2. Tud¨¢sA tud¨¢snak sokf¨¦le defin¨ªci¨®ja l¨¦tezik annak megfelel?en melyik tudom¨¢nyter¨¹let n¨¦z?pontj¨¢b¨®l k?zel¨ªt¨¹nk hozz¨¢. A pszichol¨®giai lexikon a k?vetkez?k szerint hat¨¢rozza meg a tud¨¢st: "megismer¨¦si folyamat eredm¨¦nye, amelynek sor¨¢n szubjekt¨ªv ¨¦s objekt¨ªv t¨¦nyek ¨¦s esem¨¦nyekr?l, t¨¢rgyakr¨®l ¨¦s t¨¢rgyak k?z?tti kapcsolatokr¨®l alkotott k?vetkeztet¨¦sek meggy?z?d¨¦sekk¨¦ dolgoz¨®dnak f?l."
3. A pedag¨®giai lexikon meghat¨¢roz¨¢sa: " a 'folyamatos k?vet¨¦s' eredm¨¦nye annak tudom¨¢sulv¨¦tele, hogy mi megy v¨¦gbe k?rnyezet¨¹nkben ¨¦s ?nmagunkban."Aquin¨®i Szent Tam¨¢s szerint a term¨¦szetes tud¨¢s az ¨¦rz¨¦ki tapasztal¨¢sb¨®l ¨¦s ¨¦rtelmi bel¨¢t¨¢sb¨®l sz¨¢rmaz¨® fogalmi ismeret, amelyben benne van a k?zvetlen vagy k?zvetett nyilv¨¢nval¨®s¨¢g.
4. A magyar katolikus lexikon meghat¨¢roz¨¢sai a tud¨¢sr¨®l:a l¨¦tez? dolgok l¨¦t¨¦r?l ¨¦s mivolt¨¢r¨®l birtokolt fogalom, ismeret
8. eml¨¦kezetben ?rz?tt dolog?ltal¨¢nosabb megk?zel¨ªt¨¦seket adnak a R¨¦vai, Larousse, ¨¦s a magyar nagylexikon."A tud¨¢s valamely t¨¢rgyra vonatkoz¨® igazolt ismeret.""A szerzett ismeretek ?sszess¨¦ge, rendszere.""A tud¨¢s a megismer¨¦s, a tanul¨¢s, illetve a tapasztal¨¢s folyamat¨¢nak v¨¦geredm¨¦nye."
9. Mint l¨¢that¨® a tud¨¢s b¨ªr objekt¨ªv ¨¦s szubjekt¨ªv elemekkel, rendszerezett ¨¦s alakul¨¢sa egy soha le nem z¨¢rul¨® folyamat. Tud¨¢smenedzsmentben a k?vetkez?ket ¨¦rtj¨¹k a tud¨¢s alatt:"A tud¨¢s k?r¨¹lhat¨¢rolt tapasztalatok, ¨¦rt¨¦kek ¨¦s kontextu¨¢lis inform¨¢ci¨®k heterog¨¦n ¨¦s folyton v¨¢ltoz¨® kever¨¦ke; szak¨¦rtelem, amely keretet ad ¨²j tapasztalatok, inform¨¢ci¨®k elb¨ªr¨¢l¨¢s¨¢hoz ¨¦s elsaj¨¢t¨ªt¨¢s¨¢hoz, s a tud¨¢ssal rendelkez?k elm¨¦j¨¦ben keletkezik ¨¦s hasznosul. A v¨¢llalatok nemcsak a dokumentumokban ¨¦s lelt¨¢rakban ?rzik azt, hanem a szervezeti rutin r¨¦szek¨¦nt, az elj¨¢r¨¢sokban, gyakorlati tev¨¦kenys¨¦gekben ¨¦s norm¨¢kban be¨¢gyaz¨®dva is jelen van."
10. Tud¨¢sunkat Pol¨¢nyi Mih¨¢ly egy j¨¦ghegyhez hasonl¨ªtotta, amelynek a v¨ªz feletti r¨¦sze - a kifejezhet?, artikul¨¢lhat¨® r¨¦sze - az explicit tud¨¢s, v¨ªz alatti r¨¦sze - tapasztalati, rejtett ¨C pedig a tacittud¨¢s.
11. Explicit tud¨¢s az a tud¨¢s, amely egy szemantikus nyelv seg¨ªts¨¦g¨¦vel formaliz¨¢lhat¨®, le¨ªrhat¨®.Tacit tud¨¢s (Pol¨¢nyin¨¢l el?sz?r szem¨¦lyes tud¨¢s) az a tud¨¢skateg¨®ria, amely szak¨¦rtelemmel, tapasztal¨¢ssal, know-how-val kapcsolatos, ¨ªgy nehezen, illetve egy¨¢ltal¨¢n nem ¨ªrhat¨® le valamely szemantikus nyelv seg¨ªts¨¦g¨¦vel.
12. A tud¨¢skonverzi¨®A tud¨¢s tacit ¨¦s explicit megjelen¨¦sei nem elszigeteltek egym¨¢st¨®l. A rejtett tud¨¢s spir¨¢lisan felfele halad¨® folyamaton kereszt¨¹l ¨¢talakulhat ¨¦s le¨ªrhat¨®v¨¢ v¨¢lhat. Az explicitt¨¦ v¨¢l¨® tacit tud¨¢s be¨¦p¨¹lhet a szervezet szok¨¢saiba, elj¨¢r¨¢saiba, viselked¨¦sm¨®dj¨¢ba, szervezeti tud¨¢s¨¢ba.
14. Ez a n¨¦gy konverzi¨®s ¨¢tmenet adja a SECI modellt.Szocializ¨¢ci¨®: A szocializ¨¢ci¨® keret¨¦ben k?z?s cselekv¨¦sek k?zben t?rt¨¦nik az egy¨¦nek k?zt a tacit tud¨¢s megoszt¨¢sa ( tacit tud¨¢sb¨®l tacit tud¨¢sba).Externaliz¨¢ci¨®: A tacit tud¨¢s formaliz¨¢l¨¢sa sor¨¢n explicit tud¨¢s k¨¦pz?dik.Kombin¨¢ci¨®: Explicit tud¨¢s ismeretek kombin¨¢ci¨®ja sor¨¢n ¨²jabb explicit tud¨¢s keletkezik.Internaliz¨¢ci¨®: A l¨¦trehozott komplex explicit tud¨¢s szervezeti tud¨¢sba t?rt¨¦n? be¨¹ltet¨¦s¨¦nek folyamata. Explicit tud¨¢sb¨®l tacit tud¨¢s k¨¦pz?dik.
15. A SECI modell fejleszt¨¦s¨¦vel j?tt l¨¦tre Nonaka ¨¦s Konnotud¨¢skonverzi¨®s modellje. A SECI modell n¨¦gy konverzi¨®s elj¨¢r¨¢s¨¢hoz a tud¨¢skonverzi¨®s modell n¨¦gy t¨ªpus¨¢t k¨¹l?n¨ªtik el, ahol a tacit ¨¦s explicit tud¨¢s egym¨¢st kieg¨¦sz¨ªtve, a konverzi¨®s folyamat el?rehalad¨¢s¨¢nak eredm¨¦nyek¨¦nt mindig ¨²jabb tud¨¢st eredm¨¦nyez. A n¨¦gy t¨ªpus:originating: a szocializ¨¢ci¨®t t¨¢mogatja, tacit tud¨¢s megoszt¨¢sa f?k¨¦pp fizikai kontaktusokon kereszt¨¹l.interacting: externaliz¨¢l¨¢st t¨¢mogatja, csoportos p¨¢rbesz¨¦dek.cyber: kombin¨¢l¨¢st t¨¢mogatja, virtu¨¢lis vil¨¢gi interakci¨®k.exercising: az internaliz¨¢l¨¢st t¨¢mogatja, szok¨¢sok r?gz¨ªt¨¦se, tacit tud¨¢ss¨¢ k¨¦pz¨¦se.
17. Nonaka tud¨¢skonverzi¨®s modellj¨¦vel kapcsolatban kritikak¨¦nt fogalmaz¨®dott meg a probl¨¦ma, hogy az explicit tud¨¢s ¨¦s t¨¢rgyi tud¨¢s, illetve a hallgat¨®lagos tud¨¢s ¨¦s °ì¨¦±è±ð²õ²õ¨¦²µek k?z?tti p¨¢rhuzam megt¨¦veszt?, ugyanis mind az explicit mind a tacit tud¨¢s mag¨¢ban foglalja a °ì¨¦±è±ð²õ²õ¨¦²µeket. A kritik¨¢t figyelembe v¨¦ve, de az el?z?kre alapozva saj¨¢t fogalmi rendszer¨¦hez igaz¨ªtott ¨¢br¨¢n szeml¨¦lteti Bencsik Andrea a tud¨¢s keletkez¨¦s¨¦nek ¨¦s mozg¨¢si ir¨¢ny¨¢nak n¨¦gy m¨®dj¨¢t mind az egy¨¦n mind a szervezet oldal¨¢r¨®l figyelembe v¨¦ve.
