1. Tóth Erzsébet – Szász Péter „ Multimédia az oktatásban” Nemzetközi Konferencia Nyíregyháza, 2010. július 8.
2. Web 2.0. 2006-ban egy jelentős változás tanúi lehettünk, amikor az interaktív, programozható web háttérbe szorította a statikus webet. A korábbi passzív internetezők önszerveződő közösségek aktív tagjaivá váltak, ami főként a web 2.0 térhódításának volt köszönhető. Ezáltal a web rendkívül nyitott közösségi színtérré alakult át az innováció, a kibontakozás, valamint az értékteremtés számára.
3. A web 2.0 a web megújulás át hivatott kifejezni a különféle technológiák kombinált használata révén. Web 2.0-ásnak akkor hívunk egy weboldalt, ha az egy vagy több technológiát, vagy alkalmazási módot használ a következők közül: CSS (Cascading Style Sheets) – stíluslap használat a tartalom és a megjelenítés szétválasztására Folksonomies (folk taxonomy szabad fordításban: népi osztályozás) – címkézés, metaadat készítés tartalomhoz Mikroformátumok at terjesztő oldalak bővített jelentésleírással (szemantikai kiegészítések)
4. API ( A pplication P rogramming I nterface) Alkalmazásprogramozási felület R ich I nternet A pplications – Látványos internetes alkalmazások pl. Ajax mint eszköz Szemantikailag összefüggések kifejezésére alkalmas XHTML és HTML jelölők RSS / Atom feed támogatás Mashup – Kliens vagy szerver oldali tartalomkombinálás pl. Google Maps Weblog alkalmazások wiki vagy fórum szoftverek
5. Ezek a technológiák nem újak, mégis terjedésük, és külön-külön avagy együttes alkalmazásuk új internetezési szokások at, igény eket, társadalmi változás okat indítottak el. Az általuk kínált lehetőségekkel élve a felhasználók már nem csak az előzőleg weblapkészítők által feltett statikus tartalmat fogadhatták be, hanem lehetőség ük nyílt saját oldalak létrehozására programozási ismeretek nélkül, valamint visszajelzések adására a megszerzett információkkal kapcsolatban.
6. Magyarországon az internet terjedésével szintén megjelentek a web 2.0-s szolgáltatásokat kínáló weboldalak (iwiw, KlubD, baratikor, videa, keptaram, mindenkilapja) és felhasználóik számának növekedése jelzi az új szolgáltatások iránti fogékonyság ot.
7. Web 2.0-s eszközök a szervezetek szolgálatában Tartalomkezelő rendszerek A tartalomkezelő rendszerek alapot adnak portálok webes megjelenéséhez. Legismertebbek a Joomla/Mambo, E107, Drupal, CMS Made Simple, PHP-Fusion, Opencms. A PHP programozási nyelvet és PostgreSQL vagy Mysql adatbázis motorokat használnak alapnak leggyakrabban. Általában rendelkeznek RSS és/vagy Atom hírfolyam támogatással és gyakran Ajax webfejlesztési technikát is használnak.
8. Blogok „ A weblogot író célja általában az önkifejezés, gondolatai közreadása és az általa képviselt vélemények terjesztése. Témája sokrétű: személyes napló, de lehet egyéni esetleg csoportos politikai véleménynyilvánítás, vagy üzleti jellegű kommunikáció eszköze és lehetségesek tematikus blogok is (pl. kifejezetten csak az irodalommal foglalkozóak); ennek megfelelően a webnaplót vezetők köre az alkalmi szerzőktől a vállalatokig terjed. Sok weblog teszi lehetővé a látogatóknak nyilvános megjegyzések írását, ami közösségek kialakulásához vezethet.” A blogok lehetőséget adnak a szervezeteknek munkacsoportok szervezésére , használhatóak intézményi belső kommunikációs eszköz ként, forrásgyűjtő helyekként, vitaszínhelyeknek.
9. Videó megosztó oldalak A videó megosztó oldalaknak egyre jobban nő látogatottságuk, így lehetővé teszik a szervezetek számára saját reklámfilmjeik készítését és feltöltését, videó gyűjtemények, konferenciák feltöltését. Pl.: Youtube, videa. Képmegosztó oldalak A különféle képmegosztó oldalak a szervezetekben keletkező vizuális dokumentumok könnyű prezentálásának lehetőségét kínálják.
