ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Bredács Alice: A mérésben - értékelésben megjelenő folyamatelvűség és modellezés

•
•
T
tudostanar

A mérésben - értékelésben megjelenő folyamatelvűség és modellezés

1 of 23
„TUDÓS TANÁROK – TANÁR TUDÓSOK” KONFERENCIA 2016. november 8-9. Mérés – értékelés a művészeti nevelésben és a műszaki képzésben szekció A mérésben – értékelésben megjelenő folyamatelvűség és modellezés BREDÁCS ALICE PTE MK
A TÉMÁRA VONATKOZÓ „MOTIVÁCIÓS LEVELEM” Kezdetek: Az „Iskolai tudás mérése Baranya megyében – 1999” A mérés – értékelés megtervezése a) OKTATÓI / OKTATÁSKUTATÓI MUNKA 1. STRUKTÚRA TERVEZÉSE  Modellálás: Framework keretrendszer és a taxonómia meghatározása  mérőeszköz, javítókulcs, adatfelvételi szabályrendszer készítése (bemérések, javítások) 2. STRATÉGIAI TERVEZÉS időütemezetés, költségvetés, szervezés, módszerek, szereplők, hasznosítás módja… A mérés – értékelés lebonyolítása b) KÉRDEZŐBIZTOSI MUNKA adatgyűjtés, adattisztítás, kódolás c) STATISZTIKAI MUNKA adatrögzítés statisztikai próbák, számítások táblázatok, mátrixok, ábrák, diagramok d) PEDAGÓGIAI SZAKMAI KUTATÓI ELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ MUNKA elemzések, következtetések A mérés – értékelés értékelése – az eredmények visszacsatolása e) OKTATÓI – NEVELŐI MUNKA közzététel: előadás, tanulmány, kurzus, alkalmazás, TANANYAGÍRÁS (2014)
A MÉRÉS – ÉRTÉKELÉS HELYE AZ OKTATÁSI FOLYAMATBAN Az oktatás – nevelés – képzés rendszerelvű modellje Forrás: Tanulás és tanítás: Bredács Alice, 2009. I. DÖNTÉSEK – TERVEK – FELTÉTELEK preferált értékek, nevelési célok fejlesztési területek (képességek, kompetenciák, viselkedési normák) követelmények (és az eredményesség megállapításának módja) tartalmak (pl: témák, feldolgozandó problémák) feladatvariációk II. FOLYAMATSZERVEZÉS / MEGVALÓSÍTÁS tanítási – nevelési – képzési hatásrendszer szervezése folyamán létrejövő előre látható és nem látható tanórai + tanórán kívüli feladatok megvalósulása; szervezési keretek, szervezeti formák, stratégiák, módszerek, eljárások, eszközök biztosítása és használata III. VIZSGÁLAT / MÉRÉS – ÉRTÉKELÉS Teljesítményvizsgálat: a tanuló tudása, szakértelme, kompetenciái, műveltsége, viselkedése, személyiségfejlődése, stb. Hatékonyságvizsgálat: iskolaszervezet működése, kurzusok, programok, hozzáadott érték (1) INPUT Bemeneti feltételek (2) PROCESS Oktatási – nevelési – képzési folyamata (3) OUTPUT Eredmény: változás a tanuló tudásában, viselkedésében, személyiségében (4) FEEDBACK → visszacsatolás (standardizálás / változtatás): 1. teljesítményhez; 2. célokhoz; 3. tananyaghoz; 4. oktatásszervezéshez, eszközökhöz és módszerekhez; 5. a csoportos / személyre szabott programokhoz és tantervekhez; 6. a mérés – értékelés preferált funkcióihoz és formáihoz FOLYAMATOS KONTEXTUS A TÁRSADALMI KÖRNYEZETTEL (információgyűjtés, visszacsatolás)
MÉRÉS – ÉRTÉKELÉSI FOLYAMATA A-Z-IG VISSZACSATOLÁS: Eredmények felhasználása BEMENET: Mérési – értékelési terv készítése (mit, mikor, hogyan, mivel vizsgálunk) Mérőeszköz, javítókulcs, szabályrendszer (mérőskála) készítése, vagy egy meglevő véleményezése, standardizálása FOLYAMAT: 1. Nyers adatok begyűjtése, 2. adattisztítás, 3. kódolás (elsődleges, másodlagos, nyers és feldolgozott adatok) Pszichológiai és szociális háttérvizsgálatok Adatrögzítés valamely matematikai statisztikai programban Statisztikai próbák és számítások végzése Táblázatok, mátrixok, ábrák készítése Összehasonlító elemzések, következtetések készítése (logikai, szakmai) EREDMÉNY: Közzététel / kutatási beszámoló
A MÉRÉS – ÉRTÉKELÉS STRUKTÚRÁJA A mérés – értékelés és mérőeszköz-alkotás első lépése a Framework meghatározása és taxonómizálása  Ezt az oktatásban a legtöbb mérés – értékelés figyelmen kívül hagyja.  Ezért a mérés – értékelés az iskolai gyakran ad hoc jellegű. FRAMEWORK  Tartalmi (fogalmi) keretrendszer megalkotása.  A mérések – értékelések során ezek elemei és szintjeik vizsgálhatók. TAXONÓMIA  Struktúra – a fogalmi apparátus kumulatív hierarchia rendszere.
