ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Ki nyerte az előválasztást

•
•
Adam Sanyo
Adam Sanyo

Elemzés az előválasztás első fordulójáról (2021. szeptember 18-28.)

1 of 30
Download to read offline
Választókerületi adatok elemzése az előválasztás első fordulója után Ki nyerte az előválasztást?
Az első forduló összefoglalója  Minden negyedik ellenzéki választó szavazott az előválasztáson.  Az előválasztás intézménye a legelkötelezettebb törzsszavazókat mozgatta meg (ezért kedvezett a DK-nak, amelynek a legaktívabb a tábora).  A fővárost kivéve szinte mindenhol Dobrev Klára volt a legnépszerűbb miniszerelnök-jelölt (36-37%-os átlagos támogatottsággal).  Budapesten másfél-kétszer olyan sokan szavaztak, mint megyekszékhelyeken vagy kistelepüléseken.  Várhatóan a DK-nak lesz a legnagyobb frakciója az ellenzéki pártok között, de így is legfeljebb az ellenzéki mandátumok 30%-át kaphatják.
Előzetes becslés és a végeredmény
Elemzések, témakörök  Miniszterelnök-jelöltek teljesítménye OEVK típus szerint  Részvétel OEVK típus szerint  Várható egyéni győzelmek száma és a parlament összetétele 4 különböző választási végeredménytől függően  Márki-Zay Péter sikerének háttere  Az előválasztás győztesei és vesztesei
Miniszterelnök-jelöltek eredménye Forrás: botost/444.hu
Elemzési szempontok (OEVK profilok)  Az ország 106 választókerületét 5 csoportra osztottam:  Budapest választókerületei (18)  Megyeszékhelyek nagyrészt vagy egészben (19)  Egy nagyobb város vagy megyeszékhely több kistelepüléssel együtt (15)  Vegyesen közepes városokat és falvakat tartalmazó választókerületek (38)  Legfeljebb egy-két város mellett kis falvakat tartalmazó választókerületek (16)
ٲáǰ
ٲáԲǰ
Következtetések  Márki-Zay Péter szavazataránya teljesen kiegyensúlyozott minden OEVK-típusban, míg Dobrev Kláráról ugyanez elmondható (Budapestet kivéve).  Karácsony Gergely Budapesten kiemelkedően népszerű, de minél kevésbé városias egy OEVK, annál gyengébben szerepel (a kis falvakban gyakorlatilag nincs különbség Jakab, Karácsony, és Márki-Zay eredményében).  Jakab Péter pont Karácsony fordítottja; Budapesten és a városokban átlag alatti, mindenhol máshol átlag feletti eredményt ért el.  Karácsony és Márki-Zay szavazói minden OEVK-típusban többen voltak, mint Dobrev szavazói (Budapesten 60-30% az arány, a legkisebb falvakban 40-37%).  A 30 billegő körzetben Dobrev 37, Karácsony 22, Márki-Zay 19.5, Jakab 18%-ot ért el.
Részvételi adatok
Részvételi arány OEVK típus szerint OEVK (15 legmagasabb) Becsült részvétel Győztes jelölt BUDAPEST 2 38.82% Momentum BUDAPEST 3 38.45% Momentum BUDAPEST 8 36.92% Momentum PEST 2 33.96% Momentum BUDAPEST 5 33.67% DK BUDAPEST 1 33.48% LMP BUDAPEST 13 33.20% MSZP BUDAPEST 7 33.20% MSZP BUDAPEST 6 32.59% Párbeszéd BUDAPEST 18 32.06% Momentum BUDAPEST 4 31.44% Párbeszéd BUDAPEST 11 29.64% DK VAS 1 29.61% DK PEST 3 28.23% Momentum OEVK (10 legalacsonyabb) Becsült részvétel Rangsor PEST 9 14.23% 77 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK 2 14.09% 71 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG 3 13.80% 101 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 5 13.68% 72 BÉKÉS 2 13.58% 75 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG 2 13.16% 53 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 7 13.10% 84 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 6 12.83% 52 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG 4 12.38% 105 NÓGRÁD 2 10.88% 86
Következtetések  A magas részvétel Budapesten egyértelműen a Momentum szavazóknak kedvezett; négy olyan körzetet is megnyertek, amelyek a DK biztos körzetei lehettek volna.  A 10 legalacsonyabb részvételű körzetből kettő billegőnek számít (Borsod 6 és Szabolcs 2), és mivel ezekben nem sikerült jól a mozgósítás, ezért félő, hogy 2022- ben sem tud itt nyerni az ellenzék.
