1. ELTE TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0056
Városelméletek
Csanádi Gábor
Csizmady Adrienne
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
Társadalomtudományi Kar
Városi és Regionális Kutatások Központja
Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és
tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése - Belső képzés 2013.10.19
2. Klasszikus humán ökológia
A városszociológia kezdetei: a városi társadalom problémáival
foglalkozó empirikus felmérések jelentették.
1845: Engels „A munkásosztály helyzete Angliában”
1892 és 1902 között: Charles Booth („Life and Labour of
the People in London”)
1915: Robert Ezra Park „The City: suggestions for the
investigation of human behavior in urban environment”
1921: Park és Burgess az „Introduction to the Science of
Sociology” cimű művében nevezi el a kutatási területet humán
ökológiának.
3. Chicago városszerkezeti
modellje
Központi, üzleti negyed (Central Business
District, CBD – Ez a terület a szorosan vett
belváros (city)
Átmeneti övezet –leromlott állagú, alacsony
státuszú lakónépességgel rendelkező
lakóterületek (első generációs
bevándorlók, lecsúszottak)
Munkások övezete –lakóövezet, olyan
(alsó)középosztályi munkások, második
generációs bevándorlók.
Felsőbb osztályok lakóterülete –
Kertes, családiházas övezet -az igazi, amerikai
születésű (alsó)középosztály lakónegyede.
Kertvárosi ingázó övezet – a központi üzleti
negyedtől 30-60 percnyi utazásra levő
külvárosi, városkörnyéki
területek, bolygóvárosok - felsőközéposztálybeli
lakónegyedek.
(Burgess, 1967 55. oldal nyomán)
4. Louis Wirth
Nagyvárosi életmód
Népesség, Heterogenitás foka, Népsűrűség
Népesség: nem kis közösségek, racionalitás alapján meghatározott
kapcsolatok, elidegenedés, anómia
Sűrűség: kényszerű egymás mellett élés, a fizikai közelségre az
emberek a társadalmi távolság növelésével válaszolnak
Heterogenitás: a biztos eligazodás hiánya, sokféle életmód és norma
egymás mellett
Skála két végpontja a falusi és városi (Összehasonlítás R. Redfield)
5. Wirth elméletét Robert Redfield
kiegészítette a nagyvárosi társadalom ellenpontjaként
megjelenített népi társadalom leírásával.
7. Hoyt
szektormodellje
A népszámlálási adatok
helyett a gazdaság
helyzetét leíró adatokkal
dolgozott.
Három időpontra
(1900, 1915, 1936) több
mint száz amerikai város
szerkezetét vizsgálta meg.
Kutatása alapját a
(lakó)telekárak és bérleti
díjak alakulásának
vizsgálata jelentette
9. A városnövekedés csillag modellje - Richard
Mayer (1969): kör és csillag váltja
egymást, ahogy a technikai fejlődés
alakul
1)Gyalogos, lovas város - kör alakú
2) a villamos vonalak - terjeszkedik
a város sugár irányba
3) beépülnek a közbülső
részek, körkörös
infrastruktúra(1920-45)
4) autópályák - további terjeszkedés
(1945-70)
5) kör alakú metropolisz-térség
10. Komplex városleíró modellek
A II. világháború utáni kutatások az egyes városok térbeni-társadalmi
szerkezetének leírásához szükséges dimenziókat kívánták meghatározni.
A kutatás súlypontja: Los Angeles és San Fransisco
1949-1955 között: Eshref Shevky, Marilyn Williams és Wendell Bell
Népszámlálási adatokból kiindulva létrehozták azt a három társadalmi státuszt
mérő indexet, melyek segítségével a város szerkezete leírható.
gazdasági státusz index – a vizsgált területen élő népesség képzettsége
(iskolai végzettség), foglalkozása és lakásviszonyai alapján számított mutató
demográfiai index – az itt élő családok demográfiai mutatóinak összessége
(kor, családi állapot, gyermekek száma, stb.)
szegregációs index – az adott területen élő különböző etnikai
csoportoknak az összlakossághoz viszonyított aránya.
11. Herbert Gans
Kozmopoliták - olyan emberek, akik közel akarnak lenni a belvárosi kulturális
intézményekhez (diákok, értelmiségiek, művészek, szórakoztatóiparban dolgozók
stb.);
Még nem házasok, vagy gyermektelen házaspárok – Míg a házasság előtt állók
csak átmenetileg laknak a belvárosban és a házasságkötés, vagy az első gyerek
megszületése után a kertvárosba költöznek, addig a gyermektelen házasok akár végleg
a belvárosban maradhatnak;
Etnikai csoportok – Elszigetelten élnek a nagyvárosban, aminek csak két területét
használják, a lakóhelyüket és munkahelyüket. Ez gyakran ugyanazt az erősen
szegregált területet (akár etnikai gettót) jelenti, tehát akár életük végéig nem
mozdulnak ki a város e területéről.
Hátrányos helyzetűek – Ide azok az egyének vagy családok taroznak, akik olyan
szociális problémákkal küzdenek, amely kilátástalanná teszi helyzetüket.
