ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo
Coaching stílusú visszajelzés:
Út az önértékeléshez és az önfejlesztéshez
Tudós tanárok-tanár tudósok Konferencia
Buzásné Mokos Boglárka
Budapest, 2016.11.09.
Bemutatkozás
Nyelvtanár, tréner→ felnőtt oktatás, üzleti angol,
készségfejlesztő tréningek
Nyelvi coach→hatékonyságnövelés, tanulói
felelősségvállalás elősegítése
Tanuló →ELTE Nyelvpedagógia Doktori Program,
a coaching nyelvoktatásban történő használata
Coaching
„A coaching célja az egyénben rejlő
lehetőségek kibontakoztatása
teljesítményének javítása által. Nem az
illető tanítását jelenti, hanem a
tanuláshoz való hozzásegítését.”
(Whitmore, 1992)
Coaching szemlélet a nyelvoktatásban
• partneri viszony, támogató légkör
• coaching szerződés, elfogadott keretek
• coaching szemlélet/ attitűd alkalmazása
• coach szerep és tanári szerep váltakozása,
tanári és coach kompetenciák együttes
alkalmazása
• célkitűzés, tervezés, haladásmérés coaching
eszközökkel támogatva
A visszajelzés/ értékelés
Dicséret vagy fejlődést segítő javaslat?
A teljesítményünkre vonatkozó dicséretet
hallanánk inkább, vagy fejlődést segítő
javaslatokat (kritikát)?
Kutatás
• 899 résztvevő, 49% amerikai, 51% külföldi
• Felnőttek: Baby Boom, X és Y generációs
Eredmények:
- Javító szándékú/ fejlődést segítő visszajelzést, kritikát
preferál 57%
- Dicséret kapni szeret: 43%
- Fejlesztő visszajelzést (kritikát) a többség nem szeret adni
- 92% szerint a javító szándékú javaslat hatékony a teljesítmény
javításában, ha megfelelő módon érkezik
- Minél magabiztosabb egy személy, annál szívesebben fogadja
a negatív visszajelzést
- Minél idősebb egy személy,annál inkább kívánja a fejlesztő
visszajelzést
(Zenger & Folkman, 2014)
Hatékony tanári visszajelzés
Dicséret↔
• egyoldalú
• eseti, impulzív
• nem mindig egyezik a
tanuló énképével
• manipulációnak is tűnhet
• tanári felsőbbrendűséget
feltételez
• elmaradását kritikaként is
érezhetik
• függést eredményezhet
(Gordon, 1974)
Coaching stílusú visszajelzés
• min. két személyes
• rendszeres
• tényeken alapul
• engedélyhez kötött
• a tanuló is aktív részese
• konkrétumokat fogalmaz
meg közös tudás/ ismeret
alapján (+ és -)
• ideális megerősítés és
kritikai arány 2:1→
„szendvics modell” (nem a
kritika becsomagolása)
Hatékony dicséret
• nem képességet vagy személyiséget, hanem
igyekezetet, erőfeszítést, eredményeket céloz
• nem a társakhoz, hanem az egyén korábbi
teljesítményeihez viszonyított
• nincs mögöttes célja
• őszinte
(Gordon, 1974)
A coaching stílusú visszajelzés menete
1. Ismertetés, engedélykérés a célszemélytől
2. Tanulói önreflexió – nyitott kérdésekkel
2.1 Mi ment jól? /Mivel vagy elégedett?/ Mire vagy büszke?
2.2 Min szeretnél változtatni?/ Miben kell még fejlődnöd?/
Miben vársz még segítséget?
