ºÝºÝߣ

ºÝºÝߣShare a Scribd company logo

Biblia es Tudomany

?Download as PPTX, PDF?
?
Curcubet Gabriel
Curcubet Gabriel

Kereszty¨¦n tudom¨¢nyos el?ad¨¢s a Szent¨ªr¨¢s tudom¨¢nyos volt¨¢r¨®l.

1 of 41
Downloaded 43 times
Biblia ¨¦s tudom¨¢ny
Mi¨¦rt mondj¨¢k azt, hogy a Biblia tudom¨¢nytalan?1. Mert a k?z¨¦pkori, ¨¦s a liber¨¢lis egyh¨¢z azt tan¨ªtotta/tan¨ªtja.2. Mert nem olvass¨¢k a Bibli¨¢t.3. Mert nem ismerik a tudom¨¢nyok t?rt¨¦net¨¦t.4. Mert sokszor nem tudj¨¢k mit ¨¢ll¨ªt a ?tudom¨¢ny¡±.5. Mert nem hiszik, hogy Isten ihlette a bibli¨¢t.
Hogyan dolgozik a tudom¨¢ny?1. Megfigyel.2. Lejegyzi amit megfigyelt.3. Elm¨¦letet ¨¢ll¨ªt fel a megfigyel¨¦ssel kapcsolatban.4. Bebizony¨ªtja az elm¨¦letet.5. Ha nem lehet bebizony¨ªtani, akkor az elm¨¦letet elveti.
Biblia es Tudomany
Megsz¨¢ml¨¢lhatatlan sz¨¢m¨² csillagokA 19. sz¨¢zadig azt gondolt¨¢k, hogy mind?ssze 6000 csillag van. Ma m¨¢r 70 szextilli¨¢rdn¨¢l ?tartanak¡±! ¡°Mint az ¨¦g serege meg nem sz¨¢ml¨¢lhat¨®, ¨¦s a tenger f?venye meg nem m¨¦rhet?, ¨²gy megsokas¨ªtom az ¨¦n szolg¨¢mnak, D¨¢vidnak magv¨¢t, ¨¦s a L¨¦vit¨¢kat, a kik n¨¦kem szolg¨¢lnak.¡± Jeremi¨¢s 33:22
A F?ld g?mb alak¨²M¨ªg Lactantius nyom¨¢n a nyugati tudom¨¢ny azt tartotta, hogy a F?ld egy lapos t¨¢ny¨¦r alak¨², addig az ?zsai¨¢s k?nyve 40:22-ben vil¨¢gosan tan¨ªtja, hogy G?mb alak¨²: ¡°Ki ¨¹l a f?ld kereks¨¦ge f?l?tt, a melynek lak¨®i mint s¨¢sk¨¢k el?tte, ki az egeket kiterjeszti mint egy k¨¢rpitot, ¨¦s kifesz¨ªti, mint a s¨¢tort, lak¨¢sra;¡±
A f¨¦nynek ¨²tja van a s?t¨¦ts¨¦gek nemA J¨®b k?nyve 38:19 besz¨¦l err?l. Val¨®ban a f¨¦ny hull¨¢mokban is terjed.
A F?ld szabadon lebeg az ?rbenA J¨®b k?nyve 26:7 besz¨¦l arr¨®l, hogy Isten elhelyezi a F?ldet a semmis¨¦g f?l¨¦. ¡°? terjeszti ki ¨¦szakot az ¨¹ress¨¦g f?l¨¦ ¨¦s f¨¹ggeszti f?l a f?ldet a semmis¨¦g f?l¨¦.¡±
A f¨¦ny r¨¦szeire bonthat¨®Sir Isaac Newton prizm¨¢val bontotta fel a f¨¦nyt. Isten megmutatja ezt a sziv¨¢rv¨¢ny ¨¢ltal, ¨¦s le¨ªratta a J¨®b k?nyve 38:24-ben.
A v¨¦r az ¨¦let hordoz¨®jaGeorge Washington amerikai eln?k ama t¨¦vhitnek esett ¨¢ldozatul, hogy a beteg emberen eret kell v¨¢gni. Csak 1830-t¨®l kezdett Dr. Marshall Hall szembesz¨¢llni ezzel az ostoba gyakorlattal. Ha azonban ezek az orvosok elolvast¨¢k volna a 3 M¨®zes 17:11-14-et, akkor l¨¢thatt¨¢k volna milyen s¨²lyos k?vetkezm¨¦nye van cselekedet¨¹knek.
A k?r¨¹lmet¨¦l¨¦st a sz¨¹let¨¦s ut¨¢ni 8. napon kell elv¨¦gezniAz ¨²jsz¨¹l?tt szervezet¨¦ben a 8. napon van a v¨¦ralvad¨¢st v¨¦ghezviv? anyag a norm¨¢lis 100%-a f?l?tt. Ez az id?pont a legalkalmasabb seb¨¦szeti beavatkoz¨¢sok elv¨¦gz¨¦s¨¦re. Ezt tan¨ªtja az 1 M¨®zes 17:12 is. Ezzel szemben ott ahol feln?ttkorban lett elv¨¦gezve, m¨¢r igen nagy v¨¦rvesztes¨¦ggel, ¨¦s komoly sz?v?dm¨¦nyekkel j¨¢rt.
