ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Csanádi Gábor,Csizmady Adrienne: Városterezés és társadalomtudomány

•Download as PPTX, PDF•
•
T
tarsadalominformatika
1 of 18
Download to read offline
ELTE TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 Városterezés és társadalomtudomány Csanádi Gábor Csizmady Adrienne EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Társadalomtudományi Kar Városi és Regionális Kutatások Központja Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése - Belső képzés 2013.05.21.
Csanádi Gábor - ELTE TÁTK
Talán nem is kell többet tudni…. http://urbanista.blog.hu/2011/9/page/2
Hogyan helyezkednek el a különböző társadalmi rétegek a térben? Van-e szabály?  Miért alakul ez így? – Várostervezés és piaci hatások  Milyen következményei vannak?
Mi történt 1990 után? I. A magas státuszú terület…  kiterjedése megnőtt,  homogénebbé vált,  “elitebb” lett  „lakópark”
Mi történt 1990 után? II. A lakótelepek … a szocialista városépítés szimbólumai  egy része „versenyképes maradt”  egy részén egyre erősebben  érzékelhetőek a slum-osodás tendenciái
Mi történt 1990 után? III. A tradícionális belső városrészek  Gentrifikáció  Stagnálás  Rehabilitáció  Lassú leromlás  Lebontás
Lakáselosztás gyakorlat  Rex a tulajdonviszony (magántulajdon, bérlakás) és a lakás elhelyezkedése (kívánatos környék, slum) alapján hét lakásosztályt különböztet meg. A lakásosztályok ebben az értelemben lakáspiaci pozíciókat jelentenek (J. A. Rex, 1968).  Szelényi Iván: a szocialista lakáspolitikai szisztémában a lakáshoz jutásnak – a szubvenció mértéke és a saját vásárlóerő nagysága szerint – különböző módozatai alakultak ki. Ennek megfelelően lényegében három típust különböztet meg. (Szelényi 1990.)  Állami bérlakás – teljes egészében állami erőből épült, megszerzése ingyenes,  Szövetkezeti lakásépítkezések – jelentős hányadát teszi ki az állam szubvenció, a fennmaradó részt a tulajdonos, vagy bérlő kedvezményes hosszú lejáratú hitel formájában kapja,  Magánerős építkezések – a költség jelentős részét a tulajdonos állja, kisebb Hegedűs és Tosics megkülönböztetik a dotációt és a szubvenciót.
A szegregáció  A modern városi társadalom alapvető rendezőelve, hogy a különböző társadalmi csoportok többé-kevésbé területileg is elhatárolódnak, a nagyvárosokban a társadalmi távolság egyben térbeli távolságot is jelent.  A szegregáció mérésére az amerikai O. D. Duncan és B. Duncan által kidolgozott disszimilaritási és szegregációs indexek használata a leginkább elterjedt.  Az amerikai és nyugat-európai városok esetében készült számítások szerint a szegregációs görbe U alakú  Ezzel szemben a kelet-európai volt szocialista államokban a szegregáció L alakú görbét mutat. Az államszocialista rendszerben a szegregációs folyamatok mögött a lakáspolitikát kell keresni.
Városövezetek Vizsgálati eredményeik alapján a hetvenes évek szocialista városait öt viszonylag homogén övezetre osztották fel:  belváros  átmeneti övezet: ezen belül a leromló, és a színvonalas, javuló terület  ipari lakóterület  családi házas övezet  új lakótelepek
A nyolcvanas évek végén az északamerikai városok esetében az összefüggés egyenes vonalú volt, vagyis a városközponttól kifelé haladva nőtt az ott élők státusza. Nyugat-Európában az összefüggés fordított volt. A BVTV (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat) munkatársai 1980-ban a klasszikus humánökológiai térszerkezeti modellekből kiindulva elkészítették Budapest övezetes és szektormodelljét, majd ezek korlátozott magyarázó erejét tapasztalva egy továbbfejlesztett változatot, a „területi rendszer modellt” alakítottak ki.
Csanádi Gábor,Csizmady Adrienne: Városterezés és társadalomtudomány
Csanádi Gábor,Csizmady Adrienne: Városterezés és társadalomtudomány
Csanádi Gábor,Csizmady Adrienne: Városterezés és társadalomtudomány
Csanádi Gábor,Csizmady Adrienne: Városterezés és társadalomtudomány
Városfejlesztés Általában kerületi szintű adatokból indulnak ki a városfejlesztést segítő koncepciók. Ezekre az adatokra támaszkodik például a Budapest Városfejlesztési Koncepciójához 2011-ben készült helyzetelemzés is. Forrás, KSH, 2011. Közli: BVK Helyzetelemzés: 42.
Budapest térbenitársadalmi különbségei Ha arról szeretnénk információt kapni, hogy a város terében hol és hogyan helyezkednek el a szegények és gazdagok, a kerületinél részletesebb adatokra van szükség. Ez a KSH nem nyilvánosan elérhető területi szintjei közül a tömb, vagy az ennél is kisebb számlálókörzeti szintet jelenti.  Nemcsak egy-egy adott időpillanatra fontos megtudni, hogy hol élnek a gazdagok és a szegények, hanem hosszabb távon is érdekes, hogy hogyan változik egy-egy város a térbeni-társadalmi szerkezete. Ezek után természetesnek tűnhet, hogy az 1990-es népszámlálás adatait a 2001-es népszámlálás adataival össze kell vetni.
Ingatlanpiac Egy terület státuszának változását jól jelzik az ingatlanpiaci mozgások is, melyek vizsgálata fogódzó lehet a társadalomkutató számára is.