10. Közösségi oldalak A közösségi oldalak ma a leglátogatottabb oldalak. Többek között üzenetváltási lehetőségeket kínálnak így a direkt marketing eszközei lehetnek. Pl.: Deviantart (képmegosztás, művészet) Wikik, wikipedia Wikiket használva a szervezetekkel kapcsolatos információ publikálható, rendszerezhető. Ez a modern eszköz a fogalmak, oldalak és címek újszerű összekötésével új dimenziót ad a tudásmegosztásnak, ezért kiválóan alkalmas tudásbázisok és tudástárak építésére.
11. Linkmegosztó oldalak A linkmegosztó oldalak a szervezet vagy az ügyfelei számára fontos külső információk hiperhivatkozásainak közzétételére szolgáló kézenfekvő eszközök. E-learning szoftverek Az e-learning szoftverek azon túl, hogy lehetővé teszik: az oktatási anyagok online tárolását, az anyagok között összefüggések felállításának lehetőségét biztosítják, valamint kurzusok menedzselésének eszközei, továbbá felhasználói visszajelzéseket fogadhatnak (feedback).
12. A web 2.0 eszközök kapcsán leszögezhetjük, hogy ezek sikeressége elképzelhetetlen lenne a mobil készülékek térhódítása , valamint a szélessávú internet elérés terjedése nélkül.
13. A Web 2.0 hatásai a tudásmenedzsmentre A web 2.0 lényege Moria Levy szerint: A világhálót , a web 2.0 szemlélete szerint, platformként kell kezelni , el kell vonatkoztatni a fizikai dokumentumhordozók világától. Nem a dokumentumhordozó dominál, nem abban van igazán üzlet. Azok a vállalatok, amelyek elsőként megértették a világháló platform jellegét, és erre alapozva építették fel üzleti modelljeiket, páratlan karriert futottak be (pl. Amazon, eBay, Napster). Olyan alkalmazásokról van szó, amelyek utat nyitnak egy-egy platformfelületen rengeteg különféle tartalom megvalósítására.
14. A hangsúly az előbbiekből adódóan az alkalmazásfejlesztés helyett a szolgáltatásfejlesztésre helyeződik át. Az innováció a kapcsolódási pontok megtalálásában jelenik meg. Elképzelhető, hogy valaki csak egyféle szolgáltatás fejlesztésére koncentrál. Hatalmas hozzáadott értéktartalmat tud viszont elérni, ha rájön arra, hogy miképpen tudja a legegyszerűbb és legsikeresebb módon összekapcsolni azt más szolgáltatásokkal .
15. A kollektív intelligencia jelenik meg az ún. „longtail” (elnyúló görbe) üzleti modell érvényesülésében. Voltaképpen itt a „sok kicsi sokra megy” ősi bölcsesség manifesztálódik. A szolgáltatásoknak valamilyen tartalmi magon kell nyugodniuk . Erre a szilárd alapra tehető rá a rengeteg hozzáadott érték. A Google esetében az indexelésre és a rangsorolásra épül a hozzáadott értéktartalom, az Amazon esetében pedig a könyvkínálat katalógusára. Mindnyájan tudjuk, hogy mindkettő jóval többet nyújt ezeknél az alapszolgáltatásoknál, a mag mégis mindkét esetben stabil.
16. A web 2.0 tehát sokkal inkább szolgáltatásokon nyugszik, mintsem önálló alkalmazásokon
17. A web 2.0 kategorizálása a tudásmenedzsment szempontjából A tudásmenedzserek , akik a web 2.0 szemléletét, eszközeit szeretnék alkalmazni, némileg ellentmondásos, zavart helyzetben találják magukat. Több mint egy évtizede küzdenek a tudásmenedzsment-szakemberek az alkalmazottak és a főnökség passzivitásával és időhiányával . A web 2.0-s eszközöket meg kell vizsgálni és a koncepciókat elemezni kell olyan szempontból, hogy mi hasznosítható belőlük a tudásmenedzsment-rendszerekben. És ha sikerül ezeket beépíteni, akkor talán könnyebben befogadják a tudásmenedzsment dolgozók a szervezeten belül.
