ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Bevezetés a földrajzba 2012.10.26. 4.gyakorlat

•
•
Karesz Kovacs
Karesz Kovacs
1 of 17
Downloaded 16 times
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. Konkvisztádorok az ó-amerikai kultúrák területén • A közép- és dél-amerikai felfedezés történet – a partvonalak többnyire már ismertek • Magellán expedíciójával párhuzamosan Közép-Amerika teljes feltárása (1500-as évek eleje) • Kicsivel később Dél-Amerika partvonalának feltérképezése és az Andok megismerése • Kuba – Spanyol alkirály székhelye • Innen indul útjára 1517-ben Fransisco Fernandez Cordoba – Yucatán-félsziget északi csúcsát eléri – Nagy városokat találnak itt meglepő, hiszen eddig csak alacsony szintű kultúrával találkoztak a Maja kultúrával való találkozás – Majáktól Ényra(Maxikói-felvidék 2000 m felett) NAHUA indiánok Ezek egy csoportja az Azték indiánok ők igázzák le a többi Nahua indián törzset és ők szorították vissza a majákat is a Yucatán-félszigetre – Toltékok közvetítő népség, mely beolvad az azték kultúrába (azték legenda: toltékok szelíd Istene visszatér fehér, szakállas emberekkel és leszámol az aztékokkal és vérengző Istenükkel) • Cordoba nem időz sokáig némi arannyal visszatér Kubába • 1518-ban újabb expedíció Juan Grijalva Yucatán-félsziget körbejárja a Campechei-öblöt majákkal többszöri összetűzés, viszont az aztékokkal szemben nagy tisztelet övezi • 1519-ben Hernando Cortez hódítása kezdődik Az azték birodalom megsemmisítője – 1000-nél kevesebb emberrel indul, viszont technikai fölényben van (puska, fém fegyverek), mivel az aztékok nem ismerik a fémmegmunkálást (csak az aranyat mívelik) – 1521-re teljesen szétverik a birodalmat elpusztul a legtöbb emlék – Megszilárdul a spanyol birodalom Közép-Amerikában 4. gyakorlat - 2012.10.26. 1.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. • Teljesen feltérképezik Cortez után egész Közép-Amerikát feltérképezik Arany a fő motivációs tényező • 1540-es évekre Észak- és Dél-Amerika felé is kiterjeszkednek – ismertté válik: – Kalifornia – Colorado-folyó – Csendes-óceán felől és Florida felől is elérik a Mississippi-folyót • Közép-Amerika leigázása után kerül sor a dél-amerikai kultúrák leigázására • Öntözéses földműveléssel foglalkozó népek lakják Dél-Amerikát – 4 nagy népcsoport Dél-Amerikában • Csibcsa nép (kolumbiai Andok területén éltek) • Csendes-óceán parti sávjában élő népek • Ecuador főváros Quito környékén élő népek • A legjelentősebb a mai Peru és Bolívia környékén élők voltak (3000 m feletti városok) állammá szerveződés kezdeti formája, fejlett úthálózat, kezdeti írástudás • Korábban Balboa (aki keresztezte a Panamai földszorost) hallott a panama környéki bennszülöttektől egy déli aranyban gazdag területről motiváló tényező megjelenése • Balboa egyik katonája Francisco Pizzaro és egyik társa Diego de Almagro 1524-ben indulnak első útjukra, mely sikertelen • Második útjuk 1526-ban eljutnak a perui partokra déli szélesség 9. fokáig találkoznak egy kultúrával (AYMARA indiánokkal) – Uralkodó réteg az AYMARA indiánoknál az INKA csoport, nyelvük a KECSUA – Rátalálnak egy városra, ahol sok arany ajándékot adnak nekik – Mivel Pizzaroék kevesen vannak, visszatérnek Panamába • Harmadik útjuk: – 1531-ben indulnak és 2 év alatt az egész inka birodalmat leigázzák – Technikai fölény, amivel megnyerik a hódító utat • Pizzaro az inka birodalom ura lett • Társa Almagro megrövidítve érezve magát, ezért elindul déli irányba, hogy még több ilyen aranyban gazdag országot találjon – Bolíviai felvidéken majd a chilei Andokban, aztán eléri a Csendes-óceánt, majd a mai Valpariso városáig feltérképezi a partokat (már csak a Magellán által felfedezett terület és Valpariso közti terület maradt ismeretlen a partokból) • XVI. Század végére nem csak teljes Dél-Amerika partvonala rajzolódik ki, hanem a belsejét is feltérképezik konkvisztádoroknak köszönhetően • Gonzalo Pizzaro (Francisco öccse) Eldorado keresésére indul (el dorado – aranyozott ember) – Átkel az Andokon, lejut Amazonas-medencéjébe – Nem talál ott gazdag országokat – Éhség üti fel fejét – Rio-Napohoz érnek (Amazonas mellékfolyója) – Ott Oranella (Pizzaro egyik embere) megbízást kap tutajozzon tovább élelemért eléri az Amazonast 7 hónap hajózás az Amazonason eléri 1540-ben a torkolatot 4. gyakorlat - 2012.10.26. 2.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. Szibéria feltárása Előzmények: • Ázsia északi területéről kevés szó • Oroszország kevésbé ismert terület • Orosz Fejedelemség kialakulása Novgorod és Kijev környékén hanyatlás XVI. Századra átveszi helyüket a Moszkvai Nagyfejedelemség XV. Századtól fokozatosan • Összetűzés lengyelekkel a XV-XVI. század fordulóján összetűzés 1516-ban az orosz-legyen konfliktust követően • Sigismund Herberstein osztrák báró béketárgyalása Moszkvában • Az útról leírást készít (első, mely leírja a moszkvai fejedelemség belső társadalmát) 1549-ben adják ki a leírást • Beszámol: a nagy síkságról (sztyepp), Ural hegység É-D-i vonulatáról (addig K-NY-inak hitték), klíma leírás, mezőgazdaság, folyók vízjárása, folyóhálózati térkép Dvináról, Pecsoráról, Obról (Ob kitáji-tóból (kínai-tóból) ered , amelynek lesznek még következményei Oroszország gyorsan fedezi fel Szibériát • Fő motiváció a prém XII. – XVI. században fontos kereskedelmi cikk • XVI. Században Jermak Tyimofejevics átkel az Ural-hegységen elfoglalja 1581-ben SZIBIR várost (szibériai tatárok fővárosa) nyitva áll Kelet-felé az út a Csendes- óceánig • 1581-1639 között a főleg kozákok végigjárják és meghódítják egész Szibériát 1639- re jutnak el az Ohotszki-tegnerhez • A pontos térkép főleg a folyók feltárásával alakul ki Szemjon Ivanovics Gyezsnyev – orosz hajós • 1648-ban Kolima-folyón lehajózik Eléri a Jeges-tengert megkerüli a Csukcs- félszigetet Bejut a későbbi Bering-szorosba eléri az Anadir-folyót fontos megállpítása, hogy Ázsia és Amerika nem érintkezik (nem kap nagy nyilvánosságot és leírása a jakutszki levéltárban fekszik sokáig) Később 1728-ban Vitus Jonssen Bering (dán szármázású) fedezi fel újra a szorost! Északkeleti átjáró keresése • Európa és Oroszország közt Herberstein könyve teremt kapcsolatot • XVI. Században angol kereskedők egyre élénkebben keresik fel Oroszországot • Nagy felfedezéseket a Spanyolok- Portugálok kezdik meg, de a polgárosodásnak köszönhetően Anglia, Hollandia, Franciaország is csatlakozik a felfedezés történetbe • Ők is fel akarják keresni a kincsekben gazdag országokat Dél-, Dél-Kelet Ázsiában • Polgárosodás miatt képesek megszervezni a kizsákmányolás utáni gyarmatosítást • Fő kereskedelmi útvonalak a XVI-XVII. Században az óceánok, Keleti-tenger, Földközi- tenger (zsákutca) 4. gyakorlat - 2012.10.26. 