A FOGALMI RENDSZER Mit mérhetünk – értékelhetünk az oktatási folyamatban?  tudást - szaktudást / szakértelemét  műveltséget  kompetenciát  személyes tulajdonságokat
A FOGALMI RENDSZER TUDÁSRENDSZER  Ismeretek, készségek, képességek, attitűdök rendszere. SZAKTUDÁS-, SZAKÉRTELEMRENDSZER  Adott szakterületre vonatkozó konkrét ismeretek, készségek, képességek, attitűdök együttese.  Egyénileg értékes, társadalmilag hasznos munkavégzés és szabadidő eltöltés. MŰVELTSÉGRENDSZER  Adott kultúrában releváns és értékes ismeretek, készségek, képességek, attitűdök összessége.  Alapja az identitásnak, segíti az értékdöntéseket.  Összekapcsolja: a múltat – jelent – jövőt, az egyént a közösség más tagjaival. Csapó Benő (szerk., 2002): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest. Csapó Benő (2003): A tudás és a kompetenciák. In: Monostori Anikó (szerk.): A tanulás fejlesztése. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 65-74.
A FOGALMI RENDSZER ÉS TAXONÓMIÁJA BLOOMI TAXONÓMIA TUDÁS- TARTOMÁNYAI ÚJ VERZIÓBAN (Pszicho)motoros képességek / gyakorlati készségek kategóriák szabálykövetés irányított válaszreakció válaszsorozat megszerkesztett válasz alkotás nyitott válaszreakció alkalmazás Érzelmi képességek (érzelmi fejlődés) és attitűdök Értelmi képességek kategóriák érzelmek összeszerveződése érzelmek elsajátítása érzelmekre való reagálás érzelmek fogadása önbecsülés alkotó gondolkodáskategóriák értékelés elemzés alkalmazás értelmezés felismerés Az ábrát készítette: Jukes és Dosaj, 2006, Lu és Overbaugh, 2009 alapján: Bredács Alice, 2015, In: A hagyományos és az IKT-vel támogatott mérés és értékelés a szakképzésben. Digitális tananyag. Kiadta a BME Tanárképző Központ.
Szülői,tanári,igazgató1kérdőívek Tanulóikérdőív Induktív gondolkodás Deduktív gondolkodás Korrelatív gondolkodás Tévképzetek Matema- tikai megértés Természettudományos ismeretek gyakorlati alkalmazása TUDÁSSZINTEK Olvasás- értés Idegen nyelv értés KémiaMatematika Fizika Osztályzatok Tantárgyiattitűdök Biológia Történelem IV. Gondolkodási képesség rétegei Azonos feladatok eltérő korú tanulóknak - eltérő küszöbértékekkel. III. Megértett / alkalmazott eszköztudás – új szituációban II. Tantárgyi tudás Objektíven mérhető. Eltérő feladatok az eltérő életkorú tanulók számára. I. Becsült tantárgyi tudás Szubjektív. Érzelmi intelligencia Pszichológiai immunkompetencia rendszer Flow Intelligencia Pécsi mérés: „Iskolai Tudás” tesztcsomag 7.-11.osztályos tanulók számára kognitív modell, 1999, JATE, PTE, ELTE MÉRÉS – ÉRTÉKELÉS – MODELLALKOTÁS Csapó Benő (2002, szerk.): Az iskolai tudás. Ozirisz Kiadó, Budapest. Alapján készítette Bredács Alice 2004
Tanulássaléstudássalkapcsolatostanulói, pedagógusi,szülőimegítélések Tantárgyiattitűdök Kritikai gondolkodás Kreatív gondolkodás Problémamegoldó gondolkodás Tévkép- zetek Különböző művészeti nyelvek megértése Különböző művészeti technikák gyakorlati alkalmazása TUDÁSSZINTEK Téri és akusztikai képességek Egyéb képes- ségek Színpadi- művészeti ismeretek IV. gondolkodás rétegei Azonos feladatok eltérő korú tanulóknak - eltérő küszöbértékekkel. III. Megértett / alkalmazott eszköztudás / műveltség II. Objektíven mérhető tantárgyi tudás Eltérő feladatok az eltérő életkorú tanulók számára. I. Becsült tantárgyi tudás Szubjektív. Vizuális kultúra – képzőművészeti és design ismeretek Ének-zene – zeneismeret és hangszeres játék ismeretek Osztályzatok Kognitív és érzelmi intelligencia Pszichológiai immunkompetencia Flow A művészeti tudás modellezése (ének-zene, vizuális, színpadi művészetek) Bredács Alice, 2010 MÉRÉS – ÉRTÉKELÉS – MODELLALKOTÁS
A FOGALMI RENDSZER Kritikai gondolkodás Kreatív gondolkodás Problémamegoldó gondolkodás Tévképzetek Különböző művészeti nyelvek megértése Különböző művészeti technikák gyakorlati alkalmazása Téri és akusztikai képességek Egyéb képességek Színpadi- művészeti ismeretek Vizuális kultúra – képzőművészeti és design ismeretek Ének-zene – zeneismeret és hangszeres játék ismeretek Osztályzatok Hogyan lesz a tudásból műveltség?