Egyéni győzelmek és a parlament várható összetétele
Egyéni képviselő-jelölt helyek pártonként OEVK rangsor szerint
A parlament összetétele 4 különböző választási eredmény esetén
Egyes pártok egyéni mandátumai a 4 választási eredmény függvényében
Következtetések  A választási rendszer torzságát mutatja, hogy míg a 3%-os Fidesz előny 113-86 arányú Fidesz győzelmet jelent, addig az ellenzéknek ugyanilyen arányú győzelemhez 7%-os előnyre van szüksége.  Nagyon kis elmozdulás az országos támogatottságban több egyéni körzetet is átbillent; szoros végeredmény esetén várhatóan 10-15 olyan választókerület lesz 2022-ben, ahol kevesebb, mint 1000 szavazat különbség lesz az 1. és 2. helyezett között.  A Momentum és a Párbeszéd számára van a legkisebb tétje a választásnak, mert 8 és 5 biztos egyéni mandátumuk már most van (és többet nem igazán nyerhetnek).  A legtöbbet a DK és a Jobbik nyerhet az elsöprő ellenzéki sikeren, mert a 10 és 9 biztos mandátumukat megduplázhatják, ha az ellenzék 70 körzetet nyerne meg 2022-ben (és az MSZP is a harmadik legerősebb párttá válna).  Annak ellenére, hogy előválasztással dőltek el az egyéni körzetek, a pártok nagyrészt leképezték az országos támogatottságuk arányait a helyek elosztásában (kivéve a Párbeszédet, amely jóval több helyet nyert egyéniben).
Márki-Zay Péter sikerének háttere Forrás: Márki-Zay Péter Facebook oldala
Márki-Zay Péter szavazataránya és a Momentum 2019-es EP választáson elért szavaztataránya (összes OEVK)
Márki-Zay Péter szavazataránya és a Momentum 2019-es EP választáson elért szavaztataránya (csak budapesti OEVK-k)
Következtetések  Jó jelölt hiányában a Momentum szavazók egy része Márki-Zay Pétert választotta, mint számára legszimpatikusabb jelöltet.  Ez a jelenség Budapesten (főleg a budai kerületekben) jóval hangsúlyosabb, mint országszerte.  A magasabb budapesti részvétel Márki-Zay Péternek kedvezett, mert így szavazatai egyharmadát Budapesten kapta.
Győztesek és vesztesek Forrás: HVG.hu
Budapest eredményei  Mind a 6 ellenzéki pártnak lett egyéni jelöltje Budapesten.  A legjobban a Momentum járt, azzal, hogy egy körzetet az MSZP-től (Tóth Csaba körzete), egyet pedig a DK-tól (Molnár Gyula körzete) korábban ismert, erős jelölttel szemben nyert meg.  A Párbeszédnek ajándék Jámbor András (Budapest 6) győzelme is.  A Momentum szavazóinak köszönhető, hogy nem nyerte túl magát az MSZP és a DK Budapesten, illetve az, hogy új arcok léphetnek be a politikába. Momentum: 5 DK: 4 MSZP: 4 Párbeszéd: 4 LMP: 1 Jobbik: 1
Országos eredmények
Országos eredmények elemzése  A DK-Jobbik szövetség a kerületek közel 60%-ában bebiztosította a győztest (igaz, ezekből sok kerület nehezen nyerhető).  Nincs igazán egy régió sem, ahol egy ellenzéki párt koncentráltabb (egyértelműen csak az ő jelöltjei lennének a régióban).  A billegő körzetek főleg a DK-hoz és a Jobbikhoz kerültek, így az ő erőforrásaikon is múlik a kormányváltás.  Az előválasztás egyértelmű győztese a Párbeszéd és a Momentum, mert megtörték a DK-MSZP tandem hegemóniáját a biztos ellenzéki körzetekben (köszönhetően a budapesti magas részvételnek).  Az egyértelmű vesztes a Jobbik, mivel Jakab Péter 4. helye és a párt kevesebb biztosan nyerő körzete miatt várhatóan rosszabb tárgyalási pozícióval indulnak a közös listás helyek elosztásában.
A második forduló és 2022 esélyei Forrás: MTI, 2018. április 6.
Mi várható a második fordulóban? (kedd)  Márki-Zay Péter visszalép Karácsony Gergely javára.  Valamivel kevesebb szavazó vesz részt a második fordulóban.  Karácsony Gergely 55-45% arányban győz.
Mi várható a második fordulóban? (csütörtök)  Mindhárom jelölt elindul.  Valamivel kevesebb szavazó vesz részt a második fordulóban.  Dobrev Klára megismételve első fordulós eredményét győz, Márki-Zay Péter második lesz.
Mi várható a második fordulóban? (péntek)  Karácsony Gergely visszalép Márki-Zay Péter javára.  Valamivel kevesebb szavazó vesz részt a második fordulóban.  Szoros versenyben, de győz Márki-Zay Péter.
Mi várható 2022-ben?  Jelenlegi állás szerint a Fidesz szűk többséget szerezne a következő országgyűlésben.  Az ellenzéknek 150 ezer Fidesz szavazót (minden 17. Fidesz szavazót) kell elhódítania ahhoz, hogy stabil többséget szerezzen.  A februárban érkező pénzeső a gyerekes háztartásokhoz könnyen a Fidesz győzelmét hozhatja a kampányban (mert a billegő körzetekben élő családoknak a 300-800 ezer Ft SZJA visszatérítés sokat jelenthet).  Az előválasztás csak Budapesten mérte fel igazán a választók igényét (hiszen minden harmadik ellenzéki választó szavazott), ez a billegő és a falusi körzetekben kevésbé érvényesült (ott főleg a DK törzsszavazói döntöttek, de kérdés, hogy a maradék 85% ellenzéki szavazó véleménye mi lett volna).

More Related Content

Ki nyerte az előválasztást

  • 1. Választókerületi adatok elemzése az előválasztás első fordulója után Ki nyerte az előválasztást?
  • 2. Az első forduló összefoglalója  Minden negyedik ellenzéki választó szavazott az előválasztáson.  Az előválasztás intézménye a legelkötelezettebb törzsszavazókat mozgatta meg (ezért kedvezett a DK-nak, amelynek a legaktívabb a tábora).  A fővárost kivéve szinte mindenhol Dobrev Klára volt a legnépszerűbb miniszerelnök-jelölt (36-37%-os átlagos támogatottsággal).  Budapesten másfél-kétszer olyan sokan szavaztak, mint megyekszékhelyeken vagy kistelepüléseken.  Várhatóan a DK-nak lesz a legnagyobb frakciója az ellenzéki pártok között, de így is legfeljebb az ellenzéki mandátumok 30%-át kaphatják.
  • 3. Előzetes becslés és a végeredmény
  • 4. Elemzések, témakörök  Miniszterelnök-jelöltek teljesítménye OEVK típus szerint  Részvétel OEVK típus szerint  Várható egyéni győzelmek száma és a parlament összetétele 4 különböző választási végeredménytől függően  Márki-Zay Péter sikerének háttere  Az előválasztás győztesei és vesztesei
  • 6. Elemzési szempontok (OEVK profilok)  Az ország 106 választókerületét 5 csoportra osztottam:  Budapest választókerületei (18)  Megyeszékhelyek nagyrészt vagy egészben (19)  Egy nagyobb város vagy megyeszékhely több kistelepüléssel együtt (15)  Vegyesen közepes városokat és falvakat tartalmazó választókerületek (38)  Legfeljebb egy-két város mellett kis falvakat tartalmazó választókerületek (16)
  • 9. Következtetések  Márki-Zay Péter szavazataránya teljesen kiegyensúlyozott minden OEVK-típusban, míg Dobrev Kláráról ugyanez elmondható (Budapestet kivéve).  Karácsony Gergely Budapesten kiemelkedően népszerű, de minél kevésbé városias egy OEVK, annál gyengébben szerepel (a kis falvakban gyakorlatilag nincs különbség Jakab, Karácsony, és Márki-Zay eredményében).  Jakab Péter pont Karácsony fordítottja; Budapesten és a városokban átlag alatti, mindenhol máshol átlag feletti eredményt ért el.  Karácsony és Márki-Zay szavazói minden OEVK-típusban többen voltak, mint Dobrev szavazói (Budapesten 60-30% az arány, a legkisebb falvakban 40-37%).  A 30 billegő körzetben Dobrev 37, Karácsony 22, Márki-Zay 19.5, Jakab 18%-ot ért el.