3.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. • 1553. megalakul a MOSCOVIT Company – kereskedelmi társaság célja: spanyoloktól, portugáloktól független úton eljutni Indiaába, Kínába • Ezzel megkezdődik az Északkeleti átjáró keresése Európa és Ázsia északi részén ekkor még nem ismeretes a Bering-szoros • Herberstein könyve alapján Ob torkolatát kell elérni, majd azon felhajózva (katáj- tóhoz jutnak) • 3 hajóból álló konvoj indul expedícióra 1553-ban, északi partok mentén két hajó legénysége elpusztul a hidegben – nincsenek felkészülve a telelésre Későbbi expedíciók se jutnak messzebb, mint Novaja Zemlja vagy Kara-tenger • Következő expedíciók már a Dvina-torkolatán keresztül veszik fel a kapcsolatot Oroszországgal, sőt még a Kaszpi-tengeren keresztül az arabokkal • XVI.század második felében megjelennek a Hollandok a Jeges-tengeren • 1590-es években 3 expedíció Willem Barents vezetésével első két expedíció csak a Kara-tengerig jut el • Harmadik expedíció: 1596-ban eléri a Novaja Zemlja északi csúcsát ott befagy a hajójuk, de áttelelnek (ELSŐ SIKERES SARKVIDÉKI ÁTTELELÉS) nyáron se szabadulnak ki, ezért hajókat építenek és azzal indulnak útnak Oroszország felé (Barents közben meghal), de sokan elérik a partokat • Henry Hudson (angol) – Első útja: 1607-ben indul, hogy eljusson Grönland és Spitzbergák között Ázsiába az Északi-sarkon keresztül nem hitték akkoriban, hogy egybefüggő jég fedi az Északi-tengert, de eljut az Északi Szélesség 80°ig • Második útja: 1609-ben holland megbízásból indul, Novaja Zemljáig jut csak. Ezután már az Északnyugati átjáróra fog koncentrálni • Párhuzamosan az Északkeleti átjáró keresésével folyik az Északnyugatié is Északnyugati átjáró keresése • 1524-ben Floridától – Új-Funlandig Esteban Gomez spanyol szolgálatban feltérképezik a partvonalat • 1530-as években francia Jaques Cartier behajózik a Szt. Lőrinc-folyó torkolatába – felmegy a mai Quebecig, Montreálig és próbál gyarmatokat szervezni, de rövid életűek lesznek • XVII.század elején tartós gyarmatot hoz létre Samuel Champlain későbbi Kanada lesz majd ebből • Cartier után Labradortól északabbra folynak a kutatások • 1570-es évek Martin Frobisher – eléri a Baffin-szigetet és a környéken fedezgeti fel a szigeteket, öblöket • 1580-as évek John Davis eléri Grönland déli csúcsát bejut a Davis-szorosba felfedezi a Hudson-szorost (Baffin-sziget és Labrador között) • Henry Hudson Hudson folyón hatol felfelé rájön, hogy nem az átjáró, de felhívja a torkolatra a hollandok figyelmét, hogy remek hely Hollandok megalapítják: Új-Amszterdamot (New York) – 1610-ben eléri a Hudson-szorost – bejut a Hudson-öbölbe (meggyőződése, hogy a Csendes-óceánban jár) eléri a legdélebbi részét a James-öblöt – James-öbölben befagynak, a legénység fellázad majd Hudsont és néhány hű társát és a gyerekét kirakják a hajóból 4. gyakorlat - 2012.10.26. 4.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. John Davis útja Hudson útjai 4. gyakorlat - 2012.10.26. 5.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. William Baffin • első útja: 1720-as években Hudson utolsó útját követi: eljut a Hudson-öbölbe, ahol megállapítja Dagály hullám Kelet felől jön, így nem lehet a Csendes-óceánon • Második útja: Davis-szoroson keresztül próbálkozik áthalad a Baffin-öblön, aminek kijáratánál jégtorlasz van nem látja a Lancester-csatornát (pedig továbbhaladhatott volna) – Baffin-öblöt zártnak véli • KÖVETKEZTETÉSE: Nincs északnyugati átjáró – így lekerül a napirendről a keresése • Nem csak ennek köszönhetően függesztik fel a keresést, hanem annak is, mert a portugál, spanyol birodalmak leáldozóban vannak, és nyugodtan lehet használni az bevált útvonalakat 4. gyakorlat - 2012.10.26. 6.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. Terra Australis problémája (Ausztrália felfedezése) • Ókorban is felbukkan egy ismeretlen déli terület ptolemaioszi térképen is szerepel • A felfedezések folyamán egyre szűkebb keretek közé szorul ez a kontinens (Vasco da Gama nem áll összeköttetésben Afrikával, Magellán nem áll összeköttetésben Amerikával és Kelet-Ázsiával) • Spanyol hajózások Délkelet-Ázsia vizein belekeverednek a „terra australis” problémájába • Portugálok, spanyolok, hollandok, angolok szép lassan fedezgetik fel a csendes- óceáni szigetvilágot • XVI.századig Új-Guinea északi partjain hajóznak abban a tudatban, hogy délre már a terra australis található • Meghúzzák a vonalat Tűzföld és Új-Guinea között, amitől Délre a kontinens található • Spanyolok felfedeznek szigeteket Salamon-szigetek (200 évig nem találják újra őket, elnevezések és a fokmeghatározás pontatlansága miatt is) • Francis Drake angol hajós, aki a spanyol hajókat fosztogatja – Magellán szoroson áthajózik, megállapítja, hogy több szigetből áll, tehát nem a déli kontinens – Később spanyolok üldözőbe veszik és Amerika nyugati partjainál észak felé hajózik Kaliforniától északra nagy területet térképez fel • 1606-ban spanyol expedíció: Pedro Fernandez Quiros és Luis Vaz Torres felfedezik az Új-Hebridák szigetcsoportot (Vanuatu) • Torres egyedül eléri Ausztráli legészakibb csúcsát a York-félszigetet áthajózik York-fsz és Új-Guinea között (TORRES-szoros) megállapítja, hogy Új-Guinea nem terra australis része, viszont a YORK-Fsz igen (helyesen) viszont ez titokban marad, később XVIII. Században majd újra felfedezik az angolok • Torressel egyidőben, a Hollandok rátalálnak Ausztrália nyugati partjaira Hollandok terjeszkednek Indonéziában Afrika megkerülésével jutnak oda, viszont egyre délebbi útvonalon indulnak Jóreménység-fokától Hollandok nyugati irányban is hajóznak, de nem mehetnek át a Magellán-szoroson, ezért a Tűzföldet megkerülve haladnak – felfedezik a HORN-fokot 1616-ban Horn-foktól nyugatra még felfedezik az ESTADOS (ÁLLAMOK)- szigeteket Jáva kormányzója megkéri 1642-ben Abel Janszoon Tasman-t, nézzen utána mi a kapcsolat Új-Guinea - Nyugat-Ausztráliai partok - ESTADOS szigetek között Tasman elindul Jakartából Ny- DNY irányba MAURITIUS Szigetéig D felé fordul sokáig halad, majd keleti irányba indul sokáig semmi szárazföld, majd rábukkan TASMANIA-ra, amelyet csak délről érinti majd rálel Új-Zélandra Nyugati partjainál hajózik (nem állapítja meg, hogy két sziget) 4. gyakorlat - 2012.10.26. 7.