A FOGALMI RENDSZER ÉS TAXONÓMIÁJA A Térszemlélet Teszt modellje – feladatok típusai és a lefedett részképességei Forrás: Gulyás és Kárpáti (2002: 89.o.): A térszemlélet teszt leírása alapján szerkesztette és rajzolta Bredács Alice, 2011.
A FOGALMI RENDSZER KOMPETENCIARENDSZER Teljesítőképesség, szakavatottság  Tudásnak, személyes adottságoknak, készségeknek egy adott szakmai környezetben való alkalmazási képessége.  Ismeretek, tapasztalatok, képességek, attitűdök, motivációk, személyes értékek, személyiségvonások amivel az egyén rendelkezik.  Mindaz, ami egy adott szakmai feladat sikeres végrehajtásához kell. Udvardi-Lakos Endre (2005): Paradigmaváltás a gyakorlatban I. Kompetencia, modularitás. Szakképzési Szemle, 21. évf., 4. sz. 345–379.  Kompetenssé teszi az egyént arra, hogy a különböző élethelyzetekben, összetett, életszerű feladatok megoldásában eredményesen, hatékonyan cselekedjék. Nagy József (1996): Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztő pedagógiai programok készítéséhez. Mozaik Oktatási Stúdió Kiadó, Budapest. Nagy József (2007): Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó, Szeged.
SZAKKÉPESÍTÉSI KOMPETENCIAPROFIL Rögzít egy adott foglalkozás / munkakör ellátásához szükséges tudást, személyes tulajdonságokat és a munkafeladatok elvégzéséhez megkívánt képességeket, alkalmasságot. 1. FELADATKOMPETENCIÁK (KÖVETELMÉNYEK) SZINTJEI (a tudás fejlettsége, minősége, begyakorlottsága alapján) • feladatcsoport • feladat • művelet 2. TULAJDONSÁGKOMPETENCIÁK KATEGÓRIÁI (a személyes tulajdonságok megléte alapján) • szakmai kompetenciák • módszerkompetenciák • társas kompetenciák • személyes kompetenciák Forrás: Nagy József kompetenciarendszere (1996) és Petrovics Nándor (2006): Résztanulmány a kompetencia alapú szakképzés keretében történő alkalmazhatóságáról . A projekt alapján az ábrát szerkesztette: Bredács Alice, 2005. A FOGALMI RENDSZER ÉS TAXONÓMIÁJA
A Pszichológiai Immunitás Kompetenciarendszere Forrás: Oláh Attila (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Trefort Kiadó, Budapest. ssz. 16 MEGKÜZDÉSI KÉPESSÉG 3 ALRENDSZER 1 Pozitív gondolkodás Megközelítő- monitorozó alrendszer 2 Koherenciaérzés 3 Növekedésérzés 4 Kontrollérzés 5 Öntisztelet (kreatív énkép) 6 Személyes forrásmonitorozó képesség (rugalmasság, kihíváskeresés) 7 Társas forrásmonitorozó képesség (empátia) 8 Személyes mobilizáló képesség (leleményesség) Mobilizáló-alkotó- végrehajtó alrendszer 9 Személyes teremtő képesség (énhatékonyság-érzés) 10 Társas mobilizáló képesség 11 Társas teremtő képesség (alkotóképesség) 12 Kitartásképesség (célorientáció) Önszabályzó alrendszer 13 Szinkronképesség 14 Impulzivitáskontroll 15 Érzelmi kontroll 16 Ingerlékenység-gátlás A FOGALMI RENDSZER ÉS TAXONÓMIÁJA
A FOGALMI RENDSZER SZEMÉLYISÉGVONÁS DISZPOZÍCIÓ  A személyiségre jellemző tulajdonságok potenciáljainak diszpozíciói.  Egyre inkább beépül a kompetencia fogalmába.  Tanulmányozása interdiszciplináris feladat. Oláh Attila (2006): Pszichológiai ​alapismeretek. Kiadta a Bölcsész Konzorcium ELTE, Budapest. Oláh Attila, Nagybányai Nagy Olivér, Rózsa Sándor (szerk., 2006): A pszichológiai mérés alapjai. Elmélet, módszer és gyakorlati alkalmazás. Kiadta a Bölcsész Konzorcium ELTE, Budapest.