3. Tanári visszajelzés, tény- norma- hatás alapján
3.1 Mit látok/ hallok/ tapasztalok, mint tanár?
3.2 Mi lenne az elvárt/ ideális/ szükséges?
3.3 Milyen hatása/ következménye van a tanuló produkciójának?
4. Akcióterv felvázolása a tanuló által+ reflektáló tanári
javaslat
4.1. Mit kell tenned a fejlődésért? Miben vársz segítséget?
4.2 Mikor, hogyan, milyen eszközökkel, milyen mérés mentén fog
ez megvalósulni? → tudatosság és felelősségvállalás
A coaching stílusú visszajelzés haszna
• támogató, bizalmi légkör erősödése
• elvárások pontos tisztázása→ számon
kérhetőség
• önismeret, elfogadás növekedése→
objektivitás
• önkorlátozó hiedelmek, gátlások , problémák
felszínre kerülése→ tükörtartás
• pozitívumok kiemelése, megerősítése→
motiváció erősítése
• konkrét célok, tervek megfogalmazása→
felelősségvállalás erősödése
A coaching stílusú visszajelzés
„buktatói”
• a tanuló nem nyitott rá, nem partner
• a tanuló elbagatellizálja
• nincs hozzá megfelelő csoportkohézió és
elfogadás
• nincs rá idő/ lehetőség/ visszaellenőrzés
• nem ismertek a normák/ nem azonosan
ismertek a normák
Lehetséges alkalmazási területei
• érettségi/ nyelvvizsga felkészítés→
prezentáció, írásfeladat (pl. hivatalos
levél, esszé)
• kommunikációs készségek fejlesztése→
telefonálás, tárgyalástechnika,
prezentáció stb.
• projektmunka/ csapatmunka
• egyéb
Felhasznált irodalom
Gordon, T. (1974). T.E.T. Teacher Effectivness Training. New York:
Wyden.
Whitmore, J. (1992). Coaching for performance. Boston. MA:
Nicholas Brealy Publishing.
Zenger, J. & Folkman, J. (2014). Your employees want the
negative feedback you hate to give. Harward Business Review.
https://hbr.org/2014/01/your-employees-want-the-negative-
feedback-you-hate-to-give
Kérdések- válaszok
Köszönöm a figyelmet!
Elérhetőségeim:
boglarka.mokos@gmail.com
boglarka.mokos@educoaching.hu
0630- 684-78-16

More Related Content

Buzásné Mokos Boglárka: Coaching stílusú visszajelzés: Út az önértékeléshez és az önfejlesztéshez

  • 1. Coaching stílusú visszajelzés: Út az önértékeléshez és az önfejlesztéshez Tudós tanárok-tanár tudósok Konferencia Buzásné Mokos Boglárka Budapest, 2016.11.09.
  • 2. Bemutatkozás Nyelvtanár, tréner→ felnőtt oktatás, üzleti angol, készségfejlesztő tréningek Nyelvi coach→hatékonyságnövelés, tanulói felelősségvállalás elősegítése Tanuló →ELTE Nyelvpedagógia Doktori Program, a coaching nyelvoktatásban történő használata
  • 3. Coaching „A coaching célja az egyénben rejlő lehetőségek kibontakoztatása teljesítményének javítása által. Nem az illető tanítását jelenti, hanem a tanuláshoz való hozzásegítését.” (Whitmore, 1992)
  • 4. Coaching szemlélet a nyelvoktatásban • partneri viszony, támogató légkör • coaching szerződés, elfogadott keretek • coaching szemlélet/ attitűd alkalmazása • coach szerep és tanári szerep váltakozása, tanári és coach kompetenciák együttes alkalmazása • célkitűzés, tervezés, haladásmérés coaching eszközökkel támogatva
  • 6. Dicséret vagy fejlődést segítő javaslat? A teljesítményünkre vonatkozó dicséretet hallanánk inkább, vagy fejlődést segítő javaslatokat (kritikát)?
