2. A kutatássorozatról
• 1998 óta hetedik kutatás: tinédzserek és a média kapcsolata
• 2013 kiemelt téma: közösségi oldalak
diák, tanári ill. szülői interjúk
2000 fős survey diákok két
almintáján
adatbázisok másodelemzése
fókuszcsoportok
MÓDSZERTAN
nemzetközi kitekintéstartalomelemzés
4. Tévézés 2009-ben még éppen csak, de
a tévénézés volt a favorit a
fiatalok körében, 2011-ben
már egyértelműen a netezésre
fordítottak több időt és ez a
tendencia tovább erősödött
2013-ra.
Adatok forrása:
6. Az internetezés
kezdete
Az általános iskolások
68%-a 10 éves kora
előtt már
internetezett, a
középiskolásoknak
viszont csak 23%-a.
említés, db említés, %
említés,
releváns %
2 2 0 0
3 8 0 0
4 21 1 1
5 41 2 2
6 114 5 7
7 172 7 10
8 225 10 13
9 179 8 10
10 399 17 23
11 162 7 9
12 206 9 12
13 119 5 7
14 52 2 3
15 27 1 2
16 5 0 0
17 1 0 0
nem tudja, nem emlékszik 598 26 -
Total 2331 100 100
Hány évesen használtad először az internetet?
8. Mobilkészülékek
• A fiatalok 75%-a 8 és
12 éves kora között
kapta meg első
mobiltelefonját.
• Átlagosan legalább a
negyedik
mobilkészüléküket
használják.
• Tíz készülékből hét
okostelefon.
• Hozzávetőlegesen
tízből hat telefon
kártyás (nem
előfizetéses) és közel
minden második
esetben a
tarifacsomagban
benne foglaltatik az
internet hozzáférés is.
említés, db említés, %
3 8 0,3
4 6 0,3
5 29 1
6 101 4
7 165 7
8 298 13
9 287 13
10 566 25
11 252 11
12 310 14
13 135 6
14 101 4
15 31 1
16 3 0,1
17 2 0,1
Total 2294 100
Hány éves voltál, amikor megkaptad az
első mobiltelefonodat?
említés, db említés, %
1 139 6
2 331 14
3 573 25
4 425 19
5 355 16
6 192 8
7 103 5
8 48 2
9 vagy több 131 6
Total 2297 100
Hányadik az a mobiltelefonod, amit most
használsz?
A 8-14 év közötti gyerekek
59%-a rendelkezik saját
mobiltelefonnal, ez az
arány változatlan 2008-
hoz képest. Az
idősebb, 12-14 éves
gyerekek körében a
penetráció 75%-
os, valamint az átlagosnál
magasabb, 65%-os
Budapesten. A
készülékek 11%-a
okostelefon, 20%-a
egyszerű
„alaptelefon”, amely nem
képes multimédia
tartalmak lejátszására
vagy fényképezésre.
(Forrás: Ipsos)
10. A világ az a hely, ahol a dolog nem
az, ahogy van, hanem ahogy hat. A
világban az embert nem valódi
élete, hanem színészi teljesítménye
szerint ítélik meg.
Hamvas Béla: Patmosz
11. Facebook használók Magyarországon
A 13-17 éves magyar Facebook felhasználók 2/3-a mobil eszközről (vagy
mobil eszközről is) szokta használni az oldalt.
17. Élménytársadalom és a Facebook
Galaxis
Annak tudása, hogy mit akarunk, azt a tudást
jelenti, hogy mi is tetszik igazán. Az „Éld meg az
életed!” korunk kategorikus imperatívusza”.
18. A szép élet projektje –
a bizonytalanság és kiábrándulás
problematikus következményeivel együtt
– olyan dinamikus motivációs együttessé
áll össze, amelyből
új kollektív struktúrák
képződnek.