19. Bencsik Andrea a tacit tud¨¢s kifejez¨¦s helyett az implicit tud¨¢s kifejez¨¦st haszn¨¢lja."A megk?zel¨ªt¨¦s k?z¨¦ppontj¨¢ban az egy¨¦n ¨¢ll, hiszen minden adat, inform¨¢ci¨® ¨¦s tud¨¢s kifogyhatatlan birtokosa, fejleszt?je az ember. Az egy¨¦nek munk¨¢juk sor¨¢n k?zvetlen¨¹l, kommunik¨¢ci¨® ¨²tj¨¢n adj¨¢k egym¨¢snak tapasztalataikat, tud¨¢suk lesz?rt kivonat¨¢t, vagyis az ismereteiket, ez¨¢ltal a m¨¢sik egy¨¦nben implicit tud¨¢sb¨®l ¨²jabb implicit tud¨¢s keletkezik. A szocializ¨¢ci¨® sor¨¢n szerzett tud¨¢s ¨¦s ¨¢tadott ismeret m¨¦g egy¨¦ni szinten marad. Ahogy az egy¨¦n ¨¢tadja ismereteit munkat¨¢rsainak, ugyan¨²gy m¨¢sok ismerete is el¨¦rhet?v¨¦ v¨¢lik sz¨¢m¨¢ra.
20. A "tud¨¢s" mozg¨¢s¨¢nak m¨¢sik m¨®dja az externaliz¨¢ci¨®, amikor az egy¨¦n nem csak megosztja ismereteit munkat¨¢rsaival, hanem r?gz¨ªti is p¨¦ld¨¢ul jelent¨¦s form¨¢j¨¢ban, vagy valamilyen f¨®rumon elmagyar¨¢zza, k?z¨¦rthet?v¨¦ teszi. Ebben az esetben az ismeretek egy¨¦ni szintr?l szervezeti szintre emelkednek. A kombin¨¢ci¨® sor¨¢n a v¨¢llalat a l¨¦tez?, dokument¨¢lt ismeretekb?l ¨²jabb ismeretet hoz l¨¦tre az¨¢ltal, hogy egyes¨ªti, elemzi, kategoriz¨¢lja a megl¨¦v? ismeretanyag¨¢t ¨¦s cselekv¨¦s ¨¢ltal tud¨¢sra tesz szert. A szervezet ¨¢ltal r?gz¨ªtett, rendszerezett, egyes¨ªtett ismeretanyagb¨®l, tud¨¢sb¨®l az egy¨¦n ¨²j implicit tud¨¢sra tesz szert az¨¢ltal, hogy felhaszn¨¢lja azt ¨¦s ¨²j ?sszef¨¹gg¨¦seket fedez fel benne. Az internaliz¨¢ci¨® teh¨¢t az ismeretek hallgat¨®lag tud¨¢sba val¨® be¨¦p¨ªt¨¦s¨¦t jelenti. K?z?s nyelv, fogalomrendszer n¨¦lk¨¹l nem lehets¨¦ges az ismeret¨¢tad¨¢s. A tud¨¢skonverzi¨®s ciklus ennek ¨¦rtelm¨¦ben nem csak egy¨¦ni, de a csoportokon kereszt¨¹l szervezeti ¨¦s szervezetk?zi szinten is ¨¦rtelmezhet?.¡±
21. A tud¨¢smenedzsmentA tud¨¢smenedzsment fogalm¨¢nak meghat¨¢roz¨¢sakor az els? akad¨¢ly a nyelvi saj¨¢toss¨¢g. Az angol knowledge management-et ford¨ªthatjuk tud¨¢smenedzsmentnek vagy ismeretmenedzsmentnek is. A k¨¦t kifejez¨¦s k?z?tt ¨¦rezhet? jelent¨¦sbeli elt¨¦r¨¦s. A tud¨¢s alatt ¨¢ltal¨¢ban m¨¦lyebb, ¨¢tfog¨®bb, szem¨¦lyes tapasztalattal t?zdelt ismeretek halmaz¨¢t ¨¦rtj¨¹k. Szerintem a tud¨¢smenedzsment kifejez¨¦s jobban ¨¦rz¨¦kelteti azt probl¨¦m¨¢t amit a tacit tud¨¢s explicit tud¨¢ss¨¢ alak¨ªt¨¢s¨¢nak folyamata okoz. A folyamatok n¨¦z?pontj¨¢nak szempontj¨¢b¨®l a fogalomra t?bb defin¨ªci¨® l¨¦tezik.
