Kodály magyar
- 1. Kodály Zoltán zenepedagógiája és a népi kultúra Pukánszky Béla Szegedi Tudományegyetem
- 3. Az élet(mód)reform-fogalom komplexitása „Életreform” - a századforduló korszakának modernizációs-innovációs törekvéseit jellemző fogalom (Wolbert, 2001) Belső karakterisztikus vonásai: A jövő érdekeit szolgáló változtatásra való törekvés, Visszatérés a természethez, az egészséges életformához, Az individuális életvezetés reformja – beleértve a táplálkozás, az öltözködés, az egészségvédelem, a lakókörnyezet reformjai is. (V. ö.: Németh, 2006)
- 4. Az életmódreform, az új mentalitás és a reformpedagógia összefüggéseit Ehrenhard Skiera a következőkben ragadta meg: 1. A technikai civilizáció radikális kritikája. 2. Figyelemfelhívó gesztusok, amelyek olyan krízisjelenségekre irányulnak, mint pl. a környezettől, a természettől, a saját fizikai testtől való elidegenedés. (Nem új jelenség, már a német romantika képviselőinél is találkozunk ilyen gondolatokkal.) 3. A beteg civilizáció gyógyításának szükségességéről szóló diskurzusok megjelenése. Pl. Edward Carpenter szerint a társadalom mind jobban növekvő nyomást gyakorol az egyénre, ami neurotizáló tényezőként hat. (Civilisation, Its Cause and Cure, 1889 )
- 5. A „modernitás” külső kényszeréve szemben megjelentek a modernitással tudatosan szembehelyezkedő törekvések („Entmodernisierungsbewegungen” /Florentine Fritzen: Gesünder Leben 2006./) Törekvések fogalmazódtak meg a gyermeknek a „korszak kaotikus szellemi jelenségeitől való megmentésére”. (Peter Petersen). Az új nevelés tehát voltaképpen felfogható úgy is, mint a gyermek megmentése az elidegenedett világtól, felszabadítás annak hatalma alól.
- 6. Menekülés az urbanizált világból A természet „újrafelfedezése” (Rousseau, német romantika hatása) Törekvések egy új embertípus kialakítására. Eszközök: természetgyógyászat, homeopátia, vegetarianizmus, természetjárás, „szabadlevegős” pedagógiai kísérletek stb. Új karizmatikus próféták, művészek és filozófusok színrelépése: Karl Wilhelm Diefenbach, Hugo Höppener, alias Fidus.
- 7. Mester és tanítványa: Diefenbach és Fidus
- 8. Az új életérzést kifejező „emblematikus” kép: Fidus: Lichtgebet, 1922
- 9. Kolóniák alakulása messze a civilizációtól Henri Oedenkoven és felesége Ida Hoffmann. Schweiz, Tessin, Monte Verità, 1900 A Monte Verità 1905-ben Az Oedenkoven által épített központi épület
- 10. Reformpedagógia = a gyermek megmentésének pedagógiája? Tentatív hipotézis: a századfordulón kibontakozó és később megerősödő életreformpedagógiai irányzatok voltaképpen a gyermek megmentésére irányultak. (Ez tehát a „gyermekvédelem” egy sajátos irányzata.) A gyermek védelme, kimenekítése a „régi” iskola megkövült világából, elsősorban a túlhaladott, lelket bilincsbe verő módszerek fogságából. A megmentett gyermek a reformpedagógusok piedesztálra emelik, „trónra ültetik”. (Skiera)
- 11. Gyermekmentés a művészetpedagógia segítségével 1.Új testkultúra-irányzatok: felszabadítás a passzivitásra kárhoztató iskola hatalma alól. Ritmikus gimnasztika: Émile Jaques-Dalcroze (1865-1950) Dalcroze-iskolák születnek.
- 12. Természetes, szabad önkifejezés a mozgásművészet segítségével. Isadora Duncan (1877-1927) Követők (mások között) pl.: Grete Wiesenthal, Elsa von Carlberg
- 13. Duncan magyar recepciója: Dienes Valéria (1879-1978), az „orkesztika” megalkotója. Orkesztikai Iskola, 1912. Misztériumjátékok: „Szent Imre misztérium” 1930, „A rózsák szentje” 1932, „Az gyermek útja” 1935.