A FOGALMI RENDSZER ÉS TAXONÓMIÁJA KREATIVITÁS FLEXIBILITÁS gondolkodás rugalmassága, feladathoz alkalmazkodás, spontaneitás, új termékek létrehozása, régiek átalakítása, új infor- mációk megszerzése, új gondolat. SZENZITIVITÁS a probléma érzékeny felismerése FLUENCIA gondolkodás, ötletek folyékonysága, asszociációk áramlása, fogalomalkotás gyorsasága, (verbális, képi, mozgásos) gondolkodásformák társulnak ELABORÁCIÓ ötletek, alternatívákat is tartalmazó kidolgozása és megvalósítása REDEFINIÁLÁS a probléma, feladat újrafogalmazásának képessége ORIGINALITÁS eredetiség, fantázia, mellyel egy problémára új, szokatlan, ritka (társadalmilag hasznos) ötletek, megoldások születnek A kreatív gondolkodás és tevékenység modellje Forrás: Guilford, 1950; Löwenfeld, 1962; Torrance 1966. alapján szerkesztette és rajzolta Bredács Alice, 2011. 1. kreatív gondolkodás 2. kreatív tevékenység
A FOGALMI RENDSZER ÉS TAXONÓMIÁJA Az érzelmi intelligencia taxonómia modellje Forrás: Salovey és Mayer EQ modellje, és kompetenciákhoz tartozó cselekvéssorok, Oláh, 2005, 159. o. In: Bredács, 2016)
SAJÁT „MÉRÉSI – ÉRTÉKELÉSI GYAKORLAT” MODELLJE Forrás: Bredács Alice (2015): A hagyományos és az IKT-vel támogatott mérés és értékelés a szakképzésben. Digitális tananyag. Kiadta a BME Tanárképző Központ. SAJÁT MÉRÉSI – ÉRTÉKELÉSI „JÓ GYAKORLAT” TETRAÉDER MODELL Alapja: a „fejetetejére állított” és továbbgondolt Bloomi taxonómia rendszer Érzelmi képességrendszer Értelmi képességrendszer Digitális komplexum (hátsó tetraéder) A MODELL MAGVA (középső tetraéder) a különböző személyiségvonások diszpozíciói (pl: attitűdök, motivációk, személyes értékek, stb.) (Pszicho)motoros képességrendszer KÖRNYEZET (társadalmi – kulturális hatásrendszer)
KONKLÚZIÓ  A mérés – értékelés rendszere, formája, minősége, gyakorisága, visszacsatolása nagy hatással van a tanulók tudásának, képességeinek, szakképzettségének és műveltségének fejlődésére.  Tanulói szinten: segíti a tanulói teljesítmények megismerését.  Oktatási rendszer szinten: segíti a művészeti / műszaki oktatás – nevelés – képzés döntéseit, tervezéseit, minőségét.  A mérés – értékelés folyamatának első lépése tehát a tervezés: 1. a strukturális modell (FRAMEWORK, TAXONÓMIA) és 2. a mérési – értékelési stratégia kidolgozása. DE ez nem könnyű feladat, mert:  a pedagógiában a fogalmak deskriptívek, ezért gyakran további pontosításra szorulnak, így folyamatosan átértelmeződnek,  a mérés – értékelés előmunkálatok nagyon idő és munkaigényesek
KONKLÚZIÓ TOVÁBBI KÉRÉSEK  Hogyan lehet összeegyeztetni a teljesítményvizsgálatokban a szubjektív és az objektív elemeket?  Figyelembe lehet-e venni, hogy a képességek általában egymástól nem elszigetelten jelennek meg, hanem korrelálnak egymással?  Lehet-e olyan standard mérőeszköz csomagot készíteni, amely egy taxonómia- rendszer teljes tartományát lefedi?  Hogyan lehet a metakogníció szerepét is vizsgálni?  ………………. E kérdések egy részére kapunk válaszokat kollégáim „a jó gyakorlatainak bemutatása során.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
A mérés – értékelés ADATLAPJA a saját gyakorlatban SAJÁT „MÉRÉSI – ÉRTÉKELÉSI GYAKORLAT” MODELLJE Iskola: A mérés időpontja: Osztály: fő: ebből fiú: lány: A mérést végezte: Az értékelést végezte: A mérés – értékelés céljai: Mérendő – értékelendő teljesítmények (tudás, képesség, műveltség, kompetencia): A mérőeszköz/ök leírása javítókulccsal: A méréssel kapcsolatos tanári tevékenységek: tanulói tevékenységek: Az adatok felvételének módja: Az értékelés indikátorai (fogalmi keretrendszere és taxonómia szintek megnevezése): A megoldások szöveges értékelése, a tanulságok levonása: Forrás: Bredács Alice (2015): A hagyományos és az IKT-vel támogatott mérés és értékelés a szakképzésben. Digitális tananyag. Kiadta a BME Tanárképző Központ.