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. Továbbhajózva felfedezi még: Tonga-Fidzsi- Bismarck szigeteket Hazatér Jakartába Pár évvel később új útra indul, betér a Carpenteria-öbölbe körbehajózza azt, de nem veszi észre a Torres-szorost megállapítja, hogy Nyugat-Ausztrália összefüggésben van a Carpenteria-öböllel de tévesen mondja ki, hogy Új-Guinea és TASMANIA is a kontinens része • Brouwer körüljárja Estados szigetét megállapítja, nincs köze AUSZTRÁLIÁHOZ • De Vries 1643-ban kelet-ázsiai expedíció Kínát keresi, de Japán partjait találja meg bejut az Ohotszki tengerbe és felfedezi Szahalin szigetét ÖSSZESSÉGÉBEN: Nagy felfedezések korában nem oldódik meg a TERRA AUSTRALIS problémája, viszont jelentősen leszűkült a területe a későbbi felfedezők számára! A tengeri felfedezések befejezése • XVII. Század közepétől – XVIII. Század második feléig tartó korszak • Megmaradt célok a tengeri felfedezések körében Terra Australis utáni kutatás, Csendes-óceáni szigetvilág feltérképezése (Húsvét-szigetek, Szamoa- és Tuamotu- szigetek, Cortez-szigetek felfedezése) Kontinensek (É-Amerika, Ázsia) belsejének felfedezése Korszak legnagyobb felfedezője James Cook • Első útja: – 1768-ban csillagászati megfigyelések miatt utazik Tahitire (újonnan felfedezett) – Tahitiről Délnek tart felfedezi a Tubuai-szigeteket Tovább Új-Zéland felé – körbehajózza megállapítja, hogy két szigetből áll a mai Sydneynél éri el Ausztrália partjait északi irányba követi a partvonalat, csak a nagy korallzátonynál távolodik el – áthajózik a Torres-szoroson – körbehajózza a Carpentaria-öblöt Jakartán át tér haza Angliába Eredmény: Megállapítja, hogy Új-Zéland nem Ausztrália része, Új-Guinea is sziget, tehát nem része Ausztráliának az sem (Torres-szoros „felfedezője” végérvényesen • Második útja: – 1772-ben indul – Afrika csúcsáig hajózik Angliából – Tovább halad déli szélesség 60.fokáig és Kelet felé hajózik – Eléri Új-Zélandot, ahol Dél felé indul – Átlépi a déli sarkkört, majd rátalál az Antarktiszt körülvevő jégmezőbe – Visszatér a déli szélesség 60.fokáig, majd folytatja Kelet felé az útját – Közben érinti Dél-Amerika csúcsát, majd újra Afrikához ér, aztán hazatér Angliába Eredménye a 2. útjának: 4. gyakorlat - 2012.10.26. 8.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. Megállapítja, hogy a Terra Australis a 60. foktól Délre található és nagyon zord éghajlatú terület lesz • Harmadik útja: – Társaság-szigetek felől szeli át a Csendes-óceánt (északi irányba) – Karácsony-szigetek felfedezése – Hawaii-szigetek felfedezése – Eléri Észak-Amerika csendes-óceáni partjait, melyet követ Észak felé – Eljut Alaszka Dél-Nyugat felé kiugró csúcsához – Bejut a Bering-tengerre – behatol a Bering-szorosba – Kiszáll mindkét parton (Ázsia és É-Amerika) – Célja lett volna az Észak-nyugati átjáró keresése de a rossz időjárási körülmények miatt visszafordul – Visszatér Hawaii-ra, ahol a bennszülöttekkel való összetűzésben 1779-ben meghal Cook útjai Felfedezők a XVII-XVIII. században • Benyovszky Móric (magyar) – Császári hadsereg tagja – Családi okok miatt otthagyja a sereget (menekülni kényszerül) – Lengyelországba menekül, ahol beáll az ott harcoló lengyel hadseregbe – Fogságba kerül (orosz kézre) – Kamcsatkára viszik hadifogolyként – Megszöknek a társaival (hajóval) – Bejárják a Bering-tengert – Elsőként ad híreket a Szent-Lőrinc-szigetről 4. gyakorlat - 2012.10.26. 9.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. – Kuril-szigeteket végigjárja, érinti a Ryukyu-szigeteket (értékes leírást ad az ott lakó népekről) – Visszatérnek Európába (Franciaországba) – Francia felkérés Madagaszkári telep létrehozására, melyet elvállal – Madagaszkár fejedelme lesz, majd ott hal meg franciák elleni harcban • La Pérouse (francia) 1780-as években áthajózik Korea-Japán között a Japán- tengerbe Kelet-Ázsiának nem lesz ismeretlen partszakasza • Vancouver (angol): 1790-es években körbejárja Észak-Amerika nyugati partjait, melyeket Cook sem érintett • Bass és Flinders 1799-ben körülhajózza Tasmániát megállapítják, hogy sziget • Majd Flinders végigmegy Ausztrália déli részén • Eredmények: XVIII.század végére Antarktisz és Észak-Amerika északi partvidékének kivételével az összes kontinens partvonala ismert Kontinensek belsejében történt felfedezések • Gyezsnyev és Bering Szibéria területéről több helyen is elérik a Jeges-tengert szakaszonként végigjárják a szibériai partokat • Cseljuszkin 1740-es években Tajmír-félszigetet körbehajózza • Gmelin, Pallas az orosz kormány megbízásából bejárják szibériát, Kaszpi-tenger vidékét, Uralt, Altaj-hegységet fontos, pontos és új leírások (állattan, növénytan, légkörtan) • Közben elindul az angol, francia gyarmatosítás Amerika belsejében, mivel a spanyolok a partvidéken található arannyal megelégedtek • Francia prémvadászat Kanada területén (északi irányba) – XVII.században elérik szárazföldről a Hudson-öblöt – Déli irányba pedig a Mississippi felső folyása mentén haladnak – La Salle (francia) elsőként megy végig a Mississippi mentén a torkolatáig • XVII. Század második felében angolok megalapítják a Hudson-öböl társaságot fő célja a prém vadászat/kereskedelem – Egyre északabbra hatolnak Nyugat-Kanada területén – Hearne: Rézbánya-folyó mentén jut el a Jeges-tengerig – MacKenzie: Athabaska és Nagy-Rabszolga tavakon át a MacKenzie-folyón jut el a Jeges-tengerig – XVIII.századra Kanada nagyrésze ismert, USA területe főleg a keleti része válik ismertté – Gyarmati háború angolok és franciák közt angolok nyernek majd később függetlenségi háború megalakul az USA! Alexander Humboldt (egy új korszak kezdete) • Földrajztudomány egyik legnagyobb alakja • Sok tudományágból ő fonja össze, melyekből kialakulhat a GEOGRÁFIA • 1769-1859-ig él 4. gyakorlat - 2012.10.26. 10.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. • Eleinte technológiai kutatások, görög nyelv megtanulása, botanikai tudományok művelése • Első műve Ásványtani alapú bányászati szakképzettséget szerzett – kémiai kísérletek folytatása • Anatómiai művek megírása • Meteorológiai megfigyelések • Diplomáciai kiküldetések külföldre • Két nagy kutatóútja volt I. Útja: • Dél-Amerika – Közép-Amerika és Mexikó 1799-1804 • Vulkánok tanulmányozása • Magasság-hőmérséklet viszonyainak megfigyelése • Botanikai leírások II. Útja: • Szibéria – Ural – Altaj-hegység – Kína határáig • Éghajlattani leírások • Botanikai megfigyelések • Légkörtani megállapítások TERMÉSZET, MINT EGÉSZ (összefüggő) JELENIK MEG Főműve: KOSMOS 1845-62-ig az összeírás (halála után jelenik meg) Általános természetföldrajz jellegű, természeti világ egységének gondolata hatja át, hiányos társadalomföldrajz Földrajz a kapitalizmus korában • 1700-as évek végétől társadalmi és gazdasági váltás következik • Manufaktúrák helyett gyárak, ipari üzemek • Gőzgép feltalálása termelés, közlekedés javulása • Kezdetben nyugati országok az élenjárók (kőszénben gazdag országok) • Gyarmatok, mint felvásárló piac jelennek meg • A földrajzi felfedezések főként kutató jelleggel bírnak kontinensek belsejének feltárása • Nőnek az expedíciók számai, de a megtett távolságok csökkennek Felfedező és kutatóexpedíciók Ázsiában • Erman – Ural és Csendes-óceán között meteorológiai, geofizikai, botanikai kutatások • Middendorff – Szentpétervári Földrajzi Társaság által szibériai expedíciók • Reguly Antal – osztják és vogul népek tanulmányozása, jó minőségű térképek készítése az Ural-ról • Déchy Mór, Zichy Jenő – Kaukázus és Nyugat-Szibéria térségében ŐSHAZA kutatás • Vámbéry Ármin – nyelvész Turkesztán, Belső-Ázsia vidéke • Valikanov, Fedcsenko – Tien-San, Pamír hegység felfedezői • Przsevalszkij tábornok - Tibet, Góbi-sivatag, Tarim-medence felkutatása • Sven Hedin – 1890-es években feltérképezi a Tarim-medencét 4. gyakorlat - 2012.10.26. 