18. A web 2.0 és a tudásmenedzsment összevetésének négy szempontja: koncepcionálisan, az alapelvek mentén, a különböző eszközök és alkalmazások funkcionalitásának szintjén, a szervezeti kultúrához kapcsolódva.
19. A szervezeti kultúrával kapcsolatban az első és fontos megállapítás, hogy habár a hangsúly eddig is a felhasználókon volt, de kevéssé összpontosítottak a felhasználók egyes csoportjaira . A web 2.0 kapcsán pedig pont az a szembetűnő, hogy a web 2.0 szemléletmódjába és eszközei használatába belenövő fiatalság természetes módon várja el ennek megjelenését a vállalati környezetben is . Ők lehetnek azok a katalizáló tényezők, akik a tudásmenedzsment legfontosabb alkotóelemei. A fiatalok fontos szereplők a munkafolyamatokban szükséges változtatások keresztülvitelében.
20. A hálózatok szervezeti erejébe vetett web 2.0-s nézet jótékonyan segítheti a munkatársak hálózati részvételen alapuló együttműködését. A bizalom, a közös értékek és érdekek, a részvétel és partnerség igénye azok, amelyek a tudásmenedzsment számára is kihívásként jelentkeznek. A web 2.0-s gondolkodásmód segíthet az egyes részlegek munkájának erősítésében. Végeredményképpen a közösségi média a legnagyobb hatást összszervezeti szinten fejti ki, ami pedig a nagyfőnökök számára előnyös.
21. A web 2.0 az emberekre koncentrál, a tudásmenedzsment pedig a szervezetekre. A web 2.0 szemléletének és eszközeinek sikeres alkalmazása viszont ez utóbbi összpontosítás változását is jelenti az előbbi javára. A web 2.0 eszközöket tehát összefoglalóan azért érdemes használni a tudásmenedzsmentben, mert: új hangsúlyokat visznek bele, az emberek egyre inkább elvárják megjelenésüket és használatukat vállalati környezetben is, körülveszi őket az újdonság és sikeresség aurája
22. Tudásmenedzsment rendszerek Olyan rendszerek, amelyek elősegítik, megkönnyítik a tudásmenedzsment tevékenységeit azáltal, hogy támogatják a személyek és a szervezet közötti tudásáramlást . A tudásmenedzsment technológiai támogatásában: - "ismeretalapú technológiák" , - "adatbányászat" , "dinamikus szimuláció" "csoporttámogató rendszerek" szerepe a legfontosabb.
23. A tudásmenedzsment-rendszerek főbb komponensei olyan technológiák melyek a kommunikációt , az együttműködést , a tudás tárolását és visszatöltését támogatják. A web 2.0-s eszközök hatékony elemei lehetnek egy szervezet tudásmenedzsment rendszerének. A technológia alkalmazása önmagában nem elégséges egy tudás-intenzív szervezet kialakításához. A tudás létrehozása során elsődleges az emberi tényező .
24. Tudásmenedzsment vállalati környezetben Don Tapscott webelemző szerint az új web kollektív tudásbázisként jelenik meg, amiben emberek millióinak közös tudása gyűlik össze önszerveződő formában. A Google fő célja , hogy a világon felkutatható összes információt és tudást rendszerezze, ingyenesen elérhetővé tegye bárki számára. Ezenkívül támogatják a fényképekben vagy videókban, zenékben és szövegekben történő keresés lehetőségét .
25. A tudásmenedzsment lehetséges példái a Google-nél: API-k megnyitása : A Google és más üzleti cégek nyíltan hozzáférhetővé teszik alkalmazásaik programozófelületét (az API-t ) platformjaikon. Céljuk, hogy saját hasznukra fordíthassák az ott megjelenő tömegek ötleteit, tudását és energiáját. Az API-k megnyitása után a fejlesztők gyors tempóban kezdték el gyártani az új alkalmazásokat. A cég sikeresen maga köré gyűjtötte a fejlesztők hatalmas, önszerveződő hálózatát, amelyet önkényes eszközökkel meg sem próbál szabályozni.