  • 7. Kutatás • 899 résztvevő, 49% amerikai, 51% külföldi • Felnőttek: Baby Boom, X és Y generációs Eredmények: - Javító szándékú/ fejlődést segítő visszajelzést, kritikát preferál 57% - Dicséret kapni szeret: 43% - Fejlesztő visszajelzést (kritikát) a többség nem szeret adni - 92% szerint a javító szándékú javaslat hatékony a teljesítmény javításában, ha megfelelő módon érkezik - Minél magabiztosabb egy személy, annál szívesebben fogadja a negatív visszajelzést - Minél idősebb egy személy,annál inkább kívánja a fejlesztő visszajelzést (Zenger & Folkman, 2014)
  • 8. Hatékony tanári visszajelzés Dicséret↔ • egyoldalú • eseti, impulzív • nem mindig egyezik a tanuló énképével • manipulációnak is tűnhet • tanári felsőbbrendűséget feltételez • elmaradását kritikaként is érezhetik • függést eredményezhet (Gordon, 1974) Coaching stílusú visszajelzés • min. két személyes • rendszeres • tényeken alapul • engedélyhez kötött • a tanuló is aktív részese • konkrétumokat fogalmaz meg közös tudás/ ismeret alapján (+ és -) • ideális megerősítés és kritikai arány 2:1→ „szendvics modell” (nem a kritika becsomagolása)
  • 9. Hatékony dicséret • nem képességet vagy személyiséget, hanem igyekezetet, erőfeszítést, eredményeket céloz • nem a társakhoz, hanem az egyén korábbi teljesítményeihez viszonyított • nincs mögöttes célja • őszinte (Gordon, 1974)
  • 10. A coaching stílusú visszajelzés menete 1. Ismertetés, engedélykérés a célszemélytől 2. Tanulói önreflexió – nyitott kérdésekkel 2.1 Mi ment jól? /Mivel vagy elégedett?/ Mire vagy büszke? 2.2 Min szeretnél változtatni?/ Miben kell még fejlődnöd?/ Miben vársz még segítséget? 3. Tanári visszajelzés, tény- norma- hatás alapján 3.1 Mit látok/ hallok/ tapasztalok, mint tanár? 3.2 Mi lenne az elvárt/ ideális/ szükséges? 3.3 Milyen hatása/ következménye van a tanuló produkciójának? 4. Akcióterv felvázolása a tanuló által+ reflektáló tanári javaslat 4.1. Mit kell tenned a fejlődésért? Miben vársz segítséget? 4.2 Mikor, hogyan, milyen eszközökkel, milyen mérés mentén fog ez megvalósulni? → tudatosság és felelősségvállalás
  • 11. A coaching stílusú visszajelzés haszna • támogató, bizalmi légkör erősödése • elvárások pontos tisztázása→ számon kérhetőség • önismeret, elfogadás növekedése→ objektivitás • önkorlátozó hiedelmek, gátlások , problémák felszínre kerülése→ tükörtartás • pozitívumok kiemelése, megerősítése→ motiváció erősítése • konkrét célok, tervek megfogalmazása→ felelősségvállalás erősödése
  • 12. A coaching stílusú visszajelzés „buktatói” • a tanuló nem nyitott rá, nem partner • a tanuló elbagatellizálja • nincs hozzá megfelelő csoportkohézió és elfogadás • nincs rá idő/ lehetőség/ visszaellenőrzés • nem ismertek a normák/ nem azonosan ismertek a normák
  • 13. Lehetséges alkalmazási területei • érettségi/ nyelvvizsga felkészítés→ prezentáció, írásfeladat (pl. hivatalos levél, esszé) • kommunikációs készségek fejlesztése→ telefonálás, tárgyalástechnika, prezentáció stb. • projektmunka/ csapatmunka • egyéb
  • 14. Felhasznált irodalom Gordon, T. (1974). T.E.T. Teacher Effectivness Training. New York: Wyden. Whitmore, J. (1992). Coaching for performance. Boston. MA: Nicholas Brealy Publishing. Zenger, J. & Folkman, J. (2014). Your employees want the negative feedback you hate to give. Harward Business Review. https://hbr.org/2014/01/your-employees-want-the-negative- feedback-you-hate-to-give