ºÝºÝߣ

ºÝºÝߣShare a Scribd company logo
GEOMETRIAI ALAPISMERETEK
A geometria alapfogalmai a tapasztalat ¨²tj¨¢n absztrakci¨®val
alakultak ki.

T¨¦relemek: pont, egyenes, s¨ªk
T¨¦relemek k?lcs?n?s helyzete



K¨¦t egyenes metsz?,
                ha pontosan egy k?z?s pontjuk van.


K¨¦t egyenes p¨¢rhuzamos,
                ha egy s¨ªkban vannak ¨¦s nincs k?z?s pontjuk.


K¨¦t egyenes egybees?,
                ha egyn¨¦l t?bb k?z?s pontjuk van.
T¨¦relemek metrikus jellemz¨¦se

Sz?gek, forg¨¢ssz?gek, sz?gek m¨¦r¨¦se
 Egy pontb¨®l kiindul¨® k¨¦t f¨¦legyenes a s¨ªkot k¨¦t r¨¦szre, k¨¦t
 sz?gtartom¨¢nyra osztja.


 Sz?get ¨²gy is sz¨¢rmaztathatunk, hogy az egy pontb¨®l kiindul¨®
 k¨¦t f¨¦legyenes k?z¨¹l az egyiket r?gz¨ªtetten tartjuk, m¨ªg a
 m¨¢sikat forgatjuk. Az ¨ªgy l¨¦trehozott sz?geket
 forg¨¢ssz?geknek nevezz¨¹k.

 A forgat¨¢s k¨¦t ir¨¢nyban t?rt¨¦nhet ( pozit¨ªv, negat¨ªv) ¨¦s egy teljes
 k?r¨¹lforgat¨¢s ut¨¢n folytathat¨®.


 A sz?gek nagys¨¢g¨¢t k¨¦tf¨¦le
 egys¨¦ggel m¨¦rhetj¨¹k :           fokban vagy radi¨¢nban
Nevezetes sz?gek:
Sz?g neve           M¨¦rt¨¦ke fokban          M¨¦rt¨¦ke radi¨¢nban
Teljes sz?g                  360¡ã                    2
Egyenes sz?g                 180¡ã
Der¨¦ksz?g                    90¡ã                      /2
Hegyessz?g              0¡ã ¨¦s 90¡ãk?z?tt
Tompasz?g             90¡ã ¨¦s 180¡ã k?z?tt
Homor¨² sz?g           180¡ã ¨¦s 360¡ã k?z?tt
Nevezetes sz?gp¨¢rok:
        MELL?KSZ?GEK
                       Olyan
                       szomsz¨¦dos
                       sz?gek, melyek
                       szabad sz¨¢rai
                       egy egyeneshez
                       tartoznak.
Nevezetes sz?gp¨¢rok:
           P?TSZ?GEK

                   Azok a sz?gek,
                   melyek ?sszege
                   der¨¦ksz?g (90¡ã).
Nevezetes sz?gp¨¢rok:
     KIEG?SZ?T? SZ?GEK
                   Azok a sz?gek,
                   melyek ?sszege
                   egyenessz?g
                   (180¡ã).
Nevezetes sz?gp¨¢rok:
         CS?CSSZ?GEK
                       A sz¨¢raik
                       ugyanahhoz az
                       egyeneshez
                       tartoz¨® k¨¹l?nb?z?
                       f¨¦legyenesek.


    A cs¨²cssz?gp¨¢rok egyenl?k.
Nevezetes sz?gp¨¢rok:
     EGY?LL?S? SZ?GEK




 Sz¨¢raik p¨¢ronk¨¦nt p¨¢rhuzamosak.
    A egy¨¢ll¨¢s¨² sz?gek egyenl?k.
Nevezetes sz?gp¨¢rok:
         V?LT?SZ?GEK




 Sz¨¢raik p¨¢ronk¨¦nt p¨¢rhuzamosak, de
 ellent¨¦tes ir¨¢ny¨²ak.
     A v¨¢lt¨®sz?gek egyenl?k.
Nevezetes sz?gp¨¢rok:
 MER?LEGES SZ?R? SZ?GEK

 Sz¨¢raik p¨¢ronk¨¦nt mer?legesek
 egym¨¢sra.