26. Innováció, kutatás fenntartása: A Google hajtóereje egy új fejlesztés, és ez a fő téma a cég csaknem minden vezetőségi összejövetelén. A cég vezetői számára az a legnagyobb kihívás, hogy fenntartsák az innovatív fejlődést a Google méretbeli növekedésével. Az innováció tehet arról, hogy a cég lekörözött másokat, és jelenleg is az első vonalban van.
27. Az alapítók tisztában vannak vele, hogy valakik valahol mindig megpróbálnak olyan megoldásokat találni, melyek jobban, gyorsabban csinálják a dolgokat. Az innovativitás fenntartása egy nagy tempóban növekedő vállalatnál olyan komplex kihívás , ami komoly problémákat okozott már más, ígéretes vállalkozások számára.
28. Fejlesztések tesztelése felhasználókkal: A Google munkatársai mindent megtesznek annak érdekében is, hogy a felhasználók még véglegesítésük előtt kipróbálhassák a termékeket. Így aztán a fejlesztések folyamatosak, az értékes reakciók pedig lehetővé teszik, hogy megszabaduljanak a hibáktól .
29. Nyitás más tudományterületek felé: A Google egyéb területekkel is foglalkozik, ilyenek a molekuláris biológia és a genetika . A gének milliói, az óriás mennyiségű adat végül is illik a Google keresőhöz, a robosztus adatbázishoz, a számolókapacitáshoz. Letöltötte az emberi genom-térképet, és vezető biológusokkal, genetikusokkal együttműködve dolgozik olyan tudományos, gyógyászati területeken, ahol fontos újításokra lehet számítani a közeljövőben. Hamarosan megvalósulhat, hogy az emberek rákereshetnek a Google-lel saját génjeikre.
30. Követi az egyetemi struktúrát működésében: A Google-t az egyetemekhez hasonlóan működtetik. Számos projekten dolgoznak egyidőben kis, három főből álló csoportok. A fejlesztőktől elvárják, hogy idejük 20%-át olyan problémákra fordítsák, amelyek a legjobban érdeklik őket. „ Az idő 20%-a” elképzelés az egyetemi világból származik, ahol a professzorok egy napot kapnak egy héten, melyet saját érdeklődésük kielégítésére fordíthatnak.
31. Könyvek digitalizálása: A Google célja, hogy a világ könyvtáraiban fellelhető összes dokumentumot digitalizálja, valamint egységes felületen bárki számára kereshetővé és hozzáférhetővé tegye. Nem utolsósorban célkitűzése, hogy ledőljenek a könyvtárak fizikai korlátai. Ambiciózus vállalkozás, amelynek globális, társadalmi, oktatási eredményei lehetnek.
32. A Google Books weboldalán a következő olvasható: „ „Végső célunk az, hogy a kiadókkal és könyvtárakkal együttműködve létrehozzuk a világ összes nyelvén megjelent valamennyi könyv átfogó, kereshető, virtuális katalógusát, amely a felhasználóknak segít az új könyvek felfedezésében, a kiadóknak pedig az új olvasók megtalálásában”. Forrás: http://www.google.com/googlebooks/library.html
33. A Google 2009 novemberében ideiglenes megállapodást kötött az Egyesült Államokban a szerzői jogtulajdonosok képviselőivel. Az Authors Guild és az Association of American Publishers sokáig egyezkedett a Google céggel egy New-York-i bíróság előtt, amíg nem sikerült kialkudni a részesedésüket az eredeti jogsértésből származó jövedelemből. Jelenleg a Google 125 millió dollárt fizet a per lezárásáért és létrehoz egy Book Rights Registry nevű nyilvántartást, amelyet az online elérhetővé tett kiadványok szerzőinek és kiadóinak honorálásánál alkalmaz majd.
34. A keresőcég tervei szerint az egyetemek hozzáférhetnének a szolgáltatásaihoz térítés ellenében pl. ezekhez a ma még csak kereshető, de nem letölthető könyvekhez. Az ebből származó bevételeket megosztja majd a jogtulajdonosokkal. Ha ez az üzleti modell jól működik, akkor lehet, hogy a még forgalomban levő könyvek közül is sokat hozzáférhetővé tesznek majd ebben a formában a szerzőik.