- 14. Az 1000 szereplős A gyermek útja bemutatója 1935 szeptember 30. Forrás: http://www.mozdulatmuveszet.hu/tartalom/mozdmuv/s zemely/orkisk.htm
- 15. (Őfelsége) a gyermek és az új művészetpedagógia A gyermekből kiinduló művészetpedagógia = a gyermek kimenekítése a régi akadémiai szabályokat követő rajzoktatás kötöttségei alól. Pl.: Franz Cizek (1865-1964) osztrák művészetpedagógus: „A gyermekművészet az alakító és teremtő ösztön és olyan kifejezése, amely mentes az előre megtanult képességektől és a merev tudományoskodástól.”
- 16. „A gyermekművészet az emberiség legtisztább, legközvetlenebb, fenntartás nélküli megnyilvánulási formája. A gyermek- és ifjúsági művészet produktumai az ember önismeretének dokumentumai. Ezekben kifejeződik az megkövült akadémikus jelleggel szembeni ellenérzés, és testet ölt a népművészethez kötődő rokonság. A gyermek- és ifjúsági művészet nem fogható föl úgy, mint a szokásos klasszikus művészet előiskolája, hanem önmagában is egy zárt és lekerekített kifejezésmódot és fomravilágot képez.” (Cizek, 1911)
- 18. Az új zenepedagógia Lélekmentés a kanonizált akadémikus énekórák rabságából. A mechanikus reprodukció helyett alkotótevékenység. Fritz Jöde (1887-1970) „Das Schaffende Kind in der Musik” (1928) A gyermek eleve alkotásra képes teremtmény, ez a képesség veleszületett. Jöde: Musik und Erziehung (1932) „A művészet legbenső lényegünk legnemesebb formába öntött megtestesülése…” „Nyitott énekórák”
- 19. Egy új utakat kereső magyar művész: Kodály Zoltán (1882-1967)
- 20. Fiatal komponistaként a francia impresszionizmus hatása alatt állt. Mindenekelőtt Claude Debussy volt rá nagy hatással. Emellett jól képzett nyelvész volt, aki élénken érdeklődött korának legfrissebb filozófiai irányzati iránt is.
- 21. • Természetjárás az Alpokban és az erdélyi hegyek között. • Vágyakozás egy új életmód iránt: a természet és ember ősi harmóniájának kutatása.
- 22. Kevéssé köztudott, hogy a fiatal zeneszerző maga is szívesen vállalkozott embert próbáló hegyi túrákra: az első világháborúig sokat barangolt nyaranta a svájci Alpokban. Az impulzusok, amelyek ezeken a túrákon érték, különböző műveket inspiráltak, például a Hegyi éjszakák című, női karra írt kórusművet. A hegyi a hegyi túrák egyszersmind fizikai felkészülést is jelentettek a népdalgyűjtő körutak megterhelő erőpróbáira. 1905 és1950 között mintegy 50 népdalgyűjtő körúton vett részt.
- 23. Kodály zenetudósi-népzenekutatói missziójának egyik legfontosabb eredménye, hogy – Vikár Béla nyomdokain járva, barátjával és kollégájával, Bartók Bélával közösen – lejegyezte a még fellelhető népdalkincs-népdalkorpusz jelentős részét, megmentve ezzel a magyar „ősi lelki alapréteg” egyik legjellemzőbb megnyilvánulási formáját a végleges pusztulástól. Ilyen irányú munkásságának eredményeit tudományos publikációkban tette közzé (például az „Ethnographia” című szaklapban). A bölcsészkaron folytatott tanulmányainak lezárásaként megvédett doktori értekezésének (1906) témája a magyar népdalok strófikus szerkezete volt.
- 24. Kodály nemcsak etnográfusként, népzenekutatóként és nyelvészként közeledett a magyar népdalhoz. Zeneszerzőként felébresztette a magyar népdalt „Csipkerózsika-álmából”, és mintegy „kézen fogva” bevezette a koncerttermekbe, ahol addig a „magyaros ízt” csak a cigány-, illetve a verbunkos zene motívumai jelentették.