     Mer?leges sz¨¢r¨² sz?gek nem
          mindig egyenl?k.
Nevezetes sz?gp¨¢rok:
 MER?LEGES SZ?R? SZ?GEK
T¨¦relemek t¨¢vols¨¢ga

Ha k¨¦t alakzatnak van k?z?s pontja, akkor t¨¢vols¨¢guk 0.
K¨¦t pont t¨¢vols¨¢g¨¢n az ?ket ?sszek?t? szakasz hossz¨¢t ¨¦rtj¨¹k.


 Pont ¨¦s egyenes t¨¢vols¨¢g¨¢nak
     meghat¨¢roz¨¢s¨¢hoz mer?legest ¨¢ll¨ªtunk a pontb¨®l a megadott
     egyenesre az ¨¢ltaluk meghat¨¢rozott s¨ªkban, s tekintj¨¹k az
     eredeti egyenes ¨¦s a mer?leges metsz¨¦spontj¨¢t. Az adott pont
     ¨¦s a metsz¨¦spont t¨¢vols¨¢ga a pont ¨¦s egyenes t¨¢vols¨¢ga.

 K¨¦t p¨¢rhuzamos egyenes t¨¢vols¨¢ga
     megegyezik ez egyik egyenes tetsz?leges pontj¨¢nak a
     m¨¢sik egyenest?l vett t¨¢vols¨¢g¨¢val.
Nevezetes ponthalmazok


K?rvonal:    A k?rvonal azon pontok ?sszess¨¦ge a s¨ªkban, melyek
             a s¨ªk egy adott pontj¨¢t¨®l egyenl? t¨¢vols¨¢gra vannak.

K?rlap:      A k?rlap azon pontok ?sszess¨¦ge a s¨ªkban, melyek a
             s¨ªk egy megadott pontj¨¢t¨®l megadott t¨¢vols¨¢gn¨¢l
             nem nagyobb t¨¢vols¨¢gra vannak.

G?mbfel¨¹let: A g?mbfel¨¹let azon pontok ?sszess¨¦ge a t¨¦rben,
             melyek a t¨¦r egy megadott pontj¨¢t¨®l megadott
             t¨¢vols¨¢gra vannak

G?mbtest:      A g?mbtest azon pontok ?sszess¨¦ge a t¨¦rben ,
               melyek a t¨¦r egy megadott pontj¨¢t¨®l megadott
               t¨¢vols¨¢gn¨¢l nem nagyobb t¨¢vols¨¢gra vannak.
Parabola:     A parabola azon pontok ?sszess¨¦ge a s¨ªkban,
              melyek a s¨ªk egy egyenes¨¦t?l ¨¦s egy r¨¢ nem
              illeszked? pontj¨¢t¨®l egyenl? t¨¢vols¨¢gra vannak.

Ellipszis:   Az ellipszis azon pontok ?sszess¨¦ge a s¨ªkban ,
             melyeknek a s¨ªk k¨¦t megadott pontj¨¢t¨®l vett
             t¨¢vols¨¢g ?sszege egy (a k¨¦t pont t¨¢vols¨¢g¨¢n¨¢l
             nagyobb) el?¨ªrt hossz¨²s¨¢g.