11.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. • 1900-as évek eleje Stein Aurél Tarim-medencében kutat, megtalálja a Lop-Nór tó egyik legelső helyét (só maradványok bizonyítják) • Kínát újra el kezdik felkeresni (jezsuita hittérítők) • Ferdinand Richthofen 1860-70-es években bejárja Észak-kínai alföldet, Kína belső vidékeit, löszvidékeit • 1870-80-as években Széchenyi Béla utazásai Kínába jelentős geológiai, természet földrajzos leírások Lóczy Lajosnak köszönhetően • Cholnoky Jenő – 1890-es évek végén sokoldalú kutatás Kínában, Mandzsúriában • Bengál-Ázsiai Társaság és Indiai-Topográfiai Hivatal (angol alapításúak) Kőrösi Csoma Sándor 1819-1842-ig Tibetben és Indiában kutat öröksége: első Angol- Tibeti szótár! Felfedező és kutatóexpedíciók Afrikában • XIX. Századra Afrika partvonalai teljesen ismertek • Belső területek viszont fehér foltként jelennek meg • Expedíciót hátráltatják a nehéz terepi viszonyok és Észak-Afrikában az iszlám terjedése • Gyarmatosítás – nyersanyagok miatt érkeznek az európai (főleg angol és francia) nemzetek • Afrika folyóiról (Niger, Nílus, Kongó, Zambézi), futásukról, forrásukról homályos elképzelések • Niger-, Nílus-Zambézi-, Kongó- probléma 4. gyakorlat - 2012.10.26. 12.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. • XVIII. Század végén pár sikertelen expedíció Nílus felől, Szahara felől • Mungo Park – XVIII-XIX. Század fordulóján ér el némi sikert útja: Líbia – Csád-tó - Niger megállapítja nincs kapcsolat a Niger és a Szenegál közt • Clapperton – Guineai-öböl felől a folyón felfelé hatol, eléri a korábbi expedíció (Mungo Park) helyét Átszelték Afrika ezen részét (É-D) • Lander – folyó középső szakaszáig jut, majd lejut a torkolathoz Megoldódik a NIGER-probléma • 1850-70-es években Szahara és Szudán területe a fő célpont kapcsolat teremtés Földközi-tenger és szudáni államok közt • Richardson + Barth és Overweg (németek) – 1850-ben Szudánba expedíció • Útjuk: Líbia – Csád-tó – Csád-tótól DNY – majd Csád-tó körüljárása • Barth ezután nyugati irányba indul keresztezi a Niger kanyarulatát és eljut TIMBUKTU-ba szudáni és afrikai élet leírása, Nyugat-Szudán legnagyobb kutatója 4. gyakorlat - 2012.10.26. 13.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. 1860-70-es években • Gerhardt Rohlfs – Szahara kutatások Atlasz-hegységből indul – Kelet-Szahara iránya Szíva-oázis és Kufra-oázis felfedezése 1870-es évektől Francia kutatások Észak-Afrikában – Algéria, Tunézia, Szudán térségében Nílus forrásának kérdése • Római korból emlékek (Néró császár expedíciója ÉSZ 9°, Ptolemaiosz térképein tavak jelennek meg) • 1820-as évek először érik el KARTUM-térségét Fehér- és Kék-Nílus egyesül • 1840-ben egyiptomi alkirály expedíciója eléri az ÉSZ 6°-át • John Speke és Richard Burton (angol) - 1857-ben Zanzibár felől indulnak Tanzánián át Tanganyika-tó (nem találják a lefolyását) Speke ÉK-felé felfedezi a Viktória-tavat (gyanakszik, hogy ez a forrása a Nílusnak) hazatérnek • 1860-ban Speke visszatér Viktória-tóhoz megtalálja a lefolyását (Nílust) továbbhalad a folyó mentén, de elkerüli az Albert-tavat • Későbbiekben Baker (angol) kutató fedezi fel az Albert-tavat, de nem találja meg a kifolyását • Schweinfurth (német) – Nílust kutatja, eljut a Nílus és Uele-folyó vízválasztójához, felfedezi az UELE-folyót (Csád-tóba ömlőnek véli) 4. gyakorlat - 2012.10.26. 14.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. Afrika feltérképezése Kongó és Zambézi vízgyűjtőjében • Magyar László – 1848-ban éri el a Kongó torkolatát Angola területén Bié-fennsík 1850-1864-ig bejárja Angola területén a folyókat (Kwanza, Kunene, Okavango, Kasai) leírja, hogy É-ÉNY irányúak, ezért a Kongó mellékfolyói David Livingstone munkássága • 1840-től misszionáriusként dolgozik Kalahári-sivatag környékén, majd északabbra helyezik • 1850-es évek elején eléri a Zambézi felső folyását Dzsilolo-tavat Kasai-folyót eléri Angola tengerpartját visszatér a Zambézihez és követi a futását forrásirányba eléri a Viktória-vízesést 1855-ben Nyasza (Maliwi)-tó felfedezése VÉGIGJÁRJA A ZAMBÉZI-folyót • 1860-as években kutatások a Zambézi vízgyűjtőjében • Felfedezi a Luapula-folyót, Mweru-tavat és a Bangweulu-tavat • Visszatér a Tanganyika-tóhoz, nyugatra tart és eléri a Lualaba folyót (összerakja, hogy a Lualaba a Luapula mellékfolyója – tehát a Kongóhoz tartoznak) • 1870-es évek elején semmi hír Livingstoneról New York Herald – újság elküldi Henry Morton- t • 1871-ben Stanley Zanzibár felől érkezik meg a Tanganyikához • A parton fekvő Ujijiben találkozik Livingstonenal • Stanley hazamegy (sikeres küldetés) • 1873-ban Livingstone meghal a Bangweulu-tó partján 4. gyakorlat - 2012.10.26. 15.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. 4. gyakorlat - 2012.10.26. 16.oldal
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. • Cameron (angol) – felfedezi a Tanganyika-tó lefolyását Lukuga-folyó, melyen végigutazik beér a Lualaba-folyóba tovább a Nygwe-ba – Következtetése: Mivel a Nygawe 530 m magasan van a Nílus az Albert-tónál 630 m-en, így a LUALABA, a LUKAGA és a TANGANYIKA-tó sem tartozik a Nílus vízgyűjtőjéhez!!!! • 1874-ben újra megjelenik Stanley Afrikában • 1875-ben megállapítja, hogy Tanganyika-tó és Viktória-tó nincs összeköttetésben • Felfedezi az Edward-tavat (nem találja a lefolyását) • Visszatér a Viktória-tóhoz megállapítja, hogy a KAGERA a legfontosabb forrásága a Nílusnak • 1876-ban körbehajózza a Tanganyikát a Lukaga az egyetlen lefolyása • 1876-ban Gessi (olasz) – Albert-tónál megtalálja a kifolyását a Nílusnak Kagera- forrástól a Földközi-tengerig ismertté válik a NÍLUS!!! Megoldódik a Nílus-probléma • 1876-77 Stanley végighajózza a Nygawe-t és Kongó-t megoldódik a Kongó- probléma! • Stanley-ék még későbbiekben felfedezik a Ruwenzorit Afrika egyik legmagasabb hóval fedett csúcsa • Teleki Sámuel 1888-ban Kelet-Afrika expedíció Rudolf (Turkana)-tó, Stefánia-tó és Teleki-vulkán felfedezése!! 4. gyakorlat - 2012.10.26. 17.oldal

More Related Content

Bevezetés a földrajzba 2012.10.26. 4.gyakorlat