More Related Content

Bredács Alice: A mérésben - értékelésben megjelenő folyamatelvűség és modellezés

  • 1. „TUDÓS TANÁROK – TANÁR TUDÓSOK” KONFERENCIA 2016. november 8-9. Mérés – értékelés a művészeti nevelésben és a műszaki képzésben szekció A mérésben – értékelésben megjelenő folyamatelvűség és modellezés BREDÁCS ALICE PTE MK
  • 2. A TÉMÁRA VONATKOZÓ „MOTIVÁCIÓS LEVELEM” Kezdetek: Az „Iskolai tudás mérése Baranya megyében – 1999” A mérés – értékelés megtervezése a) OKTATÓI / OKTATÁSKUTATÓI MUNKA 1. STRUKTÚRA TERVEZÉSE  Modellálás: Framework keretrendszer és a taxonómia meghatározása  mérőeszköz, javítókulcs, adatfelvételi szabályrendszer készítése (bemérések, javítások) 2. STRATÉGIAI TERVEZÉS időütemezetés, költségvetés, szervezés, módszerek, szereplők, hasznosítás módja… A mérés – értékelés lebonyolítása b) KÉRDEZŐBIZTOSI MUNKA adatgyűjtés, adattisztítás, kódolás c) STATISZTIKAI MUNKA adatrögzítés statisztikai próbák, számítások táblázatok, mátrixok, ábrák, diagramok d) PEDAGÓGIAI SZAKMAI KUTATÓI ELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ MUNKA elemzések, következtetések A mérés – értékelés értékelése – az eredmények visszacsatolása e) OKTATÓI – NEVELŐI MUNKA közzététel: előadás, tanulmány, kurzus, alkalmazás, TANANYAGÍRÁS (2014)
  • 3. A MÉRÉS – ÉRTÉKELÉS HELYE AZ OKTATÁSI FOLYAMATBAN Az oktatás – nevelés – képzés rendszerelvű modellje Forrás: Tanulás és tanítás: Bredács Alice, 2009. I. DÖNTÉSEK – TERVEK – FELTÉTELEK preferált értékek, nevelési célok fejlesztési területek (képességek, kompetenciák, viselkedési normák) követelmények (és az eredményesség megállapításának módja) tartalmak (pl: témák, feldolgozandó problémák) feladatvariációk II. FOLYAMATSZERVEZÉS / MEGVALÓSÍTÁS tanítási – nevelési – képzési hatásrendszer szervezése folyamán létrejövő előre látható és nem látható tanórai + tanórán kívüli feladatok megvalósulása; szervezési keretek, szervezeti formák, stratégiák, módszerek, eljárások, eszközök biztosítása és használata III. VIZSGÁLAT / MÉRÉS – ÉRTÉKELÉS Teljesítményvizsgálat: a tanuló tudása, szakértelme, kompetenciái, műveltsége, viselkedése, személyiségfejlődése, stb. Hatékonyságvizsgálat: iskolaszervezet működése, kurzusok, programok, hozzáadott érték (1) INPUT Bemeneti feltételek (2) PROCESS Oktatási – nevelési – képzési folyamata (3) OUTPUT Eredmény: változás a tanuló tudásában, viselkedésében, személyiségében (4) FEEDBACK → visszacsatolás (standardizálás / változtatás): 1. teljesítményhez; 2. célokhoz; 3. tananyaghoz; 4. oktatásszervezéshez, eszközökhöz és módszerekhez; 5. a csoportos / személyre szabott programokhoz és tantervekhez; 6. a mérés – értékelés preferált funkcióihoz és formáihoz FOLYAMATOS KONTEXTUS A TÁRSADALMI KÖRNYEZETTEL (információgyűjtés, visszacsatolás)
  • 4. MÉRÉS – ÉRTÉKELÉSI FOLYAMATA A-Z-IG VISSZACSATOLÁS: Eredmények felhasználása BEMENET: Mérési – értékelési terv készítése (mit, mikor, hogyan, mivel vizsgálunk) Mérőeszköz, javítókulcs, szabályrendszer (mérőskála) készítése, vagy egy meglevő véleményezése, standardizálása FOLYAMAT: 1. Nyers adatok begyűjtése, 2. adattisztítás, 3. kódolás (elsődleges, másodlagos, nyers és feldolgozott adatok) Pszichológiai és szociális háttérvizsgálatok Adatrögzítés valamely matematikai statisztikai programban Statisztikai próbák és számítások végzése Táblázatok, mátrixok, ábrák készítése Összehasonlító elemzések, következtetések készítése (logikai, szakmai) EREDMÉNY: Közzététel / kutatási beszámoló
  • 5. A MÉRÉS – ÉRTÉKELÉS STRUKTÚRÁJA A mérés – értékelés és mérőeszköz-alkotás első lépése a Framework meghatározása és taxonómizálása  Ezt az oktatásban a legtöbb mérés – értékelés figyelmen kívül hagyja.  Ezért a mérés – értékelés az iskolai gyakran ad hoc jellegű. FRAMEWORK  Tartalmi (fogalmi) keretrendszer megalkotása.  A mérések – értékelések során ezek elemei és szintjeik vizsgálhatók. TAXONÓMIA  Struktúra – a fogalmi apparátus kumulatív hierarchia rendszere.