A nevet¨¦s seg¨ªtheti a fizikai gy¨®gyul¨¢st Ism¨¦t csak azt fedezt¨¦k fel, amit Salamon kir¨¢ly a P¨¦ldabesz¨¦dek k?nyve 17:22-ben m¨¢r 3000 ¨¦ve le¨ªrt: ?A vid¨¢m elme j¨® orvoss¨¢gul szolg¨¢l; a szomor¨² l¨¦lek pedig megsz¨¢rasztja a csontokat. ? Az Interneten tal¨¢lhat¨® hatalmas mennyis¨¦g? cikk szerint ezt az elm¨²lt ¨¦vtizedekben fedezt¨¦k fel!
A k¨¦zmos¨¢s fontoss¨¢ga A 3 M¨®zes 15:13 szerint foly¨®v¨ªzben kell kezet mosni. Nem is olyan r¨¦g az orvosok m¨¦g kagyl¨®ban mostak kezet, ¨¢ll¨®v¨ªzben. Semmelweis Ign¨¢c ¨ªrta ¨¦s k?vetelte meg a k¨¦zmos¨¢st a k¨®rh¨¢zi szem¨¦lyzett?l.
Az emberi ¨¹r¨¹l¨¦k eltakar¨ªt¨¢sa 3500 ¨¦ve Isten megparancsolta n¨¦p¨¦nek, hogy a t¨¢boron k¨ªv¨¹l v¨¦gezze a dolg¨¢t (5 M¨®zes 23:12-13), tov¨¢bb¨¢ vigyen mag¨¢val ¨¢s¨®t is eltakar¨ªtani az ¨¹r¨¹l¨¦ket, ¨¦s ¨ªgy tarts¨¢k tiszt¨¢n lak¨®hely¨¹ket. Az ¨¦vezredek alatt t?bben haltak meg az ¨¹r¨¹l¨¦k¨¹k miatt, mint a h¨¢bor¨²kban. Fontos megl¨¢tni azt is, hogy ¨¦ppen eme parancs betart¨¢sa ¨¢ltal vert¨¦k le a brit katon¨¢k Rommel sereg¨¦t a II. vil¨¢gh¨¢bor¨²ban!
A zsid¨®k ¨¦s az arabok egy szem¨¦lyt?l sz¨¢rmaznakA tud¨®sok csak azt bizony¨ªtott¨¢k be, alig 7 ¨¦ve, amit a Szent¨ªr¨¢s m¨¢r n¨¦gyezer ¨¦ve felt¨¢rt. A zsid¨®k ¨¦s az arabok egy k?z?s ?st?l sz¨¢rmaznak: ?brah¨¢mt¨®l!
A sz¨¦l k?rforg¨¢sa ¨¦s a kondenzcs¨ªkokA Pr¨¦dik¨¢tor k?nyv¨¦ben arr¨®l olvasunk, hogy a sz¨¦lnek ¨²tja van (1:6). A m¨¢sodik vil¨¢gh¨¢bor¨² pil¨®t¨¢i besz¨¦ltek kondenzcs¨ªkokr¨®l, de azokat m¨¢r a Szent¨ªr¨¢s is le¨ªrta an¨¦lk¨¹l, hogy felrep¨¹ltek volna a Sztratoszf¨¦r¨¢ba.
A v¨ªz k?rforg¨¢saA v¨ªz k?rforg¨¢s¨¢r¨®l besz¨¦l a J¨®b k?nyve 36:27-28:¡±Hogyha mag¨¢hoz sz¨ªvja a v¨ªzcseppeket, k?d¨¦b?l mint es? cseperegnek al¨¢, a melyet a fellegek ?z?nnel ?ntenek, ¨¦s hullatnak le tem¨¦rdek emberre. Ezt csak p¨¢r ezer ¨¦vvel k¨¦s?bb, 1676-ban ¨ªrta le Pierre Perrault, ¨¦s EdmeMarriotte.
A leveg? s¨²lyaJollehet a Szent¨ªr¨¢s m¨¢r csaknem 4000 ¨¦ve le¨ªrta (J¨®b k?nyve 28:25), a l¨¦gnyom¨¢st Evangelista Torricelli ?fedezte¡± fel 1643-ban. Felfedez¨¦s¨¦nek egyik k?vetkezm¨¦nye a barom¨¦ter megalkot¨¢sa.
Entr¨®piaRudolf Clausius n¨¦met tud¨®s megfogalmazta a Termodinamika 2. F?t?rv¨¦ny¨¦t 1850-ben. De err?l ¨ªr a Zsolt¨¢rok 102:26-27, ¨¦s az ?zsai¨¢s 51:6 is.
