2. A didaktika
A didaktika fogalma: Az oktat叩s ter端let辿n jelentkez
elm辿leti 辿s gyakorlati problematik叩k 旦sszess辿g辿vel
foglalkoz坦 tudom叩ny叩g.
Mire j坦?
Krit辿riumokat 叩ll鱈t, 炭tmutat叩st, m辿rc辿t ad:
az oktat叩s c辿lja
a tartalom
a folyamat
a szervez辿s
a m坦dszer
az eszk旦z旦k ter辿n.
3. Az 叩ltal叩nosan elfogadott didaktikai
alapelvek 1.
Az iskolai tan鱈t叩s 辿s az 辿let"
kapcsolat叩nak elve;
Elm辿let 辿s gyakorlat egys辿ge;
A tudom叩nyoss叩g, szakszer撤s辿g
辿s 辿rthets辿g harm坦ni叩ja;
A konkr辿tumok 辿s absztrakci坦k
egys辿ge;
A tan鱈t叩s-tanul叩s 炭tj叩n foly坦
c辿ltudatos nevel辿s elve.
4. Az 叩ltal叩nosan elfogadott didaktikai
alapelvek 2.
A k旦z旦ss辿g nevel erej辿nek elve;
Rendszeress辿g 辿s fokozatoss叩g elve;
A tanul坦k fejletts辿g辿hez val坦 alkalmazkod叩s;
Az ismeretek tart坦ss叩g叩nak elve;
A szeml辿letess辿g elve;
A pedag坦gus vezet szerepe 辿s a tanul坦k fokoz坦d坦 旦n叩ll坦s叩ga.
5. Didaktikai feladatok, funkci坦k
A figyelem felkelt辿se,
a tanul坦 inform叩l叩sa a c辿lr坦l,
elismeretek felid辿z辿se,
az 炭j ismeretek ny炭jt叩sa,
a t辿nyek, jelens辿gek sokoldal炭 elemz辿se,
fogalomalkot叩s, k旦vetkeztet辿s absztrakci坦k,
rendszerez辿s 辿s r旦gz鱈t辿s,
alkalmaz叩s,
ellenrz辿s 辿s 辿rt辿kel辿s.
Ezek a tan鱈t叩s-tanul叩s 旦sszef端gg folyamat叩nak egys辿ges l辿p辿sei.
Jelentkezhetnek 旦n叩ll坦an, vagy komplex m坦don is.
B叩rmelyik didaktikai feladat elhanyagol叩sa a tanul叩s
eredm辿nyess辿g辿t vesz辿lyezteti!!!
6. A legfontosabb klasszikus
didaktikai alapfogalmak 1.
-
Tan鱈t叩s: A pedag坦gus c辿lir叩nyosan megval坦s鱈tott tervez, szervez,
-
Tanul叩s: A tanul坦 tudatos 辿s akt鱈v k旦zrem撤k旦d辿se az oktat叩s
-
Ismeret: A vil叩gmindens辿grl a megismer辿s kognit鱈v folyamat叩nak
-
Tud叩s: A tud叩s a megismer辿s, a tanul叩s, illetve a tapasztal叩s
szab叩lyoz坦 辿s 辿rt辿kel tev辿kenys辿ge. Az ismeret-szerz辿sben val坦
rendszeres vezet辿s, melyhez a gyermek 辿rdekld辿s辿nek mesters辿ges,
azaz didaktikai hat叩sokkal t旦rt辿n ir叩ny鱈t叩sa t叩rsul.
folyamat叩ban. Az elm辿leti 辿s gyakorlati ismeretek, j叩rtass叩gok 辿s
k辿szs辿gek elsaj叩t鱈t叩sa, a k辿pess辿gek kialakul叩sa, meghat叩rozott
viszonyul叩sok, 辿rzelmi 辿s akarati tulajdons叩gok fejld辿se,
magatart叩sform叩l坦d叩s.
eredm辿nyek辿nt az ember pszichikum叩ban k辿pzd lenyomatok: k辿pek,
adatok, t辿nyek, 旦sszef端gg辿sek, absztrakci坦k, norm叩k 辿s paradigm叩k.
folyamat叩nak a v辿geredm辿nye.[1] T叩rgya a val坦 vil叩g 辿s benne az ember
旦nmaga.
[1]Magyar Nagylexikon, 767. o
7. A legfontosabb klasszikus
didaktikai alapfogalmak 2.
- J叩rtass叩g: Az ismeretek alkalmaz叩s叩nak egyik m撤velete,
gyakorlotts叩g, gyakorlati felk辿sz端lts辿g. j feladatok, probl辿m叩k
megold叩sa ismereteink kombinat鱈v felhaszn叩l叩sa 炭tj叩n.
- K辿szs辿g: A tanul叩s (gyakorl叩s) eredm辿nye: teljes鱈tm辿nyk辿pes
tud叩s. A cselekv辿s automatiz叩lt eleme, mely a tudat k旦zvetlen
ellenrz辿se n辿lk端l funkcion叩l. Fajt叩i: 鱈r叩s-, olvas叩s-, besz辿d-,
manu叩lis-, szenzomotorikus-, intellektu叩lis 辿s 旦sszetett k辿szs辿gek.