- 25. A terv 1906-ban még csak óhajként fogalmazódott meg első énekhangra és zongorára feldolgozott húsz magyar népdalt felölelő gyűjteményének előszavában: „A magyar társadalom túlnyomó része még nem elég magyar, még nem elég naiv és nem elég művelt arra, hogy ezek a dalok közelebb férkőzzenek a szívéhez. A magyar népdal a hangversenyteremben! – különösen hangzik ma még. Hogy egy sorba kerüljön a világirodalom remekeivel és a – külföldi népdallal. Mikor majd lesz magyar házi muzsika és a magyar család zenélése nem éri be a legalacsonyabbrendű külföldi kupléval, belföldi népdalgyári portékával.” (Kodály Zoltán: Magyar népdalok. Előszó, 1906)
- 26. Népdalgyűjtő körúton Erdélyben A Körösfői református templom előtt 1912
- 27. Kodály komponistaként jelentős mértékben hozzájárult a sajátosan magyar nemzeti zenei nyelv megteremtéséhez. Bartók Bélával közösen olyan zenei stílust alkotott, amelynek a magyar népdal nemcsak központi eleme, hanem inspiráló közege is. Más szóval: az autentikus népzenei források felhasználása mellett műveikbe népi ihletésű dallamok egész sorát szövik bele. Ezen az új zenei nyelven megszólalva zeneszerzőként mindketten egyre gyarapodó hírnévre tettek szert Magyarországon és külföldön egyaránt.
- 28. Bartók-Kodály: Magyar népdalok. Címlap, 1906 (Bartók Archívum)
- 29. Janovits István karikatúrája, 1933
- 30. A népzenére alapozott új nevelési program Kodály Zoltánt a húszas években már komolyan aggasztotta az urbanizált életforma, az elsivárosodott városi lét, a felgyorsult élettempó. Egy 1927-ben írt cikkében a modern ember önsors-rontó életformáját érzékelteti, és az ősi magyar kultúrát, abból is a népzenét kínálja fel a gondokat elűző „csodakút” vizeként:
- 31. „Mélyszántás, rigol-eke kell most a magyar léleknek, hogy újra teremjen. Ez a rigoleke a székely dal, mely ha beleszánt a magyar lélekbe: ősi gyökeréig feltárja, kihozza a napvilágra a kártékony férget, megújítja a talajt.” (Kodály: Mit akarok a régi székely dalokkal? 1927. In: Kodály Zoltán:Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. Sajtó alá rendezte Bónis Ferenc. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1964.
- 32. Mélységesen hitt a rendszerré emelt katarzis léleknemesítő hatalmában, az esztétikum erkölcsöt fejlesztő, karakter formáló erejében. A régi görög filozófusokra emlékeztető módon hirdette a zene embert jobbító, társadalmi bajokat csökkentő erejét. Véleménye szerint a társadalmi bajok elhárítására és a továbbiak megelőzésére sürgősen végrehajtandó „belmisszióra” volt szükség: ezért írja 1934-ben a következő sorokat:
- 33. „Minden teendőnk egyetlen szóban foglalható össze: nevelés. De kölcsönös. A magyar tömegeket közelebb kell hozni a magasabb művészi zenéhez. Ennek kizárólagos hívei pedig nem élhetnek elefántcsonttoronyban: tudomásul kell venniök, hogy van külön magyar zenei hagyomány, annak termékei éppoly tökéletesek a maguk nemében, éppoly tiszta és magas művészetet jelentenek, mint a nyugati nagy zeneirodalmak. Tudniuk kell, hogy további magyar zenei élet csak e hagyomány alapján, annak levegőjében fejlődhetik.” (Kodály: Zenei belmisszió. Nyilatkozat. 1934. In: Kodály, 1964, 49.)
- 34. Életmódot reformáló mozgalom vette kezdetét Kodály irányításával, amelynek magva az új szellemű zenei nevelés volt. A magyar népzenén alapuló pedagógia nála nem korlátozódott az óvodás- és iskoláskorú korosztályokra. Énekkari művek sokaságát alkotta, cikkeiben rendszeresen nyújtott zenepedagógiaimódszertani tanácsokat a kórusok élén álló karvezetők számára. Kezdetét vette az „Éneklő Ifjúság” mozgalom.
- 35. 1929. április 14. „Kodály Zoltán Gyermekkar-est” a Zeneakadémián Énekóra a szabadban Békéstarhos
Editor's Notes
- {}