parthusok” lebeszélik a kínaiak átkelését a tengeren Kínai csillagaszat • legkorábbi emlék i.e. 9 századból való • csillagképekre rendezték az égboltot • fellelhető csillagászatukban a babiloni hatás, ami az ókori kereskedelmi útvonalakon történő tudásanyag lassú áramlásának tudható be • hatvanas beosztást alkalmazták (Babilon) • egy év 366 napból állt; • az égi Egyenlítő csillagait használták időmérésre • i. e. 2137. okt.22. A kínai Hi és Ho elmulasztják egy napfogyatkozás észlelését, ezért a császár kivégezteti őket • i. e. 1100 Csu Kong kínai csillagász megméri az egyenlítő és az ekliptika hajlásszögét. Eredménye: 23° 54' 02” !!! • i. e. 355 körül a kínaiak elkészítik az első csillagkatalógust • i. sz. 85 Kínában naptárreformot vezetnek be, amely szerint egy szinodikus hónap 29 napból áll két egymást követő telihold vagy újhold között eltelt idő: 29,53 nap, vagyis 29 nap 12 óra 44 perc 3 másodperc • i.sz. 120 körül A kínai Csang-Heng kimondja, hogy a Világmindenség térben és időben is végtelen A kínai világkép • az égboltot nyolc oszlop tartja - egyik megroskadt - nem a zenitben van az égbolt forgása az ekliptika ferdeségére is magyarázatul szolgált • napfogyatkozásokat mitológiájuk alapján értelmezték - Napot ilyenkor egy sárkány vagy sárkányok kebelezik be Fönícia • Libanon térségében kezd kibontakozni a föníciai kultúra • Mezopotámiai kultúra hatásai érződnek • Kitűnő hajós nép, kereskedés, gyarmatosítás  szigetszerűen, magányos kereskedővárosok alapítása • Ie. XV. Században föníciai gyarmatok a Földközi-tenger keleti partvidékén, Cipruson, Kelet-Ázsia déli partvidéke, Égei-tenger partvidéke • Görögök térnyerése következtében áttolódik a föníciai térhódítás nyugatra • i.e. XII. században átlépik a Gibraltári-szorost (HERKULES-Oszlopai) • Kijutnak Atlanti-óceánra  D-i irányba Felső-Guineai partok, É-i irányba Brit- szigetek (Cornwall félsziget  ón bányászat • Borostyánkövet is szállítanak vagy Dánia vagy Balti-tenger környékéről • Nékó egyiptomi király megbízza a föníciaiakat Afrika körülhajózására i.e. 600. körül  Vörös-tenger – keleti partok mentén Dél felé – majd megkerülve jutnak vissza (ez nem biztos) •  Hérodotosz hitetlenkedve fogadja azt, hogy a Nap ellenkező irányból süt  bizonyíték arra, hogy délebbre jártak, mint a Ráktérítő 1. gyakorlat - 2012.09.28. 9.oldal
  • 10. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I. • Türosz király, Salamonnal együtt expedíciót szervez Ofír-ország felkutatására  pontos ismeretek nincsenek Ofír-ról, Elő-India?Ceylon?Arábia? Ofír vagy Ophir egy bibliai helyszín, valószínűleg kikötő, ahonnan Salamon király háromévente különféle árucikkeket (aranyat, elefántcsontot, pávákat, fűszereket, szantálfát, drágaköveket és majmokat) hozatott. Ofír pontos helyét nem adja meg az Ószövetség, így a tudósok az említett áruk származási helye és a körülbelüli távolság (a hajók három év alatt tették meg az utat oda-vissza) alapján próbálták meg azonosítani a helyszínt. A Biblia görög fordítói Ofírt Sophir néven említik, ami India kopt neve, de felmerült az is, hogy esetleg Északkelet-Afrikában vagy az Arab-félsziget délkeleti részén kell keresni Ofírt, és olyan kutatók is akadtak, akik szerint Srí Lanka vagy Malajzia partjainál lehetett. A leginkább elfogadott elmélet az Arab-félsziget délnyugati részét jelöli meg. • Egyik leghíresebb föníciai város  Karthágó i.e. IX. században alapítva • Csád környékéről érkező karavánutak futnak be ide a Szaharán keresztül • Hanno felfedező expedíciója i.e. 470 körül  célja: Afrika nyugati partjain telepek létrehozása  sikeressége: Sierra Leone-ig eljutnak, utána csak következtetések: tűzfolyók, éjjel-nappal hallható dobolás, majmokról beszámolók  tűzfolyó – Kamerun vulkán vagy szavanna tüzek, dobolás – törzsi zene, majmok – csimpánz,gorilla – őserdei környezet • Hannibál expedíciója i.e. 218-ban  Hispániából kiindulva – Alpok - Róma 1. gyakorlat - 2012.09.28. 10.oldal