2. Pszichodinamikai modell Freud pszichoanalitikus elmélete Kora gyermekkori élmények Szülő befolyásoló hatása (elsődleges szerep a gyermek szükségletkielégítésében) Kora gyermekkori fejlődés tudattalan (későbbi szakaszokban a nem tudatos minták alapján reagál) Normák belsővé válása bűntudat kialakulása („belső tekintély” – lelkiismeret) Azonosulás (tekintélyszemély) Más tekintélyszemélyekkel kapcsolatban is úgy reagál, ahogy a szüleivel kapcsolatban Figyelembe kell venni rendellenes viselkedés esetén, hogy milyen folyamatok játszódnak le benne
3. Humanisztikus pszichológia Az ember tudatos lény (képesek a tapasztalataikat összefüggésben szemlélni) Az embernek választási lehetősége van (rendelkezik szabadsággal) Cél, értelem keresés
4. Kognitív – fejlődéslélektani megközelítés Kohlberg: erkölcsi szocializáció A szakaszok és az életkorok között csak hozzávetőleges kapcsolat van Ugyanaz a sorrend, de más az időtartam 6 szakasz 3 stádium Perkonvencionális (kívülről motivált érdeklődés) Konvencionális (elvárt szerepkövetelmények) Posztkonvencionális (próbálkozás a morális értékek meghatározására)
5. Ökológiai megközelítés Viselkedésre ható különböző rendszerek befolyása Kurt Lewin: a gyermek és az őt körülvevő társas és fizikai rendszerek kölcsönhatása Különböző környezetben élő emberek elvárásai eltérőek
6. Behaviorista megközelítés a XX. szá zad Amerikájának egyik meghatározó pszichológiai irányzata . csak a megfigyelhető viselkedés tanulmányozható objektív módszerekkel abból indul ki, hogy a normaszegő viselkedés tanult a problémákat okozó viselkedést a környezettel együtt meg kell változtatni a behaviorizmus ma halott -> a premisszák hamisak
7. Dr. Thomas Gordon és a fegyelmezés elveti a jutalmazás – büntetés elméletét és a tekintélyelvet új alternatíva: a gyerek önbizalma megnő, kialakul az önfegyelem, a felelősségérzet hagyományos: szülő hatalma jutalmazás hatékonyságához kell: gyerek erős akarata kívánatos jutalom képtelen legyen önmaga kielégíteni az igényét
8. büntetés hatékonysága: érezze azt, hogy megfosztják valamitől ne tudjon „elmenekülni” rögtön büntetni kell amiért egyszer megbüntették, MINDIG meg kell buktatók: jutalmak értéküket veszítik saját maguk meg tudják szerezni túl nehéz csak a jutalomért hajt jutalom elmaradása büntetésként hat
9. „ Enyhe büntetés” a saját büntetés enyhe és jó indulatból jön, noha az már kegyetlen lehet az enyhe büntetés kudarcát bizonyítja Thomas Power pszichológus és M. Lynn Chapieski tanulmánya -> 14 hónapos csecsemők "kevesebb felderítőkészséget mutattak”
10. Súlyos büntetés a súlyosabb fizikai büntetés viszont komoly testi és lelki sérülést okozhat a büntetés erőszakot és agresszivitást szül a gyerek szigorú büntetése szellemi egészségükre nézve rendkívül veszélyes.