Hiperbola:   A hiperbola a s¨ªk azon pontjainak ?sszess¨¦ge a
             s¨ªkban, melyeknek a s¨ªk k¨¦t megadott pontj¨¢t¨®l
             vett t¨¢vols¨¢g elt¨¦r¨¦se egy (a k¨¦t pont
             t¨¢vols¨¢g¨¢n¨¢l kisebb) el?¨ªrt t¨¢vols¨¢g.
°­¨²±è²õ³ú±ð±ô±ð³Ù±ð°ì:   Ellipszis
hiperbola
parabola
ellipszis
S¨ªkidomokra vonatkoz¨® ismeretek



Soksz?gnek, vagy soksz?gtartom¨¢nynak nevezz¨¹k az egyszer?,
z¨¢rt, t?r?ttvonallal (soksz?gvonal) hat¨¢rolt korl¨¢tos r¨¦sz¨¦t a s¨ªknak.
A hat¨¢rol¨® soksz?gvonal oldalai ¨¦s cs¨²csai a soksz?g oldalai ¨¦s
cs¨²csai.
H¨¢romsz?gek
A hat¨¢rol¨® soksz?gvonalnak h¨¢rom oldala, h¨¢rom cs¨²csa van.

                       A



               B                       C
Alapvet? ismeretek:

 Egy h¨¢romsz?get h¨¢rom megfelel? adat¨¢val adhatunk meg. A
 h¨¢romsz?g oldalai ¨¦s sz?gei k?z¨¹l a h¨¢rom meghat¨¢roz¨®
 adatot n¨¦gyf¨¦le m¨®don v¨¢laszthatjuk ki.

 Egy¨¦rtelm?en megadhatjuk a h¨¢romsz?get

   ? h¨¢rom oldal¨¢val,

   ? k¨¦t oldal¨¢val ¨¦s k?zbez¨¢rt sz?g¨¦vel,

   ? egy oldal¨¢val ¨¦s megadott helyzet? k¨¦t sz?g¨¦vel,

   ? k¨¦t oldal¨¢val ¨¦s a hosszabb oldallal szemk?zti sz?g¨¦vel.
±á¨¢°ù´Ç³¾²õ³ú?²µ-±ð²µ²â±ð²Ô±ô?³Ù±ô±ð²Ô²õ¨¦²µ:   A h¨¢romsz?g b¨¢rmely k¨¦t oldal¨¢nak
                            ?sszege nagyobb mint harmadik oldal.


Oldalak ¨¦s sz?gek k?z?tti   A h¨¢romsz?gben egyenl? oldalakkal
?sszef¨¹gg¨¦s:                szemben egyenl? sz?gek nagyobb
                            oldallal szemben nagyobb sz?g van .



T¨¦tel a h¨¢romsz?g bels?      A h¨¢romsz?g bels? sz?geinek
sz?geinek ?sszeg¨¦re          ?sszege 180o.
vonatkoz¨®an:

More Related Content

Geometriai alapismeretek 1

  • 2. A geometria alapfogalmai a tapasztalat ¨²tj¨¢n absztrakci¨®val alakultak ki. T¨¦relemek: pont, egyenes, s¨ªk
  • 3. T¨¦relemek k?lcs?n?s helyzete K¨¦t egyenes metsz?, ha pontosan egy k?z?s pontjuk van. K¨¦t egyenes p¨¢rhuzamos, ha egy s¨ªkban vannak ¨¦s nincs k?z?s pontjuk. K¨¦t egyenes egybees?, ha egyn¨¦l t?bb k?z?s pontjuk van.
  • 4. T¨¦relemek metrikus jellemz¨¦se Sz?gek, forg¨¢ssz?gek, sz?gek m¨¦r¨¦se Egy pontb¨®l kiindul¨® k¨¦t f¨¦legyenes a s¨ªkot k¨¦t r¨¦szre, k¨¦t sz?gtartom¨¢nyra osztja. Sz?get ¨²gy is sz¨¢rmaztathatunk, hogy az egy pontb¨®l kiindul¨® k¨¦t f¨¦legyenes k?z¨¹l az egyiket r?gz¨ªtetten tartjuk, m¨ªg a m¨¢sikat forgatjuk. Az ¨ªgy l¨¦trehozott sz?geket forg¨¢ssz?geknek nevezz¨¹k. A forgat¨¢s k¨¦t ir¨¢nyban t?rt¨¦nhet ( pozit¨ªv, negat¨ªv) ¨¦s egy teljes k?r¨¹lforgat¨¢s ut¨¢n folytathat¨®. A sz?gek nagys¨¢g¨¢t k¨¦tf¨¦le egys¨¦ggel m¨¦rhetj¨¹k : fokban vagy radi¨¢nban
  • 5. Nevezetes sz?gek: Sz?g neve M¨¦rt¨¦ke fokban M¨¦rt¨¦ke radi¨¢nban Teljes sz?g 360¡ã 2 Egyenes sz?g 180¡ã Der¨¦ksz?g 90¡ã /2 Hegyessz?g 0¡ã ¨¦s 90¡ãk?z?tt Tompasz?g 90¡ã ¨¦s 180¡ã k?z?tt Homor¨² sz?g 180¡ã ¨¦s 360¡ã k?z?tt
  • 6. Nevezetes sz?gp¨¢rok: MELL?KSZ?GEK Olyan szomsz¨¦dos sz?gek, melyek szabad sz¨¢rai egy egyeneshez tartoznak.
  • 7. Nevezetes sz?gp¨¢rok: P?TSZ?GEK Azok a sz?gek, melyek ?sszege der¨¦ksz?g (90¡ã).
  • 8. Nevezetes sz?gp¨¢rok: KIEG?SZ?T? SZ?GEK Azok a sz?gek, melyek ?sszege egyenessz?g (180¡ã).
  • 9. Nevezetes sz?gp¨¢rok: CS?CSSZ?GEK A sz¨¢raik ugyanahhoz az egyeneshez tartoz¨® k¨¹l?nb?z? f¨¦legyenesek. A cs¨²cssz?gp¨¢rok egyenl?k.
  • 10. Nevezetes sz?gp¨¢rok: EGY?LL?S? SZ?GEK Sz¨¢raik p¨¢ronk¨¦nt p¨¢rhuzamosak. A egy¨¢ll¨¢s¨² sz?gek egyenl?k.
  • 11. Nevezetes sz?gp¨¢rok: V?LT?SZ?GEK Sz¨¢raik p¨¢ronk¨¦nt p¨¢rhuzamosak, de ellent¨¦tes ir¨¢ny¨²ak. A v¨¢lt¨®sz?gek egyenl?k.
  • 12. Nevezetes sz?gp¨¢rok: MER?LEGES SZ?R? SZ?GEK Sz¨¢raik p¨¢ronk¨¦nt mer?legesek egym¨¢sra. Mer?leges sz¨¢r¨² sz?gek nem mindig egyenl?k.
  • 14. T¨¦relemek t¨¢vols¨¢ga Ha k¨¦t alakzatnak van k?z?s pontja, akkor t¨¢vols¨¢guk 0. K¨¦t pont t¨¢vols¨¢g¨¢n az ?ket ?sszek?t? szakasz hossz¨¢t ¨¦rtj¨¹k. Pont ¨¦s egyenes t¨¢vols¨¢g¨¢nak meghat¨¢roz¨¢s¨¢hoz mer?legest ¨¢ll¨ªtunk a pontb¨®l a megadott egyenesre az ¨¢ltaluk meghat¨¢rozott s¨ªkban, s tekintj¨¹k az eredeti egyenes ¨¦s a mer?leges metsz¨¦spontj¨¢t. Az adott pont ¨¦s a metsz¨¦spont t¨¢vols¨¢ga a pont ¨¦s egyenes t¨¢vols¨¢ga. K¨¦t p¨¢rhuzamos egyenes t¨¢vols¨¢ga megegyezik ez egyik egyenes tetsz?leges pontj¨¢nak a m¨¢sik egyenest?l vett t¨¢vols¨¢g¨¢val.