  • 11. Részvételi arány OEVK típus szerint OEVK (15 legmagasabb) Becsült részvétel Győztes jelölt BUDAPEST 2 38.82% Momentum BUDAPEST 3 38.45% Momentum BUDAPEST 8 36.92% Momentum PEST 2 33.96% Momentum BUDAPEST 5 33.67% DK BUDAPEST 1 33.48% LMP BUDAPEST 13 33.20% MSZP BUDAPEST 7 33.20% MSZP BUDAPEST 6 32.59% Párbeszéd BUDAPEST 18 32.06% Momentum BUDAPEST 4 31.44% Párbeszéd BUDAPEST 11 29.64% DK VAS 1 29.61% DK PEST 3 28.23% Momentum OEVK (10 legalacsonyabb) Becsült részvétel Rangsor PEST 9 14.23% 77 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK 2 14.09% 71 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG 3 13.80% 101 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 5 13.68% 72 BÉKÉS 2 13.58% 75 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG 2 13.16% 53 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 7 13.10% 84 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 6 12.83% 52 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG 4 12.38% 105 NÓGRÁD 2 10.88% 86
  • 12. Következtetések  A magas részvétel Budapesten egyértelműen a Momentum szavazóknak kedvezett; négy olyan körzetet is megnyertek, amelyek a DK biztos körzetei lehettek volna.  A 10 legalacsonyabb részvételű körzetből kettő billegőnek számít (Borsod 6 és Szabolcs 2), és mivel ezekben nem sikerült jól a mozgósítás, ezért félő, hogy 2022- ben sem tud itt nyerni az ellenzék.
  • 13. Egyéni győzelmek és a parlament várható összetétele
  • 15. A parlament összetétele 4 különböző választási eredmény esetén
  • 16. Egyes pártok egyéni mandátumai a 4 választási eredmény függvényében
  • 17. Következtetések  A választási rendszer torzságát mutatja, hogy míg a 3%-os Fidesz előny 113-86 arányú Fidesz győzelmet jelent, addig az ellenzéknek ugyanilyen arányú győzelemhez 7%-os előnyre van szüksége.  Nagyon kis elmozdulás az országos támogatottságban több egyéni körzetet is átbillent; szoros végeredmény esetén várhatóan 10-15 olyan választókerület lesz 2022-ben, ahol kevesebb, mint 1000 szavazat különbség lesz az 1. és 2. helyezett között.  A Momentum és a Párbeszéd számára van a legkisebb tétje a választásnak, mert 8 és 5 biztos egyéni mandátumuk már most van (és többet nem igazán nyerhetnek).  A legtöbbet a DK és a Jobbik nyerhet az elsöprő ellenzéki sikeren, mert a 10 és 9 biztos mandátumukat megduplázhatják, ha az ellenzék 70 körzetet nyerne meg 2022-ben (és az MSZP is a harmadik legerősebb párttá válna).  Annak ellenére, hogy előválasztással dőltek el az egyéni körzetek, a pártok nagyrészt leképezték az országos támogatottságuk arányait a helyek elosztásában (kivéve a Párbeszédet, amely jóval több helyet nyert egyéniben).