A tengeri ¨¢raml¨¢sokAz 1800-as ¨¦vek v¨¦g¨¦n MatthewMaury megbetegedett, ¨¦s megk¨¦rte fi¨¢t, hogy olvasson fel neki a Bibli¨¢b¨®l. Fia a 8. zsolt¨¢rt olvasta fel, ¨¦s b¨¢r m¨¢r sokszor olvasta, MatthewMaury akkor figyelt fel a 9. versben le¨ªrtakra: ?a tenger ?sv¨¦nyein¡±. Mivel hitte, hogy a Biblia igaz elej¨¦t?l v¨¦gig meggy¨®gyul¨¢s¨¢val elindult megkeresni a tenger ?sv¨¦nyeit; ¨ªgy fedezte fel a tengeri ¨¢raml¨¢sokat. K¨¦s?bb MatthewMaury megalap¨ªtotta a US NavalObservatoryt. Ugyanakkor sok m¨¢s ter¨¹leten is munk¨¢lkodott igen jelent?s eredm¨¦nyeket ¨¦rve el. Munk¨¢ss¨¢g¨¢¨¦rt sok ¨¢llamban kit¨¹ntett¨¦k.
Ninive ki¨¢s¨¢sa1820-ban Claude James Rich elk¨¦sz¨ªtette Mosul dombjainak a rajz¨¢t. Ez alapj¨¢n t¨¢rta fel 1845-ben Layard Niniv¨¦t. K¨¦s?bb ki¨¢st¨¢k a teljes er?drendszert. A J¨®n¨¢s ¨¦s N¨¢hum pr¨®f¨¦ta k?nyv¨¦ben megnevezett, de r¨¦g elfelejtett v¨¢rosok ?elevenedtek¡± ¨ªgy meg.
Ninive ki¨¢s¨¢sa - Nimrod/KalahNimrod/Kalah Ninive el?v¨¢rosa volt 30 km-re d¨¦lkeletre Khorsabadt¨®l. Ninive, Kalah, Khorsabad egy ?sszef¨¹gg? er?drendszert alkotott, ¨¦s mindh¨¢rom f?v¨¢ros volt.
Ninive ki¨¢s¨¢sa - KhorsabadKhorsabad r¨¦sze volt Niniv¨¦nek, ak¨¢rcsak Kalah. Az el?v¨¢ros 14 km-re ¨¦szakra helyezkedett el. ?gy k?nnyen meg¨¦rthet?, hogy J¨®n¨¢snak mi¨¦rt kellett olyan sok id?, hogy bej¨¢rja Niniv¨¦t.
Ninive - Kalah - KhorsabadIlyen ¨¦p¨ªtm¨¦nyek t?lt?tt¨¦k ki az er?drendszert
Belsaz¨¢r l¨¦teBelsaz¨¢r l¨¦t¨¦t hossz¨² id?n kereszt¨¹l nem siker¨¹lt bizony¨ªtani, ez¨¦rt sokan megk¨¦rd?jelezt¨¦k a Biblia sz?vegh?s¨¦g¨¦t. A SipparaiShamash templomn¨¢l azonban olyan feliratot is tal¨¢ltak amelyik bemutatja Besaz¨¢rt.D¨¢niel k?nyve 5.
Az ¨®ce¨¢nok m¨¦ly¨¦n forr¨¢sok vannakJ¨®b k?nyve 38:16 szerint forr¨¢sok vannak a tenger m¨¦ly¨¦n. De ¨¦rdekes m¨®don m¨¢r Strabon is eml¨ªti 2000 ¨¦vvel ezel?tt. Nemr¨¦g fedezt¨¦k fel!
Hegyek ¨¦s v?lgyek vannak az ¨®ce¨¢nok talapzat¨¢nA J¨®b k?nyve 38:16 ¨¦s a J¨®n¨¢s K?nyve 2:6-7 besz¨¦l err?l.
No¨¦ b¨¢rk¨¢jaIlyen!Nem ilyen
No¨¦ b¨¢rk¨¢jaA b¨¢rka hozz¨¢vet?leges adatai:Hossz: 150 mSz¨¦less¨¦g: 25 mMagass¨¢g: 15 mEml?s?k: 7,428Madarak: 4,602H¨¹ll?k: 3,724 ?sszesen: 15,754 ?llatok a b¨¢rk¨¢ban: 31,508 A b¨¢rka befogad¨®k¨¦pess¨¦ge: 125,280
No¨¦ b¨¢rk¨¢jaNo¨¦ b¨¢rk¨¢ja a ma haszn¨¢latos ar¨¢nyok szerint ¨¦p¨¹lt. Ez az ar¨¢ny 30:5:3, ¨¦s le van ¨ªrva az 1 M¨®zes 6: 15-ben.
