ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés

•Download as PPTX, PDF•
•
rszk_Hungary
rszk_Hungary

A magyarországi cigányság néhány demográfiai sajátossága.

1 of 32
Download to read offline
DEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGOK, TELEPÜLÉSFÖLDRAJZI MEGKÖZELÍTÉS Dr. Bocsi Veronika Lippai Balázs Roma Szakkollégium
MAGYAR TÁRSADALOM DEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI  Csökkenő népességszám (1982-től)  Elöregedés – generációk óta tart, nem új jelenség.  Kiváltó okai: várható élettartamok növekedése, gyermekszámok csökkenése.  Ezt generáló tényezők: higiénia, orvostudomány, életkörülmények, gondolkodás, értékek.  Középkor, kora újkor: magas halálozási ráták, magas születési ráták.
A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET Éշ
Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés
 Átlagos gyermekszámok: 2,2 kellene ahhoz, hogy ne csökkenjen a népesség. Mo: 1,4 gyermeket szül egy nő az élete során.  Mikor szülnek? 29 évesek átlagban az első gyermek születésénél.  Halálozás: nők magasabb várható élettartammal rendelkeznek: 78 év (nők), 69,8 év (férfiak)
Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés
Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés
Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés
A CIGÁNYSÁG DEMOGRÁFIÁJA  A cigányság számaránya és népességszáma is növekszik (ellentétben a nem cigány lakossággal).  Jelenleg: 700 – 800 ezer. Pár tíz éven belül meghaladja az egy millió főt az országban a lélekszámuk. 2050 – 1,2 milliós prognózis.  Jóval fiatalosabb korszerkezet jellemző. Kevesebb idős, több gyermek.  Halandóság: rosszabb adatok. Kb. tíz évvel alacsonyabb várható élettartam.  Okok: rosszabb higiéniai körülmények. Rosszabb testi- lelki állapot (dohányzás, lakáskörülmények, életszínvonal).  Gyermekvállalás: korábban szülnek a cigány nők, több gyermeket vállalnak. 100 cigány nő 310 gyermeket vállal.
 Születések: minden 5-6. csecsemő, aki megszületik az országban, roma származású.  Születési súly, koraszülés – gyakoribb. Eltérő magatartás a terhesség alatt, eltérő terhességi körülmények.  Korai gyermekvállalás: tradicionális értékeknek megfelel, ugyanakkor a nők szempontjából az egyéni karriert, oktatási karriert, későbbi munkavállalást nehezíti.  Munkaképes korúak: 2050-re 15%-os lesz az arányuk.
FORRÁS: KEMÉNY ISTVÁN
FORRÁS: KEMÉNY ISTVÁN
FORRÁS: KEMÉNY ISTVÁN
FORRÁS: BABUSIK FERENC
 Rosszabb egészségügyi helyzet.  Betegségek – orvoshoz fordulási arány rosszabb. Kérdőívekben ezért van, hogy a tünetekre kérdeznek rá.  Vashiányos állapot, tüdőbetegségek felülreprezentáltak.  Más betegségek, amelyek a modernizációval válnak gyakoribbá, azok ritkábbak – pl. cukorbetegség.  Átfogó kutatás nincs, amely a cigány népesség egészségügyi helyzetét elemezné.
TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ  A magyarországi cigányság területi elhelyezkedése komoly eltéréseket mutat.  Vannak járások, ahol szinte nullához közelít az arányuk, máshol kimondottan magas.  Települési eltérések. Településrészek közötti eltérések.  Időbeli eltérések: bizonyos településeken már csak roma lakosság, valamint idősek laknak. 1970’ – első cigány település (Alsószentmárton)  A cigány lakosság területi elhelyezkedése egybeesik a gazdasági szempontból recessziós területekkel.  Bizonyos területeken eltérő identitású roma közösségek élnek: pl. beások Dél-Dunántúlon.
A TELEPEK PROBLEMATIKÁJA  A cigányság letelepedése nem azt jelentette, hogy a településhatárokon belül volt a lakóházuk.  Korlátozott kapcsolatok, hozzáférés a szolgáltatásokhoz, infrastruktúrához.  Kádár-rendszer: telep-felszámolások.  De: szegregált részek jönnek létre a településeken belül. „Sorok”. Vagy olyan területre építették a házakat szocpollal, amelyek belvizesek stb.
SZEGREGÁCIÓ A VÁROSOKBAN  A cigányság egy kisebb része nagyvárosi lakos. Az arányuk növekszik (pl. Budapesten).  A beköltözések a Kádár-rendszerben válnak gyakoribbá. Ekkor a városi életmód még munkavállalással járt együtt, gyakran kétkeresős családmodellel.  De: szegregáció. Lakótelepek, családi házas övezetek – romló lakáskörülmények.  Fluktuáció – lakosságcsere.  Romló körzetek – alacsonyabb lakásárak – cigány háztartások megjelenése – lakosság csere, elvándorlás.  Hátrányos helyzetű rétegek szegregált településrészei.
CIGÁNYOK A SELLYEI ERDŐBEN – 1880’
Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés
Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés
Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés
Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés
CIGÁNY LAKOSSÁG BUDAPESTEN
SZEGED
Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés
Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés
ETNIKAI SZEGREGÁCIÓ A ҳ۳Á鰿
POZSONY
Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés
PÉLDA REHABILITÁCIÓRA – HAVANNA LAKÓTELEP
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