  • 1. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. Konkvisztádorok az ó-amerikai kultúrák területén • A közép- és dél-amerikai felfedezés történet – a partvonalak többnyire már ismertek • Magellán expedíciójával párhuzamosan Közép-Amerika teljes feltárása (1500-as évek eleje) • Kicsivel később Dél-Amerika partvonalának feltérképezése és az Andok megismerése • Kuba – Spanyol alkirály székhelye • Innen indul útjára 1517-ben Fransisco Fernandez Cordoba – Yucatán-félsziget északi csúcsát eléri – Nagy városokat találnak itt meglepő, hiszen eddig csak alacsony szintű kultúrával találkoztak a Maja kultúrával való találkozás – Majáktól Ényra(Maxikói-felvidék 2000 m felett) NAHUA indiánok Ezek egy csoportja az Azték indiánok ők igázzák le a többi Nahua indián törzset és ők szorították vissza a majákat is a Yucatán-félszigetre – Toltékok közvetítő népség, mely beolvad az azték kultúrába (azték legenda: toltékok szelíd Istene visszatér fehér, szakállas emberekkel és leszámol az aztékokkal és vérengző Istenükkel) • Cordoba nem időz sokáig némi arannyal visszatér Kubába • 1518-ban újabb expedíció Juan Grijalva Yucatán-félsziget körbejárja a Campechei-öblöt majákkal többszöri összetűzés, viszont az aztékokkal szemben nagy tisztelet övezi • 1519-ben Hernando Cortez hódítása kezdődik Az azték birodalom megsemmisítője – 1000-nél kevesebb emberrel indul, viszont technikai fölényben van (puska, fém fegyverek), mivel az aztékok nem ismerik a fémmegmunkálást (csak az aranyat mívelik) – 1521-re teljesen szétverik a birodalmat elpusztul a legtöbb emlék – Megszilárdul a spanyol birodalom Közép-Amerikában 4. gyakorlat - 2012.10.26. 1.oldal
  • 2. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. • Teljesen feltérképezik Cortez után egész Közép-Amerikát feltérképezik Arany a fő motivációs tényező • 1540-es évekre Észak- és Dél-Amerika felé is kiterjeszkednek – ismertté válik: – Kalifornia – Colorado-folyó – Csendes-óceán felől és Florida felől is elérik a Mississippi-folyót • Közép-Amerika leigázása után kerül sor a dél-amerikai kultúrák leigázására • Öntözéses földműveléssel foglalkozó népek lakják Dél-Amerikát – 4 nagy népcsoport Dél-Amerikában • Csibcsa nép (kolumbiai Andok területén éltek) • Csendes-óceán parti sávjában élő népek • Ecuador főváros Quito környékén élő népek • A legjelentősebb a mai Peru és Bolívia környékén élők voltak (3000 m feletti városok) állammá szerveződés kezdeti formája, fejlett úthálózat, kezdeti írástudás • Korábban Balboa (aki keresztezte a Panamai földszorost) hallott a panama környéki bennszülöttektől egy déli aranyban gazdag területről motiváló tényező megjelenése • Balboa egyik katonája Francisco Pizzaro és egyik társa Diego de Almagro 1524-ben indulnak első útjukra, mely sikertelen • Második útjuk 1526-ban eljutnak a perui partokra déli szélesség 9. fokáig találkoznak egy kultúrával (AYMARA indiánokkal) – Uralkodó réteg az AYMARA indiánoknál az INKA csoport, nyelvük a KECSUA – Rátalálnak egy városra, ahol sok arany ajándékot adnak nekik – Mivel Pizzaroék kevesen vannak, visszatérnek Panamába • Harmadik útjuk: – 1531-ben indulnak és 2 év alatt az egész inka birodalmat leigázzák – Technikai fölény, amivel megnyerik a hódító utat • Pizzaro az inka birodalom ura lett • Társa Almagro megrövidítve érezve magát, ezért elindul déli irányba, hogy még több ilyen aranyban gazdag országot találjon – Bolíviai felvidéken majd a chilei Andokban, aztán eléri a Csendes-óceánt, majd a mai Valpariso városáig feltérképezi a partokat (már csak a Magellán által felfedezett terület és Valpariso közti terület maradt ismeretlen a partokból) • XVI. Század végére nem csak teljes Dél-Amerika partvonala rajzolódik ki, hanem a belsejét is feltérképezik konkvisztádoroknak köszönhetően • Gonzalo Pizzaro (Francisco öccse) Eldorado keresésére indul (el dorado – aranyozott ember) – Átkel az Andokon, lejut Amazonas-medencéjébe – Nem talál ott gazdag országokat – Éhség üti fel fejét – Rio-Napohoz érnek (Amazonas mellékfolyója) – Ott Oranella (Pizzaro egyik embere) megbízást kap tutajozzon tovább élelemért eléri az Amazonast 7 hónap hajózás az Amazonason eléri 1540-ben a torkolatot 4. gyakorlat - 2012.10.26. 2.oldal
  • 3. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. Szibéria feltárása Előzmények: • Ázsia északi területéről kevés szó • Oroszország kevésbé ismert terület • Orosz Fejedelemség kialakulása Novgorod és Kijev környékén hanyatlás XVI. Századra átveszi helyüket a Moszkvai Nagyfejedelemség XV. Századtól fokozatosan • Összetűzés lengyelekkel a XV-XVI. század fordulóján összetűzés 1516-ban az orosz-legyen konfliktust követően • Sigismund Herberstein osztrák báró béketárgyalása Moszkvában • Az útról leírást készít (első, mely leírja a moszkvai fejedelemség belső társadalmát) 1549-ben adják ki a leírást • Beszámol: a nagy síkságról (sztyepp), Ural hegység É-D-i vonulatáról (addig K-NY-inak hitték), klíma leírás, mezőgazdaság, folyók vízjárása, folyóhálózati térkép Dvináról, Pecsoráról, Obról (Ob kitáji-tóból (kínai-tóból) ered , amelynek lesznek még következményei Oroszország gyorsan fedezi fel Szibériát • Fő motiváció a prém XII. – XVI. században fontos kereskedelmi cikk • XVI. Században Jermak Tyimofejevics átkel az Ural-hegységen elfoglalja 1581-ben SZIBIR várost (szibériai tatárok fővárosa) nyitva áll Kelet-felé az út a Csendes- óceánig • 1581-1639 között a főleg kozákok végigjárják és meghódítják egész Szibériát 1639- re jutnak el az Ohotszki-tegnerhez • A pontos térkép főleg a folyók feltárásával alakul ki Szemjon Ivanovics Gyezsnyev – orosz hajós • 1648-ban Kolima-folyón lehajózik Eléri a Jeges-tengert megkerüli a Csukcs- félszigetet Bejut a későbbi Bering-szorosba eléri az Anadir-folyót fontos megállpítása, hogy Ázsia és Amerika nem érintkezik (nem kap nagy nyilvánosságot és leírása a jakutszki levéltárban fekszik sokáig) Később 1728-ban Vitus Jonssen Bering (dán szármázású) fedezi fel újra a szorost! Északkeleti átjáró keresése • Európa és Oroszország közt Herberstein könyve teremt kapcsolatot • XVI. Században angol kereskedők egyre élénkebben keresik fel Oroszországot • Nagy felfedezéseket a Spanyolok- Portugálok kezdik meg, de a polgárosodásnak köszönhetően Anglia, Hollandia, Franciaország is csatlakozik a felfedezés történetbe • Ők is fel akarják keresni a kincsekben gazdag országokat Dél-, Dél-Kelet Ázsiában • Polgárosodás miatt képesek megszervezni a kizsákmányolás utáni gyarmatosítást • Fő kereskedelmi útvonalak a XVI-XVII. Században az óceánok, Keleti-tenger, Földközi- tenger (zsákutca) 4. gyakorlat - 2012.10.26. 3.oldal
  • 4. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. • 1553. megalakul a MOSCOVIT Company – kereskedelmi társaság célja: spanyoloktól, portugáloktól független úton eljutni Indiaába, Kínába • Ezzel megkezdődik az Északkeleti átjáró keresése Európa és Ázsia északi részén ekkor még nem ismeretes a Bering-szoros • Herberstein könyve alapján Ob torkolatát kell elérni, majd azon felhajózva (katáj- tóhoz jutnak) • 3 hajóból álló konvoj indul expedícióra 1553-ban, északi partok mentén két hajó legénysége elpusztul a hidegben – nincsenek felkészülve a telelésre Későbbi expedíciók se jutnak messzebb, mint Novaja Zemlja vagy Kara-tenger • Következő expedíciók már a Dvina-torkolatán keresztül veszik fel a kapcsolatot Oroszországgal, sőt még a Kaszpi-tengeren keresztül az arabokkal • XVI.század második felében megjelennek a Hollandok a Jeges-tengeren • 1590-es években 3 expedíció Willem Barents vezetésével első két expedíció csak a Kara-tengerig jut el • Harmadik expedíció: 1596-ban eléri a Novaja Zemlja északi csúcsát ott befagy a hajójuk, de áttelelnek (ELSŐ SIKERES SARKVIDÉKI ÁTTELELÉS) nyáron se szabadulnak ki, ezért hajókat építenek és azzal indulnak útnak Oroszország felé (Barents közben meghal), de sokan elérik a partokat • Henry Hudson (angol) – Első útja: 1607-ben indul, hogy eljusson Grönland és Spitzbergák között Ázsiába az Északi-sarkon keresztül nem hitték akkoriban, hogy egybefüggő jég fedi az Északi-tengert, de eljut az Északi Szélesség 80°ig • Második útja: 1609-ben holland megbízásból indul, Novaja Zemljáig jut csak. Ezután már az Északnyugati átjáróra fog koncentrálni • Párhuzamosan az Északkeleti átjáró keresésével folyik az Északnyugatié is Északnyugati átjáró keresése • 1524-ben Floridától – Új-Funlandig Esteban Gomez spanyol szolgálatban feltérképezik a partvonalat • 1530-as években francia Jaques Cartier behajózik a Szt. Lőrinc-folyó torkolatába – felmegy a mai Quebecig, Montreálig és próbál gyarmatokat szervezni, de rövid életűek lesznek • XVII.század elején tartós gyarmatot hoz létre Samuel Champlain későbbi Kanada lesz majd ebből • Cartier után Labradortól északabbra folynak a kutatások • 1570-es évek Martin Frobisher – eléri a Baffin-szigetet és a környéken fedezgeti fel a szigeteket, öblöket • 1580-as évek John Davis eléri Grönland déli csúcsát bejut a Davis-szorosba felfedezi a Hudson-szorost (Baffin-sziget és Labrador között) • Henry Hudson Hudson folyón hatol felfelé rájön, hogy nem az átjáró, de felhívja a torkolatra a hollandok figyelmét, hogy remek hely Hollandok megalapítják: Új-Amszterdamot (New York) – 1610-ben eléri a Hudson-szorost – bejut a Hudson-öbölbe (meggyőződése, hogy a Csendes-óceánban jár) eléri a legdélebbi részét a James-öblöt – James-öbölben befagynak, a legénység fellázad majd Hudsont és néhány hű társát és a gyerekét kirakják a hajóból 4. gyakorlat - 2012.10.26. 4.oldal
  • 5. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. John Davis útja Hudson útjai 4. gyakorlat - 2012.10.26. 5.oldal
  • 6. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. William Baffin • első útja: 1720-as években Hudson utolsó útját követi: eljut a Hudson-öbölbe, ahol megállapítja Dagály hullám Kelet felől jön, így nem lehet a Csendes-óceánon • Második útja: Davis-szoroson keresztül próbálkozik áthalad a Baffin-öblön, aminek kijáratánál jégtorlasz van nem látja a Lancester-csatornát (pedig továbbhaladhatott volna) – Baffin-öblöt zártnak véli • KÖVETKEZTETÉSE: Nincs északnyugati átjáró – így lekerül a napirendről a keresése • Nem csak ennek köszönhetően függesztik fel a keresést, hanem annak is, mert a portugál, spanyol birodalmak leáldozóban vannak, és nyugodtan lehet használni az bevált útvonalakat 4. gyakorlat - 2012.10.26. 6.oldal
  • 7. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. Terra Australis problémája (Ausztrália felfedezése) • Ókorban is felbukkan egy ismeretlen déli terület ptolemaioszi térképen is szerepel • A felfedezések folyamán egyre szűkebb keretek közé szorul ez a kontinens (Vasco da Gama nem áll összeköttetésben Afrikával, Magellán nem áll összeköttetésben Amerikával és Kelet-Ázsiával) • Spanyol hajózások Délkelet-Ázsia vizein belekeverednek a „terra australis” problémájába • Portugálok, spanyolok, hollandok, angolok szép lassan fedezgetik fel a csendes- óceáni szigetvilágot • XVI.századig Új-Guinea északi partjain hajóznak abban a tudatban, hogy délre már a terra australis található • Meghúzzák a vonalat Tűzföld és Új-Guinea között, amitől Délre a kontinens található • Spanyolok felfedeznek szigeteket Salamon-szigetek (200 évig nem találják újra őket, elnevezések és a fokmeghatározás pontatlansága miatt is) • Francis Drake angol hajós, aki a spanyol hajókat fosztogatja – Magellán szoroson áthajózik, megállapítja, hogy több szigetből áll, tehát nem a déli kontinens – Később spanyolok üldözőbe veszik és Amerika nyugati partjainál észak felé hajózik Kaliforniától északra nagy területet térképez fel • 1606-ban spanyol expedíció: Pedro Fernandez Quiros és Luis Vaz Torres felfedezik az Új-Hebridák szigetcsoportot (Vanuatu) • Torres egyedül eléri Ausztráli legészakibb csúcsát a York-félszigetet áthajózik York-fsz és Új-Guinea között (TORRES-szoros) megállapítja, hogy Új-Guinea nem terra australis része, viszont a YORK-Fsz igen (helyesen) viszont ez titokban marad, később XVIII. Században majd újra felfedezik az angolok • Torressel egyidőben, a Hollandok rátalálnak Ausztrália nyugati partjaira Hollandok terjeszkednek Indonéziában Afrika megkerülésével jutnak oda, viszont egyre délebbi útvonalon indulnak Jóreménység-fokától Hollandok nyugati irányban is hajóznak, de nem mehetnek át a Magellán-szoroson, ezért a Tűzföldet megkerülve haladnak – felfedezik a HORN-fokot 1616-ban Horn-foktól nyugatra még felfedezik az ESTADOS (ÁLLAMOK)- szigeteket Jáva kormányzója megkéri 1642-ben Abel Janszoon Tasman-t, nézzen utána mi a kapcsolat Új-Guinea - Nyugat-Ausztráliai partok - ESTADOS szigetek között Tasman elindul Jakartából Ny- DNY irányba MAURITIUS Szigetéig D felé fordul sokáig halad, majd keleti irányba indul sokáig semmi szárazföld, majd rábukkan TASMANIA-ra, amelyet csak délről érinti majd rálel Új-Zélandra Nyugati partjainál hajózik (nem állapítja meg, hogy két sziget) 4. gyakorlat - 2012.10.26. 7.oldal