A dinoszauruszok l¨¦te - Behem¨®tBehem¨®t: J¨®b 40:10-19N¨¦zd csak a behem¨®tot, a melyet ¨¦n teremtettem, a mik¨¦nt t¨¦ged is, f?vel ¨¦l, mint az ?k?r! N¨¦zd csak az erej¨¦t az ? ¨¢gy¨¦k¨¢ban, ¨¦s az ? er?ss¨¦g¨¦t has¨¢nak izmaiban! Kiegyenes¨ªti fark¨¢t, mint valami c¨¦drust, l¨¢gy¨¦k¨¢nak inai egym¨¢sba fon¨®dnak. Csontjai ¨¦rccs?vek, l¨¢bsz¨¢rai, mint a vasrudak. Az Isten alkot¨¢sainak remeke ez, az ? teremt?je adta meg n¨¦ki fegyver¨¦t. Mert f¨¹vet teremnek sz¨¢m¨¢ra a hegyek, ¨¦s a mez? minden vadja ott j¨¢tszadozik. L¨®tuszf¨¢k alatt hever¨¦sz, a n¨¢dak ¨¦s mocsarak b¨²v¨®helyein. Befedezi ?t a l¨®tuszf¨¢k ¨¢rny¨¦ka, ¨¦s k?r¨¹lveszik ?t a folyami f?zf¨¢k. Ha ¨¢rad is a foly¨®, nem siet; bizton van, ha sz¨¢j¨¢hoz a Jord¨¢n csapna is. Megfoghatj¨¢k-¨¦ ?t szemei l¨¢tt¨¢ra, vagy ¨¢tf¨²rhatj¨¢k-¨¦ az orr¨¢t t?r?kkel?!
A dinoszauruszok l¨¦te ¨C NEM elef¨¢nt ?Kiegyenes¨ªti fark¨¢t, mint valami c¨¦drust¡±
A dinoszauruszok l¨¦te ¨C NEM elef¨¢nt ?Kiegyenes¨ªti fark¨¢t, mint valami c¨¦drust¡±Olyan a farka, mint egy c¨¦drus?
A dinoszauruszok l¨¦te ¨C NEM v¨ªzil¨® ?Kiegyenes¨ªti fark¨¢t, mint valami c¨¦drust¡±
A dinoszauruszok l¨¦te ¨C NEM v¨ªzil¨® ?Kiegyenes¨ªti fark¨¢t, mint valami c¨¦drust¡±
A dinoszauruszok l¨¦te ¨C NEM v¨ªzil¨® ?Kiegyenes¨ªti fark¨¢t, mint valami c¨¦drust¡±
A dinoszauruszok l¨¦te ?...l¨¢gy¨¦k¨¢nak inai egym¨¢sba fon¨®dnak.¡±
A dinoszauruszok l¨¦teLeviat¨¢n J¨®b 41:1-9Kih¨²zhatod-e a leviath¨¢nt horoggal, leszor¨ªthatod-e a nyelv¨¦t k?t¨¦llel? H¨²zhatsz-e g¨²zst az orr¨¢ba, az ¨¢ll¨¢t szigonnyal ¨¢tf¨²rhatod-e? Vajon j¨¢rul-e el?dbe sok k?ny?rg¨¦ssel, avagy sz¨®l-e hozz¨¢d sima besz¨¦dekkel? Vajon frigyet k?t-e veled, hogy fogadd ?t ?r?k?s szolg¨¢dul? J¨¢tszhatol-e vele, mik¨¦nt egy mad¨¢rral; gyermekeid kedv¨¦¨¦rt megk?t?zheted-e? Alkudozhatnak-e felette a t¨¢rsak, vagy a kalm¨¢rok k?zt feloszthatj¨¢k-e azt? Tele rakhatod-e ny¨¢rsakkal a b?r¨¦t, avagy szigonnyal a fej¨¦t? Vesd r¨¢ a kezedet, de megeml¨¦kezz¨¦l, hogy a harcot nem ism¨¦teled. ?me, az ? rem¨¦nyked¨¦se csal¨¢rd; puszta l¨¢t¨¢sa is hal¨¢lra ijeszt!
A F?ld csak p¨¢r ezer ¨¦vesA F?ldet Isten teremtette az 1 M¨®zes 1-2 szerint, ¨¦s ezt a mai tudom¨¢ny is al¨¢t¨¢masztja. Az al¨¢bbiakban n¨¦zz¨¹nk meg egy p¨¢r ¨¦rvet ami a fiatal F?ld mellett sz¨®l:1. A F?ld forg¨¢si sebess¨¦g¨¦nek cs?kken¨¦se.2. Az ¨®ce¨¢nok s¨®tartalma.3. A folyamok hordal¨¦k¨¢nak a mennyis¨¦ge.4. Nincs t¨²ln¨¦pesed¨¦s.5. A gravit¨¢ci¨®s er? cs?kken¨¦se.6. A Hold k?zels¨¦ge.7. A dinoszauruszok ¨¦s emberek egy¨¹tt ¨¦ltek.
