ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Baksa-Haskó Gabriella: Informatika-oktatás és törzsanyag vizsgálata a gazdasági felsőoktatásban

•
•
Informatikai Intézet
Informatikai Intézet

Előadás az OGIK 2013 konferencián. A Bologna folyamat során előtérbe került a kompetencia megközelítés és a tanulási eredmények használata a tananyagtervezésben. Arról, hogy az informatika tudományterületéről mit kell megtanítani főleg az informatikus szakok kapcsán találunk kutatásokat. Egy-egy informatikán kívüli tudományterület kapcsolata az informatikaoktatással viszont csak egy-egy szigetszerű tanulmányban jelenik meg: pedagógusok, orvosok, pénzügyesek informatikaoktatása. Az én célom az, hogy minél több szempontot figyelembe véve meghatározzam, hogy a gazdálkodástani képzési területen az informatika mely részei, milyen módú tanítása a kívánatos. A figyelembe vett szempontjaim: • az akkreditált képzési és kimeneti követelmények • informatikaoktatók és szaktárgyakat tanító oktatók tapasztalata, véleménye • végzett hallgatók tapasztalatai a munkahelyi informatikahasználattal kapcsolatban • a már meglévő ismeretek, amivel a hallgatók a képzésbe érkeznek Elgondolásom szerint van olyan törzsanyag, amire minden leendő közgazdásznak szüksége van, de biztosítani kell az alapszakok közötti differenciálást is. Ezen túl választható tárgyakkal lehet biztosítani, hogy az erre fogékony hallgatók egy-egy területen mélyebb ismereteket szerezzenek.

1 of 10
Download to read offline
Informatika-oktatás és törzsanyag vizsgálata a gazdasági felsőoktatásban Baksa-Haskó Gabriella Számítástudományi Tanszék gabriella.hasko@uni-corvinus.hu
Gazdaságinformatika nem csak a gazdaságinformatikusoknak A közgazdászok a munkaidejük több mint háromnegyedét töltik számítógép előtt. Nem mindegy, hogy milyen hatékonysággal (ÁVF-alumni 2012) TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023
IKT - kulcskompetencia EURÓPAI EU KÉPZÉSI EURÓPA TANÁCS KULCSKOMPETE ALAPÍTVÁNY (2002) NCIA (2002) BIZOTTSÁGA TEMPUS (2001) kommunikáció kommunikáció számszerűsítési gyakorlati számítások készség csoportmunka másokkal való együttműködés kommunikáció számolás kommunikáció matematikai műveltség és … QUÉBEC-PROGRAM (2004) kommunikáció tanulás és teljesítmény fejlesztése személyi és szociális kompetenciák (…együttműködés ) problémamegoldás problémamegoldás intellektuális kompetenciák (… problémamegoldás, …) információs és kommunikációs technikák információs és kommunikációs technológia információs és kommunikációs technológiák saját tanulásért és teljesítményért, valamint fejlesztésükért viselt felelősség problémamegoldó készség együttműködés tanulni tanulás a tanulni tanuláshoz kapcsolható készségek és képességek TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023 módszertani kompetenciák (információs és kommunikációs technológiák)
Célom az informatika tárgyak tartalmának megtervezése
Hogy fogtam hozzá Alumni kutatás Kísérleti kutatás (ÁVF) – segített körülhatárolni a pontos kérdéskört Alumni kutatás a kétszintű rendszer alapszakján végzettek körében (BCE) – folyamatban, de ha jut rá idő, néhányat idézek belőle Interjúk szaktanár kollégákkal ÁVF – tanszéki csoportos interjúk BCE – szakfelelős tanszékek (folyamatban) Bejövő ismeretek és elvárások feltérképezése Legalaposabb (a hallgatókat könnyű megkeresni) Jelenlegi gyakorlat áttekintése Ha már most jó, akkor nincs dolgom TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023
Kapcsolódó gondolatok Bologna ECTS MKKR Tuning Tanulóközpontú tanulás Szemben a tanárközpontú tanulással Összeegyeztetés a tömegképzéssel (e-learning tapasztalatok) Learning outcome Tanulási eredmény megközelítés Már Tylernél is fontos volt a célokból levezetett tervezés (1949) TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023
Részeredmények – Bejövő ismeretek
Részeredmények – Idézetek a nyílt válaszokból Mit tartott jónak az egyetemi informatika képzésben? „Jó volt, hogy volt excel tanítás, de sajnos akkor még nem fogtam fel, hogy ez mennyire fontos lesz később.” (2009 GM) Mit hasznosított leginkább az egyetemen informatikából tanultakból? „Semmit, ezért is töltöm ki ezt a kérdőivet. Nem tudom, az utóbbi években milyen irányban haladt az informatikai képzés, de én úgy kerültem ki a munkaerőpiacra, hogy szinte semmilyen informatikai ismeretem nem volt. Ez nagyon sok gondot okozott a munkahelyemen.” (2010 GM) TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023
Részeredmények – Idézetek a nyílt válaszokból Mit hiányolt az egyetemi informatika képzésből? Pivot-táblák, adatelemzés felsőbb fokon (adatszűrök használata),az adatok vizualizációja, egy adathalmazból következtetések levonása, amit a munkahelyek többségénél elemzői munkakörök betöltésénél elvárnak. Szövegszerkesztést egyáltalán nem oktattak, pedig a szakdolgozat írásához elengedhetetlen lett volna (hivatkozáslista létrehozása, lábjegyzetek készítése, kereszthivatkozások, formázás, tartalomjegyzék, tudományos munka formai követelményeinek Worddel való leképezése) (2010 PSZ) Mit tart feleslegesnek az egyetemi informatika képzésben? Túl sok alapismereti oktatás (sok középiskolai tananyag ismétlés). (2011 TV) TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023
Részeredmények – Idézetek a nyílt válaszokból Ha eszébe jutott bármi a kérdőív témájával kapcsolatban, amit fontosnak talál, de a kötött válaszokban nem tudta elmondani, itt leírhatja. Nagyon hasznos kezdeményezés ez a kérdőív, mutatja a tanszék fejlődésre való hajlandóságát. Sok sikert kívánok munkájukhoz! Higgyék el, a gazdasági területen minden informatikai ismeret oktatása kincs a hallgatók számára az informatika robbanásszerű térnyerése miatt. (2010 PSZ) TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023