  • 8. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. Továbbhajózva felfedezi még: Tonga-Fidzsi- Bismarck szigeteket Hazatér Jakartába Pár évvel később új útra indul, betér a Carpenteria-öbölbe körbehajózza azt, de nem veszi észre a Torres-szorost megállapítja, hogy Nyugat-Ausztrália összefüggésben van a Carpenteria-öböllel de tévesen mondja ki, hogy Új-Guinea és TASMANIA is a kontinens része • Brouwer körüljárja Estados szigetét megállapítja, nincs köze AUSZTRÁLIÁHOZ • De Vries 1643-ban kelet-ázsiai expedíció Kínát keresi, de Japán partjait találja meg bejut az Ohotszki tengerbe és felfedezi Szahalin szigetét ÖSSZESSÉGÉBEN: Nagy felfedezések korában nem oldódik meg a TERRA AUSTRALIS problémája, viszont jelentősen leszűkült a területe a későbbi felfedezők számára! A tengeri felfedezések befejezése • XVII. Század közepétől – XVIII. Század második feléig tartó korszak • Megmaradt célok a tengeri felfedezések körében Terra Australis utáni kutatás, Csendes-óceáni szigetvilág feltérképezése (Húsvét-szigetek, Szamoa- és Tuamotu- szigetek, Cortez-szigetek felfedezése) Kontinensek (É-Amerika, Ázsia) belsejének felfedezése Korszak legnagyobb felfedezője James Cook • Első útja: – 1768-ban csillagászati megfigyelések miatt utazik Tahitire (újonnan felfedezett) – Tahitiről Délnek tart felfedezi a Tubuai-szigeteket Tovább Új-Zéland felé – körbehajózza megállapítja, hogy két szigetből áll a mai Sydneynél éri el Ausztrália partjait északi irányba követi a partvonalat, csak a nagy korallzátonynál távolodik el – áthajózik a Torres-szoroson – körbehajózza a Carpentaria-öblöt Jakartán át tér haza Angliába Eredmény: Megállapítja, hogy Új-Zéland nem Ausztrália része, Új-Guinea is sziget, tehát nem része Ausztráliának az sem (Torres-szoros „felfedezője” végérvényesen • Második útja: – 1772-ben indul – Afrika csúcsáig hajózik Angliából – Tovább halad déli szélesség 60.fokáig és Kelet felé hajózik – Eléri Új-Zélandot, ahol Dél felé indul – Átlépi a déli sarkkört, majd rátalál az Antarktiszt körülvevő jégmezőbe – Visszatér a déli szélesség 60.fokáig, majd folytatja Kelet felé az útját – Közben érinti Dél-Amerika csúcsát, majd újra Afrikához ér, aztán hazatér Angliába Eredménye a 2. útjának: 4. gyakorlat - 2012.10.26. 8.oldal
  • 9. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. Megállapítja, hogy a Terra Australis a 60. foktól Délre található és nagyon zord éghajlatú terület lesz • Harmadik útja: – Társaság-szigetek felől szeli át a Csendes-óceánt (északi irányba) – Karácsony-szigetek felfedezése – Hawaii-szigetek felfedezése – Eléri Észak-Amerika csendes-óceáni partjait, melyet követ Észak felé – Eljut Alaszka Dél-Nyugat felé kiugró csúcsához – Bejut a Bering-tengerre – behatol a Bering-szorosba – Kiszáll mindkét parton (Ázsia és É-Amerika) – Célja lett volna az Észak-nyugati átjáró keresése de a rossz időjárási körülmények miatt visszafordul – Visszatér Hawaii-ra, ahol a bennszülöttekkel való összetűzésben 1779-ben meghal Cook útjai Felfedezők a XVII-XVIII. században • Benyovszky Móric (magyar) – Császári hadsereg tagja – Családi okok miatt otthagyja a sereget (menekülni kényszerül) – Lengyelországba menekül, ahol beáll az ott harcoló lengyel hadseregbe – Fogságba kerül (orosz kézre) – Kamcsatkára viszik hadifogolyként – Megszöknek a társaival (hajóval) – Bejárják a Bering-tengert – Elsőként ad híreket a Szent-Lőrinc-szigetről 4. gyakorlat - 2012.10.26. 9.oldal
  • 10. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. – Kuril-szigeteket végigjárja, érinti a Ryukyu-szigeteket (értékes leírást ad az ott lakó népekről) – Visszatérnek Európába (Franciaországba) – Francia felkérés Madagaszkári telep létrehozására, melyet elvállal – Madagaszkár fejedelme lesz, majd ott hal meg franciák elleni harcban • La Pérouse (francia) 1780-as években áthajózik Korea-Japán között a Japán- tengerbe Kelet-Ázsiának nem lesz ismeretlen partszakasza • Vancouver (angol): 1790-es években körbejárja Észak-Amerika nyugati partjait, melyeket Cook sem érintett • Bass és Flinders 1799-ben körülhajózza Tasmániát megállapítják, hogy sziget • Majd Flinders végigmegy Ausztrália déli részén • Eredmények: XVIII.század végére Antarktisz és Észak-Amerika északi partvidékének kivételével az összes kontinens partvonala ismert Kontinensek belsejében történt felfedezések • Gyezsnyev és Bering Szibéria területéről több helyen is elérik a Jeges-tengert szakaszonként végigjárják a szibériai partokat • Cseljuszkin 1740-es években Tajmír-félszigetet körbehajózza • Gmelin, Pallas az orosz kormány megbízásából bejárják szibériát, Kaszpi-tenger vidékét, Uralt, Altaj-hegységet fontos, pontos és új leírások (állattan, növénytan, légkörtan) • Közben elindul az angol, francia gyarmatosítás Amerika belsejében, mivel a spanyolok a partvidéken található arannyal megelégedtek • Francia prémvadászat Kanada területén (északi irányba) – XVII.században elérik szárazföldről a Hudson-öblöt – Déli irányba pedig a Mississippi felső folyása mentén haladnak – La Salle (francia) elsőként megy végig a Mississippi mentén a torkolatáig • XVII. Század második felében angolok megalapítják a Hudson-öböl társaságot fő célja a prém vadászat/kereskedelem – Egyre északabbra hatolnak Nyugat-Kanada területén – Hearne: Rézbánya-folyó mentén jut el a Jeges-tengerig – MacKenzie: Athabaska és Nagy-Rabszolga tavakon át a MacKenzie-folyón jut el a Jeges-tengerig – XVIII.századra Kanada nagyrésze ismert, USA területe főleg a keleti része válik ismertté – Gyarmati háború angolok és franciák közt angolok nyernek majd később függetlenségi háború megalakul az USA! Alexander Humboldt (egy új korszak kezdete) • Földrajztudomány egyik legnagyobb alakja • Sok tudományágból ő fonja össze, melyekből kialakulhat a GEOGRÁFIA • 1769-1859-ig él 4. gyakorlat - 2012.10.26. 10.oldal
  • 11. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. • Eleinte technológiai kutatások, görög nyelv megtanulása, botanikai tudományok művelése • Első műve Ásványtani alapú bányászati szakképzettséget szerzett – kémiai kísérletek folytatása • Anatómiai művek megírása • Meteorológiai megfigyelések • Diplomáciai kiküldetések külföldre • Két nagy kutatóútja volt I. Útja: • Dél-Amerika – Közép-Amerika és Mexikó 1799-1804 • Vulkánok tanulmányozása • Magasság-hőmérséklet viszonyainak megfigyelése • Botanikai leírások II. Útja: • Szibéria – Ural – Altaj-hegység – Kína határáig • Éghajlattani leírások • Botanikai megfigyelések • Légkörtani megállapítások TERMÉSZET, MINT EGÉSZ (összefüggő) JELENIK MEG Főműve: KOSMOS 1845-62-ig az összeírás (halála után jelenik meg) Általános természetföldrajz jellegű, természeti világ egységének gondolata hatja át, hiányos társadalomföldrajz Földrajz a kapitalizmus korában • 1700-as évek végétől társadalmi és gazdasági váltás következik • Manufaktúrák helyett gyárak, ipari üzemek • Gőzgép feltalálása termelés, közlekedés javulása • Kezdetben nyugati országok az élenjárók (kőszénben gazdag országok) • Gyarmatok, mint felvásárló piac jelennek meg • A földrajzi felfedezések főként kutató jelleggel bírnak kontinensek belsejének feltárása • Nőnek az expedíciók számai, de a megtett távolságok csökkennek Felfedező és kutatóexpedíciók Ázsiában • Erman – Ural és Csendes-óceán között meteorológiai, geofizikai, botanikai kutatások • Middendorff – Szentpétervári Földrajzi Társaság által szibériai expedíciók • Reguly Antal – osztják és vogul népek tanulmányozása, jó minőségű térképek készítése az Ural-ról • Déchy Mór, Zichy Jenő – Kaukázus és Nyugat-Szibéria térségében ŐSHAZA kutatás • Vámbéry Ármin – nyelvész Turkesztán, Belső-Ázsia vidéke • Valikanov, Fedcsenko – Tien-San, Pamír hegység felfedezői • Przsevalszkij tábornok - Tibet, Góbi-sivatag, Tarim-medence felkutatása • Sven Hedin – 1890-es években feltérképezi a Tarim-medencét 4. gyakorlat - 2012.10.26. 11.oldal
