2. A CMMI bemutatása A CMMI célja és kialakulása A folyamatos ábrázolás A lépcsőzetes ábrázolás Tartalom
3. Mire használható a CMMI? A CMMI a szoftver-előállítási folyamatok képességének felmérésére javítására fejlesztésére szinten tartására önértékelésére benchmarkingra, marketingre szolgáló modell, illetve módszertan. A CMMI célja és kialakulása
4. A CMMI kialakulása és fejlődése Értékelési kérdőív (módszer) kidolgozása szoftverfejlesztő vállalatok számára (1987) Ezt a módszert az USA-ban a Carnegie Mellon Egyetem Software Engineering Institute (SEI) intézete dolgozta ki (1991) Referenciamodell a később ez alapján levezetett modellek számára, pl.: B ootstrap -Assessment ( európai értékelési módszer ) (1992) Először csak szoftver folyamat értékelése ( SW-CMM ), majd kibővül általános folyamatmodell értékeléssel ( SW-A-CMM , SE-CMM , People-CMM ) (1995) CMMI V1.0 (2001) CMMI = {SW CMM + SE CMM + IPPD + SS} CMMI V1.1 (2003) CMMI V1.2 -DEV (2006), majd CMMI V1.2 -A (2007) A CMMI célja és kialakulása
5. A (SW)-CMM érettségi szintjei A CMMI célja és kialakulása Javító intézkedések Jellemzők Szint Eredmény
6. A CMMI V.1.1 modellek Modellek Szoftver engineering (SW) Rendszer + Szoftver engineering (SE + SW) Rendszer + Szoftver engineering + Integrált termék- és folyamatfejlesztés (SE + SW + IPPD) Rendszer + Szoftver engineering + Integrált termék- és folyamatfejlesztés + beszállítói erőforrás-menedzsment (SE + SW + IPPD + SS) Ábrázolások lépcsőzetes folyamatos A CMMI célja és kialakulása
7. A CMMI V.1.2 modellek Modellek CMMI Keret (CMMI Framework) – modell leírás, modell auditálásának leírása, oktatási anyagok Megosztott CMMI anyag (Shared CMMI material) – ez mindegyik CMMI alkalmazásban azonos, mindig használni kell >> „ez a kötelező alap” CMMI konstellációk (CMMI Constellations) – Szakterületekhez tartozó speciális folyamatok követelményei. Ezek lehetnek: DEV ( Development ) – fejlesztés (szoftver-fejlesztés) A ( Acquisition ) – akvizíció S ( Services ) - szolgáltatás Ábrázolások lépcsőzetes folyamatos A CMMI célja és kialakulása
8. A CMMI V.1.2 – DEV kulcsfolyamatai A CMMI célja és kialakulása Szupport : Konfigurációmenedzsment (CM) Folyamat- és termék- minőségbiztosítás (PPQA) Mérés és elemzés (MA) Döntéselemzés és döntéshozatal (DAR) Ok-elemzés és megoldás (CAR) Fejlesztés : Követelményfejlesztés (RD) Követelménymenedzsment (REQM) Műszaki megoldás (TS) Termékintegráció (PI) Verifikáció – ellenőrzés (VER) Validáció – érvényesítés (VAL) Folyamatmenedzsment: Szervezeti szintű folyamatszemlélet (OPF) Szervezeti szintű folyamatdefiníció (OPD) Szervezeti szintű képzés (OT) Szervezeti szintű folyamatteljesítmény (OPP) Szervezeti szintű innováció és fejlesztés (OID) Projektmenedzsment: Projekttervezés (PP) Projektkövetés és vezérlés (PMC) Beszállítói megállapodás menedzsment (SAM) Integrált projektmenedzsment + IPPD (IPM+IPPD) Kockázatmenedzsment (RSKM) Mennyiségi projektmenedzsment (QPM)
9. CMMI modell ábrázolása A szervezet választhat a fejlesztési folyamat irányultsága, fókusza szerint. A CMMI modell ábrázolási lehetőségei két gondolkodásmódot támogatnak : Folyamatok képessége folyamatos ábrázolás, Az egyes folyamatok fejlesztése egymástól függetlenül, de ugyanolyan út mentén történik. A szervezet saját igényei szerint határozza meg az egyes folyamataiban megcélzott képességi szintet. Szervezeti érettség lépcsőzetes ábrázolás A szervezet egészét vizsgálja és fejleszti. Az egyes folyamatok fejlesztése szintenként egyszerre, ugyanazon az úton történik. A megkövetelt folyamatok köre szintről szintre bővül. A CMMI célja és kialakulása