?Mert sohasem ember akarat¨¢b¨®l sz¨¢rmazik a pr¨®f¨¦tai sz¨®, hanem a Szent L¨¦lekt?l ind¨ªttatva sz¨®lottak az Istennek szent emberei.¡± 2 P¨¦ter 1:21
www.creationism.rowww.reformatus.netwww.creationism.orgwww.creationontheweb.comwww.kreacionizmus.lap.hu

More Related Content

Biblia es Tudomany

  • 2. Mi¨¦rt mondj¨¢k azt, hogy a Biblia tudom¨¢nytalan?1. Mert a k?z¨¦pkori, ¨¦s a liber¨¢lis egyh¨¢z azt tan¨ªtotta/tan¨ªtja.2. Mert nem olvass¨¢k a Bibli¨¢t.3. Mert nem ismerik a tudom¨¢nyok t?rt¨¦net¨¦t.4. Mert sokszor nem tudj¨¢k mit ¨¢ll¨ªt a ?tudom¨¢ny¡±.5. Mert nem hiszik, hogy Isten ihlette a bibli¨¢t.
  • 3. Hogyan dolgozik a tudom¨¢ny?1. Megfigyel.2. Lejegyzi amit megfigyelt.3. Elm¨¦letet ¨¢ll¨ªt fel a megfigyel¨¦ssel kapcsolatban.4. Bebizony¨ªtja az elm¨¦letet.5. Ha nem lehet bebizony¨ªtani, akkor az elm¨¦letet elveti.
  • 5. Megsz¨¢ml¨¢lhatatlan sz¨¢m¨² csillagokA 19. sz¨¢zadig azt gondolt¨¢k, hogy mind?ssze 6000 csillag van. Ma m¨¢r 70 szextilli¨¢rdn¨¢l ?tartanak¡±! ¡°Mint az ¨¦g serege meg nem sz¨¢ml¨¢lhat¨®, ¨¦s a tenger f?venye meg nem m¨¦rhet?, ¨²gy megsokas¨ªtom az ¨¦n szolg¨¢mnak, D¨¢vidnak magv¨¢t, ¨¦s a L¨¦vit¨¢kat, a kik n¨¦kem szolg¨¢lnak.¡± Jeremi¨¢s 33:22
  • 6. A F?ld g?mb alak¨²M¨ªg Lactantius nyom¨¢n a nyugati tudom¨¢ny azt tartotta, hogy a F?ld egy lapos t¨¢ny¨¦r alak¨², addig az ?zsai¨¢s k?nyve 40:22-ben vil¨¢gosan tan¨ªtja, hogy G?mb alak¨²: ¡°Ki ¨¹l a f?ld kereks¨¦ge f?l?tt, a melynek lak¨®i mint s¨¢sk¨¢k el?tte, ki az egeket kiterjeszti mint egy k¨¢rpitot, ¨¦s kifesz¨ªti, mint a s¨¢tort, lak¨¢sra;¡±
  • 7. A f¨¦nynek ¨²tja van a s?t¨¦ts¨¦gek nemA J¨®b k?nyve 38:19 besz¨¦l err?l. Val¨®ban a f¨¦ny hull¨¢mokban is terjed.
  • 8. A F?ld szabadon lebeg az ?rbenA J¨®b k?nyve 26:7 besz¨¦l arr¨®l, hogy Isten elhelyezi a F?ldet a semmis¨¦g f?l¨¦. ¡°? terjeszti ki ¨¦szakot az ¨¹ress¨¦g f?l¨¦ ¨¦s f¨¹ggeszti f?l a f?ldet a semmis¨¦g f?l¨¦.¡±
  • 9. A f¨¦ny r¨¦szeire bonthat¨®Sir Isaac Newton prizm¨¢val bontotta fel a f¨¦nyt. Isten megmutatja ezt a sziv¨¢rv¨¢ny ¨¢ltal, ¨¦s le¨ªratta a J¨®b k?nyve 38:24-ben.
  • 10. A v¨¦r az ¨¦let hordoz¨®jaGeorge Washington amerikai eln?k ama t¨¦vhitnek esett ¨¢ldozatul, hogy a beteg emberen eret kell v¨¢gni. Csak 1830-t¨®l kezdett Dr. Marshall Hall szembesz¨¢llni ezzel az ostoba gyakorlattal. Ha azonban ezek az orvosok elolvast¨¢k volna a 3 M¨®zes 17:11-14-et, akkor l¨¢thatt¨¢k volna milyen s¨²lyos k?vetkezm¨¦nye van cselekedet¨¹knek.
  • 11. A k?r¨¹lmet¨¦l¨¦st a sz¨¹let¨¦s ut¨¢ni 8. napon kell elv¨¦gezniAz ¨²jsz¨¹l?tt szervezet¨¦ben a 8. napon van a v¨¦ralvad¨¢st v¨¦ghezviv? anyag a norm¨¢lis 100%-a f?l?tt. Ez az id?pont a legalkalmasabb seb¨¦szeti beavatkoz¨¢sok elv¨¦gz¨¦s¨¦re. Ezt tan¨ªtja az 1 M¨®zes 17:12 is. Ezzel szemben ott ahol feln?ttkorban lett elv¨¦gezve, m¨¢r igen nagy v¨¦rvesztes¨¦ggel, ¨¦s komoly sz?v?dm¨¦nyekkel j¨¢rt.