35. A Google könyvdigitalizálási programja éles szakmai vitákat váltott ki számos országban, mert komolyan sérti a könyvkiadók, könyvtárak és a terjesztők érdekeit. Csak közös összefogással menekülhet meg a magyar könyvpiac is, valamint úgy, hogy gyorsan elébe megy a digitalizálási igényeknek és stratégiákat dolgoz ki a megoldásra. Ezen stratégiák feltételeit pedig érvényesíti a Google-lel szemben.
36. Google Scholar szolgáltatás: 2004. november 18-án vezették be, mára szinte minden online referált folyóiratban keres, kivéve a legnagyobb tudományos kiadó, az Elsevier által kiadottakat. 2006-tól már a magyar könyvtárak állományában is keres a MOKKA-n keresztül. A szolgáltatás keresőalgoritmusa hasonlít a hagyományos Google keresőéhez, de nem a linkeket használja fel egy-egy publikáció fontosságának megállapításához, hanem azt, hogy más cikkek milyen gyakran hivatkoznak rá.
37. Ontológiák szerepe a szervezeti tudás kezelésében Az ontológia célja - az információs rendszerek vonatkozásában - egy szakterület, feladat, alkalmazás formális leírása annak jelentésével együtt. "Az ontológia a fogalmi modell - a fogalomalkotás - világos és részletes leírása”. Egy ontológiának tartalmaznia kell a tárgyterület szakkifejezéseit, terminológiáját és jelentésük leírását (szemantika). Az ontológia gyakorlatilag mindig valamely szakterület közös értelmezésének megjelenése, amely elősegíti a különböző érdekelt felek közötti kommunikációt .
38. "Az ontológia fogalmak olyan strukturált halmaza, amely szakterületek leírásához használható és így alapja lehet tudásbázis-fejlesztési feladatoknak ”. Az ontológia fontos szerepet tölt be az ismeret reprezentációjában is, így alapvető fontosságú a szervezeti tudás menedzsmentjében, az ismeretalapú rendszerek kialakításában. Az ontológiák népszerűek többek között azért is, mert a szervezeti tudás kezelésével kapcsolatos nehézségekre adnak megoldási alternatívákat.
39. a szervezeti tudás jelentős része dokumentumokban található meg , amelyekből azt ki kell nyerni; nehéz a dokumentumok közötti kapcsolatokat jól átlátni; a dokumentummenedzsment-rendszerek a hagyományos információ-visszakeresési technikákra épülnek, igény van ezzel szemben "intelligens keresőrendszerekre" ; a kulcsszó alapú keresés gyakran eredményez nem megfelelő találatokat - szükség van a tartalom szerinti kezelésre is.
40. a kinyert információ értelmezése nehézkes lehet (az értelmezéshez emberi szakértelem szükséges); a kevéssé strukturált szöveges források karbantartása időigényes és nehézkes , az anomáliák kezeléséhez, megjelenítéséhez szemantikai támogatásra van szükség; különböző forrásokból származó információt, tudást kell kezelni, amely függhet és általában függ is a tudáshordozó előzetes tapasztalataitól (vagyis a szakértő hátterétől).
41. Konklúziók A web 2.0 igazi áttörése még várat magára vállalati környezetben annak ellenére, hogy egyre többen használják. Már rendelkezésre állnak olyan szoftverek, amelyek a web 2.0-t a vállalati környezethez adaptálják. Jelentős szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a web 2.0 előnyeit ki lehessen aknázni vállalati szinten is.
42. Ha sikerül a web 2.0 előnyeit beépíteni a vállalati környezetben használt bonyolult tudásmenedzsment rendszerekbe, akkor azok sikeressége és elfogadottsága növekedni fog. A Google azon vállalatok körébe sorolható, amelyek szemléletükben eredményesen valósították meg eddig a tudásgazdálkodást. A keresőcég számos projektjével tudatosan törekszik a weben felhalmozott ismeretek megosztására és eljuttatására a felhasználókhoz.