  • 12. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. • 1900-as évek eleje Stein Aurél Tarim-medencében kutat, megtalálja a Lop-Nór tó egyik legelső helyét (só maradványok bizonyítják) • Kínát újra el kezdik felkeresni (jezsuita hittérítők) • Ferdinand Richthofen 1860-70-es években bejárja Észak-kínai alföldet, Kína belső vidékeit, löszvidékeit • 1870-80-as években Széchenyi Béla utazásai Kínába jelentős geológiai, természet földrajzos leírások Lóczy Lajosnak köszönhetően • Cholnoky Jenő – 1890-es évek végén sokoldalú kutatás Kínában, Mandzsúriában • Bengál-Ázsiai Társaság és Indiai-Topográfiai Hivatal (angol alapításúak) Kőrösi Csoma Sándor 1819-1842-ig Tibetben és Indiában kutat öröksége: első Angol- Tibeti szótár! Felfedező és kutatóexpedíciók Afrikában • XIX. Századra Afrika partvonalai teljesen ismertek • Belső területek viszont fehér foltként jelennek meg • Expedíciót hátráltatják a nehéz terepi viszonyok és Észak-Afrikában az iszlám terjedése • Gyarmatosítás – nyersanyagok miatt érkeznek az európai (főleg angol és francia) nemzetek • Afrika folyóiról (Niger, Nílus, Kongó, Zambézi), futásukról, forrásukról homályos elképzelések • Niger-, Nílus-Zambézi-, Kongó- probléma 4. gyakorlat - 2012.10.26. 12.oldal
  • 13. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. • XVIII. Század végén pár sikertelen expedíció Nílus felől, Szahara felől • Mungo Park – XVIII-XIX. Század fordulóján ér el némi sikert útja: Líbia – Csád-tó - Niger megállapítja nincs kapcsolat a Niger és a Szenegál közt • Clapperton – Guineai-öböl felől a folyón felfelé hatol, eléri a korábbi expedíció (Mungo Park) helyét Átszelték Afrika ezen részét (É-D) • Lander – folyó középső szakaszáig jut, majd lejut a torkolathoz Megoldódik a NIGER-probléma • 1850-70-es években Szahara és Szudán területe a fő célpont kapcsolat teremtés Földközi-tenger és szudáni államok közt • Richardson + Barth és Overweg (németek) – 1850-ben Szudánba expedíció • Útjuk: Líbia – Csád-tó – Csád-tótól DNY – majd Csád-tó körüljárása • Barth ezután nyugati irányba indul keresztezi a Niger kanyarulatát és eljut TIMBUKTU-ba szudáni és afrikai élet leírása, Nyugat-Szudán legnagyobb kutatója 4. gyakorlat - 2012.10.26. 13.oldal
  • 14. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. 1860-70-es években • Gerhardt Rohlfs – Szahara kutatások Atlasz-hegységből indul – Kelet-Szahara iránya Szíva-oázis és Kufra-oázis felfedezése 1870-es évektől Francia kutatások Észak-Afrikában – Algéria, Tunézia, Szudán térségében Nílus forrásának kérdése • Római korból emlékek (Néró császár expedíciója ÉSZ 9°, Ptolemaiosz térképein tavak jelennek meg) • 1820-as évek először érik el KARTUM-térségét Fehér- és Kék-Nílus egyesül • 1840-ben egyiptomi alkirály expedíciója eléri az ÉSZ 6°-át • John Speke és Richard Burton (angol) - 1857-ben Zanzibár felől indulnak Tanzánián át Tanganyika-tó (nem találják a lefolyását) Speke ÉK-felé felfedezi a Viktória-tavat (gyanakszik, hogy ez a forrása a Nílusnak) hazatérnek • 1860-ban Speke visszatér Viktória-tóhoz megtalálja a lefolyását (Nílust) továbbhalad a folyó mentén, de elkerüli az Albert-tavat • Későbbiekben Baker (angol) kutató fedezi fel az Albert-tavat, de nem találja meg a kifolyását • Schweinfurth (német) – Nílust kutatja, eljut a Nílus és Uele-folyó vízválasztójához, felfedezi az UELE-folyót (Csád-tóba ömlőnek véli) 4. gyakorlat - 2012.10.26. 14.oldal
  • 15. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. Afrika feltérképezése Kongó és Zambézi vízgyűjtőjében • Magyar László – 1848-ban éri el a Kongó torkolatát Angola területén Bié-fennsík 1850-1864-ig bejárja Angola területén a folyókat (Kwanza, Kunene, Okavango, Kasai) leírja, hogy É-ÉNY irányúak, ezért a Kongó mellékfolyói David Livingstone munkássága • 1840-től misszionáriusként dolgozik Kalahári-sivatag környékén, majd északabbra helyezik • 1850-es évek elején eléri a Zambézi felső folyását Dzsilolo-tavat Kasai-folyót eléri Angola tengerpartját visszatér a Zambézihez és követi a futását forrásirányba eléri a Viktória-vízesést 1855-ben Nyasza (Maliwi)-tó felfedezése VÉGIGJÁRJA A ZAMBÉZI-folyót • 1860-as években kutatások a Zambézi vízgyűjtőjében • Felfedezi a Luapula-folyót, Mweru-tavat és a Bangweulu-tavat • Visszatér a Tanganyika-tóhoz, nyugatra tart és eléri a Lualaba folyót (összerakja, hogy a Lualaba a Luapula mellékfolyója – tehát a Kongóhoz tartoznak) • 1870-es évek elején semmi hír Livingstoneról New York Herald – újság elküldi Henry Morton- t • 1871-ben Stanley Zanzibár felől érkezik meg a Tanganyikához • A parton fekvő Ujijiben találkozik Livingstonenal • Stanley hazamegy (sikeres küldetés) • 1873-ban Livingstone meghal a Bangweulu-tó partján 4. gyakorlat - 2012.10.26. 15.oldal
  • 16. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. 4. gyakorlat - 2012.10.26. 16.oldal
  • 17. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV. • Cameron (angol) – felfedezi a Tanganyika-tó lefolyását Lukuga-folyó, melyen végigutazik beér a Lualaba-folyóba tovább a Nygwe-ba – Következtetése: Mivel a Nygawe 530 m magasan van a Nílus az Albert-tónál 630 m-en, így a LUALABA, a LUKAGA és a TANGANYIKA-tó sem tartozik a Nílus vízgyűjtőjéhez!!!! • 1874-ben újra megjelenik Stanley Afrikában • 1875-ben megállapítja, hogy Tanganyika-tó és Viktória-tó nincs összeköttetésben • Felfedezi az Edward-tavat (nem találja a lefolyását) • Visszatér a Viktória-tóhoz megállapítja, hogy a KAGERA a legfontosabb forrásága a Nílusnak • 1876-ban körbehajózza a Tanganyikát a Lukaga az egyetlen lefolyása • 1876-ban Gessi (olasz) – Albert-tónál megtalálja a kifolyását a Nílusnak Kagera- forrástól a Földközi-tengerig ismertté válik a NÍLUS!!! Megoldódik a Nílus-probléma • 1876-77 Stanley végighajózza a Nygawe-t és Kongó-t megoldódik a Kongó- probléma! • Stanley-ék még későbbiekben felfedezik a Ruwenzorit Afrika egyik legmagasabb hóval fedett csúcsa • Teleki Sámuel 1888-ban Kelet-Afrika expedíció Rudolf (Turkana)-tó, Stefánia-tó és Teleki-vulkán felfedezése!! 4. gyakorlat - 2012.10.26. 17.oldal