  • 6. A FOGALMI RENDSZER Mit mérhetünk – értékelhetünk az oktatási folyamatban?  tudást - szaktudást / szakértelemét  műveltséget  kompetenciát  személyes tulajdonságokat
  • 7. A FOGALMI RENDSZER TUDÁSRENDSZER  Ismeretek, készségek, képességek, attitűdök rendszere. SZAKTUDÁS-, SZAKÉRTELEMRENDSZER  Adott szakterületre vonatkozó konkrét ismeretek, készségek, képességek, attitűdök együttese.  Egyénileg értékes, társadalmilag hasznos munkavégzés és szabadidő eltöltés. MŰVELTSÉGRENDSZER  Adott kultúrában releváns és értékes ismeretek, készségek, képességek, attitűdök összessége.  Alapja az identitásnak, segíti az értékdöntéseket.  Összekapcsolja: a múltat – jelent – jövőt, az egyént a közösség más tagjaival. Csapó Benő (szerk., 2002): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest. Csapó Benő (2003): A tudás és a kompetenciák. In: Monostori Anikó (szerk.): A tanulás fejlesztése. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 65-74.
  • 8. A FOGALMI RENDSZER ÉS TAXONÓMIÁJA BLOOMI TAXONÓMIA TUDÁS- TARTOMÁNYAI ÚJ VERZIÓBAN (Pszicho)motoros képességek / gyakorlati készségek kategóriák szabálykövetés irányított válaszreakció válaszsorozat megszerkesztett válasz alkotás nyitott válaszreakció alkalmazás Érzelmi képességek (érzelmi fejlődés) és attitűdök Értelmi képességek kategóriák érzelmek összeszerveződése érzelmek elsajátítása érzelmekre való reagálás érzelmek fogadása önbecsülés alkotó gondolkodáskategóriák értékelés elemzés alkalmazás értelmezés felismerés Az ábrát készítette: Jukes és Dosaj, 2006, Lu és Overbaugh, 2009 alapján: Bredács Alice, 2015, In: A hagyományos és az IKT-vel támogatott mérés és értékelés a szakképzésben. Digitális tananyag. Kiadta a BME Tanárképző Központ.
  • 9. Szülői,tanári,igazgató1kérdőívek Tanulóikérdőív Induktív gondolkodás Deduktív gondolkodás Korrelatív gondolkodás Tévképzetek Matema- tikai megértés Természettudományos ismeretek gyakorlati alkalmazása TUDÁSSZINTEK Olvasás- értés Idegen nyelv értés KémiaMatematika Fizika Osztályzatok Tantárgyiattitűdök Biológia Történelem IV. Gondolkodási képesség rétegei Azonos feladatok eltérő korú tanulóknak - eltérő küszöbértékekkel. III. Megértett / alkalmazott eszköztudás – új szituációban II. Tantárgyi tudás Objektíven mérhető. Eltérő feladatok az eltérő életkorú tanulók számára. I. Becsült tantárgyi tudás Szubjektív. Érzelmi intelligencia Pszichológiai immunkompetencia rendszer Flow Intelligencia Pécsi mérés: „Iskolai Tudás” tesztcsomag 7.-11.osztályos tanulók számára kognitív modell, 1999, JATE, PTE, ELTE MÉRÉS – ÉRTÉKELÉS – MODELLALKOTÁS Csapó Benő (2002, szerk.): Az iskolai tudás. Ozirisz Kiadó, Budapest. Alapján készítette Bredács Alice 2004
  • 10. Tanulássaléstudássalkapcsolatostanulói, pedagógusi,szülőimegítélések Tantárgyiattitűdök Kritikai gondolkodás Kreatív gondolkodás Problémamegoldó gondolkodás Tévkép- zetek Különböző művészeti nyelvek megértése Különböző művészeti technikák gyakorlati alkalmazása TUDÁSSZINTEK Téri és akusztikai képességek Egyéb képes- ségek Színpadi- művészeti ismeretek IV. gondolkodás rétegei Azonos feladatok eltérő korú tanulóknak - eltérő küszöbértékekkel. III. Megértett / alkalmazott eszköztudás / műveltség II. Objektíven mérhető tantárgyi tudás Eltérő feladatok az eltérő életkorú tanulók számára. I. Becsült tantárgyi tudás Szubjektív. Vizuális kultúra – képzőművészeti és design ismeretek Ének-zene – zeneismeret és hangszeres játék ismeretek Osztályzatok Kognitív és érzelmi intelligencia Pszichológiai immunkompetencia Flow A művészeti tudás modellezése (ének-zene, vizuális, színpadi művészetek) Bredács Alice, 2010 MÉRÉS – ÉRTÉKELÉS – MODELLALKOTÁS
  • 11. A FOGALMI RENDSZER Kritikai gondolkodás Kreatív gondolkodás Problémamegoldó gondolkodás Tévképzetek Különböző művészeti nyelvek megértése Különböző művészeti technikák gyakorlati alkalmazása Téri és akusztikai képességek Egyéb képességek Színpadi- művészeti ismeretek Vizuális kultúra – képzőművészeti és design ismeretek Ének-zene – zeneismeret és hangszeres játék ismeretek Osztályzatok Hogyan lesz a tudásból műveltség?
  • 12. A FOGALMI RENDSZER ÉS TAXONÓMIÁJA A Térszemlélet Teszt modellje – feladatok típusai és a lefedett részképességei Forrás: Gulyás és Kárpáti (2002: 89.o.): A térszemlélet teszt leírása alapján szerkesztette és rajzolta Bredács Alice, 2011.
  • 13. A FOGALMI RENDSZER KOMPETENCIARENDSZER Teljesítőképesség, szakavatottság  Tudásnak, személyes adottságoknak, készségeknek egy adott szakmai környezetben való alkalmazási képessége.  Ismeretek, tapasztalatok, képességek, attitűdök, motivációk, személyes értékek, személyiségvonások amivel az egyén rendelkezik.  Mindaz, ami egy adott szakmai feladat sikeres végrehajtásához kell. Udvardi-Lakos Endre (2005): Paradigmaváltás a gyakorlatban I. Kompetencia, modularitás. Szakképzési Szemle, 21. évf., 4. sz. 345–379.  Kompetenssé teszi az egyént arra, hogy a különböző élethelyzetekben, összetett, életszerű feladatok megoldásában eredményesen, hatékonyan cselekedjék. Nagy József (1996): Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztő pedagógiai programok készítéséhez. Mozaik Oktatási Stúdió Kiadó, Budapest. Nagy József (2007): Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó, Szeged.
  • 14. SZAKKÉPESÍTÉSI KOMPETENCIAPROFIL Rögzít egy adott foglalkozás / munkakör ellátásához szükséges tudást, személyes tulajdonságokat és a munkafeladatok elvégzéséhez megkívánt képességeket, alkalmasságot. 1. FELADATKOMPETENCIÁK (KÖVETELMÉNYEK) SZINTJEI (a tudás fejlettsége, minősége, begyakorlottsága alapján) • feladatcsoport • feladat • művelet 2. TULAJDONSÁGKOMPETENCIÁK KATEGÓRIÁI (a személyes tulajdonságok megléte alapján) • szakmai kompetenciák • módszerkompetenciák • társas kompetenciák • személyes kompetenciák Forrás: Nagy József kompetenciarendszere (1996) és Petrovics Nándor (2006): Résztanulmány a kompetencia alapú szakképzés keretében történő alkalmazhatóságáról . A projekt alapján az ábrát szerkesztette: Bredács Alice, 2005. A FOGALMI RENDSZER ÉS TAXONÓMIÁJA
  • 15. A Pszichológiai Immunitás Kompetenciarendszere Forrás: Oláh Attila (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Trefort Kiadó, Budapest. ssz. 16 MEGKÜZDÉSI KÉPESSÉG 3 ALRENDSZER 1 Pozitív gondolkodás Megközelítő- monitorozó alrendszer 2 Koherenciaérzés 3 Növekedésérzés 4 Kontrollérzés 5 Öntisztelet (kreatív énkép) 6 Személyes forrásmonitorozó képesség (rugalmasság, kihíváskeresés) 7 Társas forrásmonitorozó képesség (empátia) 8 Személyes mobilizáló képesség (leleményesség) Mobilizáló-alkotó- végrehajtó alrendszer 9 Személyes teremtő képesség (énhatékonyság-érzés) 10 Társas mobilizáló képesség 11 Társas teremtő képesség (alkotóképesség) 12 Kitartásképesség (célorientáció) Önszabályzó alrendszer 13 Szinkronképesség 14 Impulzivitáskontroll 15 Érzelmi kontroll 16 Ingerlékenység-gátlás A FOGALMI RENDSZER ÉS TAXONÓMIÁJA
  • 16. A FOGALMI RENDSZER SZEMÉLYISÉGVONÁS DISZPOZÍCIÓ  A személyiségre jellemző tulajdonságok potenciáljainak diszpozíciói.  Egyre inkább beépül a kompetencia fogalmába.  Tanulmányozása interdiszciplináris feladat. Oláh Attila (2006): Pszichológiai ​alapismeretek. Kiadta a Bölcsész Konzorcium ELTE, Budapest. Oláh Attila, Nagybányai Nagy Olivér, Rózsa Sándor (szerk., 2006): A pszichológiai mérés alapjai. Elmélet, módszer és gyakorlati alkalmazás. Kiadta a Bölcsész Konzorcium ELTE, Budapest.