- K辿pess辿g: Egy辿ni adotts叩goknak tev辿kenys辿g gyakorl叩sa r辿v辿n
t旦rt辿n kifejld辿se. Ter端letei: motoros, kognit鱈v, kommunik叩ci坦s,
辿rzelmi.
8. A legfontosabb klasszikus
didaktikai alapfogalmak 3.
- Oktat叩s: A tanul叩s-tan鱈t叩s egys辿ge." (Nagy S叩ndor) A
tanul叩s tudom叩nya 辿s a tan鱈t叩s m撤v辿szete. (Skinner)
Ismeretek szerz辿s辿re 辿s alkalmaz叩s叩ra ir叩nyul坦 k旦zl辿s,
magyar叩zat, rendszerez辿s, ism辿tl辿s, ellenrz辿s 辿s
辿rt辿kel辿s, vagyis rendszeres tanul叩sir叩ny鱈t坦
tev辿kenys辿g." (Pedag坦giai Lexikon)
- K辿pz辿s: Az elsaj叩t鱈tott ismeretek gyakorlati
alkalmaz叩s叩ra ir叩nyul坦 pedag坦giai tev辿kenys辿g.
ltal叩nos- ill. szakk辿pz辿s, mint a t叩rsadalmi gyakorlatra
t旦rt辿n felk辿sz鱈t辿s k辿t f ter端lete.
9. Tud叩s, k辿pess辿g, kompetencia
A jelenlegi didaktikai 辿s oktat叩stechnol坦giai diskurzusok
辿rtelmezhets辿g辿hez az inform叩ci坦, a tud叩s, a k辿pess辿g, 辿s a
kompetencia (TKK) fogalm叩t kell kiemeln端nk.
-
Tud叩s: A tud叩s a megismer辿s, a tanul叩s, illetve a tapasztal叩s folyamat叩nak a v辿geredm辿nye. T叩rgya a val坦 vil叩g
辿s benne az ember 旦nmaga.
K辿pess辿g: Egy辿ni adotts叩goknak tev辿kenys辿g gyakorl叩sa r辿v辿n t旦rt辿n kifejld辿se. Ter端letei: motoros, kognit鱈v,
kommunik叩ci坦s, 辿rzelmi.
Kompetencia: K辿pess辿geken 辿s tanult ismereteken, attit撤d旦k旦n 辿s viselked辿sen alapul坦 j叩rtass叩gok 辿s
k辿szs辿gek 旦sszess辿ge.
-
Az els 辿s legjelentsebb TKK tipol坦gi叩t Bloom 辿s munkat叩rsai
fejlesztett辿k ki a 60-as 辿vektl kezdden.
Az 叩ltal叩nosan Bloom taxon坦miak辿nt ismert rendszer az oktat叩si
tev辿kenys辿g h叩rom ter端let辿re 辿p端l:
kognit鱈v,
affekt鱈v, 辿s a k辿sbb hozz叩adott
pszichomotoros ter端letre.
11. A kognit鱈vter端let a ment叩lis k辿pess辿gekre
(tud叩s)
az affekt鱈vaz 辿rzelmi ter端leten jelentkez
fejld辿sre (attit撤d旦k)
a pszichomotoroster端let a manu叩lis, fizikai
tev辿kenys辿gekre, k辿szs辿gekre vonatkozik.
Ez a taxon坦mia jelents hat叩st gyakorolt a
k辿pz辿s minden ter端let辿re, s ezt gyakorta TKA
modellnek (tud叩s, k辿pess辿gek, attit撤d旦k)
nevezik.
12.
A tanul叩si
eredm辿nyek
megalapoz叩s叩hoz is
hozz叩j叩rult ez a
taxon坦mia, ugyanis
azt igyekezett
meghat叩rozni, hogy
egy adott k辿pz辿si
folyamat v辿g辿re a
tanul坦nak mit kell
elsaj叩t鱈tania tud叩s,
k辿pess辿gek 辿s
attit撤d旦k form叩j叩ban.
J坦 p辿lda erre a
matematikai tehets辿g
modell.
13. A tud叩s 旦sszetevi
Az 1990-es 辿vek v辿g辿tl a kompetencia alap炭 hum叩nerforr叩s
menedzsment az Egyes端lt llamokban sz辿lesk旦r撤en elterjedt, 辿s ugyanez
jellemzi a hum叩nerforr叩s fejleszt辿st is. A tud叩s egyre differenci叩ltabb
旦sszetevi:
14. A kompetencia
A kompetencia
minden
eddigin辿l t叩gabb
辿rtelmez辿st
kapott, fel旦lelte
a tud叩st 辿s a
k辿pess辿geket a
viselked辿si 辿s
pszichoszoci叩lis
jellemzkkel
egy端tt.
15. Ma m叩r a behaviorista szeml辿letben sz端letett
kompetencia-modellek is magukba foglalj叩k a
tud叩st 辿s a k辿pess辿geket az attit撤d旦kkel,
cselekv辿sekkel, munkafog叩sokkal,
k辿pess辿gekkel 辿s szem辿lyis辿gjellemzkkel
egy端tt. Mindez, mik辿nt l叩tni fogjuk, a
tantervekben, tank旦nyvekben, taneszk旦z旦kben
辿s a pedag坦giai gyakorlatban is v叩ltoz叩sokat
hoz.