  • 12. A nevet¨¦s seg¨ªtheti a fizikai gy¨®gyul¨¢st Ism¨¦t csak azt fedezt¨¦k fel, amit Salamon kir¨¢ly a P¨¦ldabesz¨¦dek k?nyve 17:22-ben m¨¢r 3000 ¨¦ve le¨ªrt: ?A vid¨¢m elme j¨® orvoss¨¢gul szolg¨¢l; a szomor¨² l¨¦lek pedig megsz¨¢rasztja a csontokat. ? Az Interneten tal¨¢lhat¨® hatalmas mennyis¨¦g? cikk szerint ezt az elm¨²lt ¨¦vtizedekben fedezt¨¦k fel!
  • 13. A k¨¦zmos¨¢s fontoss¨¢ga A 3 M¨®zes 15:13 szerint foly¨®v¨ªzben kell kezet mosni. Nem is olyan r¨¦g az orvosok m¨¦g kagyl¨®ban mostak kezet, ¨¢ll¨®v¨ªzben. Semmelweis Ign¨¢c ¨ªrta ¨¦s k?vetelte meg a k¨¦zmos¨¢st a k¨®rh¨¢zi szem¨¦lyzett?l.
  • 14. Az emberi ¨¹r¨¹l¨¦k eltakar¨ªt¨¢sa 3500 ¨¦ve Isten megparancsolta n¨¦p¨¦nek, hogy a t¨¢boron k¨ªv¨¹l v¨¦gezze a dolg¨¢t (5 M¨®zes 23:12-13), tov¨¢bb¨¢ vigyen mag¨¢val ¨¢s¨®t is eltakar¨ªtani az ¨¹r¨¹l¨¦ket, ¨¦s ¨ªgy tarts¨¢k tiszt¨¢n lak¨®hely¨¹ket. Az ¨¦vezredek alatt t?bben haltak meg az ¨¹r¨¹l¨¦k¨¹k miatt, mint a h¨¢bor¨²kban. Fontos megl¨¢tni azt is, hogy ¨¦ppen eme parancs betart¨¢sa ¨¢ltal vert¨¦k le a brit katon¨¢k Rommel sereg¨¦t a II. vil¨¢gh¨¢bor¨²ban!
  • 15. A zsid¨®k ¨¦s az arabok egy szem¨¦lyt?l sz¨¢rmaznakA tud¨®sok csak azt bizony¨ªtott¨¢k be, alig 7 ¨¦ve, amit a Szent¨ªr¨¢s m¨¢r n¨¦gyezer ¨¦ve felt¨¢rt. A zsid¨®k ¨¦s az arabok egy k?z?s ?st?l sz¨¢rmaznak: ?brah¨¢mt¨®l!
  • 16. A sz¨¦l k?rforg¨¢sa ¨¦s a kondenzcs¨ªkokA Pr¨¦dik¨¢tor k?nyv¨¦ben arr¨®l olvasunk, hogy a sz¨¦lnek ¨²tja van (1:6). A m¨¢sodik vil¨¢gh¨¢bor¨² pil¨®t¨¢i besz¨¦ltek kondenzcs¨ªkokr¨®l, de azokat m¨¢r a Szent¨ªr¨¢s is le¨ªrta an¨¦lk¨¹l, hogy felrep¨¹ltek volna a Sztratoszf¨¦r¨¢ba.
  • 17. A v¨ªz k?rforg¨¢saA v¨ªz k?rforg¨¢s¨¢r¨®l besz¨¦l a J¨®b k?nyve 36:27-28:¡±Hogyha mag¨¢hoz sz¨ªvja a v¨ªzcseppeket, k?d¨¦b?l mint es? cseperegnek al¨¢, a melyet a fellegek ?z?nnel ?ntenek, ¨¦s hullatnak le tem¨¦rdek emberre. Ezt csak p¨¢r ezer ¨¦vvel k¨¦s?bb, 1676-ban ¨ªrta le Pierre Perrault, ¨¦s EdmeMarriotte.
  • 18. A leveg? s¨²lyaJollehet a Szent¨ªr¨¢s m¨¢r csaknem 4000 ¨¦ve le¨ªrta (J¨®b k?nyve 28:25), a l¨¦gnyom¨¢st Evangelista Torricelli ?fedezte¡± fel 1643-ban. Felfedez¨¦s¨¦nek egyik k?vetkezm¨¦nye a barom¨¦ter megalkot¨¢sa.
  • 19. Entr¨®piaRudolf Clausius n¨¦met tud¨®s megfogalmazta a Termodinamika 2. F?t?rv¨¦ny¨¦t 1850-ben. De err?l ¨ªr a Zsolt¨¢rok 102:26-27, ¨¦s az ?zsai¨¢s 51:6 is.