More Related Content

Baksa-Haskó Gabriella: Informatika-oktatás és törzsanyag vizsgálata a gazdasági felsőoktatásban

  • 1. Informatika-oktatás és törzsanyag vizsgálata a gazdasági felsőoktatásban Baksa-Haskó Gabriella Számítástudományi Tanszék gabriella.hasko@uni-corvinus.hu
  • 2. Gazdaságinformatika nem csak a gazdaságinformatikusoknak A közgazdászok a munkaidejük több mint háromnegyedét töltik számítógép előtt. Nem mindegy, hogy milyen hatékonysággal (ÁVF-alumni 2012) TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023
  • 3. IKT - kulcskompetencia EURÓPAI EU KÉPZÉSI EURÓPA TANÁCS KULCSKOMPETE ALAPÍTVÁNY (2002) NCIA (2002) BIZOTTSÁGA TEMPUS (2001) kommunikáció kommunikáció számszerűsítési gyakorlati számítások készség csoportmunka másokkal való együttműködés kommunikáció számolás kommunikáció matematikai műveltség és … QUÉBEC-PROGRAM (2004) kommunikáció tanulás és teljesítmény fejlesztése személyi és szociális kompetenciák (…együttműködés ) problémamegoldás problémamegoldás intellektuális kompetenciák (… problémamegoldás, …) információs és kommunikációs technikák információs és kommunikációs technológia információs és kommunikációs technológiák saját tanulásért és teljesítményért, valamint fejlesztésükért viselt felelősség problémamegoldó készség együttműködés tanulni tanulás a tanulni tanuláshoz kapcsolható készségek és képességek TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023 módszertani kompetenciák (információs és kommunikációs technológiák)
  • 4. Célom az informatika tárgyak tartalmának megtervezése
  • 5. Hogy fogtam hozzá Alumni kutatás Kísérleti kutatás (ÁVF) – segített körülhatárolni a pontos kérdéskört Alumni kutatás a kétszintű rendszer alapszakján végzettek körében (BCE) – folyamatban, de ha jut rá idő, néhányat idézek belőle Interjúk szaktanár kollégákkal ÁVF – tanszéki csoportos interjúk BCE – szakfelelős tanszékek (folyamatban) Bejövő ismeretek és elvárások feltérképezése Legalaposabb (a hallgatókat könnyű megkeresni) Jelenlegi gyakorlat áttekintése Ha már most jó, akkor nincs dolgom TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023
  • 6. Kapcsolódó gondolatok Bologna ECTS MKKR Tuning Tanulóközpontú tanulás Szemben a tanárközpontú tanulással Összeegyeztetés a tömegképzéssel (e-learning tapasztalatok) Learning outcome Tanulási eredmény megközelítés Már Tylernél is fontos volt a célokból levezetett tervezés (1949) TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023
  • 8. Részeredmények – Idézetek a nyílt válaszokból Mit tartott jónak az egyetemi informatika képzésben? „Jó volt, hogy volt excel tanítás, de sajnos akkor még nem fogtam fel, hogy ez mennyire fontos lesz később.” (2009 GM) Mit hasznosított leginkább az egyetemen informatikából tanultakból? „Semmit, ezért is töltöm ki ezt a kérdőivet. Nem tudom, az utóbbi években milyen irányban haladt az informatikai képzés, de én úgy kerültem ki a munkaerőpiacra, hogy szinte semmilyen informatikai ismeretem nem volt. Ez nagyon sok gondot okozott a munkahelyemen.” (2010 GM) TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023
  • 9. Részeredmények – Idézetek a nyílt válaszokból Mit hiányolt az egyetemi informatika képzésből? Pivot-táblák, adatelemzés felsőbb fokon (adatszűrök használata),az adatok vizualizációja, egy adathalmazból következtetések levonása, amit a munkahelyek többségénél elemzői munkakörök betöltésénél elvárnak. Szövegszerkesztést egyáltalán nem oktattak, pedig a szakdolgozat írásához elengedhetetlen lett volna (hivatkozáslista létrehozása, lábjegyzetek készítése, kereszthivatkozások, formázás, tartalomjegyzék, tudományos munka formai követelményeinek Worddel való leképezése) (2010 PSZ) Mit tart feleslegesnek az egyetemi informatika képzésben? Túl sok alapismereti oktatás (sok középiskolai tananyag ismétlés). (2011 TV) TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023
  • 10. Részeredmények – Idézetek a nyílt válaszokból Ha eszébe jutott bármi a kérdőív témájával kapcsolatban, amit fontosnak talál, de a kötött válaszokban nem tudta elmondani, itt leírhatja. Nagyon hasznos kezdeményezés ez a kérdőív, mutatja a tanszék fejlődésre való hajlandóságát. Sok sikert kívánok munkájukhoz! Higgyék el, a gazdasági területen minden informatikai ismeret oktatása kincs a hallgatók számára az informatika robbanásszerű térnyerése miatt. (2010 PSZ) TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023