Lecsúszottak – Az ő helyzetük még az előző csoportnál is rosszabb. Mint az
elnevezés is mutatja, lefelé mobil rétegről van szó, aki jobb helyzetű volt, de idővel
teljesen elvesztette a talajt a lába alól.
12. Modern városfejlődési elméletek
A városfejlődés szakaszai - Peter Hall
1980
A városi népesség növekedése. Az indusztrializáció korai szakaszában az emberek
vidékről a városokba költöznek. A városi népesség megnő, de ezzel párhuzamosan a
régió népessége még nem csökken.
Az indusztrializáció előrehaladtával városi népesség aránya tovább emelkedik.
A „relatív centralizáció” során megindul a szuburbanizációs folyamat. A városi
népesség „felfedezi” a környező településeket.
Felgyorsul az agglomerációk növekedése. Nagyságuk már meghaladja a városmagét.
Megindul a „relatív decentralizáció”, vagyis az emberek a város külső részeire, és a
környező településekre költöznek.
A szűken értelmezett belváros (központi negyed) kezdi elveszteni lakófunkcióját. A
lakások helyett irodák nyílnak, a terület szép lassan irodaövezetté alakul. A
kiköltözés felgyorsul, megindul az „abszolút decentralizáció”.
Az utolsó szakasz a városok teljes hanyatlása. A deindusztrializáció előrehaladásával
a népesség falusi környezetbe költözik.
13. Modern városfejlődési elméletek
A városfejlődés szakaszai - Enyedi György
1988
A-európai viszonyokra alkalmazta a nyugat-európai modelleket.
Városrobbanás. A rohamos városnövekedés szakasza Az ipari forradalom során a falusi
népesség a nagyvárosokba áramlott. Nyugat-Európában a XVIII.-XIX. század fordulójától
- XX. század közepéig. Közép-Kelet-Európában XIX. század végétől az 1970-es évekig.
Viszonylagos dekoncentráció. Az ipar extenzív szakaszát felváltotta az ún. intenzív
szakasz. Fejlődésnek indultak a nem termelő szektorok, megnőtt az infrastruktúrafejlesztés aránya. A fejlett tőkés országokban a XX. század elejétől az 1960-as
évekig, Közép-Kelet-Európában az 1970-es évektől. Megjelentek a városi
agglomerációk, és megerősödtek a kisvárosok. A falusi települések egy része gyorsan
modernizálódnak, városiasodik, más része viszont elnéptelenedik
Dezurbanizáció. A gazdaság a posztindusztrális fejlődési szakaszba lépett. A termelő
szektorokról a hangsúly a nem termelő szektorokra tevődik át, a K+F szektor
húzóágazattá válik. Csökken a nagyvárosok népessége, a kiköltözés célpontjai arurális
térségek lettek.
Az informatika urbanizációja, vagy reurbanizáció. Acsúcstechnológia elterjedéseA
városközpontok újraélesztése (épületeket felújítása, közlekedés körszerűsítése, stb.), a
központokhoz csatlakozó lakóterületek átépítése, a városközpontok lakosságának újbóli
növekedése.
14. Modern városfejlődési elméletek
A világgazdaságban elfoglalt hely szerinti
osztályozás
A harmadik világ városai - heterogén, túlurbanizált, polarizált
társadalmú városok
Globális városok - a nemzetközi pénzpiactól függő, gyakran a
multinacionális cégek főhadiszállásául szolgáló centralizált nagyvárosok
Régi iparvárosok - gyorsan hanyatló, nagy munkanélküliséggel és rossz
lakáskörülményekkel jellemezhető városok
Új iparvárosok - decentralizált, nagy területen elterülő városias
területek, ahol a fejlesztések nagy része a városmagon kívüli
csomópontokra összpontosul
Szocialista városok - a kapitalista városfejlődéstől eltérően, lassabban
fejlődő, a leginkább tervezett városok.
15. Alapfogalmak
urbanizáció: a városodás, illetve városiasodás fogalma együttesen
városodás: a városok népességének számszerű gyarapodását és a lakosság térbeli
koncentrációja (mennyiségi elem)
városiasodás: a városokra jellemző szolgáltatások, infrastuktúra stb. általános
elterjedésé (minőségi elem)
szuburbanizáció: elővárosiasodás, az elővárosok kialakulása és elterjedése a
nagyvárosok közelében. Fő típusa a lazán beépített kertváros (vagy „alvóváros”)
zöld övezetek: a városok körül kijelölt zónák, beépítési tilalommal
ellenurbanizáció: a városodási folyamat megállása, sőt a lakosság térbeli
koncentrációjának csökkenésével jellemezhető folyamat
gettósodás: a különböző városrészek etnikai szegregációja és a né-pességük közötti
kapcsolatok megszakadása a nagyvárosokban. E negyedek leromlanak, a lakosság
életminősége jelentősen csökken
agglomeráció: várostömörülés, kis helyen sok, egymással összeépülő nagyváros
kialakulása