  • 20. A tengeri ¨¢raml¨¢sokAz 1800-as ¨¦vek v¨¦g¨¦n MatthewMaury megbetegedett, ¨¦s megk¨¦rte fi¨¢t, hogy olvasson fel neki a Bibli¨¢b¨®l. Fia a 8. zsolt¨¢rt olvasta fel, ¨¦s b¨¢r m¨¢r sokszor olvasta, MatthewMaury akkor figyelt fel a 9. versben le¨ªrtakra: ?a tenger ?sv¨¦nyein¡±. Mivel hitte, hogy a Biblia igaz elej¨¦t?l v¨¦gig meggy¨®gyul¨¢s¨¢val elindult megkeresni a tenger ?sv¨¦nyeit; ¨ªgy fedezte fel a tengeri ¨¢raml¨¢sokat. K¨¦s?bb MatthewMaury megalap¨ªtotta a US NavalObservatoryt. Ugyanakkor sok m¨¢s ter¨¹leten is munk¨¢lkodott igen jelent?s eredm¨¦nyeket ¨¦rve el. Munk¨¢ss¨¢g¨¢¨¦rt sok ¨¢llamban kit¨¹ntett¨¦k.
  • 21. Ninive ki¨¢s¨¢sa1820-ban Claude James Rich elk¨¦sz¨ªtette Mosul dombjainak a rajz¨¢t. Ez alapj¨¢n t¨¢rta fel 1845-ben Layard Niniv¨¦t. K¨¦s?bb ki¨¢st¨¢k a teljes er?drendszert. A J¨®n¨¢s ¨¦s N¨¢hum pr¨®f¨¦ta k?nyv¨¦ben megnevezett, de r¨¦g elfelejtett v¨¢rosok ?elevenedtek¡± ¨ªgy meg.
  • 22. Ninive ki¨¢s¨¢sa - Nimrod/KalahNimrod/Kalah Ninive el?v¨¢rosa volt 30 km-re d¨¦lkeletre Khorsabadt¨®l. Ninive, Kalah, Khorsabad egy ?sszef¨¹gg? er?drendszert alkotott, ¨¦s mindh¨¢rom f?v¨¢ros volt.
  • 23. Ninive ki¨¢s¨¢sa - KhorsabadKhorsabad r¨¦sze volt Niniv¨¦nek, ak¨¢rcsak Kalah. Az el?v¨¢ros 14 km-re ¨¦szakra helyezkedett el. ?gy k?nnyen meg¨¦rthet?, hogy J¨®n¨¢snak mi¨¦rt kellett olyan sok id?, hogy bej¨¢rja Niniv¨¦t.
  • 24. Ninive - Kalah - KhorsabadIlyen ¨¦p¨ªtm¨¦nyek t?lt?tt¨¦k ki az er?drendszert
  • 25. Belsaz¨¢r l¨¦teBelsaz¨¢r l¨¦t¨¦t hossz¨² id?n kereszt¨¹l nem siker¨¹lt bizony¨ªtani, ez¨¦rt sokan megk¨¦rd?jelezt¨¦k a Biblia sz?vegh?s¨¦g¨¦t. A SipparaiShamash templomn¨¢l azonban olyan feliratot is tal¨¢ltak amelyik bemutatja Besaz¨¢rt.D¨¢niel k?nyve 5.
  • 26. Az ¨®ce¨¢nok m¨¦ly¨¦n forr¨¢sok vannakJ¨®b k?nyve 38:16 szerint forr¨¢sok vannak a tenger m¨¦ly¨¦n. De ¨¦rdekes m¨®don m¨¢r Strabon is eml¨ªti 2000 ¨¦vvel ezel?tt. Nemr¨¦g fedezt¨¦k fel!
  • 27. Hegyek ¨¦s v?lgyek vannak az ¨®ce¨¢nok talapzat¨¢nA J¨®b k?nyve 38:16 ¨¦s a J¨®n¨¢s K?nyve 2:6-7 besz¨¦l err?l.
  • 29. No¨¦ b¨¢rk¨¢jaA b¨¢rka hozz¨¢vet?leges adatai:Hossz: 150 mSz¨¦less¨¦g: 25 mMagass¨¢g: 15 mEml?s?k: 7,428Madarak: 4,602H¨¹ll?k: 3,724 ?sszesen: 15,754 ?llatok a b¨¢rk¨¢ban: 31,508 A b¨¢rka befogad¨®k¨¦pess¨¦ge: 125,280
  • 30. No¨¦ b¨¢rk¨¢jaNo¨¦ b¨¢rk¨¢ja a ma haszn¨¢latos ar¨¢nyok szerint ¨¦p¨¹lt. Ez az ar¨¢ny 30:5:3, ¨¦s le van ¨ªrva az 1 M¨®zes 6: 15-ben.