More Related Content

Csanádi Gábor,Csizmady Adrienne: Városterezés és társadalomtudomány

  • 1. ELTE TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 Városterezés és társadalomtudomány Csanádi Gábor Csizmady Adrienne EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Társadalomtudományi Kar Városi és Regionális Kutatások Központja Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése - Belső képzés 2013.05.21.
  • 2. Csanádi Gábor - ELTE TÁTK
  • 3. Talán nem is kell többet tudni…. http://urbanista.blog.hu/2011/9/page/2
  • 4. Hogyan helyezkednek el a különböző társadalmi rétegek a térben? Van-e szabály?  Miért alakul ez így? – Várostervezés és piaci hatások  Milyen következményei vannak?
  • 5. Mi történt 1990 után? I. A magas státuszú terület…  kiterjedése megnőtt,  homogénebbé vált,  “elitebb” lett  „lakópark”
  • 6. Mi történt 1990 után? II. A lakótelepek … a szocialista városépítés szimbólumai  egy része „versenyképes maradt”  egy részén egyre erősebben  érzékelhetőek a slum-osodás tendenciái
  • 7. Mi történt 1990 után? III. A tradícionális belső városrészek  Gentrifikáció  Stagnálás  Rehabilitáció  Lassú leromlás  Lebontás
  • 8. Lakáselosztás gyakorlat  Rex a tulajdonviszony (magántulajdon, bérlakás) és a lakás elhelyezkedése (kívánatos környék, slum) alapján hét lakásosztályt különböztet meg. A lakásosztályok ebben az értelemben lakáspiaci pozíciókat jelentenek (J. A. Rex, 1968).  Szelényi Iván: a szocialista lakáspolitikai szisztémában a lakáshoz jutásnak – a szubvenció mértéke és a saját vásárlóerő nagysága szerint – különböző módozatai alakultak ki. Ennek megfelelően lényegében három típust különböztet meg. (Szelényi 1990.)  Állami bérlakás – teljes egészében állami erőből épült, megszerzése ingyenes,  Szövetkezeti lakásépítkezések – jelentős hányadát teszi ki az állam szubvenció, a fennmaradó részt a tulajdonos, vagy bérlő kedvezményes hosszú lejáratú hitel formájában kapja,  Magánerős építkezések – a költség jelentős részét a tulajdonos állja, kisebb Hegedűs és Tosics megkülönböztetik a dotációt és a szubvenciót.
  • 9. A szegregáció  A modern városi társadalom alapvető rendezőelve, hogy a különböző társadalmi csoportok többé-kevésbé területileg is elhatárolódnak, a nagyvárosokban a társadalmi távolság egyben térbeli távolságot is jelent.  A szegregáció mérésére az amerikai O. D. Duncan és B. Duncan által kidolgozott disszimilaritási és szegregációs indexek használata a leginkább elterjedt.  Az amerikai és nyugat-európai városok esetében készült számítások szerint a szegregációs görbe U alakú  Ezzel szemben a kelet-európai volt szocialista államokban a szegregáció L alakú görbét mutat. Az államszocialista rendszerben a szegregációs folyamatok mögött a lakáspolitikát kell keresni.
  • 10. Városövezetek Vizsgálati eredményeik alapján a hetvenes évek szocialista városait öt viszonylag homogén övezetre osztották fel:  belváros  átmeneti övezet: ezen belül a leromló, és a színvonalas, javuló terület  ipari lakóterület  családi házas övezet  új lakótelepek
  • 11. A nyolcvanas évek végén az északamerikai városok esetében az összefüggés egyenes vonalú volt, vagyis a városközponttól kifelé haladva nőtt az ott élők státusza. Nyugat-Európában az összefüggés fordított volt. A BVTV (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat) munkatársai 1980-ban a klasszikus humánökológiai térszerkezeti modellekből kiindulva elkészítették Budapest övezetes és szektormodelljét, majd ezek korlátozott magyarázó erejét tapasztalva egy továbbfejlesztett változatot, a „területi rendszer modellt” alakítottak ki.
  • 16. Városfejlesztés Általában kerületi szintű adatokból indulnak ki a városfejlesztést segítő koncepciók. Ezekre az adatokra támaszkodik például a Budapest Városfejlesztési Koncepciójához 2011-ben készült helyzetelemzés is. Forrás, KSH, 2011. Közli: BVK Helyzetelemzés: 42.
  • 17. Budapest térbenitársadalmi különbségei Ha arról szeretnénk információt kapni, hogy a város terében hol és hogyan helyezkednek el a szegények és gazdagok, a kerületinél részletesebb adatokra van szükség. Ez a KSH nem nyilvánosan elérhető területi szintjei közül a tömb, vagy az ennél is kisebb számlálókörzeti szintet jelenti.  Nemcsak egy-egy adott időpillanatra fontos megtudni, hogy hol élnek a gazdagok és a szegények, hanem hosszabb távon is érdekes, hogy hogyan változik egy-egy város a térbeni-társadalmi szerkezete. Ezek után természetesnek tűnhet, hogy az 1990-es népszámlálás adatait a 2001-es népszámlálás adataival össze kell vetni.
  • 18. Ingatlanpiac Egy terület státuszának változását jól jelzik az ingatlanpiaci mozgások is, melyek vizsgálata fogódzó lehet a társadalomkutató számára is.