Gerhard Schulze
19. Élménytársadalom -
értékek
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
teljesen egyetértinkább egyetértinkább nem
értek egyet
egyáltalán nem
értek egyet
Amikor dolgozni fogok, az lesz a legfontosabb, hogy ...
sok pénzt keressek vele
olyan munkám legyen,
amit szeretek
olyan munkám legyen,
ahol szabad és önálló,
azaz a magam ura
lehetek
olyan munkám legyen,
ami hasznos az
embereknek
21. 84
72
70
66
63
61
54
54
51
45
29
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
amit a szüleimtől hallok
amelyeket az iskolai oktatás során a
tanáraimtól hallok
amit a Wikipedián olvasok
amit a barátaimtól hallok
amit a közszolgálati televíziókban hallok (pl.
Magyar Televízió, Magyar Rádió)
amit a közszolgálati rádiókban hallok (pl.
mr1 Kossuth Rádió, mr2 Petőfi Rádió)
amit a kereskedelmi TV-kben (pl. TV2, RTL
Klub) látok
amit a kereskedelmi rádiókban hallok
amit az interneten olvasok (látok, hallok)
általában
amit az ismerőseim megosztanak a
Facebook-on (vagy más hasonló oldalakon)
amit a reklámokban hallok
Mennyire hiszed el az alábbiaktól származó híreket,
információkat?
(100-as skálára vetített átlag értékek)
Források
hitelessége
24. A reklámüzenet kisgyermekkorban legalább
annyira egészségromboló, mint a passzív
dohányzás. A gyermekek 12 éves korig nem
rendelkeznek a reklámokban rejlő rábeszélő
szándék azonosításához szükséges készségekkel.
Számukra a reklám nem reklám, hanem a felnőttek
által közvetített mese, üzenet, felszólítás, ígéret.
Ezen pedig az sem változtat, ha a média „okos”
fogyasztására tanítjuk őket. Ha ez lehetséges
volna, a politikára is taníthatnánk és a
szavazófülkéhez is odaengedhetnénk.
(Antalóczy Timea)
A képernyőn megjelenő szöveg mindig
átírható, darabokra tördelhető és áthelyezhető. Az
olvasás helyére ebben az értelemben valóban az
írás nyomul be: a befejezett voltától megfosztott
szöveg értelmezése átalakul a szöveg folyamatos
farigcsálásává, barkácsolássá. S mert az utak és
olvasatok esetlegesek, természetesen pillanatnyi
és esetleges vagyok én magam is. Ami
tulajdonképpen van, az egyedül a Hálózat.
(Tallár Ferenc)
25. Az üzlet új fizetőeszköze az emberi
figyelem, az a könnyen kifogyó
lehetőség, amelyet az információs túlterhelés
a végletekig kiaknáz. Az emberi figyelem
voltaképpen tőke, amely a tudástársadalom
indusztrializálásával válik hozzáférhetővé, és
amelynek megnyerésében a kommunikációs
technológiáknak egyedülálló szerepe van.
(Aczél Petra)
A blogok jellemzően
radikálisabbak, általánosítóbbak, pártosabbak
és pontatlanabbak, mint a nyomtatott sajtó. A
tömegmédia témáit és érveit visszhangozzák
az unalomig, kivéve egy-két véleményiparos
megabloggert. A sokféle bullshit-generátor
azt jelzi, hogy az amatőr tartalomgyártás
mennyire felszínes, triviális és önismétlő.
Az „önkifejezés” a kapott tartalmak
visszaadása, jól-rosszul megrágva. Az
állampolgári újságírás a véleményt tényként
mutatja be, a pletykát
beszámolóként, nincsenek erkölcsi
korlátok, de a normasértés amúgy is erény az
interneten uralkodó libertárius szellemben.
(Molnár Attila Károly)
Abban, hogy az online portálokon a tudományos
rovatok állandó menüpontot jelentenek, és szinte
naponta termelődnek „címlapos szenzációk”, már
annak az előjelét láthatjuk, hogy egy tudományos
írástudással felvértezett, állampolgári
tudományokban jártas, autonóm generáció
formálódik. (Z.Karvalics László)