  • 18. Márki-Zay Péter sikerének háttere Forrás: Márki-Zay Péter Facebook oldala
  • 19. Márki-Zay Péter szavazataránya és a Momentum 2019-es EP választáson elért szavaztataránya (összes OEVK)
  • 20. Márki-Zay Péter szavazataránya és a Momentum 2019-es EP választáson elért szavaztataránya (csak budapesti OEVK-k)
  • 21. Következtetések  Jó jelölt hiányában a Momentum szavazók egy része Márki-Zay Pétert választotta, mint számára legszimpatikusabb jelöltet.  Ez a jelenség Budapesten (főleg a budai kerületekben) jóval hangsúlyosabb, mint országszerte.  A magasabb budapesti részvétel Márki-Zay Péternek kedvezett, mert így szavazatai egyharmadát Budapesten kapta.
  • 23. Budapest eredményei  Mind a 6 ellenzéki pártnak lett egyéni jelöltje Budapesten.  A legjobban a Momentum járt, azzal, hogy egy körzetet az MSZP-től (Tóth Csaba körzete), egyet pedig a DK-tól (Molnár Gyula körzete) korábban ismert, erős jelölttel szemben nyert meg.  A Párbeszédnek ajándék Jámbor András (Budapest 6) győzelme is.  A Momentum szavazóinak köszönhető, hogy nem nyerte túl magát az MSZP és a DK Budapesten, illetve az, hogy új arcok léphetnek be a politikába. Momentum: 5 DK: 4 MSZP: 4 Párbeszéd: 4 LMP: 1 Jobbik: 1
  • 25. Országos eredmények elemzése  A DK-Jobbik szövetség a kerületek közel 60%-ában bebiztosította a győztest (igaz, ezekből sok kerület nehezen nyerhető).  Nincs igazán egy régió sem, ahol egy ellenzéki párt koncentráltabb (egyértelműen csak az ő jelöltjei lennének a régióban).  A billegő körzetek főleg a DK-hoz és a Jobbikhoz kerültek, így az ő erőforrásaikon is múlik a kormányváltás.  Az előválasztás egyértelmű győztese a Párbeszéd és a Momentum, mert megtörték a DK-MSZP tandem hegemóniáját a biztos ellenzéki körzetekben (köszönhetően a budapesti magas részvételnek).  Az egyértelmű vesztes a Jobbik, mivel Jakab Péter 4. helye és a párt kevesebb biztosan nyerő körzete miatt várhatóan rosszabb tárgyalási pozícióval indulnak a közös listás helyek elosztásában.
  • 26. A második forduló és 2022 esélyei Forrás: MTI, 2018. április 6.
  • 27. Mi várható a második fordulóban? (kedd)  Márki-Zay Péter visszalép Karácsony Gergely javára.  Valamivel kevesebb szavazó vesz részt a második fordulóban.  Karácsony Gergely 55-45% arányban győz.
  • 28. Mi várható a második fordulóban? (csütörtök)  Mindhárom jelölt elindul.  Valamivel kevesebb szavazó vesz részt a második fordulóban.  Dobrev Klára megismételve első fordulós eredményét győz, Márki-Zay Péter második lesz.
  • 29. Mi várható a második fordulóban? (péntek)  Karácsony Gergely visszalép Márki-Zay Péter javára.  Valamivel kevesebb szavazó vesz részt a második fordulóban.  Szoros versenyben, de győz Márki-Zay Péter.
  • 30. Mi várható 2022-ben?  Jelenlegi állás szerint a Fidesz szűk többséget szerezne a következő országgyűlésben.  Az ellenzéknek 150 ezer Fidesz szavazót (minden 17. Fidesz szavazót) kell elhódítania ahhoz, hogy stabil többséget szerezzen.  A februárban érkező pénzeső a gyerekes háztartásokhoz könnyen a Fidesz győzelmét hozhatja a kampányban (mert a billegő körzetekben élő családoknak a 300-800 ezer Ft SZJA visszatérítés sokat jelenthet).  Az előválasztás csak Budapesten mérte fel igazán a választók igényét (hiszen minden harmadik ellenzéki választó szavazott), ez a billegő és a falusi körzetekben kevésbé érvényesült (ott főleg a DK törzsszavazói döntöttek, de kérdés, hogy a maradék 85% ellenzéki szavazó véleménye mi lett volna).