10. Az éretlen folyamat jellemzői A folyamat ad hoc jellegű, és jellemző az alapvető improvizálás (fejlesztők és menedzserek részéről). Az eljárási előírásokat – amennyiben vannak – nem követik. Egyes személyektől (guruktól) való erős függőség. A termék minősége előre csak nehezen jelezhető. Hiányok a termék minőségében és funkcionalitásában a határidő tartása érdekében, vagy határidő csúszások. Új technológiák alkalmazása kockázatos. Stressz alatt a felsőbb szintű előírásokat és irányelveket, mint fölösleges ballasztot figyelmen kívül hagyják. A folyamatos ábrázolás
11. Az érett folyamat jellemzői Standardizált folyamat, definiált és dokumentált, megértett és elfogadott gyakorlatba átültetett, alkalmazott Érezhető a menedzsment támogatása A szerepek és felelősségek egyértelmű meghatározása és megértése Működő kontrolling – a folyamat betartása ellenőrzött Konzisztens a munkatársak munkastílusával Mérhető és mért Alkalmas technológia és tool-ok használata A folyamatos ábrázolás
12. A folyamatos ábrázolás A folyamatos ábrázolás Képességi szintek (CL) Kulcs folyamatterületek (KPA) Speciális célok (SG) Általános tevékenységek (GP) Általános célok (GG) Speciális tevékenységek (SP)
13. A képességi szintek 1/2 A képességi szint (CL) egy jól-definiált fejlődési szint, amely a szervezet képességét írja le az adott kulcsfolyamat-terület (KPA) vonatkozásában. 6 képességi szint van! (0 .. 5) Az 1 – 5 képességi szintekre adott egy-egy közös cél. A képességi szintek kumulatívak, azaz a magasabb szint tartalmazza az alacsonyabb szint teljesülését. Egy kulcsfolyamat-területre (KPA) levetítve is értékelhető annak képességi szintje. (Magasabb érték magasabb folyamatképességet jelent.) Vizsgálhatók bizonyos folyamatcsoportok is külön, ekkor azok képességi szintjeinek együttese adja az ún. „képességi szint profilt” (capability level profile). Így egyes folyamatok vagy folyamatcsoportok külön-külön is vizsgálhatók, fejleszthetők. A folyamatos ábrázolás
14. A képességi szintek 2/2 A folyamatos ábrázolás Esetleg néhány GP vagy SP értelmezett, részben alkalmazott. 0. Befejezetlen GP 1.1, és mindegyik SP értelmezett, alkalmazott. 1. Végrehajtott GP 1.1 … GP 2.10, és mindegyik SP értelmezett, alkalmazott. 2. Menedzselt GP 1.1 … GP 3.2, és mindegyik SP értelmezett, alkalmazott. 3. Definiált GP 1.1 … GP 4.2, és mindegyik SP értelmezett, alkalmazott. 4. Mennyiségileg menedzselt GP 1.1 … GP 5.2, és mindegyik SP értelmezett, alkalmazott. 5. Optimalizált
15. Általános célok és gyakorlatok A folyamatos ábrázolás GP 1.1 Az alapgyakorlatok végrehajtása GG1. A sajátos célok elérése GP 2.1 Szervezeti irányvonal (policy) meghatározása GP 2.2 A folyamat tervezése GP 2.3 Erőforrások rendelkezésre bocsátása GP. 2.4 Felelősségek kijelölése GP 2.5 Emberek képzése GP 2.6 Konfigurációk menedzselése GP 2.7 A folyamatban érdekelt felek azonosítása és bevonása GP 2.8 A folyamat követése és vezérlése GP 2.9 A folyamat betartásának objektív kiértékelése GP 2.10. Állapot szemlézése a felsőbb vezetőséggel GG2. A menedzselt folyamat intézményesítése Általános gyakorlatok (GP) Általános célok (GG)
16. Általános célok és gyakorlatok A folyamatos ábrázolás GP 3.1 A definiált folyamat létrehozása GP 3.2 Fejlesztési információk összegyűjtése GG3. A definiált folyamat intézményesítése GP 4.1 Mennyiségi célok meghatározása a folyamat számára GP 4.2 A részfolyamatok teljesítményének stabilizálása GG4. A mennyiségileg menedzselt folyamat intézményesítése GP 5.1 Folytonos folyamatjavítás biztosítása GP 5.2 A problémák kiváltó okainak megszüntetése GG5. Az optimalizáló folyamat intézményesítése Általános gyakorlatok (GP) Általános célok (GG)