  • 15. Nevezetes ponthalmazok K?rvonal: A k?rvonal azon pontok ?sszess¨¦ge a s¨ªkban, melyek a s¨ªk egy adott pontj¨¢t¨®l egyenl? t¨¢vols¨¢gra vannak. K?rlap: A k?rlap azon pontok ?sszess¨¦ge a s¨ªkban, melyek a s¨ªk egy megadott pontj¨¢t¨®l megadott t¨¢vols¨¢gn¨¢l nem nagyobb t¨¢vols¨¢gra vannak. G?mbfel¨¹let: A g?mbfel¨¹let azon pontok ?sszess¨¦ge a t¨¦rben, melyek a t¨¦r egy megadott pontj¨¢t¨®l megadott t¨¢vols¨¢gra vannak G?mbtest: A g?mbtest azon pontok ?sszess¨¦ge a t¨¦rben , melyek a t¨¦r egy megadott pontj¨¢t¨®l megadott t¨¢vols¨¢gn¨¢l nem nagyobb t¨¢vols¨¢gra vannak.
  • 16. Parabola: A parabola azon pontok ?sszess¨¦ge a s¨ªkban, melyek a s¨ªk egy egyenes¨¦t?l ¨¦s egy r¨¢ nem illeszked? pontj¨¢t¨®l egyenl? t¨¢vols¨¢gra vannak. Ellipszis: Az ellipszis azon pontok ?sszess¨¦ge a s¨ªkban , melyeknek a s¨ªk k¨¦t megadott pontj¨¢t¨®l vett t¨¢vols¨¢g ?sszege egy (a k¨¦t pont t¨¢vols¨¢g¨¢n¨¢l nagyobb) el?¨ªrt hossz¨²s¨¢g. Hiperbola: A hiperbola a s¨ªk azon pontjainak ?sszess¨¦ge a s¨ªkban, melyeknek a s¨ªk k¨¦t megadott pontj¨¢t¨®l vett t¨¢vols¨¢g elt¨¦r¨¦se egy (a k¨¦t pont t¨¢vols¨¢g¨¢n¨¢l kisebb) el?¨ªrt t¨¢vols¨¢g.
  • 21. S¨ªkidomokra vonatkoz¨® ismeretek Soksz?gnek, vagy soksz?gtartom¨¢nynak nevezz¨¹k az egyszer?, z¨¢rt, t?r?ttvonallal (soksz?gvonal) hat¨¢rolt korl¨¢tos r¨¦sz¨¦t a s¨ªknak. A hat¨¢rol¨® soksz?gvonal oldalai ¨¦s cs¨²csai a soksz?g oldalai ¨¦s cs¨²csai.
  • 22. H¨¢romsz?gek A hat¨¢rol¨® soksz?gvonalnak h¨¢rom oldala, h¨¢rom cs¨²csa van. A B C
  • 23. Alapvet? ismeretek: Egy h¨¢romsz?get h¨¢rom megfelel? adat¨¢val adhatunk meg. A h¨¢romsz?g oldalai ¨¦s sz?gei k?z¨¹l a h¨¢rom meghat¨¢roz¨® adatot n¨¦gyf¨¦le m¨®don v¨¢laszthatjuk ki. Egy¨¦rtelm?en megadhatjuk a h¨¢romsz?get ? h¨¢rom oldal¨¢val, ? k¨¦t oldal¨¢val ¨¦s k?zbez¨¢rt sz?g¨¦vel, ? egy oldal¨¢val ¨¦s megadott helyzet? k¨¦t sz?g¨¦vel, ? k¨¦t oldal¨¢val ¨¦s a hosszabb oldallal szemk?zti sz?g¨¦vel.
  • 24. ±á¨¢°ù´Ç³¾²õ³ú?²µ-±ð²µ²â±ð²Ô±ô?³Ù±ô±ð²Ô²õ¨¦²µ: A h¨¢romsz?g b¨¢rmely k¨¦t oldal¨¢nak ?sszege nagyobb mint harmadik oldal. Oldalak ¨¦s sz?gek k?z?tti A h¨¢romsz?gben egyenl? oldalakkal ?sszef¨¹gg¨¦s: szemben egyenl? sz?gek nagyobb oldallal szemben nagyobb sz?g van . T¨¦tel a h¨¢romsz?g bels? A h¨¢romsz?g bels? sz?geinek sz?geinek ?sszeg¨¦re ?sszege 180o. vonatkoz¨®an: