1. Az 坦kort坦l napjainkig
A sz叩m鱈t坦g辿p t旦rt辿nete
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak pillanatai 1
2. Mott坦:
B叩rmilyen becsben is tartjuk a r辿gieket, az
igazs叩got mindig nagyobb becsben kell tartanunk,
b叩rmilyen 炭j is legyen az az igazs叩g, hiszen
val坦j叩ban 旦regebb minden v辿lem辿nyn辿l.
(Blaise Pascal)
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak2 pillanatai
3. A sz叩mol叩s kezdetei
Az emberek a legsibb idk 坦ta t旦rekedtek
olyan eszk旦z旦ket 叩ll鱈t叩s叩ra, amelyek mag叩t
a sz叩mol叩st teszik k旦nnyebb辿, gyorsabb叩.
Els sz叩mol坦eszk旦zk辿nt kavicsokat,
fadarabokat, zsin坦rokra k旦t旦tt csom坦kat,
f叩kat, f旦ldre v辿sett jeleket haszn叩ltak.
Ezek az eszk旦z旦k m叩r meg is rizt辿k a
sz叩mol叩s eredm辿ny辿t.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak3 pillanatai
4. Abakusz
Az 坦kori K鱈n叩ban,
Egyiptomban az aba-kusz
seg鱈ts辿g辿vel
sz叩moltak.
A csillag叩szat, a ha-j坦z叩s,
a kereskedelem
sz叩m叩ra v辿geztek
sz叩m鱈t叩si m撤veleteket.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak4 pillanatai
5. Sz叩mol叩s az abakusszal
A g旦r旦g abaksz sz坦 magyar jelent辿se t叩bla.
Babil坦ni叩b坦l ered.
P叩rhuzamos egyenes sorokban, olykor csak
a homokba rajzolt 叩rkokban goly坦k, vagy
kavicsok jelentett辿k a sz叩mokat.
Az analfab辿t叩k is k旦nnyen megtanulhatt叩k
az abakusszal val坦 sz叩mol叩st.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak5 pillanatai
6. A helyi 辿rt辿k kialakul叩sa
A sz叩mok fogalm叩nak kialakul叩s叩ban a helyi
辿rt辿k fogalma volt a legjelentsebb l辿p辿s.
r叩sos eml辿keink szerint Mezopot叩mi叩ban az
i. e. 2000. 辿v k旦r端l m叩r fejlett t鱈zes-hatvanas
vegyes sz叩mrendszert haszn叩ltak.
A babil坦niai helyi 辿rt辿kes sz叩m鱈r叩sban nem
jel旦lt辿k az 端res helyi 辿rt辿ket, azaz nem
ismert辿k a 0-nak megfelel jelet.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak6 pillanatai
7. T鱈z klasszikus
Az i. sz. VII-X. sz叩zadokb坦l sz叩rmaz坦 T鱈z
klasszikus c鱈m撤 matematikai, csillag叩szati
ismeretek si k鱈nai gy撤jtem辿ny辿nek a
tartalma j坦val r辿gebben keletkezett, val坦sz鱈-n撤leg
az i. e. XI-III. sz叩zadokban.
E k旦nyvekbl tudjuk, hogy az si K鱈n叩ban
t鱈zes sz叩mrendszert haszn叩ltak, de helyi
辿rt辿k n辿lk端l.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak7 pillanatai
8. A t鱈zes helyi辿rt辿k-rendszer
A t鱈zes sz叩mrendszer 辿s
a helyi辿rt辿k-rendszer
旦sszeolvad叩sa Indi叩ban
t旦rt辿nt meg.
Ekkor keletkezett a
z辿rus jele.
Az els t鱈zes helyi-辿rt辿k-
rendszerben le鱈rt
sz叩meml辿k a 346.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak8 pillanatai
9. Karav叩nutak ment辿n terjedt
A t鱈zes helyi辿rt辿k-rendszer a karav叩nutak
ment辿n eljutott Perzsi叩ba, Egyiptomba.
K辿sbb az arabok k旦zvet鱈t辿s辿vel Eur坦p叩ba.
A legr辿gibb eur坦pai k辿zirat, amelyben arab
sz叩mjegyeket tal叩lunk a spanyol Codex
Vigilanus 976-b坦l val坦.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak9 pillanatai
10. Leonardo Pisano (Fibonacci)
Sz端letett: Pisa,
1170 (k旦r端l)
Elhunyt: Pisa,
1250 (k旦r端l)
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 0pillanatai
11. Liber Abaci
A XIII. sz叩zad legelej辿n Leonardo Pisano
(Leonardo da Pisa), akit mi csak Fibonacci-k辿nt
ismer端nk meg鱈rta Liber Abaci (K旦nyv
az abakuszr坦l) c鱈m撤 k旦nyv辿t
Ezzel hathat坦san hozz叩j叩rult a hindu-arab
t鱈zes helyi辿rt辿k-rendszer 辿s az arab sz叩m-jegyek
Eur坦p叩ban t旦rt辿n elterjed辿s辿hez.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 1pillanatai
12. R坦mai sz叩mok
A r坦mai sz叩m鱈r叩s a
XVII. sz叩zadig tartotta
mag叩t.
Ennek oka az volt,
hogy a klasszikus
k旦nyvel辿sekben a r坦-mai
sz叩mokat nehe-zebben
lehetett meg-hamis鱈tani.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 2pillanatai
15. John Napier
Sz端letett: Merchiston
Castle, Edinburgh,
1550.
Elhunyt: Edinburgh,
1617. 叩prilis 4.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 5pillanatai
16. Logaritmus
A sk坦t sz叩rmaz叩s炭
John Napier fedezte
fel 辿s dolgozta ki a
logaritmust, mint sz叩-mol叩si
elj叩r叩st.
Seg鱈ts辿g辿vel a szorz叩st
旦sszead叩si, az oszt叩st
kivon叩si m撤veletk辿nt
lehet v辿gezni.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 6pillanatai
17. William Oughtred
Sz端letett: Eton,
Buckinghamshire,
1574. m叩rcius 5.
Elhunyt: Albury,
Surrey,
1660. j炭nius 30.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 7pillanatai
18. Logarl辿c
William Oughtred
angol tud坦s 1621-ben
fedezte fel a
logarl辿cet, amely az
oszt叩st, 辿s a szorz叩st
nagym辿rt辿kben leegy-szer撤s鱈tette.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 8pillanatai
19. Wilhelm Sichkard
Sz端letett: Herrenberg,
1592. 叩prilis 22.
Elhunyt: T端bingen,
1635. okt坦ber 24.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 9pillanatai
20. Az els sz叩mol叩sra alkalmas g辿p
Wilhelm Sichkard
matematikus 1623-ban
k辿sz鱈tett sz叩mol坦-g辿pet.
A g辿p fogaskerekei 辿s
fogasl辿cei seg鱈ts辿g辿vel
旦sszeadni, kivonni,
szorozni 辿s osztani
tudott.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak2 0pillanatai
21. Fogaskerekes sz叩m鱈t坦g辿p
A fogaskerekes sz叩m鱈-t坦g辿pet
a XVII.
sz叩zadban N辿met-orsz叩g
ter端let辿n tal叩l-t叩k
fel.
Csillag叩szati sz叩m鱈t叩-sokat
v辿geztek a
seg鱈ts辿g辿vel.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak2 1pillanatai
22. Blaise Pascal
Sz端letett: Clermont,
1623. j炭nius 19.
Elhunyt: P叩rizs,
1662. augusztus 19.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak2 2pillanatai
23. Pascaline
Blaise Pascal 1642-
ben Franciaorsz叩gban
坦raszerkezet撤 sz叩mo-l坦g辿pet
k辿sz鱈tett,
amely a Pascaline
nevet kapta.
Az 旦sszead叩st 辿s a
kivon叩st seg鱈tette.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak2 3pillanatai
24. Gottfried Wilhelm von Leibniz
Sz端letett: Leipzig,
1646. j炭lius 1.
Elhunyt: Hannover,
1716. november 14.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak2 4pillanatai
25. Kettes sz叩mrendszerrel
Wilhelm von Leibniz
1673-ban N辿metor-sz叩gban
k辿sz鱈tette el
els g辿p辿t, amely m叩r
a kettes sz叩mrend-szeren
alapult.
A n辿gy alapm撤veletet
辿s a gy旦kvon叩st
v辿gezte.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak2 5pillanatai
26. Joseph Marie Jacquard
Sz端letett: Lyon,
1752. j炭lius 7.
Elhunyt: Oullins,
1834. augusztus 7.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak2 6pillanatai
27. Lyukk叩rtya a sz旦vsz辿khez
Joseph M. Jacquard
1808-ban Francia-orsz叩gban
automatikus
sz旦vsz辿ket tervezett.
A bonyolult mint叩k
sz旦v辿s辿t f叩b坦l k辿sz端lt
v辿kony, megfelelen
kilyuggatott lapok,
k叩rty叩k vez辿relt辿k.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak2 7pillanatai
28. Charles X. Thomas de Colmar
Sz端letett: 1785.
Elhunyt: 1870.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak2 8pillanatai
29. Az els kereskedelmi sz叩m鱈t坦g辿p
Charles Xavier
Thomas of Colmar
nev辿hez f撤zdik az
els kereskedelmi
sz叩m鱈t坦g辿p 1820-ban.
Az els 旦tven 辿vben
1500 darabot k辿sz鱈-tettek.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak2 9pillanatai
32. Charles Babbage
Sz端letett: London,
1791. december 26.
Elhunyt: London,
1871. okt坦ber 18.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak3 2pillanatai
33. Mechanikus, digit叩lis sz叩m鱈t坦g辿p
Charles Babbage 1822-ben bemutatta a
vil叩g els speci叩lis c辿l炭, mechanikus
m撤k旦dtet辿s撤 digit叩lis sz叩mol坦g辿p辿nek
modellj辿t.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak3 3pillanatai
34. Difference Engine
Charles Babbage
1828-ban tervezte dif-ferencia
g辿p辿t.
Az 炭j sz叩mol坦g辿p
seg鱈ts辿g辿vel fleg a
haj坦z叩si t叩bl叩zatok
pontos鱈t叩s叩t tervezt辿k
elv辿gezni.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak3 4pillanatai
35. Analitical Engine
Charles Babbage
analitikus (k端ls prog-ramvez辿rl辿s撤)
g辿p辿t
hatodfok炭 polinomok
kezel辿s辿re tervezte.
32 jegy撤 sz叩mokkal
sz叩molva percenk辿nt
33 sz叩mot tudott
megadni.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak3 5pillanatai
36. Babbage-f辿le sz叩m鱈t坦g辿p-elvek
Charles Babbage sz叩m鱈t坦g辿pe tervez辿sekor
sz叩mos olyan elvet fedezett fel, amely a mai
modern sz叩m鱈t坦g辿pek elv辿端l is szolg叩l-hatott.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak3 6pillanatai
37. K端ls programoz叩s elve
K端ls programoz叩s elve: a bemeneti
egys辿gek seg鱈ts辿g辿vel lehetett bet叩pl叩lni a
sz叩mokat 辿s a vez辿rl utas鱈t叩sokat.
Ezt az elvet k辿sbb elvetett辿k.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak3 7pillanatai
38. Aritmetikai egys辿g
A sz叩m鱈t叩si m撤veleteket egy k端l旦n
aritmetikai egys辿g v辿gezte.
Ma a modern g辿pekben ennek a processzor
aritmetikai egys辿ge felel meg.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak3 8pillanatai
39. Vez辿rl egys辿g
K端l旦n egys辿g gondoskodott a sz叩mol叩si
m撤veletek megfelel sorrendben val坦
elv辿gz辿s辿rl.
Ennek a modern g辿pekben a vez辿rl egys辿g
felel meg.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak3 9pillanatai
40. Az 叩tmeneti t叩rol坦
A m撤veletek v辿gz辿se k旦zben az 叩tmeneti
eredm辿nyeket egy bels t叩rol坦 rakt叩rozta el.
Ennek a mai berendez辿sek operat鱈v
mem坦ri叩ja felel meg.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak4 0pillanatai
41. Digit叩lis kijelz辿s
Az eredm辿nyek megjelen鱈t辿s辿re digit叩lis,
azaz sz叩mjegyeket haszn叩l坦 egys辿g
szolg叩lt.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak4 1pillanatai
42. Folyamatos m撤k旦dtet辿s
Babbage g辿p辿nek m撤k旦dtet辿s辿hez emberi
erre volt sz端ks辿g, amit gzg辿pre k鱈v叩nt
felcser辿lni.
A vez辿rl utas鱈t叩sok bevitel辿t pedig a
Jacquard 叩ltal a sz旦vsz辿kekben 1805 坦ta
haszn叩lt lyukk叩rty叩kkal k鱈v叩nta megoldani.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak4 2pillanatai
43. Babbage g辿pe k辿t f r辿szbl 叩llt
A t叩rol坦b坦l, ahol azok a v叩ltoz坦k
helyezkedtek el, amelyekkel a m撤velet
v辿gbement, valamint m叩s m撤veletek
v辿geredm辿nyeit is t叩rolta.
A malomb坦l, amelybe mindig azokat a
mennyis辿geket vitt辿k be, amelyekkel 辿ppen
valamilyen m撤veletet v辿geztek.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak4 3pillanatai
44. Babbage 叩ltal叩nos g辿pet tervezett
Emiatt k辿t k叩rtyacsomag volt. Az egyiken a
v叩ltoz坦kat 辿s a sz叩mol叩shoz sz端ks辿ges
konstansokat vitt辿k be, m鱈g a m叩sikon
mag叩t a sz叩mol叩si m撤veletet.
ppen ez辿rt az analitikus g辿p rendk鱈v端l
叩ltal叩nos jelleg撤, tetsz辿s szerinti
m撤veletsort v辿gezhetett.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak4 4pillanatai
45. Matematikai algoritmuson m炭lik
Babbage analitikus g辿pe seg鱈ts辿g辿vel
gyakorlatilag b叩rmilyen sz叩mol叩s
elv辿gezhet, ha pontosan le tudjuk 鱈rni a
hozz叩 sz端ks辿ges matematikai algoritmust.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak4 5pillanatai
46. Lady Ada Lovelace (Ada Byron)
Sz端letett: Picadilly,
Middlesex
1815. december 10.
Elhunyt: Marylebone,
London,
1852. november 27.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak4 6pillanatai
47. Az 叩ltal叩nos programoz叩s elve
Lady Ada Augusta
Lovelace (Ada Byron),
Babbage elmond叩s叩b坦l
辿s egy it叩liai elad坦k旦r炭t
jegyzeteibl k辿sz鱈tette el
az analitikus g辿pre alkal-mazhat坦
programterveit
辿s programjait. a vil叩g
els programoz坦ja.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak4 7pillanatai
48. George Boole
Sz端letett: Lincoln,
Lincolnshire,
1815. november 2.
Elhunyt: Ballintemple,
County Cork,
1864. december 8.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak4 8pillanatai
49. Augustus de Morgan
Sz端letett: Madura,
Madras, India
1806. j炭nius 27.
Elhunyt: London,
1871. m叩rcius 18.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak4 9pillanatai
50. Bin叩ris fel辿p鱈t辿s
George Boole 辿s
Augustus de Morgan a
logikai m撤veletek mate-matiz叩l叩s叩val
megalkot-ta
a Bool-algebr叩t,
amely a matematikai
logika alapja.
Ez a sz叩m鱈t坦g辿pek
m撤k旦d辿s辿nek alapja is.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak5 0pillanatai
51. Herman Hollerith
Sz端letett: Buffalo,
New York,
1860. febru叩r 29.
Elhunyt: Washington
1929. november 17.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak5 1pillanatai
52. G辿pi adatfeldolgoz叩s
Az Amerikai Egyes端lt llamokban p叩ly叩za-tot
鱈rtak ki az 1890-es n辿psz叩ml叩l叩si adatok
feldolgoz叩s叩ra. Ezt Herman Hollerith nyer-te
meg.
alkalmazott elsz旦r lyukk叩rty叩t statiszti-kai
adatok t叩rol叩s叩ra, 辿s ezzel megalapozta
a g辿pi adatfeldolgoz叩st.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak5 2pillanatai
53. Lyukk叩rty叩s adatfeldolgoz叩s
Hollerith az 1890-es
n辿psz叩ml叩l叩s adatai-nak
feldolgoz叩s叩ra
lyukk叩rty叩val vez辿relt
villamos meghajt叩s炭
g辿pet k辿sz鱈tett.
Az adatokat 鱈gy a v叩r-hat坦
h炭sz 辿v helyett 2
辿v alatt dolgozt叩k fel.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak5 3pillanatai
54. L辿trej旦tt az IBM eldje
Herman Hollerith g辿p辿t villanymotor
hajtotta 辿s a k叩rty叩k oszt叩lyoz叩s叩ra is az
elektromoss叩got haszn叩lta fel.
Olyan kereslet mutatkozott a g辿pre, hogy
kiel辿g鱈t辿s辿re l辿trehozta Tabulating Machine
Company-t, a ma is ismert International
Business Machine Corporation - IBM -
eldj辿t.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak5 4pillanatai
55. Alan Mathison Turing
Sz端letett: London,
1912. j炭nius 23.
Elhunyt: Wilmslow,
Cheshire,
1954. j炭nius 7.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak5 5pillanatai
56. Turing-g辿p
Alan Mathison Turing
amerikai matematikus
az 1930-as 辿vekben
elsk辿nt adta meg a
program 辿s a progra-mozhat坦
sz叩m鱈t坦g辿p
modellj辿t. Ez a modell
lett a r坦la elnevezett
Turing-g辿p.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak5 6pillanatai
57. Katonai c辿l炭 kutat叩sok
Az els elektromechanikus sz叩m鱈t坦g辿pek
csak a XX. sz叩zad k旦zepe fel辿 jelentek
meg.
H叩tr叩ltatta a fejld辿st, hogy ezeket a
kutat叩sokat titokban v辿gezt辿k hadiipari
jelents辿g端k miatt, 鱈gy a tud坦sok nem
tudtak egy端ttm撤k旦dni.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak5 7pillanatai
58. Gyorsabban, pontosabban
Az 1930-as 辿vek v辿g辿n, a II. vil叩gh叩bor炭
kit旦r辿sekor egy辿rtelm撤 lett a c辿l:
ballisztikai lelemsz叩m鱈t叩sokb坦l min辿l
t旦bbet 辿s min辿l pontosabbat kell produk叩lni
a lehet legr旦videbb id alatt.
Nyilv叩nval坦v叩 lett, hogy a mechanikus,
illetve az elektromechanikus g辿pek nem
tudj叩k produk叩lni a k鱈v叩nt sebess辿get.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak5 8pillanatai
59. H叩bor炭s sz叩m鱈t叩sok
rdekes adat, hogy egy tipikus r旦pp叩lya
kisz叩m鱈t叩s叩hoz k旦r端lbel端l 750 szorz叩sra
van sz端ks辿g, 辿s valamennyit legal叩bb 4-6
tizedes jegy pontoss叩ggal kell elv辿gezni.
Hasonl鱈tsuk 旦ssze a t旦rt辿nelmi kor adott
lehets辿geit:
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak5 9pillanatai
60. R旦pp叩lya sz叩m鱈t叩sok idtartama
Gyors ember k辿zzel
30-40 坦ra alatt 4-6 sz叩mjegy pontoss叩ggal
Asztali sz叩mol坦g辿p mechanikus
3-4 坦ra alatt 4-6 sz叩mjegy pontoss叩ggal
Harvard - IBM elektromos 辿s mechanikus
1 坦ra alatt 5-7 sz叩mjegy pontoss叩ggal
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak6 0pillanatai
61. H叩bor炭s sz叩m鱈t叩sok idtartama
Bell Telephones Co. elektromechanikus
20-30 perc alatt 5-7 sz叩mjegy pontoss叩ggal
MARK II. elektromechanikus
10-15 perc alatt 5-7 sz叩mjegy pontoss叩ggal
ENIAC elektronikus-digit叩lis
f辿l perc alatt 8-10 sz叩mjegy pontoss叩ggal
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak6 1pillanatai
62. John Vincent Atanasoff
Sz端letett: Hamilton,
New York
1903. okt坦ber 4.
Elhunyt: Marylend,
1995. j炭nius 15.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak6 2pillanatai
63. Clifford Berry
Sz端letett: Gladbrook,
Iowa
1918. 叩prilis 19.
Elhunyt: New York,
1963. okt坦ber 30.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak6 3pillanatai
64. ABC computer
John Vincent Atanasoff
辿s Clifford Berry az
1930-as 辿vek k旦zep辿n
megtervezt辿k az ABC
computert, a vil叩g els
elektronikus sz叩m鱈t坦-g辿p辿t.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak6 4pillanatai
65. Atanasoff - Berry Computer
Az Atanasoff - Berry
Computer a vil叩gon az
els elektronikus sz叩-m鱈t坦g辿p.
Bin叩ris 叩ramk旦r旦k.
Dobmem坦ria.
Clifford Berry az ABC
computerrel 1942-ben.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak6 5pillanatai
66. Konrad Zuse
Sz端letett: Berlin-
Wilmersdorf,
1910. j炭nius 22.
Elhunyt: H端nfeld,
1995. december 18.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak6 6pillanatai
67. Decim叩lis helyett bin叩ris
Konrad Zuse 1938-ban N辿metorsz叩gban
辿p鱈tett jelfog坦kkal (rel辿kkel) m撤k旦d
sz叩m鱈t坦g辿pet.
A decim叩lis sz叩mrendszer helyett bin叩rist
haszn叩lt.
alkalmazott a vil叩gon elsz旦r
sz叩m鱈t坦g辿p辿ben elektrom叩gneses rel辿ket 辿s
k坦dlyukakkal lyukasztott filmet.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak6 7pillanatai
68. Z-1
Konrad Zuse 1938-ban
k辿sz端lt el els sz叩m鱈-t坦g辿p辿vel,
a Z-1
jel撤vel.
Mechanikus kapcsol坦-elemeket
辿s egy
mechanikus t叩rol坦t
alkalmazott a sz叩m鱈t坦-g辿pben.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak6 8pillanatai
69. Z-3
Konrad Zuse Z-3 t鱈pu-s炭
automatikus sz叩m鱈-t坦g辿pe
1941-ben 2600
jelfog坦val m撤k旦d旦tt.
Az els program-vez辿relt
sz叩m鱈t坦g辿p.
15-20 m撤veletet v辿g-zett
m叩sodpercenk辿nt.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak6 9pillanatai
70. Howard Hathaway Aiken
Sz端letett: Hoboken,
New Jersey,
1900. m叩rcius 9.
Elhunyt: St Louis,
Missouri,
1973. m叩rcius 14.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak7 0pillanatai
71. Elektrom叩gneses rel辿kbl
Az USA-ban Aiken 辿s t叩rsai 1943-ban
elk辿sz鱈tett辿k a modern technika
felhaszn叩l叩s叩val Babbage g辿p辿nek modern
v叩ltozat叩t a Harvard Mark I-et.
Ennek is elektrom叩gneses rel辿k voltak az
alkot坦elemei.
K旦lts辿ge 400 000 doll叩r volt.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak7 1pillanatai
72. Mark-1 - 1943
A Harvard Mark-1
katonai c辿lra k辿sz端lt
1943-ban.
16,5 m hossz炭, 35
tonna t旦meg撤, 3
m撤velet/m叩sodperc.
Az adatokat 辿s utas鱈t叩-sokat
lyukszalagr坦l
vitt辿k fel a g辿pre.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak7 2pillanatai
74. I. gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿pek
Elektroncs旦ves sz叩m鱈t坦g辿pek
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak pillanatai 74
75. I. gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿pek
Az 1943 - 1958 k旦z旦tti idszakra tehet.
Jellemz 叩ramk旦ri elem端k az elektroncs.
M撤veleti sebess辿g端k 300 - 5000 m撤velet
m叩sodpercenk辿nt.
Programoz叩suk kiz叩r坦lag g辿pi k坦dban.
Nagy az energia-felhaszn叩l叩suk.
Gyakori a meghib叩sod叩suk.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak7 5pillanatai
76. Az elektroncs
1904-ben tal叩lt叩k fel.
Milli坦szor 辿rz辿ke-nyebb,
mint a leg-kifinomultabb
rel辿.
Anal坦g (folyamatosan
v叩ltoz坦) elektromos
jelek ers鱈t辿s辿re is
alkalmas.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak7 6pillanatai
77. Maxwell H. A. Newmann
Sz端letett: Chelsea,
London
1897. febru叩r 7.
Elhunyt: Comberton,
Cambridgeshire,
1984. febru叩r 22.
Max Newmann
(Maxwell Hermann
Alexander Newman)
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak7 7pillanatai
78. Thomas Harold Flowers
Sz端letett: London,
1905. december 22.
Elhunyt: London,
1998. okt坦ber 28.
Tommy Flowers
(Thomas Harold
Flowers)
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak7 8pillanatai
79. Elektroncs旦ves sz叩m鱈t坦g辿p
A II. vil叩gh叩bor炭 alatt Angli叩ban a n辿metek
rejtjeleinek megfejt辿s辿re k辿sz鱈tettek egy
炭jabb sz叩m鱈t坦g辿pcsal叩dot, a Colossust.
1943 v辿g辿n kezdett el m撤k旦dni az els
olyan g辿p, amelyben elektroncs旦vekbl
kialak鱈tott 叩ramk旦r旦ket alkalmaztak.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak7 9pillanatai
80. COLOSSUS - 1943
A Colossust Max
Newman 辿s Tommy
Flowers tervei alapj叩n
1943-ban 辿p鱈tett辿k.
A g辿pet a n叩ci
vez辿rkar 叩ltal haszn叩lt
Lorenz titkos鱈t叩s
felt旦r辿s辿re haszn叩lt叩k.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak8 0pillanatai
81. John William Mauchly
Sz端letett: Cincinnati,
Ohio
1907. augusztus 30.
Elhunyt: Ambler,
Pennsylvania
1980. janu叩r 8.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak8 1pillanatai
82. John Presper Eckert
Sz端letett: Philadel-phia,
Pennsylvania
1919. 叩prilis 9.
Elhunyt: Bryn Mawr,
Pennsylvania
1995. j炭nius 3.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak8 2pillanatai
83. Elektroncs旦ves sz叩m鱈t坦g辿p
A mai elk辿pzel辿sek-nek
megfelel els
sz叩m鱈t坦g辿pet 1946-
ban a pennsylvaniai
egyetemen mutatta be
John Mauchly 辿s
Presper Eckert kutat坦-csoportja.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak8 3pillanatai
84. ENIAC
A munka 1943. m叩jus 31-辿n kezdd旦tt. A
g辿pezet, amely egyelre csak tervasztalon
l辿tezett, az Electronic Numerical Integrator
And Computer nevet kapta (Elektronikus
numerikus integr叩tor 辿s sz叩m鱈t坦g辿p).
Az ENIAC egy elektroncs旦ves k端ls
vez辿rl辿s撤 - az els teljesen elektronikus -
sz叩m鱈t坦g辿p volt.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak8 4pillanatai
85. Az ENIAC adatai
A g辿pet 16 fajta, 17468 darab elektroncs,
70 ezer ellen叩ll叩s, 7200 krist叩lydi坦da, 10
ezer kondenz叩tor, 4100 rel辿 felhaszn叩l叩s叩-val
辿p鱈tett辿k.
A g辿p teljes鱈tm辿nyfelv辿tele: 174 kW-os.
Elhelyez辿s辿hez egy 30 m辿tern辿l hosszabb
teremre volt sz端ks辿g.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak8 5pillanatai
86. ENIAC - 1944
Az ENIAC mozg坦
alkatr辿szeket nem tar-talmazott,
30 m
hossz炭, 30 tonna, 辿s
2000-szer gyorsabb,
volt mint a MARK-1.
Az adatokat lyukk叩r-ty叩r坦l,
az utas鱈t叩sokat
k辿zzel vitt辿k a g辿pre.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak8 6pillanatai
87. Neumann J叩nos
Sz端letett: Budapest,
1903. december 28.
Elhunyt: Washington,
1957. febru叩r 8.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak8 7pillanatai
88. Herman Heine Goldstine
Sz端letett: Chicago,
Illinois
1913. szeptember 13.
Elhunyt:
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak8 8pillanatai
89. j fejezet a sz叩m鱈t叩stechnik叩ban
A sz叩m鱈t坦g辿p-fejlesztk csoportj叩hoz 1946-
ban csatlakozott a magyar sz叩rmaz叩s炭
Neumann J叩nos is. Ekkor kezdt辿k el az 炭j
sz叩m鱈t坦g辿p, az EDVAC 辿p鱈t辿s辿t.
Neumann J叩nos ekkor javasolta, hogy a
programot ne k端ls inform叩ci坦hordoz坦n,
hanem mag叩ban a sz叩m鱈t坦g辿pben, annak
k旦zponti t叩rol坦j叩ban helyezz辿k el.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak8 9pillanatai
90. Neumann-elv撤 sz叩m鱈t坦g辿p
Neumann az ENIAC-ban
a t叩rolt program
elv辿t alkalmazta, majd
elk辿sz鱈tette az 炭jabb
g辿pnek az EDVAC-nak
a teljes le鱈r叩s叩t.
Neumann 辿s Goldstine
Princetonban
megalkotta az IAS-vagy
Neumann-g辿pet.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak9 0pillanatai
91. IAS - 1952
Institute for Advanced
Studies.
P叩rhuzamos m撤k旦d辿-s撤.
Sokkal gyorsabb az
akkori sz叩m鱈t坦g辿pek-n辿l.
Fel辿p鱈t辿se - l辿nyeg辿-ben
- megegyezett a
mai sz叩m鱈t坦g辿pek辿vel.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak9 1pillanatai
92. Neumann-elvek
A sz叩m鱈t坦g辿p legyen teljesen elektronikus,
k端l旦n vez辿rl 辿s v辿grehajt坦 egys辿ggel.
Kettes sz叩mrendszert haszn叩ljon.
Az adatok 辿s a programok ugyanabban a
bels t叩rban, a mem坦ri叩ban legyenek.
A sz叩m鱈t坦g辿p legyen univerz叩lis Turing-g辿p.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak9 2pillanatai
93. A t叩rolt program elnyei
B叩rmely r辿sze gyorsan hozz叩f辿rhet a
vez辿rlegys辿g sz叩m叩ra.
Nem h叩tr叩ltatja a g辿p m撤k旦d辿s辿t a
programv叩lt叩s, ez辿rt megn旦vekszik az
adatfeldolgoz叩s sebess辿ge.
A m叩r lefutott program, vagy egyes
r辿szletei 炭jra felhaszn叩lhat坦k, a programba
be lehet 辿p鱈teni felt辿telektl f端gg
el叩gaz叩sokat.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak9 3pillanatai
95. EDVAC - 1949-1950
Electronic Discrete
VAriable Computer.
Bels programvez辿rl辿-s撤,
elektronikus, digi-t叩lis,
univerz叩lis sz叩-m鱈t坦g辿p.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak9 5pillanatai
96. UNIVAC - 1951
Universal Automatic
Computer.
Az UNIVAC az els
sorozatban gy叩rtott
sz叩m鱈t坦g辿p.
1951-ben k辿sz端lt.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak9 6pillanatai
97. II. gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿pek
Tranzisztoros sz叩m鱈t坦g辿pek
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak pillanatai 97
98. II. gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿pek
Az 1958 - 1965 k旦z旦tti 辿vekre tehet.
Jellemz 叩ramk旦ri elem端k a tranzisztor.
Mem坦ri叩juk m叩gnesgy撤r撤s t叩r.
H叩tt辿rt叩ruk a m叩gnesszalag, majd a
m叩gneslemez.
M撤veleti sebess辿g端k 50 000 - 100 000
m撤velet/m叩sodperc.
Magasabb szint撤 programoz叩si nyelvek
jelennek meg: Assembly program.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak9 8pillanatai
99. A II. gener叩ci坦 jellemzi
A tranzisztor feltal叩l叩sa (katonai, kutat叩si,
叩llamigazgat叩si c辿lokra haszn叩lt叩k).
Assembly nyelv 辿s a g辿pi k坦d k旦z旦tti
ford鱈t叩s Assembler ford鱈t坦programmal.
A m撤veleti sebess辿g ezekn辿l a g辿pekn辿l a
m叩sodperc milliomod r辿sz辿vel m辿rhet.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak9 9pillanatai
100. William Bradford Shockley
Sz端letett: London,
1910. febru叩r 13.
Elhunyt: London,
1989. augusztus 12.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 0p0illanatai
101. John Bardeen
Sz端letett: Madison,
Wisconsin
1908. m叩jus 23.
Elhunyt: Boston,
Massachusetts
1991. janu叩r 30.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 0p1illanatai
102. Walter Houser Brattain
Sz端letett: Amoy, K鱈na
1902. febru叩r 10.
Elhunyt: Seattle,
Washington
1987. okt坦ber 13.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 0p2illanatai
103. Tranzisztor
A tranzisztort 1947-ben fedezte fel a Bell
Laborat坦riumban John Bardeen, Walter
Houser Brattan 辿s William Shockley, akik
ez辿rt 1956-ban Nobel-d鱈jat kaptak.
A tranzisztor t旦meges alkalmaz叩sa a
sz叩m鱈t坦g辿pekben elsz旦r az 1950-es 辿vek
v辿g辿n t旦rt辿nt meg.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 0p3illanatai
104. Tranzisztor
A tranzisztor feladata
gyakorlatilag a
kor叩bbi r叩di坦csnek
felel meg, csak sokkal
kisebb, 辿s kevesebbet
fogyaszt.
A mai mikrochipek
m撤k旦d辿s辿nek alapj叩ul
szolg叩l.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 0p4illanatai
105. Kisebbek, megb鱈zhat坦bbak
Az els gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿peket az 1950-
es 辿vek v辿g辿n - az 1960-as 辿vek elej辿n
v叩ltott叩k fel a m叩sodik gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦-g辿pek,
amelyeket tranzisztorokb坦l 辿p鱈tettek.
A tranzisztorokkal ugyanis kisebb,
gyorsabb 辿s megb鱈zhat坦bb logikai
叩ramk旦r旦ket lehe-tett k辿sz鱈teni, mint az
elektroncs旦vekkel.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 0p5illanatai
106. Kisebb fogyaszt叩s炭ak, hosszabb
辿let撤ek
A m叩sodik gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿pek m叩r
m叩sodpercenk辿nt egymilli坦 m撤veletet is el
tudtak v辿gezni.
A tranzisztorok sokkal kevesebb energi叩t
fogyasztanak 辿s sokkal hosszabb 辿let撤ek.
A g辿pek megb鱈zhat坦s叩ga k旦r端lbel端l az
ezerszeres辿re ntt az els gener叩ci坦hoz
k辿pest.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 0p6illanatai
107. Olcs坦bbak, kelendbbek
Kisebbek lettek az alkatr辿szek 辿s kisebbek
lettek az alkatr辿szek k旦z旦tti h辿zagok is.
Egy炭ttal sokkal olcs坦bb叩 is v叩ltak a
sz叩m鱈t坦g辿pek, emiatt ntt az elad叩sok
sz叩ma: csak az IBM 1400-as sorozatb坦l
t旦bb mint 17 000 darabot helyeztek
端zembe.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 0p7illanatai
108. Ntt a m撤veletek sebess辿ge
A sz叩m鱈t坦g辿pek f alkot坦r辿szei, a logikai
叩ramk旦r旦k a tranzisztorokb坦l 辿p端ltek.
Ez 坦ri叩si m辿retcs旦kken辿st jelentett, ugyan-akkor
az energia-felv辿tel端k is m辿rs辿kld旦tt.
A tranzisztorok sokkal megb鱈zhat坦bban
m撤k旦dtek, mint az elektroncs旦vek.
Ennek k旦vetkezm辿nyek辿nt megsokszoroz坦-dott
a m撤veletek sebess辿ge.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 0p8illanatai
109. T旦bb c辿g alakult
Szaporodtak a sz叩m鱈t坦g辿pgy叩rt叩ssal foglal-koz坦
c辿gek is.
A m叩sodik sz叩m鱈t坦g辿p-gener叩ci坦 korszak叩t
az 1959-1965-旦s 辿vekre lehet tenni.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 0p9illanatai
110. Telefunken RAT-740 - 1960
A n辿met Telefunken -
RAT-740 t鱈pus炭
sz叩m鱈t坦g辿pe - 1960-
ban.
A m撤veleti sebess辿g
ezekn辿l a g辿pekn辿l a
m叩sodperc milliomod
r辿sz辿vel m辿rhet.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 1p0illanatai
111. IBM-1400 t鱈pus - 1961
A tranzisztorokb坦l
辿p鱈tett sz叩m鱈t坦g辿pek
jelentett辿k a m叩sodik
sz叩m鱈t坦g辿p - gener叩ci-坦t.
Az IBM 1400-as
sorozatb坦l 17 000
darabn叩l t旦bbet
helyeztek 端zembe.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 1p1illanatai
113. III. sz叩m鱈t坦g辿p-gener叩ci坦
Az 1965 - 1972 k旦z旦tti 辿vekre lehet tenni.
Jellemz 叩ramk旦ri elem端k az integr叩lt
叩ramk旦r (IC).
M撤veleti sebess辿g端k el辿rte az 1 milli坦
m撤velet/m叩sodperc 辿rt辿ket.
Tov叩bbi magas szint撤 programnyelvek
jelentek meg.
L辿trej旦ttek az els oper叩ci坦s rendszerek, a
multiprogramoz叩s 辿s az idoszt叩sos
technika.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 1p3illanatai
114. III. gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿pek
IBM 360-as sorozat - 1964.
Integr叩lt 叩ramk旦r旦k feltal叩l叩sa,
alkalmaz叩sa.
Oper叩ci坦s rendszerek 辿s magas szint撤
programoz叩si nyelvek bevezet辿se (Algol,
Cobol, Basic, Fortran).
Ezek a g辿pek m叩r egy idben t旦bb feladatot
tudtak v辿grehajtani.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 1p4illanatai
115. Integr叩lt 叩ramk旦r
Integr叩lt 叩ramk旦r: Egyetlen f辿lvezet
lapk叩ba n辿gyzetcentim辿terenk辿nt t旦bb ezer
叩ramk旦ri elem helyezkedik el.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 1p5illanatai
116. Jack S. Kilby
Sz端letett: Jefferson,
Montana
1923. november 8.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 1p6illanatai
117. Robert Norton Noyce
Sz端letett: Burlington,
Iowa
1927. december 12.
Elhunyt: Austin,
Texas
1990. j炭nius 3.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 1p7illanatai
118. Jack S. Kilby 辿s Robert N. Noyce
Az integr叩lt 叩ramk旦rt (IC-t) 1958-ban
fedezte fel Jack S. Kilby (Texas
Instruments) 辿s Robert N. Noyce (Fairchild
Semiconductor).
Ez az eszk旦z a harmadik gener叩ci坦s
sz叩m鱈t坦g辿pek jellegzetes 辿p鱈teleme.
A t旦megtermel辿s 1962-ben indult meg.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 1p8illanatai
119. Az els integr叩lt 叩ramk旦r
Az egyetlen f辿lvezet
lapk叩ba sokszor n辿gy-zetcentim辿terenk辿nt
t旦bb ezer 叩ramk旦ri e-lemet
elhelyez integ-r叩lt
叩ramk旦ri technika
tov叩bb cs旦kkentette a
m辿reteket 辿s n旦velte a
m撤veleti sebess辿get.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 1p9illanatai
120. IC-t tartalmaz坦 sz叩m鱈t坦g辿pek
Az els integr叩lt 叩ramk旦r旦ket tartalmaz坦
sz叩m鱈t坦g辿pek pedig 1964-ben ker端ltek
kereskedelmi forgalomba. Megjelent a b叩jt-szervez辿s
辿s az input-output processzor is.
A sz叩m鱈t坦g辿pek t旦bb tev辿kenys辿get tudnak
p叩rhuzamosan v辿gezni.
Elrel辿p辿sek t旦rt辿ntek a t叩vadat-叩tvitelben.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 2p0illanatai
121. Cs旦kkent az 叩r, a m辿ret, a hiba
Az integr叩lt 叩ramk旦r旦k tov叩bb cs旦kken-tett辿k
a sz叩m鱈t坦g辿pek 叩r叩t, m辿ret辿t 辿s
meghib叩sod叩si gyakoris叩g叩t.
Ez tov叩bb n旦velte a sz叩m鱈t坦g辿pek ir叩nti
keresletet: az 1970-es 辿vek elej辿re t旦bb
mint 100 000 nagysz叩m鱈t坦g辿pet 辿s ugyan-csak
t旦bb mint 100 000 minisz叩m鱈t坦g辿pet
helyeztek 端zembe.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 2p1illanatai
122. IBM-360 - 1964
Az IBM-360 t鱈pus炭
sz叩m鱈t坦g辿pe 1964-bl.
Megjelent a b叩jt-szervez辿s
辿s az input-output
processzor is.
P叩rhuzamosan t旦bb
tev辿kenys辿get tudtak
v辿gezni a g辿pek.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 2p2illanatai
124. IV. sz叩m鱈t坦g辿p-gener叩ci坦
1972 - napjainkig, a ma sz叩m鱈t坦g辿pei.
Jellemz 叩ramk旦ri elem端k a chip.
Megjelennek 炭jabb magas szint撤
programoz叩si nyelvek (Pascal, C nyelv).
Kifejlesztik az els sz叩m鱈t坦g辿p-h叩l坦zatokat.
LSI, VLSI technol坦gia: grafikus egys辿gek.
Mikrosz叩m鱈t坦g辿pek, ablaktechnika
(Windows).
K辿pernyk, h叩tt辿rt叩rak megjelen辿se.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 2p4illanatai
125. IV. gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿pek
70-es 辿vek, LSI (Large-Scale Integration -
nagy fok炭 integr叩l叩s), 150 milli坦
m撤velet/m叩sodperc, fejlettebb magasszint撤
programnyelvek.
80-as 辿vek, VLSI (Very Large-Scale
Integration - nagyon nagy fok炭 integr叩l叩s),
150 milli坦 m撤velet/m叩sodperc, logikai,
funkcion叩lis, objektumorient叩lt programo-z叩s.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 2p5illanatai
126. Mikroprocesszor
Mikroprocesszornak nevezz端k az egyetlen
f辿lvezet elemben kialak鱈tott teljes CPU-t
(Central Processing Unit=K旦zponti vez辿rl
egys辿g), amely egyetlen integr叩lt 叩ramk旦r旦s
tokban helyezkedik el.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 2p6illanatai
127. Gr坦f Andr叩s - Andrew Grove
Sz端letett: Budapest,
1936. szeptember 2.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 2p7illanatai
128. Gordon E. Moore
Sz端letett: Palo Alto,
California
1929. janu叩r 3.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 2p8illanatai
129. Robert Norton Noyce
Sz端letett: Burlington,
Iowa
1927. december 12.
Elhunyt: Austin,
Texas
1990. j炭nius 3.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 2p9illanatai
130. INTEL
A c辿get 1968. augusztus叩ban alak鱈totta meg
Andrew Grove (eredeti magyar neve: Gr坦f
Andr叩s), Gordon E. Moore 辿s Robert N.
Noyce.
1971-ben jelentette be az INTEL c辿g a
mikroprocesszor megalkot叩s叩t, de csak
1972-ben dobt叩k piacra a 8008 jelz辿s撤
egys辿get.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 3p0illanatai
131. A vil叩g vezet gy叩rt坦ja
1974-ben a 8080 jel撤
IC a Zilog c辿g Z80
processzor叩nak alapja.
1979-ben a 8086 (illet-ve
8088) t鱈pus炭 IC-bl
az 1981-ben piacra
dobott IBM PC-k
k旦zponti egys辿ge
k辿sz端lt.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 3p1illanatai
132. Mindennapi sz叩m鱈t坦g辿pek
A mikroprocesszorok megjelen辿se tette
lehetv辿, hogy a sz叩m鱈t坦g辿pek a
mindennapi 辿letbe is bel辿pjenek.
Olcs坦s叩guk, kicsiny m辿ret端k miatt szinte
minden ter端leten haszn叩lj叩k ket.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 3p2illanatai
133. IBM - a piacvezet
A szem辿lyi sz叩m鱈t坦-g辿pek
(PC = Personal
Computer) piac叩n
vezet helyet foglal el
az IBM.
Az IBM g辿pei, illetve
a vel端k kompatibilis
(egyen辿rt辿k撤) g辿pek
uralj叩k ezt a ter端letet.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 3p3illanatai
134. XT, AT, Pentium
A 80286-os processzorra 辿p端l IBM PC XT
volt az els ilyen g辿p.
Ezt k旦vette a jav鱈tott v叩ltozat az ugyancsak
80286-ra 辿p端l IBM PC AT.
Ezut叩n sorra k旦vetkeznek az 炭jabb 辿s 炭jabb
processzorokat magukba foglal坦 t鱈pusok:
80386, 80486, pentium.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 3p4illanatai
135. IBM PC - 1981
Egy PC v叩ltozaton
bel端l t旦bb alt鱈pus is
l辿tezik az adat-tov叩bb鱈t叩s
megold叩sa
illetve a vez辿rl 坦rajel
nagys叩ga szerint.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 3p5illanatai
136. Paul Allen
Sz端letett: Seattle,
Washington,
1953. janu叩r 21.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 3p6illanatai
137. William H. (Bill) Gates
Sz端letett: Seattle,
Washington,
1955. okt坦ber 28.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 3p7illanatai
138. Szoftvergy叩rt坦 坦ri叩s
Paul Allen 辿s Bill
Gates 1975-ben meg-alap鱈totta
a Microsoft
nev撤 szoftver c辿get.
A Microsoft prog-ramjai
sz辿les k旦rben
elterjedtek.
Szoftvergy叩rt坦 坦ri叩ss叩
ntte ki mag叩t a c辿g.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 3p8illanatai
139. V. gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿pek
A k旦zelj旦vben v叩rhat坦
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak pillanatai 139
140. V. sz叩m鱈t坦g辿p gener叩ci坦
1993-t坦l kezdden.
Jellemz 叩ramk旦ri elem端k a Neumann-elvtl
elt辿r, p叩rhuzamos vagy asszociat鱈v
m撤k旦d辿s撤 mikroprocesszor.
Elj叩r叩s-orient叩lt programnyelv helyett
program-orient叩lt (Prolog).
Mesters辿ges intelligencia.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 4p0illanatai
141. V. gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿pek
A k旦zelj旦v sz叩m鱈t坦g辿pei tartoznak ebbe a
kateg坦ri叩ba.
Mesters辿gesen, vizu叩lisan kommunik叩lnak.
K旦vetkeztetni tudnak.
Probl辿mamegold坦 k辿pess辿ggel rendelkez-nek.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 4p1illanatai
142. A k旦zelj旦v
A sz叩m鱈t坦g辿pek fejleszt辿s辿nek egyik
meghat叩roz坦 trendje a mikro-miniat端riz叩l叩s,
az az igyekezet, hogy mind t旦bb 叩ramk旦ri
elemet s撤r鱈tsenek mind kisebb 辿s kisebb
m辿ret撤 chipekbe.
A kutat坦k az 叩ramk旦r旦k sebess辿g辿t a
szupravezet辿s felhaszn叩l叩s叩val is igyekez-nek
felgyors鱈tani.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 4p2illanatai
143. Komplex probl辿ma-megold叩s
Az 旦t旦dik gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿pek m叩r
komplex probl辿m叩kat lenn辿nek k辿pesek
alkot坦 m坦don megoldani.
Ennek a fejleszt辿snek a v辿gs c辿lja az igazi
mesters辿ges intelligencia l辿trehoz叩sa lenne.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 4p3illanatai
144. P叩rhuzamos feldolgoz叩s
Az egyik akt鱈van kutatott ter端let a
p叩rhuzamos feldolgoz叩s, azaz amikor sok
叩ramk旦r egyidej撤leg k端l旦nb旦z feladatokat
old meg.
A p叩rhuzamos feldolgoz叩s alkalmas lehet
ak叩r az emberi gondolkod叩sra jellemz
komplex visszacsatol叩s ut叩nz叩s叩ra is.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 4p4illanatai
145. Sz叩m鱈t坦g辿p-h叩l坦zatok fejld辿se
M叩sik megl辿v trend a sz叩m鱈t坦g辿pes
h叩l坦zatok fejld辿se.
Ezekben a h叩l坦zatokban m叩r m撤holdakat is
felhaszn叩lnak a sz叩m鱈t坦g辿pek vil叩g-h叩l坦zat叩nak
m撤k旦dtet辿s辿re.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 4p5illanatai
146. Optikai sz叩m鱈t坦g辿pek
Folynak kutat叩sok az optikai sz叩m鱈t坦g辿pek
kifejleszt辿s辿re is.
Ezekben nem elektromos, hanem sokkal
gyorsabb f辿nyimpulzusok hordozn叩k az
inform叩ci坦t.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 4p6illanatai
148. Mesters辿ges intelligencia
Mesters辿ges intelligencia: Minden olyan
rendszer, amely az emberi magatart叩s
modellez辿s辿re alkalmas.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 4p8illanatai
149. ICOT - FGCS
Jap叩nban egy 1981 okt坦ber辿ben tartott
konferenci叩n jelentettek be egy 炭j 叩llami kutat叩si
tervet.
A jap叩n korm叩ny 1982 叩prilis叩ban megalak鱈totta
az Institute for New Generation Computer
Technology (ICOT) nev撤 int辿zm辿nyt a
sz叩m鱈t叩stechnikai kutat叩sok v辿gz辿s辿re, eg辿sz
pontosan az FGCS (Fifth Generation Computer
Systems) projekt vezet辿s辿re.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 4p9illanatai
150. Az V. gener叩ci坦 alkot坦r辿szei
Ennek az 炭j - szerint端k az 旦t旦dik -
gener叩ci坦nak fontos alkot坦r辿sze lesz
A mesters辿ges intelligencia.
A szak辿rti rendszerek.
A m撤veletv辿gz辿s szimb坦lumokkal.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 5p0illanatai
151. Az intelligens sz叩m鱈t坦g辿p
Intelligens sz叩m鱈t坦g辿p l辿trehoz叩sa a c辿l,
amelyik l叩t, hall, besz辿l 辿s gondolkodik.
K辿pes asszoci叩lni, tanulni, k旦vetkeztet辿-seket
levonni 辿s d旦nteni.
Hardver oldalr坦l ennek az elfelt辿tel辿t a
p叩rhuzamos feldolgoz叩sban l叩tj叩k.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 5p1illanatai
152. LIPS
A jap叩n kutat坦k t鱈z 辿vre tervezt辿k a munk叩t.
Az els h叩rom 辿v feladata volt egy PROLOG
nyelv撤 olcs坦 szem辿lyi munka叩llom叩s
kidolgoz叩sa, ami t旦bb ezer objektumb坦l 辿s t旦bb
ezer szab叩lyb坦l 叩ll坦 tud叩sb叩zist tud kezelni,
m叩sodpercenk辿nt m叩r mintegy egymilli坦
logikai k旦vetkeztet辿st (logical inferences per
second, LIPS) tud levonni.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 5p2illanatai
153. Rendszerintegr叩ci坦
Ebbl a g辿pbl azt叩n egy 辿ven bel端l
kereskedelmi term辿knek kellett sz端letni.
A k旦vetkez, 4 辿ves idszak a k鱈s辿rletez辿s辿
辿s a rendszerintegr叩ci坦 els l辿p辿sei辿 volt.
A p叩rhuzamos feldolgoz叩s f probl辿m叩it is
ezekben az 辿vekben kellett megoldani.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 5p3illanatai
154. V辿gs protot鱈pus
Az utols坦 h叩rom 辿vet a v辿gs protot鱈pus
meg辿p鱈t辿s辿re 辿s a tov叩bbi rendszer-integr叩l叩sra
sz叩nt叩k.
Az eredm辿nyt az 1990-es 辿vek elej辿re
v叩rt叩k, egy besz辿det 辿rt sz叩m鱈t坦g辿pet.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 5p4illanatai
155. Besz辿det 辿rt sz叩m鱈t坦g辿p
Sebess辿ge egymilli坦-egymilli叩rd LIPS.
A tud叩sa t旦bb t鱈zezer k旦vetkeztet辿si
szab叩lyt 辿s t旦bb sz叩zmilli坦 objektumot
foglal mag叩ba (ez ut坦bbi nagyj叩b坦l az
Encyclopaedia Britannica ismeretanyaga).
Meg辿rti a k旦znapi nyelven besz辿lt 辿s 鱈rott
sz旦veget, 辿s 辿rtelmezni tudja a grafikus
adatbevitelt.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 5p5illanatai
156. L辿trej旦tt az V. gener叩ci坦s g辿p
A fejleszt辿st 1993 m叩rcius叩ban z叩rt叩k le 辿s
sikeresnek 鱈t辿lt辿k.
rt辿kel辿s端k szerint l辿trehozt叩k az 旦t旦dik
gener叩ci坦s sz叩m鱈t坦g辿p protot鱈pus叩t 辿s a
gy叩rt叩s叩hoz sz端ks辿ges technol坦gi叩t.
Ez a protot鱈pus a vil叩g leggyorsabb 辿s
legnagyobb olyan sz叩m鱈t坦g辿prendszere,
amely tud叩salap炭 inform叩ci坦feldolgoz叩sra
k辿pes.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 5p6illanatai
157. PIM - KL1
A g辿p lelk辿t a p叩rhuzamos k旦vetkeztet
g辿pek (parallel inference machine, PIM)
alkotj叩k.
Ezeknek a PIM-eknek a programoz叩s叩ra
kifejlesztett辿k az igen termel辿keny KL1 nev撤
p叩rhuzamos logikai nyelvet.
Elk辿sz鱈tett辿k a p叩rhuzamos folyamatok
k旦vet辿s辿re 辿s a hibakeres辿sre szolg叩l坦
eszk旦z旦ket, valamint k端l旦nb旦z alkalmaz叩sokat
fejlesztettek ki.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 5p7illanatai
158. Az eredm辿nyek terjeszt辿se
1993-ban 炭j kutat叩sba kezdtek, amelynek a
FGCS Follow-on Project elnevez辿st adt叩k.
Ennek a projektnek a c辿lja a KL1
programoz叩si k旦rnyezet 辿s az ezzel k辿sz端lt
programrendszerek 叩t端ltet辿se volt UNIX
alap炭 soros 辿s p叩rhuzamos m撤k旦d辿s撤
sz叩m鱈t坦g辿pekre.
C辿lul az el辿rt eredm辿nyek terjeszt辿s辿t
t撤zt辿k ki.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 5p8illanatai
159. ICOT - IFS
Az FGCS keret辿ben kifejlesztett fbb
programrendszereket ICOT Free Software
(IFS) n辿ven hozt叩k nyilv叩noss叩gra.
1995-ben a kutat坦munka 炭j szakasza is
sikeresen z叩rult ekkor felsz叩molt叩k az
ICOT-ot.
Az el辿rt eredm辿nyeket a Japan Information
Processing Development Center (JIPDEC)
gondozza tov叩bb.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 5p9illanatai
160. G辿pek ezrei 旦sszekapcsolva
Az 叩tt旦r辿st tal叩n az 1993-ban Leon O. Chua
辿s Roska S叩ndor forradalmian 炭j m坦dszere
hozhatja meg.
Az elv l辿nyege: az anal坦g m坦don m撤k旦d,
kicsi sz叩m鱈t坦g辿pek ezreit m撤k旦dtetik
旦sszekapcsolva, logikai m撤veletekkel kom-bin叩lva,
szemben az eddig elterjedt egy
vagy n辿h叩ny nagyteljes鱈tm辿ny撤 processzo-ron
alapul坦 rendszerekkel.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 6p0illanatai
161. Cellul叩ris neur叩lis h叩l坦zat
A kezdetben t叩rolt program炭 t旦mbsz叩m鱈-t坦g辿p
1996-ban v叩lt programozhat坦v叩.
A CNN (Cellular Neutral Network), azaz a
cellul叩ris neutr叩lis h叩l坦zat egy chipen bel端l
k旦zel t鱈zezer kis feldolgoz坦egys辿g egy端ttes
munk叩j叩val m叩sodpercenk辿nt egytrilli坦
m撤velet elv辿gz辿s辿t oldja meg.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 6p1illanatai
162. A bionikus szem
Ez a sebess辿g legal叩bb sz叩zszorosa a
Neumann-elven m撤k旦d processzorok辿nak,
r叩ad叩sul a gy叩rt叩si k旦lts辿g nagy sz辿ri叩ban
azonos nagys叩grend撤 amazok辿val.
Az els bemutatkoz坦 alkalmaz叩sa a
bionikus szem, amely k辿pfeldolgoz叩s 辿s
alakfelismer辿s ter端let辿n m叩ris forradalmi
v叩ltoz叩sokat 辿rlelt.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 6p2illanatai
163. A mindennapi 辿let r辿sze
Sokf辿le c辿lra haszn叩lj叩k a sz叩m鱈t坦g辿peket
az 辿let minden ter端let辿n: a rep端lg辿pek
vez辿rl辿s辿re, a forgalom ir叩ny鱈t叩s叩ra,
sz旦vegek 辿s sz叩mok feldolgoz叩s叩ra 辿s az
端zleti megbesz辿l辿sek idpontj叩nak nyilv叩n-tart叩s叩ra.
A sz叩m鱈t坦g辿pek a modern 端zleti 辿let, a
kutat叩s 辿s a mindennapi 辿let n辿lk端l旦z-hetetlen
szerepliv辿 v叩ltak.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 6p3illanatai
164. Megjegyz辿s
A Sz叩m鱈t坦g辿p-t旦rt辿net c鱈m撤 bemutat坦
elk辿sz鱈t辿sekor igyekeztem k旦r端ltekinten
elj叩rni.
Forr叩s: Internet.
szrev辿teleiket az al叩bbi c鱈mre sz鱈ves-kedjenek
elk端ldeni:
katonai@gemini.ektf.hu
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 6p4illanatai
165. K旦sz旦net
A Sz叩m鱈t坦g辿p-t旦rt辿-net
c鱈m撤 bemutat坦
v辿get 辿rt.
K旦sz旦n旦m a figyel-met.
Katona Istv叩n A sz叩m鱈t坦g辿p kialakul叩s叩nak1 6p5illanatai