  • 17. A FOGALMI RENDSZER ÉS TAXONÓMIÁJA KREATIVITÁS FLEXIBILITÁS gondolkodás rugalmassága, feladathoz alkalmazkodás, spontaneitás, új termékek létrehozása, régiek átalakítása, új infor- mációk megszerzése, új gondolat. SZENZITIVITÁS a probléma érzékeny felismerése FLUENCIA gondolkodás, ötletek folyékonysága, asszociációk áramlása, fogalomalkotás gyorsasága, (verbális, képi, mozgásos) gondolkodásformák társulnak ELABORÁCIÓ ötletek, alternatívákat is tartalmazó kidolgozása és megvalósítása REDEFINIÁLÁS a probléma, feladat újrafogalmazásának képessége ORIGINALITÁS eredetiség, fantázia, mellyel egy problémára új, szokatlan, ritka (társadalmilag hasznos) ötletek, megoldások születnek A kreatív gondolkodás és tevékenység modellje Forrás: Guilford, 1950; Löwenfeld, 1962; Torrance 1966. alapján szerkesztette és rajzolta Bredács Alice, 2011. 1. kreatív gondolkodás 2. kreatív tevékenység
  • 18. A FOGALMI RENDSZER ÉS TAXONÓMIÁJA Az érzelmi intelligencia taxonómia modellje Forrás: Salovey és Mayer EQ modellje, és kompetenciákhoz tartozó cselekvéssorok, Oláh, 2005, 159. o. In: Bredács, 2016)
  • 19. SAJÁT „MÉRÉSI – ÉRTÉKELÉSI GYAKORLAT” MODELLJE Forrás: Bredács Alice (2015): A hagyományos és az IKT-vel támogatott mérés és értékelés a szakképzésben. Digitális tananyag. Kiadta a BME Tanárképző Központ. SAJÁT MÉRÉSI – ÉRTÉKELÉSI „JÓ GYAKORLAT” TETRAÉDER MODELL Alapja: a „fejetetejére állított” és továbbgondolt Bloomi taxonómia rendszer Érzelmi képességrendszer Értelmi képességrendszer Digitális komplexum (hátsó tetraéder) A MODELL MAGVA (középső tetraéder) a különböző személyiségvonások diszpozíciói (pl: attitűdök, motivációk, személyes értékek, stb.) (Pszicho)motoros képességrendszer KÖRNYEZET (társadalmi – kulturális hatásrendszer)
  • 20. KONKLÚZIÓ  A mérés – értékelés rendszere, formája, minősége, gyakorisága, visszacsatolása nagy hatással van a tanulók tudásának, képességeinek, szakképzettségének és műveltségének fejlődésére.  Tanulói szinten: segíti a tanulói teljesítmények megismerését.  Oktatási rendszer szinten: segíti a művészeti / műszaki oktatás – nevelés – képzés döntéseit, tervezéseit, minőségét.  A mérés – értékelés folyamatának első lépése tehát a tervezés: 1. a strukturális modell (FRAMEWORK, TAXONÓMIA) és 2. a mérési – értékelési stratégia kidolgozása. DE ez nem könnyű feladat, mert:  a pedagógiában a fogalmak deskriptívek, ezért gyakran további pontosításra szorulnak, így folyamatosan átértelmeződnek,  a mérés – értékelés előmunkálatok nagyon idő és munkaigényesek
  • 21. KONKLÚZIÓ TOVÁBBI KÉRÉSEK  Hogyan lehet összeegyeztetni a teljesítményvizsgálatokban a szubjektív és az objektív elemeket?  Figyelembe lehet-e venni, hogy a képességek általában egymástól nem elszigetelten jelennek meg, hanem korrelálnak egymással?  Lehet-e olyan standard mérőeszköz csomagot készíteni, amely egy taxonómia- rendszer teljes tartományát lefedi?  Hogyan lehet a metakogníció szerepét is vizsgálni?  ………………. E kérdések egy részére kapunk válaszokat kollégáim „a jó gyakorlatainak bemutatása során.
  • 23. A mérés – értékelés ADATLAPJA a saját gyakorlatban SAJÁT „MÉRÉSI – ÉRTÉKELÉSI GYAKORLAT” MODELLJE Iskola: A mérés időpontja: Osztály: fő: ebből fiú: lány: A mérést végezte: Az értékelést végezte: A mérés – értékelés céljai: Mérendő – értékelendő teljesítmények (tudás, képesség, műveltség, kompetencia): A mérőeszköz/ök leírása javítókulccsal: A méréssel kapcsolatos tanári tevékenységek: tanulói tevékenységek: Az adatok felvételének módja: Az értékelés indikátorai (fogalmi keretrendszere és taxonómia szintek megnevezése): A megoldások szöveges értékelése, a tanulságok levonása: Forrás: Bredács Alice (2015): A hagyományos és az IKT-vel támogatott mérés és értékelés a szakképzésben. Digitális tananyag. Kiadta a BME Tanárképző Központ.