More Related Content

Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés

  • 2. MAGYAR TÁRSADALOM DEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI  Csökkenő népességszám (1982-től)  Elöregedés – generációk óta tart, nem új jelenség.  Kiváltó okai: várható élettartamok növekedése, gyermekszámok csökkenése.  Ezt generáló tényezők: higiénia, orvostudomány, életkörülmények, gondolkodás, értékek.  Középkor, kora újkor: magas halálozási ráták, magas születési ráták.
  • 5.  Átlagos gyermekszámok: 2,2 kellene ahhoz, hogy ne csökkenjen a népesség. Mo: 1,4 gyermeket szül egy nő az élete során.  Mikor szülnek? 29 évesek átlagban az első gyermek születésénél.  Halálozás: nők magasabb várható élettartammal rendelkeznek: 78 év (nők), 69,8 év (férfiak)
  • 9. A CIGÁNYSÁG DEMOGRÁFIÁJA  A cigányság számaránya és népességszáma is növekszik (ellentétben a nem cigány lakossággal).  Jelenleg: 700 – 800 ezer. Pár tíz éven belül meghaladja az egy millió főt az országban a lélekszámuk. 2050 – 1,2 milliós prognózis.  Jóval fiatalosabb korszerkezet jellemző. Kevesebb idős, több gyermek.  Halandóság: rosszabb adatok. Kb. tíz évvel alacsonyabb várható élettartam.  Okok: rosszabb higiéniai körülmények. Rosszabb testi- lelki állapot (dohányzás, lakáskörülmények, életszínvonal).  Gyermekvállalás: korábban szülnek a cigány nők, több gyermeket vállalnak. 100 cigány nő 310 gyermeket vállal.
  • 10.  Születések: minden 5-6. csecsemő, aki megszületik az országban, roma származású.  Születési súly, koraszülés – gyakoribb. Eltérő magatartás a terhesség alatt, eltérő terhességi körülmények.  Korai gyermekvállalás: tradicionális értékeknek megfelel, ugyanakkor a nők szempontjából az egyéni karriert, oktatási karriert, későbbi munkavállalást nehezíti.  Munkaképes korúak: 2050-re 15%-os lesz az arányuk.
  • 15.  Rosszabb egészségügyi helyzet.  Betegségek – orvoshoz fordulási arány rosszabb. Kérdőívekben ezért van, hogy a tünetekre kérdeznek rá.  Vashiányos állapot, tüdőbetegségek felülreprezentáltak.  Más betegségek, amelyek a modernizációval válnak gyakoribbá, azok ritkábbak – pl. cukorbetegség.  Átfogó kutatás nincs, amely a cigány népesség egészségügyi helyzetét elemezné.
  • 16. TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ  A magyarországi cigányság területi elhelyezkedése komoly eltéréseket mutat.  Vannak járások, ahol szinte nullához közelít az arányuk, máshol kimondottan magas.  Települési eltérések. Településrészek közötti eltérések.  Időbeli eltérések: bizonyos településeken már csak roma lakosság, valamint idősek laknak. 1970’ – első cigány település (Alsószentmárton)  A cigány lakosság területi elhelyezkedése egybeesik a gazdasági szempontból recessziós területekkel.  Bizonyos területeken eltérő identitású roma közösségek élnek: pl. beások Dél-Dunántúlon.
  • 17. A TELEPEK PROBLEMATIKÁJA  A cigányság letelepedése nem azt jelentette, hogy a településhatárokon belül volt a lakóházuk.  Korlátozott kapcsolatok, hozzáférés a szolgáltatásokhoz, infrastruktúrához.  Kádár-rendszer: telep-felszámolások.  De: szegregált részek jönnek létre a településeken belül. „Sorok”. Vagy olyan területre építették a házakat szocpollal, amelyek belvizesek stb.
  • 18. SZEGREGÁCIÓ A VÁROSOKBAN  A cigányság egy kisebb része nagyvárosi lakos. Az arányuk növekszik (pl. Budapesten).  A beköltözések a Kádár-rendszerben válnak gyakoribbá. Ekkor a városi életmód még munkavállalással járt együtt, gyakran kétkeresős családmodellel.  De: szegregáció. Lakótelepek, családi házas övezetek – romló lakáskörülmények.  Fluktuáció – lakosságcsere.  Romló körzetek – alacsonyabb lakásárak – cigány háztartások megjelenése – lakosság csere, elvándorlás.  Hátrányos helyzetű rétegek szegregált településrészei.
  • 19. CIGÁNYOK A SELLYEI ERDŐBEN – 1880’
  • 31. PÉLDA REHABILITÁCIÓRA – HAVANNA LAKÓTELEP