  • 31. A dinoszauruszok l¨¦te - Behem¨®tBehem¨®t: J¨®b 40:10-19N¨¦zd csak a behem¨®tot, a melyet ¨¦n teremtettem, a mik¨¦nt t¨¦ged is, f?vel ¨¦l, mint az ?k?r! N¨¦zd csak az erej¨¦t az ? ¨¢gy¨¦k¨¢ban, ¨¦s az ? er?ss¨¦g¨¦t has¨¢nak izmaiban! Kiegyenes¨ªti fark¨¢t, mint valami c¨¦drust, l¨¢gy¨¦k¨¢nak inai egym¨¢sba fon¨®dnak. Csontjai ¨¦rccs?vek, l¨¢bsz¨¢rai, mint a vasrudak. Az Isten alkot¨¢sainak remeke ez, az ? teremt?je adta meg n¨¦ki fegyver¨¦t. Mert f¨¹vet teremnek sz¨¢m¨¢ra a hegyek, ¨¦s a mez? minden vadja ott j¨¢tszadozik. L¨®tuszf¨¢k alatt hever¨¦sz, a n¨¢dak ¨¦s mocsarak b¨²v¨®helyein. Befedezi ?t a l¨®tuszf¨¢k ¨¢rny¨¦ka, ¨¦s k?r¨¹lveszik ?t a folyami f?zf¨¢k. Ha ¨¢rad is a foly¨®, nem siet; bizton van, ha sz¨¢j¨¢hoz a Jord¨¢n csapna is. Megfoghatj¨¢k-¨¦ ?t szemei l¨¢tt¨¢ra, vagy ¨¢tf¨²rhatj¨¢k-¨¦ az orr¨¢t t?r?kkel?!
  • 32. A dinoszauruszok l¨¦te ¨C NEM elef¨¢nt ?Kiegyenes¨ªti fark¨¢t, mint valami c¨¦drust¡±
  • 33. A dinoszauruszok l¨¦te ¨C NEM elef¨¢nt ?Kiegyenes¨ªti fark¨¢t, mint valami c¨¦drust¡±Olyan a farka, mint egy c¨¦drus?
  • 34. A dinoszauruszok l¨¦te ¨C NEM v¨ªzil¨® ?Kiegyenes¨ªti fark¨¢t, mint valami c¨¦drust¡±
  • 35. A dinoszauruszok l¨¦te ¨C NEM v¨ªzil¨® ?Kiegyenes¨ªti fark¨¢t, mint valami c¨¦drust¡±
  • 36. A dinoszauruszok l¨¦te ¨C NEM v¨ªzil¨® ?Kiegyenes¨ªti fark¨¢t, mint valami c¨¦drust¡±
  • 37. A dinoszauruszok l¨¦te ?...l¨¢gy¨¦k¨¢nak inai egym¨¢sba fon¨®dnak.¡±
  • 38. A dinoszauruszok l¨¦teLeviat¨¢n J¨®b 41:1-9Kih¨²zhatod-e a leviath¨¢nt horoggal, leszor¨ªthatod-e a nyelv¨¦t k?t¨¦llel? H¨²zhatsz-e g¨²zst az orr¨¢ba, az ¨¢ll¨¢t szigonnyal ¨¢tf¨²rhatod-e? Vajon j¨¢rul-e el?dbe sok k?ny?rg¨¦ssel, avagy sz¨®l-e hozz¨¢d sima besz¨¦dekkel? Vajon frigyet k?t-e veled, hogy fogadd ?t ?r?k?s szolg¨¢dul? J¨¢tszhatol-e vele, mik¨¦nt egy mad¨¢rral; gyermekeid kedv¨¦¨¦rt megk?t?zheted-e? Alkudozhatnak-e felette a t¨¢rsak, vagy a kalm¨¢rok k?zt feloszthatj¨¢k-e azt? Tele rakhatod-e ny¨¢rsakkal a b?r¨¦t, avagy szigonnyal a fej¨¦t? Vesd r¨¢ a kezedet, de megeml¨¦kezz¨¦l, hogy a harcot nem ism¨¦teled. ?me, az ? rem¨¦nyked¨¦se csal¨¢rd; puszta l¨¢t¨¢sa is hal¨¢lra ijeszt!
  • 39. A F?ld csak p¨¢r ezer ¨¦vesA F?ldet Isten teremtette az 1 M¨®zes 1-2 szerint, ¨¦s ezt a mai tudom¨¢ny is al¨¢t¨¢masztja. Az al¨¢bbiakban n¨¦zz¨¹nk meg egy p¨¢r ¨¦rvet ami a fiatal F?ld mellett sz¨®l:1. A F?ld forg¨¢si sebess¨¦g¨¦nek cs?kken¨¦se.2. Az ¨®ce¨¢nok s¨®tartalma.3. A folyamok hordal¨¦k¨¢nak a mennyis¨¦ge.4. Nincs t¨²ln¨¦pesed¨¦s.5. A gravit¨¢ci¨®s er? cs?kken¨¦se.6. A Hold k?zels¨¦ge.7. A dinoszauruszok ¨¦s emberek egy¨¹tt ¨¦ltek.
  • 40. ?Mert sohasem ember akarat¨¢b¨®l sz¨¢rmazik a pr¨®f¨¦tai sz¨®, hanem a Szent L¨¦lekt?l ind¨ªttatva sz¨®lottak az Istennek szent emberei.¡± 2 P¨¦ter 1:21