1. Közlések fajtái: biológiai kommunikáció: az élő szervezetek rendszereiben zajló információ továbbítás.
2. A biológiai kommunikáció: az élővilág törvényszerűségeit vizsgáló tudomány a biológia aspektusait értelmezi.
3. Az érzékelés mint a kommunikáció jelforrása: az idegrendszer alapegységei az idegsejtek melyek kisülése révén elektromos impulzus keletkezik.
4. Az érzékszervek csoportosítása a kommunikációs médiumok jelrendszere szerint: sokféle képen lehet osztályozni, a kommunikáció szempontjából az inger fizikai minősége mérvadó
5. Kommunikáció az állatvilágban: fizikai közeg, széles spektrumú érzékelés, ember és állat kapcsolata, lét és fajfenntartás, üzenet; üzenettovábbítás, biokommunikáció, korlátozott számú jelzés, sajátos jelek
6. Etológusok: Charles Darwin, Garner, Jean- Baptiste, Lamarck
7. Kommunikációs csatornák az állatvilágban: különbözőek, de mindegyik kapcsolódik a másikhoz. Vizuális jelzések, hangi jelzések, stb.
8. A kommunikáció szintjei az állatvilágban: nyereségelméleti: az ember az állattal képes kommunikálni a cél érdekében; őszinte<->megtévesztő
9. Az állati kommunikáció, mint nyelv?
2. A közlések fajtái
- biológiai kommunikáció (anyagcsere, idegi szintű):
a, állati -> ösztönszükségletek, reflex
b, emberi -> fogalmi gondolkodás
A társadalmi, kulturális vonatkozású
- emberi kommunikáció (közvetett, közvetlen)
- fizikai, technológiai (kódvonatkozású)
3. Az élővilág törvényszerűségeit vizsgáló tudomány a biológia
aspektusait értelmezi.
A sejtszintű kommunikációs folyamatok:
- öröklési információ
- anyagcsere-információ
- idegi információ
A szervezeti szintű kommunikációs folyamatok:
az információ - élénk információ közlés - érzékszervek
4. Az idegrendszer alapegységei az idegsejtek melyek kisülése
révén elektromos impulzus keletkezik.
A teljes központi idegrendszer jelfeldolgozását vizsgálva az
alábbi becsült értékekre következtettek:
1. A szervezet belső és külső környezetéből 1010-en bit/sec
számú ingert fogad.
2. A feldolgozásra kerülő információmennyiség 25-100 bit.
3. A kiadott információmennyiség 103-on-107-n tartományok
között mozog.
5. 1) szem: vizuális médiumok
2) fül: auditív médiumok
3) orr: olfaktorikus médiumok
4) szájban lévő ízlelőbimbók: gusztatorikus médiumok
5) bőr: taktikus médiumok
6) a testérzékelés a testhelyzet,testélmények felfogója
6. Etológia: az állatok viselkedését leíró tudomány.
fizikai közeg
széles spektrumú érzékelés
ember és állat kapcsolata
lét és fajfenntartás
üzenet, üzenettovábbítás
biokommunikáció
korlátozott számú jelzés
sajátos jelek
8. • vizuális jelzések
• fény általi
• hang révén
• felszín alatti
• hangjelzés
• szaglás révén
• testtartás
9. D. Attenborough: Kenyában honos mézkalauz madár képes az
emberrel közvetlenül kommunikálni. Az őslakosok különleges
hangjelzéssel képesek magukhoz hívni, majd a hívójel után elvezeti az
embereket a vadméhek fészkéhez. A madár a mézlelőhely
felderítésére, míg az ember a méz kivételére „szakosodott". A két
különböző faj között a létrejött kommunikáció üzleti alapon
szerveződött. A pszichológiában
ezt nyereségelméleti megközelítésnek nevezik.
10. KARLVON FRISCH 1973-ban kapott Nobel-díjat a méhek
nyelvének megfejtéséért:
https://www.youtube.com/watch?v=bFDGPgXtK-U
Az állatfajok nagy része korlátozott számú jelzést alkalmaz. Általános
szabályszerűség, hogy minél szociálisabb az emlős annál komplexebbek a
kommunikációs kódok. A hozzánk legközelebb álló főemlősök a vizuális
információ átadás sokrétű és hatékony formái jellemzik.