22. "A tud¨¢smenedzsment olyan folyamatok ?sszess¨¦ge, melyek a tud¨¢s l¨¦trehoz¨¢s¨¢t, elterjeszt¨¦s¨¦t ¨¦s felhaszn¨¢l¨¢s¨¢t foglalj¨¢k magukban. Ilyen vagy olyan form¨¢ban a tud¨¢smenedzsment nagyon r¨¦g¨®ta jelen van, gyakorl¨®i k?z?tt filoz¨®fusokkal, papokkal, tan¨¢rokkal, politikusokkal, ¨ªrnokokkal, k?nyvt¨¢rosokkal stb.""A tud¨¢smenedzsment olyan vezet¨¦si megk?zel¨ªt¨¦s, amely a tud¨¢s k¨¹l?nb?z? form¨¢it kezeli annak ¨¦rdek¨¦ben, hogy versenyel?nyt/¨¹zleti ¨¦rt¨¦ket biztos¨ªtson egy adott szervezet sz¨¢m¨¢ra."
23. "A tud¨¢smenedzsment olyan ¨¹zleti modell, amely a tud¨¢st, mint a szervezet vagyon¨¢t haszn¨¢lja fel versenyel?ny el¨¦r¨¦s¨¦hez. Olyan menedzsment eszk?z, amely a szervezet szellemi t?k¨¦j¨¦nek azonos¨ªt¨¢s¨¢t, ¨¦rt¨¦kel¨¦s¨¦t, hasznos¨ªt¨¢s¨¢t, l¨¦trehoz¨¢s¨¢t, n?vel¨¦s¨¦t, v¨¦delm¨¦t, megoszt¨¢s¨¢t, ¨¦s alkalmaz¨¢s¨¢t hivatott integr¨¢lt megk?zel¨ªt¨¦sben t¨¢mogatni."A tud¨¢smenedzsment keretet szolg¨¢ltat egy k?z?ss¨¦g (v¨¢llalat, int¨¦zm¨¦ny, szervezet) szellemi javainak min¨¦l gazdas¨¢gosabban t?rt¨¦n? kiakn¨¢z¨¢s¨¢hoz ¨¦s felhaszn¨¢l¨¢s¨¢hoz.
24. "A tud¨¢smenedzsment nem m¨¢s, mint az int¨¦zm¨¦nyi szellemi t?ke n?vel¨¦s¨¦t c¨¦lz¨® t?rekv¨¦sek ?sszess¨¦ge.?A tud¨¢smenedzsment a szervezeten bel¨¹li ¨¦s a szervezetek k?z?tti ismeretmegoszt¨¢snak, a kooper¨¢ci¨®nak, a tud¨¢s "termel¨¦s¨¦nek", kialak¨ªt¨¢s¨¢nak elm¨¦leti ¨¦s gyakorlati vonatkoz¨¢sait jelenti. A tud¨¢smenedzsment k¨¦t legfontosabb aspektusa a szervezet- ¨¦s menedzsmentelm¨¦letek, illetve az inform¨¢ci¨®technol¨®gia. A szervezetek nagy r¨¦sz¨¦ben k¨¦t f¨¦le megk?zel¨ªt¨¦s l¨¦tezik. Az egyik eset¨¦ben a tud¨¢st mint hum¨¢n t?k¨¦t kezelik (ide tartozik az alkalmazotti motiv¨¢ci¨®k meghat¨¢roz¨¢sa, a karrierp¨¢ly¨¢k kialak¨ªt¨¢sa ¨¦s tov¨¢bbi emberier?forr¨¢s-menedzsment feladatok is). A m¨¢sik megk?zel¨ªt¨¦s informatikai: csak azt tekinti tud¨¢snak ami egy informatikai rendszerben le¨ªrhat¨®, megragadhat¨® (p¨¦ld¨¢ul egy tud¨¢sb¨¢zist). A tud¨¢smenedzsment projektek neh¨¦zs¨¦ge a k¨¦t szeml¨¦let egy¨¹ttes ¨¦rv¨¦nyes¨ªt¨¦se.
25. 2010. ¨¢rpilis 14-¨¦n Gy?rben "Tanul¨¢s - Tud¨¢s - Gazdas¨¢gi sikerek" avagy a tud¨¢smenedzsment szerepe a gazdas¨¢g eredm¨¦nyess¨¦g¨¦ben tudom¨¢nyos konferencia ker¨¹lt megrendez¨¦sre. A konferenci¨¢n Noszkay Erzs¨¦bet egy ¨²j tud¨¢smenedzsment modellr?l sz¨¢molt be melyet kapill¨¢ris modellnek neveztek el. A modellben a fel¨¹lr?l j?v? kezdem¨¦nyesen alapul¨® tud¨¢smenedzsment rendszerekkel ellent¨¦tben nem k¨ªv¨¢nnak v¨¢ltoztatni a szervezeti kult¨²r¨¢n. Ez egyfajta szervezeti ?nfejl?d¨¦st takar, ahol a tud¨¢s, a v¨¢ltoz¨¢s az alkalmazottak egy csoportj¨¢t¨®l kiindulva mag¨¢t¨®l terjed el a szervezetben.