17. Általános célok (GG2 és GG3) értelmezése GG2: A folyamat intézményesítése menedzselt folyamatként. A menedzselt folyamat jellemzői: a vállalati stratégia és politika alapján és az érintetteket bevonásával alakítják ki, oktatják, erőforrásokkal ellátják, ellenőrzik, betartják. GG3: A folyamat intézményesítése definiált folyamatként. A definiált folyamat jellemzői: menedzselt folyamat , vannak szervezeti szintű standard folyamatok és ezekből vezetik le (testre szabják), folyamatleírással rendelkezik, meghatározottak a be/kimenetek, a folyamat javításához szükséges információkat gyűjtik. A folyamatos ábrázolás
18. Az „érett” szoftverház jellemzése „ 2”-es érettségi szint jellemzése Projektekre alkalmazott folyamatmenedzsment és projektmenedzsment irányvonal Szabályozott projekttervezés és követés Konfigurációmenedzsment és minőségbiztosítási alapkövetelmények Tervezhető és kézben tartott projekt-teljesítés „ 3”-as érettségi szint jellemzése Kialakult (szabványosított) folyamatmodell testre szabottan működik a projektekben Projektfolyamatok hozzájárulnak a szervezeti folyamatmodellek fejlesztéséhez Szervezeti szinten egységesen kontrollált folyamat, és megbízható teljesítés és projektsiker A lépcsőzetes ábrázolás
19. Az „érett” szoftverház jellemzése „ 4”-es érettségi szint jellemzése Folyamatteljesítmény mérése Kulcsfolyamatok statisztikai folyamatszabályozása Folyamatok és projektek hatékonyságra optimalizáltak „ 5”-ös érettségi szint jellemzése Hibamegelőzés Folyamatos fejlesztés és innováció Folyamatosan fejlődő és tanuló szervezet, elért tudás és eredmények hatékony újrafelhasználása A lépcsőzetes ábrázolás
20. A lépcsőzetes ábrázolás A lépcsőzetes ábrázolás Érettségi szintek (ML) Kulcs folyamatterületek (KPA) Speciális célok (SG) Általános tevékenységek (GP) Általános célok (GG) Speciális tevékenységek (SP)
21. Az érettségi szintek Az érettségi szint (ML) egy jól-definiált fejlődési szint, amely a szervezet érettségét írja le a teljes működése vonatkozásában, azaz azt mutatja meg, hogy mennyire képes a szervezet vállalásait megbízhatóan teljesíteni. 5 érettségi szint van! (1 .. 5) Az egyes érettségi szintekhez adott általános (közös) cél megfelel az azonos folyamatképességi szint általános céljának. Az általános (közös) célokhoz tartozó általános gyakorlatok is megfelelnek az azonos folyamatképességi szintekhez meghatározott általános gyakorlatoknak. Az érettségi szintek kumulatívak, azaz a magasabb szint tartalmazza az alacsonyabb szint teljesülését. A lépcsőzetes ábrázolás
22. Érettségi szintek elérésének feltételei A szervezeti érettségi szintek (ML) elérésének feltételei: (kapcsolat a két modellábrázolás között) ML2: mindegyik ML2 szinthez tartozó folyamatterületen CL2 elérése ML3: mindegyik ML2 és ML3 szinthez tartozó folyamatterületen CL3 elérése ML4: mindegyik folyamatterületen az ML4 szintig CL3 elérése, és a kritikus részfolyamatoknál CL4 elérése ML5: mindegyik folyamatterületen az ML5 szintig CL3 elérése, és a kritikus részfolyamatoknál CL5 elérése A lépcsőzetes ábrázolás
23. A szintek kulcsfolyamat-területei A lépcsőzetes ábrázolás ---- 1. Kezdeti Követelménymenedzsment (REQM) Projekttervezés (PP) Projektkövetés és vezérlés (PMC) Folyamat- és termék- minőségbiztosítás (PPQA) Mérés és elemzés (MA) Beszállítói megállapodás menedzsment (SAM) Konfigurációmenedzsment (CM) 2. Menedzselt Követelményfejlesztés (RD) Műszaki megoldás (TS) Termékintegráció (TS) Verifikáció – ellenőrzés (VER) Validáció – érvényesítés (VAL) Szervezeti szintű folyamatdefiníció + IPPD (OPD+ IPPD) Szervezeti szintű folyamatszemlélet (OPF) Integrált projektmenedzsment + IPPD (IPM + IPPD) Kockázatmenedzsment (RSKM) Döntéselemzés és döntéshozatal (DAR) Szervezeti szintű képzés (OT) 3. Definiált Szervezeti szintű folyamatteljesítmény Mennyiségi projektmenedzsment (QPM) (OPP) 4. Mennyiségileg menedzselt Szervezeti szintű innováció és fejlesztés Ok-elemzés és megoldás (CAR) (OID) 5. Optimalizált Kulcsfolyamat terület (KPA) Érettségi szint
